Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 11, csütörtök 30 fillér VH. évfolyam, 60. szám A mai számban: Az 1954. évi állami költség-vetésünk népi és békés jellege (1—2—3—4. old.) Ausztria és Európa biztonsága (5. old.) A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk paraszt politikájában (6—7. old) A mezőgazdasági termelés fejlesztéséért (7. old.) A szovjet jégkorongozó-válogatott győzelmének visszhangja (8. old.) Az 1954. évi állami költségvetésünk népi és békés jellege A' Nemzetgyűlés Antonín Zápotocký köztársasági elnök jelenlétében tárgyalja a költségvetést A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése kedden, március 9-én délután 83. gyűlésére ült össze, A képviselők megtárgyalták ezen az ülésen az 1954. évi állami költségvetést és az 1952. évi állami zárszámadásokat. A gyűlésen jelen volt Antonín Zápotocký köztársasági elnök. A köztársasági elnököt megérkezésekor a nemzetgyűlés épülete előtt összegyűlt nagyszámú lakosság üdvözölte. A köztársasági elnököt Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke, Viliam Široký miniszterelnök, Antonin Novotný képviselő, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Karol Bacilek képviselő, Szlovákia Kommunista P&rtja Központi Bizottságának első titkára, dr. Jaromil Dolansky, a miniszterelnök első helyettese, dr. A. Čepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese, dr. D. Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke és Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés főtitkára üdvözölték. Antonín 'Zápotocký köztársasági elnököt, aki dr. D. Polanský nemzetgyűlési alelnök kíséretében lépett be az elnöki páholyba, Smetana „Li'busa" operájának akkordjaival üdvözölték. A Nemzetgyűlés ülésén résztvett Viliam Široký miniszterelnök helyetteseivel és a kormány többi tagjaival. A díszpáholyokban a prágai diplomáciai testület tagjai, köz- és kulturális életünk képviselői foglaltak helyet. A gyűlést Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a képviselők nevében szívélyesen üdvözölte Antonín Zápotocký köztársasági elnököt. Utána a Nemzetgyűlési megkezdte az 1954. évi állami költségvetés tárgyalását. J. Valov képviselő előadó a Nemzetgyűlés költségvetési Bizottságának elnöke jelentést tett az állami költségvetésnek a Nemzetgyűlés bizottságaiban való megtárgyalásáról. J. Janouš előadó az 1952, évi zárszámadásokhoz szólt hozzá. Ďuriš pénzügyminiszter magyarázatot fűzött az 1954. évi állami költségvetéshez és az 1952. évi zárszámadásokhoz. Ezzel a Nemzetgyűlés keddi tárgyalása véget ért. A Nemzetgyűlés az állami költségvetés és az állami zárszámadások tárgyalását szerdán március 10-én folytatta a vitával. Antonin Zápotocký köztársasági elnököt az ülésteremből és a Nemzetgyűlés épületéből való távozásakor újból lelkesen üdvözölték. Július Ďuriš pénzügyminiszter beszéde I. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdaságának fejlődése az első ötéves tervben Sz állami költségvetés központi országos pénzügyi terv. Szilárdan összefügg egész népgazdaságunkkal és dolgozó népünk építő törekvésével. Biztosítja az állami népgazdasági terv teljesítésének, a termelés további fejlesztésének, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének kellő anyagi eszközeit úgy, ahogyan azt az 1953. szeptember 15-j kormánynyilatkozat meghatározza. Az előterjesztett 1954. évi állami költségvetés első gottwaldi ötévé tervünk sikereiből indul ki. Visszatükröződnek* benne azok a gyökeres változások, amelyek népgazdaságunk ban a szocializmus építése folyamán beállottak. Az ötéves tervben nemcsak kétszeresére növeltük az ipari termelést, hanem a szocialista iparosítás alapvető irányvonalának szellemében megváltoztattuk iparunk szerkezetét is. A termelési eszközök gyártása 1948hoz viszonyítva az előzetes adatok szerint 119 százalékkal növekedett és ma az ipari termelés 62 százaléka. Szlovákiában 1948-hoz viszonyítva a termelési eszközök gyártása előzetes adatok szerint 146 százalékkal növekedett. A termelőerőknek ez a nagy fejlődése összefügg népgazdaságunk szocialista szektorának fejlődésével és szilárdulásával. Az ötéves terv végén a szocialista szektor része az ipari termelésben 99.6 százalék, az építészetben 99-8 százalék, a kereskedelemben 99.7 százalék, a mezőgazdaságban pedig 45.4 százalék volt. A szocialista ipar ezen ereje a népgazdaságunk további építéséhez szükséges pénzügyi eszközök á'landó növekedésének anyagi alapját képezi. Az ötéves terv folyamán az egész népgazdaságba befektetett beruházások növekedése a következő voltA beruházások 1949-ben lo milliárd 116 millió koronát tettek ki. A beruházások 1950-be

n 140 százalékra, 1951-ben 181 százalékra. 1952-ben 204 százalékra, 1953-ban 196 százalékra növekedtek 1954-ben pedig elérik a 231 százalékot Az állami költségvetés gyors növekedése, valamint az állami költségvetésből népgazdaságunk további fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére fordított eszközök gyors növekedése dolgozó népünk sikeres építő munkáját bizonyítja. A költségvetési kiadások 1949ben egy összehasonlító alapra átszállta 41 milliárd 700 millió, 1950-ben 51 milliárd, 1951-ben 60 milliárd 500 tniffió. M52-bei\67milliárd 700 millió, 1953-ban 73 milliárd 900 millió koronát tettek ki, 1954-ben pedig 87 müliárd 500 millió összegre tervezzük a költségvetési kiadásokat. Városaink és falvaink dolgozó népe, ennek az államnak egyedüli gazdája, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy állami költségvetésünk az ötéves terv éveiben aktív volt és felesleggel zá rult. örömmel < értékeljük azt a jelentős tényt is, hogy nemzeti jövedelmünk az ötéves terv éveiben kétharmaddal növekedett és törvényszerűen tovább nő mert a nemzeti jövedelemnek állandó növekedése megfelel a szocializmus alapvető gazdasági törvényének. Biztos és szilárd csehszlovák koronánk is a nemzeti jövedelem állandó nö vekedésére, a termelés állandó fokozódására és' tökéletesedésére támaszkodik. Ezeket az eredményeket dolgozó népünk kitartó törekvése, a nép, a kormány és a Nemzeti Arcvonal élén hazánk építését pártunk bizton irá A Szovjetunió fejlett technikai segítsége, nyersanyagszállítása, a szovjet élelmiszerszállítmányok. a szovjet tapasztalatok nélkül elképzelhetetlen lenne építésünk ilyen üteme A szovjet segítség építésünk döntő fontosságú támasza. A termelés további növelése és népünk életszínvonala gyorsabb emelése feladatának sikeres teljesítése a pénzreform végrehajtására és a közellátás jegyrendszerének megszüntetésére támaszkodott. Ez lehetővé tette az árak csökkentését és ilymódon a dolgozók reálkeresetének növelését a csehszlovák korona vásárlóerejének fokozását. Ezeket a dolgozó népünk javát szolgáló intézkedéseket népgazdaságunk fejlődése, valamint az előterjesztett 1952. évi állami zárszámadás szerint a megfelelő anyagi és pénzügyi tartalékok megteremtése, továbbá az 1953. évi költségvetési gazdálkodás jó eredményei 'tették lehetővé. A költségvetési többlet 1952-ben 6 milliárd 967 millió koronát tett ki. 1953-ra vonatkozóan még nincsenek végleges nyitó szilárd egysége teremtette . adataink) a20

nb

a

n elmondhatjuk, hogy meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormányunk vezetéséve] sok nehézséggel megküzdöttünk, sok hiányosságot és ellenség okozta kárt kiküszöböltünk. A Szovjetunió sokoldalú és mindennapi segítsége nélkül elképzelhetetlen lenne az építés ilyen üteme. 1953. évi gazdálkodásunk is terven felül elért felesleggel zárult. A pénzreform eredményei és a jegyrendszer megszüntetése megteremtették az 1953 szeptember 15-i kormánynyilatkozatban bejelentett nagyjelentőségű intézkedések végrehajtásának előfeltételeit. II. A Csehszlovák Köztársaság 1954. évi állami költségvetése Az 1954. évre előterjesztett állami költségvetés folytatja népgazdaságunk szüntelen fejlesztésének irányvonalát és biztosítja dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelkedését. Az állami költségvetés a szükséges pénzeszközöket 1954. évi állami népgazdasági tervünk fokozott feladatainak teljesítésére, népgazdaságunk, különösen a fűtőanyagiparban, energetikában és a mezőgazdaságban mutatkozó legfőbb hiányosságainak kiküszöbölésére fordítja. Az állami költségvetés továbbá szilárdítja a pénzreform eredményeit, lehetővé teszi az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozatból eredő feladatok teljesítését. Az 1954. évi állami költségvetés kiadásai 87 milliárd 573 millió koronát tesznek ki és 1953-hoz viszonyítva 18 százalékkal nagyobbak Ez azt jelenti, hogy a kiadások oly nagymértékben növekszenek, hogy biztossításuk a költségvetés bevételeiből megköveteli -egész dolgozó népünk kitartó törekvését az állami népgazdasági tery feladatainak teljesítésében, Egyedül így tudjuk biztosítani a 87 milliárd 803 millió koronát kitevő költségvetési bevételek és a 230 millió korona összegre tervezett felesleg tervének teljesítését. Ezek a bevételek emellett nem használják fel népgazdaságunk minden, kimerítetlen lehetőségeit. Államunkban mindnyájunknak tudatosítanunk kell ezt a jelentős tényt, mert dolgozó népünk életszínvonala emelkedésének lendülete e további belső gazdasági források mozgósításától függ. Az állami költségvetés évenkénti rohamos növekedése az ötéves terv folyamán és feleslegei a szocialistanépgazdaság szakadatlan fejlődésének törvényszerűségéből erednek. A döntő fontosságú termelési eszközök szocialista tulajdona lehetővé teszi, hogy állami költségvetésünk bevételi részében és pedig 80.6 százalékban nem a lakosság álta' fizetett adókra, hanem elsősorban a szocialista vá'lalatok gazdálkodásának bevételeire és eredményeire támaszkodjon, A kapitalista államokban, ahol a termelési eszközök tulajdonosa nem az állam, a* költségvetések bevételei nem a gazdaságra, hanem a lakosságtól befolyó adókra támaszkodnak. A szocialista költségvetésnek ez a népgazdasági jellege szervesen összeforrott költségvetésünk termelő jellegével Az állami költségvetés bevételei nálunk ugyanis tervszerűen visszakerülnek a népgazdaságba, hogy a szocializmus alapvető gazdasági törvénye szerint a népgazdaság szüntelen fejlesztésével biztosítsák a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelkedését. A kapitalizmus alapvető gazdasági törvénye'—'a maximális profit biztosítása — rendszertelenséget okoz a termelésben, megakadályozza a termelőerők szüntelen fejlődését, a dolgozók kizsákmányolására és gazdasági válságokra vezet. Azzal, hogy állami költségvetésünk az állami népgazdasági tervből indul ki, összhangban áll az állami népgazdasági tervvel és népgazdaságunk szakadatlan növekedésére támaszkodik, a kapitalista államoktól eltérően bevételeink egyre jobban felülmúlják' kiadásainkat. Az elmúlt 10 év alatt az USA állami költségvetése háromszor zárult veszteséggel. A háború befejezése óta Franciaország és Olaszország egyetlen állami költségvetése sem volt aktív. Ezért állandóan növekszik az USA államadóssága, amely 1954. januárjában elérte a 274 milliárd dollárt, azaz 1,973.000.000.000 koronát, emellett az USA egész évi költségvetési bevételei az 1954—55. években 62 milliárd 600 millió dollárt tesznek ki. A kapitalista gazdaság és a kapitalista állam költségvetése a kapitalizmus egyre mélyülő általános válságának bélyegét viselik magukon. A könyörtelenül közeledő gazdasági válság a gazdasági süllyedés távlatával fenyeget. Vezető amerikai közgazdászok nézete szerint az Egyesült Államok nemzeti jövede'me 1954-ben 5 százalékkal, ipari termelésének mutatószáma 10—15 százalékkal csökken. Legelőször a fogyasztási cikkek termelése kezdett csökkenni mert csökken a munkanélküliek és a dolgozók fogyasztása. Csökkennek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi árai már 10—20 százalékkal csökkentek Újra kezdődik az amerikai farmerek százezreinek ismert tragédiája, akik tönkremenésre vannak kárhoztatva azért, mert nem tudják kinek eladni termékeiket. A különféle termékek értékesíthetetlen készletei már meghaladják a 80 milliárd dollárt, azaz az 576 milliárd csehszlovák koronát. Állandóan csökken a dollár vásárló ereje. Újra kezcődik a kitermelt áruk elpusztításának ismert kapitalista módszere. A kapitalisták a maximális profit érde-i kében, nem pedig fogyasztásra terminek és nem érdekük a profit nélkifti és a kizsákmányolás nélküli termelés és fogyasztás. , Ezze! szemben kormányunk minden törekvése az egyre fokozódó szükséglet biztosítására, a fogyasztási árucikkek termelésének állandó növelésére és minőségének javítására, a mezőgazdasági termelés állandó fokozására irányul. Ott, ahol a tervezési és termelési hiányosságok következtében egyes termékek feleslegessé válnak, nem pusztítjuk el őket, hanem alacsonyabb áro

n eladjuk a dolgozóknak, mert mi az embernek és szükségleteinek kielégítésére, nem pedig a profitért termelünk Ezért nálunk állandóan fokozódni fog a fogyasztás, növekedni fognak a lakosság takarékbetétei, emelkedni fog az életszínvonal, állandóan fokozódni fog a termelőerők fejlődése. Külkereskedelmünk is ezért fejlődik állandóan. A béketábor országaival folytatott árucsere 1948-hoz viszonyítva 1953-ban £07 százalékkal növekedett. Ipari termelésünk nagyfokú növekedése elképzelhetetlen lenne a különleges és sehol a világon nem gyártott modern gépek és egész gyárberendezések, valamint a kellő nyersanyagok Szovjetunióból való mai behozatala nélkül. Tudjuk, hogy a Szovjetunióból való élelmászerbehozatal nélkül nem tudnánk fedezni az egyre növekvő élelmiszerfogyasztást. A kapitalisták ártani akartak építésünknek. megnehezítették külkereskedelmünket, 61 százalékkal csökkentették a velünk folytatott kereskedelmük térfogatát. Ma ez a rövidlátó politika kezdeményezői ellen fordul, akik az összezsugördott tőkés piacon egymás közt vetekednek a piacokért. Nincs a világnak még egy olyan gazdag piaca mint amilyen a szocialista piac a maga határtalanul nagy építkezésével és fogyasztásával. Olyan piac ez, amely a teljes egyenlőség, a kölcsönös kedvezményezés alapján és két társadalmi rend nyugodt, békés versenyzése mellett lehetővé teszi a kölcsönös gazdasági kapcsolatok széleskörű fejlesztését bármelyik országgal. A tőkés államok egyre jobban tudatára ébrednek ennek a ténynek. Ezt bizonyítják új, meg új nyugati kereskedelmi küldöttségek moszkvai látogatásai és az egyes kapitalista államokkal megkötött kereskedelmi szerződéseink. Ez újra igazolja a szocialista gazdaság nagy fölényét. III. Az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlesztéséért Az állami költségvetés kiadása^ elsősorban oda összpontosulnak, ahcl a legjobban biztosítják a szocializmus alapvető gazdasági törvényének és a népgazdaság arányos fejlődése törvényének érvényesülését. A költségvetési kiadásokból 55.4 százalék a népgazdaságra, 31.2 százalék az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre és szociális intézkedésekre, •9 százalék a honvédelemre és biztonságra, 4.3 százalék a közigazgatásra, 0.2 százalék pedig az államadósságra megy. A gazdasági beruházásokra fordított kiadások 20 milliárd koronát tesznek ki Az 1953-ban eszközölt beruházásokhoz viszonyítva ez 5.5 százalékos növekedést jelent. A fütoanyagiparban, energetikai és kohászati iparban eszközölt összberuházások összege 5 milliárd 291 millió koronát tesz ki. A műszaki fejlődésre 1 milliárd 913 millió koronát fordítunk. Kormányunk és pártunk törekvése dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelésére, kellő mennyiségű fogyasztási cikk termelésére, a fütöanyagipar az energetikai ipar és a mezőgazdaság lemaradásának kiküszöbölésére irányul. Szlovákia építése ékesszóló bizonyítéka annak, milyen nagy jelentőségük van ezeknek a beruházásoknak a népgazdaság fejlődésében a dolgozók életszínvonala további emelkedésének szempontjából. Szlovákia ipari termelésének térfog