Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-05 / 55. szám, péntek

2 UISZO 1954. március 5. A Csehszlovák Nöbizottság kiáltványa az 1954. évi Nemzetközi Nőnap alkalmából A Csehszlovák Nöbizottság a Nem zetközi Nőnap alkalmából, amely március 8-ra esik, ezt a kiáltványt adta ki: „A tavasz kezdetén ünnepeljük minden évben a Nemzetközi Nőnapot. Ünnepli Prága, Varsó, Moszkva, Pek;(ng, Rónia, Párizs, ünneplik tengerentúli haladó gondolkodású társnőink, ünneplik az egész világ női. A haladó erők szemléje ez, a női szövetség manifesztációja, és elvégzett munkánk ellenőrzése is. E jelentős napon külön emiékünkbe idézzük és újból tudatosítjuk azt hogv mire törek. szíink egész éven ált naponta: a nemzetek közötti megértésre és békére. Nálunk már régen elmúltak azok az idők, amikor a Nemzetközi Nőnap alkalmával dolgozó nőink „A szülőknek munkát a gyermekeknek kenye ret" jetazók jegyében meneteltek. Népi demokratikus köztársaságiunk, bin minden szülő részére van elegendő munka és elegendő kenyér az összes gyermekeknek. Egyenjogúságunkat, családjaink jobb éietét, azt, hogy gyermekeinkből egészséges és művelt emberek lesznek, Csehszlovákia drága Kommu nista Pártjának, köztársaságunk kor. mányának éls a nagy Szovjetuniónak köszönihietjük, amely felszabadított bennünket és önzetlenül segít nékünk a szocialista építésben. Asszonyaink szeretettel és hálával tekintenek a szovjet polgárnőkre, akik elsőnek mutatták meg az új, teijesjogú élethez, a dolgozó nők milliói összes alkotó képességei érvényesítéséhez vezető utatAsszonyainkkal együtt haladnak a nagy népi Kina, a többi népi demokxatikus országok, a Német Demo kratikUB Köztársaság női és bizonyít, ják hogy képesek részt venni hazájuk építésében és irányításában. Tudjuk, hogy az összes kapitalista és gyár. mati országokban a nők mostaná g alárendeltségben élnek, hogy családi és társadalmi jogaikat megtagadják tőlük. Az egyenjogúságért és a nem zeti függetlenségért foiiytatott har. cuk legjobb támasza tisztességes és lelkiismeretes munkánk az összes szakszervezetekben. Az idei Nemzetközi Nőnap jellazava Így hangzik: „Hazánk további felvirágzásáért és a világbékéért!" Hozzátok fordulunk, asszonyok, ünnepeként. A nők nagy építőerőt dolgozzatok bárhol is, hiogy tudató, gítsátok azt, hogy becsületes és lelkiismeretes munkáitokkal legjobban harcoltok a békéért és az egész világ dolgozóinak boldogságáért. Mint jó gazdák, törődjetek mmdep munkahelyen a tervezett feladatok teljesítésével, a termékek legjobb minőségével és a legnagyobb fokú takarékossággal. Korlátozzátok a nemzeti tulajdonnal való pazarlást és megkárosítását. Csak így teremtjük meg az előfeltételeket a nép anyagi és kulturális színvonalának további növekedéséhez. Földművesnők, női szövetkezeti taglók állami birtokok munkásnői, minden erőtökből gondoskodjatok a legjobb termésről és az állatállomány hasznosságáról! Dolgozzatok az új módszerek a'apján a legjobb hazai és szovjet mezőgazdasági dolgozók példájára. Anyák, új történelmi időszakban élünk. Gyermekeitekből becsületes embereket és jó hazafiakat neveljetek' Gyönyörű és boldog hazánk tisztelni fog ezért titeket, hogy a legdicsőségesebb idők építőit adtátok és neveltétek számára. Köztársaságunk minden egyes po

1gárához fordulunk. Ünnepeljétek meg a Nemzetközi Nőnapot az egész nép jelentenek. Segítsetek nekik, hogy te ht'tségükkel és élettapaszta'ataikka' bekapcsolódjanak közéietünk minden eseményébe. Doljozzatok a Nemzeti Arcvonal választások előtti kampányában. Gazdasági és közé'etünk képviselői, emeljétek ki bátiabban a nőket és helyezzétek őket üzemeinkben és mezőgazdaságunkban felelösségte jes helyekre! Csehszlovák nök, érvényesítsétek minden jogotokat, amelyet nép, demokratikus rendszerünk nyújt nektek' Fokozzátok szakismereteiteket! Egyedül így tudjátok e érni azt hogy ná'unk is mint a Szovjetunióban a tehetséges nők ezre; kerüljeneK felelősségteljes he'yekre és fontos funkciókba. Dolgozzatok a nemzeti bizottságokban, a nőbizottságokban és a tömegszervezetekben. Adjátok át tapasztalataitokat a szocializmusnak, ame'yet szeretett köztársaságunkban építünk. Asszonyok, anyák, egyesítsétek erőtöket a többi országok és nemzetek asszonyaival, harcoljatok együtt az összes gyermekek boldog jövőjéért, hazánk további felvirágzásáért és a viláybékéért! A Csehszlovák Nöbizottság-" Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek dr. František Kubka érdemes művészhez intézett üdvözlö levele Antonín Zápotocký a Csehszlovák Köztársaság elnöke csütörtökön, március 4-én dr. František Kubka érdemes művésznek a következő üdvözlő levelet küldte: „Tisztet elvtárs, szivé'yes jókívánata'mat küldöm önnek hatvanadik születésnapja alka'mából és eddigi iroda'mi alkotásai gazdag eredményeivel kapcsolatban. Alkotómunkájának je en egi nagy fejlődéséhez, amely szorosan össze függ népünknek és az egész haladó emberiségnek békeharcával és az imperializmus rombo'ó erői ellen folytatott harccal, még számos további sikert kívánok. Antonín Zápotocký" Szombaton nyílik meg Bratislavában a Szovjetunió jelenkori képzőművészetének kiállítási A Szlovák Egyetem éprfiletében 1954. március 6-án 17 órakor megnyílik a Szovjetunió jelenkori képzőművészetének kiállítása. A kiállítást a kulturális ügyek minisztériuma — megbízotti hivatala, a Csehszlovákiai Képzőművészek Központi Szövetségének szlovákiai tagoziata és a Csehsziovák Szovjet Baráti Szövetség rendezi. A kiállítás védnökségét Antonín Zápotocký köztársasági elnök vállaltaTagjai: Dr. Zdenék Nejedlý miniszter, államdijas, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, a Csehszlovák Szovjet Baráti Szö vétség elnöke, Ondrej Klokoč, a kulturális ügyek megbízottja, Ernest Sýkora iskolaügyi megbízott, Karol Pokorný tanár, államdíjas szobrászművész, a Csehszlovákiai Képzőművészek Központi Szövetségének elnöke, Antonín Pele tanár, államdíjjal és csehszlovák békedíjjal kitüntetett festőművész, dr. h. c. Max Švabinský államdijas nemzeti művész, dr. h. c. Ludvik Kuba nemzeti művész, Martin Benka festőművész, nemzeti művész, Jozef Lada festőművész, nemzeti művész, Václav Rabas államdijas festőművész, nemzeti művész. A kiállítás a himnuszokkal és Jozef Kôstka államdijas festőművész nek, a Csehszlovákiai Képzőművészek Központi Szövetsége alelnökének megnyitó beszédével kezdődik. A müsor keretében szavalatokkal szerepel Viliam Záhorský, a Nemzeti Színház államdijas tagjaÜnnepi beszédeket mondanak Ondrej Klokoč, a kulturális ügyek meg bízottja és Vaszilij D. Karjakin, a Szovjetunió fökonzula. Kapcsoljuk be asszonyainkat és leányainkat az építőmunkába és a békeharcba A. Hodinová-Spurná nemzetgyűlési alelnök nemzetgyűlési beszédéből Vlagyimir Iljics Lenin, a nemzetek nagy tanítója kijelentette, hogy „minden szakácsnőnek értenie kelil az államigazgatáshoz". E szavai régen, már a kapitalista köztársaság éveiben mozgósító jelszóvá váltak dolgozó nőink részére. Mennyi demokratizmus van ebben az egyszerű mondatban. Míg a világ számos országában a nőktől ma is megvonják a legalapvetőbb polgári jogokat, addig köztársaságunkban a nök előtt nyitva áll az út minden foglalkozási ághoz és funkcióhoz. Megvan minden lehetőségük arra, hogy részt vehessenek az állami ügyek irányításában. Éppen most, amikor az a feladat áll előttünk, hogy új nemzeti bizottságokat válasszunk, amelyek az államhatalom szerved, nyílik a legnagyobb lehetőség a nők számára hogy nagymértékben kivegyék részüket községeinkben a közügyek Irányításából. A nök aktívan részt vettek a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos vitában. Részt vettek a nyüvános gyűléseken, személyi agitációval v mozgósítottak e gyűléseken való részvételre, agitkettősok látogatták a háztartásokat, hogy ott a törvényjavaslatokról beszéljenek, és végül gyakran a tapasztalt gazdák okos szavaival tették meg Indítványaikat a nemzeti bizottságok munkájával és a törvényjavaslattal kapcsolatban. Nálunk több mint 30.000 női funkcionárius dolgozik "a nemzeti bizottságokban. Elöször fordul elő nemzeteink történetében, hogy a nök ily nagy számban vesznek részt a közéleti funkciókban. A kapitalista köztársaság idején a községi képviseletekben a nők ritkaság számba mentek, főként a falvakon. Hogyan tűrtek volna meg akkor a „közeégatyák" maguk között nőt, akit csak arra tartottak jóinak, hogy a háztartásban vagy az istállóban dotgocizôk. Mi kommunisták egész évtizeden keresztül harcoltunk azért, hogy a nőket beválasszák a községi képviseletekbe é* pártunk nevében ki is küldtük őket oda. Egyetlen nő volt községi bíró az első köztársaság idején, akit a kommunista párt küldött e funkcid betöltésére. A volt köztársaság reakcií* pártjai nemcsak, hogy nem ültették közéleti funkcióba a nőket, i hanem ellenkezőleg, nyíltan ellenük nyilatkoztak. Ismeretes például, hogy a henleinisták 1937-ben körlevelet küldtek minden szervezetüknek, amelyben közvetlenül betiltották a nők jelölését a közelgő községi választásokon. Hasonló volt a helyzet a szlovák „ludákok"-nál és más reakciós pártoknál is. A kapitalizmusnak ugyanolyan szüksége volt a nők alárendelt helyzetére, mint a nemzeteik és fajok egyenlőtlenségére és más Igazságtalanságokra. A kapita izmusnak megfelelt, hogy a lakosság egy részét a sötétség és babona rabságában tartsa. Szüksége volt a nőnek a társadalomban éŕ a családban el ár em del t helyzetére. Szüksége volt azért, hogy a nőkben olcsóbb és szófogadóbb munkaerőt kapjon, hogy lenyomja a munkások és alkalmazottak bérét azzal, hogy a nőknek kevesebbet fizet a munkáért Szüksége volt arra hogy alárendelt helyzetben tartsa a lakosság felét — a nőket, hogy ezzel a kapitalisták maximálig nyereséget érhessenek el a dolgozók millióinak, főként a dolgozó nőknek kizsákmányolásával. Hogy milyen volt a nök egyenjogúsága a Masaryk.féle burzsoá köztársaság idején, mutatja a következő példa: 1935. június 24-én a kommunista képviselők a képviselőházhoz interpellációt nyújtottak be egy gyűlés betiltása miatt, melyet azért nem ensedélyľíitek, mert nök és nem férfiak hívták össze. Szlovákiában a liptószentmiklósi járási hivatalnak a lubelai munkásnők bejelentették. hogy nyilvános gyűlést tartanak ^gazdasági és politikai helyzet* programmal. A járási hivatal ezt a gyűlést betiltotta azzal a megokolással, hogy a bejelentök nem felelnek meg a volt belügyminisztérium 1933. szeptember 30-i rendeletének, amelynek alapján a bejelentést legalább négy .megbízható, teijesjogú polgárnak kell megtennie és nem polgárnőknek. Igaz ugyan, hogy az alkotmányban barrne volt, hogy a törvény előtt a férfiak és nők egyenlők, de a gyakorlat egészen más volt. A szocialista társadalomnak, amelynek a nép jóléte az érdeke, nincs semmiféle kizsákmányoló szándéka és ezért a népi demokratikus országok kormányainak első egyik intézkedése volt a nők egyenjogúsítása. Nálunk is csak a népi demokratikus rendszer idején távolították el az össze

s akadályokat és gátakat, amelyek a nőket gátolták ab• ban, hogy ugyanolyan jogokat él! vezzenek, mint a férfiak. ! A körtársaság alkotmánya, a családjogi törvény és számos más törvény világosan beszél nőink egyenjogúságáról.' De a népi demokrácia nemcsak egyenjogúságot adott asszonyainknak.. Kormányunk j mindent megtesz azért, hogy a nőknek lehetőségük nyíljon jogaik érvényesítésére. Az asszonyról é

s a gyermekről való székskörü gondoskodás köztársaságunk asszonyainak lehetőséget nyújt arra, hogy bekapcso. lódjanak az építőmunka ba. műveltséget és szakrmn.'sttést szerezhessenek, hpigy valóban és nemcsak papíron részt vehesenek a közös műben. Most teljesen csak tőlük függ. hogy ezeket a jogokat a közösség érdekében teljes mértékben kl is tudják haszrnálni. Beszédének további részében Hodinová-Spurná elvtársnő a szovjet nőkről beszélt, arról, hogy a Szovjetunióban több mint félmillió a helyi szovjetek képviselőnője. Utána azzal foglalkozott, hogy milyen volt asszonyaink helyzete a kapitalizmus idején, hogyan gondoskodj rendszerünk az anyák és gyermekek egészségügyéről\ é

s beszélt a nöbizottságok kezdeményező munkájáról. A nöbizottságok jó munkát vé. geznek a népmüvelés terén, főként a falvakon. Hány népnevelő beszélgetést rendeztek és hány kultúrotthont építettek fel az ő segítségükkel. Segítenek a különböző előadások, tanfolyamok megszervezésében, a színházi műkedvelő együttesek és a népművészeti együttesek megalapításában Főként Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mult év decemberi ülése után vitatkoztak élénken a falvak nöblzottságainak funkcináriueai kultúrtevékenységéről és arról, hogy mivé] járulhatnának hozzá a nök a kultúra további fejlesztéséhez. A Jól dolgozó nöbizottságok új funkcionáriusokat nevel, nek, akik nagy segítséget jelentenek a nemzeti bizottságok munkájának. De vannak még olyan helyek, ahol harcolni kell a nöbizottságok jó munkájáért és biztosítani kell azt. Ebben segíthetnek a női aktívak és az az Igyekezet, hogy a nők soraiból munkatársak széle, sebb körét nyerjük meg különbség nélkül. Elsősorban tudnunk kell azt, hogy a nöbizottságok munkájukban csak akkor érhetnek el sikert, ha megértik, hogy a fő figyelmet a nők legszélesebb tömegei között végzett politikai nevelőmunkára keli fordítani, hogy meg tudják győzni őket arról, hogy az fl munkájuk a legszorosabban összefügg gyer. mekeik boldogságával és jövőjével, hogy munkájukkal hathatósan harcolhatnak a békéért. Hiszen m

a a munka gyönyörű éa alkotó jellegű. Az egész társadalom és főleg ifjúságunk érdekében végzett munka ez. Mennyivel nehezebb munkát végeztek a munkásmozgalom női úttörői és a köz ségi önkormányzat haladó dolgozónői a kapitalista köztársaság idején. Kevesen voltak de nem féltek. A városi képviselők terrorja, támadásai és gyakran cinikus giinyo. lódásai ellenére i

3 úgy harcoltak, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja női funkcionáriusaihoz illik azért,- amiik ma van és amit ma fejlesztünk és javítunk, Jožka Jaburková, Prága főváros városi tanácsának tagja, akit a ravenabrücki náci koncentrációs táborban agyonkínoztak, írta 1932ben Prágáról a »Magvető« című folyóiratba, amelynek szerkesztője voit: >Prága az arany szabadság idején igazi nagyvárossá nőtte ki magát Harmincezer munkanélkü. link, kétezer milliomosunk és ötezer rendőrünk van. Tízezer üres lakásunk és érdekes telepeink, barlangjaink és csatornáink vannak, ahoj a prágai tudósok tanulmányozhatják a lakásviszonyok fejlődését a barlanglakó embertől kezd. ve.« iModern szanatóriumaink vannak, ahol a prágai gazdagoknak torz arcát az istennők képére formálják, de a városi kórházban a kis betegek sarlachbam és torokgyíkban kettesével feküsznek egy ágyban. E téren is fejlődünk és nemsokára első helyre kerülünk a gyermekhalandóságban.* Tovább ezeket írja: »Van itt kommunista pártunk és vörös szakszervezetünk, amelyek a népet a mai zűr-zavar, ral, igazságtalansággal, a legkiáltóbb ellentétekkel teli Prága eltüntetéséért, az Ú.1 Prága megteremtéséért folytatott harcra vezetik, annak a Prágának a megteremtéséért, amelynek ősi szépsége még jobban felragyog a vörös zászlók alatt.« Milyen elégtétellel olvassuk ma ennek a vádnak és nagy reményeknek szavait! Milyen elégtétellel nézünk vissza az útra, amelyen végighaladtunk. Hányszor javasolta hiába Jakftrková e vtársnö, Krosnáf, Vacek elvtá.rsak és mások' a prágai városházán, hogy a dolgozó anyák gyermekei részére alapítsanak bö csődéket kisdedóvokat, étkeztetéssel, -Ifjúsági napközi otthonokat, hogy adjanak pénzt legalább a leggyengébb városi gyermekek üdültetésére. És javasolták, hogy ezek fedezetét a prágai milliomosok megadóztatásával és a magasál-ású bürokraták fizetésének csökkentésével fedezzék. Hányszor tiltakoztak a munkanélküli családok erőszakos kilakoltatása ellen. A hírhedt Zenkl-kolóniákban biztosítás nélkül dolgoztak a családfenntartó nök. A négy. és többgyermekes anyák hetenként négy napot, a háromgyermekes anyák három napot, a kétgyermekes anyák pedig két napot dolgoztak Hóban és fagyban rakták és hordták a kocsikra az agyagot és törték a kavicsot az utakon. így „értékelte édesanyánk Prága, az anyaságot." Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig buzdította a nőket a munkanélküliség és nyomor e'.leni, a jobb és igazságosabb életért folytatott harcra, amilyent akkor a Szovjetunióban láttunk. Mi, boldog időszakban é ünk és dolgozunk máma. Mai munkánk alkotó és örömteli. A nép érdekében végzett munka ez. Azért, hogy asszonyaink így dolgozhatnak és élhetnek, a nagy Szovjetuniónak és a Kommunista Párt áldozatos harcának tartoznak köszönettel. A kapitalista és gyarmati or. szágokban határtalanul nehéz feltéte ek mellett harcolnak testvéreink százmilliói a közös béke ügyünkért. Üdvözöljük őket a Nem. zetközi Nőnap alka mából. Mellettük állunk és sikert kívánunk nekik az emberi munkáért és a jobb éietért folytatott harcukban! Aszszonyaink köztársaságunk építésében végzett munkájukká^ harcolnak a békéért. Örömteli é„ értékes munka ez. Alkotó munka ez. Eredményei családjaik és szülőföldjük érdekeit, szolgá ják. Tehát még nagyobb lelkesedéssel lépjenek harcba asszonyaink kivétel néikül nemzetgazdaságunk, ipari és mezőgazdasági termelésünk, kultűránk, nemzeti bizottságaink további fejlődéséért, harcba hazánk felvirágzásáért és a világbékéért!