Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-03 / 29. szám, szerda

mszg 1954. február 3 A Német Demokratikus Köztársaság kormányának memoranduma a német kérdés békés rendezéséről 'A német nép demokratikus békeszerződést követel ' A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tudja, hogy a Németországgal való békeszerződés megkötése a legfontosabb előfeltétel a német kérdég békés és tartós megoldásához. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság kormánya teljes határozottsággal törekedett és törekszik arra, hogy megkönynyítse e cél elérését. 1952 február 13-án a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz fordult azzal a kéréssel, hogy gyorsítsák meg a békeszerződés megkötését. A Szov jetunió kormánya erre a kérésre igenlően felelt é

s a nyugati nagy hatalmak kormányai elé 1952. márciu

s 10-én jiavasl-fot terjesztett a Németországgal kötendő békeszerződés alapjait illetőleg azzal, hogy ezt a javaslatot tárgyalják meg. A nyugatj nagyhatalmak kormányai, sajnos mindmáig e javaslathoz még állást sem foglaltak, sem pedig nem terjesztették elő saját javaslataikat a Németországgal kötendő békeszerződésre. Az egységes, békeszerető és független német állam demokratikus és szabad fejlődésének biztosítására és hogy eleget tegyenek Németország szomszédai jogos követelésének, amelyek biztonságban akarnak lenni egy új német agressziótól és hogy hozzájáruljanak az európai béke megszüárdításához, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nézete szerint a Németországgal kötendő békeszerződésnek a következő legfontosabb elveket kell tartalmaznia: Németországot felújítják mint egységes szuverén államot. Németországnak lehetővé teszik, hogy normális kapcsolatokat vegyen fel más államokkal. Németország egyenjogúságát biztosítják. Azok az államok, amelyek aláírják a békeszerződést, támogatni fogják Németország felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A békeszerződés megkötése után egy éven belül a megszálló nagyhatalmak összes csapatai elhagyják a német területet. Ugyanilyen' időn belül Németországból eltávolítják az összes külföldi haditámaszpontokat. Németország polgárainak biztosítja ragra, nemre, nyelvre vagy vallásr

a való tekintet nélkül az ember; jogokat és az összes alapvető demokratikus jogokat, a szabad véleménynyilvánítás jogát, a sajtó- és közlési szabadságot, a vallásszabadságot, a politikai nézetek és a gyülekezés szabadságát. Minden német polgár egyforma a törvény előtit. Németország polgárainak biztosítja a demokratikus pártok és szervezetek alapításának jogát, Ezeknek a demokratikus pártoknak és szervezeteknek minden téren szia" bad tevékenységet tesznek lehetővé. Németország nem engedi meg olyan szervezetek fennállását és tevékenységét, amelyeknek célja, hogy a népet megfosszák demokratikus jogaitól és megzavarják a nemzetek közötti béké

s kapcsolatokat. Németország különösen megtesz minden intézkedést, hogy megakadályozzon bármilyen háborús propagandát, bármilyen uszítást más nemzetek vagy bizonyos fajok ellen, az atomfegyverek vagy más tömegirtó fegyverek, mérgek, rádióaktív, vegyi és baktériumeszközök alkalmazásának propagá. lásá-t Németország kötelezi magát, hogy nem vesz részt semilyen koalícióban és nem lép be a emilyen katonai szövetségbe, amely bármelyik állam ellen irányulna, . amelynek véderő! részt vettek a Németország elleni háborúban. Németország határai megfelelnek a potsdami egyezmény megállapí tásainak. A békés német gazdaság fejlődését semilyen módon sem fogják korlátozni. Németországnak kor. látlan joga lesz a világipiacban való részvételre, valamint a szabad tengeri közlekedésre. A német külkereskedelmet semmi módon sem korlátozzák. Németországgal szemben a háború következtében keletkezett összes igényeket kielégitetteknek tekintik azokkal a kártérítésekkel és egyéb fizetésekkel, amelyekre 1945 óta került sor. Németországnak joga van nemzeti véd erőket felállítani, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek védelmére és joga van magának a felfegyverzéséhez nélkülözhetetlenül szükséges anyag gyártására. Németország egységes, demokratikus alapokon való békés felújításához vezető út A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németország létesítése mellett foglal állást, amelyet semilyen katonai szerződés nem köt. A német nép maga határozza meg, hogyan fogja kialakítani az egységes Németország belső berendezését de mokratikus úton. Ezt a bonni és párizsi szerződésektől mentesen és bármilyen külföldi beavatkozás nélkül határozza meg. A jelenlegi feltételek mellett, amikor Németország szétdarabolt, nem vezet más út Németország egységének békés felújításához, mint a Kelet- és Nyugat-Németország közöbti megegyezés. A Német Demokratikus Köztársaság kor mánya fáradhatatlanul és teljes komolysággal törekedett arra, hogy ezt az egyezményt elérje. Ma éppúgy, mint azelőtt, elkerülhetetlennek látja, hogy Kelet- és NyugatNémetország képviselői megegyez zenek azokban az intézkedésekben, amelyek Németország mindkét részének egymáshoz való közeledését szolgálnák és megnyitnák az utat az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németországhoz. Lehetséges volna azonnal tárgyalásokat kezdeni arról, hogyan könnyítsék meg és bővítsék ki a megszállási övezetek közti keres kedelmet és arról, hogyan könnyítsék meg Nyugat-Németország számára is a pénzügyi és gazdasági terheket, továbbá tárgyaljanak a Kelet- és Nyugat-Németország közötti útiforgalom rendezéséről, a humánus irodalom é

s a művészi müveknek egész Németország területén való terjesztéséről és a könyvpiacra újra feltűnő militarista, va lamint fasiszta irodalom elleni harcról. Az említett kérdések megoldása, főleg az össznémet ideiglenes kormány megalakítása, kedvező légkört teremtene Németország egységének felújítására, a négy nagyhatalom közötti megegyezés meg könnyítésére a német békeszerződés kérdésével kapcsolatban és jelentős módon hozzájárulna az európai helyzet enyhüléséhez. Az NDK kormányának javaslatai a négy külügyminiszter értekezlete számára A "nemzetközi feszültség további enyhítése és a német kérdés békés és demokratikus alapokon való mielőbbi megoldásának érdekében a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a négy külügyminiszter értekezletéhez a következő javaslatokat nyújtja be azzal a kéréssel, hogy azokat megtárgyalják és megfelelő határozatokat hozzanak megvalósításuk érdekében. 1. Még 1954-ben hívják össze az összes államok értekezletét, amelyeknek véderöi részt vettek a Németország elleni háborúban. Az értekezlet a Németországgal kötendő békeszerződésről fog tárgyalni. Ezen az értekezleten részt vesznek az össznémet ideiglenes kormány képviselői. A négy nagyhatalom képviselői az össznémet ideiglenes kormány részvételévei kidolgozzák a békeszerződés javaslatát, amelyet az értekezlet elé terjesztenek. Németország nemzeti függetlenségének és demokratikus békeszerető fejlődésének érdeke megköveteli,' hogy Németországot semilyen katonai szerződéssel ne kössék meg és hogy a bonni és párizsi szerződéseket semmisnek nyilvánítsák. 2. Az össznémet ideiglenes kormánynak, amelyet Németország mindkét részének parlamentjei alakítanak meg maguknak a németek demokratikus pártjainak és szervezeteinek részvételével, az lesz a feladata, hogy előkészítse és megvalósítsa az össznémet általános, szabad, titkos, demokratikus nemzetgyűlési választásokat. A potsdami egyezmény tartalmával összhangban az össznémet ideiglenes kormányt a négy nagyhatalom támogatni fogja. 3. A Németországgal megkötött békeszerződés után legkésőbb egy éven belül az összes megszálló csapatok elhagyják Németország területét és Németországból eltávolítják az összes katonai támaszpontokat. 4. A Németországgal kötendő békeszerződés megkötéséig nem szabad semilyen német katonai véderöt felállítani és Németországot nem szabad semilyen módon katonailag felfegyverezni. 5. A német államipolgároknak nem szabad sem szolgálniok, sem más formában együttmüködniök külföldi katonai, vagy félkatonai szervezetekben, még akkor sem, h.

a ezek a szervezetek német területen működnek. 6. Németországnak nem szabad aaenkeszteni, termelni,, seim pedig elhelyezni semilyen tömegpusztító fegyvert, aminők az atom. és baktériumfegyver. 7. A német nép gazdasági helyae. tének azonnali megkönnyítése érdekében a nyugatnémetországi megszállási költségeket éppen úgy, mint a Német Demokratikus Köztársaságban, az állami költségvetés bevételeinek 5 százalékára csökkentik, emellett semmi esetre sem szabad meghaladniok az 1949. évi meg. szállási költségeket. 8. Németországnak elengedik azc* kat az adósságokat, amelyek megszállási költségek címén idegen pénzben 1945 után keletkeztek. 9. Németországnak elengedik az -összes többi kártérítési fizetéseket a négy nagyhatalom elleni háború előtti, háború alatti és a háború utáni államadósságokat, kiivéve a kereskedelmi műveletekből származó kötelezettségeket. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya annak a reményének ad kifejezést, hogy a négy külügyminiszter értekezlete hozzájárul ahhoz, hogy kiküszöböljék a háború veszélyét és hazánk végleges kettészakítását, ami a bonni és párizsi szerződések következménye lenne és hogy a német nép előtt megnyílik a békeszerződéshez, a nemzeti egység felújításához, a békeszerető nemzetek családjában a boldog jövő. höz vezető út. Berlin, 1954. január 30. ' A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, O. Grotewohl kormányelnök. Ä lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájában 2. Az egyénileg gazdálkodók 3z Üj Szó 1954, január 17-i számában közöltük Bátky László elvtárs „A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájában" című cikkének első részét. Az alábbiakban l a cikk második részét közöljük. Az a körülmény, hogy a szövetkezetek alakításával falun a szocializmus építésének az útjára léptünk továbbá, hogy a párt és a kormány az eddigieknél dokkal hathatósabb segítséget nyújt az EFSz-ek megszilárdítására és fellendítésére, azt jelentik-e, hogy ezzel lebecsüljük és elvetjük az egyéni parasztgazdaságokat és azok jelentőségét fejlődésük mai szakaszán a mezőgazdasági termelésben? Természetesen semmiesetre sem jelentheti ezt! Nem jelentheti még pedig azért — mert mint Lenin tanította, — a munkásosztály a parasztságot számos átmeneti fokon keresztül a dolgozó parasztság öntudatra ébresztésének útján vezeti előre a szocialista építés útján. Ez pedig azt jelenti hogy a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés nem egyszerre, hanem fokozatosan, hoszszabb időn keresztül történik, tehát átmeneti időszak van és ebben az átmeneti időszakban — hiszen éppen ezért átmeneti időszak — fennáll a mezőgazdaság mindkét formája: a nagyüzem, szövetkezeti 'gazdálkodás és az egyéni gazdaság is. Nem vetjük és nem is vethetjük el az egyéni parasztgazdaságot továbbá azért mert hiszen az ország szántóterületének nagy részén, több mint a felén még egyéni gazdálkodást folytatnak. Az egyelni parasztgazdaságok tehát az ország élelmiszerrel való ellátásában döntő szerepet játszanak. Eddigi földművespolitikánk egyik legfőbb hibája éppen az volt, hogy az egyéni parasztgazdaságoknak nem tulajdonítottunk olyan jelentőséget, mint amilyent azok a valóságban megkövetelnek. Bár pártunk minden megnyilatkozásában, határozatában és intézkedésében hangsúlyozta az egyéni parasztságról való gondoskodás jelentőségét, azonban e helyes vonal keresztülvitele ellenőrzésének hiánya, továbbá a szövetkezetek alakításának százalékszerű hajszolása és fejlődésünk mai, átmeneti szakaszának félremagyarázása a gyakorlati munkában az egyéni parasztgazdaságok lebecsülését, nem egy esetben a mellőzését jelentették. A mezőgazdasági termelés fokozása szükségességének állandó hangsúlyozása elvtársaink egy részében azt a gondolatot ébresztette hogy ez egyedül és kizárólag csak a nagyüzemi gazdálkodás révén oldható meg, — ami végsősoron igaz. Nem vettük azonban tekintetbe, hogy fejlődésünk mai szakaszán jelentősen emelhetjük a mezőgazdasági termelést az egyéni parasztgazdaságbk fokozottabb támogatásával, megsegítésével és hogy számunkra még hosszabb ideig nélkülözhetetlen és fontos lesz az egyéni parasztgazdaságok termelése s jól felfogott érdekünk termelésük fellendítését elősegíteni. Elvitathatatlan tény, hogy a felszabadulás utáni években a parasztgazdaságok határozott fellendülése következett be. De — mint a Központi B.zottság megállapította — az utóbbi években a parasztgazdaságok termelése egyhelyben topog, sőt sok Jielyen visszaesést jelent. Mi okozta ezt a visszaesést, mi okozta a parasztgazdaságok fellendülésének megtorpanását? Ez elsősorban is a szövetkezetek alakításánál elkövetett túlkapásokkal. a szövetkezetekbe való belépés önkéntessége elvének a megszegéséve] magyarázható és arra a helytflen parasztpolitikára vezethető vissza, amely a gyakorlatban nem egyszer megnyilvánult. A szövetkezetek szervezése terén az elkövetett túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése elvette az egyénJeg gazdálkodó paraszt biztonságérzetét, bizonytalanná tette helyzetét, mert hiszen nem tudta, mikor kényszerítik be őt is a szövetkezetbe és éppen ezért nem is törődött gazdaságának fejlesztésével. Pártunk parasztpolitikájának a gyakorlatban történt durva félremagyarázása és elferdítése nem egy helyen és esetben abban nyilvánult meg, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat azért, mert még nem léptek

1 be a szövetkezetbe, a rendszer, a nép, demokrácia ellenségének tekintették. Ez nem egy helyen odáig vezetett hogy a magánszektor és az osztályellenség között alig láttak árnyalati különbséget, — sőt, mint számos példa bizonyítja, a kulákot, az osztályellenséget, la belépett a szövetkezetbe, a szocializmusépítése hívének a kisparasztot, ha egyénileg gazdálkodott, ellenségnek nyilvánították és különféle zaklatásoknak vetették alá. Táplálta az egyén.leg gazdálkodók iránti bizalmatlanságot, jelentőségük lebecsülését az. is, hogy propagandánkban, agitációs munkánkban ha említés is történt róluk, az csak formális volt, általános megállapítás a munkásosztálynak a kis- és középparasztsághoz való viszonyáról. Az utóbbi .dőkben pedig, 1952. ősze. a szövetkezetekbe való tömeges belépések után, úgyszólván teljesen elhallgattunk az egyéni parasztgazdaságokról, mintha azok már nem is léteznének. Nem kivétel ez alól a sajtó sem és nem kivétel az Új Szó sem. A csehszlovákiai magyai lapok közül éppen az Üj Szónak. a párt lapjának lett volna elsőrendű kötelessége hogy pártunk parasztpolitikájának szellemében a helyenként megnyilvánuló egyénileg gazdálkodók elien; ellenséges nézetekkel szemben fellépjen, megmagyarázza a párt parasztpolitikáját és helyes útra vezesse félremagyarázóit. Ez lett volna a kötelességünk és feladatunk, ehelyett a lap hasábjairól úgyszólván teljesen eltűntek az egyéni parasztgazdaságokkal foglalkozó cikkek, s nagyszámú pa rasztlevelezőnk között mégcsak véletlenül sem akad egyénileg gazdálkodó paraszt. Ha néha mégis említés történt az egyénileg gazdálkodókról, az leginkább nyáron gabonabeadás idején volt, de akkor .s inkább csak azokkal foglalkoztunk, akik nem tettek eleget beadási kötelezettségüknek Fel lehet vetni a kérdést: az elhallgatásnak ilyen politikája mellett mit érezhettek az egyénileg gazdálkodók? Csak azt, hogy mellőzve vannak, hogy harmadrangú szereplői népi demokráciánknak akiket csak kötelességek illetnek, mert h.szen, ha valaki tudomást vett róluk, azt csak akkor teszi, amikor a parasztnak valamilyen kötelességét kell teljesítenie az állammal szemben. Nem esett szó azonban arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztnak más problémái is vannak hogy a kötelességek mellett jogok is megelletik. Ezt a hibánkat jóvátenni legsürgősebb kötelességünk. Feladatunk, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztokkal is foglalkozzunk az Üj Szóban, ne csak olyan cikkeknek adjunk helyet, amelyek csak kötelezettségeikkel foglalkoznak, hanem olyanoknak is amelyek a legkülönbözőbb problémáikat felvetik, érvényt szereznekannak, hogy törvényes jogaikat teljes mértékben élvezhessék. Pártunk és kormányunk intézkedése, kiküszöbölték azokat a hibákat, amelyek parasztpolitikánkban eddig az egyénileg gazdálkodók rovására előfordu'tak. A szövetkezetekbe való belépés önkéntességének hangsúlyozása a törvényesség megszilárdítása elsősorban is arra irányulnak, hogy növeljék a dolgozó parasztság biztonságérzetét, megszilárdítsák népi demokráciánk .ránti biza'mát Az intézkedések másik része pedi, e'ősegíti az egyéni parasztgazdaságok termelőerőinek növelését, a továbbiak pedig növelik a termelési érdekeltsé%