Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)
1954-04-23 / 98. szám, péntek
SZ0 1954. április 23. SHAKESPEARE 390 évvel ezelőtt, 1564. április 23-án (májs verzió, szerint ápi: is 26-án) született Stratfordban Shakespeare, Angiia legnagyobb-, költője, a világiroda'-orr. legnagyobb drámairója. Életerő 1 Kevés hiteles adai maradt. Gyermekévei ismeretlenek. Tudjuk, hogy apja kesztyűkészítő volt és szerény viszonyok között élt. Maga Shakespeare J582-ben, 18 éves korában feleségül? vette a nála «yoic éwei idősebb Hathaway Annát Házassága nem volt boldog. A hagyományok nehéz anyagi ••gondokról, adósságokról tesznek említést. Ezek az adósságok tartózkodását szülővárosában tűrhetetlenné tették. Ehhez járult még az, hogy Sir Thomas Lucv földesúr birtokán vadorzáson érték, amiért a stratfordi békebíró megkorbácsoltatta. Shakespeare egy gúnyos költeménnyel bosszulta meg magát. Ettől az időtől fogva élete legnagyobb részét Londonban töltötte, ahova 1586-ban költözött, csatlakozva egy szintánsu'athoz, amely abban az időben Stratfordba n vendégszerepelt. Családját Stratfordban hagyta Színészi képességeiről ellentmondó adataink vannak Egyes á'lítások szerint Shakespeare nem volt jó színész más*kortársai pedig dicsérik kiváló képességét. Tény az. hogy a Hamletbé ' a meggvilkolt apa szellemének szerepét remekül játszotta. Az Erzsébet korabeli színészek 8—10-es csoportokba egvesü've befolyásos és gazdag főurak védelme alá helyezték társulatukat. Shakespeare csoportjának a védnöke előbb lord Hudson, majd később lord Chamberlain volt. Első Jakab trónralépése után 1603-ban Shakespeare csoportját királyi színházi társulattá nevezték ki. Az akkori időben a színháztársulatok májustól októberig bejárták as- országot, hogy művészetüket Anglia kisebb és nagyobb városaiban bemutassák. Shakespeare szinté n ezt a szokást követte. Fontosak azok a hagyományok is, amelyek Shakespeareről. mint emberről maradtak ránk. Shakespeare kortársa, . Béri Jonson, önéletrajzában Shakespeareről, mint köztiszteletben álló stratfordi polgárról tesz említést. Szerinte Shakespeare a .legnagyobb könrvedséggel tudta gondolatait kifejezni, kifejezési módja annyira választékos volt, oťetei kitűnőek, fan0564—1616) táziája ;azdag, hogy a vele való*társJiigáa ritka szellem élvezetszámba ment Alkotóképességének könnyedségét és biztonságát Jonson szavai jellemzik, aki azt mondja, hogy Shakespeare. kéziratai soha javításra nem szorultak. Kora inkább becsülte Shakespearet, mint lírikust és epikust semmint drámaírót. Első költeménye ,,Venus és Adonis", amely 1593-ban jelent meg, tele van a vidéki élet képeivei és hangjaival. Müvével magára vonta lord Southompton és más művelt férfiak figyelmét és megalapította hírnevét. Formailag még tökéletesebb „Lukrécia" című költeménye, melyet 1594-ben adott ki. Legszebb költői alkotása 154 szonettje, amely két csoportra oszlik, a barátság és a szerelem szonettjeire. Az elsőket Southampton lordhoz, az utóbbiakat pedig a ,.fekete hölgyhöz" intézte. A lordhoz intézett szonettek hangulatai igen változatosak: melegebbek és közvetlenebbek szerelmi szonettjei. „A fekete hölgy", akihez szenvedélyes szerelmi vallomásait intézte, Mary Fitten. Erzsébet királvnő udvarhölgye volt, akit a költő szenvedélyesen szeretett Még mielőtt neve szélesebb körben smert lett, régi színdarabokat dolgozott át színpadja számára Ezek közé tartozik „Szentivánéji álom'' című tündérjátéka, amelyben a tiszta költészet magaslatára emelkedik. Első eredeti vígjátéka „A felsült szerelmesek". Ezt követi „A tévedések játéka" című elmés műve. Ebben az időben keletkezik ,.Rómeó és Júlia" nagy szerelmi tragédiája; a benne kifejezett perzselő szenvedélynek és pátosznak előtte nem volt mása. Hazaszeretete nyilatkozik meg a II Ri- chard és III Richard és VI. Henrik című darabjaiban. Ebből az időből való ,,János király" című történelmi drámája, „A velencei kalmár", Shylok problematikus alakjával, aki ragaszkodik jogához nem igazságszeretetből. hanem gyűlöletből és bosszúból. .Ahogy tetszik" és „Sok hűhó semmiért'' és ,.A windsori víg n ők y romantikus, egyszerre súnyolodó, kacagtató és komoly darabjai. Eddigi darabjait vidámság és a fiatalság zománca jellemzi, a XVIII. \ század elejétől kezdve azonban életfelfogásában bizonyos komot vonás észlelhető Ezzel kezdődik a nagy kegyetlen tragédiák és a nem l>evésbbe tragikus római történelmi drámák időszaka Még vígjátékaiban is hiányzik eddigj csapongó vidámsága így a „Minden jó, ha vége jó", a „Szeget szeggel" című vígjátékai majdnem a tragédia határán mozognak. Ennek a változásnak a? oka atyja halála (1601). barátaiban és kedvesében való csalódása, a közállapotokkal szemben érzett undora, barátjának, Essex grófnak kivégzése, Southampton elitélése. Ebben a lelki hangulatban alkotta a legnagyobb drámai műveit és tragédiáit, Legelső műve ebből a z alkotó korszakból „Julius Caesar", mely egy úttá; Brutus tragédiája is. Következnek „Hamlet", a fiú tragédiája, aki apja halálát akarja megbosszulni, de tettre képtelen; továbbá „Othelio". ak a szenvedélyének áldozata és alaptalan féltékenységből megöli feleségét. „Lear király", ,,Az apa tragédiája", „Macbeth" becsvágyó feleségének áldozata, aki meggyilkolja királyát, hogy koronáját hatalmába ejtse és az első bűn új meg új gaztettekre kénvszeríti. Az „Antonius és Kleopátrá"-ban a római hős Antonius nem ellenfelének, Octavianusnak, hanem Cleooatra, egyiptomi királynőhöz fűződő szerelmi szenvedélyének lesz áldozata Coriolan nyomorultan megy tönkre mert hazája ellen fordul. Shakespeare csak színtársulata részére írta drámáit, nagyságának és művei halhatatlanságának tudatában nem volt. Legtöbb drámája kéziratban maradt. Másfél századdal halála után feledésbe ment alkotásait Garrick angol színész fedezte fel, hogy ezután a világ színpadjainak műsorairól soha többet le ne kerüljenek. Mert Shakespeare a világirodalom és minden idők legnagyobb drámaírója. Nincsen nemzet, mely müveit ne tette volna magáévá, nincsen nyelv, melyre ne enne lefordítva. Romáin Roiland. a nagy humanista, valamint Gorkij, a nagy orosz iró. a világirodalom legnagyobb alkotójának nevezik, akinek jelentősége az új szocialista dráma szempontjából mérhetetlen 1616 április 23-án halt meg. Utol só müve verses sírfe'irata voit, melv mindenkit átokkal fenyeget rneg. ak s nyugalmát, megzavarná. I. (f-y) KULTÚRHÍREK A szocialista társadalom kialakításában nagyok a bolgár népi hatalom eredményei. Megdönthetetlen bizonyítékai ennek az új gyárak és üzemek, az új ipari városok, mint Dimitrovgrád, Rudozem és Madan, j a Sztálin-veg.yiipari kombinát, a Le nin nevéről elnevezett első bolgár fémkohó és a. földművesszövetkezetek százai. Látható eredményei ennek a szocialista kultúra terén elért vívmányok is. Ezeket a.z eredményeket akkor mérhetjük le, ha összehasonlítjuk a helyzetet a régi Bulgária, vagy pedig a kapitalista államok állandóan hanyatló burzsoá kultúrájával. Milyen ország volt 1944. szeptember 9-e előtt Bulgária, milyen áldatlan helyzetben volt a népi kultúra, s milyen szellemi sötétségben élt a bolgár haza. Emlékezzünk, csak a Rodope és Pírinszke vidékre, a török falvak tízeire. Itt a felvilágosodás fényei, a haladás sugarai sohasem jutottak el a dolgozók széles tömegeihez. Olyan vidék, mint a Rodope, el volt szakítva nemcsak a nagyvilágtól, hanem az ország életétől is és a. kultúra és technika vívmányai elkerülték. Az írástudatlanság terjedt, az emberek őseik íratlan törvényei szerint éltek, sötétségben születtek, s sötétségben haltak meg. Nem egész tíz év alatt, hála a népi hatalomnak, milven nagy ugrást tett ez az ország előre a jövőbe! Gyárak és üzemek kéményei füstölögnek. kötélpályák húzódnak a hegyek fölött, a villanyáram eljutott Rodope szívéig, új ipari központok nőnek, és egyszerű emberek, pásztorok, favágók, szénégetők most épületeket emelnek, a föld alatt dolgoznak, elsajátítják a technika vívmányait. A szocializmust csak felvilágosodott, tanult, szellemileg fejlett emberek, akik világosan látják maguk előtt a oélt, építhetik fel. Ezért a bolgár népi hatalom a kultúra széleskörű elterjesztésére törekszik a dolgozó tömegek között. Nagy figyelmet szentel a felnövekvő nem. zedéknek, hogy felfegyverezze a tudás erejével, így belőle teljesérté kü építőket neveljen. A múltban a dolgozók gyermekeinek nagy része, mint teljesen írástudatlan, a legele. mibb tudás nélkül maradt. Bulgáriában az 1951—52-es iskolaévben az általános iskolákban majdnem egy millió gyermek tanult. Az 1952es évben a. városi gyermekek 99.3 százaléka, a falvak gyermekeinek 9S.9 százaléka látogatta a kötelező iskolát. A bolgár gyermekek előtt megnyílt a tudás széles útja. A népi hatalom biztosítja az egészséges anyagi alapot a nép müveléséhez, 1946. szeptember 9. óta megnyitottak 686 általános iskolát és felépítettek 750 új iskolaépületet, Ma, 23 pedagógiai gimnáziumban tanítanak, 1944. szeptember 9-e előtt csak 10 gimnázium volt, és az egész országban nincs falu, ahol ne volna iskola. A művelődés útja a más nemzetiségiek előtt is nyitva áll. A török iskolák száma 480-ról 1071-re nőtt 1952-ig. A török ' tanítók kiképzésé| re 4 pedagógiai iskola áll rendelke. zésre, 3 középiskolán külön osztáivok vannak a törökök számára és a szófiai egyetemen 3 török katedra működik. A népi hatalom lehetővé teszi a dolgozóknak a tanulást és a tudomány megismerését. Ma 109 esti gimnáziumot látogatnak a termelésben dolgozók. A népi hatalom nagy anyagi támogatást fordít a kultúra, művészet és a tudomány fejlesztésére. 1953-ban az államháztartás 120-szor nagyobb összeget bocsátott a tudományos, kulturális és művészeti bi zottság. a Bolgár Tudományos Aka démia rendelkezésére. mint az 1939-es költségvetés. Hatalmas a bolgár főiskolák fejlődése is. Az új szocialista főiskolák évente új és új kádereket adnak az új Bulgária építéséhez. A monarcho-fasiszta időben a főiskolákat csak a burzsoázia fiai látogatták. Jelenleg Bulgáriában 4 műegyetem, 4 mezőgazdasági, 3 művészeti főiskola, 2 orvosi akadémia működik. Ezeken a. főiskolákon nevelik az új értelmiséget, amely a. néphez ragaszkodik, fel van fegyverezve a tudomány legújabb eredményeivel, Marx és Lenin tanaival. A szófiai egyetem nagy kénye, lemmel berendezett új épületet kapott. A műegyetemet újabb tantermekkel és sok laboratóriummal bővítették ki. A színművészeti főiskola szániára is új épületet építenek. A fasizmus urai semmiféle összeget nem fordítottak ösztöndíjakra, most a főiskolások 34 százaléka részesül állami ösztöndíjban. Szeptember 9-e előtt csak két magán internátus volt, most 23 állami internátus működik. Az állami diákétkezdében több mint 10.000 főiskolás kap naponta olcsó és tápláló élelmet. A tanulók egészségének megóvására egészségügyi központokat, diákpoliklinikát, szanatóriumot, hét új diáküdülöt nyitottak meg. A népi hatalom a tudomány széleskörű müvelésére törekszik. Ezért megad minden lehetőséget és támogatást arra, hogy a Tudományos Akadémia igazi tudományos központ legyen. A Tudományos Akadémia a bolgár tudomány központja, vá vált, ahol 33 intézetben 400 tudományos kutató dolgozik. 1944, szeptember 9-e óta a müvéA Kínai Népköztársaság 13 új mesefilmet mutat be ebben az esztendőben. Film készült a kínai parasztok hősi felszabadító harcairól, a kínai nép munkájának eredmé. nyeiröl és harcairól a külső és belső ellenséggel. Megfilmesítik a kínai drámairodalom legkiválóbb al. kotásait, azonkívül 26 dokumentumfilmet és 15 tudományosnépszerű filmet készítenek. Kb. 40 szovjet, népi demokratikus és egyéb filmet szinkronizálnak kínai nyelvre, 20 filmet kisebbségi nyeivekre. Emil Isac, a kiváló publicista, a jelenkori román líra • egyik legjelentősebb művelője, a román.magyar barátság régi harcosa, Ady Endre benső barátja, hosszabb betegség* után elhunyt. Utolsó leheletéig nem szűnt meg hallatni hangját a háborús uszítók ellen, a népek testvérisége, /a szocializmus építése és a béke érdekében. Gorkij 86. születési évfordulója alkalmából a szovjet lapok statisztikát közöltek a nagy író népszerűségéről. Gorkij müvei eddig 2092 kiadást értek meg a Szovjetunióban. Közel 78 millió kötetet adtak el be lölük. Most készül a Moszkva Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában a 30 kötetes új Gorkij-kiadás. Ebben nyilvánosságra hozzák a nagy író 1200 levelét, amelyeik között sok ismeretlen levél szerepel, többek között azok is, amelyeket Gorkij Romáin Rollandnaik és Steptian Zweignak írt. * A „Konzervzene" miatt van any nyi állástalan muzsikus az Egyesült Államokban — írja a New York Times. — Az USA zenészeinek ötven százaléka munkanélküli amiatt, mert a színházak, szórakozóhelyek, televíziós- és rádióállomások konzervzenét, vagyis gramofonlemezeket használnak. A televiz i ón ál például a zenei adások 65 százaléka gramofonlemezről történik. Ha élő zenészt léptetnek fel, akkor nevetségesen kicsiny honorá riumo't fizetnek neki. Az amerikai zenészek szakszervezete legutóbb azt javasolta, hogy kényszerítsék ->z előadóhelyeket élő zene alkalmazására: ha ezt nem csinálják. ,,az /•41ő zene hamarosan halott lesz Ame• igában", — állapította meg a New •York Times. S * Boszorkány pánik tört ki egy amerikai kisvárosban egy fiatal egzaltált lány körül. Félelmetes jelenetek közepette indul meg a boszor. kányüldözés, amely végüíis emberáldozatot követel. Ez a témája Ar. thür Miller amerikai író „Boszorkányper" című, a XVII. század Amerikájában játszódó színdarabjának. A színdarabot Brüsszelben tűzték műsorra és az író személyesen kívánt részt venni darabja be. mutatóján. McCarthy szenátor azonban önmagára ismert a színdarab boszorkányüldözöiben é-s így Arthur Millertől az amerikai külügyminisztérium megtagadta az útlevél kiadását. Bezárt a PEABODY. Híre és rangja volt egész Amerikában, sőt az egész nyugati t'éitekén a baltimorei Peabody könyvkereskedésnék. Csak komoly, értékes könyveket árultak az ódon üzletben, az egész világirodalom legjobb termését; az alaosonyrendü irodalmat nem engedték be ide. A bolt „szíve" egy öreg kandallós nagy terem volt, antik faragott asztalokkal, karosszékekkel, ahol nagy csöndben, nyugalomban, kényelmesen lehetett olvasgatni, válogatni a könyvek között. Az utóbbi időben már hanyatlani kezdett az üzlet, s hogy fellendítsék, sört szolgáltak ki a kandallós teremben. Ez sem segített; az amerikaiak másutt itták a sört — könyv nélkül. A bezárás napján százezer könyv volt a régi polcokon. „Manapság már senki sem akar olvasni Amerikában — nyilatkozott az üzlet tulajdonosa. — Megjósolom:, sötét napok várnak Amerikára. Azelőtt tisztelték itt az orvosokat, mérnököket, tanárokat, a szellem embereit; ma csak az üzletembereket respektálják. Az emberek nem akarnak könyveket, az emberek csak dollárt akarnak". A délkinai kantonban, a nagyszabású építkezések során napvilágra került régiségekből rendeztek kiállítást. A sok ősi edény, háztartási eszköz, használati tárgy között vannak olyan lándzsák és kardok, ame. nyeknek éle kétezer év alatt sem tompult el. * McCarthy szenátor tevékenysé, géröl készít szatirikus filmet Chaplin, a Hollywoodból elüldözött vL lághírü filmszínész. McCarthy elődjéről annak idején filmrevett már egy szatírát Chaplin; ezt az elődöt Hitlernek hívták . .. Harminchét színdarabírót hívott meg a Szovjet írók Szövetsége arra a megbeszé'ésre. amelyen a falusi, kul túrcso portok részére készülő egyfelvonásos színdarabot vitatják meg. * A berlini négyhatalmi értekezlet megnyitásának napján irodalmi ér. dekességként tűnt fel Burns neve. A megnyitás napján volt ugyanis születésének 194. évfordulója. Ebből az alkalomból megírták az angol lapok, hogy Róbert Burns egyike volt ama költőknek, akik hittek abban, hogy a - világ népei egy napon testvérként üdvözlik egymást. Ö írta a híres angol búcsúdal, az „Auld Lang Syne" szövegét, amelyből később a filmkereskedelmi szellem a „Gyertyafény-keringőt" gyártotta. Bartók és Kodály a legtöbbet játszott zeneszerző Ausztráliában — mondotta Josepli Krips osztrák zeneszerző, az ausztráliai rádió zenei vezetője abban a nyilatkozatában, amelyet európai; utazása norán a brit rádiónak adott. (Joseph Krips a szerzője egyébként az új ausztráliai himnusznak.) szet és szépirodalom is nagy léptekkel halad előre. Az irodalom sok új alkotást mutathat fel, amelyek híven festik- a nemzet fasizmus elleni harcát és az első lépéseket a szocialista társadalom kialakításában. A bolgár írók, színészek és zeneszerzők a szocialista realizmus útjára léptek s olyan eredményeket, értek el, amelyekre büszke lehet a bolgár nép. Rohamosan fejlődik a bolgár filmipar is, amely nem egy hazafias témájú filmet alkotott, mint a ^.Riadó", „Danka", ..Iga alatt", „Hajnal a haza felett". „Földünk", stb. A Szófiában és Plovdivban meg. nyílt nemzeti galériákban a bolgár képzőművészet legszebb alkotásai vannak kiállítva. A népi hatalom megteremtette a művészet fejlődéséhez szükséges apyagi feltételeket. Míg 1944. szeptémber 9-e előtt Bulgáriában csak 12 színház, 2 állami opera és egy szimfonikus zenekar volt, most számuk hirtelen megszaporodott 32 színház.^ 5 opera, egy műkedvelő opera, egy operettszínház, 9 szimfonikus zenekar és négy állami cirkusz működik. A bolgár művészeti káderek lehető legjobb kiképzése és a fiatal népi származású tehetségek felkarolása végett megnyílt 3 zenei középiskola, egy-egy képzőművészeti és balett középiskola, diákotthon a fiatal zenei tehetségek részére és sok alapfokú zenei iskola mű. ködik az országban, A dolgozók kulturális fejlődését a nagyszámú népegyüttes is bizto. sít ja. Nem számítva a Néphadsereg és Népi milícia együttesét, ma 7000 népi együttes dolgozik 200.000 taggal. 1952-ben a népi együttesek 48.804-szer léptek fel 9,400.000 néző előtt. A szakszervezeti műkedvelők együtteseinek száma egy év alatt 340-ről 900-ra szaporodott. Az országban több török, örmény és cigányegyüttes is működik. A kolarovgrodi körzetben 70 török művészeti együttes van. A kultúráiét terén nagy szerepet játszanak a népkönyvtárak. Számuk meghaladja a négyezret. 1944. szeptember 9-e előtt a könyvtárak nem mutattak ki semmiféle ered. ményt, most az országban eredményesen működik néhány ezer könyvtár, amelyekben 8,283.900 könyv áll a dolgozók rendelkezésére. / A bolgár kultúra eredményei