Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)
1954-03-26 / 74. szám, péntek
I \ • . / 1954. március 26 . Ul SZ Ö A tanítók nagy küldetése a szocialista népművelés fejlesztése terén A tanítók és az iskolaügyi dolgozók Vili. országos konferenciájáról A tanítók és az iskolaügyi dolgozók VIII. országos konferenciája ülésének második napján a küldöttek folytatták a vitát. A vita keretében számos küldött szólalt fel a köztársaság összes kerületeiből. Sýkora elvtárs iskolaügyi megbízott is felszólalt, aki a szlo. vákiai iskolaügyi állapotokat boncolta. Z. Buŕival, a közmüvelődésügyi miniszter helyettese hozzászólásában rámutatott a tanítók kulturális, népművelési munkája terén az egyes szép példákra, V. Nősek munkaeröügyi miniszter pedig rámutatott a tanítók feladataira a tanulók előkészítésében pályaválasztás szempontjából. Dr. Boh. Kujal, a prágai pedagógiai kísérleti intézet igazgatója, főleg a pedagógiai tudomány feladatairól beszélt. A vita keretében felszólaltak Dr. Čech és Dr. O. Chlup akadémikusok is. A többi vita keretében VI. Máisner, a CsISz Központi Bizottságának titkára is felszólalt a pionír szervezetek problémáival kapcsolatban. A konferencia tárgyalásának fő pontja az volt, hogy a tanítók küldöttségét L. Stoll miniszterrel és E. Sýkora iskolaügyi megbízottal az élén Antonín Zápotocký köztársasági elnökhöz küldték ki, hogy átadják neki a konferencia részvevőinek levelét. A küldöttség a prágai várból való visszatérése után felolvasták a köztársasági elnöknek a csehszlovák tanítósághoz intézett üzenetét, amelyet lelkes tapssal fogadtak. A konferencia részvevői üdvözlő táviratot küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának is, amelyben köszönetüket fejezik ki a Központi Bizottságnak mindazért a gondosságért, amelyet az iskola és a tanítók iránti tisztelet és tekintély megerősítésére fordít. A táviratban kiemelték azt a feladatukat, hogy új embereket fognak nevelni, akik a népi demokratikus Csehszlovákia építéséért mindenre képesek. ígérik, hogy főleg a választások előtti időszakban minden erejükkel azon fognak dolgozni, hogy államunk minden egyes polgárát megnyerjék pártunk és kormányunk politikája számára. Üdvözlő táviratot küldtek V. Široký miniszterelnöknek is. A konferencia befejező részében L. Stoll miniszter szólalt fel. A konferencia részvevői délután meglátogatták a Klement Gottwald.mauzóleumot, ahol az összes csehszlovák tanítók nevében koszorút helyeztek el. Levél Antonín Zápotocký köztársasági elnökhöz „Elnök elvtárs! Mi, tanítók és iskolaügy! dolgozók, s kik köztársaságunk egész területéről összegyültünk a VIII. országos konferenciára, hogy megtárgyaljuk azt, hogyan dolgozhatunk a lehető legjobban, hálásan tudatosítjuk pártunknak és kormányunknak nagyszerű támogatását, melyben iskoláinkat részesíti. A Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaság a kultúra minden szakaiszára nagy gondot fordít. Engedje' meg elnök elvtárs, hogy ezért a gondoskodásért Önnek, mint az állam képviselőjének őszinte kö szönetühket fejezzük ki. Jól tudjuk, hogy mily nagy feladatok állnak ma a tanítók és az iskolaügyi dolgozók előtt. Elsősorban jobbá akarjuk tenni ós el akarjuk mélyíteni iskoláink nevelő- és tanító tevékenységét, meg akarjuk tanítani gyermekeinket ar. ra, hogy önállóan, a valóságfhioz híven gondolkozzanak és dolgozzanak, fel akarjuk őket vértezni mély és tartós Ismeretekkel, beléjük akarjuk oltani a nép, a szülőföld ínáinti szeretet és odaadás mély érzését, meg Kedves barátaim, elvtársnők és elvtársak, tanítónők és tanítók! Köszönetemet fejezem ki azokért a szívélyes üdvözletekért, melyeket a tanítók és iskolaügyi dolgozók Prágában tartott nyolcadik országos konferenciájának küldöttsége tolmácsolt. Én is szívélyesen üdvözlöm a konferenciát és tárgyalásához teljes sikert kívánok. A tanítók előtt, ahogyan Sztálin elvtárs tanított minket, az új társadalmi rend építésében óriási feladatok állnak: „Ezért a szocialista népmüvelés főhadseregévé kell válniok." E hadsereg feladata, hogy a nevelés terén elsősorban határozott és győzedelmes harcot folytassál minden előítélet, maradiság és helytelen szemlélet ellen, melyeket a régi burzsoá társadalomtól örököltünk. Gyermekeinkből és egész ifjú nemzedékünkből minden téren müveit, újonnan kiépített szocialista hazánk becsületesen és lelkiismeretesen dolgozó tagjait kell nevelniük. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak most arról, hogy ezzel kapcsolatban milyen alapelvekből kell kiindulni, mitől kell óvakodni és milyen irányelvekhez kell igazodni. 1. Miből kell kiindulni ? Szükséges, hogy abból a meggyőződésből induljunk ki, hogy mai népi demokratikus rendszerünk, amely hazánkban a szocializmus kiépítésére törekszik, tartós rendszer. Természetesen sok minden fog még nálunk változni és fejlődni. De a fejlődés nem mehet vissza a régibe, a burzsoá rendszerbe, egyedül előre a szocializmus felé, utána pedig a kommunizmus felé haladhat. Nincsen olyan erő, amely ezt az előrehaladást megakadályozhatná. Erre tanítanak bennünket a történelem és a közelmúlt tapasztalatai is. A legbrutálisabb reakciós erők, amelyeket például a hitleri fasizmus szervezett meg, sem akadályozták meg a fejlödéíst. A ezoci-ailzmust akarjuk szilárdítani a nemzeteink közötti testvéri kapcsolatot éa egyúttal fejleszteni akarjuk az &ssze s országok dolgozó népe, elsősorban a nagy Szovjetunió hős népe iránti tisz. telet és barátság érzéseit- Rávezetjük őket Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi feladatának meg. ismerésére, melyet nemzeteink életében betölt. Tudjuk, hogy az új szocialista ember nevelése azt jelenti, hogy munkás, becsületes, eszmeileg öntudatos, fegyelmezett embert kell nevelnünk, olyan embert akiben magas fokon állnak az erkölcsi tulajdonságok. Törődni fogunk fiaink és lányaink harmonikus, sokoldalú, lelki és testi fejlődésével. ' Ennek a nemes nevelő igyekezetnek megvalósítása érdekében akarjuk egybekapcsolni az iskolát, a csa. ládot, ifjúságunk szervezeteit és a gyermekeket. Munkánkat Komenský örökének szellemében fogjuk végezni hazafias, haladószellemű tanítóink tapasztalatai altapján, támaszkodva a szovjet pedagógiai tudomány nagy vívmánesm semmisítették meg a vüág egy- | hs.tod részén, nem újították meg a kapitalista rendszert a szocialista Szovjetunióban. A reakciós hitleri fasizmus a német népét katasztrófába vitte. Ezzel szemben a szocializmus felé vezető fejlődés a többi országok egész sorában meggyorsult. 2. Milyennek kell lennie az iskolának? Az iskolának politikai jellegeinek kell lennie. Mindig és minden egyes társadalmi rendszerben politikai jellegű volt. Ezzel kapcsolatban jelentette kl Lenin elvtárs is a következőket 1919. január 18-án a tanítók n. oroszországi országos kongresszusán: „Egyike az Ilyen kispolgári képmutatásoknak az a meggyőződés, hogy az iskola nem politikai jellegű is lehet. Önök nagyon jól tudják, hogy milyen hazug ez az állítás. A burzsoázia is első helyre helyezte iskolaügyében polgári politikáját." S. A politikai nevelés helytelen értelmezése. Stoll elvtárs iskolaügyi miniszter részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel beszámolójában. Rendkívüli figyelmükbe ajánlom beszédének ezt a részét. Felhívom a figyelmet Lenin elvtárs idézett szavaira is, hogy mily veszélyes és káros elcsavarni azt a helyes alapelvet, hogy az iskola szoros kapcsolatban van a politikával és helytelen magyarázattal értelmét eltorzítani. Ugyanilyen figyelmet kell fordítani Lenin további intő szavaira is, hogy milyen helytelen „politikával" teletömni a gyermekek és az ifjú nemzedék fejét, amelynek még csak most kell készülnie az életre. 4. Mit jelent tehát a gyermekek politikai nevelése? Tömören kifejezve azt jelenti, hogy tudnunk kell a gyermekeknek nelyesen és érthetően megmagyarázni ! nyaira és a szovjet tangók gyönyörű példáira. Az iskoláiban végzett munkánkat, amelyben küldetésünk súlypontját látjuk, mint néptanítók és öntudatos polgárok kultúrpolitikai munkával kapcsoljuk egybe, hogy teljes mértékben részt vegyünk hazánk szocialista építésében. Konferenciánk kifejezésre juttatta a tanítók munkájá nak nagy jelentőségét, a munkásosztály, a dolgozó parasztosággal való kapcsolata megerősítésének terén. A mostani választások előtti időszakban megteszünk mindent, hogy minden erőnkből hozzájáruljunk a Nemzeti Arcvonal politikájának szel. lemében a népi demokratikus rendszer, a szocializmus és a béke további megszilárdításához. ígérjük Önnek elnök elvtárs, hogy néptanítóink küldetésükhöz mindig ijiűek maradnak. Prága, 1954. március 24. A tanítók és iskolaügy! dolgozók VIII. országos konferenciájának részvevői." | szocialista építésünk eddigi sikereit és gyönyörő távlatait. Meg kell győznünk őket, hogy ennek az építésnek arra kell irányulnia, hogy Csehszlovák Köztársaságunkból a legszebb ország és az összes lelkiismeretesen dolgozó polgárok részére igazi haza váljék, amely teljes mértékben biztosítja az emberek megélhetését és kielégíti mindenki szükségleteit. Tudni kell a gyermekekben felébreszteni a vágyat az iránt, hogy tevékeny dolgozókká váljanak a nemzet öröklött földjén, hogy munkahösök és érdemes építők váljanak belőlük. Kell tudni ápolni bennük azt a szilárd akaratot, hogy a legnagyobb tudással vértezzék fel magukat erre az építő munkára Továbbá fel kell tudni ébreszteni bennük azt a meggyőződést, hogy a legérdemesebb és leghazafiasabb tett dolgozni mindenki jólétéért és nem egyéni haszonért és dicsőségért. A helyes politikai nevelés alapja tehát az, hogy fel tudjuk ébreszteni a gyermekekben a tanulás iránti szeretetet és a tanulásból származó örömet. 5. Milyennek kell lennie a tanítónak? Ha azt akarjuk, hogy a tanító ma helyesen teljesítse az ifjú nemzedék nevelőjének nemes feladatát, lehetetlen, hogy csupán politikai igazolványa alapján ítéljük meg őt. Eszerint ítélte meg a tanítót a régi burzsoá társadalom. Ha például a falusi tanító agrárpárti volt és agrárpárti igazolványa volt, akkor nyert ügye volt. Mindent megbocsátottak neki, ahogyan mondani szokás „A magasabb helyeken" protekciója volt. A nevelői képességek nem határoztak. Az igazolvány volt a döntö. Mi is természetesen örömmel üdvözöljük, ha tanítóink meggyőződéses kommunisták. De sohasem szabad megengednünk, hogy a párt- • igazolvány a rossz nevelői képesség j ! takargatásámak védőpajzsa legyen. Mi a tanító elsőrendű kötelessége tekintet nélkül politikai illetőségére? „Legyen jó gazda a munkahelyén". Ez azt jelenti, hogry példás tanító és nevelő legyen. Tehát nem szabad lebecsülnünk azokat a példás és tehetséges tanítókat és nevelőket, akik. nek nincs pártigazolványuk. 6. A tanítók és közéleti tevékenységük. Ha azt akarjuk, hogy a tanító az ifjúság rendes nevelője legyen, akkor szoros kapcsolatot kell fenntartania környezetével. Nemcsak az ifjúságot kell nevelnie, hanem minden téren támogatnia kell az új ember fejlődését. Ez főleg a falusi tanítóra érvényes. Itt kell leginkább kapcsolatot keresnünk a nemzeti ébredés kora tanítóink régi, haladó hagyományaival. Valamennyien jól tudjuk, hogy mit köszönhetünk számos tanítónknak, akik lelkes hazafiak voltak, akik közel tudtak férkőzni a néphez és tudtak érte dolgozni. Falunknak is, amely ma nagy átalakuláson megy keresztül, a régi egyéni gazdálkodásról áttér a magasabb fokú szövetkezeti gazdálkodásra és ezzel kulturális téren is fejlődik, szüksége van a tanító munkájára és segítségére. Ez az együttműködés segít a tanítónak, segít falvaink újjáépítésében, segít a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség szilárd szövetségének kiépítésében is a szocializmus építése terén. 7. Az ifjúsági szervezet és a pionírmozgalom ma fontos tényező az ifjúság nevelésében. Nem szabad, hogy ezek a szervezetek aláássák a tanító tekintélyét. Hogy ezt megelőzzük, elsősorban szükséges, hogy a tanító viszonya ezekhez a szervezetekhez pozitív legyen, keli, hogy a tanítók segítsék ezeket a szervezeteket és együttműködjenek velük. A tanító tekintélyét lehetetlen hivatalból rendelettel megállapítani. Ha a tanító nem képes arra, hogy magától megnyerje a gyermekek szeretetét és E. Sýkora iskolaügyi megbízott beszédében többek közt a következőket mondotta. Az első ötéves terv idején, hála pártunk és kormányunk állandó gon. doskodásának, az iskolaügy hatalmas fejlődést ért el Szlovákiában; ebben az 1953/1954. iskolaév különösen jelentős határkő. Különösen a nyolcéves középiskolák hálózata fejlődött rohamosan, az 1948-ik évi'487-ről 1953-ban 910-re emelkedett a számuk. Az 1937/1938. iskolaévhez viszonyít va, amikor 323 polgári iskolába 71.272 tanuló járt, ma a tizenegyéves iskola VI.— Vín. évfolyamába 175.542 tanuló jár. A kisdedóvók száma az ötéves terv idején 1065-ről 1788-ra emelkedett, az ipari iskolák számla 10-ről 46-ra, a pedagógiai iskolák száma pedig 18-ról 28 ra. Továbbá hat űj főiskoláit létesítettünk é s csupán a mult évben 28 új tizenegyéves iskolát nyitottunk meg. Az ukrán iskolák száma 313-ról 353 ra, a magyar iskolák száma pedig 154rői 894-re emelkedett. Az általános műveltséget és szakképzettséget nyújtó iskolákon és főiskolákon a tanulók száma összesen 59.414-gyel szaporodott az 1948-ik évhez viszonyitva. De az új iskoláknál még gyorsabban növekszik népünkben a művelődés vágya. Ezt nemcsak az a számos kérvény bizonyítja, amely az új tizenegyéves iskolák létesítését sür. geti, hanem a nyolcéves iskola nyolcadjk osztályában a tanulók száma is. Míg az utóbbi években a volt középiskolák negyedik osztályos tanulóinak száma 25.000 körül mozgott, ebben az évben a nyolcadik osztályban 41.421 tanulónk van, ha pedig beleszámítjuk az egyéves tanfolyamok tanulóit is, akkor számuk 51.438-at tesz ki. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ez a szám évről évre növekedjék és hogy minél kevesebb legyen az olyan tanulók száma, akik iskolalátogatási köteles, ségüket az alsóbb osztályokban már befejezik. becsülesét, sohasem ér el jó eredményt. • A mult év • szeptember 15-1 kormánynyi atkozat iskolaügyünk előtt merész és gyönyörű táviatokat nyitott meg: az általános középiskolai műveltség bevezetését az egész ifjúság részére. Az új iskolatörvény által bevezetett iskolaügyi szervezetünk ezt lehetővé teszi. Hogy a gyönyörű távlatokat és nagy célokat-elérhessük, ahhoz szükséges megteremteni az előfeltételeket. Sajnos, nagyon sok fantaszta van, akik csak a merész terveket látják, de a megvalósításukkal járó gondot másokra hagyják. Csak rosszindulatúan kritizálnak, hogy ezeket vagy azokat a terveket miért nem valósították még meg. Aztán mindazokat a hiányosságokat, amelyek előfordulnak. arra hárítják, hogy még nem valósították meg a végleges terveket és perspektívákat. fiz iskolaügy terén is gyakran tanúi lehetünk ennek. Elvitathatatlan, hogy iskolaügyünk még számos hiányossággal küzd: Részletesen beszélt róluk Stoll elvtárs. De egy biztosSemmi sem tart vissza attól, hogy már a mai iskolánk is helyesen nevelhesse ifjúságunkat és aogy alkalmassá tegye őket a szocializmus építésévej kapcsolatos jövendő feladatokra. Éppen a helyes szolialista neveléstől függ. hogy milyen gyorsan teremtjük meg az új előfeltéteieket. amelyek az összes tervfeladatok teljesítéséhez szükségesek melyeket magunk elé tűztünk és amelyeket teljesíteni akarunk és teljesítenünk kell; Ezért egyetlen kívánsággal fejezem be levelemet. „Hogy cseh, szlovák, ukrán, lengyel és magyar iskoláink összes tanítói és tanítónői városaink és falvaink dolgozó népével szilárd szövetségben becsületesen teljesítsék feladatukat, hogy ifjúságunkból a szocializmus öntudatos, becsületes és tisztességes építőit neveljék. A szocializmus kiépítésével szo. rosan összefügg hazánk bo'dog jövője, felvirágzása és szabadsága és népének elégedettsége és békéje is. Üdvözlet az önök ZápotockýjátóL Szlovákiai iskolaügyünk fő jellemvonása ebben az évben az érdeklődés a főiskolai tanulmányok, a magasabb képzettség és a további művelődés után. A kiváló tanítók százai fejlődtek már, akik elsajátították a szovjet típusú tanítók kiváló tulajdonságait. E. Sýkora tanár főleg az ukrán és magyar tanítók példáját hozta fel, akik számos helyen a nehézségek ellenére ig sikereket értek el. Továbbá megemlítette a falusi iskolát is. Számos példa van már arra, hogy csak azon a vonalon lehet kiépíteni a szocialista iskolát a vidéken, amelyen a szocializmus is épül. A szövetkezettől, a falutól elszakított iskola nem haladhat előre, rossz úton jár. Tanítóinknak nagy segítségeikre vannak a szovjet falusi tanítók tapasztalatai; aki ezeket érvényesiti, rövid Idő alatt képes megjavítani munkáját. Napról napra növekszik a tanítók és iskolaügyi dolgozók aktivitása a választások előkészítésével kapcsolatban is. A választások előkészítésével megszilárdul a cs eh és szlovák tanítók közötti szövetség és a szlovák, ukrán és magyar tanítók közötti szövetség is. Nagy jelentősége lesz annak, ha csehszlovák tanítóságunk a választások után még tömörebb, még egyöntetűbb lesz és még jobban át lesz hatva a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus szellemétől és annak a közös feladatnak tudatától, hogy szocialista nemzedéket keli nevelnie. Beszédének befejező részében E. Sýkora tanár a pionírszervezet munkájának jelentőségével foglalkozott, amely elválaszthatatlan az iskola egész munkájától. Ennek fontossága abban van, hogy a tanítók támasza az előmenetel megjavításáért, a tanulók fegyelmének megszilárdításáért és a gyermekek alkotó és kezdeményező képességeinek fejlesztéséért folytatott harc. Antonín Zápotocký köztársasági elnök üzenete a csehszlovák tanítósághoz és az iskolaügyi dolgozokhoz Az iskolaügy új feladatai Szlovákiában