Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-18 / 42. szám, csütörtök

1954. február 19

. ni %m 3 * PARTELET Új vezetőséget választott a bratislavai íiovosmait-Emaiiit-üzein pártszervezete Az évzáró gyűlés délután 2 órá. Ha volt kitűzve. Ügy gondoltam, hogy kissé korábban megyek, hogy' elbeszélgethessek a munkásokkal. A munkaerkölcs az egész üzem ben általában jó. A munkások panaszkodtak kissé a koksz minőségére Néh

a fékezi őket az öntés, ben, mert nem ad elég kalóriát. — A zománcozókemencék sem a legújabbak — mandja Balázs elvtárs. Az ott a legújabb — mutat az egyik kemencére. Gázkemence. Annál öröm dolgozni. Szeretnénk a többit is gázfűtésre átépíteni. Sok minden megváltozott itt, amióta a miénk a gyár. Sok üj gépet, meg szerszámot kaptunk, de legjobb lenne az összes régit kicserélni. Idővel az ís meglesz. Közben két óra lett. Bementünk egy nagyobb helyiség-be. A helyi ség homlokzatát most az állami a vörös zászló díszíti. Az asztai'on Zápotocký és Široký elvtársak mellszobrai A pártbizottság az évi beszámolóban részletesen ismertette a pártszervezet mult évi munkáját. Beszámolt az eredményekről és hibákról. A hangsúlyt főleg a hibák és hiányosságok feltárására helyez te. A szocialista munkaversenyben a kommunisták nem jártak az élen — állapítja meg a besaámoló. Még a bizottsági tagok ig sokszor lemaradtak a jól dolgozó pártonkívüli munkások teljesítménye mögött. Ha a munkásokat vezetni akarjuk, hasonló esetnek a jövőben nem szabad előfordulnia. Annak pedig, hogy a kommunisták a jövőben a legjobb munkások lehessenek. csak egy módja van: ideológiailag kell képezni magukat. A szaktudás terén ninc

s hiány, de annál aagyobb mutatkozik eszmei téren. Ezért minden párttagnak rendszeresebben kell részt vennie a pártok tatáson, mint eddig. Komolyan kell tanulniok. A hibák és hiányosságok eltávolításának előfeltétele, hogy ideológiai színvonalunkat emeljük. Ha fejleszteni fogjuk ideológiai tudásukat, feltétlenül megtanulják, hogyan kell megjavítani az üzemi pártszervezetük szervezési munkáját is. Az üzemi párt szervezetben olyan kommunistákra van szükség, akik értenek a pártmunkához. Ez elsősorban a bizottsági tagókra vonatkozik. Az eszmei téren állandóan fejlődő bizottsági tagok gyorsan felfogják majd, hogy mindnyájan együttesen és minden párttag külön-külön, gzemélyesen is felelős az üzemi szervezet munkájáért. A tanulás mindannyiunkban megérlelj a kollektív felelősségérzés fontosságát a bizottság munkájáért és általában minden munkáért. A kommunisták feladata élenjárni a szocialista munkaversenyben és az úi munkamódszerek beveze tésében. Példát kell mutatniok a.' anyaggal való takarékosságban, a selejt csökkentésében. a munka jó megszervezésében, az önköltség csökkentésében és az előforduló hibák eltávolításában. A marxizmus-leninizmus alapos tanulmányozása segítségünkre lesz abban, hogy megértessük a munkásokkal a szocialista munkaverseny fontosságát. Megtanít arra hogyan kell az üzemi bizottság é.s a részlegbizottságok segítségéve) jól megszervezni és rendszereser ellenőriz ni és kiértékelni az elvégzett munkát Az üzemi pártszervezet megerősítése érdekében az évzáró taggyűlés erős agitátor és propagandista ká derek nevelésével bízta meg az új bizottságot. Célúi tűzték ki. hogy a kommunisták a pártonkívülieknek minden téren tanácsadóik és veze tőik tesznek Hogy ez* elérhessék a pártoktatáson való pontos rész vétel mellett a pártcsoport- és a rendes taggyűléseken, elsősorban pedig d pártbizottság; gyűléseken alaposan megvitatják megvilágít ják pártunk politikáját, mind az üzemi munkákkal, mind pedig a bel- és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Az évzáró gyűlés szigorúan bírálta a lelépő bizottságot, főleg a tómegszervezetekben végzett munka elhanyagolásáért és a tömegpolitikai munka hiányosságaiért. Jakeš elvtárs a szakszervezeteknek nyújtott elégtelen segítségért, Bláha elvtárs pedig az öntödei munkások egymáshoz való jó viszonya helyreállításának elhanyagolásáért vonta felelősségre a bizottságot. A munkások egymáshoz való jó viszonya nagyon fontos kérdés a termelési feladatok egyenletes teljesí tése szempontjából. Molnár elvtár

s önbírálatában elismerte, hogy ö és az általa irányított pártcsoport nem értek el olyan eredményeket, mint az 1952 es évben. ígéretet tett, hogy a jövőben úgy fog dolgozni az egész csoport, ahogy azt pártunk alapszabályai és a központi bizottság minden kommunistától megkíván ják. A vitában minden bizottsági tag és minden párttág munkáját kiértékelték. A jó munkát végzett elvtársakat elismerésükkel tüntették ki., de élesen bírálták azokat, akik nem tettek eleget párttagsági kötelességüknek. Azután Riško elvtárs kezdeményezésére megvitatták, hogyan fogják megteremteni a több és főleg a jobbminöségü termeléshez szükséges előfeltételeket. Az Emailit-üzem — mondják az elvtársak — termékeive] nagyban hozzájárulhat a munkások és a kis- kö zépparasztok közötti jó viszonj megszilárdításához. — Hogyne érin tene minket, ha rossz szalámit vqgy rosszall szabott ruhát kap nánk az üzletekben — mond ják. Ugyanúgy érintené a vevőt, ha a mi árunk rosszminőségű volna. Ami pedig a külföldre szánt termelésünket illeti — csak nem hozhatunk szégyent nemzeti üze. münk termékeire Megfogadták az elvtársak, hogy a selejtet a minimumra fogják csökkenteni. Elhatározták, hogy a januári szénhiány következtében beállt lemaradást a X. pártkongresszus tiszteletére vasárnapi műszakokkal pótolják. Azután a pártcsoportok, a lelépő bizottság és a jelölő bizottság ajánlata alapján alapos vita után egy kivételével teljesen új bizottságot választott az évzáró gyűlés. Az új pártbizottság összetétele biztositéka a jövőben végzendő jő munkának. Az új vezetőségbe beválasztották Takács Károly öntő elvtársat. Takács elvtárs sokszor járt elö jé példával. Legjobban rendben tartja a gépeket és megbecsüli a szerszámokat. Januárban, amikor a szénhiány miatt befagyott a kemence, Takács elvtárs meggyőzte és megszervezte egész munkacsoportját, a pártonkívülieket is s megszakítás nél. kül egy második műszakot szerveztek meg, hogy elejét vegyék a nagyobb károknak. Takács elvtársnak azonban van egy hibája. Túl hirtelen természetű. Erről le kell szoknia, mert emiatt sok kárt okozhat a pártnak. Molnár elvtárs, mint pártcsoportvezetö, a legjobban megállta a helyét az elmúlt évben, de az évzáró gyűlésen elhangzott kritika alap. ján sok tekintetben meg kell javítania munkáját. Riško Péter elvtár

s egyike a legaktívabb elvtársaknak az üzemben. Munkásmozgalmi múltja és eszmei fejlettsége biztosíték arra. hogy az üzemi pártszervezetben gyökeresen megváltozzon a munka. A többd megválasztott bizottsági tag is mind bizonyítékát adta eddigi munkájával. hogy a párt és az üzem ügye szívügyük. A bizottság megválasztása után natározatot hoztak, hogy Novotný elvtársnak a párt központi bizottsága december 3—5-i ülésén mon. dott beszámolója alapján munkatervet dolgoznak ki és szigorúan ragaszkodni fognak a terv szerinti munkához Nagyobb gondod fognak fordítani i pártoktatási évre a pártsajtó olvasására Sztálin és Gottwald elvtársak írásai tanulmányozására. Száraz József Az SzKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának részvéttávirata S. Blagojevova halála alkalmából Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának Szófia Az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély részvétét fejezi ki a Bolgár Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének, a Bolgár Kommunista Párt egyik legrégibb dolgozójának, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Stella Blagojevova elvtársnő elhunyta alkalmából. Az SzKP Központi Bizottsága A Szovjetunió Minisztertanácsa Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának közleménye Stella Blagojevova elhunyta aikalmáből Bulgária Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának nevében a következő közleményt tették közzé: ,,1954. február 16-án súityos beteg ség után Moszkvában meghalt Stella Blagojevova elvársnő, Bulgária Kom munista Pártja Központi Bizottságá nak tagja, a Népgyűlés képviselője, a Bolgár Népköztársaság szovjet unióbeli rendkívüli és meghataimezott nagykövete. Stella Blagojevova elvtársnő, Bul gária Kommunista Pártja alapítójá nak, Dimitrij Blagojevnek leánya 1887. október 3 án született. 1915 ben lépett be a szocialista pártba és élete utolsó napjáig minden erejéből a pár. tot és a bolgár népet szolgálta. 1923 ban a fasiszta rendőrség meggyilkol ta bátyját és férjét, aki a Kommu. nista Párt Központi Bizottságának tagja volt. 1928 ban Blagojevova elvtársnő a párt Központi Bizottságának hatá rozata érteimében a Szovjetunióba ment és ott számos éven keresztül dolgozott a Kommunista Internacionálé gépezetében. Stella Blagojevova elvtársnő a moszkvai Szláv Bizottság egyik alapítója és legfontosabb tényezője volt. 1 Bulgáriának a fasizmus alól való felszabadítása után Blagojevova elv társinő visszatért hazájába és minden erejét a szocializmus építésének szentelte. Bulgária Kommunista Pártja V. kongresszusán Blagojevova elvtársnöt Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága tag jelöltjévé és a Hl. pártkanferencaán a párt Központi Bizottságának tagjává választották. A párt ég a bolgár nép érdekében szerzett érdemeiért Stella Blagojevo. vát több magas kitüntetésben része, sítették. Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa az összes bolgár dolgozókkal együtt meghajol a hü és odaadó kommu. nista. az örök boigár szovjet barátság és a béke lelkes harcosa tündöklő emléke előtt. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tiltakozása Jacques Oenis letartóztatása ellen A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága közleményt j adott ki Jacques Denisnök, a HÍVSZ • főtitkárának a„ francia hatóságok i által történt letartóztatása ellen. A DÍVSZ titkársága erélyesen tiltakozik főtitkárának letartóztatása ellen és követeli, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon. A DÍVSZ titkársága rokonszenvét fejezi ki Jacques Denis iránt és kijelenti, hogy szolidaritást

v vállal vele és valamennyi szervezetének javasolja, hogy küldjenek tiltakozó iratokat a francia kormányhoz -i^ a fellebbezési bizottság kivizsgáló kamarájához azzal a kéréssel, hogy Jacques Denist azonnal helyezzék szabadlábra. Nyugat-Németország megszállásának és remilitarizálásának gyümölcsei Schröder a bonni kormány belügyminisztere rádióbeszédében kijelentette, hogy a bonni kormány tevékenységének állítólag ez a jelszava: „Egészség, munka és béke". Annak a nyomorúságos helyzetnek világában amelyben jelenleg a nyugatnémet lakosság él, Schröder beszéde több mint furcsa. A nyugatnémet valóság megcáfolhatatlanul bizonyítja azt hogy a bonni ura'kodókörök politikája nem vezetett és nem vezet most sem a „békéhez és munkához", hanem arra irányul hogy még jobban fokozódjék 3 nyugatnémet lakosság nyomora. Évről , évre növekedik NyugatNémetország remüitarizálási költségeinek terhe. A katonai kiadások a bonni költségvetésnek már mjost mintegy 35 százalékát teszik ki. Az idén további óriási (Jsszegek kiadására számítanak ezekre a célokra. A megszállási költségeikre és a Wehrmacht felújításának megvalósításával összefüggő intézkedésekre a bonni kormány 9.6 milliárd márkát fordít. Ez azt jelenti, hogy minden egyes családra 800 márka megszállási költség esik. Nyugat-Németország remilitarizálásának politikája, amelyet a bonni kormány folytat, óriási nyereségeket hoz a ruhrvidéki fegyvergyártó konszerneknek. A nyugatnémetországi lakosságot azonban nemcsak a német monopóliumok szipolyozzák ki, hanem az amerikai konszernek és trösztök is. Az USA monopol társaságai épp úgy mint Nagy-Britannia és Franciaország monopóliumai meggazdagodnak az óriási nyugatnémet megszállási költségekből és NyugatNémetország háború előtti és háború utáni adósságaiból. Nemrégiben Németországban brosúra jelent meg, amelyet a .Német egység bizottsága" állított össze ..Nyugat-Németország gazdasági megterhelése a nyugati nagyhatalmak megszálló rendszere által" cím alatt. A brosúra ''ámutat arra hogy 1945-től 1952-ig csak maguka közvetlen megszállási költségek NyugatNémetországban 4-5 milliárd márkát tettek ki mig •-> közvetlen és közvetett megszállás Költségeknek a kártérítéseknek és nyugati nagyhatalmak igényléseinek teljet ^szege csu pán az álta'uk megszálloti "f>zetek ben elérte a 144.9 millián nárkát Ezek az óriási kiadások 1 tonai c-élokr

s szolgáló költségeké gyütt pusztító következményekkel járnak, a dolgozó nép tömegeinek helyzetét oivise'hetetlenné teszik Nyugat-Németországban. A lakosság életszínvonala állandóan süllyed. A bonni hivatalos statisztikai adatok szerint 1953 februárjában egy négytagú család létminimuma 348 nyugatnémet márkát tett ki. Azonban több mint 10 millió embernek sokkal alacsonyabb jövedelme van, mint ezaminirmim. A nyugatnémet lakosság legszélesebb rétegei, munkások hivatalnokok és értelmiségiek szenvednek az állandó áremelkedés következtében Az áremelésekkel összefüggően a bérek és fizetések reális értéke állandóan csökken. Az 1953. évi nürnbergi statisztikai adatok szerint Nyugat-Németországban 1939-ce! szemben a gabona ár

a 100 százalékkal, a húsé 119.3 százalékkal, a vaj ára 88.9 százalékkal, a burgonyáé 62.5 százalékkal, a szén ára pedig 156.5 százalékkal magasabb A polgári ipar termelésének korlátozása a fegyverkezési termelés fejlesztésének érdekében krónikus munkanélküliséghez vezet. A bonni hivatalok minden téren igyekeznek elleplezni a munkanélküliek valódi számát. A hivatalos adatok alapján Nyugat-Németországban 1 millió munkanélküli van. De a valóságban számuk sokkai nagyobb A ,Die Welt" című nyugatnémet lap 1953 novemberében közölte Konrád Eichholznak, a bonni pénzügyminisztérium felelős dolgozójának cikkét, amelyben a szerző elismeri, hogy Nyugat-Németországban mintegy 2.5 millió munkanélküli van E bonni hivatalnoknak beismerése csak részben tükrözi vissza a valóságot. A munkanélküliek száma Nyugat-Németországban amint a németországi demokratikus sajtó rámutat. most meghaladja a 3 milliót. A nyugatnémet dolgozók súlyos helyzetéről képet ad Rudi Wagner poiitikailag szervezetlen munkásnak levele, aki Berlin amerikai szek' iában él. A sajtóban közölt levelében Wagner a következőket irja: „1947 óta több ' évig munka nélkül voltam. Végül hosszas keresés után sikerű ' munkát kapnom Most heti fii márka 83 pfenniget keresek Ebbő 1 pénzből nem iehet megélni his- -supár a lakbér havonta 46 márka 30 pfenniget tesz ki. Szobánkban az ablakok ki vannak törve és a tapéta rongyokban lóg a falakon. Azonfcin a lakás megjavítására gondol n' sem lehet. Az utóbbi hónapok alatt nem tudtuk megfizetni a gázszám át, úgyhogy kikapcsolták j gázt.'' A lakásprobléma Nyugat-Németországban nagyon aktuálissá vált. A bonni kormány amely óriási összegeket fordít katonai célokra, nem tesz semilyen intézkedést, hogy az I emberek millióinak hajlékot bizto1 sítson. A jelenlegi időben Nyugatj Németországban a nyugatnémet sajtó szerint 4.5 millió kérelmező nem kap lakást. A bérházak tulajdonosai nagy hasznot húznak a lakáshiányból és a bonni kormány beleegyezésével állandóan emelik a 'akbéreket. A lakbérek most átlagosan a dolgozók jövedelmének 20 százalékát teszik ki. Hivatalosan jelentették, hogy idén áprilisban a lakbérek további tíz százalékos emelésére készülnek az 1948 előtt épített házakban. A lakbéremelésen kívül az idén az adómegterhelés fokozását is várják. A kiéli Világ-Gazdasági Intézet már a mult évben kénytelen volt beismerni, hogy a nyugatnémet lakosság „a világ legmagasabb adóit fizeti". Csupán 1950-tő] 1952-ig az adók egész összege 65 százalékkai emelkedett. Most a bonni kormány új ,,adóreformot" készít elő. Ennek az .adóreform"-nak célja, hogy felszámolja azokat a csekély alamizsna-összegeket, melyeket Adenauer kormánya a bonni szövetségi parlamenti választások előkészítésének időszakában vezetett be Még jobban emeli az adóterhet, amely a nyugatnémet lakosság vállára nehezedik. Nyugat-Németország remilitarizálásának politikája következtében nagyon szenved a parasztság. A parasztoktól 700.000 hektár jó földet vettek e| lőterek, kaszárnyaépítések stb céljaira Az 1953-as év végéig a parasztság eladósodása meghaladta a fi milliárd márkát. A német dolgozók egyre erélyesebben követe'ik a Nyugat.- Németország remilitarizá'ására irányuló politika megszüntetését konkrét intézkedése t követelnek Myugat-Németország 'énzügyi és gazdasági kötelezettségeinek enyhítésére és Németország békés és demokratikus fejlődése előfeltételeinek megteremtésére. D. Mélnikom