Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-03 / 29. szám, szerda

mszg 1954. február 3 A Német Demokratikus Köztársaság kormányának memoranduma a német kérdés békés rendezéséről 'A német nép demokratikus békeszerződést követel ' A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya tudja, hogy a Né­metországgal való békeszerződés megkötése a legfontosabb előfelté­tel a német kérdég békés és tartós megoldásához. Ezért a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya teljes határozottsággal törekedett és törekszik arra, hogy megköny­nyítse e cél elérését. 1952 február 13-án a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányaihoz fordult azzal a kéréssel, hogy gyorsítsák meg a békeszerződés megkötését. A Szov jetunió kormánya erre a kérésre igenlően felelt é s a nyugati nagy hatalmak kormányai elé 1952. már­ciu s 10-én jiavasl-fot terjesztett a Németországgal kötendő békeszer­ződés alapjait illetőleg azzal, hogy ezt a javaslatot tárgyalják meg. A nyugatj nagyhatalmak kormá­nyai, sajnos mindmáig e javaslat­hoz még állást sem foglaltak, sem pedig nem terjesztették elő saját javaslataikat a Németországgal kö­tendő békeszerződésre. Az egysé­ges, békeszerető és független né­met állam demokratikus és sza­bad fejlődésének biztosítására és hogy eleget tegyenek Németország szomszédai jogos követelésének, amelyek biztonságban akarnak lenni egy új német agressziótól és hogy hozzájáruljanak az európai béke megszüárdításához, a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának nézete szerint a Németor­szággal kötendő békeszerződésnek a következő legfontosabb elveket kell tartalmaznia: Németországot felújítják mint egységes szuverén államot. Németországnak lehetővé teszik, hogy normális kapcsolatokat ve­gyen fel más államokkal. Németország egyenjogúságát biz­tosítják. Azok az államok, amelyek alá­írják a békeszerződést, támogatni fogják Németország felvételi kérel­mét az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. A békeszerződés megkötése után egy éven belül a megszálló nagy­hatalmak összes csapatai elhagyják a német területet. Ugyanilyen' időn belül Németországból eltávolítják az összes külföldi haditámaszpon­tokat. Németország polgárainak bizto­sítja ragra, nemre, nyelvre vagy vallásr a való tekintet nélkül az ember; jogokat és az összes alap­vető demokratikus jogokat, a sza­bad véleménynyilvánítás jogát, a sajtó- és közlési szabadságot, a vallásszabadságot, a politikai néze­tek és a gyülekezés szabadságát. Minden német polgár egyforma a törvény előtit. Németország polgárainak bizto­sítja a demokratikus pártok és szervezetek alapításának jogát, Ezeknek a demokratikus pártoknak és szervezeteknek minden téren szia" bad tevékenységet tesznek lehető­vé. Németország nem engedi meg olyan szervezetek fennállását és tevékenységét, amelyeknek célja, hogy a népet megfosszák demokra­tikus jogaitól és megzavarják a nemzetek közötti béké s kapcsola­tokat. Németország különösen meg­tesz minden intézkedést, hogy meg­akadályozzon bármilyen háborús propagandát, bármilyen uszítást más nemzetek vagy bizonyos fa­jok ellen, az atomfegyverek vagy más tömegirtó fegyverek, mérgek, rádióaktív, vegyi és baktérium­eszközök alkalmazásának propagá. lásá-t Németország kötelezi magát, hogy nem vesz részt semilyen koalíció­ban és nem lép be a emilyen ka­tonai szövetségbe, amely bármelyik állam ellen irányulna, . amelynek véderő! részt vettek a Németország elleni háborúban. Németország határai megfelelnek a potsdami egyezmény megállapí tásainak. A békés német gazdaság fejlődését semilyen módon sem fog­ják korlátozni. Németországnak kor. látlan joga lesz a világipiacban való részvételre, valamint a szabad ten­geri közlekedésre. A német külke­reskedelmet semmi módon sem kor­látozzák. Németországgal szemben a háború következtében keletkezett összes igényeket kielégitetteknek tekintik azokkal a kártérítésekkel és egyéb fizetésekkel, amelyekre 1945 óta került sor. Németországnak joga van nem­zeti véd erőket felállítani, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek vé­delmére és joga van magának a felfegyverzéséhez nélkülözhetetlenül szükséges anyag gyártására. Németország egységes, demokratikus alapokon való békés felújításához vezető út A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya az egységes, de­mokratikus, békeszerető és függet­len Németország létesítése mellett foglal állást, amelyet semilyen ka­tonai szerződés nem köt. A német nép maga határozza meg, hogyan fogja kialakítani az egységes Né­metország belső berendezését de mokratikus úton. Ezt a bonni és párizsi szerződésektől mentesen és bármilyen külföldi beavatkozás nél­kül határozza meg. A jelenlegi feltételek mellett, amikor Németország szétdarabolt, nem vezet más út Németország egységének békés felújításához, mint a Kelet- és Nyugat-Németor­szág közöbti megegyezés. A Né­met Demokratikus Köztársaság kor mánya fáradhatatlanul és teljes ko­molysággal törekedett arra, hogy ezt az egyezményt elérje. Ma épp­úgy, mint azelőtt, elkerülhetetlen­nek látja, hogy Kelet- és Nyugat­Németország képviselői megegyez zenek azokban az intézkedésekben, amelyek Németország mindkét ré­szének egymáshoz való közeledését szolgálnák és megnyitnák az utat az egységes, demokratikus, béke­szerető és független Németország­hoz. Lehetséges volna azonnal tár­gyalásokat kezdeni arról, hogyan könnyítsék meg és bővítsék ki a megszállási övezetek közti keres kedelmet és arról, hogyan könnyít­sék meg Nyugat-Németország szá­mára is a pénzügyi és gazdasági terheket, továbbá tárgyaljanak a Kelet- és Nyugat-Németország kö­zötti útiforgalom rendezéséről, a hu­mánus irodalom é s a művészi mü­veknek egész Németország terüle­tén való terjesztéséről és a könyv­piacra újra feltűnő militarista, va lamint fasiszta irodalom elleni harc­ról. Az említett kérdések megoldása, főleg az össznémet ideiglenes kor­mány megalakítása, kedvező lég­kört teremtene Németország egy­ségének felújítására, a négy nagy­hatalom közötti megegyezés meg könnyítésére a német békeszerződés kérdésével kapcsolatban és jelentős módon hozzájárulna az európai helyzet enyhüléséhez. Az NDK kormányának javaslatai a négy külügy­miniszter értekezlete számára A "nemzetközi feszültség továb­bi enyhítése és a német kérdés bé­kés és demokratikus alapokon való mielőbbi megoldásának érdekében a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a négy külügyminiszter értekezletéhez a következő javasla­tokat nyújtja be azzal a kéréssel, hogy azokat megtárgyalják és meg­felelő határozatokat hozzanak meg­valósításuk érdekében. 1. Még 1954-ben hívják össze az összes államok értekezletét, ame­lyeknek véderöi részt vettek a Né­metország elleni háborúban. Az ér­tekezlet a Németországgal kötendő békeszerződésről fog tárgyalni. Ezen az értekezleten részt vesznek az össznémet ideiglenes kormány kép­viselői. A négy nagyhatalom kép­viselői az össznémet ideiglenes kor­mány részvételévei kidolgozzák a békeszerződés javaslatát, amelyet az értekezlet elé terjesztenek. Németország nemzeti függetlensé­gének és demokratikus békeszerető fejlődésének érdeke megköveteli,' hogy Németországot semilyen ka­tonai szerződéssel ne kössék meg és hogy a bonni és párizsi szerződése­ket semmisnek nyilvánítsák. 2. Az össznémet ideiglenes kor­mánynak, amelyet Németország mindkét részének parlamentjei ala­kítanak meg maguknak a németek demokratikus pártjainak és szerve­zeteinek részvételével, az lesz a fel­adata, hogy előkészítse és megvaló­sítsa az össznémet általános, szabad, titkos, demokratikus nemzetgyűlési választásokat. A potsdami egyez­mény tartalmával összhangban az össznémet ideiglenes kormányt a négy nagyhatalom támogatni fogja. 3. A Németországgal megkötött békeszerződés után legkésőbb egy éven belül az összes megszálló csa­patok elhagyják Németország te­rületét és Németországból eltávolít­ják az összes katonai támaszponto­kat. 4. A Németországgal kötendő bé­keszerződés megkötéséig nem szabad semilyen német katonai véderöt fel­állítani és Németországot nem sza­bad semilyen módon katonailag fel­fegyverezni. 5. A német államipolgároknak nem szabad sem szolgálniok, sem más formában együttmüködniök külföl­di katonai, vagy félkatonai szerve­zetekben, még akkor sem, h. a ezek a szervezetek német területen mű­ködnek. 6. Németországnak nem szabad aaenkeszteni, termelni,, seim pedig el­helyezni semilyen tömegpusztító fegyvert, aminők az atom. és bak­tériumfegyver. 7. A német nép gazdasági helyae. tének azonnali megkönnyítése érde­kében a nyugatnémetországi meg­szállási költségeket éppen úgy, mint a Német Demokratikus Köztársa­ságban, az állami költségvetés be­vételeinek 5 százalékára csökken­tik, emellett semmi esetre sem sza­bad meghaladniok az 1949. évi meg. szállási költségeket. 8. Németországnak elengedik azc* kat az adósságokat, amelyek meg­szállási költségek címén idegen pénzben 1945 után keletkeztek. 9. Németországnak elengedik az -összes többi kártérítési fizetéseket a négy nagyhatalom elleni háború előtti, háború alatti és a háború utáni államadósságokat, kiivéve a kereskedelmi műveletekből származó kötelezettségeket. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a négy kül­ügyminiszter értekezlete hozzájárul ahhoz, hogy kiküszöböljék a hábo­rú veszélyét és hazánk végleges ket­tészakítását, ami a bonni és párizsi szerződések következménye lenne és hogy a német nép előtt megnyí­lik a békeszerződéshez, a nemzeti egység felújításához, a békeszerető nemzetek családjában a boldog jövő. höz vezető út. Berlin, 1954. január 30. ' A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, O. Grotewohl kormányelnök. Ä lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájában 2. Az egyénileg gazdálkodók 3z Üj Szó 1954, január 17-i számában közöltük Bátky Lász­ló elvtárs „A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk pa­rasztpolitikájában" című cikké­nek első részét. Az alábbiakban l a cikk második részét közöljük. Az a körülmény, hogy a szövetke­zetek alakításával falun a szocializ­mus építésének az útjára léptünk továbbá, hogy a párt és a kormány az eddigieknél dokkal hathatósabb segítséget nyújt az EFSz-ek meg­szilárdítására és fellendítésére, azt je­lentik-e, hogy ezzel lebecsüljük és elvetjük az egyéni parasztgazdaságo­kat és azok jelentőségét fejlődésük mai szakaszán a mezőgazdasági ter­melésben? Természetesen semmieset­re sem jelentheti ezt! Nem jelent­heti még pedig azért — mert mint Lenin tanította, — a munkásosztály a parasztságot számos átmeneti fo­kon keresztül a dolgozó parasztság öntudatra ébresztésének útján ve­zeti előre a szocialista építés útján. Ez pedig azt jelenti hogy a nagy­üzemi gazdálkodásra való áttérés nem egyszerre, hanem fokozatosan, hosz­szabb időn keresztül történik, tehát átmeneti időszak van és ebben az átmeneti időszakban — hiszen éppen ezért átmeneti időszak — fennáll a mezőgazdaság mindkét formája: a nagyüzem, szövetkezeti 'gazdálkodás és az egyéni gazdaság is. Nem vet­jük és nem is vethetjük el az egyéni parasztgazdaságot továbbá azért mert hiszen az ország szántóterületének nagy részén, több mint a felén még egyéni gazdálkodást folytatnak. Az egyelni parasztgazdaságok tehát az ország élelmiszerrel való ellátásában döntő szerepet játszanak. Eddigi földművespolitikánk egyik legfőbb hibája éppen az volt, hogy az egyéni parasztgazdaságoknak nem tulajdonítottunk olyan jelentőséget, mint amilyent azok a valóságban megkövetelnek. Bár pártunk minden megnyilatkozásában, határozatában és intézkedésében hangsúlyozta az egyé­ni parasztságról való gondoskodás je­lentőségét, azonban e helyes vonal keresztülvitele ellenőrzésének hiánya, továbbá a szövetkezetek alakításának százalékszerű hajszolása és fejlődé­sünk mai, átmeneti szakaszának fél­remagyarázása a gyakorlati munká­ban az egyéni parasztgazdaságok le­becsülését, nem egy esetben a mellő­zését jelentették. A mezőgazdasági termelés fokozása szükségességének állandó hangsúlyozása elvtársaink egy részében azt a gondolatot ébresztette hogy ez egyedül és kizárólag csak a nagyüzemi gazdálkodás révén oldha­tó meg, — ami végsősoron igaz. Nem vettük azonban tekintetbe, hogy fej­lődésünk mai szakaszán jelentősen emelhetjük a mezőgazdasági termelést az egyéni parasztgazdaságbk fokozot­tabb támogatásával, megsegítésével és hogy számunkra még hosszabb ideig nélkülözhetetlen és fontos lesz az egyéni parasztgazdaságok termelése s jól felfogott érdekünk termelésük fellendítését elősegíteni. Elvitathatatlan tény, hogy a fel­szabadulás utáni években a paraszt­gazdaságok határozott fellendülése kö­vetkezett be. De — mint a Köz­ponti B.zottság megállapította — az utóbbi években a parasztgazdaságok termelése egyhelyben topog, sőt sok Jielyen visszaesést jelent. Mi okozta ezt a visszaesést, mi okozta a pa­rasztgazdaságok fellendülésének meg­torpanását? Ez elsősorban is a szö­vetkezetek alakításánál elkövetett túl­kapásokkal. a szövetkezetekbe való belépés önkéntessége elvének a meg­szegéséve] magyarázható és arra a helytflen parasztpolitikára vezethető vissza, amely a gyakorlatban nem egyszer megnyilvánult. A szövetkeze­tek szervezése terén az elkövetett túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése elvette az egyénJeg gaz­dálkodó paraszt biztonságérzetét, bi­zonytalanná tette helyzetét, mert hi­szen nem tudta, mikor kényszerítik be őt is a szövetkezetbe és éppen ezért nem is törődött gazdaságának fejlesztésével. Pártunk parasztpolitikájának a gya­korlatban történt durva félremagya­rázása és elferdítése nem egy helyen és esetben abban nyilvánult meg, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztokat azért, mert még nem léptek 1 be a szövetkezetbe, a rendszer, a nép, demokrácia ellensé­gének tekintették. Ez nem egy he­lyen odáig vezetett hogy a magán­szektor és az osztályellenség között alig láttak árnyalati különbséget, — sőt, mint számos példa bizonyítja, a kulákot, az osztályellenséget, la belé­pett a szövetkezetbe, a szocializmus­építése hívének a kisparasztot, ha egyénileg gazdálkodott, ellenségnek nyilvánították és különféle zaklatá­soknak vetették alá. Táplálta az egyén.leg gazdálkodók iránti bizalmatlanságot, jelentőségük lebecsülését az. is, hogy propagan­dánkban, agitációs munkánkban ha említés is történt róluk, az csak for­mális volt, általános megállapítás a munkásosztálynak a kis- és közép­parasztsághoz való viszonyáról. Az utóbbi .dőkben pedig, 1952. ősze. a szövetkezetekbe való tömeges belé­pések után, úgyszólván teljesen el­hallgattunk az egyéni parasztgazda­ságokról, mintha azok már nem is léteznének. Nem kivétel ez alól a sajtó sem és nem kivétel az Új Szó sem. A csehszlovákiai magyai lapok közül éppen az Üj Szónak. a párt lapjának lett volna elsőrendű köte­lessége hogy pártunk parasztpoli­tikájának szellemében a helyenként megnyilvánuló egyénileg gazdálkodók elien; ellenséges nézetekkel szemben fellépjen, megmagyarázza a párt pa­rasztpolitikáját és helyes útra vezesse félremagyarázóit. Ez lett volna a kö­telességünk és feladatunk, ehelyett a lap hasábjairól úgyszólván teljesen eltűntek az egyéni parasztgazdaságok­kal foglalkozó cikkek, s nagyszámú pa rasztlevelezőnk között mégcsak vé­letlenül sem akad egyénileg gazdál­kodó paraszt. Ha néha mégis említés történt az egyénileg gazdálkodókról, az leginkább nyáron gabonabeadás idején volt, de akkor .s inkább csak azokkal foglalkoztunk, akik nem tet­tek eleget beadási kötelezettségüknek Fel lehet vetni a kérdést: az elhallga­tásnak ilyen politikája mellett mit érezhettek az egyénileg gazdálkodók? Csak azt, hogy mellőzve vannak, hogy harmadrangú szereplői népi demokrá­ciánknak akiket csak kötelességek illetnek, mert h.szen, ha valaki tu­domást vett róluk, azt csak akkor teszi, amikor a parasztnak valamilyen kötelességét kell teljesítenie az állam­mal szemben. Nem esett szó azonban arról, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztnak más problémái is vannak hogy a kötelességek mellett jogok is megelletik. Ezt a hibánkat jóvátenni legsür­gősebb kötelességünk. Feladatunk, hogy az egyénileg gazdálkodó parasz­tokkal is foglalkozzunk az Üj Szóban, ne csak olyan cikkeknek adjunk he­lyet, amelyek csak kötelezettségeikkel foglalkoznak, hanem olyanoknak is amelyek a legkülönbözőbb problé­máikat felvetik, érvényt szereznek­annak, hogy törvényes jogaikat teljes mértékben élvezhessék. Pártunk és kormányunk intézkedé­se, kiküszöbölték azokat a hibákat, amelyek parasztpolitikánkban eddig az egyénileg gazdálkodók rovására elő­fordu'tak. A szövetkezetekbe való belépés önkéntességének hangsúlyozá­sa a törvényesség megszilárdítása el­sősorban is arra irányulnak, hogy nö­veljék a dolgozó parasztság bizton­ságérzetét, megszilárdítsák népi de­mokráciánk .ránti biza'mát Az in­tézkedések másik része pedi, e'őse­gíti az egyéni parasztgazdaságok ter­melőerőinek növelését, a továbbiak pedig növelik a termelési érdekeltsé­%

Next

/
Oldalképek
Tartalom