Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-27 / 75. szám, szombat

1954. má

rcius 20. U J SZ

O 5 A mezőgazdasági termelés fellendítéséért * * * Azért, hogy több. élelmiszer jusson dolgozóink asztalára A gombai igazgatósághoz tartotó állami gazdaságok dolgozói a CsKP X. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy ebben az évben 5411 mázsa gabonát, 4982 mázsa kapásnövényt, 306 mázsa zöldségfélét é

s 109 mázsa dohányt termelnek terven felül. Hogy felajánlásaikat becsületesen teljesítsék, elhatározták, hogy az idén még nagyobb mértékben fogják alkalmazni az élenjáró szovjet agrotechnikai módszereket. Az őszieket kereszt, vagy sűrűsorosan vetették el. Most a tavasziakat is így vetik. Az őszi gabonaneműeket több részletben fej trágyázzák, hogy segítsék fejlődésüket. A rozs pótbeporzását ls tervbe vették. A kapásnövényeket nagyrészt négyzetes fészkesültetéssel teszik a földbe. A kongresszusi felajánláshoz az állattenyésztők is csatlakoztak. Az állattenyésztésben dolgozók megfogadták, hogy 139.663 liter tejet, 52.232 kg marha- és sertéshúst és 10.000 'darab tojást adnak terven felül közellátásunknak. Az anyasertések gondozói ebben az évben 657 malaccal többet akarnak elválasz. tani a tervezettnél. A sertéshizlaldákban bevezetik Surikova gyorshízlalási módszerét, míg a tehenészetben április 1-től már 150 darab te. Növelik a gyapjú és a juhsajt termelését A kassai járásban lévő migléci szövetkezet tagjai a mult évben 360 juhtól 1.500 kg gyapjút és 2-800 kg sajtot nyertek. Az elért eredmények a juhállomány bővítésére buzdítják őket. A képen Majoros József juhász látható, akit a mult évbe

n a földművelésügyi megbízotti hivatal a fiatal állatok nagyszámú elválasztásáért és a lenyírt gyapjú mennyiségéért megjutalmazott. Tavasz a derzsenyei szövetkezetben A derzsenyei szövetkezeti tagok jól felkészültek az idei tavaszi munkára. A mezei munkacsoportoknak talajmegművelő eszközöket és földet osztottak ki. Ezekben a mezei munkacsoportokban dolgoznak a szövetkezeti munkaiskola hallgatói is. Az iskolában tanultakat itt a gyakorlatban érvényesítik. A képen a mezei munkacsoportok vezetője, Bukoven János és Balázs Pál magyarázzák a szövetkezeti tagoknak az agrotechnikai határidő betartásának fontosságát a tavaszi vetésnél. hénnél fogják alkalmazni Malinyina fejésí módszerét. A borjaknál áttérnek a rideg nevelésre. Ebben az évben már 750 borjút gondoznak rideg neveléssel Az igazgatósághoz tartozó gazdaságok dolgozóinak felajánlásai pénzben 2,114.978 koronát tesznek ki. A gazdaságok dolgozói már a múlt évben is jelentős előrehaladást értek el. A bratislavai kerületben a nyolcadik helyről a negyedik helyre küzdötték fel magukat. Az idén további előrehaladást akarnak elérni, hogy a kiértékelés során legalább a harmadik helyre kerülje, nek. Pritlukyban példásan gondoskodnak a szőlőtermelésről A pfltluki szövetkezeti tagok kora tavasztól késő őszig legtöbbet a szőlőben szorgoskodnak. Harminchét hektár szőlőjük van, melynek megműveléséhez a munkaegységek felére — beleértve az állattenyésztés és az építkezési munkálatokat — szükség van. A szőlőtőke tavaszi metszését Pritlukyban március 10-én kezdték meg és az elmúlt hét közepén már befejezték a metszést. Ezután rögtön szántani kezdenek, megerősítik a szőlőkarókat és fejtrágyáznak, hogy előkészítsék a szőlőt az áprilisi permetezésre. A lemetszett vesszőket otthagyják a szőlőben, hogy azután lótrágyával és szalmával keverve a tavaszi éj. jeli fagyok esetén, kéznél legyen a füstöléshez szükséges anyag. A pritiuki szövetkezeti tagoknak érdemes olyan gondot fordítani a szőlőjükre. Tavaly 50 százalékkal túllépték a tervezett hozamot és gazdálkodásuk többi ágában elért jó eredmény folytán a munka, egységek értékét 36 Kčs-re emelték. A jő szőlőtermés eredményekép 60.000 Kč

3 jutalmat osztottak el maguk között. Az ostravai kerületben vízvezetéket kapnak a falvak Az elmúlt években az ostravai kerület nový-jičíni járásában a nemzeti bizottság néhány millió korona költséggel, 32 kilométerrel meghosszabbította a vízvezeték csö. vezetet. Hostaáovice falu lakói új vízvezetéket kaptak. Hat másik községben pedig kibővítették a vízvezetékhálózatot. Az új vízvezetékek ellátásár

a a vízgazdálkodási szakértők a loučkai és a liphosti forrásokat használták fel. Az 1949—1953-as években a no. vý-jičíni járásban keresztülvitt más vízgazdálkodási munkák is sok előnyt nyújtanak a parasztoknak. A Jičínka kis folyó szabályozása Senovban, Kunina és Lubina folyók szabályozása Mosnovban és Petrvaldban megakadályozták az évenként ismétlődő tavaszi áradások káros hatását a termésre. Űj könyv mezőgazdasági dolgozóink részére Mezőgazdaságunkban az állattenyésztési munkálatok gépesítése, vagyis a korszerű, modern istállók építése elősegíti az állattenyésztés színvonalának emelését. Mezőgazda sági dolgozóink ma már a gépet nem tekintik ellenségnek, amely elveszi kenyerüket, hanem barátnak, segítőtársnak, amely elvégzi helyettük a legnehezebb és íegfáradiságosabb munkáit. Az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadóban most jelent meg Vendelín Spevák „Fejőgépek, önitatók, függővasútiak" c. könyve, amelyben az olvasó megismerkedik az istállóban végzendő nehéz munkák megkönnyítésére szolgáló gépekkel, mégpedig a fejögépekkel, önitatókkal és takar mányszálütó függővasútakkal, ame lyek már nemcsak megkönnyítik, hanem meg is gyorsítják az egyes munkafolyamatokat. A könyv a nálunk leginkább használatos gépi berendezésekről szól. „A gépi fejés" c. fejeaetben Csehszlovákiában üzemben lévő fejögépekkel foglalkozók a szerző. Megmagyarázza, hogyan dolgozik a fejőgép, megtanít a fejőgép szerelésére és kezelésére. Nagy gonddal írja le a fejőgép szerkezetét, s behatóan ismerteti az olvasóval a fejőgép alkatrészeit. Beszél a háromütemű é

s az automata fejőgépekral, valamint a géppel való fejés alapelveiről. Megmagyarázza, hogyan kell eljárnunk a fejésnél, s hogyan kell leszerelni a fejőcsészéket. Kiemeli az utánafejés ós ellenőrző fejés fontosságát, ,'majd rátér a géppel való fejés előnyeire és jövedelmezőségének fejte, getésére. A géppel való fejés sokkal alaposabb, ami a tej mennyiségére és a fejőstehén egészségi állapotára nagy hatással van. Az „Önitatók" c. fejezetben az is tállók gépesítésének itató berendezését ismerteti, ami nagyobb istállókban már évtizedekkel ezelőtt sem volt ismeretlen fogalom. Tudjuk. hagy « jószág számára a víz ugyan olyan nélkülözhetetlen életszükséglet, mint a levegő vagy a táplálék. A kö zös istállóban nagyobbszámú állatállomány esetén az itatás nagyon fá radságos és ezért az önitatók beveze. tése kifizetődik. Előnye, hogy a jószág akkor és annyit ihat, amennyit jólesik és a fejőstehenek nagyobb tejtermelő képességét eredményezi, a hizlalásra szánt szarvasmarháknál és sertéseknél pedig fokozza a súlygyarapodást. A „Függővasútak" c. fejezetben megismerkedünk a takarmány be hordására, valamint az istállótlágya kihordására, szolgáló függőpályával, továbbá a közös, vagyis a takar mánybehordására és az istállótrágya kihordására szolgáló kombinált pálya szerkezetével, működésének alapelvével, beszerelésével éa karbantartásával. A' könyv az Állami Mező gazdasági Könyvkiadóban a Mező • 'azdaság gépesítése könyvsorozat negyedik köteteként jelent meg. Ol1 dalszám 71, ára 7.48 korona. TAVASZI DAL Kékebb már az égi tükör, eloson u szürkület, tarkállik a hegyek fején a hóprémből szőtt süveg. Ifjú szelek kelnek útra, ifjú széllel, ifjú dal. Ifjan énekelek én is • a tavasz madaraival. Nyűg nekem a téli álom, komor, sötét, szívtelen, akaratos, terhes kolonc a megláncolt szíveken. Édes tavasz szállj le, szállj le aranynapok sugarán, hadd zsendüljön ifjú élet kemény tölgyek sudaránl Repüljö

n a csacsogó dal körül a nagý életen, bogár csapjon zengő utat az elcsorgó fényeken! Szív a szívek melegévél terhesen és gazdagon zengesse a béke dalát tavaszi fény-húrokon! Boruljon szét a főid sarán a sarjadó szeretet! Legyünk végre testvérekké, egy családdá, emberek! ' Dénes György ^DaUzka CLLLzfrviip esköLeje, Köztudomású, hogy nálunk az osztályharc élesebb formáival találkozunk falun, mint a városban. A falun folyó osztályharc jobban is érzékelhető, mint a városban folyó. De vájjon azt jelenti-e ez, hogy városainkban a maradi kispolgári elemek, volt hivatalnok urak már mind átvették politikai célkitűzéseinket, erkölcsvilágunkat, a munkásosztály győztes ideológiáját, hogy a meggyőzés minden akadályt elsöprő fegyverére már nincs szükségünk és forradalmi éberségünket is szegre akaszthatjuk ? Korántsem! Minden eszközzel harcolunk a maradiság, a belénkrögződött csökevények, farizeus kispolgári erkölcsök ellen és minden egyes emberért, aki nem áll az ellenség oldalán, aki jóhiszemű, szereti hazáját, az embereket, de nem lát még tisztán, ingadozik, kétkedő, — türelmesen felvilágosító harcot folytatunk. Nyugodtan tekintünk a jövő elébe és türelmesek vagyunk, mert a tudomány igazsága és a győztes példa állnak az oldalunkon. Nagy segítségünkre vannak ebben a harcban a régi rendszer haladószellemü írói is. Nem véletlen jelenség, hogy a népi demokratikus országokban szinte újravirágzásuk korát élik a haladószellemü polgári írók ás jól választott, a prági Tyl Színház új vezetősége, amikor felújította Gabriella Zápolszká lengyel írónő közel félszázaddal ezelőtt megírt kispolgári tragikomédiáját. Zápolszkában volt erkölcsi erő elszakadni attój a környezettől, amelyben eredetileg élt és széles társadalmi rajzban bemutatni volt környezete minden aljasságát, képmutatását. Mert mi sem hat a szemérmes nyárspolgárra jobban, hatékonyabban és így eredményesebben, mintha saját táborától éri a kritika tisztító leleplezése. A

z ilyen kritika inkább meggondolásra készteti és innen már csak egy lépés vezet ahhoz, hogy magábaszálljon, megjavuljon és a mi pártos kritikánkra felfigyeljen. Éppen ezt a célt szolgálja a „Dul- szká asszony erkölcse" felújítása. Ez a kispolgári tragikomédia, ahogyan darabját maga a szerző nevezi, könyörtelenül leleplezi a kispolgári családok hamis erkölcsét. Noha 1910 óta szerepel a cseh színházak műsorán, csak ma kap az író eredeti elgondolása szerinti értelmet. Azelőtt szórakoztató vígjátéknak tekintették, megváltoztatták a szövegét, letompították az élét. A tragikomédia középpontjában a kispolgári fiatalúr és cselédleány egyáltalán nem romantikus viszonya áll. Ha az álmodozó, finnyás, semmirekelő, nevetségesen hősködő és gazdasági kérdésekben magát egyelőre ki nem ismerő gazdag fiatalúr pillanatnyi felhevülésében és elkényeztetettségé'oen azért, hogy nyárspolgári szüleit bosszantsa, ki is jelenti, hogy Hankát, miután másállapotba ejtette, elveszi feleségül, elhatározását nem támasztja alá mély bensőséges érzelem, inkább hamis forradalmi dac. Igaz, hogy már ezzel is, miután elhatározását senki előtt sem titkolja, felkavarja a csendes életet élő család nyugal- [ mát. És itt lép előtérbe az író szenvedélyesen támadó, leleplező jellegű kritikája. Kipellengérezi az erkölcscsősz kispolgári család mérgezett légkörét. Bemutatja, mire képesek ezek a nyárspolgárok és különösen a család feje, esze, lelke és szíve. Dulszky mama, a legocsmányabb eszközök igénybevételétől sem riad vissza, hogy családja társadalmi rangját, jó hírnevét az akkori erkölcsök szempontjából megóvja. Ami a minden hájjal megkent barátnőknek nem sikerült, neki sikerül. Meggyőzi fiát is, Hankát is, hogy közöttük házasságról sző sem lehet. Olyen erkölcsi erők diadalmaskodnak itt, amelyek fiataljainknak már. talán elérhetetlenek, de az idősebbeknek intőén idézi azt a korszellemet, amelyben nyárspolgáraink egész a felszabadulásunkig éltek. Amikor a darab íródott a harcot Hanka osztálya még nem nyerhette meg, de eredményesen támadott és .szerepével, állásfoglalásával a jövőbe mutatott. Ma már az ő osztályáé a Lengyel Népköztársaság és az ő igaz, szocialista erkölcse elsöpör minden álszemérmet, szennyet é3 helyet ad a tiszta, új érzelmeknek. Miloš Nedbal rendezésében kettős szereposztásban játsszák a darabot. A címszerepben Mila Pačová érdemes művésznő és Zdenka Baldová államdíjas érdemes művésznő váltják egymást. Mindketten más-más felfogásban, Pačová erélyesen, könyörtelenül, Baldová kedélyeskedve, júszivüséget színlelve testesíti meg a spekuláns rosszasszonyt, de mindkettőjüknek sikerül ellenszenvet gerjeszteni a maradiság, az erkölcstelenség, a hamisság és a rothadtság ellen. A többi szerepekben szintén a színház legjobbjai lépnek fel. Zápolszká közel ötven év előtt írt darabja egyre nagyobb sikerre számíthat, mert míg régen egy család életét láttuk csak benne, ma egy kihalóban lévő osztály elevenedik meg előttünk a színpadon. Nincs nagyobb erkölcsi elégtétel az író számára, mint mikor müve túléli és mondanivalója többet jelent később, mint amikor papírra vetette. Dulszkyék csak látszólag győztek, az igazi győztes Hanka, a dolgozó nép képviselője a színpadon. Be kell még arról számolnunk, hogy az egyházi és konzervatív körök, a páholyok és zsöllyék látogatói már annak idején fenntartással fogadták a darabot. Saját szégyenteljes életük tükörképét kapták benne. Annál jobban tetszett azonban azoknak a haladó elemeknek, akik ugyan nem jutottak el a szocializmusig, de ösztönösen, műveltségűknél fogva érezték a régi társadalmi rend igazságtalanságát és felhangzó nevetésük akkortájt már erőt jelentett. A színházak helyes müsorpolitikájához hozzátartozik az is, hogy mostani boldog életünket megelevenítő új, szocialista művek mellett, színre vigye a klasszikusokat, de semmiesetre se hanyagolja el a régi polgári mult és közelmúlt haladószellemü íróinak alkotásait sem. Éppen ezt tartja most szem előtt a Tyl-Színház igazgatósága és ezt a törekvését méltányolja az igényét színházlátogató közönség. Jó Sándor