Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

t95á. máťeius 14. U1SZ0 PÁRTÉLET Előkészületek a árási pártkonferenciára A járási pártkonferencia közeled­tével a nagymegyeri járási pártbi­zottság alapos munkát végez. Az év­záró gyűlések az üzemi és helyi konferenciáknál minden esetben se. gítséget nyújtottak. A járás legjobb kommunistáira vonatkozólag, akik közül előreláthatólag meg fogják vá­lasztani az új járási pártbizottságot, megvan a káderanyag. Biztosították, hogy a küldöttek egy héttel a kon­ferencia előtt írásban megkapják a járás szervezeti helyzetének áttekin­tését, hogy a vitafejiszólalásokhoz elegendő forrásanyag álljon rendel­kezésükre. A titkári beszámoló alap­jában véve készen van, de a bizott­ság bírálata, illetve jóváhagyása hiányzik hozzá. A küldöttek megje­lenését a konferenciára úgy biztosít­ják, hogy a megbízólevelet nem pos­ta útján küldik szét. hanem minden küldöttnek személyesen és idejében kézbesítik. A küldöttek utazását, elszállásolását é s étkezését biztosí­tották. Az üzemi és alapszervezetek ugyan­csak készülnek a konferenciára. Nyári István elvtárs, az állami bir­tokok nagymegyeri gazdasága párt. sziervezeténiek küldötte a járási kon­ferencián vitafelszólalásában az üze­mi szervezet munkájáról fog beszél­ni. El akarja mondani, hogy az üze. mi pártszervezet részlegszerveinek ailapszervezetekké való átszervezése és az üzemi bizottság által való irá­nyítása sokban megjavította a szer­veztetek munkáját. Azóta új alap­szervezeteket is alapítottak a mada. réti és a jáwosteieki osztályokon. Amióta ezeken az osztályokon meg­alakultak a pártszervezetek, gazdál­kodásuk is eredményesebb lett. A pártszervezet munkája főleg az ara­tási és cséplést valamint az őszi munkálatoknál éreztette kedvező ha­tását. A párt központi bizottságának határozataiból és az alapszabályok útmutatásából a párttagok sokat ta­nultak. A páHoktat.ási év anyagát alaposan áttanulmányozták. Kiszéle­sítették a politikai és szakiskolázást. Jobb agitációs ás propagációs mun­kát végeztek. Ennek eredményeként az állami birtok dolgozói megértették, milyen nagy feladatok várnak reájuk a mezőgazdaságban, hogy a mező­gazdasági termékek árait is, akár­csak az ipari termékekét, le kell szállitanä. Ennek tudatában meg­tárgyalták a lehetőségeket és az Űj Major osztályán működő alapszerve­zet a járási konferencia alkalmából szocialista munkaversenyre hívta ki a nyáradi osztályt. A szocialista munkaverseny klterjed a növényter­melés minden ágára, a hektárhoza. mok emelésére, az állattenyésztésre, a munka gépesítésére és az admi­nisztrációra is. A versenykihíváshoz csatlakozott Jánostelek, Mad&rét és a füsi osztályok is. A párt X. kon­gresszusa tiszteletére a birtok dol­gozói 58 csoportos és 101 személyes köteleaettséget vállaltak, A megin. dult munkaverseny, melynek sikerét állandó ellenőrzéssel biztoisítják, pénzben több mint félmillió korona jövedelmet és megtakarítást hoz. Az üzemi bizottság önkntikailag be fog számolni hibáiról, főleg a tagjelöltek átigazolásának elhanyagolásáról. Több tagjelölt már három éve vár átigazolására. Eddig a tagjelöltek­nek csak 50 százalékát igazolták át. Az üzemi szervezet bizottságának hibája az is, hogy a pártsajtóra a tagságnak alig 60 százaléka fizet elő. A járási pártbizottság munkájáról elismeréssel fognak megemlékezni. A járási pártbizottság annak tuda­téiban, hogy az álliami birttok fel­adata, hogy a mezőgazdaságban minden téren példaadó legyen, kel­lő segítséget nyújtott az üzemi szer­vezeteknek. Sajdjk elvtárs. az állami birtok pártszervezetének másik küldötte, a kommunisták kezdeményezéséből megindított, futószalag rendszerű gépjavítás előnyéről akar beszélni. Ezzel a rendszerrel a gépjavításokat tíz nappal a tervezett határidő előtt végezték el. A gépjavításoknál az összes traktorosok segédkeztek, hogy minél jobban megismerkedjenek a gépekkel. Benes Zoltán elvtárs, a nemecócsai gépállomás párfszervezetének kül­dötte Fel ogj? hívni a konfc ,ucia részvevőit és rajtuk keresztül a já­rás múic* "v dolgozóját a m ;zósaz- daságban hogy alkalmazzák é; pro­pagálják a szűk- és keresztsoros ve­tést, a jarovizálást, a fészkes ülte tést. az előhántós ekével való szán tást és a tarló tárcsázást. Konkrét példákkal fogja bebizonyítani, hogy ezek a szovjet módszerek nagyban emelik a hektárhozamokat. Ez elen gedhetetlen előfeltétel életszínvona­lunk emeléséhez. Figyelmeztetni fog­ja a konferencia részvevőit, hpgy minden kommunistának, akár a gép­állomáson, akár az EFSz-ben, vagy a mezőgazdasághoz közelálló helyen dolgozik, elsőrendű feladata meg­ismerni, majd az összes érdekeltek­kel megismertetni a gépállomások és az EFSz-ek között kötött szerződé­sek tartalmát. A szerződések nem ismerése mind a gépállomásoknak, mind az EFSz-eknek károkat okoz­hat. Kérni fogja a konferencia rész. vevőit, hassanak oda, hogy a járási nemzeti bizottság IX. osztályán dol­gozó kommunisták - és segítségükkel minden dolgozó támogassa a körzeti agronómusokat munkájukban Rá fog mutatni a hibák és a hiányosságok kö­vetkeztében beállt károkra, melyek tu­datlanság, vagy rosszakarat következ. menyei. Révai András, a gépállomás má­sik küldötte, a gépállomás munká­sai által elért jó eredményekről és főleg arról fog beszélni, hogyan és milyen módszerekkel érték el őket. Bejelenti a gépállomás dolgozóinak a CsKP X. kongresszusa tiszteleté­re tett kötelezettségvállalását, mely a tavaszi munkálatoknak 135 szá­zalékra való teljesítését fogja ered­ményezni. A páros versenyben a normákat 15—20 százalékkal tűi tel. jesltlk. Traktoronként 20—25 liter üzemanyagot fognak megtakarítani. Mároius 7-ig 14 kollektív és 132 egyéni kötelezettséget /Vállaltak, de ezek a számok mindennap növeked­nek. Kérni fogja a járási Marx-Le­nini Tanulmányi- és Tanácsadó In­tézetet, hogy ezután nyújtsanak több segítséget' a gépállomásnak, mint eddig, mert a politikai nevelés te­rén hiányok vannak. Segítsenek az agilis párttagokból és a tömegszer­vezetekben szervezett legjobb mun­kásokból jó agitátorokat nevejni. Kérni fogja a CsISz.nek CsSzBSz­nek, a Hadsereggel Együttműködő Szervezetnek és a Szokolnak a konferencián részvevő küldötteit, hogy járási bizottságaik tervsze­rűen, jobban foglalkozzanak a gép­állomásokon működő alapszerveze­teikkel, hogy havonként legalább egyszer ellenőrizzék alapszerveze­teik munkáját. Fel fogja majd hív­ni a járási népművelési szervek fi­gyelmét, hogy vetítsenek a gépál­lomás dolgozóinak keskeny szakfil­meket. A járási nemzeti bizottsá­got pedig az emberről való gon­doskodásra, a traktorosbrigádok ré­szére helyiségek építésére vagy ki­utalására fogja felhívni. A kolozsnémai EFSz pártszerve­zetének küldötte, Beke Zsigmond elvtárs/többek között arról fog be­szélni, hogyan győzték meg a kom­munisták a szövetkezet többi tag. jait, hogyan találták meg a módját annak, hogy az elmaradt 1195 kg sertéshús- és 2256 darab tojás, va­lamint 8969 liter tej beszolgáltatá­sét március 31-ig pótolják. Beszélni fog arról is, hogy március 25-től minden kötelező beadásukat egyen­letesen kell teljesíteniök. A párt X. kongresszusa tiszteletére március 18-a után terven felül beadnak 5 sertést és 2000 tojást. Az egész évi beadási tervet sertéshúsból 117 szá­zalékra, egyéb húsból 102 százalék­ra, tejből 108 százalékra, tojásból 170 százalékra, gabonából 145 szá­zalékra, burgonyából 105 százalék­ra, a dohányból pedig 110 százalékra teljesítik. Az EFSzekben levő ne­hézségekkel kapcsolatban pedig el fogja mondani, hogy Kolozsnémán is vannak nehézségek, de a szocia­lizmus építése csak megalkuvás nélküli osztályharccal lehetséges, harccal a kulákság ellen, 'mert a ku­lák lázít, megfélemlít, bosszút áll. Beke elvtárs tudja, hogy kis. és középparasztjaink forradalmi idő­ket élnek. Tudja, hogy a történe­lemben évezredek éta sohasem for­dult elő, hogy a földműves ne dol. gozott volna a kizsákmányo'ókra. A küldöttek felszó'alásaikat a kon renciára való utazásuk előtt még megtárgyalják szervezeteik bi­zottságaival. Száraz József. Ausztria és Európa biztonsága A berlini értekezlet eredményei továbbra is a világ közvéleménye figyelmének középpontjában állanak. Még a megvesztegethető hírmagya­rázók sem tagadhatják a berlini tárgyalások történelmi jelentőségét, nem kisebbíthetik a genfi értekezlet összehívásáról szóló egyezmény fon­tosságát, amely értekezleten részt vesz a népi Kína és nem tagadhat­ják a fegyverkezés korlátozására irányuló intézkedések fontosságát. A nemzetközi politika „szakértői­nek" ugyancsak nem sikerült eltit­kolniok a tényt, hogy Dulles, Eden és Bidault urak viselik a felelőssé­get azért, hogy a berlini értekezle­ten nem értek el megegyezést Né­metország és Ausztria kérdésében. Az értekezlet lefolyása megmutat­ta, hogy a nyugati hatalmaknak nem áll érdekükben e kérdéseknek az európai béke biztosítása érdekében való megoldása, hanem ellenkezőleg megkísérlik e kérdéseket az Európá­ban és az egész világon szőtt hábo­rús terveik felújításával megoldani. Szeretnék ugyan megteremteni az egységes Németországot, de nem a békés és nem demokratikus Német­országot, hanem olyan revansiszta Németországot, amely újjáélesztené a fasizmust, a militarizmust és az agTesszív háború korszakának vala­mennyi hitleri hagyományát. Auszt­riából nem demokratikus, független államot akarnak létesíteni, hanem a militarista Németország függvényé­vé akarják tenni. Érthető, hogy a kérdések „megoldásának" ezt a megfogalmazását a Szovjetunió nem fogadhatta el és nem is fogad­hatja el. Molotov elvtárs már a berlini tár­gyalások kezdetén kijelentette, hogy az osztrák kérdés megoldásának az európai nemzetek biztonságát kell szolgálnia és meg kell szilárdítania Ausztria függetlenségét, meg kell akadályoznia, hogy Ausztria ismét a militarista erők — különösen Nyu­gat-Németország agresszív politiká­ja eszközévé váljék. Az értekezlet folyamán a nyugati hatalmak képviselői hiába igyekez­tek a helyzetet úgy beállítani, mint­ha nem volna sürgős Ausztriáról be­szélni az európai nemzetek bizton­ságával kapcsolatban, mintha nem kellene Ausztria függetlenségéről beszélni, mert ezt állítólag biztosít­ja a nyugati hatalmak demokráciá­jának szelleme. Az űj Anschluss le­hetőségét is, amelynek veszélyére Molotov elvtárs óva intette a konfe­renciát, rámutatva az ausztriai hely­zet fejlődésére, főleg pedig a bonni kormánykörök szándékaira, nem tar­tották reálisnak és indokoltnak. Ausztria külügyminisztere, Figl is, aki részvett az osztrák kérdés meg­tárgyalásában, az osztrák kormány nevében igyekezett az értekezletet és Európát ls meggyőzni arról, hogy Ausztriát nem fenyegeti Anschluss és hogy az osztrák kormány szilár­dan elhatározta, hogy nem csatla­kozik semilyen katonai tömörülés­hez. Nézzük azonban az ausztriai hely­zetet és hasonlítsuk össze a nyuga­ti hatalmak minisztereinek az oszt­rák államszerződés gfyors aláírására irányuló szovjet javaslatokkal kap­csolatos kijelentéseivel. Nem beszél­ve arról, hogy éppen a nyugati ha­talmak, az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország felelősek azért, hogy mindeddig, vagyis kilenc évvel a hitleri Németország legyőzése után, nem valósult meg az 1943. évi moszkvai deklaráció Ausztriának, mint független államnak felújításá­ról. A nyugati hatalmak felelősek azért, hogy még mindig nem írták alá az osztrák államszerződést, jól­lehet ezt lényegében már 1950-ben jóváhagyták. Figyelembe kell venni a nyugati hatalmaknak, főleg az Egyesült Államoknak szüntelen tö­rekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Ausztriát- gazdaságilag, poli­tikailag és katonailag Nyugat-Né­metországhoz és az úgynevezett „európai védelmi közösséghez" csa­tolják. A nyugati hatalmaknak az osztrák kérdésről 1950 után folytatott kü­lön tárgyalásai, amelyeknek ered­ménye az úgynevezett rövidített szerződés volt, nem biztosították Ausztria függetlenségét, denacifiká­lását és demokratizálását, mint a Szovjetunió javaslatai alapján kidol­gozott osztrák államszerződés, ha­nem ellenkezőleg a militarizmus és a fasizmus felújítására és Ausztriá­nak Németországhoz való hozzá­csatolására irányultak. Ez a tény Dulles úrnak a berlini értekezleten tett kijelentését, amely szerint a Szovjetunió akadályozta eddig az osztrák államszerződés aláírását, ál­szent és hazug manőverként mutat­ja be. Amint ismeretes, Molotov elvtárs a berlini értekezleten kiegé­szítő cikkelyeket javasolt az oszt­rák államszerződés szövegéhez, ame­lyek Ausztriát arra kötelezik, hogy ne lépjen semilyen koalícióba vagy katonai egyesülésbe azon hatalmak ellen, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a Németország elleni háborúban és Ausztria felszabadítá­sában. Ausztria Nyugat-Németországhoz való új Anschlussa lehetőségének ki­zárását biztosítja a szovjet küldött­ségnek a berlini értekezleten előter­jesztett módosító javaslata, amely szerint Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió ideiglenesen elhalasztják csapataik visszavonását Ausztria övezeteiből, mégpedig a német békeszerződés megkötéséig. Emellett ezek a katonai egységek nem látnák el a megszálló hatósá­gok funkcióját és a fenntartásukkal kapcsolatos költségeket az illetékes államok viselnék. Molotov elvtárs komoly érvekkel támasztotta alá a szovjet kormány javaslatait ezekre a kiegészítésekre. Rámutatott, hogy az adott helyzet­ben az európai területen csaknem száz amerikai támaszpont van. Fennállanak az úgynevezett euró­pai közösség megteremtésére irányu­ló tervek, amelyek komolyan veszé­lyeztetik a népek szabadságát, így tehát az osztrák népét is. Továbbá fenáll a német militarizmus felújí­tása, amelyre nemcsak a német re­vansiszták, hanem számos kapitalis­ta hatalom hivatalos körei, főleg az Északamerikai Egyesült Államok körei törekednek. A nyugati hatalmak képviselőinek, valamint Figl külügyminiszternek kijelentésével kapcsolatban, hogy nem kell félni Ausztria újabb An. schlussától, csak néhány tényre kell rámutatnunk, amelyek teljesen megcáfolják ezt az állítást. * A politikai légkör Nyugat-Né­metországban, valamint Ausztria nyugati övezetében is a ,,nagy né­met eszmét'' dicsőítő irodalomtól, sajtótól és kommentárok áradatától fertőzött. A hitleri Wehrmacht, sőt' az SS- és SA.csapatok volt tagjai az amerikai és német pénzmágná­sok által pénzelt „társulatokat" alakítanak, amelyeknek célja ,,a frontharcos bajtársiasság szellemé­nek felújítása a német és osztrák revansiszták között". A „függetle­nek szövetségében'' szervezett oszt­rák mágnások, akiknek elnöke Stendenbach, a hitleri Wehrmacht volt ezredese, külön térképeket ad. nak ki, amelyeken Ausztriát Né. metországgal együtt ábrázolják ha­tárok nélkül, mint „közös német élettért". Nyilvánvalóan látható, hogy az ilyen nagynémet eszméket az ural. kodó körök némelyik képviselője is támogatja és terjeszti. Graf, a bel­ügyminisztérium államtitkára, a „volt frontkatonák egyesületének" egyik gyűlésén kijelentette, hogy ennek az egyesületnek a célja a militarizmus és a revansizmus ak­tivizálása, amely állítólag a béke legjobb biztosítéka és Ausztria Né metországgal való egyesítésének előkészítése. A marshallizálás alapján az ame­rikaiak Ausztriában az összes gaz­dasági kulcspozíciókat, főleg az ipart és a nagybankokat kézibe ke­rítették. Most az amerikaiak az osztrák gazdaságot az agresszív atlanti szerződés szükségletei sze­rint irányítják. Ausztriának dum­ping árakért kell szállítania acélt, öntvényeket, magnezitot, mangánt, NyugatNémetországba, Angliába és az Egyesült Államokba és nem tarthat fenn előnyös kereskedelmet természetes partnereivel, a keleti országokkal, s így minden évben át. lagosan 7—8 milliárd sillinget ve­szít. Ha Figl Ausztria külügyminisz tere és a . ugati hatalmak képvi. selöi ennek ellenére is azt állítják, hogy nem áll fenn az Anschluss I veszélye, akkor nem hisz és nem is hihet nekik sem az osztrák íáp, sem pedig Európa nemzet Az osztrák nép és Európa népei s na­gyon jól emlékezifek még az 1934—­i 1938.as évek eseményeinek fejlődé­sére. Ausztria függetlenségét akkor is biztosította „a nyugati hatalmak demokráciájának szeľeme", fenn­áílottak Nagy-Britannir, Francia, ország és Olaszország 1934. évi ün. nepélyes nyilatkozotai Ausztria függetlenségének és szuverenitásá. nak megőrzéséről, fennállt az 1935. évi francia.olasz szerződés, amely­hez később csat aközött Anglia kor­mánya is. Ebben a szerződésben a nagyhatalmak aktív intézkedésekre kötelezték magukat az osztrák függetlenség veszélyeztetésének ese. tére. Sőt fennállt Hitlernek 1935. má. jus 12-én a birodalmi parlamentben mondott nyi atkozata, melyet 1936. július ll.én megismételt, hogy Né. metország nem fog beavatkozni Ausztria belügyeibe és nincs is szándékában Ausztriát a Biroda­lomhoz csatolni. Hogy a nagy „szövetségesek" deklarációi és Hitler 'ígéretei ho. gyan végződtek, azt legjobban az osztrák nép és a szomszédo- né. pek tudják. A nyugati nagy .de­mokraták" szabad kezet adtak Hit lernek és ügynökeinek ahhoz, hogy az osztrák népet nemzeti ka­tasztrófába vigyék. Ujjukat sem mozdították, amikor Hit'.er az osztrák 'kancellár hivatalába az Anschluss efflen védekező Schusch­nig helyett Seysslnquart főfasisztát és a nagynémet eszme fana­tikus hivét helyezte, sőt azután sem tettek semmit, amikor 1938. március ll.én este 6 órakor a.- » sö páncélos hadosztályok megsz^ 'ták Ausztriát és a Gestapo emberei be­börtönözték az Anschluss ellen har­coló osztrák hazafiakat. Franciaország és Anglia kormá. nyainak formális tiltakozását a párizsi és londoni hitlerista nagy­követek nem voltak hajlandók el­fogadni, Olaszország bámulatárak adott kifejezést Hitler határozott, sága felett és Bu'lit párizsi ameri­kai nagykövet az osztrák követ tiltakozására az amerikai kornány nevében cinikusan kijelentette, hogy „az Anschluss az osztrák kérdés természetes megoldása". A nyugati hatalmak lelkiismerete nem jelentkezett a szovjet kü dött­ség igazságos tiltakozására sem, amelyet a Népszövetségben 1938. szeptemberében tett, és amelyben kijelentette, hogy az osztrák ál­lam eltűnt anélkül, hogy azt a Népszövetség észrevette volna. A nyugati hatalmak lelkiismerete ci­nikus és hideg maradt, mint a Népszövetség genf-; palotr -iának márványfalai, ahol a nyugati dip­lomácia Hitlernek az osztrák nép elleni agresszióját a béke megőr­zése érdekében hozott áldozatként jegyezte fel. A nyugati hatalmak le'kilsmerete néma maradt akkor is, amikor Hitler hordáival szét­zúzta a Csehszlovák Köztársaságot és rabszolgasorba döntötte népein­ket. A nyugati hatalmak hagyták, hogy Hitler fojtogassa Európát, mert azt hitték, hogy Hitler pán. célos hadosztá'yai megsemmisítik a Szovjetuniót is. Ezért feláldozták Ausztriát és a Csehszlovák Köztársaság függet­lenségét is. Ezért kísérlik meg a nyugati im­perialisták ma is a hitleri Wehr. maoht felújítását, ame ynek had­osztályai a lesújtó ököl szerepét játszanák a Szovjetunió és a népi denvokratikus országok ellen elő. készített háborúban. Ezért kísérlik meghiúsítani a szovjet javaslatokat, amelyek e há­borús célok megvalósítását akadá­lyozzák, A szovjet küldöttségnek az oszt­rák kérdésben tett kiegészítő ja­vaslatai reális intézkedéseket jelen­tenek az Anschluss megakadályo­zására, Ausztria függetlenségének és az osztrák nép szabadságénak biztosítására. Az osztrák nép és Európa nemzetei aktívan támogat­fák a szovjet kormány állásfoglalá­sát az osztrák kérdésben is, amely egyedül biztosítja Ausztria függet­lenségét és Európa békéjét. / • / y

Next

/
Oldalképek
Tartalom