Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-24 / 99. szám, szombat

4 Ml SZO 1954. április 25. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése A Szövetségi Tanács üléséről A moszkvai nagy Kreml-palotá­ban már harmadik napja folyik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésezése. A képviselők megtárgyalják a Szovjetunió 1954 évi állami költ­ségvetéséről szóló beszámolót. Az egyes képviselőházak — a nemze­tiségi tanács és a szövetség! tanács a költségvetést külön-külön tár­gyalják. Az állami költségvetés kérdése az egész körvélemény fi­gyelmének központjában áll A te­remben a képviselőkön kívül szá­mos vendég van jelen- a miniszté­riumok, ipari vállalatok tudomá­nyos intézetek és közszervezetek képviselői. Április 22-én délelőtt ülést tar­tott a szövetségi tanács. A képvi­selők és vendégek forrón üdvözöl­ték G. M. Malenkovot, V. M. Mo­lotovot, N. Sz Hruscsevet, K. J Vorosilovot, M Z. Szaburovot, M. G. Pervuhint, A. I. Kirincsenkot, M. A. Szuszlovot és N. M. Sata­lint, akik az elnöki asztalnál fog­laltak helyet. A költségvetés meg­tárgyalása Ivan Szenyin képviselő­nek, a költségvetési bizottság elnö­kének beszámolójával kezdődött. Szenyin képviselő részletesen elemezte cikkelyek szerint az 1954 évi költségvetési összegeket, és ki­jelentette, hogy a Szovjetunió költ­ségvetése kifejezi a békés építke­zésre, a népgazdaság fejlesztésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére, a nemzetek közötti ba­ráti kapcsolatok megszilárdítására és fejlesztésére törekvő szovjet po­' litikát. A költségvetési bizottság java­solja, hogy a Szovjetunió 1954 évi állami költségvetését a Szovjetunió Minisztertanácsa által elfogadott összegekben néhány módosítással hagyják jóvá. A költségvetési bizottság beszá­molójában nagy figyelmet szentel­tek a munka további megjavításá­nak valamennyi ágazatban, és an­nak, hogy minden üzem teljesítse a termelési tervet, a munka terme­lékenysége emelésének feladatait, az önköltségek csökkentését és a termékek minőségének megjavítá­sát. A beszámoló bírálati megjegyzé­seket is tartalmazott a vaskohá­szati, a fémipari és a közszükség­leti cikkeket gyártó ipari minisz­tériumok és egyéb állami hivata­lok munkájával kapcsolatban. A vitában elsőnek Nyikifor Kal­csenko, Ukrajna minisztertanácsá­nak elnöke szólalt fel Javasolta, hogy az 1954. évi állami költség­vetési javaslatot hagyják jóvá, a költségvetési bizottság változtatá­saival. Az új költségvetés kifejezi a szovjet kormány nagy gondoskodá­sát a nehézipar további fejleszté­séről, a közszükségleti árucikkek termelésének lényeges emeléséről. a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány fejlesztéséről — mon­dotta Kalcsenko. Kalcsenko képviselő továbbá az ukrán ipar növekedéséről, a köz­társaság termelőerőinek fejlődésé­ről beszélt. A köztársaságban 254 új könnyű- és élelmiszeripari üzem épült és a kachovi vízierőmú épí­tésénél túlteljesítik a terveket. Az ukrán nép kulturális sikere/ről be­szélve Kalcsenko rámutatott, hogy Ukrajnának jelenleg már több fő­iskolája van, mint bármelyik nyugateurópai tőkésállamnak. Az Ukrán Köztársaságban több tudós dolgozik, mint valaha az egész cári Oroszországban. Ukrajna és Orosz­ország újraegyesülésének 300. év­fordulója alkalmából Kievben új egyetemi épület alapjait helyezik le." Kiril Magtirov képviselő, a Bje­lorussz Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke beszámolt arról, hogyan harcolnak a kommunizmus építésziek megvalósításáért A ter­melési tervet 1953-ban a köztársa­ság ipara 103 százalékra teljesítet­te. A termelés térfogata oly .ma­gas színvonalat'ért el, hogy már ez év végén lényegében teljesitik az ötödik ötéves terv feladatait. Ezután Jekaterina Furceva kép­viselőnő szólalt fel. Furceva kép­viselőnő beszédében a Szov;,etunió fővárosának iparával foglalkozott. A moszkvai üzemek már 1953 de­cember 16-ig teljesítették az egész évi tervet — mondotta Furceva és több százmillió rubel értékű áru­cikket termeltek terven felül. Az önköltségek csökkentésével több mint 260 millió rubelt takarítottak meg. Jelentős sikereket értek el a közszükségleti árucikkek terme­lésében. Furceva képviselőnő em­lékeztet arra, hogy a moszkvai vállalatokban még nagy tartalékok vannak a termelés fokozására. Fur­ceva képviselőnő továbbá Moszk­va lakásépítéséről, valamint kul­turális, szociális és kommunális épí­téséről beszélt, amelyre ebben az évben a kormány több. mint 5 mil­liárd rubelt fordít. Az idén Moszk­vában 900.000 négyzetméter lakó­területet építenek be, valamint 12 kórház és 42 iskola épül. Ezután Usman Juszupov képvi­selő, az Üzbég SzSzK Miniszterta­nácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre. Beszédében ramuíf­tott, hogy Üzbekisztán, amely a szovjet állam helyes nemzetiségi politikája alapján fejlődik, haladó ipari országgá és gazdag mezőgaz­dasági országgá vált. Üzbekisztán üzemei esztergapadokat, darukat, kompresszorokat, gyapotszedő gé­peket, textil berendezési gépeket és még sok más gépeket gyárta­nak. A gyapottermelés Üzbekisz­tánban az 1940-es évvel szemben 75 százalékkal emelkedett és az át­lagos gyapottermés két — két és félszer nagyobb mint a kapitalista országokban. Sztálingrád nagy építkezéséről beszélt Ivan Szinicin képviselő, a Sztálingrádi Traktorüzem igazgató­ja. Sztálingrádban nagy ipari vál­lalatok, lakóházak, iskolák, kórhá­zak és intézetek épülnek. Bírálta azonban az építkezési szervezetek munkáját amiatt, hogy nem hasz­nálják ki kellőképpen a beruházá­sokra fordított eszközöket. Szinicen képviselő éppúgy, mint az előző felszólalók az állami költ­ségvetési javaslat jóváhagyását kérte. A Szövetségi Tanács ülésén to­vábbá felszólaltak Dzsavachisivi. a Grúz SzSzK képviselője, Ivan ZamcsevsTskij leningárdi képviselő és mások. • A Nemzetiségi Tanács ülésén meg­hallgatták a Nemzetiségi Tanács költségvetési bizottsága elnökének beszámolóját. Arszenii Szafronov. a Nemzetisé­gi Tanács költségvetési bizottságá­nak elnöke megállapította, hogy az állami költségvetés jövedelmeinek fő forrása a szakadatlanul fejlődő szocialista gazdaság. 1954-ben a lakosságtól beszedendő adó mind­össze 8 százaléka a költségvetés összes bevételeinek. A költségvetési bizottságnak — hangsúlyozta Szafranov — az a véleménye, hogy az állami költ­ségvetést helyesen a népgazdaság ; tervnek megfelelően állították ösz­sze. A bizottság javasolja, hogy a költségvetést mind bevételi, mind pedig kiadási oldalát illetően né­mi módosításokkal fogadiák el. A költségvetési bizottság korre­ferátuma után megkezdődött a vi­ta. Elsőnek Alekszandr Puzanov kül­dött (az OSzSzSzK minisztertaná­csának elnökei szólalt fel. A kommunista párt és a kor­mány által kitűzött feladatot — jelentette ki Puzanov — feltétle­nül teljesíteni fogjuik. Az OSzSzSzK a szűz- és parlagon hagyott föl­dek termővé tételével 1955-ben 650 —700 millió púddal több gabonát nyer. Ezután Nurtasz Undaszinov kül­dött (Kazah SzSzK) kapott szót. Megelégedetten jelentette ki, hogy a Szovjetunió állami költségvetését a népgazdaság valamennyi ágazatá. valamennyi szövetséges köztársaság népgazdasága tervszerű fejlesztésé­nek figyelembevételével állították össze. Ezután még több küldött szó­lalt fel, valamennyien támogatták • a kormány által előterjesztett ál­lami költségvetési tervezetet. A Nemzetiségi Tanács következő ülé­sét április 22-én este tartották. A. J. Visinszkij beszéde az ENSz leszerelési bizottságának ülésén Az ENSz leszerelési bizottsága c) a leszerelési bizottság albiizottsá­ülésén befejezte az 1953. november gának haladéktalan összehivása az 28-án hozott 715. számú közgyűlési emiitett javaslatok megtárgyalására; d) aktív intézkedések hozatala ama államok és népek által, melyek bár közvetlenül nem foglalkoznak e fegy­verfajták gyártásával, mégis nyugtala­nítja őket e fegyverfajták gyártása. Természetesen — mutatott rá a Szovjetunió képviselője — e javaslatok nem tekinthetők kimerítőknek és gya­korlati megvalósításuk céljából szük­séges megvitatásiik, valamint tovább­fejlesztésük. Természetes, hogy nem­csak lehet ilyen irányú több más ja­vaslatot is tenni, hanem a többi kö­zött a Szovjetunió már tett is ilyen irányú javaslatot. Mind ennek eléggé világosan meg kell győznie minden tárgyilagosan gondolkozó embert annak feltétlen szükségességéről, hogy a leszerelési albizottságban India képviselője is je­len legyen. Ami Csehszlovákiát illeti, milyen alapon lehet elutasítani Csehszlovákia képviselőinek részvételét az albizott­ság munkájában, amikor megfelleb­bezhetetlenül elismerik Kanada kép­viselőjének ilyen jogát. A Szovjetunió képviselője a továb­biakban ezeket mondta: „Az albizottság munkája iránti ma­gatartás semmi jóval nem kecsegtet Az Anglia képviselője által javasolt összetételű albizottság, az összetétel rendkívül egyoldalú jellegénél fog­va kizárja annak lehetőségét, hogy képviselője rámutatott a szovjet a leszerelési bizottság munkájának sí határozat és a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, valamint Franciaország külügyminiszterei­nek berlini értekezletéről 1954. feb­ruár 18-án kiadott záróközlemény értelmében alakítandó albizottság kérdésének megvitatását. Mint már közöltük, az angol kül­döttség határozati javaslatot ter­jesztett elő, amelyben Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország és Kanada képvise­lőiből ajánlja az albizottság meg­alakítását. A Szovjetunió küldöttsége abból kiindulva, hogy az albizottságnak az angol határozati javaslat által indítványozott összetétele nem fe­lel meg az 1954. november 28-án hozott közgyűlési határozatnak, ja­vasolta, hogy az albizottságba ve­gyék fel a Kínai Népköztársaság, India és Csehszlovákia képviselőit is. A leszerelési bizottság előző ülé­sén az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és néhány más or­szág küldötte állást foglalt az Ang­lia, az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Franciaország, Kanada, a Ki­nai Népköztársaság, India és Cseh­szlovákia képviselőiből álló albi­zottság megalakítására előterjesz­tett szovjet javaslat ellen. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió A román Nagy Nemzetgyűlés ülése Bukarestben megnyílt a Nagy Nem- i fejlesztése. A zetgyűlés 3. ülésszaka. Az ülésszakon I 24,004,6 millió megjelent Petru Groza, a Nagy költségvetésből lej, az összes Nemzetgyűlés elnöksegének elnöke, a párt és a kormány vezetői, élükön Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel. továb­bá L. G. Meljnyikov, a Szovjetunió romániai nagykövete és a Bukarestbe akkreditált diplomáciai képviseletek tagjai. Az ülésszak megvitatja az 1954. évi állami költségvetésről szóló beszá­molót; megerősíti a N a€ v Nemzet­gyűlés elnökségének törvényerejű ren­deleteit; megválasztja a Román Nép­köztársaság legfelső bírósága tagjait és ülnökeit. Az ülésszakon beszámolt D. Pet­rescu pénzügyminiszter az 1953. évi állami költségvetés teljesítésének ered menyeiről és a Román Népköztársa ság 1954 évi á'lami költségvetésének tervezetéről. 1953-ban a bevételek Összege 3130.4 millió iejjel haladta meg a kiadásuk -isszegét. Az 1954. évi állam költs-' - vetéstervezet fő cé'ja a mezőgazda--ia fejlődésében mutatkozó elmaradás elszámolása és a köz­szükséglet cikkeket gyártó ipar kiadások 61 százaléka jut a nép­gazdaság fejlesztésére. A vállala­tok és gazdasági szervezetek felhasz­nálnak saját eszközöket is erre a cél­ra 9057.5 millió lej értékben A me­zőgazdaság fejlesztésében tapasztalható elmaradás felszámolására az 1954 évi állami költségvetés 60 százalékkal töb­bet irányoz elő, mint amennyit 1953­ban fordítottak a mezőgazdaság fej­lesztésére. Szociális és kulturális cé­lokra az összes kiadások 15,9 száza­lékát fordítják. Az egészségvédelemre és az orvosi ellátásra szolgáló összegek 45,5 százalékka; növekesznek 1953­hoz viszonyítva. Ebben az évben 12,3 százalékkal csökkentik az államapparátus fenn­tartására fordítandó kiadások össze­gét az 1953. évihez viszonyítva. Az ország honvédelmi kiadásaira 4315 millió lejt fordítanak. Ezeknek a kiadásoknak a csökkentése az 1953. évhez viszonyítva a Romá n Népköz­társaság békepolitikájának újabb bi­zonyítéka. A genfi értekezleten részvevő szovjet küldöttség A legközelebbi napokba n elutazik V. M. Molotov a Szovjetunió külügy­minisztere Genfbe, a külügyminiszte­rek konferenciájára, amelyet a ber­lini értekezlet határozata aiapjá n hív­nak össze. A. M. Molotovval együtt 'Genfbe utazik A. A. Gromiko és V. V. Kuz­nyecov. a Szovjetunió külügyminiszter­helyettesei, P. F. Jugyin, a Szovjet­unió fííníai Népköztársaság-beli nagy­követe. G. N. Zarubin, USA-beii szov­jet nagykövet, Sz. A. Vinogradov, franciaországi szovjet nagykövet. Sz. P. Szuszdalev, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság-beli szovjet nagykövet, valamint N. T. Fedo­renko A. \A. Szoboljev, L. F. IIji­csev. i Szovjetunió külügyminiszté­riuma kollégiumának tagjai, valamint A. A. Vavriscsev, K. V. Novikov és más tanácsadók. javaslat ellenzői által elfoglalt ál­láspont teljes tarthatatlanságára és válaszolt a Kuomintang-képviselő rágalmaira. * A szóbanforgó határozat értelmé­ben — mondptta Visinszkij — a bizottságnak albizottságot kell ala­kítania a leginkább érdekelt hatal­mak képviselőiből. Már maga ez a szövegezés utal az albizottság ösz­szetételének rendkívüli fontosságá­ra. Az albizottságnak biztosítania kell az előtte álló kérdések elfogad­ható megoldását. Ezek: a fegyver­zet csökkentése és az atom-, vala­mint a hidrogénfegyver eltiltása kérdésének megoldása, e tilalom fölötti hatásos nemzetközi ellenőr­zés bevezetése. A közgyűlési határozat szövege semmi kétséget nem hagy azzaV kapcsolatban — folytatta Visin­szkij — hogy az albizottság tagjai közé olyan hatalmak képviselői is besorolhatók, amelyek nem tagjai a leszerelési bizottságnak. íme ezek az alapvető feltételek és követelmények — mondotta Vi­sinszkij — amelyeket a bizottság összetételének ki kell elégítenie. Be kell látni, hogy az albizottságnak Dixon angol küldött által javasolt összetétele nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Az albizottság összetételéről szóló angol határozati javaslat szerint In­dia a leszerelésben a legkevésbbé érdekelt hatalom. Ez minden kriti­kán alul áll. Hiszen az egész világ­nak tudomása van azokról az erő­feszítésekről, amelyeket India kor­mánya annak érdekében fejt ki, hogy komoly mértékben hozzájá­ruljon a fegyverzet csökkentésé­nek, valamint az atom- és a ther­monucleáris fegyverek eltiltásának ügyéhez. Az India ellen emelt kifo­gások különösek annál is inkább, mert Nehru indiai miniszterelnök éppen a napokban fordult felhívás­sal az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéhez, hogy komolyan tárgyalja­nak meg több olyan kérdést, amely összefüggésben van a thermonu­cleáris fegyverrel. Ismeretes, hogy az indiai kor­mány ebben a nyilatkozatban több intézkedés megvalósítását javasolja. Ezeket az intézkedéseket a követ­kező négy pont foglalja magában: a) egyezmény a kísérletezések legalább is a robbantásokkal kap­csolatos kísérletezések megszünte­téséről. b) különféle nucleáris és thermonu­cleáris fegyverek gyártásában főként .érdekelt hatalmak által fontos adatok teljes nyilvánosságra hozatala erről a fegyverről; kerét reméljük. Ilyen körülmények között sorsa olyan lesz, mint tavaly volt. Az ilyen egyoldalú albizottság mun­kájában való részvétel minden pozitív perspektívától meg van fosztva, ami­re természetesen feltétlenül a legko­molyabb figyelmet kell fordítani." Az albizottság összetételére vonat­kozó angol javaslat és a javaslattal kapcsolatos szovjet módosítások fölött tartott szavazás megindokolása során elsőnek a Szovjetunió képviselője szó­lalt fel. Ezután Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Öj-Zéland, Kanada, Libanon és Brazília képvise­lője indokolta meg a szavazást. A. J. Visinszkij kijelentette, hogy a szovjet küldöttség az angol javaslat ellen szavaz. Anglia képviselője kijelentette, hogy ha a szovjet javaslatot külön tennék fel szavazásra, akkor a Kínai Népköz­társaság és Csehszlovákia ellen sza­vazna és tartózkodna a szavazástól az India jelölése fölött tartandó szava­zásnál. Az Egyesült Államok. Franciaor­szág, lŰj-Zéland és Kanada képviselő­je támogatfa az angol küldött nyilat­kozatát. E küldöttek éppen úgy, mint Anglia képviselője, az angol javasla­ti határozat mellett foglaltak állást és ellenezték a Kinai Népköztársaság, valamint Csehszlovákiának a bevoná­sát az albizottság tagjai közé. Indiát illetően ügyrendi megfontolásokkal palástolva magukat, kijelentették, hogy az India jelöltsége fölött tartan­dó szavazásnál tartózkodnak a szava­zástól. A Szovjetunió képviselője kiemel­te." hogy az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország küldötteinek ez a ki­jelentése. amely szerint ..tartózkod­nánk" a szavazástól az India jelöltsé­ge fölött tartandó szavazás során, azt mutatja, hogy az említett országok képviselői nem akarják bebocsátan ; Indiát az albizottságba. Ezután szavazásra tették fel a Szovjetunió küldöttségének azt a ja­vaslatát, hogy az albizottságba a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és Kanada kép­viselőjével együtt a Kínai Népköztár­saság. India és Csehszlovákia képvise­lőjét is vegyék be. A bizottság többsége, köztük az USA, Anglia és Franciaország küldöt­te a szovjet javaslat ellen szavazott, Libanon küldötte tartózkodott , sza­vazástól A bizottság többsége elfo­gadta az Anglia által javasolt hatá­rozati javaslatot. A Szovjetuni; kép­viselője a határozati javaslat ellen szavazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom