Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-18 / 67. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! mm • 'WwMČ 1 ÉÉÉ 1 •áíw w • SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 18, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 67, szám A mai számban: A választásokkal még jobban megszilárdítjuk a munkások, dolgozó parasztok és- a dolgozó értelmiség szövetséget (1—2—3. old.) Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek a Nemzeti Arcvonal Akcióbizottsága ülésén mondott beszéde (4. old.) Az ideológiai színvonal emeléBe a szenei járás párt­tagjainak legfontosabb feladata (5. old.) A központi választási bizottság jelentése a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásairól (6. old.) Munkások, katonák és diákok a Szovjetunió jelenkori képzőművészetének kiállításán (7. old.) A választásokkal még jobban megszilárdítjuk a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét Viliam Široký miniszterelnök beszéde a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága bővített elnökségének ülésén Tisztelt elvtársak, testvérek, drá­ga barátaim! A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya május 16-ára írta ki a he­lyi, járási és kerületi nemzeti bi. zottságokba való választásokat. Két hónap múlva népünk megvá­lasztja képviselőit az államhatalom helyi szerveibe. A városok és falvak dolgozó né­pe, mint minden hatalom egyedüli hordozója népi demokratikus álla­munkban, ez aktus fontosságának és felelősségének tudatában gya­korolja majd elvitathatatlan jogát, amelyet a május 9-i alkotmány biztosít számára. A küszöbön álló választások további fontos lépést jelentenek abban a törekvésünk­ben, hogy megszilárdítsuk a népi demokráciát, elmélyítsük állami és közéletünk demokratikus elveit, megerősítsük népi demokratikus államunkat. A választásokon a kommunisták és pártonkívüliek, valamennyi po­litikai párt, tömegszervezet és egyéb csoport egységesen vesz részt, szilárdan tömörülve a Nem­zeti Arcvonalban, a munkások, pa­rasztok és a dolgozó értelmiség harci szövetségében. Ez az egység gyakorlati kifejezésre jut abban, hogy a Nemzeti Arcvonal minden választókerületben közös jelöltet ajánl. Elég idő telt el ahhoz, hogy min­den választó megítélhesse a Nemzeti Arcvonal politikájának helyességét, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Nemzeti Arcvonal vezető politikai ereje politikájának helyességét. Milyenek azok az eredmények, amelyeket népi demokratikus álla­munk építésében, hazánk gazdasá­gi és kulturális fejlődésében elér. tünk és amelyekkel a Nemzeti Arc­vonal a választók elé lép? A Nemzeti Arcvonal kormányának politikája biztosltja köztársaságunk önállóságát és függetlenségét Hála a szocialista ország-építés­ben végzett sikeres munkánknak, hála következetes békepolitikánk­nak és elsősorban hála a Szovjet­unióval és a demokratikus tábor országaival fennálló szövetségünk­nek és barátságunknak, köztársa­ságunk önállósága és függetlensé­ge biztosítva van és nemzetközi helyzete szilárdabb, mint bármikor ezelőtt. Ezt a rendkívül fontos tényt azokban a napokban állapít­juk meg, amikor 15 év telt el ha­zánknak a német nácisták által való megszállása óta. Akkoriban sok polgárunk felvetette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy Csehszlo­vákia ellenállás nélkü} kapitulált, hogy elvesztette nemzeti és állami függetlenségét? Az elmúlt évek fejlődése válaszolt erre a kérdésre. Az ok a csehszlovák burzsoázia áruló politikája volt, azé a burzsoá­ziáé, amely idegen imperialista érdekek szolgálatában állt és ezért nem volt képes megvédeni a köz. társaság önállóságát. Az Imperia­listáknak, akikkel a csehszlovákiai burzsoázia képviselői egybekötötték sorsukat, nem fűződött és nem fű­ződik érdekük Csehszlovákia léte­zéséhez. Ezt a történelmi tanulsá­got megértették a dolgozók legszé­lesebb tömegei, megértette népeink minden becsületes tagja. Megértet­ték, hogy csakis a Szovjetunióval való szövetség és barátság politi­kája az a politika, amelyet kez­dettől fogva hirdetett és folytatott Csehszlovákia Kommunista Pártja, csakis ez a politika biztosíthatja a csehszlovák állam létezését és nem­zeteinek szabadságát. A második világháború utáni nemzetközi fej­lődés, hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása és az egész háború utáni fejlődés igazolta e tanulság helyességét. Ezt a tanulságot köztársaságunk minden becsületes polgára megér­tette. De »nem akartákc megérteni a burzsoá reakció áruló képviselői, akik köztársaságunkat ismét a nyu­gati imperialisták kénye-kedvére akarták kiszolgáltatni, ugyanazok­nak a nyugati imperialistáknak, akik ma nem csekély erőfeszítést fejtenek ki a német militarizmus és nácizmus feltámasztására. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja biztosította, hogy köztársaságun­kat minden időkre a szövetség és barátság kötelékei fűzik a Szovjet­unióihoz, amely szövetség és barát­ság hazánk önállóságának és füg­getlenségének megpendíthe tetlen alapja lett. Az egész további fejlődés igazol­ta, milyen életfontosságú e politika nemzeteink életére és szabadságára. Csakis azáltal, hogy köztársaságun­kat a Szovjet Hadsereg felszabadí­totta és bevezettük a népi demo­kratikus rendet, vetettük meg álla­munk szabad létének és független­ségének tartós alapjait. A nagy demokratikus tábor számottevő tag­jává váltunk. A szomszédos álla­mokkal, Lengyelországgal, Magyar, országgal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a baráti együtt­működés kapcsolatai kötnek össze bennünket. Barátaink és szövetsé­geseink az összes európai és ázsiai népi demokratikus államok. A Szov­jetunió önzetlen baráti támogatás­ban részesít bennünket, rendelkezé­sünkre bocsátja tudományának, technikájának és szocialista munka" szervezésének nagy vívmányait. Ma, amikor a német militarizmus felélesztésére irányuló kísérletek ta­núi vagyunk, mindenkit, akinek drá. ga államunk szabadsága és függet­lensége, öntudattal és biztonsággal tölt el az a tény, hogy köztársasá­gunk élén nem áruló és megvásá­rolható burzsoá klikk áll, hanem a dolgozó nép képviselői, hogy köz. társaságunk a demokratikus tábor szilárd része, és hatalmas, legyőz­hetetlen támaszra talált a Szovjet­unióban. A Nemzeti Arcvonal politikája tehát biztosította hazánk szabad­ságát és függetlenségét és továbbra is a legszentebb kötelességünknek tekintjük, hogy megvédjük köztár. saságunk szuverenitását, önállósá­gát és függetlenségét, mint nemze­teink gazdasági és kulturális fej­lődésének alapvető feltételét. Nemzeteink akaratával és érde­keivel egybehangzóan következetes békepolitikát folytatunk, minden erőnkből arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi fe. szültseg enyhüléséhez és a világ­béke megtartásához. Nagy jelentó­séget tulajdonítunk annak a tény­nek, hogy a nagyhatalmak képvi­selői hosszú szünet után ismét egy. begyültek és berlini konferenciáju­kon a nemzetközi politika legfon­tosabb kérdéseinek békég megoldá­sáról tárgyaltak. A berlini konfe­renciának a további, genfi konfe­rencia egybehívásáról ég a lesze­relés szükségéről hozott hatá. rozatai megszilárdítják azt a meg­győződésünket, hogy elérhető a nemzetközi feszültség enyhítése, és ezen a téren még fokozottabb erő. feszítésekre buzdítanak bennünket. Teljes mértékben támogatjuk a szovjet kormány javaslatait a né­met és az osztrák kérdés rendezé­sére, amely javaslatok megfelelnek köztársaságunk létfontosságú érde­kednek. Történelmi jelentőségű a szovjet kormány javaslata az eu­rópai kollektív biztonság rendsze­rének létrehozására. Nincs olyan lényeges akadály, amely meggátol­ná az európai országok békés együttélését, tekintet nélkül tár­sadalmi és politikai rendszerükre, nincs olyan akadály, amely lehe­tetlenné tenné egvüttmüködésüket. Mert Európa nemzeteinek érdeke a béke megőrzése. Ezért hisszük, hogy a kollektív biztonság elve Európa népei közt egyre több hí­vet szerez és hozzájárul közeledé­sükhöz, kifejleszti együttműködésü­ket. Ilyen együttműködésre törek­szünk minden országgal és tovább akarjuk fejleszteni kereskedelmi kapcsolatainkat a kapitalista álla­mokkal. örülünk, hogy sok kapita­lista állam gazdasági és politikai köreiben egyre inkább túlsúlyba jut az a nézet, hogy a megkülön­böztetésnek és a gazdasági kapcso­latok megszakításának politikája el­sősorban saját érdekeiknek van ká­rára és hogy helyes a kereskedel­mi kapcsolatok kifejlesztésére töre­kedni, mindkét részvevő féi kölcsö­nös előnyére. A pártnak és a Nemzeti Arcvonal kormányának politikája biztosítja a köztársaság belső egységét és szilárdságát Pártunk és kormányunk nagy fi­gyelmet fordított és fordít a köz­társaság belső egységének megszi­lárdítására és elmélyítésére. A bur­zsoá Csehszlovákia jellegzetesen az éle s társadalmi és nemzetiségi el­lentétek országa volt. Az uralkodó burzsoázia abban a törekvésében, hogy könnyebben uralma alatt tairt­s a a dolgozókat, a munkásokat a parasztok ellen, a várost a falu ellen uszította és a burzsoá poli­tikai pártok határtalan demagógiá­val igyekeztek egymás ellen uszíta­ni a dolgozók egyes rétegeit. A nemzetiségi elnyomás politikája, amelyet az uralkodó burzsoázia al­kalmazott, a szeparatista és irre­dentlsta erők melegágyává vált. A burzsoá rendszertől eltérően, amelynek érdeke a dolgozók egy­más ellen uszítása, a mi népi de­mokratikus hazánk rendíthetetlen politikaj alapj a a Nemzeti Arcvo­nal, a városok és falviak dolgozói, nak szövetsége, a munkások, pa­rasztok és a dolgozó értelmiség szö­vetsége, az a tömb, amelyben a kommunisták egyesülnek a párton­kívüliekkel, a többi politikai párt, valamint a tömegszervezetek tag­jaival. Ez az egység a munkás, osztály, valamennyi dolgozó pa­rasztnak — szövetkezeti tagnak és egyéni gazdálkodónak — és a dol­gozó értelmiségnek legsajátabb ér­A kormány politikája és kulturális életünk Nagy és meggyőző sikereket ér­tünk el hazánk gazdasági és kul­turális fejlődésében. Mint ismere­tes, az egész ipari termelés az el­múlt ötéve s terv folyamán duplá­jára emelkedett, pontosan 102.2 szá­zalékkal. Gyorsan fejlődik különö­sen gépiparunk, amelynek termeié, se az ötéves terv folyamán összesen 230 százalékkal emelkedett. Jelentő­sen gyarapodott a közszükségleti cikkek gyártása is, a könnyűipar­ban 43 százalékkal, az élelmiszer­iparban 86.6 százalékkal, és emel­dekeiből fakad, amelyek hazánk építéséhez, iparunk és mezőgazda­ságunk fejlesztéséhez, tudományunk és technikánk színvonalának eme. léséhez, a dolgozók életszínvonalá­nak rendszeres emeléséhez fűződ­nek. Ezen az alapon sikerrel épít­hettük államunkat és fejleszthettük népgazdaságunkat. A népi demokratikus rend beve­zetésével kiküszöböltük a nemzeti, ségi ellentétek okait is. A Cseh­szlovák Köztársaságot a csehek és szlovákok egyenjogú és testvéri együttélésének elvén újítottuk meg. Sikerrel oldottuk meg a szlovák kérdést. A szlovák nemzetnek a marxizmus-leninizmus elveinek szel­lemében nemcsak teljes egyenjogú­ságot biztosítottunk, hanem ugyan­akkor hozzáfogtunk az egyenjogú­ság gazdasági feltételeinek megte­remtéséhez is. Szlovákia iparosítá­sával gyors ütemben megszüntet­tük Szlovákia gazdasági é s kultu­rális elmaradottságát és megte­remtettük a nemzeti élet teljes fej­lődésének minden előfeltételét. Egy" ben biztosítottuk a köztársaság va­lamennyi nemzetiségének egyenjo. gúságát. A köztársaság egysége és ereje szilárdan támaszkodik a nem. zetek testvériségére, amelyet a szo­cializmus építésén végzett együttes munka egyre jobban megszilárdít. biztosítja gazdasági szüntelen fejlődését lett hangsúlyozni kell, hogy az ipa. ri termelés évről évre emelkedett, tehát biztosítottuk az ipari terme­lés szüntelen növekedése és ezzel kapcsolatban az iparban, közleke­désben, kereskedelemben, valamint a népgazdaság összes többi ágaza­tában foglalkoztatottak számának szüntelen emelkedését is. Az ipar. ban foglalkoztatottak száma több mint 30 százalékkal nőtt. A kapi­talizmus viszonyai közt ilyesmi nem volt lehetséges és ma sem lehetsé­ges. Csehszlovákia népe valóban büszke lehet arra, hogy ipari ter­melése, elsősorban a nehézipara a vi­lágon a legfejlettebbek közé tarto­zik. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének adataiból kitűnik, hogy Csehszlovákia — a termelést egy lakosr a átszámítva — már 1951­ben, illetve 1952-ben kőszénterme­lésben a világon a hatodik helyet, nyersvastermelésben ugyancsak a hatodik helyet, acéltermelésben az ötödik helyet, villanyáram­termelésben a hetedik helyet, sőt a gépipari termelésben a ne­gyedik helyet foglalta el a vi­lágon. 1953 végén helyünk még job­ban megjavult az acélgyártásban, mert ezen a téren megelőztük Nyu­gat-Németországot és valószínűleg az acéb egyik nagyhatalmát, Ang­liát (Taps.) Nem lehet tehát kétség a felől, hogy az ötéves terv folyamán nehéziparunkban a népi demokratikus Csehszlovákia gazda­sági és politikai erejének megbíz­ható támaszát építettük fel Ez munkásaink, művezetőink, műszaki dolgozóink és mérnökeink önfelál­dozó munkájának eredménye, ame­lyet saját forrásainkból, saját erőnk­kel értünk el, és erőnket megsok­szorozta a Szovjetunió önzetlen, ba­ráti támogatása. Elég. ha összeha­sonlítjuk iparunk fejlődését a fel­szabadulás után, különösen pedig első ötéves tervünk folyamán, a nálunk nem is olyan rég végbe­ment kapitalista fejlődéssel, hogy felismerjük, milyen óriási a népi demokratikus rend fölénye a kapi­talista rend fölött, milyen felbe­csülhetetlen előnyöket biztosítanak a dolgozó népnek már azok az ered­mények is, amelyeket eddig a szo­cializmus építésében köztársasá­gunkban elértünk. Nézzük csak, mi történik manap­ság a kapitalista országokban. Mi­alatt a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok gazdasági éle­te szüntelen fejlődésben van, azalatt a kapitalista Nyugat országaiban 1953-ban egyre fenyegetőbben lép­tek fel a gazdaságj válság tünetei. A tizenöt legfontosabb kapitalista államban — köztük az Amerikai Egyesült Államokban is — amelyek a kapitalista világ egész ipari ter­melésének kereken 94 százalékát képviselik, 1953-ban jelentékenyen csökkent a termelés. Az Amerikai Egyesült Államok nyomására az Északatlanti Szövetség tagállamai nemcsak hogy nem csökkentették, hanem ellenkezőleg, még jobban fo­kozták katonai költségvetésüket. Az 1953. évi óriási katonai kiadások pusztító hatással vannak a népgaz. daság fejlődésére a legtöbb kapi­talista államban. Ezenkívül az Északatlanti Szövetség országainak nemzetgazdasága az amerikai mo­nopóliumok érdekei és szükségletei szerint fejlődött, amelyek szöges ellentétben állnak ezeknek az álla­moknak az érdekeivel és szükség­leteivel. É s ma, noha a lázas fegy­verkezés tovább folyik, egyre szem­betűnőbben nyilvánulnak meg a válság tünetei. Az ipari termelés csökken, mégpedig ez a csökké, nés elsősorban a kapitalizmus fel­legvárában — az Amerikai Egye­sült Államokban észlelhető. A dol­gozók további százezrei állnak a munkanélküliség, nyomor és éhség rémítő kilátásai előtt. Ne m lehet­nek kétségeink afelől, milyen volna Csehszlovákia dolgozó népének sor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom