Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-23 / 71. szám, kedd

1884. március 23. Ul S10 9 MINDEN PERC DRAGA A kommunisták élenjárnak a tavaszi munkákban rA nagybalogi helyi pártszervezet már a téli hónapok folyamán is nagy súlyt helyezett a tavaszi munkák előkészületeire. A bizottsági üléseken foglalkoztak a szövetkezeti tagok és a munkások elméleti fejlődésének kérdésével és ezért 30 pártonkívüli szövetkezeti tagot és munkást osztottak be a pártoktatási év alapfokú körébe. A propagandista funkciót Vas Zoltán és Jas István kommunisták töltik be, akik alaposan felkészülnek minden előadásra. Az iskolázás eredménye máris mutatkozik. Azok a szövetkezetl tagok, akik a pírtoktatási év hallgatói, a szövetkezet taggyűlésén még a tavaszi munkák megkezdése előtt kérték a szövetkezet vezetőségét, hogy hosszabb időre földterületet, élő és holt leltárt osszon ki nekik. A pártoktatási év hallgatói közt van Molnár Gyula is, aki az első mezei munkacsoport vezetője. Nemcsak a munkában, de a tanulásban is kitűnik szorgalmával. Példás munkájáért pártjelöltnek vették fel, Molnár Gyula csoportja á tavaszi munkában kiváló eredményeket ért el. A többi munkacsoportok — amelyeket Poznan Gyula, Kovács Gyula és Toncsa János vezetnek — is igen szip eredményeket mutatták fel. A nagybalogi szövetkezetben március 20-ig 15 hektár tavaszt búzát, 28 hektár tavaszi árpát vetettek el és egy hektáron kiültették a hagymát. A fejszési áll )mi gazdaság dolgozói, ha keil, éjjel is vetnek Befejezték a tavaszi búza vetését 0 A kassai kerülőt állami gazdaságainak dolgozói jól kihasználják a kedvező időjárást a tavaszi munkák elvégzésére. Már az ölső héten szép eredményeket értek ol a vetésben. A királyhelmeci járás állami gazdaságaiban százszázalékban kercsztsonosan vetették el a tavaszi búzát, az árpát 48 százalékban, a zabot pedig 25 százalékban* A tornai állami gazdaságban 80 százalékra elvetették a tavaszi búzát, 45 százalékra az árpát, 17 százalékra a zabot, 50 százalékra a mákot. A munkát itt nagyon helyesen szervezték meg és a tavaszi búza vetését négy nappal a határidő előtt befejezték. A fejszési gazdaság földjein teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. Traktorok bugásától hangos a határ. A feketén csillogó őszi szántások mellett máit a hó fehérük a kupacokba rakott műtrágya. Négy traktor éjjel-nappal végzi a talaj előkészítését. Naponta két műszakban 20 hektáron ls elvégzik az előkészítő munkákat. Hornyák Ferenc arcát szép barnára sütötte már a tavaszi napsugár. Traktorával szorgalmasan szórja a műtrágyátHornyák Ferenc versenyben áll tár saivaj. Iparkodik mindent elkövetni, hogy io ne maradjon társai mögött. Ennek a bátortekintetű traktorosnak határtalan a szorgalma. Még ebédidő alatt sem pihen. Amikor tár. sal ebédelni mennek, ő még megrakja a mütrágyaszóró agregátot. Közvetlenül a gazdasági épületek mellett tarkaruháis asszonyok és lányok szorgoskodnak. Detrjk Mária vezetésével készítik a melegágyat a dohánypalánták részére. Detrik Mária 53 éves, keménytekintetű asszony. Csoportjával a mult évben is szép eredményeket ért el, ezért- kitüntették. A csoportjukban egyetlen egy férfi sem dolgozik, Iparkodnak hát ^ minél gyorsabban elkészíteni! a me. ! legágyat, hogy szép, erős palántákat I nevelhessenek az ültetés idejére. A légi EFSz-ben leeresztés sűrűsorosan vetették el a koratavasziakat A légi szövetkezetnek az elmúlt ' évben kereszt- és sűrűsorosan vetett földjein 12 mázsával több gabona j termefct, mint a többi földterületen. | Ezért az egyik taggyűlésen elhatározták, hogy ez idén csakis keresztes sűrűsorosan vetnek, a gabonavetés határidejét pedig 12 napról 5 napr

a rövidítik, hogy ezzel is megakadályozzák a talajnedvesség elpárolgását. A szövetkezet vezetősége a helyi pártszervezetnek és a helyi nemzeti bizottság tanácsának segítségével gondoskodott arról, hogy a tavaszi munkák során minden gépet alaposan kihasználjanak. A traktorokkal két műszakban dolgoznak és a községben összeszedtek minden használható vetögépet. a vetés meggyorsítására. „Itt az ideje, vetni kell" A RIMASZOMBATI SZÖVETRE. ZET tagjai soha nem készültek fel úgy a -tavaszi munkákra, mint ebben az évben. A termelési terveket — nem úgy mint az előző években — most már saját maguk készítették el. A munkacso. portokat ellátták felszereléssel és részükre egy bizonyos területet osztottak ki. Minden munkacsoport számára heti és havi tervet készítettek. A gazdasági szerszámokat rendbehozták, kijavították. A vetőmag egy részét, mint pl. a tavaszi búzát jarovizálták, hogy elősegítsék gyorsabb fejlődését. Megkezdték a tervbe vett 40 mázsa szemcsés műtrágya készítését is. A tavaszi, nyári és öszl munkálatok rendes elvégzése, a hektárho, zamok fokozása és a kötelező beadási terv pontos teljesítése érdekében versenyre hívták ki az ozsgyáni szövetkezet tagjait. A tavasziak vetését már megkezdték. A „Béke"-pusztai tanyához tartozó földeken már március 16-án hozzáláttak a simítózáshoz, boronáláshoz és a mütrágyaszóráshoz. 0.5 hektár területen a mákot még aznap elvetették. Másnap, 17. én az árpa és a zab vetését ls megkezdték. A vetést mivel' a talaj még sok helyen, főleg a lapályos helyeken nem annyira száraz, hogy traktorokkal rá lehetne menni — lovakkal végzik. — Itt az ideje, vetni kell, a tavaszi munka sürget, egy napot sem késhetünk — mondja Balog János csoportvezető — amikor érdeklő, dünk a munkálatok felöl. Az idei tavaszon 45 hektár árpát, 30 hektár zabot, 25 hektár burgonyát, 17 hektár kukoricát, 10 hektár dohányt és 4 hektár cukorrépát vetnek a rimaszombatiak. VÁJJON MI AZ, ami ilyen gondos munkára buzdítja a szövet kezet tagjait, A felelet erre nagyon is egyszerű. A rimaszombati szövetkezet tagjai lépten-nyomon érzik pártunk és kormányunk segítségét, különösen a szeptember 15-1 kormányhatározat megjelenése óta. Az azóta kiadott gazdasági Intézkedések is nagyjelentőségüek. A kormány lehetővé tette, hogy ebben az évben 14 szövetkezeti tag új családi ház építéséhez kezdjen. Közülük négy tag teljes egészében állami támogatással építi fel a l ázát, a többleket pedig a szövetkezet segíti. A „háromcsaládos Tóth Zoltán la ezek között van. Jól dolgozik a szövetkezetben. Ép. pen ezért a szövetkezet mindenben támogatja, hogy minél előbb beköltözhessen új házába. Amint mondja, a múltban is sokat és jól dolgozott. De arra sohasem tellett, hogy új házat tudott volna épiteni. Erre csak most került sor, amikor összefogtak és közösen müvelik a földeket. — Valóságos szövetkezeti lakónegyed épül, városunk szénén — mondja büszkén Humennai László, a szövetkezet elnöke és felsorolja, mik a tervei, milyen célok elérését tűzték maguk elé. — AZ IDÉN TIZENNÉGY HÁZ ÉPÜL a közeli! években pedig tizenhat. Erre azért van '"szükségünk, mert tagjaink nagyrésze nincstelen ember volt éa a műit rendszerben nem tellett nekik arra, hogy családi házat építsenek. A mult bűneit most mi hozzuk helyre, tagjaink legnagyobb megelégedésére. — És továbbsorolja a teirveket, melyek megvalósítását már meg is kezdték. •— Két emeletes gabona, raktárat, kultúrházat, asztalos-, bognár, és kovácsmühelyeket, üzemi konyhát, fürdőhelyiséget éa szövetkezeti áruházat építünk. — Nagy és szép tervel vannak a rimaszombati szövetkezeti tagoknak. A tervek mögött ott látjuk a serényen dolgozó tagokat. Vetik a ganonanemüeket, a dohányt, pikiroz. zák a zöldségféléiket, ássák az új gazdasági épületek és lakóházak alapjait, A rimaszombati kis- és középparasztok és a földnélküliek még. 1949-ben a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Sok nehézséggel kellett megblrkózniok, amíg idáig jutottak. Azonban ez a pár év is elég volt ahhoz, hogy meggyőződjenek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről az elaprózott kisparcellás gazdálkodás fölött. Említsünk csak egy-két példát és mindjárt meglátjuk, mire képes a nagyüzemi gazdálkodás. A mult évben egy nyolchektáros "kísérleti táblán búzát termeltek. Ezen a táblán az összes haladó agrotechnikai módszereket alkalmazták. Eredményük 41,5 mázsás terméshozam ett hektáronként. Vájjon melyik kis. és középparaszt dicsekedhetett a múltban ilyen terméseredimény. nyel? Bizonyos, hogy egy sem, mert nem volt lehetősége arra, hogy nagy terméshozamot elérhessen. VEGYÜNK EGY MÁSIK PÉLDÁT. A város szélén a Rima balpartján, zsombékos, lapályos, hasznavehetetlennek tartott jókora földterület volt. Évekkel ezelőtt még senki sem mert volna arra gondolni, hogy ezt a területet is ki lehet használni. Csak a szövetkezeti tagok agyában született meg a gondolat, hogy imilyen jé lenne ezen a területen rizst termelni. Ez a gondolat akkor kelt szárnyra, amikor 1952 nyarán a tagok egy csoportja tanulmányi látogatást tett a leleszi EFSz-ben, ahol ekkor már javában termelték a rizst. Az itt látottak nagyon meglepték a ri. maszombatiakat. Különösen, mikor elmondották nekik, hogy a rizstermelés számukra valóságos aranybányát jelent. Több sem kellett a rimaszombatlaknak. Hazafelé jövet, az autóbuszban máris tanácskozni kezdtek a látottak fölött. Szinte pillanatok alatt adták elő szebbnél szebb elgondolásukat. A tervet tett követte. Még 1952 őszén munkához láttak. Ásták a csatornákat és feltörték a bokortagi hasznavehetetlennek vélt te. rül'etet. Fárasztó, küzdelmes munka volt. De nem maradt el az eredmény sem. A mult évben már két hektárt vetettek be rizzsel, Eredmény 77 mázsa jóminöségű rizs. Ebből 60 mázsát az államnak ad. tak, amiért 30.420 koronát kaptak, 17 mázsát pedig a tagság között osztottak szét a munkaegységekre. A télen már saját rizst használt minden egyes tag a disznóöléskor. A MULT ÉVI EREDMÉNYEK alapján továbbfejlesztik a rizs ter. mel'ését. Az idén már 12 hektárt vetnek be rizzsel. A jövő évben pedig húsz hektárra növelik a rízBzsel bevetett terület nagyságát. Az „aranybányát" a rimaszombatiak is megtalálták. Most azon iparkodnak, hogy alaposan ki is aknázzák. Farkas Kálmán. Bemutatkozásra készülődik a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes Tavaszi készülődés közben találja a látogató Hodyban a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest. Mo«t egy éve még csajk tervek, tervezgetések, gyermekcipőiben topogott a NÉPES. Ma, aki Hodyban jár, meglepődik. Csuipa készülődés, izgalom. Egy hónap múlva Itt a bemutató. Kírályhelmeetól, Nagygérestöl Somorjáfg, Oroszvárig várják már, nagyon várják az együttes bemutatkozását. — Miért késnek? — halljuk itt is, ott ís. Szeptember, november, január és még mindig nem jönnek! Miért? Az Üj Szó, a Fáklya, az Üj Ifjúság és. általában a csehszlovákiai magyar és szlovák sajtó több ízben foglalkozott a NÉPES életével, munkájával, amióta megalakult. Az egyszeri látogató azenban ??eveset tudhat a nehézségekről, melyeik akadályozták a korábbi fellépést. A siető kiránduló, ha a jókedvű szántó-vető parasztembert nézi, gondol-e arra, mennyi gond, tervezgetés, reménykedés előzi meg a tavaszi boildog munkakezdést? Aligha. Igy jár a látogató is Hodyban. Vidám tanulás, szorgalmas gyakorlatok, készülődések. Mosolygó, bizakodó arcok. Kemoly, elmélyedt munka. Bizony n»m egyszwü dolog igény«s kórusműveket betanulni. Nem egyszerű, ha olyan emberek tanulják, akik e*ak hírből | ismerik a művészeti főiskolákat, akadémiákat. Sačiveťkeze t éltből, üzemeltből, bányavidékekről jöttek az együttes tagjai. Hosszabb beszélgetések, vi tatkoután mégis megtudhatja a látogató, milyen okok késleltették eddig a NÉPES fellépését. Antikon- Losoncon, Nagymegyeren, vagy Rozsnyón a z kérdezik, hogy miért nem jön már a NÉPES? — érdemes akikor beszélni a bemutató előtti okoteról, melyek gátolták az együttest abban, hogy m^g az ősszel megtartsa bemutatóját. és még a télen elkezdje műVészi körútiét. A látogató, a dalok, táncok és zeneszámok szívet, szemet gyönyörködtető próbáin igencsak elfeledkezik kérdezősködni. Pedig a jókedvű mosolygások, vidám nevetések mögött ott van a türelmetlen készülődés láza és az elmúlt, könynyen elfelejtett nehéz küzdelmek emléke is. — Csak már a bemutató után lennénik — halljuk innen is onnan is — szünet, vagy ebéd közben. Ha megkérdezzük a türelmetlenség okát, meglepő, bátor és öntudatos válaszokat kapunk. — Már több mint nyolc hónapia itt vagyunk. Bármikor felléphetnénk, csak még a ruhák hiányosnak. — Rulbák? Milyen ruhák? — A népviselethez szükséges ruhák anyagát még nem kaptuk meg, — magyarázza Csák élvtárs, az üzemi bizottság elnöke. öten, hatan beseélnek egyszerre. — Igen és a csizmák! Ml fellépnénk gyakorló cipőben is, de akkor hol maradna a tánc szépsége és eredetisége? Megkérdezzük Béres elvtársat, az együttes igazgatóját és ő csak megerősíti, amit az együttes tagjai mondanak, hogy bizony a megrendelések ügyében nem egyszer tették meg az utat Hodyból Prágáig, de ez nem segített. A kezdeti nehézségek ellenére is nagy az optimizmus. Hibákról beszélnek, de közben mosolyogva mondják, hogy nem lehet mindent egyszerre megoldani. Csáik elvtárs azt magyarázza, hogy párhónapos tanulás után sokan elmentek közülük. A családosoknak nem tudtak lakást biztosítani. Ez elég nagy baj volt, mert amíg itt tanultak, kiestek a termelésből, s kárfoaveszett a tanításukra áldozott pénz. — Pártunk és kormányunk bi-: zenyára nem azért ad meg minden támogatást az együttesnek, hegy munkánk ne legyen eredményes, — mondja Csák elvtárs. Nem, ezt egész biztosan nem akarja. A lakáskérdés, a nagyobb épület kérdése csakugyan égető. Béres elvtárs elmondja, hogy ez a megoldatlan lakáskérdés hátráltatja az együttest a munkában. A családosok hazautaznak szombaton, kl távolabbra, ki közelebb, hétfon aztán elkésve érkeznek, hiányoznak a próbákról. A panaszok helytállóak, de amint látjuk, ez sem szegi kedvüket. Állandó segítséget kapuink a kultúrmegbízotti hivataltól. Igaa, örömmel vennék, ha még nagyobb volna a segítség. Elsősorban több szakember kellene, akik az együttes munkáját megjavítanák és művészi színvonalát emelnék. Ág elvtfirs, az együttes művészi vezetője hiányolja, hogy hazánkban senki sem foglalkozik magyar vonatkozású népi muzsikával. — Ahhoz, hogy híven fel tudjuk dolgozni népszokásainkat, táncainkat, nagyon fontos lenne, hogy ifjú és idősebb zeneszerzőink figyelmet szenteljenek a magyar vonatkozású népszokásoknak. A zeneszerzők mellett pedig szükség lenne az etnográfusok, néprajzi szakemberek munkájára ls. Enélkül sohasem leihet hiteles egy népszokás művészi feldolgozása. Ebben « munkáiban nagy segítségére lehet az együttesnek a Szlovák Tudományos Akadémia néprajzi osztálya, ahol tervbevették, hogy még ebben az évben megkezdik a magyar falvak népművészetének rendszeres gyűjtését és feWolgazisát Igy nyilatkoznak a NÉPES tagjai éa vezetői az áprilisi beírható tó előtt. Szemükben és szívükben a készülődés izgalma, Boldogok. Bizakodó jókedvük leküzdi a nehézségeket. Az áprilisi bemutatón alkalmunk lesz lemérni, milyen munkát végzett az együttes közel egyévi tanulás után. A NÉPES valamennyi tagja játékával, táncával és énekével a legjobbat és legszebbet akarja nyújtani, hogy ezzel köszönje meg azt a támogatást, amit dolgozó népünktől, pártunktól és kormányunktól kap. Gyurcsó István •4 magyar népi művészegyüttesnek rendelkezésire áll mindenféle népviselet. A -képen az együttes tagjai magyar népi táncokat gyakorolnak be.