Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-04 / 54. szám, csütörtök

1 Tono — 1944 XII.—1945 IV. A határon vagy öt-hat lövés dördült. Egy pillanat, s megtorpant futó lábam, — mint a bokrok, mint a nád meglajniMwm, elvegyültem a téli éjtszakában. Zrr, srr. .zizzent, sxáMt a szél fejem fölött. Erre! Erre! — Fölcibált, s velem szaladt. h A szántón át loholtam fújva, fújva, f bujkáló hold és futó felhők alatt. Egy ároknál a tört hídon megálltam. — Nem bírom tovább! — Mellem zihált, égett. Mögöttem szörnyű láng és ágyúdörgés hasogatta a sötét messzeséget. — Ott délen, ott arra, van Magyarország. Űzhetnek mér, én Nyugatra nem megyek! — Még egyszer visszanéztem, elindultam s messziről félém nyúltak a zord hegyek. Tono! Tono! — Ö volt a menedékem, ö volt az úr a Javorina alatt. Tono! Tono! — Parancsnok volt és jelszó, Tono — Tono: egy szovjet partizáncsapat. Még ma is látom, ahogy harcba mául, s hogy tisztul a németektől dúlt világ. Tono! Tono! most, nehéz évek után mond köszönetet a bujdosó diák. B á b i T i b o r. • • • HAJNALBAN Hajnalt sóhajt az álmos utca, Megyim"* az utcán álmodozva. Mögöttünk szendereg a város, Ezer apró hópíhe szálldos. Egy lámpa fénykörébe érünk, Némán egymás szeméhe nézünk Szemed oly kedves, tiszta, kéklő, Oly réveteg sokat besaéM, Ügy olvasok a sugarából, Mfnt betűk végtelen sorából... És mire a fényből kiérünk, Szemeinkből mindent megértünk, Érezzük: szívünkbe bezárva bimbózik szerelmünk urága. NAGY LAJOS, Komárom. Szülőföldünk Aa első szlovák színesfüm — népüak februári győzelme vívmányainak mogörökítője A szlovák filmkultúra kibontakozásának egyik legszembetűnőbb bizonyítéka a „Szülőföldünk" című, e napokban bemutatott elsó szlovák színesfilm. Jilemnický „Töretlen föld" regényének filmváltozata után a szlovákiai filmgyártásnak ez a legújabb sikeres alkotása a szlovák tájak szépségeit, Szlovákia dolgozó népének örömteljes mai életét, lelkesedéssel végzett alkotómunkáját, örömeit és gondjait, rohamos ütemben kibontakozó népművészetét hozza a néző elé. A film sikeres prágai bematatója után, amelyen Viliam Široký miniszterelnök a kormány számos tagjával vett részt, Bratislava dolgozói is megismerkedhettek a szlovák filmgyártás legújabb alkotásával. Az itteni bemutatón a nézők a film egyes részeinél hatalmas taps viharral fejezték ki tetszésüket, amely mind a színészeket, mind a film forgatásában részt vett egész alkotókollektívát illette. A szlovákiai filmgyártás, amely tulajdonképpen csak felszabadulásunk óta indult fejlődésnek, a győzelmes Február óta óriási utat tett meg, antit az is bizonyít, hogy a kitűnő „Töretlen föld" után újabb si keres alkotással gazdagította filmszínházaink műsorát. A film szövegkönyvét dr. P. Bukovčan és Jozef Mach, a neves cseh filmrendező írták. J. Mach mint filmrendező mesteri módon érvényesítette itt a cseh filmgyártásban szerzett rendezői tapasztalatait. A szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség szellemében gazdasági ós kulturális téren együtt fejlődő két testvérnemzet életében itt is megmutatkozott a cseh nemzetnek segítsége, amelyet a szlovák népnek njrujt. A kultúra cseh mesterei önzetlenül átadják tapasztalataikat, nevelik a fejlődő szlovák művésznemzedéket. A film a dicső Február évfordulójának napjaiban került bemutatásra, mintegy jelképezve azokat a nagy véítoaá.sokat, amelyek Szlovákiának, ennek ag iparilag hajdan elmara. dott, az uralkodó burBsoá"ia által kwaátományolt, elhanyagolt írszágnaik életében végbementek. A film egy szerelmes pár történetén, törekvésén át Szlovákia dolgozó népének életét, munkáját, küzdelmeit, vidám pillanatait, szórakozásait és hagyományos népművészetét mutatja be. Főszereplője maga a nép, a nagyreményű ifjúság, a szocialista jövő fényes távlatainak és reményeinek megvalósítója. A film egyes szerepeit neves színészek, mint J. Pántik, K. L. Zachar, Gustáv Valach és Elo Romandik alakították. A mese keretében bemutatkozott a kiváló Szlovák Népművészeti Együttes és a CsISz ének- és táncegyüttese, a in. berlini Világifjúsági Találkozón és a tavalyi bukaresti IV. VIT-en díjat nyert „Lúčnica" együttes. A film megmutatja, milyen pompás ifjú müvésztehetségek fejlődnek népi demokráciánkban. A szlovák nemzet népi művészi hagyományai életrekelnek és tökéletesednek az ifjú művészek alkotó előadásában. Michaliöka elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a film bratislavai bemutatóján igen találóan mondotta: „Az üj élet láttán nemcsak öröm, optimizmus, büszkeség tölti el dolgozóinkat hazájuk szépségei felett, a film jelentős szerephez jut abban is, hogy népünket forró, szocialista hazafiságra neveli, erősíti népünkben a szülőföld szeretetét. Országunk mindig gyönyörű volt, a kapitalista szolgaság azonban megvonta földünk szépségeit a néptől. Népünk és szülőföldünk drága kommunista pártja vezetésével folytatott fáradhatatlan küzdelmével, a Szovjetunió nemzeteinek mérhetetlen segítségével, a testvér cseh nép mindennapi támogatásával felszabadult a kapitalista kizsákmányolók uralma alól. Országunk szépségei hozzáférhetővé váltak számára és ma szabadon, bőkezűen mutatja szépségeit, örömet fakaszt és erőt ad köztársaságunk nemzeteinek."„A Szülőföldünk" című filmalkotás győzelmesen útrakél, hogy barátainknak a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban hirdesse: velük együtt haladunk. Barátainknak a kapitalista világban pedig megmutatja lenyűgözően szép jelenünket, amely egykor az ö jelentik is lesz. NMM Jle&éL n CJtavl JUebkneekt-kvlkvzbél A munka helyes megszervezése kolhozunkban Kolhozunk hatalmas gazdaság, amelyet egységes terv alapján irányítunk. Az ilyen gazdaságban a munkát pontosan meg kell saerveznűnk, hogy minden kolhozparaszt a helyén álljon és ismerje a munkát, melyet el kell végeznie. Az eddigi tápasztalatok azt bizonyítják, hogy a munka megszervezésének legjobb formája az állandó termelőbrigád mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A termelőbrigádnak alkalma nyílik a kollektív munka minden előnyét a legalaposabban kihasználni, véget vetni a termelési eszközökkel való felelőtlen bánásmódnak, helyesebben mondva: gazdaságosan kihasználni a gépeket ée a mezőgazdasági berendezéseket. Kolhozunkban több mint 50 fajta mezőgazdasági növényt termelünk. Fejlett a gabonatermelésünk és az állattenyésztésünk is. Gazdag sfőlöskertjeink is bőséges termést adnak. A kolhoz a termékek elsőfokú feldolgozásával is foglalkozik. Minden egyes gazdasági ághoz egy-egy állandó brigádot jelöltek ki. A zöldségtermeléssel és a takarmányfélék gondozásával két brigádot bíztak dómban 76 ember dolgoäk. A brigádnak 542 hektár földet osztottak ki megfelelő gazdasági épületekkel és meeö^aadasági leltárral. A mi brigádunk főként zöldségtermeléssel foglalkozik. Ezért a brigádon belül öt csoportot szerveztünk, egyenként 10—12 emberrel. Ezek a rájuk bízott kapásnövényekről, vagy zöldségféléket termő földekről gondoskodnak. A csoportvezetőt a brigádveeető nevezi ki a kdlhozve»etőség jóváhagyásával. Ezek szintén a legtapasztaltabb, a legkeídeményezőbb kolhosparasstakból kerülnek ki. A kolhozban összesen 22 speciális csopoi-tot létesítettek. A Tarabanenko és Turcsaninov vezetése alatt álló szőlő- és gyümölcstermelő brigád 170 emberből áll. Mindkettőben öt-öt csoportot létesítettek. Minden egyes csoportnak, amely 14—16 emberből áll, a kolhoa 7—14 hektár szőlőskertet és 2.5 hektár beüíiet.ett területet osztott ki. Ezenkívül még két hektár venyigével beültetett területet müveinek. A kolhoz termelöbrigádjaí a gépesítő brigádokkal együttműködnek. A Kari Liebknecht-kolhozban nagy figyelmet szentelnek az állattenyésztésnek. Kiváltkép fokozottabb gondot fordítanak a sertésállomány minőségére. Ogyessza városa egyre több húst és zsírt kap a gazdaságtól. meg. A gabonatermelés szintén két brigád gondja. A 166 hektáron elterülő szőlőskertekben és gyümölcsültetvényekben két brigád dolgozik. Ezenkívül van még állattenyésztő és építészeti brigádunk is. A kolhozban tehát összesen nyolc brigád dolgozik, amelyek élén a brigádvezetők állnak. A brigádokban a vezetőség javaslatára a taggyűlés funkcionáriusokat választ azok közül a kolhozparasztok közül, akiknek a legnagyobb a tekintélyük, tudásuk. tapasztalatuk és tehetséges szervezők is. A brigád tagjainak száma brigádonként váltosik. A gabonatermelésben. ahol a munkákat már csaknem teljesen gépesítették, kevesebb emberre van szükség, mint a zöldségtermelésben. FéKŕául ag én brigáPéldául a gép- és tráktorállomás a mi brigádunknak két STZ-NATI, és egy Universai traktort osztott ki, azonkívül egy Sztalinyec 6-os kombájnt teljes felszereléssel, azaz ekével, kultivátorral, boronával, vetőgéppel stb. Nemrégen kaptunk bur gonya- és zöldségiiltetö gépeket is. A kolhozbrigád minden munkát terv szerint végez. A munkatervet a brigádvezetö a növénytermelés agronómusával és az állattenyésztés zootechnikusával együtt állítja össze. A terv magában foglalja a munka faját, végzési módját, a munkaerőés fogatszükségletet, a műszaki eszközöket és a munka elvégzésének határidejét. Minden egyes munkára teljesítmény saertanti bémonmákait állapítottak meg, amelyeket a taggyűlés jóváhagyott. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági munkának igen sok faja van, a minősítést 9 csoportra osztották, a munka nehézsége és a kolhoztermelésben való fontossága szerint. A legjobban kvalifikált munkák a legmagasabb csoportokba tartoznak és ezeknek a munkaegységek szerinti értékelése magasabb. Ha a kolhozparaszt teljesíti a normákat, ame lyek magasabb csoportokba tartoznak, másfél vagy két munkaegységet kap. Az egyszerűbb munkáért, amely nem igényel különösebb minősítést és aránylag könnyebb, 0.76, 0.50 munkaegységet ssámítanak. Mlndoi brigádmunkát egyéni vagy kis csoportokra mért teljesítménydíjakkal fizetnek. A munka eredményét és a jutalom nagyságát a betakarított termékek vagy pedig az állattenyésztési termékek mennyisége szerint állapítják meg. A munkanap kezdetén a brigádvezető minden egyes csoportnak és egyénnek napi utasításokat ad. Egyúttal rámutat, hogy a feladatokat mikép lehet legjobban teljesíteni. A brigád könyvelője naponta kijár a földekre, ott megállapítja, hogy minden egyes csoport vagy csoporttag Hogyan teljesíti a normát. A munkaegységek száma 'szerinti munkamutatót naponta külön jegyzékre írják át. A ledolgozott munkaegységeket a kolhozparasztok munkakönyvébe Írják be. A hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának túlteljesítéséért nálunk még pótjutalmazás, pótmunkaegységek is járnak. Brigádom, amely gabonatermeléssel foglalkozik, pl. 1953-ban 111 hektáron átlag 26.2 mázsa búzát, 35 hektáron átlag 34.1 mázsát termelt a tervezett 20 mázsa helyett. A hektárhozam túllépéséért a brigád tagjainak pótmunkaegységet fizettek ki. Ezenkívül a brigád minden egyes tagja a tervezett hektárhozam túllépéséért járó jutalmon kívül még minden egyes munkaegységért 6 kg búzát kapott. Antonína Mazurova csoportja, amelv szőlőtermeléssel foglalkozik, hektáronként 85.000 szőlőtőkét ápolt és ezért több mint 36.000 rubelt kapott pótjutalomként, azaz egy-egy dolgozóra 2.600 rubel jutott. A tervezett hozamok túlszárnyalásáért a mi szőlőtermelőink évente 100—200 liter bort kapnak. A kolhoz állattenyésztő gazdaságaiban külön brigád dolgozik, Lászenko zootechnikus vezetésével. Ez a brigád két szövetkezetre oszlik, amelyek közül mindegyik más-más állatot tenyészt. Az állattenyésztésben dolgozóik munkájáért járó jutalmat a tejhozam, a lenyírt gyapjú mennyisége, a fiatal jószág száma és súlygyarapodás szerint számítják ki. A kolhozmunka ilyennemű szervezése és jutalmazása lehetővé teszi, hogy a kolhozparasztokat az elvégzett munka szerint igazságosan jutalmazzuk és hogy a kolhoaparasztok még inkább érdekeltekké váljanak a kolhoztermelésben Nyikola.i (ror.-Hko brigádvezetö.