Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-05 / 55. szám, péntek

4 UJSZO 1954. naás^g 5. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtó bizottságának felhívása a világ nőihez A német nép tiltakozik a bonni háborús törvé­nyek ellen A katonai cikkelyeknek a bonni alkotmányba való beiktatásáról szó­ló törvény jóváhagyása, amelyet a bonni szövetséges parlament reak­ciós többsége jóváhagyott, és amely­nek célja Nyugat-Németország mi­litarizálásának kibővítése, tiltakozó mozgalmat keltett a német béke­szerető közvéleményben. A Német Demokratikus Köztár­saság városaiban és falvain gyűlé­seket rendeznek, amelynek részvevői elítélik a bonni hatóságoknak a re­militarizációhoz vezető úton tett újabb lépését. Az NDK lakossága valamennyi rétegének képviselői tüntetnek a bonni és párizsi háborús szerződés ellen, Németország békés,' demokra­tikus alapokon való egyesítéséért. A hatóságok minden üldözése és terrorja ellenére Nyugat-Németor­szág lakossága is tiltakozik a bon­ni militaristák politikája ellen, amely éles ellentétben áll a nép ér­dekeivel. Gyűléseken, határozatok­ban és röpiratokon tüntetnék a bon­ni és párizsi szerződés érvénytelení­téséért és tiltakoznak a katonai cikkelyeknek a bonni alkotmányba való beiktatása ellen. 'Angol lapok a Kelet— Nyugat közötti kereske­delem kérdéséről Churchill alsóházi beszédében szó­vátette a kelet—nyugati kereske­delmi kapcsolatok kibővítésének fontosságát, A brit miniszterelnök beszédének' ez a része élénk vissz­hamgott keltett az angol közvéle­ményben. Ezzel kapcsolatban a Scotsman a következőket írja: Mielőtt Churchill az alsóházban a Kelettel folytatott kereskedelem növelését és a stratégiai export­tilalmak jelentékeny enyhítését sür­gette, megbeszélések folytak a kül­ügyminisztériumban Lord Reading külügyi államminiszter, valamint Gunnar Myrdal, az ENSz európai Gazdasági Bizottságának titkára között. Churchill alsóházi beszéde előtt jelentést kapott ezekről a ta­nácskozásokról. Myrdal, aki további megbeszélé­seket folytatott a külügyminiszté­riumban, a múlt héten Moszkvában járt és ott találkozott Kabanovval, a Szoyjetunió külkereskedelmi mi­niszterével, akinek később ezt írta: „meggyőződésem szerint megbeszélé. sünk rendkívül fontos volt a Kelet— Nyugat - közötti kereskedelemre vo­natkozó legközelebbi tanácskozások megszervezésének előkészítéséhez*. Myrdal az ENSz Európai Gazda­sági Bizottságának a Kelet—Nyu­gat közötti kereskedelemmel fog­lalkozó albizottságára oélzott, amely április elején tartja ülését Genf­ben. Ezt megelőzően az Európai Gazdasági Bizottság tanácsa teljes ülést tart. Ezek az ülések alkal­mat adnak majd a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem növelésének tervezésére. A »News Chronicle« pénzügyi munkatársa arról ír, hogy miután Churchill több kereskedelmi sza­badságot sürgetett a Szovjetunió irányában, hamarosan összeütközésbe kerül az úgynevezett párizsi csoport­tal, amely korlátozza a Keletre irányuló exportokat Ennek a cso­portnak tagja a 14 atlantizált or­szág, továbbá Nyugat-Németország és Japán. Két árulajstrom van: egyik körülbelül 250 árut sorol fel, s ezeknek kivitele teljesen tilos. A másikon körülbelül 100 áru szere­pel, amelyek csak korlátozott mennyiségben exportálhatók Kelet­re. Anglia képviselői sürgetik majd az első lajstrom jelentékeny köny­nyítését és a második lajstromon szereplő áruik kivihető mennyiségé­nek növelését — írja a cikkíró. Ez lehetővé tenné, hogy a kereskede­lemügyi minisztérium jóváhagyja azokat az árumegrendeléseket, ame­lyéket angol üzletemberek legutóbb Moszkvában kaptak. A Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség végrehajtó bizottsága a következő felhívást tette közzé: „A Nemzetközi Demokratikus Nő szövetség végrehajtó bizottsága üd­vözli a világ összes demokratikus nőit és felhívja őket, hogy a Nem­zetközi Nőnapot ez év március 8-án mindazon nők barátságának ós szoli. daritásának hatalmas manifesztáló­jaként tartsák meg, akik jogaik, gyermekeik boldogsága és az egész világ békéje biztosítására töreked­nek. Az asszonyok mindenütt egy­forma reményeket táplálnak, békés és boldog életet akarnak, emberhez mél­tó életet. Oly életet akarnak, amely, ben minden ember félelem nélkül néz­het a jövőbe azzal a reménnyel és biz­tonsággal, hogy még boldogabb na pok következnek. Ma azonban minden nő — azok, akik teljes és boldog életet élhetnek és azok is, akik a nyomor, a jogta­lanság és a megtorlások ellen harcol­nak és azok is, akik. meg akarják A moszkvai „Pravda" közli ber­lin-; tudósítójának, P. Naumovnak „Mit jelent a bonni kormánynak az alkotmány megváltoztatásáról szó'.ó határozata" című cikkét. Naumov a következőket írja: „A bonni parlament február 26­án elfogadta az alkotmány úgyne­vezett „kiegészítését", amely az Adenauer-kormány számára lehető, vé teszi, hogy Nyugat-Németor­szágban bevezesse a hadkötelezett­séget és így hivatalosan meg­alakítsa a Wehrmachtot. A „Westfälische Rundschau" a nyugatnémet szociáldemokraták lap. ja, a parlamentnek ezt a határoza­tát összehasonlítja azzal a teljha­talommal, amellyel annakidején a Reichstag Hitlert felruházta. Az alkotmánynak a bonni parla­ment által elfogadott módosítása örizái ós kibővíteni már elért vív. mányaikat, jól tudják, hogy életükre az új háború veszélye vet árnyat. Meg vagyunk győződve azonban arról, hogy asszonyainknak a békés és boldog éietre való törekvése nem reménytelen vágy. Elérhetünk olyan életet amüyenre törekszünk, azon­ban ezt magunknak kell elérnünk az összes jóakaratú emberekkel együtt. Az egész világ női a március 8-1 Nemzetközi Nőnapon kifejezésre jut­tatják elszántságukat, hogy törek­véseiket szilárd akarattá és akaratu­kat akciós egységgé változtatják. Az egész világ női nagy, hatalmas erőt alkotnak, amely szüntelenül nö­vekedik abban a mértékben, ahogy a nők mind szorosabbá és szorosabbá tömörítik soraikat. Ezért felhívunk benneteket,, világ asszonyai, egyesüljetek nagy elhatá rozásunkban, hogy: minden nő számára biztosítsuk az anya, a dolgozó nő és a polgárnő teljes jogait; egyik szakasza annak a hosszadal­mas politikai harcnak, mely a bon­ni és a párizsi egyezmény körül ki­bontakozott A bonni parlament határozatai ismét bebizonyították, hogy a szov­jet küldöttségnek a berlini értekez­leten minden alapja megvolt arra, hogy rámutasson az Európa béké­jét és biztonságát fenyegető ve­szélyre, amelyet a nyugati hatal­maknak a bonni köztársaságban követett politikája eredményezett. Még két hét sem telt el a ber­lini értekezlet befejezése óta és Adenauer máris levonta következ­tetéseit abból a tényből, hogy a nyugati hatalmak képviselői kitar­tóan visszautasították Berlinben a német kérdés megoldásának lehető­ségét. ' , Adenauer megértve, hogy a nyu­eiérjük a békét az egész világon és valamennyi háború beszüntetését; minden nemzet számára biztosít suk, hogy saját maga válassza meg életmódját éts követeljük, hogy a nemzetek közötti ellentéteket békés úton oldják meg; követeljük a lázas fegyverkezés megszüntetését, az atomfegyverek és egyéb tömegpusztító fegyverek eltil­tását; követeljük, hogy azokat a forrás sokat, amelyeket most a bálború elő­készítésére használnak fel, az embe­rek mindennapi életének megjavítá­sára használják; építsük ki a barátság, a béke és a bőség életét, a reményt és az emberi­ség jövőjébe vetett bizalom életét. Világ női, egyesüljünk, hogy a március 8-i Nemzetközi' Nőnapot eb­ben az évben életünk olyan napjává tegyük, amely a békés, teijes, sziabad és boldog élet biztosításáért folyta, tott közös harcra fog lelkesíteni ben­nünket minden országban. gati hatalmak politikája szabad ke­zet biztosít a német militaristáknak és revamsisztálknak, nyíltan az új Wehrmacht létrehozásának útjára iépett. • Bonni reakciós körök most az „európai védelmi közösség" sorsát jobban féltve, mint bármikor, siet­nek Nyugat-Németországban intéz, kedéseket hozni egy agresszív had­sereg létrehozására és Uyen módon igyekeznek befejezett tények elé állítani Franciaországot és a Né­metországgal szomszédos más or­szágokat Senki előtt sem titok, hogy a szovjet küldöttségnek a berlini ér­tekezlet elé terjesztett javaslatai Nyugat-Németország néptömegeinek helyeslésével találkoztak. Ezzel a körülménnyel a bonni kormánykö­röknek is számolnia kell. £ kod i k a radikális párt belsejében is. Az egyes megyékben levő pártszerve­zetek nem támogatják a párt vezető­ségének po'itikáját, amely a párizsi szerződés ratifikálását szorgalmazza és követelik hogy a radikális miniszterek távozzanak Laniel-kormányából. szakszervezeti lap levelezője pedig igy írja le Illinois állam helyzetét: „Itt az ország mezőgazdasági gépiparának központjában az egyre fokozódó munkanélküliség azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az egykor gazdaságilag virágzó vidék pusztává változik. Molin, East-Molín, • Rock­Island és Dawenport városok ipari vállalataiban rendszerint 55.000 em­ber dolgozott. Most majdnem min­den ötödik munkás munkanélküli... Négy városra már ránehezedett a válság. Az utcák és kirakatok üre­sek. A havi munkabéralap két és félmillió dolláros csökkenésével egy­idejűleg csökkent az árukereslet, amiben egyedül a lábbeli képez ki­vételt A munkakeresésben ugyanis hamar elkoptatják a lábbelit. Az emberek százával hagyják el a vá­rost ..." Az USA-ban fokozódó munkanél­küliség egyik oka a belső piac össze­zsugorodása a széles tömegek vásár­lóképessége csökkenésének követ­keztében. Azok a durva intézkedé­sek, amelyekkel a Kínával és a de­mokratikus tábor más országaival való kereskedelmet korlátozták és amelyek az USA külpiacainak szű­külésére vezettek, hozzájárultak a válság bekövetkezéséhez az USA­ban. A nemzetközi viszályok békés elintézése, az amerikai nép mente­sítése a háborús kiadások elviselhe­tetlen terhétől, a nemzetközi keres­kedelem fejlesztése minden megkü­lönböztetés nélkül hozzájárulhatna az amerikai munkanélküliek számá­nak csökkenéséhez. Az amerikai nép egyre jobban tudatára ébred ennek. [ M. D. Kovriginát a Szovjetunió egészség­ügyi miniszterévé nevezték ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége M. D. Kovriginát a Szovjetunió egészségügyi miniszteré­vé nevezte ki. Párizst nyugtalanítja a bonni parlament eljárása A kiegészítő katonai cikkelyeknek az alkotmányba való beiktatása a hon­m szövetséges parlament által, nyug­talanságot vá tott ki a francia par­lamenti körökben. A Francé Presse ügynökség jelen­tése szerint a nemzetgyűlés külügyi bizottsága március 3-án egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A je'entés meghallgatása után a szövetséges parlament több kiegészí­tést fogadott el az alkotmányhoz, amely Nyugat-Németországnak ka­tonai téren szuverén jogot adna, a külügyi bizottság arra a nézetre ju­tott. hogy Franciaországnak meg kell őriznie és érvényesítenie kell azokat a jogait, amelyeket a megszállási sta­tutum ad neki. A bizottság ezért felhívja a kor­mányt, bízza meg a francia fő­biztost, hogy azonnal figyelmeztesse a német kormányt: amennyiben a szövetséges tanács (a nyugatnémet parlament felsőháza) jóváhagyja a szövetséges parlament határozatát, ak­kor a francia kormány szembeszáll azon intézkedések kihirdetésével, ame­lyekre a szövetségi parlament készül, Az új tuniszi kormány megalakításáról Az új tuniszi kormánynak meg­alakulása, amelynek élén M'Zali áll, arról tanúskodik, hogy a francia kormánykörök tuniszi politikájuk­ban komoly akadályokba ütköznek. A francia gyarmati igazgatás a tu­niszi nép nemzeti felszabadító moz­galmának betörésére igyekezve, már régen igyekszik megvalósítani az úgynevezett „reformokat", ame­lyek megerősítenék Franciaország uralmát Tuniszban. Több francia lap megállapítja, hogy a francia uralkodó körök a tunisziaknak néhány aránylag, má­sodrangú funkciót engedtek át poli­tikai és gazdasági téren, de vala­mennyi fontosabb pozíciót saját ma. guk számára tartották" fenn, ami azt jelenti, hogy épp úgy, mint az­előtt, ellenőrizhetik Tunisz kül- és belpolitikáját. A tuniszi lakosságnak e „refor­mokkal" szemben tanúsított maga­tartását bizonyítják a helyi ön­kormányzati szervek választásainak sikertelenségei. Ezeket a választá­sokat 1953-ban tartották a „refor­mok" első részeként. A tuniszi ak a választásokat bojkottálták. Az új „reformjavaslatok" szintén bizalmatlanságot és elégedetlenséget váltanak ki a tunisziak körében. A Monde című lap jelentése szerint különböző tuniszi szervezetek, kö­zöttük a „Neo-Destour" párt is, va­lamint a tuniszi kereskedelmi ka­mata és a tuniszi dolgozók általá­nos szakszervezeti szövetsége tilta­kozott a „reformtervezet" ellen. A francia kormányhoz intézett táviratukban rámutatnak, hogy „ezek a reformok nyilt támadást jelentenek Tunisz szuverenitása el­len." A francia hivatalok abban a tö­rekvésükben, hogy a tuniszi kor­mányba irántuk engedelmes képvi­selőket juttassanak, már nem egy­szer megváltoztatták a kormány összetételét. A sajtójelentésekből azt a következtetést lehet levonni, hogy M'Zali kormányának megala­kítását nagy előkészületek előzték meg Párizsban. A Franc-Tireur című lap a következőket írja: „Tel­jesen világos, hogy M'Zali kormá­nya nem képviseli a tuniszi népet. A többi lapok is hangsúlyozzák, hogy az új kormány nagy nehézsé­gek előtt áll. wmtwmw Hi Mti mMMM Mt H tt m Mt m Értesítés Olvasóink az Üj Szó 54. számát (1954. oiárciús 4-én) több helyen ké­sőn kapták kézhez. A késés azért tör­tént, mivel nyomdánkban üzemzavar volt és a lapot a Prága, Kassa es Pelsőc felé induló éjjeli vonatokra [ nem tudtuk küldeni. A francia radikálisok és szocialisták ellenállása Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben A sajtójelentések komoly ellenté­tekről adnak hírt a radikálisok és a szocialista párt belsejében az „euró­pai hadsereg" felállításával és a dél­kelet-ázsiai francia politikával kap­cso'atban. A „Liberation" című lap rámutat, hogy- a szocialista párt nemzeti ta­nácsának a .szavazási fegyelem" be­vezetéséről szóló határozata „az euró­pai véde'mi közösség" kérdésének megtárgya'ásánál e párt helyi szer­vezeteiben főleg az Ardennes megyé­ben nagy nyugtalanságot keltett. A „Liberation" című lap továbbá rámutat, hogy feszült helyzet ural­Az USA-ban növekszik a munkanélküliek száma Az egyik nagy amerikai lap e na­pokban térképiét közölt az Egyesült Államok legnagyobb ipari központ­jairól. Amerika legismertebb iparvi­dékeit fekete pontok tarkították a térképen. E pontok azokat a vidéke­ket jelölték meg, ahol megdöbben­tően nagy a munkanélküliek száma. Az ország legnagyobb ipari központ­jai egyre határozottabban érzik a kézeledö válság jeleit. Miney, az Amerikai Munkaszövet­ség elnöke, február elején beismer­te a munkanélküliség fokozódását, amely „komoly félelmet kelt". E reakciós szakszervezet szolgálatában álló közgazdászok szerint a munka­nélküliek száma az USA-ban az el­múlt három hónap alatt megkétsze­reződött A kormányszervek szépí­teni igyekszenek a helyzetet és ezért arcátlanul csökkentik a nyo­morarányait. Igy pl. az USA ke­reskedelemügyi minisztériumának irodája közölte, hogy januárban 2,359.000 munkanélkülije volt az USA-nak. A villanyos- és rádióipari munkások független szakszervezete azonban leleplezte ezt a hazugságot. Rámutatott arra, hogy a kereske­delmi minisztérium statisztikai iro­dája ügyesen növelte a vállalatok­ban alkalmazott dolgozók számát, mivel az ideiglenes és részben mun­kanélkülieket is hozzájuk sorolta. A szakszervezet a következő nyilatko­zatot tette: „1954. januárjában 4,071.000 munkaképes és munkát kereső ember tengődött munka nél­kül". Természetesen erről a számról sem állíthatjuk, hogy teljes képet nyújt a munkanélküliség arányairól i az USA-ban. Ismeretes, hogy az USA gépkocsiipara érezte először a válság hatását. Detroit és Michi­gan állam más városainak gépko­csigyárai állandóan csökkentik ter­melésüket és bocrtktják el a munká­sokat. A gópkocsiiparon kívül a mező­gazdasági gépiparban, a vasúti for­galomban, a szén-, építő-, fa-, textil­iparban és más ipari ágakban is erősen terjed a munkanélküliség. „Hivatalos adatok szerint 1953-ban 25 selyem- és gyapjúgyárat zártak be New-England államban, és tízez­rével kerültek a munkások az utcá­ra" — írta a „Christian Science Monitor" című lap. Hivatalos amerikai személyek olyértelmü nyilatkozatokkal igyekezz nek „megnyugtatni" a lakosságot, hogy a „munkaerőfelesleggel rendel­kező vidékek" létezése az ország közgazdasága „egészséges átépítésé­nek" elemét képezi. Hallek, a kon­gresszus köztársaságpárti tagja pél­dául cinikusan kijelentette: „ha a háborúról áttérünk a békére, elen­gedhetetlenül szükséges bizonyos gazdasági „átépítés", aminek követ­keztében az embereknek kissé nél­külözniök kell". Morse szenátor jól megmagyaráz­ta, hogy mit jelent ez a „kissé". A hozzáérkezett levelekre január vé­gén a szenátusban kijelentette, hogy „Amerikában jelenleg fokozódik az éhség. Sok polgártársunk, noha munkanélküli segélyben részesül, nem képes biztosítani családja meg­élhetését". A szenátor kijelentette, hogy Oregon állam minden tizedik munkása jelenleg munkát keres. Az „United Automobil Worker" Mit jelent a bonni kormánynak az alkotmány megváltoztatásáról szóló határozata v

Next

/
Oldalképek
Tartalom