Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-06 / 56. szám, szombat

1954. március 6. UJSZ0 Az ellenség minden ármánykodása ellenére fejlődnek, virágoznak a tornaijai járás szövetkezetei A tornaíjai járás szövetkezetei járási konferenciájukat a küszöbön álló tavaszi munkák megkezdése előtt tartották meg. A szépen feldíszített kultúrteremben 280 szövetkezeti tag foglalt helyet. Min. denki izgatott volt, mindenki tartogatott valamit a konferenciára, hisz az elmúlt gazdasági év eseményekben igen gazdag volt. Nagy dolgok történtek a mult évben a tornaijai járásban. Forgott, kavargott a járásban minden, úgy mint amikor a forrásvíz felbuggyan. Először több irányban kezd folydogál, ni, de a végén mégis csak egy medret választ. A második járási szövetkezeti (konferencia Is arról tanúskodik, hogy a tornaijai járá^ dolgozó parasztjai megtalálták azt a formát, azt az utat, amelyen hal adni ok kell. Az elmúlt év nehézségei és az osztályellenség aknamunkája nem tudták megtörni a becsületes kis- és középparasztok akaraterejét, akik ezoro«an felzárkózva pártunk mellé, a párt irányításával határozottan kitartottak a szövetkezeti mozgalom mellett. A tornaijai járásban már a mult évben 55 egységes földmüvesszövetkezet működött. Szép dolog ez, csakhogy a járási funkcionáriusok elkövették azt a hibát, hogy a szövetkezetek megalakítása után tel. jesen megfeledkeztek azok megszilárdításáról. A szövetkezetbe tömörülő kis_ és középparasztok sokszor nem meggyőződésből cserélték fel az egyéni gazdálkodást a szövetkezeti gazdálkodással, hanem a járási vezetők nyomására léptek a közös gazdálkodás útjára A tornaijai járás vezető funkcionáriusai mem voltak eléggé éberek, a szövetkezetbe tömörülő ' parasztságot e?m tudták kellőképpen felvilágosítani arról, hogy egészséges földmű vessző vetkezeteke t csak a könyörtelen osztályharc közepette lehet kiépíteni. A kulákok kihasználták a szövetkezetekbe tömörült parasztság tudatlanságát és kényelmesen besétáltak a szövetkezetbe, hogy már mint szövetkezeti tagok j árthassanak a szövetkezetnek, A máról holnapra alakult szövetkezeteket sem a járási nemzeti bizottság dolgozói, sem a járás} pártbizottság nem tudták rövid idő alatt arra a politikai színvonalra emelni, hogy magukévá tegyék a szövetkezeti gazdálkodás alaptörvényeit: a szövetkezetre mint saját tulajdonukr

a tekintsenek. Nem ismerték és nem is tanulhatták meg máról holnapra a munka helyes szervezését, mert a járási funkcionáriusok részéről sem kaptak kellő támogatást. A mult évben a tavaszi munkák második szakaszán azután megmutatkozott ennek káros hatása. A munka szervezetlensége miatt több szövetkezetben nem tudták idejében elvégezni a kapásnövények ápolását. Ezek a hibák különösen azokban a szövetkezetekben mutatkoztak meg, ahol nem szerveztek állandó munkacsoporto. kat és nem látták el őket szükséges gazdasági felszerelésekkel. Az ilyen szövetkezetek, mint pl. Abafala, Hamva, Csíz, Királyi még brigádmunka segítségével sem tudták tökéletesen elvégezni a növényápolást. A munka sikertelenségéhez hozzálárult az is, hogy szövetke. zeti agok háztáji gazdálkodás címen a megéngedettnél nagyobb íöldtfc"~ületet tartottak meg. Ez volt az ók^ arnak, hogy a közös területen sok esetben térdig érő volt a gaz. A jnult évben a traktorállomás munk ija sem volt kielégítő a gépeket nem javították ki tökéletesen. A nehézségek különösen az aratási munkák idején domborodtak ki, mivel az időjárás is kedvezőtlen vc't. A járás területen több helyen felhőszakadás volt és ez nagyon megnehezítette az aratási munkákat. A járrsi nemzeti bizottságot és a járási pártbizottság funkcionáriusait ezek a körülmények nehéz feladatok elé állították. A munkát úgy kellett megszervez, ni hogy a kenyérnek való idejében és a lehető legkevesebb veszteséggel kerüljön a raktárba. Ebben a kemény küzdelemben a helyi nemzeti bizottságok és a helyi pártszervezetek kommunistái a j ár ás j párt. funkcionáriusok támogatásával legtöbb helyen becsületesen megállták a helyüket. Különösen szép munkát végeztek a nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok. Állandó meggyőző munkát végeztek aszszonytársaik között és túlnyomó részben megnyerték őket az aratási munkákra Tamás Erzsébet, a langfalvi szövetkezet küldötte, felszólalásában elmondotta, hogy a szövetkezet tag. iai náluk is mindent elkövettek, hogy a termést rendes időiben betakaríthassák. de a traktorállomásról segítségükre kü'dött traktoros nem tett eleget kötelességének. Ha a gabona egy kissé dőlt volt, már nem akarta aratni. Hiba volna azonban, ha ezeket a hibákat mint valami zsákot ráhúznánk a tornaijai járás összes szövetkezetére. Vannak a tornaijai járásban olyan szövetkezetek is, ahoj a munkákat jól meg tudták szervezni, és rendesen kihasználták a mezőgazdasági gépeket (kombájnokat, aratógépeket). Ott az aratást rendes időben elvégezték. Ilyen szövetkezetek közé tartozik a sajógömöri, . gömörpanyiti, orávkaj és még egynéhány szövetkezet. Ezek a szövetkezetek a beadási kötelezettség teljesítésében is kitettek magukért. Az olyan szövetkezetekben, ahol a tagok nem tudták helyesen megszervezni a munkákat, elkéstek az aratássa'. sok szemveszteséget köny. velhetnek el. Az egyes szövetkezetekben ahelyett, hogy a munkákat helyesen megszervezték volna é

s a szövetkezeti tagokat fokozottabb mimkára serkentették volna, a gabonaféléket kiadták részesaratásra. A bejei szövetkezet küldötte felszólalásában rámutatott, hogy az ő szövetkezetük is résziben aratta a gabonát, de ezt azért csinálták íey, mert a tornaijai állami gazdaságban i

3 részesaratők voltak. Állami gazdaságainknak példaképül kell szolgálniok a szövetkezetek, be tömörült kis- és középföldmüveseknek. A tornaijai állami gazdaság azonban rossz példát mutatott. Ilyen hibák a jövőben nem fordulhatnak elö. A szövetkezeti tagok politikai fejletlensége következtében beállott pillanatnyi zavarokat kihasználta a reakció, az osztályellenség. Hazug propagandát terjesztettek a szövetkezeti tagok között. El akarták hitetni velük, hogy a szövetkezetben nem tudnak megélni, nem kapják meg a kenyérnekvalót sem. Ez a hazugság pillanatnyilag hitelre talált egyes szövetkezetekben, különösen az újonnan alakítottban lehetett érezni ennek hatását, mert nekik még nem voltak tapasztalataik a közös gazdálkodásban. A járás területén sok szövetkezeti tag írásban beadta a szövetkezetből való kilépését. A cakói szövetkezetben például az összes tagok aláírták a kilépési nyilatkozatot. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság foglalkozott az üggyel és szükségesnek tartotta a vezetőség átszervezését, mert a vezetőségbe befurakodott osztályellenség a munka helytelen jutalmazásával akarta szétzülleszteni a szövetkezetet. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság látta a hibákat és javasolta a vezetőség leváltását. Rámutatott hibáikra a szövetkezet tagsága előtt és közös erővel eltávolították őket a szövetkezet éléről. A járási funkcionáriusok az aratás és cséplés befejezése után keresztülvitték azt, hogy a beadási kötelezettség és a vetőmagszükséglet biztosítása után, a ledolgozott munkaegységek után azonnal kiosztották a megállapított gabonamennyiséget. Ezzel teljes mértékben rácáfoltak az osztályellenség hazug propagandájára. A járás területén több mint 130 szövetkezeti tag vonta vissza a kilépési nyilatkozatát. A szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről tanúskodnak azok az eredmények, amelyeket egyes szövetkezetek elértek. A beretkei szövetkezet pl. a tervezett 21 mázsás hektárhozam helyett árpából 32 mázsás hektárhozamot ért el. A Jénei szö-, vetkezetben pedig 18 mázsás hektárhozam helyett 27 mázsát takarítottak be az árpából hektáronként, A kapásnövényekből is szép ered' ményeket tudnak felmutatni azok a szövetkezeti tagok, akik jó mun kaszervezéssel biztosítani tudták munkák idejében való elvégzését. A lénártfalai szövetkezet például a ter. vezett 29 mázsa helyett kukoricából elérte a 47 mázsás hektárhozamot. A szkárosi szövetkezet pedig 26 mázsa helyett 41 mázsa kukoricát takarított be minden egyes hektárról. Ezek az eredmények teljesen iga zolták, hogyha a szövetkezetek al kalmazzák a haladó agrotechnika vívmányait, műtrágyát használnak: olyan eredményeket -érhetnek el amilyenre az egyéni gazdálkodási formában nem volt és nem is lehetett példa. A beadási kötelezettség teljesítése is fényes bizonyítéka an nak, hogy a közös gazdálkodás útján mennyivel nagyobb hektárhozamokat lehet elérni és ezzel a beadá si kötelezettséget nemcsak teljesíthetik, hanem túl is teljesíthetik. A tornaijai járás szövetkezetei a ga bonabeadási kötelezettségüket 107.8 százalékra teljesítették, míg az egyénileg gazdálkodók gabonafélékbő] csak 54.5 százalékra. Az államnak különösen a kulákok maradtak adósai, pl. a radnóti kulákok 7 vagon gabonával. Az állati termékek beadásában ls a szövetkezetek haladnak az élen, A húsbeadást globálisan 118 százalékra teljesítették. Szép eredményeket ért el a húsbeadás terén az aba. falai szövetkezet. Az előírt húsbeadás teljesítésén felül még 20 sertést adtak el szabad áron. Ezzel lényegesen gyarapodott a szövetkezet vagyona, A sorozatos párt- és kormányhatározatok is lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezetek megerősödjenek gazdaságilag, megszilárduljanak, s a tagok jólétét biztosíthassák. A konferencia küldöttei örömmel számolnak be arról, milyen haladást biztosít számunkra pártunk és kormányunk. A sajógömöri szövetkezet pl. az invesztíciós és hosszúlejáratú hitelek 5 százalékos törlésénél 156.000 koronát nyert. Brezna elvtárs, a szövetkezet agronómusa a továbbiak folyamán arról számolt be, hogy a szövetkezetekben a munkaegységre tervezett jutalmazást hiánytalanul ki tudták osztani. A szövetkezeti tagok megelégedettek, mert voltak olyanok is, akik 36 mázsa szemestermést is kaptak munkaegységeik után. Burina elvtárs a szövetkezet nevében felajánlotta, hogy a jövőben még szorgalmasabban dolgoznak, nagyobb mértékben alkalmazzák a haladó agrotechnika vívmányait, s az elkövetkező évzáró gyűlés még gazdagabb lesz, s a szövetkezeti tagok örömtől ra gyogó arocal és pénzzel teli erszénnyel térnek haza. A bejei szövetkezet küldötte arról beszélt, hogy az idén már sokkal jobban felkészültek a tavaszi munkákra, mint a mult évben. Az egészévi marhahúsbeadási kötelezettségüknek egyharmadát teljesítették. Szövetkezetük nevében kötelezettséget vállalt, hogy pártunk X. kongresszusának tiszteletére május l-ig egész évi sertéshúsbeadási kötelezettségüket teljesítik. A recskei szövetkezet küldötte a bejei kiíldött példájára szintén kötelezettséget vállalt szövetkezete nevében. — ígérem — mondja Kelemen elvtárs — március 30-ig egész évi sertéshúbeadási kötelezettségünknek eleget teszünk. Igy akarjuk kifejezni^jjálánkat pártunk és kormányunk iránt. melyektől egyre több segítséget kapunk. A konferencia fényes bizonyitéka, hogy a tornaijai járás szövetkezetei, a reakció és az osztályellenség minden ármánykodása ellenére ls fejlödnek, virágoznak. A szövetkezeti tagok bátran néznek a jövő elé, mert lépten-nyomon érzik népi demokratikus államunk segítségét. Tudják, hogy mellettük áll a párt, Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja mely tántoríthatatlanul vezeti őket a boldogabb élet felé. Szarka István Moszkva »Nagy Október« választókerülete dolgozóinak találkozása a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjelöltjével, P. B. Bikcv, esztergályossal Az egész országban folynak a 1 kov elvtárs nyitotta meg. A gytttalálkozások a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselőjelöltjei és választóik között. A Nagy Októberi vá lasztókerület 8 részének választói a moszkvai Vörös Csillag munkás, klubban találkoztak a választókerület képviselőjelöltjévé!, Pavei Boriszovics Bikowal, a moszkvai csiszológyár esztergályosával, az Ismert újítóval. A gyűlést a gépgyár üzemj tanácsának elnöke, Ovcsinyilésen beszédet mondottak a csiszológyár megbízottai, Korovin elvtárs műszaki dolgozó, CShotulev, a 22. választói rész agitkoiiektivájának vezetője, Krulev, az esztergályoscsoport mestere, Szobcsuk agitátor, Popkova háztartásbeli és Lvov elvtárs, a gépgyár pártszervezetének titkáTa. A választók előtt beszé. diet mondat Bikov elvtárs képviselőjelölt is. A nép bizalma — a legszentebb és legdrágább dolog Drága elvtársak! Engedjétek meg, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki a belém helyezeti bizalomért, hogy méltónak találtatok a Szovjetunió Legfelső Tanácsába képvise' öként jelölni. Mely tőkés országban lehetnek hasonló, demokratikus választások mint ná

]unk? Az egész világon ismert dal szövegében is benne van- „Nincs a földön gazdagabb, szebb ország, minden ember érzi, hogy szabad." Minden po'gárunk szabadnak és társadalmi tényezőnek érzi magát országunkban Kommunista pártunk egy csa'áddá tömörítette országunk nemzeteit, melyek barátságban és megértésben élnek egymás mellett. Társadalmi és állami rendszerünk a nép alkotó erejének eddig soha sem látott kivirágzását biztosította és megadta az összes előfeltételeket a tehetségesek általános fejlődésére. Pártunk erősen és megingathataflanul hisz népünk alkotó erejében, megmAsíthatattan forradalmi energiájában Pártunkat elszakíthatatlan szálak fűzik a néphez. A párt a munkásosztály ragyogó jövőjéért folytatott harc élén halad és megteremti boldog jövőjének szűárd alapjait. Munkásosztályunk a haza védelmében vívott hős harcával, békemozgalmával és a békében elért dicső alkotó sikereivel felejthetetlen érdemeket szerzett. Büszke vagyok arra, hogy ebbe a haladó, dolgos hadseregbe tartozom, amely a parasztsággal karöltve kovácsolja a nép boldogságát. Ezeket tudom munkámról és magamról elmondani. Elvtársak, hazánkban a nép és a párt akaratával elsőrendű nehézipart létesítettünk. Az én drága gyáram szintén egyike a sok nehézipari gyáraknak. A nehézipar sikerei alapozták meg a mezőgazdaság, a könnyű. és élelmezési ipar nagy fellendülését is. A párt és a kormány azt a feladatot tűzte elénk, hogy két-három év alatt biztosítsuk a dolgozók elegendő kőzszük segleti cikkei való ellátását. Mindennapi életünkben már érezzük, hogy ez a programm megvalósul. Kommunista pártunk állandóan arra h.vja fel a doigozokat, hogy egyre jobban dolgozzanak a cél mielőbbi elérése érdekében Pártunk felhívására válaszolva dolgozóink még szélesebb munkttqersenybe kezdenek, hogy a tervet túlteljesíthessék és minden erejüket a munkateljesítmény emelésére irányítják, hogy ipari termékeink még olcsóbbak és még jobb minőségűek legyenek. Nagy tartalékaink vannak. Tőlünk, munkásoktól, mérnököktől és műszaki dolgozóktól függ, hogy ezeket a tartalékokat felhasználjuk. Vegyük például a mi gyárunkat. A műhelyekben gyakran állnak a gépik és ezáltal, sok idő kárbavész. A tervezés nem e'ég pontos és a gépekhez való nyersnyagszállitás sem történik mindig idejében. Még mindig nagyon sok a selejt a termelésben, különösen a rossr öntés miatt. Még nagyon sok esetben a munka verseny szervezése csak formai. A fiatal és lemondó munkásokat nem tanítják eléggé az új jobb munkamódszerekre. Ha ezeket és az ezekhez hason'c hibákat kiküszöböljük, az összes tartalékokat felhasználjuk, akkor a gyár összteljesítménye sokkal nagyol J lesz. Hazáik minden részében lüktet a béke munkája. Sorso

m semmiben sem különbőzéi hazám töobi dolgozójának sorsától. 1914-ben Ryazany tartomány Tyumenov nevű falujában születtem, 14 éves koromban tőzegkitermelő munkába fogtam. Mindig arról ábrándoztam, hogy müyen jó lenne valami nagy gyárban dolgozni. De szakképzettség nélkül nem volt hová mennem. A szovjet rendszer azonban minden dolgozó előtt megnyitotta a lehetőség-'k széles távlatait. Megvalósult az én álmom is mert bekerültem a központi muňkaintézetbe. Moszkvában a harmincas években volt Hyen intézet, ahol esztergályos szakkiképzést kaptam. Ma már 21. éve dolgozom a moszkvai csiszológépgyárban. A gyári ^kollektíva, a Komszomol és a gyár, pártszervezete nevelt engem. Még a háború előtt 250 méter percenkénti sebességre sikerült emelnem a fémvágás gyorsaságát. Akkoriban ez jó eredménynek számított. Mikor a fasiszta banditák megtá-: madlák hazánkat, a gyár átalakult, más gyártmányok termelésére tért át. Ti, elvtársaim, biztosan emlékeztek, milyen nehéz idők voltak ezek. A gépekhez olyan asszonyok álltak, akiknek legközelebbi hozzátartozói az arcvonalban küzdöttek és a műhelyek-, be az iskolát félbehagyó ifjak jöttek. Én szerveztem a gyár első ifjúsági brigádját. Vállaltam, hogy a legrövidebb idő alatt esztergályosokká képezem ki őket. Másfél hónap sem telt el, s máris túlteljesítették a megrendeléseket a hadsereg részére. A Nagy Honvédő Háború befejezése után, amikor a szovjet nép újból megkezdte békés munkáját, kötelezettséget vállaltam, hogy e]y év alatt elvégzem az ötéves terv feladatait. Ezt a kötelezettséget idő előtt, azaz tíz hónap alatt teljesítettem. Ma már 3528 méter percenkénti vágósebességet érek el gépemen. A szovjet emberek legforróbb kívánsága békében és barátságban élni az összes nemzetekkel. Sok millió barátunk van, jkiknek száma állandóan emelkedik. Az utolsó években lehetőségem volt meglátogatni Magyarországot, Csehszlovákiát, Romániát és a Német De-, mokratikus Köztársaságot. Mint a szovjet nép küldöttét mindenütt nagy szeretettel fogadtak. Barátaink átveszik a szovjetunió munkásosztályának nagy tapasztalatait és igyekeznek minden újat, ami nálunk születik, otthon is megvalósítani. Örül a szívem, ha látom, hog

v a mi nagyszerű iparunk é.s tud' mányunk. a mi alkotó munkánk és össze gyűjtött tapasztaltaink segítenek a népi demokratikus államoknak a szocializmus felé vezető útjukon. Senkinek, sohasem fog sikerülni elfojtani országunk faazságos üdvét Elvtársaim! Engedjétek meg méoegyszer kifejeznem mély köszönetemet az irántam tanús,toti bizalomért. A nép bizaJ.ma a leuszentebb és legdrágább dolog minden szovjet polgár számára: ígérem nektek, drága eUvtársainu, hogy igyekezni fogok munkámmal kiérdemelni bizalmatokat. Minden erőmet beleadom abba a harcba, amely a Kommunista Párt átal kijelölt új élet feladatainak magvalósítására irányul.