Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-18 / 42. szám, csütörtök

1954. február 19 . ni %m 3 * PARTELET Új vezetőséget választott a bratislavai íiovosmait-Emaiiit-üzein pártszervezete Az évzáró gyűlés délután 2 órá. Ha volt kitűzve. Ügy gondoltam, hogy kissé korábban megyek, hogy' elbeszélgethessek a munkásokkal. A munkaerkölcs az egész üzem ben általában jó. A munkások pa­naszkodtak kissé a koksz minősé­gére Néh a fékezi őket az öntés, ben, mert nem ad elég kalóriát. — A zománcozókemencék sem a leg­újabbak — mandja Balázs elvtárs. Az ott a legújabb — mutat az egyik kemencére. Gázkemence. Annál öröm dolgozni. Szeretnénk a többit is gázfűtésre átépíteni. Sok minden megváltozott itt, amióta a miénk a gyár. Sok üj gépet, meg szer­számot kaptunk, de legjobb lenne az összes régit kicserélni. Idővel az ís meglesz. Közben két óra lett. Bementünk egy nagyobb helyiség-be. A helyi ség homlokzatát most az állami a vörös zászló díszíti. Az asztai'on Zápotocký és Široký elvtársak mell­szobrai A pártbizottság az évi beszámo­lóban részletesen ismertette a párt­szervezet mult évi munkáját. Be­számolt az eredményekről és hi­bákról. A hangsúlyt főleg a hibák és hiányosságok feltárására helyez te. A szocialista munkaversenyben a kommunisták nem jártak az élen — állapítja meg a besaámoló. Még a bizottsági tagok ig sokszor le­maradtak a jól dolgozó pártonkí­vüli munkások teljesítménye mö­gött. Ha a munkásokat vezetni akarjuk, hasonló esetnek a jövőben nem szabad előfordulnia. Annak pedig, hogy a kommunisták a jö­vőben a legjobb munkások lehes­senek. csak egy módja van: ideo­lógiailag kell képezni magukat. A szaktudás terén ninc s hiány, de annál aagyobb mutatkozik eszmei téren. Ezért minden párttagnak rendszeresebben kell részt vennie a pártok tatáson, mint eddig. Ko­molyan kell tanulniok. A hibák és hiányosságok eltávolításának előfel­tétele, hogy ideológiai színvonalun­kat emeljük. Ha fejleszteni fogjuk ideológiai tudásukat, feltétlenül megtanulják, hogyan kell megjaví­tani az üzemi pártszervezetük szer­vezési munkáját is. Az üzemi párt szervezetben olyan kommunistákra van szükség, akik értenek a párt­munkához. Ez elsősorban a bizott­sági tagókra vonatkozik. Az eszmei téren állandóan fejlődő bizottsági tagok gyorsan felfogják majd, hogy mindnyájan együttesen és minden párttag külön-külön, gzemélyesen is felelős az üzemi szervezet munká­jáért. A tanulás mindannyiunkban megérlelj a kollektív felelősségérzés fontosságát a bizottság munkájáért és általában minden munkáért. A kommunisták feladata élenjár­ni a szocialista munkaversenyben és az úi munkamódszerek beveze tésében. Példát kell mutatniok a.' anyaggal való takarékosságban, a selejt csökkentésében. a munka jó megszervezésében, az önköltség csökkentésében és az előforduló hi­bák eltávolításában. A marxizmus-leninizmus alapos tanulmányozása segítségünkre lesz abban, hogy megértessük a munká­sokkal a szocialista munkaverseny fontosságát. Megtanít arra hogyan kell az üzemi bizottság é.s a rész­legbizottságok segítségéve) jól meg­szervezni és rendszereser ellenőriz ni és kiértékelni az elvégzett mun­kát Az üzemi pártszervezet megerő­sítése érdekében az évzáró taggyű­lés erős agitátor és propagandista ká derek nevelésével bízta meg az új bizottságot. Célúi tűzték ki. hogy a kommunisták a pártonkívülieknek minden téren tanácsadóik és veze tőik tesznek Hogy ez* elérhessék a pártoktatáson való pontos rész vétel mellett a pártcsoport- és a rendes taggyűléseken, elsősorban pedig d pártbizottság; gyűléseken alaposan megvitatják megvilágít ják pártunk politikáját, mind az üzemi munkákkal, mind pedig a bel- és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Az évzáró gyűlés szigorúan bí­rálta a lelépő bizottságot, főleg a tómegszervezetekben végzett munka elhanyagolásáért és a tömegpoliti­kai munka hiányosságaiért. Jakeš elvtárs a szakszervezeteknek nyúj­tott elégtelen segítségért, Bláha elv­társ pedig az öntödei munkások egymáshoz való jó viszonya hely­reállításának elhanyagolásáért von­ta felelősségre a bizottságot. A munkások egymáshoz való jó vi­szonya nagyon fontos kérdés a ter­melési feladatok egyenletes teljesí tése szempontjából. Molnár elvtár s önbírálatában el­ismerte, hogy ö és az általa irá­nyított pártcsoport nem értek el olyan eredményeket, mint az 1952 es évben. ígéretet tett, hogy a jö­vőben úgy fog dolgozni az egész csoport, ahogy azt pártunk alap­szabályai és a központi bizottság minden kommunistától megkíván ják. A vitában minden bizottsági tag és minden párttág munkáját kiér­tékelték. A jó munkát végzett elv­társakat elismerésükkel tüntették ki., de élesen bírálták azokat, akik nem tettek eleget párttagsági kö­telességüknek. Azután Riško elv­társ kezdeményezésére megvitatták, hogyan fogják megteremteni a több és főleg a jobbminöségü termeléshez szükséges előfeltételeket. Az Emai­lit-üzem — mondják az elvtársak — termékeive] nagyban hozzájá­rulhat a munkások és a kis- kö zépparasztok közötti jó viszonj megszilárdításához. — Hogyne érin tene minket, ha rossz szalámit vqgy rosszall szabott ruhát kap nánk az üzletekben — mond ják. Ugyanúgy érintené a vevőt, ha a mi árunk rosszminőségű vol­na. Ami pedig a külföldre szánt termelésünket illeti — csak nem hozhatunk szégyent nemzeti üze. münk termékeire Megfogadták az elvtársak, hogy a selejtet a minimumra fogják csökkenteni. Elhatározták, hogy a januári szénhiány következtében beállt lemaradást a X. pártkon­gresszus tiszteletére vasárnapi mű­szakokkal pótolják. Azután a párt­csoportok, a lelépő bizottság és a jelölő bizottság ajánlata alapján alapos vita után egy kivételével teljesen új bizottságot választott az évzáró gyűlés. Az új pártbizott­ság összetétele biztositéka a jövő­ben végzendő jő munkának. Az új vezetőségbe beválasztották Takács Károly öntő elvtársat. Takács elv­társ sokszor járt elö jé példával. Legjobban rendben tartja a gépe­ket és megbecsüli a szerszámokat. Januárban, amikor a szénhiány miatt befagyott a kemence, Takács elvtárs meggyőzte és megszervez­te egész munkacsoportját, a pár­tonkívülieket is s megszakítás nél. kül egy második műszakot szer­veztek meg, hogy elejét vegyék a nagyobb károknak. Takács elvtárs­nak azonban van egy hibája. Túl hirtelen természetű. Erről le kell szoknia, mert emiatt sok kárt okozhat a pártnak. Molnár elvtárs, mint pártcsoport­vezetö, a legjobban megállta a he­lyét az elmúlt évben, de az évzá­ró gyűlésen elhangzott kritika alap. ján sok tekintetben meg kell javí­tania munkáját. Riško Péter elvtár s egyike a leg­aktívabb elvtársaknak az üzemben. Munkásmozgalmi múltja és eszmei fejlettsége biztosíték arra. hogy az üzemi pártszervezetben gyökeresen megváltozzon a munka. A többd megválasztott bizottsági tag is mind bizonyítékát adta eddigi mun­kájával. hogy a párt és az üzem ügye szívügyük. A bizottság megválasztása után natározatot hoztak, hogy Novotný elvtársnak a párt központi bizott­sága december 3—5-i ülésén mon. dott beszámolója alapján munka­tervet dolgoznak ki és szigorúan ragaszkodni fognak a terv szerinti munkához Nagyobb gondod fognak fordítani i pártoktatási évre a pártsajtó olvasására Sztálin és Gottwald elvtársak írásai tanulmá­nyozására. Száraz József Az SzKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának részvéttávirata S. Blagojevova halála alkalmából Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak Szófia Az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély részvétét fejezi ki a Bolgár Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagy­követének, a Bolgár Kommunista Párt egyik legrégibb dolgozójának, a Bolgár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagja, Stella Bla­gojevova elvtársnő elhunyta alkal­mából. Az SzKP Központi Bizottsága A Szovjetunió Minisztertanácsa Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának közleménye Stella Blagojevova elhunyta aikalmáből Bulgária Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának nevében a következő közleményt tet­ték közzé: ,,1954. február 16-án súityos beteg ség után Moszkvában meghalt Stella Blagojevova elvársnő, Bulgária Kom munista Pártja Központi Bizottságá nak tagja, a Népgyűlés képviselője, a Bolgár Népköztársaság szovjet unióbeli rendkívüli és meghataime­zott nagykövete. Stella Blagojevova elvtársnő, Bul gária Kommunista Pártja alapítójá nak, Dimitrij Blagojevnek leánya 1887. október 3 án született. 1915 ben lépett be a szocialista pártba és élete utolsó napjáig minden erejéből a pár. tot és a bolgár népet szolgálta. 1923 ban a fasiszta rendőrség meggyilkol ta bátyját és férjét, aki a Kommu. nista Párt Központi Bizottságának tagja volt. 1928 ban Blagojevova elvtársnő a párt Központi Bizottságának hatá rozata érteimében a Szovjetunióba ment és ott számos éven keresztül dolgozott a Kommunista Internacio­nálé gépezetében. Stella Blagojevova elvtársnő a moszkvai Szláv Bizottság egyik ala­pítója és legfontosabb tényezője volt. 1 Bulgáriának a fasizmus alól való felszabadítása után Blagojevova elv társinő visszatért hazájába és minden erejét a szocializmus építésének szentelte. Bulgária Kommunista Pártja V. kongresszusán Blagojevo­va elvtársnöt Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága tag jelöltjévé és a Hl. pártkanferencaán a párt Központi Bizottságának tag­jává választották. A párt ég a bolgár nép érdekében szerzett érdemeiért Stella Blagojevo. vát több magas kitüntetésben része, sítették. Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa az összes bolgár dolgozókkal együtt meghajol a hü és odaadó kommu. nista. az örök boigár szovjet barát­ság és a béke lelkes harcosa tün­döklő emléke előtt. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tiltakozása Jacques Oenis letartóztatása ellen A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség titkársága közleményt j adott ki Jacques Denisnök, a HÍVSZ • főtitkárának a„ francia hatóságok i által történt letartóztatása ellen. A DÍVSZ titkársága erélyesen tilta­kozik főtitkárának letartóztatása el­len és követeli, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon. A DÍVSZ titkársága rokonszenvét fejezi ki Jacques Denis iránt és ki­jelenti, hogy szolidaritást v vállal ve­le és valamennyi szervezetének ja­vasolja, hogy küldjenek tiltakozó iratokat a francia kormányhoz -i^ a fellebbezési bizottság kivizsgáló ka­marájához azzal a kéréssel, hogy Jacques Denist azonnal helyezzék szabadlábra. Nyugat-Németország megszállásának és remilitarizálásának gyümölcsei Schröder a bonni kormány bel­ügyminisztere rádióbeszédében kije­lentette, hogy a bonni kormány te­vékenységének állítólag ez a jelsza­va: „Egészség, munka és béke". Annak a nyomorúságos helyzetnek világában amelyben jelenleg a nyu­gatnémet lakosság él, Schröder be­széde több mint furcsa. A nyugat­német valóság megcáfolhatatlanul bizonyítja azt hogy a bonni ura'ko­dókörök politikája nem vezetett és nem vezet most sem a „békéhez és munkához", hanem arra irányul hogy még jobban fokozódjék 3 nyu­gatnémet lakosság nyomora. Évről , évre növekedik Nyugat­Németország remüitarizálási költsé­geinek terhe. A katonai kiadások a bonni költségvetésnek már mjost mintegy 35 százalékát teszik ki. Az idén további óriási (Jsszegek kiadásá­ra számítanak ezekre a célokra. A megszállási költségeikre és a Wehr­macht felújításának megvalósításá­val összefüggő intézkedésekre a bon­ni kormány 9.6 milliárd márkát for­dít. Ez azt jelenti, hogy minden egyes családra 800 márka megszál­lási költség esik. Nyugat-Németország remilitarizá­lásának politikája, amelyet a bonni kormány folytat, óriási nyereségeket hoz a ruhrvidéki fegyvergyártó kon­szerneknek. A nyugatnémetországi lakosságot azonban nemcsak a né­met monopóliumok szipolyozzák ki, hanem az amerikai konszernek és trösztök is. Az USA monopol társa­ságai épp úgy mint Nagy-Britannia és Franciaország monopóliumai meg­gazdagodnak az óriási nyugatnémet megszállási költségekből és Nyugat­Németország háború előtti és háború utáni adósságaiból. Nemrégiben Németországban bro­súra jelent meg, amelyet a .Német egység bizottsága" állított össze ..Nyugat-Németország gazdasági megterhelése a nyugati nagyhatal­mak megszálló rendszere által" cím alatt. A brosúra ''ámutat arra hogy 1945-től 1952-ig csak maguka köz­vetlen megszállási költségek Nyugat­Németországban 4-5 milliárd márkát tettek ki mig •-> közvetlen és közve­tett megszállás Költségeknek a kár­térítéseknek és nyugati nagyhatal­mak igényléseinek teljet ^szege csu pán az álta'uk megszálloti "f>zetek ben elérte a 144.9 millián nárkát Ezek az óriási kiadások 1 tonai c-élokr s szolgáló költségeké gyütt pusztító következményekkel járnak, a dolgozó nép tömegeinek helyzetét oivise'hetetlenné teszik Nyugat-Né­metországban. A lakosság életszín­vonala állandóan süllyed. A bonni hivatalos statisztikai adatok szerint 1953 februárjában egy négytagú csa­lád létminimuma 348 nyugatnémet márkát tett ki. Azonban több mint 10 millió embernek sokkal alacso­nyabb jövedelme van, mint ezami­nirmim. A nyugatnémet lakosság legszéle­sebb rétegei, munkások hivatalno­kok és értelmiségiek szenvednek az állandó áremelkedés következtében Az áremelésekkel összefüggően a bé­rek és fizetések reális értéke állan­dóan csökken. Az 1953. évi nürnber­gi statisztikai adatok szerint Nyu­gat-Németországban 1939-ce! szem­ben a gabona ár a 100 százalékkal, a húsé 119.3 százalékkal, a vaj ára 88.9 százalékkal, a burgonyáé 62.5 száza­lékkal, a szén ára pedig 156.5 szá­zalékkal magasabb A polgári ipar termelésének kor­látozása a fegyverkezési termelés fejlesztésének érdekében krónikus munkanélküliséghez vezet. A bonni hivatalok minden téren igyekeznek elleplezni a munkanélküliek valódi számát. A hivatalos adatok alapján Nyugat-Németországban 1 millió munkanélküli van. De a valóságban számuk sokkai nagyobb ­A ,Die Welt" című nyugatnémet lap 1953 novemberében közölte Kon­rád Eichholznak, a bonni pénzügy­minisztérium felelős dolgozójának cikkét, amelyben a szerző elismeri, hogy Nyugat-Németországban mint­egy 2.5 millió munkanélküli van E bonni hivatalnoknak beismerése csak részben tükrözi vissza a valóságot. A munkanélküliek száma Nyugat-Né­metországban amint a németországi demokratikus sajtó rámutat. most meghaladja a 3 milliót. A nyugatnémet dolgozók súlyos helyzetéről képet ad Rudi Wagner poiitikailag szervezetlen munkásnak levele, aki Berlin amerikai szek' iá­ban él. A sajtóban közölt levelében Wag­ner a következőket irja: „1947 óta több ' évig munka nélkül voltam. Vé­gül hosszas keresés után sikerű ' munkát kapnom Most heti fii márka 83 pfenniget keresek Ebbő 1 pénz­ből nem iehet megélni his- -supár a lakbér havonta 46 márka 30 pfen­niget tesz ki. Szobánkban az ablakok ki vannak törve és a tapéta ron­gyokban lóg a falakon. Azonfcin a la­kás megjavítására gondol n' sem le­het. Az utóbbi hónapok alatt nem tudtuk megfizetni a gázszám át, úgy­hogy kikapcsolták j gázt.'' A lakásprobléma Nyugat-Németor­szágban nagyon aktuálissá vált. A bonni kormány amely óriási össze­geket fordít katonai célokra, nem tesz semilyen intézkedést, hogy az I emberek millióinak hajlékot bizto­1 sítson. A jelenlegi időben Nyugat­j Németországban a nyugatnémet saj­tó szerint 4.5 millió kérelmező nem kap lakást. A bérházak tulajdonosai nagy hasznot húznak a lakáshiány­ból és a bonni kormány beleegyezé­sével állandóan emelik a 'akbéreket. A lakbérek most átlagosan a dolgo­zók jövedelmének 20 százalékát te­szik ki. Hivatalosan jelentették, hogy idén áprilisban a lakbérek to­vábbi tíz százalékos emelésére ké­szülnek az 1948 előtt épített házak­ban. A lakbéremelésen kívül az idén az adómegterhelés fokozását is várják. A kiéli Világ-Gazdasági Intézet már a mult évben kénytelen volt beis­merni, hogy a nyugatnémet lakos­ság „a világ legmagasabb adóit fize­ti". Csupán 1950-tő] 1952-ig az adók egész összege 65 százalékkai emelke­dett. Most a bonni kormány új ,,adó­reformot" készít elő. Ennek az .adó­reform"-nak célja, hogy felszámolja azokat a csekély alamizsna-összege­ket, melyeket Adenauer kormánya a bonni szövetségi parlamenti választá­sok előkészítésének időszakában ve­zetett be Még jobban emeli az adó­terhet, amely a nyugatnémet lakos­ság vállára nehezedik. Nyugat-Németország remilitarizá­lásának politikája következtében na­gyon szenved a parasztság. A pa­rasztoktól 700.000 hektár jó földet vettek e| lőterek, kaszárnyaépítések stb céljaira Az 1953-as év végéig a parasztság eladósodása meghaladta a fi milliárd márkát. A német dolgozók egyre erélyeseb­ben követe'ik a Nyugat.- Németország remilitarizá'ására irányuló politika megszüntetését konkrét intézkedé­se t követelnek Myugat-Németország 'énzügyi és gazdasági kötelezettsé­geinek enyhítésére és Németország békés és demokratikus fejlődése elő­feltételeinek megteremtésére. D. Mélnikom

Next

/
Oldalképek
Tartalom