Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

1954. március 11. msw 7 Megkezdődött az ENSz európai gazdasági tanácsának IX. ülésszaka Március 9-én Genfben megkezdő­dött az ENSz európai gazdasági ta­nácsának IX. ülésszaka 'Az üléseken 24 európai ország és az USA kép­viselői vesznek részt, valamint szá­mos specializált szervezet képviselői is. A Szovjetunió küldöttségét P. N. Kubikin, a Szovjetunió külkereske­delmi miniszterhelyettese, vezeti. A francia küldöttség vezetője Edgár Paure pénz- és gazdaságügyi mi­niszter, a brit küldöttség vezetője Lord Reáding, a külügyminisztérium brit államminisztere, a dán küldött­ségé Krag, munka- és gazdaságügyi miniszter. Az ülésen továbbá részt vesznek az Ukrán SZSZK, a Bjelo­russz SZSZK, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Finnország, Olaszország, Svédország, Jugoszlávia és más or­szágok képviselői. Az ülést Jozef Ullrich nagykövet, (Csehszlovákia), az ENSz gazdasági tanácsának elnöke nyitotta rrteg. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ülés­szak a nemzetközi feszültség enyhü­lésének légkörében nyilt meg, ami­nek jótékony hatással kell lennie az ülésszak lefolyására. A gazdasági tanács hozzájárult az európai or­szágok együttműködésének fejlesz­téséhez. Az 1953. áprilisában Genf­ben tartott kereskedelmi értekezlet pozitív eredményeket hozott, ajniről Kelet- és Nyugat-Európa országai között '".jcrkötött számos egyezmény tanúskor • J. Ullrich ezután hang­súlyom ?y közös erőfeszítésre van szi az olyan fontos kérdé­sek megtárgyalásánál, mint az ösz­szes országok közötti gazdasági kapcsolatok kibővítése. Üjabb fordulat Egyiptomban Jelentések szerint Nagib tábornok köztársasági elnök ismét miniszter­elnök és a Forradalmi Tanács el­nöke lett. Ugyanakkor megtartja köz­társasági elnöki funkcióját is. Mint ismeretes a tábornok visszatérése után is. Nasszer ezredes töltötte be a miniszterelnöki tisztséget és 48 órá­val ezelőtt tett nyilatkozatában ki­fejezetten hangsúlyozta. hog> Nagib tábornok nem miniszterelnök és nincs szavazati joga a Forradalmi Ta­nácsban. A mostani jelentések tehát újabb fordulatot jelentenek az utóbbi na­pokban gyorsan fejlődő egyiptomi ese­mények sorában. Kairói rádiójelen ­tések szerint a mostani döntés' az egyiptomi fővárosban fontos tanács­kozások előzték meg Külön-külön összeült a minisztertanács és a Forra­dalmi Tanács is. A jelek szerint i vi­ta elsősorban az államfői jogkör meg­határozása körül merült fel. Nagib tábornok a tárgyalások köz­ben jogtanácsosával, a miniszterelnök­helyettessel "valamint az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokává tár­gyalt. A Forradalmi Tanács űiból összeült a minisztertanáccsal - ezúttal együttes ülésre és ezután jelent meg az a kózl'emény. amely hírt adott Nagib tábornok miniszterelnök; ki­nevezéséről. Adenauer és Bidault tanácskozni kezdett a Saar-kérdésről Az „AFP" jelentése szerint Bi­dault francia külügyminiszter és Adenauer nyugatnémet kancellár kedden reggel Párizsban találkoz­tak, hogy újból megkezdjék tanács­kozásaikat a Saar-kérdésről. Mint ismeretes, a Saar-vidék kö­rül rendkívül élesek a francia-nyu­gatnémet imperialista ellentétek, s ezek elsimítását a két ország ural­kodó körei a támadó „európai had­sereg"-re vonatkozó szerződés rati­fikálása egyik feltételének tekintik. A jelentések szerint a mostani tárgyalások viszonylag rövidek lesz­nek. Amennyiben az előzetes tervek megvalósultak, reggel félkilenckor kezdődtek meg a megbeszélések és a déli órákban Adenauer már tovább is indul a görög fővárosba, hivatalos látogatásra. A Saar-kérdést részle­tesebben március 30-án kezdik tár­gyalni Brüsszelben, ahol az agresz­szív „európai védelmi közösség" • tag­államának hat külügyminisztere tart értekezletet. El kell ismerni a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a kanadai miniszter­elnök Rádiójelentések szerint St. Lau­rent kanadai miniszterelnök nyilat­kozatot tett amelyekben egyebek között kijelentette ^hogy ..egy napon" feltétlenül el kell majd ismerni a Kínai Népköztársaság kormányát Megkezdődtek Teherán­ban a képviselőházi választások A „Reuter" jelentése szerint ma kezdődnek Teheránban a képviselő­házi választások. A teheráni válasz­tásokat a több hétig tartó iráni vá­lasztások legfontosabb részének te­kintik. A teheráni rendőrség rendkívüli biztonsági rendszabályokat léptetett, életbe, hogy elfojtson minden tömeg­tüntetést. amely a kormány politi­kája ellen irányul. V nepáli külügyminiszter nyilatkozata A Hindustan Times közli, Eegml, Nepál külügyminisztere kijelentette, hogy bizonyos „külső erők" nyugta­lan légkört próbálnak teremteni Ne­pál és India viszonyában. A Pakisztánnak nyújtott ameri­kai katonai segélyről szólva Regmi kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok katonai támaszpontokat épít Pakisztánban, ez feltétlenül érinti Nepált is, mert keleti határai "15 mérföldnyire vannak Kelet-Pakisz­tántól. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséért • • • Szeretik a munkát a sajógömöri szövetkezet tagjai Sajógömörön a szövetkezet tag­jai nagy megelégedéssel beszélget­nek arról, hogy mult évi munkájuk után milyen szép jutalomban ré­szesültek. A szövetkezet 10 koro­nát 2.86 kg búzát, 1 kg árpát, 0.50 kg zabotr, 0.25 kg szénát és 2.86 kg szalmát fizetett egy munkaegység után. Meg kell még itt jegyezni, hogy a háztáji gazdálkodásra jut. tátott félhektár is szépen jövedel­mezett a tagoknak. Gergely László, a szövetkezet el­nöke arróí beszélt a legutóbbi tag­gyűlésen, hogy a szövetkezeten kí­vülállók is sokban segítették az épülő, szépülő szövetkezeti gazda­ságon. A szövetkezet elsö helyen áll a besztercebányai kerületben. De a szorgalmas tagok munkaköz­ben arról sem feledkeztek el, hogy falujukat és környékét is szépítsék. Nemrégen hidat építettek a Sajón és már át is adták a forgalomnak. Idős Márton András kitett magá­ért a híd építése közben. Szervezte és irányította a dolgozókat, nem beszélve arról, hogy ö maga is so­kat dolgozott. Kezdeményező'- és munkaszeretők a sajógömöri szövetkezet tagjai. Doró László, Sajógömör. A X. pártkongresszus tiszteletére 'A dunaszerdahelyi járásban lévő hegyétei egységes földmüvesszövet­kezet tagjai pártunk X. kongresz­| szusának tiszteletért kötelezettsé­| get vállaltak, hogy bwziánál a ter­vezett 24 mázsa hektárhozamot 25 mázsára, a rozsnál és az árpá. nál hektáronként 2 mázsával eme­lik, a krumplinál pedig a tervezett 111 mázsa helyett 120 mázsát ter­melnek hektáronként. Hogy a dol­gozók asztalára több cukor kerül­Bányászgyőzelem Japánban Japánból érkező jelentés szerint véget ért a 15 nagy japán szén vál­lalat bányászainak általános sztrájk­ja. A bányászok Szénipari Munkások Országos Szakszervezetének tagjai A sztrájk lanu/ir 28-án kezdődött ás több szakaszban zajlott le, A sztrájk eredményeként a bányákban teljesen megbénult a munka A bá­nyák tulajdonosai kénytelenek vol­tak engedni és teljesíteni a sztráj­kolok béremelési követelését. jön, kötelezik magukat, hogy a cukorré­pa beadását 500 mázsával túltelje­sítik. Ezeket az eredményeket úgy akarják elérni, hogy pontosan be­tartják az agrotechnikai előírásokat és határidőket, főként a kereszt­es sürüsoros vetésnél és felhasznál­ják a szovjet tapasztalatokat. Krajcsovics Ferdinand, Dunaszerdahely. ^ A záhradk ai kerületi mezőgazdasági kutatóintézet működése A Česká Lipa melletti záhradkí kerületi mezőgazdasági kutatóin, tézet. dolgozói a libereci kerület j mezőgazdaságainak nagy segítsé­gére vannak Saját kutatófeladataik teljesítésén kívül, melyekkel hoz­zájárulnak a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez, egy­úttal az EFSz.ekben és az állami gazdaságokban új munkamódsze­reket vezetnek be. A kutatóintézet dolgozóinak a baromfitenyésztésben elért gazdag taapsztalatait szívesen fogadták a chlumi, bohatici és zá­kupi szövetkezeti tagok. A gyü­mölcstermelésről szóló előadásuk­kal nagy sikert arattak egész Tur­nov vidékén. A zöldségtermeléssel kapcsolatban sok értékes tanácsot adtak a hnévousicei, markvarticei, dobšini és más EFSz tagjainak. Az intézet dolgozói készségesen terjesztik * ismereteiket újságok, a szövetkezeti iskolákban tartott elő­adások és a munkahelyeken tartott megbeszélések útján Az idén új agrotechnikai és biológia-; intézke­dések bevezetésére készülnek. formán meg sem melegedtek a szö­vetkezetben, elidegenkednek a szö­vetkezettől, bizalmatlanokká és passzívakká válnak, ha ugyan nem kerülnek az osztályellenség befo­lyása alá. Súlyos hiba, hogy sokan a falusi kommunisták közül Lenin hármas jelszavának első részét: tá­maszkodj a szegényparasztra, úgy fogják fel, hogy bízni csak a sze­gényparasztban lehet, a középpa. raszttal szemben pedig fenntartá­sokkal kell viseltetni é s állandóan 5>sakkban« kell tartani. Ilyen poli­tikával nem szövetségesünkké, há­neim ellenségünkké tesszük a kö­zépparasztot. Mindazok a gazda­sági intézkedések, amelyeket kor­mányunk az utóbbi Időben a me­zőgazdaság támogatására hozott, csak akkor járnak a- kívánt ered­ménnyel é s csak akkor fokozzák a dolgozó parasztság, elsősorban ls a középparasztság bizalmát népi de­mokráciánk politikája iránt, ha ez. zel egyidőben a munkás-paraszt szövetség politikai megerősítésére is törekszünk, vagyis, ha a közép­paraszt azt látja és tapasztalja majd. hogy vele valóban mint szö­vetségessel bánnak Vonatkozik ez egyaránt mind a még egyénileg gazdálkodó, mind pedig a szövet­kezetbe már belépett középparasz. tok iránti magatartásra. Mi tehát most a feladat? Az, hogy a legtöbb esetben passzívvá vált középparasztokat aktivizáljuk. A középparasztokat, akik között nagy gazdálkodási tapasztalattal és szakismerettel bíró kitűnő gazdák vannak, be kell vonni a szijyetke­zetek vezető munkájába. A közép­paraszt szövetkezeti tagoknak mó­dot kell adni arra, hogy a gazdál­kodás terén gyűjtött tapasztalatai- | kat és gazdasági szakismereteiket a gyakorlati munkában érvénye­síthessék. Észrevételeiket, tanácsai­kat mindenkor megfontolás tárgyá­vá kell tenni és a leghatározottab­ban küzdeni kell az ellen, hogy szektáns politikát űző elemek kü­lönválasszák, válaszfalat húzzanak a - szegényparasztok é s a középpa­rasztok közé, s ezáltal gyengítsék a szövetkezet tagságának erejét, munkai endül etét. Ami azokat a nézeteket illeti, hogy az egyéni parasztgazdasá­goknak nyújtott áüami támogatás és a szövetkezetek szervezése te­rén elkövetett hibák kiküszöbölése a szövetkezetek alapitásárói való lemondást, mi több, a szövetkeze­tek bomlását, a szövetkezeti gon­dolat életképtelenségét jelenti, — hát így csak az osztályellenség be­szélhet, aki — tekintve, hogy az éhes disznó makkal álmodik — erről ábrándozik. Üjra csak hang­súlyozni kell azt a mindenki által ismert tényt hogy az egyéni pa­rasztgazdaságoknak és a szövetke­zeteknek egyidejűleg nyújtott álla. mi támogatás nem jelent egyenlő­mértékű és egyenlfiértékü támoga­tást, hogyha az állam támogatás­ban részesiti az egyéni parasztgaz­daságokat, ugyanakkor még foko. zottabb támogatásban részesíti a szövetkezeteket. Hol van hát akkor a szövetkezeti gazdálkodásról való lemondás? Továbbá: mit jelent az, hogy pártunk Központi Bizottsága harcot indított a szövetkezetek szervezése terén elkövetett hibák kiküszöbölésére és elejét veszi min­den további túlkapásoknak ? Ugyancsak 1930-ban a kolhoz­parasztok feltették Sztálin elvtárs­nak a másik kérdést is: »Nem je. lent-e a pártvonal elferdítése elle­ni harc meghátrálást, visszavonu­lást?® „Persze, hogy nem! — fe­lelte Sztálin elvtárs. — Visszavo. nulásról itt csak az beszélhet, aki a hibák é s elferdítések folytatását előnyomulásnak, a hibák elleni har­cot pedig visszavonulásnak tartja. Előnyomulás, mely hibák és elfer­dítések halmozásából áll — mond­hatom, nagyszerű »elönyomulás« az ilyen...« Lehet-e, kell.e ehhez valamit hoz­zátenni ? Ügy hisszük, hogy Sztá­lin elvtárs világos, félreérthetetlen választ ad azoknak, akik »vissza­vonulási és »bukást« jósolnak. És szavai épp úgy érvényesek ma ná­lunk, mint annak idején a . Szovjet, unióban voltak. Ami a szövetkezetekből kilépett tagok ügyét illeti, fel keli tennünk a kérdést: kik azok, akik kiléptek? Nem lehet ugyanis egy kalap alá venni a szövetkezetekből kilépett össze a parasztokat. A kilépettek között vannak olyanok, akiknek kilépése nem vesztesége, hanem nyeresége a szövetkezeti mozga­1 lomnak. Ezek azok, akik életük fo­lyamán mindig azt az alkalmat ke­resték, hol lehetne a munka köny­nyebbik végét megfogni, de azért jól élni. Tehát a munkakerülök, a lógó sok, a haszonlesők, akik úgyis csak azért léptek be a szövetke. zetbe, mert azt remélték, hogy ott a sok ember között lehet majd úgy lógni, hogy az azért hasznot is hozzon. Ezek azok, akik azt hidették: .szocializmus van, minek most már dolgozni«. Gyengült ezek­nek az embereknek a kilépésével a szövetkezeti mozgalom? Kárára volt-e a szövetkezetnek, hogy meg­szabadult a lógósoktői, a fegyelem­bontóktól ? Semmi esetre sem, — ezeknek az elemeknek a kUépése a szövetkezetekből egy egészséges tisztulási folyamat. amely nem­hogy gyengítené, hanem erősíti a szövetkezeteket. Voltak a kilépők között azonban dolgozó parasztok, kis- és közép­parasztok' — főleg középparasztok — akiknek távozása komoly vesz­tesége a szövetkezeteknek. Ezek a parasztok még nem győződtek meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyei­ről, még bizonytalankodnak a két út, a szövetkezeti és az egyéni gaz­dálkodás között, azonban sem bi­zonytalankodásuk, sem pedig a kilé. pésük nem jelenti azt, hogy végleg elvesztettük őket a szövetkezeti gazdálkodás számára. Az, hogy ezeket a parasztokat ma még nem tudtuk meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, semmi eset­re sem jelenti azt, hogy holnap nem győzzük meg őket és nem győződnek meg maguk is róla. Éppen ezért, mint Zápotocký elv­társ beszédében már többször fel. hívta a figyelmet, a falusi párt­szervezetek egyik fő feladata, hogy ezeket a dolgozó parasztokat fel­világosító és meggyőző munkával véglegesen rávezessék a szövetke­zeti gazdálkodás útjára. A középparaszttal való szövetség szilárdításában igen nagy felada­tok hárulnak a falusi pártszerve­zetekre és a helyi nemzeti bizott­ságokra. Végső soron az ő állás­foglalásuktól, az ő munkájuktól függ. hogy a párt és a kormány legutóbbi intézkedéseit hogyan használják fel e szövetség tovább­szilárdítása érdekében. Nemcsak arról van sző, hogy megismertes­sék a dolgozó parasztokkal ezeket a határozatokat és következetesen harcoljanak azok megvalósításáért, hanem arrő] is, hogy a pártszer­vezetek a legteljesebb bizalom lég­körét teremtsék meg a pártonkívü­li középparasztok nagy tömegeivel. A falust pártszervezetek ne csak irányítsák és neveljék a középpa­rasztokat, hanem hallgassák is meg észrevételeiket és tanácsaikat, ta­nuljanak is töltik. Fontos, hogy a népi demokráciához hü, a terme, lésben kiváló, állampolgári köteles­ségeit példásan teljesítő középpa­rasztokkal felfrissítsék a falusi pártszervezeteket. Ezáltal elérhet­jük, hogy a falu politikai életé­nek vezetéséibe olyanok kerülnek, akik a falusi élet sűrűjében élnek, tevékenyen részt vesznek a terme, lésben és mindenkor hü tolmácsolói lehetnek a falu hangulatának, a mezőgazdasági termelést gátló aka­dályoknak é s hibáknak. Nemzeti bizottságaink összetéte­lének egyik eddigi legnagyobb hiá­nyossága éppen az volt, hogy kö­zépparasztok nem voltak benne, vagy legalább is nagyon csekély számban, s így ki voltak zárva az államhatalom e helyi szerveinek munkájából. Most, a nemzeti bi­zottságokba való választásoknál ezt a hibát ki kell küszöbölni és az arra érdemes középparasztokat je­lölni kell a nemzeti bizottságokba. Fontos ez azért is, mert hiszen ha a nemzeti bizottság munkájában részt vesznek a középparasztok, akkoc általuk a nemzeti bizottság közvetlen kapcsolatba kerül a falu legszámottevőbb dolgozó rétegével. A középparaszttal való szövet­ség megszilárdításában a falusi pártszervezetekre és a nemzeti bi­zottságiakra kétféle feladat hárul. Az egyik: a legnagyobb figyelmet for­dítani a középparaszt szükségletei, nek kielégítésére, reagálni észrevé­teleire és panaszaira, megszilárdí­tani a szocialista törvényességet, s ezzel megteremteni a középpa­raszt termelési biztonságát. Egy­szóval, a középparaszt saját tapasz, talatai alapján győződjék meg ar­ról, hogy a munkásosztállyal való szövetség számára előnyös. A má­sik feladat: az előbbiekkel pár­huzamosan a legnagyobb gondot fordítani a középparaszt állampol­gári fegyelmének megszilárdításá­ra, arra, hogy a középparaszt sa­ját meggyőződéséből idejében és hiánytalanul teljesítse az állammal szembeni kötelezettségeit, s munká-> jávai, a mezőgazdasági termelés fo­kozásával tudatos építője legyen hazánkban a szocializmusnak. Bátky IAbk M »

Next

/
Oldalképek
Tartalom