Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-28 / 76. szám, vasárnap

t 1954. márciu s 28. UJ SZ0 Sztodolistye a választások előtt FRANTIŠEK HEČKO: Hečko „Falu a hegyek közt" című regényének alábbi részlete bemutatja, hogyan küzdenek Sztodolistye kommunistái a vá­lasztások előestéjén azért, hogy a falu megszabaduljon a demo­krata párt befolyásától és kö­zös összefogással rátérhessen a jobb és boldogabb élet útjára. Duval Istváp megnyitja a gyűlést. Bejeienti, hogy a szónokok Hrustyín­ban vannak és félóra muiva érkezn -k meg autón Sztodolistyébe. Pavó va­lósággal megdermed a szörnyülködés­től, hogy tud e z a Duval ekkorát fül­lenteni. Hogy ne vesztegessük az időt. — mondja DuvgJ és félszemme Pa­vóra pislant — átadom a szót Pavó Pálnak Nem kell őt bemutatni.. Néhány szót mond majd maguknak az életünkről... Pavón kiüt a hideg veríték Amikor a katedra mögé lép és Kezét a ta ­nítónő székének támlájára teszi egy­szerre eltűnik a fejéből minden ió­előre elkészített gondolat. A térde megremeg. Kezdetben csak sok fejet lát maga előtt és nerft tudja megkülönböztetni, melyiknek ki a gazdája Duval tap­solni kezd példáját a fűrésztelepi munkások, majd a tűzkárosultak is követik. De a leglelkesebben Sehnár nagyapó veri össze a tenyerét. Az első padban ü| és unokájára hunyor­gat, bíztatva, hogy ne féljen. A har­madik padsorban Pavó felismeri az anyját. Ki se tudná mondani ha­marjában, mennyi minden jót olvas Je elgyötört arcáról. A sánta Oncsóné mutogatja, hogy szurkol neki. Mú­csináék Pavója mosolyog. Csuriak Máté is, bár egy kicsit félénken. Ai utcai ablakban pedig három barátsá­gos arc is világít feléje: Oncsó On­dró szigorú, Lasút fiata 1 és gyerme­kesen sovány, meg Hlisztony ijesztően torz képe". „Mitől is félnék?" vil­lan fel Pavó agyában a bátorság szik­krája és egyszerre valamennyi gon­dolat megkerül... Az ellenfelek kö­zül Mikula Juró keresztapai jogán komolyan méregeti Pavót. Apja Mi­kula mellett ül és a padra néz — biztosan szégyenli magát egy kicsit. A felvégi gazdák olyan érzéketlenül terpeszkednek el a helyükön, akár a fatuskók, mintha azt hirdetnék, hogy nélkülük a viiág egy tapodtat sem mehet előre... Az alvégiek alázato­sabbak, szemükben is több a jóaka­rat, még nem biztosak felőle, hogy jelentenek-e egyáltalában valamit... A tanító ugyanabban a padban gub­baszt, amelyben a népbírósági tár­gyaláson szorongott. Jegyzetfüzete előtte fekszik a padon. Hrhútné 'S eljött. Amikor a szeme a Pavóéva! találkozik, kiölti a nyelvét! Hogy így sorra vette a hallgató­ságot, Pavó megnyugszik Lába is szilárdan áll — nem remeg többé. A barátai, akiket maga előtt lát, bá­torságot öntenek belé. Az ellenség pedig arra késztéti, hogy még ke­ményebb legyen. — Kedves polgártársak, engedjék meg, hogy először elmondjam, mi az a hár ;m pont, amelyet beszédemben szem előtt fogck tartani. A jelenlevők a fülüket hegyezik. Pavó pontjai lekötötték a figyelmü­ket. ' — Az első pont az, hogy nem mint kommunista fogok beszélni, hanem mint falunk lakosa. Itt születtem. A Felvégen nőttem fel és az Alvégen lakom A fűrésztelepen dolgozom és abból élek, amit a két kezem mun­kájával keresek. — Pavó úgy mutat­ja hallgatóinak a két kezét, mintha meg akarná őket ölelni. — Magukhoz tartozom dolgozó ember vagyok, akárcsak maguk. Eszerint ítéljék meg azt, amit mondani fogok-.. — A második pont az, — emeli fel hangját a szónok, — hogy az igaz­ságot mondom maguknak. Semmi mást, csakis az igazságot' Megértették? Az igazságot még a holnapi választások előtt is Én utálok minden csalást Az én anyám igazságra nevelt en­gem Nem fordulhatok el tőle ... Sehnár nagyapó tapsolni kezd és példáját követve tízen is összeverik a tenyerüket. Az ablakban álló Hlfez­tonyt oldalba kell bökni, hogy hagy­ja már abba. — A harmadik pont pedig az, — ismeri be Pavó töredelmes, de szi­lárd hangon — hogy a család segít­ségével kerültem erre a szónoki emel­vényre ... Becsaptak engem •.. Ma­gukat is becsapták: azt akarták, hogy minél többen jöjjenek ei a m?i gyS­lésre... Az emberek értetlenül a szájukat tátják. Duval elvörösödik. De Pavó el van szánva rá, hogy kitálal min­dent, ami péntek este óta rágódik benne. Szinte kiáltja: — Nem jön el ide semmiféle prá­gai főmiAiszter! Pozsonyból is hiába várjuk a főmegbízott autóját! Ki­jelentettem maguknak, hogy igazat fogok mondani. Ez az igazság! Senki sem jön.:. A gyűlés szónoka én vagyok... A meghívót a miniszterrel meg a megbízottal tudtom nélkül — Púplava Péter találta ki! — Le vele' — kiáltja Mikula Juró és a demokrata pártiak a tanítónővel együtt helyeslően morognak. Dühö­sek, hogy bedőltek a kommunisták váíasztási fogásának. — Megálljon csak. keresztapa, — folytatja Pavó, — Púplava Pétéi na­gyon beteg... Nem hiszem, hogy az eszénél lett volna, amikor 1 vasútnak tollba mondta, mit doboljon ki..­Ne haragudjanak, kedves polgártársak — Pavó hangja lehalkul, szinte sut­togja — Púplava Péter ebben az órában ... haldoklik ... — Hála istennek! — fut ki a szó Hrhútné száján. Sehnárék Pavója fájdalmas tekin­tettel néz Hrhútnéra, szempillája meg­lebben és egy könnyet töröl ki a szeme sárkából. A jelenlévők elné­mulnak és arcukat mintha felhő ülne meg "Hrhútné nem állja a csendet Mindenki rossz szemmel néz rá. Ki­kászmálódik a padból és elmegy. A többiek szótlanul utat nyitnak neki — Gyalázatos! — roppe n utána a sánta Oncsóné szava és senki .sem veszi rossz néven tőle, úgy iliik ez a jelző a bábaasszonyra — Kemény ember volt, — mondja Pavó, mintha már Púplava kopor­sója fölött tartana gyászbeszédet, — maguk közül sokan haragudtak rá. Én is bosszankodtam a szigorúsága miatt. De most tudom, hogy a ke­ménységével sok jót tett... — Micsoda jót? — kérdi a tanítónő. — Maga nem tudja, tanító kisasz­szony? — csodálkozik a szónok. — Rosszról tudok, de jóról nem. — Akkor hát megmondom magánan Először: legalább kétszáz darab jó­szágot mentett meg Sztodolistyének a német rekvirálástól. Ez mai pénz­ben kereken egymillió korona.. Má­sodszor: Hlisztony segítségével több száz embert mentett ki az égő Ron­gyosról,. akik nélküle bennégtek vol­na a házaikban ... Harmadszor: csak ő és senki más gondoskodott róla, hogy kilenc tüzkárosultnak felépüljön a háza... Ma már a többi tizenkét ház is állna, ha nem volna maga, kisasszony... Negyedszer: megkísérel­te, hogy kitakarítsa magát a faluból és sikerült is volna neki ha maga neir. talál Hrustyínban hatalmas párt­fogókra .. > — Ne fecsegjen ostobaságokat, — a tanítónőt elfutja a méreg, — elő­ször becsapnak bennünket, hogy el­jön a miniszter és a megbízott, ami­kor pedig kisül, hogy ez csak a ma­guk kommunista fogása volt. össze­hord itt nekünk hetet-havat, — Én pedig "szamarat nem hallga­tok! — kiáltja Mikula Juró. kikec­mereg a padból és magával húzza asszonyon kívül valamennyi ellen­fele ott ácsorog a folyosón, hogy vé­gighallgassa a beszédét- Pavló Már­ton mindjárt az ajtó mellett áll. — Tanító kisasszony, — mutat rá az ujjával, — maga nem akarja elis­merni Púplava érdemeit, amelyekről mindenki t»(jj? — Hagyjon nekem békét! A z uj­jával meg mutogasson másra. — Békét hagyok, csak még egy pár szót mondok, — Pavó leereszti a kezét, — de jól jegyezze meg őket. Púplava Péter ió hírét ebben a falu­ban még tíz, még ötven év muiva is emlegetni fogják. Eljön az az idő, amikor községünk emléket állít majd neki És nem a temetőben, hanem az iskoia előtt...! Magáról pedig, — vágja a szemébe megvetően a szónok, — ha kitakarodik a falunkból, senki sem ejt majd egy jó szót Sztodolis­tyében... Maga nem tartozik kö­zénk ... A mi munkásunk magának tetves... A parasztunk pedig trá­gyaszagú ... Ügy bizony, méltóságos .. • grófkisasszony! — Bepörlöm becsületsértésért, ma­ga... goromba fajankó! — Legyen szerencsém... — Ne piszmogj már -*ele annyit, — mérgelődik Sehnár nagyapó, ­beszélj irfkább arról a villanyról. Nincs petróleum ... — Ügy bizony. — támogatja az öreget valamelyik alvégi anyóka. — Erről a helyi nemzeti bizottság elnöke beszél majd maguknak, — hárítja át Pavó a szónoklás terhének egy részét Duval vállára, maga pe­dig leül. A bíró fellép a katedrára és rész­letesen megmagyarázza, miről va n szó, mikor és hogyan valósítják meg a dolgot. Beszéde után alig akad kér­dező. Valamennyien a villamosítás mellett vannak, még a kommunisták ellenségei is. mert Duval olyan vil­lanymotorokat emleget, amelyek a szecskavágókat, körfűrészeket és ga­bonadará'ókat hajtják. A költség kis­sé meghökkenti őket. de a falu feje arra is fedezetet ta !ái — a község és az úrbéri közösség pénztárából, főleg pedig kölcsönből. Az emberek meg­nyugosznak. A nemzeti bizottság el-* nőkét beszéde végén lelkesen meg­tapsolják. — És tudják maguk, kinek tap­soltak? — kérdi Sehnárék Pavója, aki közbe n kipihente magát és mindjárt meg is adja a választ: — Egy kom­munistának 1 Nincs a világon olyan demokrata," aki bevezetné a házaik­ba a villanyt A saját házába — azt igen, de egy cseppet sem törődne ve­le, hogy mi világít majd a szegények házában. És jól figyeljenek, ha hol­nap szavazni fognak, hogy kire ad­ják a szavazatukat: a mi Duvalunkra. vagy pedig — a folyosó ajtaja felé pillant, amelyen apja éppen bedugta fejét, — amott ni... Pavó Már­tonra! — Mindjárt ellátom a bajodat, te taknyos! — mérgelődik Márton, az emberek meg nevetnek. — Ne haragudjon, apa .. ä — Már régóta nem vagyok az apád.. s — Szomorú, hogy megtagadott, — állapítja meg Pavó, — fáj nekem. De ha arra gondolok, maga is az oka. hogy tizenkét tűzkárosult családnak még ma sincs lakása, akkor kikíván­kozik belőlem az igazság... — Csak nem képzeli, hogy az apja palotákat fog építeni a tű/károsultak­nak! — utasítja rendre Márton sem­Pavló Mártent is. A két fejes pél- i miházi fiát a tanítónő, dáját vagy tíz fel végi gazda követi: — Aki akar, elmehet. Én ismét­lem, nem jön sem miniszter, sem megbízott. Menjen, akinek nem tet­szik az én ostoba beszédem. Még vagy tíz demokrata kel fel a helyéről, főleg asszonyok. Elmennek, de a tanítónő ott marad az iskolában. A megüresedett padokba a fal mellett álló emberek ülnek, az ő helvüket pedig az iskolafolyosóról betóduló asszonyok foglalják el. Pavó szíve valósággal repes az örömtől, hogy a tanítónő segítségével megszabadult legveszélyesebb e'lenségeitöl. De aft nem IwJfc, \jogy Mikulán és néhány rosultakat Púplava ellen uszította. Az Azt nem, — jön tűzbe Pavó, — az építő Púplava Péter volt. De hogyan építhetett volna, amikor a felvégi gazdák, köztük az én apám is. visszavették a már eladott földe­ket? Ezt maga tanácsolta nekik, ta­nító kisasszony Maga pedig Hrustyin­bó] kapta az ötletet. A mi embereink nem vonják vissza az adott szavukat, ilyet csak az ördög sugalmazására tesznek. — Az a? ördög persze én voltam? — pirul el a demokrata amazon. Maga' Aztán a szegény tűzká igazi bűnösöket meg olyan ártatla­noknak mondta, mint a ma született bárány. Ez a maguk demokrata po­litikája: felkavarni a vizet és a za­varosban halászni •.. — Azt mondta. — kap észbe a tanítónő, — hogy nem mint kommu­nista, hanem mint a falu lakosa fog beszélni. — Úgy is beszélek ... Tegnap ti­zenhárom felvégi gazda hivatalos ér­tesítést kapott róla, hogy eljárást indítottak ellenük a Rongyossal ha­táros földjeik kisajátítása céljából... A tizenkét tűzkárosult család háza tehát mégis felépül! A kommunisták nélkül ezt sohasem érték volna el • • • Púplava Péter egész télen át küldöz­gette a leveleket Pozsonyba meg Prá­gába, a pap fiát is elküldte, járjon a, dolog után :., x A tűzkárosultak tapcolnak. Szemük tágra nyílik a kellemes meglepetés­től. örülnek, hogy mégsem gjudt el az igazságuk. — A legjobban Záholec SteVó tet­te, I— lép a folyosóról a terembe Pa­vó Márton — te'ket vett és emberhez méltó házat kerekít magának. — Azt a telket ís a kommunistáknak köszönheti! Pirít rá az apjára Pavó — Ha nem fordít nekünk hátat, Mi­kula nem adja el neki a kertjé' Igazam van, bátyó? kérdi Pavó Zá­hclectól — Hát, — feszeng Záholec, — va­lami van benne... — A demokraták — folytatja Pa­vó — gyűjtést kezdtek az emberek között a választási alapjukra. Az emberek nem bírtak megszabadulni tőlük... Bizonyára érdekelni fogja magukat, hogy "mi történt a pénzük­kel... — Az irigység beszél magából, — akarja a tanítónő letorkolni a szó­nokot. Dehogy is! A pénzt, amit sze­gény emberektől csaltak ki,- Janov­csik kocsmájába a — elitták. — Hazudik! — Tudok olyan esetről, hogv be­csületes férfiak, akik hosszú éveken át békességben éltek a feleségükkel, öreg korukra — összeverekedtek ez asszonnyal! Erre kellett magának a választási alap: leitatni áz embere­ket! Fordította: Tóth Tibor. Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: Köztársasági bajnokság: Ban Rt Ostrava —Slovan Bratislava ÜNV, Baník Kladno —Spartak Praha So­kolovo, Dynamo Praha —Spartak Praha Stalingrád, Iskra Žilina —. Krídla vlasti Olomoutf Vörös Csil- lag — ÜDA Országos Verseny »A« csoport: Spartak Čelakovice— Iskra Liberec f Iskra Semtin— Spartak Tŕebíč, Spartak Karlin Dukla — Slavoj Čes­ké Budejovlce, Dynamo Kari. Vary —Spartak Hr. Králové, PDA Plzeá —Tatran Teplice »B« csoport: Bmoi Vörös Csillag —Baník Vítkovice, Kassal Spartak VSS—Tatran Vranov, Iskra Ružom­berok*—Tatran Prostejov, Iskra Opatová —Spartak Topolčany, Iskra Gottwaldov —Spartak Trnava. Bratislavai városi bajnokság: Is­^kra Dimitrov—Spartak Kablo, Dy­namo Energia —Iskra 'Békeüzem, Iskra Matador —Slovan ÜNV, Vö­rös Csillag »B« —PDA Bratislava, Bratislavai kerületi bajnokság: ODA Trenčín —Tatran Skalica, Spartak Myjava —Slavoj Malacky, Iskra Trenčín Odeva —Slavoj Pieš­ťany, Tatran V. Leváre —Szenei Sla­voj, Dunaszerdahelyi Slavoj —Iskra Trenčín Merina, Iskra Senica— Spartak Trenčín. Nyitrai kerületi bajnokság; Ér. sekújvári Dynamo — Komáromi Spar­tak, Vágiellyei Dynamo —Iskra Bo­žany, Nitra Hron. —Lévai Slavoj, Slavoj Prievidza —Baník Handlová, Slavoj Šurany—Iskra Partizánske, Slavoj Nitra — Érsekújvári Spartak. A labdarúgó-szakosztá­lyok figyelmébe A bratislavai Városi Testnevelési, és Sportbizottság felhívja azok­nak az egyesületeknek labda­rúgó szakosztályait, ame'vek a Bra­tislava városi járási labdarúgó ver­senyre még nem jelentkeztek, hogy jelentkezésüket legkésőbb folyó évi március 29-ig adják be. Ennek el­mulasztása esetén nem sorozzák be az il'ető csapatokat a versenybe. A bejelentésben pontosan meg kell adni a/ egyesület címét. mmm HI M HM WMM WMW XMWMWWW A bratislavai Redoute.vendéglátó üzem alkalmazottai március 30-án és 31-én, 20 órai kezdettel vidám magyar z«neestélyt rendeznek a Redoute kávéház helyiségében. Ä zsolnai kerület labdarúgói az M H K-jelvény birtokosok szaporításáért A kerületi labdarúgó bajnok­ságok és kerületi versenyek meg­indulása előtt a zsolnai ke­rület testnevelési egyesületei­nek képviselői elhatározták, hogy hozzájárulnak az MHK jelvénybir­tokosok számának szaporításához. Ezeiy határozat értelmében a kerü­leti . bajnokságban szereplő csapatok a bajnokság tavaszi fordulóiban mindig oly csapatokkal indulnak, amelyben legalább 7 MHK I. jel­vénybirtokos van, a kerületi ver­senyben pedig oly csapatokkal in­dulnak, amelyben legalább 5 játé­kos van, akik az MHK I. jelvény­verseny feltételeit teljesítették. Azok a szakosztályok, amelyek a mult évben nem fordítottak elég gondot a testnevelés és sportfej­lesztési terv teljesítésére, folyó év jiprilis 30-ig teljesíthetik ezeket a feltételeket. A labdarúgó versenyek tavaszi szakaszának végéig a jegy­zékben felsorolt összes játékosok megszerzik az MHK I. jelvényt. Végül ebben a határozatban a ke­rületi bajnokságban és a kerületi versenyekben részt vevő testneve­lési egyesületek elnökségei kötele­zettséget vállalnak arra, hogy ide­jében megtesznek minden intézke­dést a bajnok} és kerületi mérkő­zések zavartalan lebonyolításának biztosítására. Külföldi sporthírek Labdarúgó Világbajnokság. Vasár­nap március 28-án a Labdarúgó Vi­lágbajnokság két selejtező mérkő­zését tartják meg. Az I. csoportban a Saar-vidék csapata Nyugat-Né­metország csapatával mérkőzik Saarbrückenben, a X. csoportban pedig Görögország Jugoszláviával Athénben. A bolgár kosárlabdázók újabb si­kerei a Szovjetunióban. A Bolgár Népköztársaság férfi és női válo­gatott kosárlabdázói Leningrádban tartózkodnak és ott az össz-szövet­ségi téli versenyek keretében ját­szanak A bolgár nök csütörtökön 53:46 arányban legyőzték az Eszt Köztársaság csapatát, a bolgár fér­fiak pedig Litvánia csapatát győz­ték le kemény küzdelem után 78:70 arányban. Nemzetközi ökölvívó viadal Bu­dapesten. Magyarországnak a Szov­jetunió által történt felszabadítása 9. évfordulója ünnepségeinek kere­Vtében április 4-én Budapesten nem­zetközi ökölvívó viadalt rendeznek, amelyben Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az tyDK, Ausztria és Svédország ökölvívói vesznek részt. Finn kerékpározók is részt vesz­nek a Békeversenyben. A Varsó— Berlin—Prága közti VHI. kerékpá­ros Békeverseny rendezőségéhez befutott Finnország jelentkezése és ezzel a jelentkező országok száma 17-re emelkedett, míg 1952-ben é3 1953-ban a Békeversenyen csak 16 ország vett részt. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom