Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-26 / 74. szám, péntek

I \ • . / 1954. március 26 . Ul SZ Ö A tanítók nagy küldetése a szocialista népművelés fejlesztése terén A tanítók és az iskolaügyi dolgozók Vili. országos konferenciájáról A tanítók és az iskolaügyi dolgozók VIII. országos konferenciája ülésének második napján a küldöttek folytatták a vitát. A vita keretében számos küldött szólalt fel a köztársaság összes kerületeiből. Sýkora elvtárs iskolaügyi megbízott is felszólalt, aki a szlo. vákiai iskolaügyi állapotokat boncolta. Z. Buŕival, a közmüvelődésügyi miniszter helyettese hozzászólásá­ban rámutatott a tanítók kulturális, népművelési mun­kája terén az egyes szép példákra, V. Nősek munka­eröügyi miniszter pedig rámutatott a tanítók felada­taira a tanulók előkészítésében pályaválasztás szem­pontjából. Dr. Boh. Kujal, a prágai pedagógiai kísér­leti intézet igazgatója, főleg a pedagógiai tudomány feladatairól beszélt. A vita keretében felszólaltak Dr. Čech és Dr. O. Chlup akadémikusok is. A többi vita keretében VI. Máisner, a CsISz Központi Bizott­ságának titkára is felszólalt a pionír szervezetek problémáival kapcsolatban. A konferencia tárgyalásának fő pontja az volt, hogy a tanítók küldöttségét L. Stoll miniszterrel és E. Sýkora iskolaügyi megbízottal az élén Antonín Zá­potocký köztársasági elnökhöz küldték ki, hogy át­adják neki a konferencia részvevőinek levelét. A kül­döttség a prágai várból való visszatérése után fel­olvasták a köztársasági elnöknek a csehszlovák taní­tósághoz intézett üzenetét, amelyet lelkes tapssal fo­gadtak. A konferencia részvevői üdvözlő táviratot küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának is, amelyben köszönetüket fejezik ki a Köz­ponti Bizottságnak mindazért a gondosságért, amelyet az iskola és a tanítók iránti tisztelet és tekintély megerősítésére fordít. A táviratban kiemelték azt a feladatukat, hogy új embereket fognak nevelni, akik a népi demokratikus Csehszlovákia építéséért mindenre képesek. ígérik, hogy főleg a választások előtti idő­szakban minden erejükkel azon fognak dolgozni, hogy államunk minden egyes polgárát megnyerjék pártunk és kormányunk politikája számára. Üdvözlő táviratot küldtek V. Široký miniszterelnöknek is. A konferencia befejező részében L. Stoll miniszter szólalt fel. A konferencia részvevői délután meglátogatták a Klement Gottwald.mauzóleumot, ahol az összes cseh­szlovák tanítók nevében koszorút helyeztek el. Levél Antonín Zápotocký köztársasági elnökhöz „Elnök elvtárs! Mi, tanítók és iskolaügy! dolgozók, s kik köztársaságunk egész területé­ről összegyültünk a VIII. országos konferenciára, hogy megtárgyaljuk azt, hogyan dolgozhatunk a lehető legjobban, hálásan tudatosítjuk pár­tunknak és kormányunknak nagy­szerű támogatását, melyben iskolá­inkat részesíti. A Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaság a kultúra minden szakaiszára nagy gondot fordít. Engedje' meg elnök elvtárs, hogy ezért a gondoskodásért Önnek, mint az állam képviselőjének őszinte kö szönetühket fejezzük ki. Jól tudjuk, hogy mily nagy feladatok állnak ma a tanítók és az iskolaügyi dolgozók előtt. Elsősorban jobbá akarjuk ten­ni ós el akarjuk mélyíteni iskoláink nevelő- és tanító tevékenységét, meg akarjuk tanítani gyermekeinket ar. ra, hogy önállóan, a valóságfhioz hí­ven gondolkozzanak és dolgozzanak, fel akarjuk őket vértezni mély és tartós Ismeretekkel, beléjük akarjuk oltani a nép, a szülőföld ínáinti szere­tet és odaadás mély érzését, meg Kedves barátaim, elvtársnők és elvtársak, tanítónők és tanítók! Köszönetemet fejezem ki azokért a szívélyes üdvözletekért, melyeket a tanítók és iskolaügyi dolgozók Prágában tartott nyolcadik orszá­gos konferenciájának küldöttsége tolmácsolt. Én is szívélyesen üdvözlöm a kon­ferenciát és tárgyalásához teljes si­kert kívánok. A tanítók előtt, ahogyan Sztálin elvtárs tanított minket, az új társa­dalmi rend építésében óriási felada­tok állnak: „Ezért a szocialista nép­müvelés főhadseregévé kell válniok." E hadsereg feladata, hogy a neve­lés terén elsősorban határozott és győzedelmes harcot folytassál min­den előítélet, maradiság és helytelen szemlélet ellen, melyeket a régi bur­zsoá társadalomtól örököltünk. Gyermekeinkből és egész ifjú nemzedékünkből minden téren mü­veit, újonnan kiépített szocialista hazánk becsületesen és lelkiismerete­sen dolgozó tagjait kell nevelniük. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak most arról, hogy ezzel kap­csolatban milyen alapelvekből kell kiindulni, mitől kell óvakodni és mi­lyen irányelvekhez kell igazodni. 1. Miből kell kiindulni ? Szükséges, hogy abból a meggyő­ződésből induljunk ki, hogy mai népi demokratikus rendszerünk, amely hazánkban a szocializmus kiépítésére törekszik, tartós rendszer. Termé­szetesen sok minden fog még nálunk változni és fejlődni. De a fejlődés nem mehet vissza a régibe, a burzsoá rendszerbe, egye­dül előre a szocializmus felé, utána pedig a kommunizmus felé haladhat. Nincsen olyan erő, amely ezt az előrehaladást megakadályozhatná. Erre tanítanak bennünket a történe­lem és a közelmúlt tapasztalatai is. A legbrutálisabb reakciós erők, ame­lyeket például a hitleri fasizmus szervezett meg, sem akadályozták meg a fejlödéíst. A ezoci-ailzmust akarjuk szilárdítani a nemzeteink közötti testvéri kapcsolatot éa egy­úttal fejleszteni akarjuk az &ssze s országok dolgozó népe, elsősorban a nagy Szovjetunió hős népe iránti tisz. telet és barátság érzéseit- Rávezet­jük őket Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi feladatának meg. ismerésére, melyet nemzeteink életé­ben betölt. Tudjuk, hogy az új szocialista em­ber nevelése azt jelenti, hogy mun­kás, becsületes, eszmeileg öntudatos, fegyelmezett embert kell nevelnünk, olyan embert akiben magas fokon állnak az erkölcsi tulajdonságok. Törődni fogunk fiaink és lányaink harmonikus, sokoldalú, lelki és testi fejlődésével. ' Ennek a nemes nevelő igyekezet­nek megvalósítása érdekében akar­juk egybekapcsolni az iskolát, a csa. ládot, ifjúságunk szervezeteit és a gyermekeket. Munkánkat Komenský örökének szellemében fogjuk végezni hazafias, haladószellemű tanítóink tapasztala­tai altapján, támaszkodva a szovjet pedagógiai tudomány nagy vívmá­nesm semmisítették meg a vüág egy- | hs.tod részén, nem újították meg a kapitalista rendszert a szocialista Szovjetunióban. A reakciós hitleri fasizmus a német népét katasztró­fába vitte. Ezzel szemben a szocia­lizmus felé vezető fejlődés a többi országok egész sorában meggyor­sult. 2. Milyennek kell lennie az iskolának? Az iskolának politikai jellegeinek kell lennie. Mindig és minden egyes társadalmi rendszerben politikai jel­legű volt. Ezzel kapcsolatban jelen­tette kl Lenin elvtárs is a követke­zőket 1919. január 18-án a tanítók n. oroszországi országos kongresszu­sán: „Egyike az Ilyen kispolgári kép­mutatásoknak az a meggyőződés, hogy az iskola nem politikai jellegű is lehet. Önök nagyon jól tudják, hogy milyen hazug ez az állítás. A burzsoázia is első helyre helyezte iskolaügyében polgári politikáját." S. A politikai nevelés helytelen értelmezése. Stoll elvtárs iskolaügyi miniszter részletesen foglalkozott ezzel a kér­déssel beszámolójában. Rendkívüli figyelmükbe ajánlom beszédének ezt a részét. Felhívom a figyelmet Le­nin elvtárs idézett szavaira is, hogy mily veszélyes és káros elcsavarni azt a helyes alapelvet, hogy az isko­la szoros kapcsolatban van a poli­tikával és helytelen magyarázattal értelmét eltorzítani. Ugyanilyen fi­gyelmet kell fordítani Lenin további intő szavaira is, hogy milyen hely­telen „politikával" teletömni a gyer­mekek és az ifjú nemzedék fejét, amelynek még csak most kell ké­szülnie az életre. 4. Mit jelent tehát a gyermekek politikai nevelése? Tömören kifejezve azt jelenti, hogy tudnunk kell a gyermekeknek nelyesen és érthetően megmagyarázni ! nyaira és a szovjet tangók gyönyörű példáira. Az iskoláiban végzett munkánkat, amelyben küldetésünk súlypontját látjuk, mint néptanítók és öntudatos polgárok kultúrpolitikai munkával kapcsoljuk egybe, hogy teljes mér­tékben részt vegyünk hazánk szocia­lista építésében. Konferenciánk ki­fejezésre juttatta a tanítók munkájá nak nagy jelentőségét, a munkás­osztály, a dolgozó parasztosággal való kapcsolata megerősítésének te­rén. A mostani választások előtti idő­szakban megteszünk mindent, hogy minden erőnkből hozzájáruljunk a Nemzeti Arcvonal politikájának szel. lemében a népi demokratikus rend­szer, a szocializmus és a béke továb­bi megszilárdításához. ígérjük Önnek elnök elvtárs, hogy néptanítóink küldetésükhöz mindig ijiűek maradnak. Prága, 1954. március 24. A tanítók és iskolaügy! dolgozók VIII. országos konferenciájának részvevői." | szocialista építésünk eddigi sikereit és gyönyörő távlatait. Meg kell győznünk őket, hogy ennek az épí­tésnek arra kell irányulnia, hogy Csehszlovák Köztársaságunkból a legszebb ország és az összes lelkiis­meretesen dolgozó polgárok részére igazi haza váljék, amely teljes mér­tékben biztosítja az emberek meg­élhetését és kielégíti mindenki szük­ségleteit. Tudni kell a gyermekekben feléb­reszteni a vágyat az iránt, hogy te­vékeny dolgozókká váljanak a nem­zet öröklött földjén, hogy munkahö­sök és érdemes építők váljanak belő­lük. Kell tudni ápolni bennük azt a szilárd akaratot, hogy a legnagyobb tudással vértezzék fel magukat erre az építő munkára Továbbá fel kell tudni ébreszteni bennük azt a meg­győződést, hogy a legérdemesebb és leghazafiasabb tett dolgozni min­denki jólétéért és nem egyéni ha­szonért és dicsőségért. A helyes politikai nevelés alapja tehát az, hogy fel tudjuk ébreszteni a gyermekekben a tanulás iránti szeretetet és a tanulásból származó örömet. 5. Milyennek kell lennie a tanítónak? Ha azt akarjuk, hogy a tanító ma helyesen teljesítse az ifjú nem­zedék nevelőjének nemes feladatát, lehetetlen, hogy csupán politikai igazolványa alapján ítéljük meg őt. Eszerint ítélte meg a tanítót a régi burzsoá társadalom. Ha például a falusi tanító agrárpárti volt és agrárpárti igazolványa volt, akkor nyert ügye volt. Mindent megbo­csátottak neki, ahogyan mondani szokás „A magasabb helyeken" pro­tekciója volt. A nevelői képességek nem határoztak. Az igazolvány volt a döntö. Mi is természetesen örömmel üd­vözöljük, ha tanítóink meggyőződé­ses kommunisták. De sohasem sza­bad megengednünk, hogy a párt- • igazolvány a rossz nevelői képesség j ! takargatásámak védőpajzsa legyen. Mi a tanító elsőrendű kötelessége tekintet nélkül politikai illetőségé­re? „Legyen jó gazda a munkahe­lyén". Ez azt jelenti, hogry példás tanító és nevelő legyen. Tehát nem szabad lebecsülnünk azokat a példás és te­hetséges tanítókat és nevelőket, akik. nek nincs pártigazolványuk. 6. A tanítók és közéleti tevékenységük. Ha azt akarjuk, hogy a tanító az ifjúság rendes nevelője legyen, ak­kor szoros kapcsolatot kell fenntar­tania környezetével. Nemcsak az if­júságot kell nevelnie, hanem minden téren támogatnia kell az új ember fejlődését. Ez főleg a falusi tanító­ra érvényes. Itt kell leginkább kap­csolatot keresnünk a nemzeti ébre­dés kora tanítóink régi, haladó ha­gyományaival. Valamennyien jól tudjuk, hogy mit köszönhetünk szá­mos tanítónknak, akik lelkes haza­fiak voltak, akik közel tudtak fér­kőzni a néphez és tudtak érte dol­gozni. Falunknak is, amely ma nagy át­alakuláson megy keresztül, a régi egyéni gazdálkodásról áttér a maga­sabb fokú szövetkezeti gazdálkodás­ra és ezzel kulturális téren is fejlő­dik, szüksége van a tanító munká­jára és segítségére. Ez az együtt­működés segít a tanítónak, segít fal­vaink újjáépítésében, segít a mun­kások, földművesek és a dolgozó ér­telmiség szilárd szövetségének ki­építésében is a szocializmus építé­se terén. 7. Az ifjúsági szervezet és a pionírmozgalom ma fontos tényező az ifjúság nevelésében. Nem szabad, hogy ezek a szervezetek aláássák a tanító te­kintélyét. Hogy ezt megelőzzük, el­sősorban szükséges, hogy a tanító viszonya ezekhez a szervezetekhez pozitív legyen, keli, hogy a tanítók segítsék ezeket a szervezeteket és együttműködjenek velük. A tanító tekintélyét lehetetlen hivatalból ren­delettel megállapítani. Ha a tanító nem képes arra, hogy magától meg­nyerje a gyermekek szeretetét és E. Sýkora iskolaügyi megbízott beszédében többek közt a következő­ket mondotta. Az első ötéves terv idején, hála pártunk és kormányunk állandó gon. doskodásának, az iskolaügy hatalmas fejlődést ért el Szlovákiában; ebben az 1953/1954. iskolaév különösen je­lentős határkő. Különösen a nyolc­éves középiskolák hálózata fejlődött rohamosan, az 1948-ik évi'487-ről 1953-ban 910-re emelkedett a számuk. Az 1937/1938. iskolaévhez viszonyít va, amikor 323 polgári iskolába 71.272 tanuló járt, ma a tizenegyéves iskola VI.— Vín. évfolyamába 175.542 tanuló jár. A kisdedóvók száma az ötéves terv idején 1065-ről 1788-ra emelkedett, az ipari iskolák számla 10-ről 46-ra, a pedagógiai is­kolák száma pedig 18-ról 28 ra. To­vábbá hat űj főiskoláit létesítettünk é s csupán a mult évben 28 új tizen­egyéves iskolát nyitottunk meg. Az ukrán iskolák száma 313-ról 353 ra, a magyar iskolák száma pedig 154­rői 894-re emelkedett. Az általános műveltséget és szakképzettséget nyújtó iskolákon és főiskolákon a tanulók száma összesen 59.414-gyel szaporodott az 1948-ik évhez viszo­nyitva. De az új iskoláknál még gyorsab­ban növekszik népünkben a művelő­dés vágya. Ezt nemcsak az a szá­mos kérvény bizonyítja, amely az új tizenegyéves iskolák létesítését sür. geti, hanem a nyolcéves iskola nyol­cadjk osztályában a tanulók száma is. Míg az utóbbi években a volt kö­zépiskolák negyedik osztályos tanu­lóinak száma 25.000 körül mozgott, ebben az évben a nyolcadik osztály­ban 41.421 tanulónk van, ha pedig beleszámítjuk az egyéves tanfolya­mok tanulóit is, akkor számuk 51.438-at tesz ki. Minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy ez a szám évről évre növekedjék és hogy minél kevesebb legyen az olyan tanulók száma, akik iskolalátogatási köteles, ségüket az alsóbb osztályokban már befejezik. becsülesét, sohasem ér el jó ered­ményt. • A mult év • szeptember 15-1 kor­mánynyi atkozat iskolaügyünk előtt merész és gyönyörű táviatokat nyi­tott meg: az általános középiskolai műveltség bevezetését az egész if­júság részére. Az új iskolatörvény által beveze­tett iskolaügyi szervezetünk ezt le­hetővé teszi. Hogy a gyönyörű távlatokat és nagy célokat-elérhessük, ahhoz szük­séges megteremteni az előfeltételeket. Sajnos, nagyon sok fantaszta van, akik csak a merész terveket látják, de a megvalósításukkal járó gondot másokra hagyják. Csak rosszindulatú­an kritizálnak, hogy ezeket vagy azokat a terveket miért nem valósí­tották még meg. Aztán mindazokat a hiányosságokat, amelyek előfordul­nak. arra hárítják, hogy még nem valósították meg a végleges terveket és perspektívákat. fiz iskolaügy terén is gyakran ta­núi lehetünk ennek. Elvitathatatlan, hogy iskolaügyünk még számos hiá­nyossággal küzd: Részletesen beszélt róluk Stoll elvtárs. De egy biztos­Semmi sem tart vissza attól, hogy már a mai iskolánk is helyesen ne­velhesse ifjúságunkat és aogy alkal­massá tegye őket a szocializmus épí­tésévej kapcsolatos jövendő felada­tokra. Éppen a helyes szolialista neve­léstől függ. hogy milyen gyorsan te­remtjük meg az új előfeltéteieket. amelyek az összes tervfeladatok tel­jesítéséhez szükségesek melyeket ma­gunk elé tűztünk és amelyeket tel­jesíteni akarunk és teljesítenünk kell; Ezért egyetlen kívánsággal fejezem be levelemet. „Hogy cseh, szlovák, ukrán, lengyel és magyar iskoláink összes tanítói és tanítónői városaink és falvaink dolgozó népével szilárd szövetségben becsüle­tesen teljesítsék feladatukat, hogy if­júságunkból a szocializmus öntudatos, becsületes és tisztességes építőit ne­veljék. A szocializmus kiépítésével szo. rosan összefügg hazánk bo'dog jövő­je, felvirágzása és szabadsága és né­pének elégedettsége és békéje is. Üdvözlet az önök ZápotockýjátóL Szlovákiai iskolaügyünk fő jel­lemvonása ebben az évben az ér­deklődés a főiskolai tanulmányok, a magasabb képzettség és a továb­bi művelődés után. A kiváló taní­tók százai fejlődtek már, akik el­sajátították a szovjet típusú taní­tók kiváló tulajdonságait. E. Sýkora tanár főleg az ukrán és magyar tanítók példáját hozta fel, akik számos helyen a nehézségek el­lenére ig sikereket értek el. Továbbá megemlítette a falusi iskolát is. Számos példa van már arra, hogy csak azon a vonalon lehet kiépíteni a szocialista iskolát a vidéken, amelyen a szocializmus is épül. A szövetkezettől, a falu­tól elszakított iskola nem haladhat előre, rossz úton jár. Tanítóinknak nagy segítségeikre vannak a szov­jet falusi tanítók tapasztalatai; aki ezeket érvényesiti, rövid Idő alatt képes megjavítani munkáját. Napról napra növekszik a taní­tók és iskolaügyi dolgozók aktivi­tása a választások előkészítésével kapcsolatban is. A választások előkészítésével meg­szilárdul a cs eh és szlovák tanítók közötti szövetség és a szlovák, uk­rán és magyar tanítók közötti szö­vetség is. Nagy jelentősége lesz an­nak, ha csehszlovák tanítóságunk a választások után még tömörebb, még egyöntetűbb lesz és még job­ban át lesz hatva a szocialista ha­zafiság és a proletárinternacionaliz­mus szellemétől és annak a közös feladatnak tudatától, hogy szocia­lista nemzedéket keli nevelnie. Beszédének befejező részében E. Sýkora tanár a pionírszervezet munkájának jelentőségével foglal­kozott, amely elválaszthatatlan az iskola egész munkájától. Ennek fontossága abban van, hogy a ta­nítók támasza az előmenetel meg­javításáért, a tanulók fegyelmének megszilárdításáért és a gyermekek alkotó és kezdeményező képességei­nek fejlesztéséért folytatott harc. Antonín Zápotocký köztársasági elnök üzenete a csehszlovák tanítósághoz és az iskolaügyi dolgozokhoz Az iskolaügy új feladatai Szlovákiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom