Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-04 / 54. szám, csütörtök

proletárjai egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 4, csütörtök 30 íällér VII. évfolyam, 54. szám Az állam politikai ereje mindenekelőtt a dolgozók egységétől, a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szilárd szövetségé­től, köztársaságunk nemzetei és nemzeti­ségei megbonthatatlan barátságától, az államszervek és a dolgozó nép szilárd és elválaszthatatlan kapcsolatától függ. Viliam Široký Az űj törvények és a nemzet! bizottságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket Tisztelt Nemzetgyűlés, Elvtársak, Testvérek! A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya a Nemzetgyűlés elé terjesz­tette a nemzeti bizottságokról szó­ló alkotmánytörvény tervezetét, a nemzeti bizottságokról és a nemze­ti bizottságokba való választások­ról szóló törvényjavaslatot, hogy tárgyalják meg és hagyják jóvá. Engedjék meg, hogy felkérjem a Nemzetgyűlés képviselőit: tárgyal­ják meg az előterjesztett törvény­javaslatokat népi demokratikus ál­lamrendszerünk további fejlődésé­ben, állaanunk további gazdasági és kulturális építésében való történel­mi jelentőségük tudatában. Köztársaságunk dolgozóinak nagy tömegei alkotóan kivették részü­ket a törvényjavaslatok kidolgozá­séiból. A tőrvényjavaslatok mosta­ni megfogalmazásukban visszatük­rözik az országos vita értékes ered­ményeit. Az a tény, hogy a vá­lasztásokat a demokratikus válasz­tási rendszer legkövetkezetesebb betartásával készítjük elő, hogy lé­nyegesen fokozzuk a nemzeti bi­zottságoknak, mint az államhata­lom helyi szerveinek jelentőségét éf végrehajtjuk a nem^-eti bizottsá­gok reformját, amely a hazánk fel­szabadulása óta szerzett tapaszta­latokra, valamint a legdemokrati­kusabb államrendszernek, a Szov­jetunió államrendszerének tapasz­talataira, továbbá arra a tényre tá­maszkodik, hogy a törvényjavasla­tokat országos vitára bocsátották a munkások, parasztok és a dolgo­zó értelmiségiek elé, azt bizonyítja hogy népi demokratikus álla­munk építésében és a demokrácia fejlesztéséiben köztársaságunkban fontos határkőhöz érkeztünk, hogy a szocializmus építésének útján rendszerünk demokratikus alapjai további elmélyítésének időszakába lépünk. A népi demokratikus rendszer ha­talomrajutása köztársaságunkban annak az elszánt küzdelemnek eredménye volt, amelyet a mun­kásosztály és a dolgozó nép az ál­lamhatalomért, az igazi népi kor­mány biztosításáért vívott. A dol­gozó nép Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja vezetésével hősiesen har­colt a náci megszállók ellen és még elevenen élt emlékezetében a cseh és szlovák burzsoázia gyalá­zatos árulása, ezért olyan állam­rendszer megteremtésére törekedett a felszabadult köztársaságban, amely biztositékát nyújtja annak, hogy a hatalom nem. jut ismét a kapitalista kizsákmányolók marok­nyi csoportjának kezébe mint az első világháború után. A polgári demokrácia és a néptől idegen bü­rokratikus államapparátus nem le­hetett ilyen államforma. A népi de­mokratikus államban leltük meg azt az űjtípusű államformát, amely az új történelmi feltételek köze­pette megfelelt a dolgozó nép szük­ségleteinek és követelményeinek. A nemzeti bizottságok a nép; demok­ratikus rendszer egyik alappilléré­vé váltak, szervezték a harcot a megszállók ellen és a felszabadulás után az államhatalom helyi szervei­vé váltak. Népgazdaságunk kulcs­fontosságú ágainak államosításával létrejött a népi demokratikus ál­lamnak, annak az újtípusú állam­iak gazdasági i-iapja, amelyben a Viliam Široký miniszterelnök nemzetgyűlési beszéde nép maga hozza, és képviselői által maga hajtja végre törvényeit és ellenőrzi végrehajtásukat. A népi demokratikus rendszer megterem­téséért és a népi demokratikus ál­lamnak a kassai /kormánypro­grammban elfogadott alapelvek sze. rint való következetes felépítéséért folytatott harc, az a harc, amely­nek élén Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja állott, megteremtette a dolgozók 1948 februárjában aratott győzelmének és a munkásosztály, mint a kis- és középparasztokkal és a dolgozó értelmiséggel szövet­kezett uralkodó osztály hatalma végleges megszilárdításának leg­kedvezőbb előfeltételeit. A kapitalista rendszerben kizsák­mányolt, jogfosztott és elnyomott dolgozó nép népi demokratikus köztársaságunkban az egész állam­hatalom egyedüli forrásává vált. Népünk felszabadulása után a Szovjetunió szüntelen segítségével hazánk szocialista építésének győ­zelmes útjára lépett. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a Nem­zeti Arcvonal vezető ereje, Gott­wald elvtárs vezetésével továbbra is a legfőbb figyelmet szentelte a né­pi tfe.jiv.kratikľis állam építésének. Abból az alapelvből indult ki, hogy fontos a gondoskodás az állani megszilárdításáról, politikai és gaz­dasági erejének fokozásáról, mert erŐ3 állam nélkül nem tudjuk visz­szavet-ni belső és külföldi ellen­ségeinek fondorlatait és nem valósít hatjuk meg a szocializmus építését. A párt továbbá a marxizmus-le­ninizmusnak abból a fontos tanítá­sából indult ki, hogy az állam poli­tikai ereje mindenekelőtt a dolgo­zók egységétől, a munkások, pa­rasztok és dolgozó értelmiségiek szilárd szövetségétől, köztársasá­gunk nemzetei éf nemzetiségei megbonthatatlan barátságától, az államszervek és a dolgozó nép szi­lárd és elválaszthatatlan kapcsola­tától függ. A népi demokratikus állam építésében felette nagyjelen­tőségű feladat jutott osztályrészül a nemzeti bizottságoknak, mint az áHamhatalom helyi szerveinek. Az állam jelentősége népgazdasá­gunk építése és átépítése első öt­éves tervének jóváhagyásával még jobban növekedett, mivel a népi demokratikus állam a szocializmus építésének legfőbb eszköze. Az ál­lam gazdasági-szervezési és kultu­rális nevelői funkciója a fokozatos gazdasági és kulturális építéssel és a szocialista termelési viszonyok lényeges fejlesztésével a népgazda­ság összes ágaiban még jobban elő­térbe lépett. Üj meg új követelmé­nyeket támasztottunk az állam­szervekkel, az államapparátussal szemben. E követelmények szelle­mében hajtottuk végre a kormány­ban és a központi hivatalokban fo­ganatosított szervezési intézkedése­ket is. Kitűnt, hogy a nemzeti bi­zottságok eddigi szervezési alkata nem felel meg hazánk szocialista építése egyre növekvő feladatai­nak. Ez különösen a mult év szep­tember 15-i, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala gyors eme­lésének biztosításáról szóló kor­mánynyilatkozattal kapcsolatban tűnt ki. A nemzeti bizottságok, amelyek becsülettel teljesítették feladataikat a munkásosztály hatalmáért vívott harcban és jelentős szerepet töltöt­tek be népi demokráciánk sében, most a szocializmus építé­sében új feladatok előtt állnak, me­lyek megkövetelik ? nemzeti bi­zottság és a nép kapcsolatának el­mélyítését. A nemzeti bizottságok e téren eddig nem töltötték be ki­elégítően jelentős funkciójukat népi demokratikus rendszerünkben, amit főleg az okozott, hogy nem kap­csolták össze kellőképpen az ál­lamigazgatás szerveit a dolgozó nép legszélesebb tömegeivel. A Szovjetunió tapasztalataiból tudjuk, hogy a szovjetek ereje és tekinté­lye -éppen a tömegekkel való fel­bonthatatlan kapcsolatukban, min­dennapi munkájukban, a tömegek szervezésében és alkotóképességeik­nek a kommunizmus építésére való serkentésében van. Az alapvető kü­lönbség a szovjetek, és a tömegek fölött álió, a néptől idegen és a néptől elidegenedett, — Sztálin elv­társ szerint — „a lakosságtól áthág­hatatlan válaszfallal elválasztott" burzsoá államapparátus között ép­pen a tömegekkel való elválasztha­tatlan kapcsolatban rejlik. A szov­jet apparátus ereje abban van, hogy egyenesen összeforr a töme­gekkel. A kormány ezért elhatározta, hogy a népi demokratikus állam építésében további jelentős lépést tesz előre és a szocialista építés mai szükségletei és a dolgozók kép­viselői szovjetjeinek nagy példaké­pe szerint végrehajtja a nemzeti bizottságok új, törvényes átszerve­zését. A törvényjavaslatok legfőbb alapelve a nemzeti bizottságok tag­jai és a dolgozó nép következetes, mindennapi kapcsolatának alapel­ve. A törvényjavaslatok, mint isme­retes, a május 9-i alkotmányból indulnak ki és nem érintik az al­kotmánynak az egységes államha­talom legfőbb szerveinek államunk szervezetére vonatkozó alapvető rendelkezéseit. A nemzeti bizottsá­gokat már a mult év szeptember 15-én elfogadott alkotmánytörvény alárendelte a kormánynak. A ja­vasolt tőrvények célja éppen az al­kotmány ama rendelkezéseinek kö­vetkezetes megvalósítása, melyek szerint a nemzeti bizottságok a községekben, járásokban és kerü­letekben az államhatalom képvise­lői és végrehajtói, a nép szabadsá­gának és jogainak őrei, a nép ál­tal választott, ellenőrzött és visz­szahívbatró, a népnek felelős szer­vek. A javasolt törvények ezen alap­elvek szellemében megállapítják, hóigy a nemzeti bizottságok Cseh­szlovákia dolgozó népe államha­talmának helyi szervei. A kormány utasításai -és a köztársaság törvé­nyei alapján, működési területükön irányítják a szocializmus gazdasá­gi és kulturális építését. Gondos­kodnak a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb és tökéletesebb kielégítéséről. Minden irányú működésükkel gon­doskodnak az emberről és az ember I jólétéről. A nemzeti bizottságokról szóló új törvények jelentő­sége és tartalma A nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek alapvető feladata a gazdasági és kulturális építésben tehát szoros és állandó kapcsolatot fenntartani a dolgozók legszélesebb rétegeivel. Minél jobban kiveszi részét a nép a nemzeti bizottságok munkájából, annál jobb lesz a nemzeti bizott­ságok munkája. Ez az az út, ame­lyen a nemzeti bizottságok megtíz­szerezhetik államapparátusunk ere­jét. A dolgozók részvételét az ál­lam igazgatásában a' nemzeti bi­zottságok nagyszámú tagjain kívül a legkülönféléb formákban, úgy­mint állandó albizottságokban, az állandó albizottságok körüli aktívá­kon, a bizalmiak testületében, érte­kezleteken, beszélgetéseken és gyű­léseken szervezik meg. A nemzeti bizottságok minden­napi munkájában kell, hogy kap­csolatuk a néppel megnyilvánuljon. Ha a nemzeti bizottságok figyel­mesen és készségesen fognak rea­gálni a dolgozók szükségleteire, ha a dolgozóknak kellőképpen meg­magyarázzák a fontos párt- és kor­mányhatározatokat, ha minden fon­tosabb döntésük előtt tanácskozást folytatnak a dolgozókkal, rendsze­resen jelentést tesznek és beszá­molnak működésükről, akkor el vár­hajtják, hogy a dolgozók legna­gyobbfokú támogatására találnak. Nem kevés olyan nemzeti bizott­ságunk van, amely a 'gazdasági és kulturális építés szervezésében gaz­dag tapasztalatokat szerzett, a dol­gozókkal szoros kapcsolatban elsa­játította a szervező és irányító te­vékenység helyes módszereit. Sok példát említhetünk a dolgozók szükségleteiről való mintaszerű gondoskodásról. A nemzeti bizott Ságokban már sok funkcionárius fejlődött népi demokratikus rend­szerünk méltó képviselőjévé, meg­állták a helyüket mint becsületes és a szocializmus ügyéhez határ­talanul ragaszkodó funkcionáriu­sok, mint olyan emberek, akiket az a törekvés hat át, hogy minaen képességüket és munkaerejüket a nép szolgálatának szenteljék, mint olyan emiberek, akik a iegmegtisz­telöbb és legfel el ősségtel jesebb feladatnak tekintik funkciójuk be­töltését, akik nem ismernek sógor, ságot, komaságot és protekciót, karrierizmust, funkciójuk kihasz­nálását személyes érdekekre, . vagy más, a polgári társadalomtól örö­költ aljasságot. Látnunk kell azon­ban, hogy a nemzeti bizottságok­ban olyan funkcionáriusok is van­nak, akik meggyőzés helyett dik­tálnak, a mindennapi tömegszerve­zési munkát hivataloskodással és rendelkezések kiadásával helyette­sítik és ezzel bürokratizmusba es­nek. Ezek a módszerek természete­sen elidegenítik a tömegeket a nemzeti bizottságoktól. A dolgozók nem látják és nem is tátiiaják sa­ját hatalmi szervüket az ilyen nemzeti bizottságokban, ellenkező­leg, ezek a nemzeti bizottságok el­mossák a dolgozók előtt a burzsoá köztársaság hajdani bürokratikus apparátusa és a nemzeti bizottsá­gok közötti különbségeket és bi­zalmatlanságot keltenek népi de­mokratikus szerveinkkel szemben. A nemzeti bizottságok akkor tel­jesíthetik jól alapvető feladatukat, ha állandóan ügyelni fognak a tör­vényekben kifejezett alapelv betar­tására, ha a kerületekben, járások­ban és községekben kifejtett műkö­désükben a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szövetsé­géire támaszkodnak, e szövetség­nek szervei fia őrei lesznek és tel­jes felelősséget viselnek azért, hogy helyi viszonylatban senkinek se sikerüljön megbontania ezt a szövetséget, — népi demokratikus rendszerünk alapját. Aa üj törvé­nyek minden előfeltételt megadnak a demokrácia kiterjesztésére és el­mélyítésére a falvakon, a földmű, ves tömegek fokozottabb bekapcso­lására a közéletbe és a munká­sok a kis. és középparasztok szö­vetségéinek megszilárdítására. A Nemzeti Arcvonal, a munká­sok, parasztok és dolgozó értelmi, ségiek szövetsége, a kommunisták és pártonkívüliek és a Nemzeti Arcvonalba tömörült más politikai pártok tagjai tömbjének politikája gyakorlatilag a nemzeti bizottsá­gokban nyer kifejezést. A nemzeti bizottságok gondoskodni fognak arról, hogy az állandó albizottsá­gok és más szervek átján minél több polgárt bevonjanak a baráti együttműködésbe és a szocialiwmis aktív, kezdeményező építőivé ne­veljék őket. A nemzeti bizottságok fe a cíp kapcsolatának szilárdítására és el­mélyítésére irányul a nemzeti bi­zottságok tagjai számának növelé­sére vonatkozó rendelkezés is. Nagyjelentőségű politikai értelmű intézkedés ez, amelynek az az alap. vető értelme, hogy a nemzeti bi­zottság megválasztott tagja gya­kori és szoros kapcsolatot tartson fenn összes választóival, hogy tá. jékoztathassa őket a nemzett bi­zottság működéséről ós tolmácsol­hassa a nemzeti bizottságoknak a Választók kéréseit és igényeit. A nemzeti bizottságok tagjainak tíz­ezreiből alakítandó állandó albizott­ságokra vonatkozó rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy minél na­gyobb számú polgárt vonjon be aktív együttműködésre az állandó albizottságokkal és ezzel megte­remtse a munkatársak nagy akti­váit. Az előterjesztett törvényjavasla­tok kiemelik a nemzeti bizottságok, mint hatalmi szervek helyzetét és ezért következetesen elválasztják a nemzeti bizottságokat, mint az ál. Iarnhatalom szerveit végrehajtó szerveiktől. A nemzeti bizottság, mint az államhatalom szerve, kép­viselőtestület, amely a szocia izmus építése összes feladatainak megva­lósítója és felelős teljesítésükért. Funkciója abban van, hogy bizto­sítja e feladatok teljesítését, a dol. gozókat mozgósítja e feladat telje­sítésére, alárendelt szerveket alakít melyeket igazgat és irányít. A törvényjavaslatok következete­sen alkalmazzák a demokratikus centralizmus alapelveit. A nemzeti bizottságokat felsőbb szervek irá­nyítják, azaz a felsöbbfokú nem­zeti bizottságok és a kormány, te. hát a nemzeti bizottságok felelő, sek ezeknek a szerveknek. A felsőbb szervek határozatai feltétlenül kö. telezik az alsóbbfokú szerveket, emellett azonban meghagyják az alsóbbfokú szervek legszélesebb­körü kezdeményező jogát. Ez azt jelenti, hogy a fő kérdések közpon­ti irányítását és megoldását egybe­kötik az állami végrehajtó hata­lom legszélesebbkörü decentralizá­lásával. Ez az az alapelv, amely lehetővé teszi a szocializmus építé­se egységes vonalának megvalósí­tását és egyúttal kellőképpen, te. kintetbe veszi a helyi szükséglete, ket és sajátosságokat. A nemzeti bizottságok ilymódon haniMu-ir^an összekötik az országos a o*!yl érdekeket. Egyrészt országot, fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom