Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-27 / 75. szám, szombat

1954

. március 27. UJSZ0 3 PÁRTÉLET Döntő feladót: a politikai munka javítása A dunaszerdahelyi járásban az . elmúlt év során jelentős eredményeket értek el mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén, ami különösen a szeptember 15-i kor mánynyilatkozat után az életszínvonal fokozott emelkedésében mutatkozik. Az 1953. évi állami gazdasági tervet a járás üzemeinek túlnyomó többsége túlteljesítette, így például a Dunostrovkomzervüzem 127.8%-ra, a Trepa 156.7%. ra, az építkezési üzem 110%-ra teljesítette tervét. A mezőgazdaság területén sem maradtak el a szép eredmények — bár meg kell jegyezni, hogy különösen az állattenyésztésben még jelentős hiányosságok mutatkoznak. A jó eredmények közé tartozik elsősorban az. hogy ez a döntö mértékben szövetkezeti járás gabonabeadási kötele zettségét a mult évben hét nappal a határidő előtt 117%.ra, a takarmányszil ázsolás tervét 150%-ra teljesítette. Az Uetszínvonal emelkedését a következő néhány' tény igazolja. A járásban az elmúlt év során 480 családi ház épült és további lakásegységeket építenek. A mezőgazdasági épületek, így például a tehénistállók, sertéshízlal dák, baromfifarmok száma úgyszintén ugrásszerűen nőtt. A beadási kötelezettségen felül, magasabb árakon eladott terményekért járó haszon — járási viszonylatban — lényegesen túllépi az ötmilliő koronát. S a további távlat egykét biztató példája: üj 11 éves iskola és kórház épül majd a járásban. A járási konferencián az elvtársak behatóan foglalkoztak az elért eredményekkel. Bús elvtárs vezetőtitkár beszámolójában épp úgy, mint a 47 felszólaló közül majdnem valamennyien nem hallgatták el a lényeges fejlődést^ bizonyító tényeket. És ez helyes is. Annál is inkább, hogy a konferencián, elsősorban a X. pártkongresszus tiszteletére új, értékes felajánlások hangzottak el, tanúsítva azt, hogy a járás kommunistái nem állnak meg a félúton, s példát mutatva, újabb eredmények elérésére serkentenek minden becsületes dolgozót. Milyen hiányosságokat tárt fel a járási pártkonferencia? Elsősorban kell megemlítenünk azt, hogy mind a vezetőtitkár beszámolója, mind a vitafelszőlalások igen csekély mértékben foglalkoztak a nemzeti bizottságok választásának élőké születeivel. Erről csak egynéhány elvtárs számolt be, de anélkül, hogy ismertették volna a pártmunka, az agitáció és a propaganda milyen konkrét módszereit alkalmazzák, milyen- tapasztalataik vannak ezen a téren. Vajas Kálmán bodaki küldött bírálja a járási pártbizottságot, hogy nem irányítja az agitációs munkát és pártszervezetüknek nem is volt alkalma megismerkedni a járási instruktor, ral, mivel-az egyszer sem látogatta meg őket. Valentin elvtárs nagyabonyi küldött pedig rámutatott arra, hogy a helyi pártszervezetben nincsenek tisztában a választási kampányban rájuk háruló feladatokkal. Mit bizonyít mindez? Azt, hogy a járási pártbizottság nem tudta eddig eléggé mozgósítani a járás valamennyi pártszervezetét és kommunistáját a választást megelőző ~e!őkész)ületek politikai biztosítására. A konferencia másik hibája az volt, hogy elhanyagolta a burzsoá ideológiai áramlatok elleni harc kérdését. A titkári beszámoló ugyan elég terjedelmesen felvetette ezt a kérdést, de következtetéseit nem támasztotta alá megfelelő számú konkrét példával A vita részvevői csak a vallási sötétség kérdésével foglalkoztak, míg a burzsoá-nacionalizmus, szociáldemokratizmus és más burzsoá ideológia megnyilvá nulási formáit nem is említették. Kivételt csak Liebich elvtárs, néphadse; egünk tisztje képez, aki rámutatott arra, hogy a magyar reakció azt terjeszti a magyar nemzetiségű katonák között, hogy a szlovák nyelv elsajátítása céljából létesített tanfolyamok segítségéve! „elszlovákosításukat" akarják elér ni. Liebich elvtárs hangsúlyozta azt, hogy néphadseregünk szik

1 a szilárd egységén megtörik minden ilyen bomlasztó próbálkozás. E felszóla lástól eltekintve meg kell állapítani, hogy a konferencia vitája egyáltalán nem bizonyította azt, hogy a dunaszerdahelyi járásban harc folyik a káros burzsoá elméletek ellen. A kritika és önkritika hiánya különben is jellemző volt erre a konferenciára. Nemcsak az előbbi tényben nyert ez kifejezést, hanem abban is, hogy fehér holló volt az olyan felszólalás, amely érintette az osztályharc kérdését, mintha a járásban osztálybéke uralkodna. A konferencia részvevőinek — különösen most, a választás előkészüeti időszakában, amikor az osztályellenség aktivizálódik — rá kellett volna mutatniok aknamunkájának egyes konkrét eseteire. , Mi a közös oka az említett főbb hiányosságoknak ? Elsősorban az ideo'ógiai munka elhanyagolása. A járási pártbizottság a mult év so. rán a gazdasági sikerek biztosítása érdekében kifejtett munkássága mellett nem fordított kellő figyelmet a politikai nevelés kérdésére, a pártmunka irányítására és ellenőrzésére. Hogy ennek ellenére a járás általában véve elismerésre méltó eredményeket ért el a tervteljesítés tsrén, az elsősorban a dolgozók lelkes és becsületes munkájának, a szervezési készségnek, a gazdasági irányításnak köszönhető. Az előttünk és főként a pártunk előtt álló nagy feladatok teljesítése ma már lényegesen többet követelnek meg tőlünk. Ezért a járási pártbizottság első feladata megszilárdítani kapcsolatát a helyi és üzemi pártszervezetekkel, mozgósítani valamennyi kommunis tát az ideológiai élet nagyméretű kibontakozására. Ez a további gazdasági sikerek elérésének, ugyanakkor a pártmunka lényeges javulásának döntö feltétele. A járási pártbizottság közvetlen feladata az, hogy a nemzeti bizottságok választását megelőző kampány' során hatékonyan segítse, irányítsa és ellenőrizze a kommunis ták harcos agitációját és ennek segítségével megszilárdítsa a munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség szövetségét, Nemzeti Arcvonalunkat, népeink erkölcsipolitikai egységét. Gály Iván. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülését 1954. április 20-ra hívták össze A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége a Szovjetunió alkotmányának 55. cikkelye alapján elhatározta, hogy: 1954. április 20. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, ára Moszkvában összehívja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának első ülésszakát. N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára. Növekedik a feszültség: a Szuezi-csatcrna övezetében Egyiptom az angol csapatok kivonását követeli A kollektív vezetés fontossága A párt járási konferenciája Érsekújváron élénk és tanulságos volt. Értékelte az elért eredményeket, feltárta a hiányosságokat. A titkári beszámoló lényedében foglalkozott a pártélet minden szakaszával. Kár, hogy az olyan lényeges, mondhatnám döntő fontosságú kérdések felett, mint az Ifjúsági ügy és az, hogyan segítettek a pártszervezetek megismertetni kis. és középparaszt. Ságunkkal az egységes földmüvesszövetkezetek mintaalapszabályzatát, csak elsiklottAz üzemi pártszervezetek többsége megértette feladatát. Tevékenységük eredményeként a járás dolgozói 104.47 százalékra teljesítették az 1953. évi munkatervet. E szép gazdasági és politikai siker a kollektív vezetés eredménye. A párt járási bizottsága állandóan hangsúlyozta a kollektív vezetés fontosságát Mindig megvan a kapcsola. ta az üzemi szervezetekkei és a párttagok útján a tömegszervezetekkel, az üzemek vezetőségével és dolgozóival. így könnyen megszervezték a szocialista munkaversenyt. Az üzemi szervezetek versenyt indítottak a legjobb műhely címéért. Népszerűsítették az újítómozgalmat, megszilárdították a laza normákat. A verseny állását állandóan ellenőrizték és a l

ó munkamódszereket ugyan nem mindig a legjobban, de propagálták. Persze nem minden üzemben valósították meg helyesen a párt politikáját. Voltak üzemek, ahol kádereink nem voltak elég szor-j gaümasak, elhanyagolták a meggyőző aprólékos munkát. Nem szor. galmazták eléggé a pártoktatási évet és így az ideológiai fejlődésben lassabban haladnak. Ilyen például a »Zdroj«, ahoi a tervet csak 88 százalékra teljesítették, örvendetes azonban, hogy az üzemek többsége a tervet százszázalékon felül teljesítette. A mezőgazdaságban, ahol a párt. szervezetek jól dolgoztak, ahol a kommunisták állandó felvilágosító munkát végeztek, a kis- és középparasztokat türelmesen meggyőzték a szocialista gazdálkodás előnyeiről. Ahol lélektanilag ls igyekeznek átformálni az embert, ott szintén szép eredményeket értek el Andódon, Čechyben, Csúzon betartották, sőt megrövidítették az agrotechnikai határidőket és a szovjet tapasztalatok szerint dolgoztak, tehát jó termést értek el. Átlagos hektárhozam búzából 28.4 q, rozs. ból 24.26 q, árpából 24.29 q. A fűri egységes földművesszövetkezet kukoricából 40 q átlaghektárhozamot ért el. Az EFSz.tagoknak szép jövedelmük volt. Csúzon például egy munkaegységre a tervezett 1 és fél kilogramm búza helyett két kilogrammot adtak. Morvái József feleségével 58. q gabonát és 19.554.— koronát, Vrzala István családjával Csúzon 59.44 q gabonát és 17.320.— koronát kerestek. Az andódi kommunisták már ezen a tavaszon is élen Járnak. Az ottani szövetkezet a tavaszi munkálatok első részét öt nappal a tervezett határidő előtt, március 21én elvégezte. Vannak azonban olyan falusi pártszervezetek is, amelyek nem tartják be a felsőbb szervek iránymutatását, nem ismerik el a kol. lektív vezetés helyességét és nem tartják be a párt alapszabályzatát. A vitában 48.an szólalta^ fel'itt megmutatkozott, hogy »a párt igényesebb lett, többet akar tudni, mint amennyit eddig tudott, és többet kíván megoldani, mint amennyit eddig megoldott*. Trnovský elvtárs felszólalása egyike volt a legértékesebbeknek. Ahol rossz a pártszervezet, ott rossz a HNB, az EFSz, meg a tömegszervezetek ls. A tardoskeddi EFSz-ben panasz, kodnak, hogy nincs takarmány, de nyáron az alom közé i

s jutott belőle. A kórót decemberben szilá. zsolták, amikor már nem volt tápértéke. így természetesen nem is jó. Az EFSz lova még mindig magánistállóban van, s a gazda vígan fuvaroz vele saját hasznára. A dialektika alapján mindez összefügg. Tanulságos volt a szímői küldöttnek, Nagy elvtársnak tájékoztató felszólalása. Iskolapéldája volt az összmunka hiánya következtében keletkező rossz munkának. Kollár elvtárs, a csúzi állami birtok pártszervezetének küldötte, a birtok vezetését bírálta Helyesen mutatott rá a hibák okaira. Hiba lett volna őket elhallgatni. Csak így van meg a biztosíték, hogy az általa feltárt és más hibákat nem fogják ezután is elkövetni. No de a kritika gyakorlásában legyünk őszinték, a magunk hibáiról se hallgassunk. Kollár elvtárs bírálatát feltétlenül össze kellett volna kapcsolni önbírálattal. Akkor igazi kommunista, nevelő hatású és tanulságos lett volna, így azonban hiányos volt. A párt előtt elhallgatni hibáinkat bűn a párttal szemben. Ez vonatkozik nagy részben Matejov elvtárs felszólalására is. Értékesek voltak az ideológiai neveléssel, a kollektív vezetéssel, a tömegpolitikai munkával, a CsISznek szóló segítségnyújtással, a burzsoá csökevényekkel, az éberséggel, a tavaszi munkálatokkal, a válasz tási kampány és a X. pártkongresz. szus tiszteletére tett feliajánlá sokkal foglalkozó felszólalások. Hiányuk az volt, hogy keveset foglalkoztak a pártszervezet életével. A konferencia értékes egyhangú határozatot hozott a járási szervezetek munkájának megjavítására Száraz József. A lapok jelentik, hogy az angol megszálló csapatok a Szuezicsa. torna övezetében további agreszsziós cselekményeket követnek el az egyiptomi lakossággal szemben. Sok jelentés számol be arról, hogy angol katonák lőttek az egyiptomiakra, tovább folynak a házkutatások, a fosztogatásak és az angol katonák egyéb erőszakos cselekményei. Angol katonák a Szuezi csatorna partján agyonlőttek egy Mohámmed Szolimán nevü egyiptomi ifjút. Izmailiában angol katonák erőszakkal a táborukba hurcoltak két egyiptomit. Huszonöt angol katona tüzet nyitott Fajid vasúti állo. másaira és anyagi károkát okozott. A Szueztől Fajidba vezető úton angol katonák elraboltak egy taxisofőrt. Lapjelentések szerint Favzi egyip tomi külügyminiszter Stevenson angol nagykövettel való legutóbbi megbeszélése során kijelentette, hogy az angol csapatok a Szuezi csatorna övezetében agressziós cselekményeket követnek el. A külügyminiszter ugyanakkor követelte, hogy vonják vissza az útvonalakról azokat a rendőri el lenörző közegeket, akiket az angolok jogtalanul küldtek ki és tiltsák meg az angol katonáknak, hogy elhagyják katonai táboruk területét. A csatornaövezetbell Incidensek megszüntetésére teendő intézkedé sekre vonatkozólag Favzi a következőket mondotta Stevensonnak: „A Szuezi-csatorna övezetében az incidensek megszüntetésének egyetlen eszköze az angol csapatok kivonása. Maga az a tény, hogy angol csapatok vannak a csatorna övezetben, vitathatatlan agresszió Egyiptommal szemben." Egyiptom, mint az ország belügyeibe való beavatkozást, elutasította az angol nagykövetség azon követelését, hogy hívjanak vissza a csatornaövezetből több egyiptomi tisztet, mert azok „nem kívánatos személyek". * Nagib nyilatkozott az angol -egytp tomi tárgyalásokról. Az „AFP" jelentése szerint Nagib tábornok sajtónyilatkozatot adott ki. Kijelentette, hogy az egyiptomi alkotmányozó gyűlés jú. lius 23-án összeül. Bejelentette azt is, hogy legkésőbb június 18-án az Egyiptomi Köztársaság kikiáltásának évfordulóján megszüntetik a statáriumot. Nagib a hírügynökség jelentése szerint Eden brit külügyminiszter tegnapelőtti alsóházi nyilatkozatát kommentálva kijelentette: „Nem akarjuk felvenni a tárgyalásokat a britekkel, amíg Londonban teljes mértékben és minden feltétel nélkül el nem ismerik szuverén Ja. gainkat." Indiai lap helyesli a Törökországhoz intézett szovjet jegyzéket Az Amrita Bazar Patrika című kalkuttai lap „Egyezmények és a béke" című szerkesztőségi cikkében teljes mértékben helyesli a Törökországhoz intézett szovjet tiltakozó jegyzéket. A lap rámutat, hogy a szovjet jegyzéknek a török-pakisztáni egyezményre való hivatkozása „azonos Indiának a pakisztáni ame. nkai katonai szövetségre vonatkozó álláspontjával". Ezután a lap kiemeli, hoj*y „sem Törökország, sem Pakisztán még nem tudta megmagyarázni, miért tartja elengedhetelennek katonai egyezmény megkötését". Heuss kénytelen volt megtagadni a militarista törvények aláírását Mivel a nyugati hatalmak né. metországi főbiztosai Franciaország ellenállása miatt nem egyeztek meg a hadkötelezettség bevezetését cél zó alkotmánymódosító törvények életbeléptetésével Heuss bonni ál lamelnök kénytelen volt egyelőre megtagadni a nyugatnémet paria- | jön ki. mentben keresztülhajszolt militarista törvények aláírását. Nyugatnémet lapjelentések szerint Heuss el akarja kerülni, hogy a mostani feszült politikai he yzet. ben a nyugatnémet kormányzat és az „egyik nyugati megszálló hatalom" között nyílt konfliktus tör. A Keresztény-Demokrata Párt megakadályozta a parlamenti vizsgálat megindítását a Montesi-ügyben Az olasz képviselőházban az ellenzék négy órán át harcolt olyan parlamenti vizsgálat megindításáért, amely a legutóbbi botrányok, kai foglalkozik, különösen pedig azoknak a szálaknak a felderítésével, amelyek Piccionl külügyminisztert, Scelba miniszterelnököt, Spatarót* a Keresztény Demokrata Párt titkárhelyettesét Montagna kalan dorhoz fűzik, valamint azzal, hogy a végrehajtó hatalom beavatkozott-e és ha igen, milyen mértékben a Vilma Montesi halálával kapcsolatos nyomozásba. A nevezett keresztény-demokrata politikusok nem válaszoltak az ellenzék vádjaira. A keresztény-demokrata többség csak arra szorítkozott, hogy szavazás útján elutasítsa az ellenzék követelésének tel. jesitését. 270 szavazattal 198 szavazat ellenében a kormánytőbbsé) úgy döntött, hogy a legutóbbi botrányokkal kapcsolatban beterjesz. tett Interpellációkat és Indítványokat csak júliusban vitatják meg, hivatkozva arra, hogy addigra a bíróság befejezi a nyomozást Vü. ma Montesi halála ügyében. A mon. arohisták gyakorlatilag támogatták a kormánytöbbséget azáltal, hogy tartózkodtak a szavazástól. A kormánynak a parlamenti vizsgálat megindításával szemben elfoglalt álláspontja csak azzal ma. gyarázható, hogy a kormány meg akarja akadályozni az igazság kide. rítését. Az ellenzék szónokai, első. sorban Pajetta kommunista képvt selő — rámutattak: a kormány, nak feltétlenül van valami súiyo* oka arra, hogy az igazságot elrejtse a közvélemény elöl. rsa i -