Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-23 / 71. szám, kedd

1884. március 23. Ul S10 9 MINDEN PERC DRAGA A kommunisták élenjárnak a tavaszi munkákban rA nagybalogi helyi pártszervezet már a téli hónapok folyamán is nagy súlyt helyezett a tavaszi munkák előkészületeire. A bizottsági üléseken foglalkoztak a szövetkezeti tagok és a munkások elméleti fejlődésének kérdésével és ezért 30 pártonkívüli szövetkezeti tagot és munkást osztot­tak be a pártoktatási év alapfokú körébe. A propagandista funkciót Vas Zoltán és Jas István kommunisták töltik be, akik alaposan felkészülnek minden előadásra. Az iskolázás eredménye máris mutatkozik. Azok a szö­vetkezetl tagok, akik a pírtoktatási év hallgatói, a szövetkezet taggyűlésén még a tavaszi munkák megkezdése előtt kérték a szövetkezet vezetőségét, hogy hosszabb időre földterületet, élő és holt leltárt osszon ki nekik. A pártoktatási év hallgatói közt van Molnár Gyula is, aki az első mezei munkacsoport vezetője. Nemcsak a munkában, de a tanulásban is kitűnik szorgalmával. Példás munkájáért pártjelöltnek vették fel, Molnár Gyula csoportja á tavaszi munkában kiváló eredményeket ért el. A többi munkacsoportok — amelyeket Poznan Gyula, Kovács Gyula és Toncsa János vezetnek — is igen szip eredményeket mutatták fel. A nagybalogi szövetkezetben március 20-ig 15 hektár tavaszt búzát, 28 hektár tavaszi árpát vetettek el és egy hektáron kiültették a hagymát. A fejszési áll )mi gazdaság dolgozói, ha keil, éjjel is vetnek Befejezték a tavaszi búza vetését 0 A kassai kerülőt állami gazda­ságainak dolgozói jól kihasznál­ják a kedvező időjárást a tava­szi munkák elvégzésére. Már az ölső héten szép eredményeket ér­tek ol a vetésben. A királyhelme­ci járás állami gazdaságaiban százszázalékban kercsztsonosan vetették el a tavaszi búzát, az árpát 48 százalékban, a zabot pe­dig 25 százalékban* A tornai ál­lami gazdaságban 80 százalékra elvetették a tavaszi búzát, 45 szá­zalékra az árpát, 17 százalékra a zabot, 50 százalékra a mákot. A munkát itt nagyon helyesen szer­vezték meg és a tavaszi búza ve­tését négy nappal a határidő előtt befejezték. A fejszési gazdaság földjein teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. Traktorok bugásától hangos a határ. A feketén csillogó őszi szántások mellett máit a hó fehérük a kupa­cokba rakott műtrágya. Négy traktor éjjel-nappal végzi a talaj előkészítését. Naponta két mű­szakban 20 hektáron ls elvégzik az előkészítő munkákat. Hornyák Fe­renc arcát szép barnára sütötte már a tavaszi napsugár. Traktorával szorgalmasan szórja a műtrágyát­Hornyák Ferenc versenyben áll tár saivaj. Iparkodik mindent elkövetni, hogy io ne maradjon társai mögött. Ennek a bátortekintetű traktoros­nak határtalan a szorgalma. Még ebédidő alatt sem pihen. Amikor tár. sal ebédelni mennek, ő még megrak­ja a mütrágyaszóró agregátot. Közvetlenül a gazdasági épületek mellett tarkaruháis asszonyok és lá­nyok szorgoskodnak. Detrjk Mária vezetésével készítik a melegágyat a dohánypalánták részére. Detrik Mária 53 éves, keménytekintetű asszony. Csoportjával a mult évben is szép eredményeket ért el, ezért- kitüntet­ték. A csoportjukban egyetlen egy férfi sem dolgozik, Iparkodnak hát ^ minél gyorsabban elkészíteni! a me. ! legágyat, hogy szép, erős palántákat I nevelhessenek az ültetés idejére. A légi EFSz-ben leereszt­és sűrűsorosan vetették el a koratavasziakat A légi szövetkezetnek az elmúlt ' évben kereszt- és sűrűsorosan vetett földjein 12 mázsával több gabona j termefct, mint a többi földterületen. | Ezért az egyik taggyűlésen elhatá­rozták, hogy ez idén csakis kereszt­es sűrűsorosan vetnek, a gabonave­tés határidejét pedig 12 napról 5 napr a rövidítik, hogy ezzel is meg­akadályozzák a talajnedvesség el­párolgását. A szövetkezet vezetősége a helyi pártszervezetnek és a helyi nemzeti bizottság tanácsának segít­ségével gondoskodott arról, hogy a tavaszi munkák során minden gépet alaposan kihasználjanak. A trakto­rokkal két műszakban dolgoznak és a községben összeszedtek minden használható vetögépet. a vetés meg­gyorsítására. „Itt az ideje, vetni kell" A RIMASZOMBATI SZÖVETRE. ZET tagjai soha nem készültek fel úgy a -tavaszi munkákra, mint ebben az évben. A termelési ter­veket — nem úgy mint az előző években — most már saját ma­guk készítették el. A munkacso. portokat ellátták felszereléssel és részükre egy bizonyos területet osztottak ki. Minden munkacso­port számára heti és havi tervet készítettek. A gazdasági szerszá­mokat rendbehozták, kijavították. A vetőmag egy részét, mint pl. a tavaszi búzát jarovizálták, hogy elősegítsék gyorsabb fejlődését. Megkezdték a tervbe vett 40 má­zsa szemcsés műtrágya készítését is. A tavaszi, nyári és öszl munkála­tok rendes elvégzése, a hektárho, zamok fokozása és a kötelező be­adási terv pontos teljesítése érde­kében versenyre hívták ki az ozs­gyáni szövetkezet tagjait. A tavasziak vetését már meg­kezdték. A „Béke"-pusztai tanyá­hoz tartozó földeken már március 16-án hozzáláttak a simítózáshoz, boronáláshoz és a mütrágyaszórás­hoz. 0.5 hektár területen a mákot még aznap elvetették. Másnap, 17. én az árpa és a zab vetését ls megkezdték. A vetést mivel' a ta­laj még sok helyen, főleg a lapá­lyos helyeken nem annyira száraz, hogy traktorokkal rá lehetne men­ni — lovakkal végzik. — Itt az ideje, vetni kell, a ta­vaszi munka sürget, egy napot sem késhetünk — mondja Balog János csoportvezető — amikor érdeklő, dünk a munkálatok felöl. Az idei tavaszon 45 hektár árpát, 30 hektár zabot, 25 hektár bur­gonyát, 17 hektár kukoricát, 10 hektár dohányt és 4 hektár cu­korrépát vetnek a rimaszombatiak. VÁJJON MI AZ, ami ilyen gon­dos munkára buzdítja a szövet kezet tagjait, A felelet erre na­gyon is egyszerű. A rimaszombati szövetkezet tagjai lépten-nyomon érzik pártunk és kormányunk se­gítségét, különösen a szeptember 15-1 kormányhatározat megjelené­se óta. Az azóta kiadott gazdasá­gi Intézkedések is nagyjelentősé­güek. A kormány lehetővé tette, hogy ebben az évben 14 szövetke­zeti tag új családi ház építéséhez kezdjen. Közülük négy tag teljes egészében állami támogatással épí­ti fel a l ázát, a többleket pedig a szövetkezet segíti. A „háromcsalá­dos Tóth Zoltán la ezek között van. Jól dolgozik a szövetkezetben. Ép. pen ezért a szövetkezet mindenben támogatja, hogy minél előbb be­költözhessen új házába. Amint mondja, a múltban is sokat és jól dolgozott. De arra sohasem tellett, hogy új házat tudott volna épiteni. Erre csak most került sor, amikor összefogtak és közösen müvelik a földeket. — Valóságos szövetkezeti lakó­negyed épül, városunk szénén — mondja büszkén Humennai László, a szövetkezet elnöke és felsorolja, mik a tervei, milyen célok elérését tűzték maguk elé. — AZ IDÉN TIZENNÉGY HÁZ ÉPÜL a közeli! években pedig tizen­hat. Erre azért van '"szükségünk, mert tagjaink nagyrésze nincstelen ember volt éa a műit rendszerben nem tellett nekik arra, hogy csa­ládi házat építsenek. A mult bű­neit most mi hozzuk helyre, tag­jaink legnagyobb megelégedésére. — És továbbsorolja a teirveket, me­lyek megvalósítását már meg is kezdték. •— Két emeletes gabona, raktárat, kultúrházat, asztalos-, bognár, és kovácsmühelyeket, üze­mi konyhát, fürdőhelyiséget éa szö­vetkezeti áruházat építünk. — Nagy és szép tervel vannak a rimaszom­bati szövetkezeti tagoknak. A tervek mögött ott látjuk a seré­nyen dolgozó tagokat. Vetik a ga­nonanemüeket, a dohányt, pikiroz. zák a zöldségféléiket, ássák az új gazdasági épületek és lakóházak alapjait, A rimaszombati kis- és közép­parasztok és a földnélküliek még. 1949-ben a szövetkezeti gazdálko­dás útjára léptek. Sok nehézséggel kellett megblrkózniok, amíg idáig jutottak. Azonban ez a pár év is elég volt ahhoz, hogy meggyőződ­jenek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről az elaprózott kisparcel­lás gazdálkodás fölött. Említsünk csak egy-két példát és mindjárt meglátjuk, mire képes a nagyüze­mi gazdálkodás. A mult évben egy nyolchektáros "kísérleti táblán bú­zát termeltek. Ezen a táblán az összes haladó agrotechnikai mód­szereket alkalmazták. Eredmé­nyük 41,5 mázsás terméshozam ett hektáronként. Vájjon melyik kis. és középparaszt dicsekedhetett a múltban ilyen terméseredimény. nyel? Bizonyos, hogy egy sem, mert nem volt lehetősége arra, hogy nagy terméshozamot elérhessen. VEGYÜNK EGY MÁSIK PÉL­DÁT. A város szélén a Rima bal­partján, zsombékos, lapályos, hasz­navehetetlennek tartott jókora földterület volt. Évekkel ezelőtt még senki sem mert volna arra gondolni, hogy ezt a területet is ki lehet használni. Csak a szövet­kezeti tagok agyában született meg a gondolat, hogy imilyen jé lenne ezen a területen rizst termelni. Ez a gondolat akkor kelt szárnyra, amikor 1952 nyarán a tagok egy csoportja tanulmányi látogatást tett a leleszi EFSz-ben, ahol ekkor már javában termelték a rizst. Az itt látottak nagyon meglepték a ri. maszombatiakat. Különösen, mikor elmondották nekik, hogy a rizster­melés számukra valóságos arany­bányát jelent. Több sem kellett a rimaszombatlaknak. Hazafelé jö­vet, az autóbuszban máris tanács­kozni kezdtek a látottak fölött. Szinte pillanatok alatt adták elő szebbnél szebb elgondolásukat. A tervet tett követte. Még 1952 őszén munkához láttak. Ásták a csatornákat és feltörték a bokor­tagi hasznavehetetlennek vélt te. rül'etet. Fárasztó, küzdelmes mun­ka volt. De nem maradt el az ered­mény sem. A mult évben már két hektárt vetettek be rizzsel, Ered­mény 77 mázsa jóminöségű rizs. Ebből 60 mázsát az államnak ad. tak, amiért 30.420 koronát kaptak, 17 mázsát pedig a tagság között osztottak szét a munkaegységekre. A télen már saját rizst használt minden egyes tag a disznóöléskor. A MULT ÉVI EREDMÉNYEK alapján továbbfejlesztik a rizs ter. mel'ését. Az idén már 12 hektárt vetnek be rizzsel. A jövő évben pedig húsz hektárra növelik a rízB­zsel bevetett terület nagyságát. Az „aranybányát" a rimaszombatiak is megtalálták. Most azon iparkodnak, hogy alaposan ki is aknázzák. Farkas Kálmán. Bemutatkozásra készülődik a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes Tavaszi készülődés közben talál­ja a látogató Hodyban a Csehszlo­vákiai Magyar Népművészeti Együt­test. Mo«t egy éve még csajk ter­vek, tervezgetések, gyermekcipői­ben topogott a NÉPES. Ma, aki Hodyban jár, meglepődik. Csuipa készülődés, izgalom. Egy hónap múlva Itt a bemutató. Kírályhelmeetól, Nagygérestöl Somorjáfg, Oroszvárig várják már, nagyon várják az együttes bemu­tatkozását. — Miért késnek? — halljuk itt is, ott ís. Szeptember, november, január és még mindig nem jönnek! Miért? Az Üj Szó, a Fáklya, az Üj If­júság és. általában a csehszlovákiai magyar és szlovák sajtó több íz­ben foglalkozott a NÉPES életé­vel, munkájával, amióta megala­kult. Az egyszeri látogató azenban ??eveset tudhat a nehézségekről, melyeik akadályozták a korábbi fellépést. A siető kiránduló, ha a jókedvű szántó-vető parasztembert nézi, gondol-e arra, mennyi gond, ter­vezgetés, reménykedés előzi meg a tavaszi boildog munkakezdést? Aligha. Igy jár a látogató is Hody­ban. Vidám tanulás, szorgalmas gyakorlatok, készülődések. Mosoly­gó, bizakodó arcok. Kemoly, elmé­lyedt munka. Bizony n»m egyszwü dolog igény«s kórusműveket beta­nulni. Nem egyszerű, ha olyan em­berek tanulják, akik e*ak hírből | ismerik a művészeti főiskolákat, akadémiákat. Sačiveťkeze t éltből, üzemeltből, bányavidékekről jöttek az együttes tagjai. Hosszabb beszélgetések, vi tatko­után mégis megtudhatja a látogató, milyen okok késleltették eddig a NÉPES fellépését. Antikon- Losoncon, Nagymegye­ren, vagy Rozsnyón a z kérdezik, hogy miért nem jön már a NÉ­PES? — érdemes akikor beszélni a bemutató előtti okoteról, melyek gátolták az együttest abban, hogy m^g az ősszel megtartsa bemuta­tóját. és még a télen elkezdje mű­Vészi körútiét. A látogató, a dalok, táncok és zeneszámok szívet, szemet gyönyör­ködtető próbáin igencsak elfeled­kezik kérdezősködni. Pedig a jó­kedvű mosolygások, vidám neveté­sek mögött ott van a türelmetlen készülődés láza és az elmúlt, köny­nyen elfelejtett nehéz küzdelmek emléke is. — Csak már a bemutató után lennénik — halljuk innen is onnan is — szünet, vagy ebéd közben. Ha megkérdezzük a türelmetlen­ség okát, meglepő, bátor és öntu­datos válaszokat kapunk. — Már több mint nyolc hónapia itt vagyunk. Bármikor felléphet­nénk, csak még a ruhák hiányos­nak. — Rulbák? Milyen ruhák? — A népviselethez szükséges ru­hák anyagát még nem kaptuk meg, — magyarázza Csák élvtárs, az üzemi bizottság elnöke. öten, hatan beseélnek egyszerre. — Igen és a csizmák! Ml fellép­nénk gyakorló cipőben is, de ak­kor hol maradna a tánc szépsége és eredetisége? Megkérdezzük Béres elvtársat, az együttes igazgatóját és ő csak meg­erősíti, amit az együttes tagjai mondanak, hogy bizony a megren­delések ügyében nem egyszer tet­ték meg az utat Hodyból Prágáig, de ez nem segített. A kezdeti nehézségek ellenére is nagy az optimizmus. Hibákról be­szélnek, de közben mosolyogva mondják, hogy nem lehet mindent egyszerre megoldani. Csáik elvtárs azt magyarázza, hogy párhónapos tanulás után so­kan elmentek közülük. A családo­soknak nem tudtak lakást biztosí­tani. Ez elég nagy baj volt, mert amíg itt tanultak, kiestek a ter­melésből, s kárfoaveszett a tanítá­sukra áldozott pénz. — Pártunk és kormányunk bi-: zenyára nem azért ad meg min­den támogatást az együttesnek, hegy munkánk ne legyen eredmé­nyes, — mondja Csák elvtárs. Nem, ezt egész biztosan nem akarja. A lakáskérdés, a nagyobb épület kérdése csakugyan égető. Béres elvtárs elmondja, hogy ez a megoldatlan lakáskérdés hátrál­tatja az együttest a munkában. A családosok hazautaznak szombaton, kl távolabbra, ki közelebb, hétfon aztán elkésve érkeznek, hiányoz­nak a próbákról. A panaszok helyt­állóak, de amint látjuk, ez sem szegi kedvüket. Állandó segítséget kapuink a kultúrmegbízotti hivatal­tól. Igaa, örömmel vennék, ha még nagyobb volna a segítség. Elsősor­ban több szakember kellene, akik az együttes munkáját megjavíta­nák és művészi színvonalát emel­nék. Ág elvtfirs, az együttes művészi vezetője hiányolja, hogy hazánk­ban senki sem foglalkozik magyar vonatkozású népi muzsikával. — Ahhoz, hogy híven fel tudjuk dolgozni népszokásainkat, táncain­kat, nagyon fontos lenne, hogy ifjú és idősebb zeneszerzőink fi­gyelmet szenteljenek a magyar vo­natkozású népszokásoknak. A zene­szerzők mellett pedig szükség len­ne az etnográfusok, néprajzi szak­emberek munkájára ls. Enélkül so­hasem leihet hiteles egy népszokás művészi feldolgozása. Ebben « munkáiban nagy segít­ségére lehet az együttesnek a Szlo­vák Tudományos Akadémia nép­rajzi osztálya, ahol tervbevették, hogy még ebben az évben meg­kezdik a magyar falvak népmű­vészetének rendszeres gyűjtését és feWolgazisát Igy nyilatkoznak a NÉPES tag­jai éa vezetői az áprilisi beírható tó előtt. Szemükben és szívükben a készülődés izgalma, Boldogok. Bi­zakodó jókedvük leküzdi a nehéz­ségeket. Az áprilisi bemutatón al­kalmunk lesz lemérni, milyen mun­kát végzett az együttes közel egy­évi tanulás után. A NÉPES vala­mennyi tagja játékával, táncával és énekével a legjobbat és legszebbet akarja nyújtani, hogy ezzel köszön­je meg azt a támogatást, amit dol­gozó népünktől, pártunktól és kor­mányunktól kap. Gyurcsó István •4 magyar népi művészegyüttesnek rendelkezésire áll mindenféle nép­viselet. A -képen az együttes tagjai magyar népi táncokat gyakorolnak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom