Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-10 / 59. szám, szerda

i t 1954. m4r-c iü£ 1&. msm A Nemzetközi Nőnap szlovákiai ünnepségén Asszonyainak az egész világ dol- , gozó nőivel szilárd szolidaritásban ünnepelték és velük együtt hazánk összes dolgozó is az idei március 8-át — a Nemzetközi Nőnapot. Szlovákia városaiban és községeiben manifesztációkat tartottak, amelyek a szlovákiai nőknek a választások előtti és kongresszus előtti időszakban való részvételének kezdetét jelentették. Ezenkívül ünnepélyes gyűléseket is rendeztek, melyeknek keretében kitüntették a nőket sikeres építőmunkájukért, gazdaságunk minden egyes szakaszán. A bratislavai Kiállítási-palota tágas termét a nők ezrei töltötték meg. Sokan közülük közvetlenül a gépektől, az üzemekből, elárusitőhelyekről és a hivatalokból jöttek a maniresztációra, az anyák karjukon elvitték legkisebb gyermekeiket is. A Nemzetközi Nőnapot a nőkkel együtt ünnepelték a férfiak és az ifjúság is. Az ünnepi díszben pompázó emelvényen, amely felett a Csehszlovákiai Nemzetközi Nőnap idei ünnepségének fő jelszava volt felírva: „Hazánk további felvirágzásáért és a világbékéért" — foglaltak helyet politikai és kuaturáiis életünk élenjáró képviselői,, a Nemzetközi Nőnap alkalmából kitüntetett nök, a Szlovák Nemzeti Arcvonal öszszes tényezőinek, a hadseregnek és a nemzetbiztonsági testület képviselői. A manifesztációt, melyet H^antiáek Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Arcvonal központi akcióbizottságának főtitkára nyitott meg, eljöttek üdvözölni a bratislavai gyakorlóiskola pionírjai is. Viliam Zá borský államdíjas, a Nemzeti Szín ház tagja elszavalta Vojtech Míohalik államdíjas „Bölcsődal" című költeményét. Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, a Csehszlovák Nöbizottság szlovákiai elnöknője beszédében összehasonlította a kapitalista államokban élőAiők életét és harcát, a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban és hazánkban élő nők boldog életével. A beszéd után Harina Kovaőiftová, a bratislavai „Nová Scéna" ifjúsági együttesének tagja felolvasta a manifesztáló nök határozatát, amelyben ígérik, hogy még nagyobb elhatározással lépnek harcba hazánkban a szocializmus építéséből eredő nagy feladatok teljesítéséért és hogy a világ összes asszonyaival és leányaival együtt szüntelenül harcolni fognak a világbékéért. A szov f e! mezőgazdaság! dolgozik készülnek a tavaszi munkásokra A Szövetségi Köztársaságok kolhozistáinak barátsága A nők nagy manifesztációja a prágai Lucernában A köztársaság fővárosában a vendégek között Mária Zápotocká ügyminiszter emelkedett szólás A köztársaság fővárosában a Nemzetközi Nőnap hétfői, március 8-i ünnepségei - a prágai Lucernában rendezett nagy békemanifesz. tációban érték el tetőfokukat. Az ünnepséget a Nemzeti Arcvonal központi, kerületi és helyí akcióbizottsága rendezte Prága városa Központi Nemzeti Bizottságával és a Csehszlovák Nöbizottsággal együttesen. A Luoerna ünnepi dístóbe öltözött termét az utolsó helyig megtöltötték Prága asszonyai és leányai, az öszszes prágai körzetek küldöttei, a legjobb dolgozó nők küldöttségei az egész köztársaság területéről. Hatalmas tapsvihar közepette foglalták el helyüket a tiszteletbeli vendégek között Mária Zápotocká asszony, a köztársasági elnök felesége, Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Ján Harus, a nemzetgyűlés alelnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi-zottsága elnökségének tagja, dr. h. c. Jozef Plojhár, dr. Emanuel Slech. ta mérnök, Jozef Púčik mérnök, Julius Maurer miniszterek, dr, Václav Vaeek Prága város főpolgármestere, továbbá a Nemzeti Arcvonal, a hivatalok és intézmények képviselői. A csehszlovák és szovjet hlmnu. szok elhangzása után az ünnepséget Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, a Csehszlovák Nöbizottság elnöknője nyitotta meg. Utána dr. Václav Skoda igazságügyminiszter emelkedett szólásra, aki beszédében rámutatott a Nemzetköz; Nőnap jelentőségére és értékelte a nőknek hazánk építésében és a béke védelme érdekében végzett munkáját. Dr. Václav Skoda miniszter beszéde után Anna Karlovska képviselőnő, a Csehszlovák Nöbizottság tagja beszélt. Lelkes tapssal üdvözölték a Prá. ga VII. kerületi 7. számú 11 éves iskola pionírjait, akik pírosszínü virágokat nyújtottak át a vendégeknek. Amikor Hynek Fiala pionír befejezte üdvözlő szavait és elcsitult a taps, felhangzott a Munka Dala, amelyet az összes jelenlévők énekeltek A Bányászalkalmazottak Szövetsége központi bizottsága elnökségének felhívása A Bányászalkalmazottak Szövetsége központi bizottságának elnöksége az értékelés alapján nagyrabecsüli a homásuchai Gottwald elnökbánya dolgozóinak kezdeményezését, akik a tüzelőanyagiparügyi üzemek közül elsőnek tettek kötelezettségvállalást Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére. A hornásuchai Gottwald elnök-bánya dolgozóijpéldájára további üzemek is öss^emi vállalásokat tettek, mint például a Ludvig-bánya és az Antonín Zápotocký-bánya a a karviní körzetben, a Karel- és Nejedlý-bánya az északcsehországi barnaszénkörzetben, a Gustáv Antonín-, a Határőr- és a Jifí-bánya a sokolovói körzetben. Mindazoknak a bányászoknak, technikusoknak és brigádmunkásoknak, akik Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére kötelezettségvállalásukkal juttatták kifejezésre azt az akaratukat, hogy teljesíteni akarják pártunknak és kormányunknak 1954. január 11—13-i határozatát, a Bányászalkalmazottak Szövetsége köz ponti bizottságának eľnôkség

e köszönetét és elismerését fejezi ki. A Bányászalkalmazottak Szövetsé. ge központi bizottságának ejnöksége arra buzdítja az összes bányászokat, hogy lépjenek harcba pártunk és kormányunk határozatának teljesítéséért, hazánkban a szocializmus győzelméért, az egész nép jóléte és kultúrája felvirágzásának biztosításáért. „Ne maradjunk le egyetlen egy tonna szén termelésével sem — termeljünk több ezer tonna szenet terven felül gazdaságunknak" jelszó jegyében. A belgorodi kerület kolhozistái élénken megvitatják az össz.szövetségi mezőgazdaság legjobb dolgozói értekezletének felhívását. A sebikinszki járásban növény és állattenyésztési konferenciát tartottak. A konferencián részt vettek a sebikinszki járás mezőgazdaság: szakemberei és a kolhozgazdálkodás legjobb dolgozói, úgyszintén a szomszédos harkovi kerület volcsan. szki járásának mezőgazdasági dolgozói is. A konferencia részvevői nagy figyelemmel kisérték az Andrejevkolhoz csoportvezetőjének, Ivanova elvtársnőneij beszámolóját, aki nem régen tért vissza az össz-szövetségi kiváló mezőgazdasági dolgozók moszkvai értekezletéről. Ivanova elvtársnő elmondotta hallgatóinak a moszkvai úton szerzett benyomásait és élményeit és részletesen beszámolt az értekezletről. — A párt ezt az évet döntőfontosságú évnek nevezte a mezőgazdasági termelés összes ágainak fellendítését illetőleg és nagy feladatot tűzött a kolhozok dolgozói elé — szóit Ivanova. Bontsuk hát ki, elvtársaim, a szocialista munkaverseny zászlaját, — folytatta Ivanova — a szocialista mezőgazdaság hatalmas fellendítésére. A konferencia részvevői megvitatták az össz-szövetségi mezőgazdasági dolgozók ülésének felhívását és elhatározták, hogy úgy, mint a mult évben, most is szocialista versenyre hívják ki a harkovi terület volcsanszkí Járásának kolhozistáit. Sebikinszk kolhozistái kötelezettségvállalást tettek, hogy 1954-ben az egész járás átlagtermését cukorrépából egy hektáron 250 mázsára, a kenyérgabona termését pedig 19 mázsára emelik s minden tehéntől 1800 liter tejet fejnek évente. A sebikinszki járásból a kolhozisták és szakemberek egész csoportja megy Harkovba, hogy részt vegyenek a harkov.kerületi mezőgazdasági dolgozók legjobb dolgozói értekezletének munkájában. A belgorodi kolhozisták ezen az értekezleten Ukrajna legjobb cukorrépatermelöivel találkoznak és a helyszínen megismerkednek munkájuk gazdag tapasztalataival. Több pótalkatrészt a mezőgazdasági gépek részére A Kirov-gyár kollektívája tevékenyen vesz részt a traktorok és más mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek gyártásában. Minden hónapban többezer pótalkatrészt boosátanak a mezőgazdaság rendelkezésére. Gyűlést tartottak a gyár műhelyeiben, áhol a dolgozók egyhangúlag elfogadták a pótalkatrészeket gyártó üzemek dolgozóinak felhívását. A szocialista munkaversenyre szóló felhívásban a következőket írták: Most, amikor a mezőgazdasági termelés fellendítésének egyik legfontosabb időszaka, a tavaszi vetések ideje következik, különös jelentőségű a traktorok és a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek megrendelése és ezeknek gyártása, már csak azért is, mert ebben az évben az ország keleti, délkeleti és többi részén az eddig parlagon heverő földeket is be fogják vetni. A Kirovi gyár kollektívája az 1954. évi traktorpótalkatrészek gyártásánál, amely kétszerese az 1953. évi termelésnek, a következő kötelezettségvállalást tette: A fennálló termelési feltételek mellett minden új befektetés né 'dil 15 százalékkal túlteljesítik a pótalkatrészek termelésének tervét. A kirovlak szavukat adták, hogy ebben az évben 6000 motorblokkot, 2000 szelephüvelyt, 2000 külső hengert és 60 ezer hernyótalp-láncszemet fognak gyártani. A gyár dolgozói felhívták a Szovjetunió többi pótalkatrésztgyártó üzemének dolgozóit, hogy kövessék példájukat és munkájukkal valósítsák meg az SzKP Központi Bizottsága szemptemberi teljes ülésének határozatát. Több pótalkatrészt fogunk gyártani — jelentették ki a kiroviak. Segítünk a mezőgazdaság gépesl tőinek, hogy jól és mintaszerűen vé-' ; gezzék el a tavaszi vetést. koztak meg, hogy a hatalomhoz jutott munkásosztály a földreformmal a kisparasztság jelentős részét a középparaszt színvonalára emelte. Ismeretesek azok az intézkedések is, amelyeket a kormány pártunk Központi Bizottságának javaslatára a legutóbbi időben a parasztgazdaságok megsegítésére foganatosított. Nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések, — a mezőgazdasági termékek begyűjtési árának felemelése, rövidlejáratú hitelek, a traktorállomások használata, a beadás csökkentése é

s a szabadpiac bővítése — amelyek elsősorban a középparasztj gazdaságokat érintik, a munkásosztálynak a középparaszttal való szövetségének megszilárdítására irányulnak és elsősorban is politikai célt: a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását szolgálják. A munkás-paraszt szövetség elsősorban politikai szövetség, ami azt jelenti, hogy a munkásosztály a parasztság irányában •> olyan gazdasági politikát folytat, amelyet a parasztság megért, magáévá tesz és támogat. Mindezt, lényegében tehát a munkás-paraszt szövetséget, a középparaszttal való szövetséget, elméletben senki sem vonja kétségbe, azonban egyes falusi pártszervezetek és funkcionáriusok munkájában más volt az elmélet és más a gyakorlat. Előfordultak esetek, hogy egyes pártszervezetek és funkcionáriusok szóban hirdették, hogy a középparaszt a munkásosztály szövetségese, a gyakorlatban viszont túlkapásokat követtek él, s a középparaszttal mint osztályellenséggel bántak. Súlyos hiba volt ez, mert hiszen ez a túlkapás, a középparasztnak kulákkal való azonosítása a pártszervek és funkcionáriusok részéről, ugyanakkor szóban a középparaszttal való szövetséget hirdetése, tehát a szó és tett közötti ellentétek csak odavezethettek, hogy propagandánk itt a hitelét vesztette, s a parasztok bizalmatlanokká, — passzívakká váltak. A középparaszttal szembeni hibák legtöbbnyire abból származtak, hogy nem tudtak határvonalat húzni a középparaszt és a kulák között, továbbá, hogy több helyen a középparaszttal való szövetséget, valamint azt, hogy a középparasztot nyerjék meg a szocializmus építésének, úgy értelmezték, hogy a középparaszt csak akikor lesz szövetségesünkké és csak akkor támogatja a szocializmus építését, ha a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép. És ha a középparaszt az első szóra, az első felihívásra nem lépettbe a szövetkezetbe — minbaJhogy az Danczi Boldizsár kürti középparaszttal is történt — ktiláiknak, ellenségnek minősítették. Pedig az, hogy a középparaszt mindenkinél jobban megfontolás tárgyává teszi, hogy rálépjen.e a szövetkezeti gazdálkodáis útjár^, vagypedig továbbra is egyénileg gazdálkodjon, teljesem érthető és semmiesetre sem jelenti azt, hogy ezzel valamiféle »bünt« követett el, nem jelenti, hogy a népi demokrácia ellenségévé vált és azt sem jelenti, hogy »egy követ fúj a kulákkal«. Lenin azt mondja: »Érthető, hogy a középparaszt nem állhat azonnal a szocializmus oldalára, mert mereven ragaszkodik ahhoz, amit megszokott, óvatosan fogad minden újítást, eleinte a valóságban, a gyakorlatban ellenőrzi azt, amire felszólítják, nem meri életét megváltoztatni mindaddig, míg meg nem győződik róla, hogy ez a változás elengedhetetlen.* Minden,. a középparaszt várakozásával, ingadozásával szembeni türelmetlenség, erőltetett eljárás, nemhogy közelebb hozná a középparasztot a munkásosztályhoz és annak politikájához, hanem ellenkezőleg, elidegeníti, eltávolítja őt. A dolgozó parasztok, különösen a középparasztok meggyőzése a szövetkezeti gazdálkodás . előnyeiről nem egy.két hét kérdése, mint ahogy azt sokan 1952 nyarán és őszén elképzelték, még csak nem is egy-két év kérdése. A leninizmus, a Szovjetunió tapasztalatai arra tanítanak, hogy a szocializmus építése falun összehasonlíthatatlanul lassaiban halad előre, mint az iparban. »Ha a kommunisták közül — mondotta Lenin az QK(b)P X. kongresszusán — bárki is arról álmodozott, hogy három év alatt át lehet alakítani a kisüzemi mezőgazdaság gazdasági alapját, gazdasági gyökereit, az • természetesen fantaszta volt.« De még inkább té. vedtek azok, akik úgy vélték, hogy a dolgozó parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérése hatalmi kérdés, s hogy ez rendeleti úton is megoldható. A türelmetlenkedők részéről már olyan vélemények is elhangzottak, hogy minek ez a sok beszéd, a felvilágosító és meggyőző munka, — miénk a hatalom, egyszerűen egy tollvonással el kell rendelni a parasztoknak a szövetkezetekbe valő belépését. »A középparaszt elmaradottságát — tanítja az SzKP története — a meggyőzés módszerével kell leküzdeni, de semmi esetre sem kényszerrendszabályokkal, erőszakkal.* A munkásosztály a falun csak olyan mértékben halad' előre a szocializmus építése útján, amilyen mértékben a parasztság öntudatra ébredése azt lehetővé teszi. Annak ellenére, hogy a szocializmus építése, a közellátásban mutatkozó nehézségek leküzdése, az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságok kiküszöbölése, egyszóval az ország gazdasági érdekei azt kívánják, hogy a kisüzemi mezőgazdaságot mielőbb a nagyüzemi mezőgazdaság vágányaira állítsuk át, — mivel végső soron a mezőgazdaság elmaradottságából származó összes nehézségeket csak a nagyüzemi gazdálkodás oldhatja meg — a munkásosztály nem tűzi és nem is tűzheti ki közvetlen feladatként az egész mezőgazdaságnak a szocialista, nagyüzemi gazdasági formákra való áttérését. Ennek az át. térésnek ugyanis nincsenek meg elsősorban is a politikai feltételei. Ninc^ meg abban az értelemben, hogy a dolgozó parasztság, és kivált a középparasztság nagy tömegei még nem győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és mert még nem győződtek meg róla, aJkkor azt nem is támogatják.' Ha tehát valaki az egyéni gazdálkodásról a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést mégis erőltetné, akkor z az áttérés a parasztság ellen é"r törtépne, s azt a parasžtok a saját érdekeik elleni támadásnak minősítenék. Már pedig pártunk és munkásosztályunk nem a dolgozó parasztság ellenére, hanem vele egyetértésben és szövetségben valósítja meg célkitűzését és építi a szocializmust. Szocialista építésünk mai szakaszán éppen ezért pártunk olyan politikát követ, amely amikor szilárdítja a dolgozó parasztsággal, a középparasztsággal való szövetséget, ugyanakkor szolgálja az ország gazdasági érdekeit is, elősegíti a mezőgazdaság fellendülését, a mezőgazdasági termelés fokozását. Ennek érdekében hozta pártunk és kormányunk az előbb említett intézkedéseit, amelyek lényegükben arra irányulnak, hogy növeljék a dolgozó parasztság termelési érdekeltségét', bővítsék a város és a falu közötti piaci kapcsolatokat, vagyis a parasztságnak lehetőséget adjon, hogy a beadási kötelezettség teljesítésén túl termékfeleslege maradjon, amelyet a szabadpiacon értékesíthet Pártunk és kormányunk az utóbbi Időben hozott intézkedéseivel közvetlen gyakorlattá teszi a lenini tanítást: >A paraszt személyes érdekeltségére kel] építeni.* A paraszt személyi érdekeltségének kielégítése neyncsa.k a termelés növelésére hat ösztönzően, nemcsak arra ösztönzi, hogy földjén "minél nagyobb terméseket érjen el, hanem szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget, a munkás-paraszt összefogást azzal, hogv a munkásosztály olyan politikát követ, amelyet a parasztság megért maaráévá tesz. támogat. Bátky László (Folytatása következik.) i \