Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-14 / 39. szám, vasárnap

1654. február 14. UJS70 A losonci dolgozók is részt vettek az országos örömteljes fejlődés előtt állunk A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok ezerintem arról tanúskodnak, hogy újabb örömteljes fejlődés előtt állunk Az a tény, hogy mielőtt törvénybe iktatták volna ezeket a javaslatokat, kormá. nyunk országos vitára bocsátotta őket — ilyesmi sohasem tortént meg a régi köztársaságban, sem a szlovák állam idején — ez népi de­mokráciánk megerősödését jelenti. Én magam is igyekezni fogok, hogy az új nemzet; bizottságokba való­ban rátermett, öntudatos dolgozókat jelöljünk. Lupták, a Jednota járási fo­gyasztási szövetkezet dolgo­zója. A nép ellenőrzése segít a hibák kiküszöbölésében Örömmel -fogadtuk a törvényja­vaslatokban azt a kitételt, hogy a nemzeti bizottsági tagok kötelesek számot adni a választóiknak műkö­désükről. A plénum tagjai közül sokan nem is ismerték feladatukat és gyakran el sem jártak a gyűlés­re. Ez már a jövőben nem fordul, hat elő, mert a polgárok a \jnaguk körzetéből a legjoob elvtársakat jelölik majd a nemzeti bizottságba. Ezek az elvtársak már nem fogják azt mondani, hogy nem mennek az ülésekre, mert ha a nép képvise­lőivé választotta őket, ez a legna­gyobb megbecsülést jelenti számuk­ra. Ezentúl a tanács tagjai nem be­szélhetik ki majd magukat, hogy munkaidőben kell menniök, képvise­lői feladatukat munka után is el­láthatják. A helyi nemzeti bizottság plénum gyűlései eddig is nyilvánosak vol­tak, de ezt nem valósítottuk meg a gyakorlatban. E hiba kiküszöbölé­sére is sor kerül, mert amint a tör­vényjavaslat előírja, a doigozók | ellenőrizni fogják választott képvi­i selőjük tevékenységét. Ha pedig i nem tesznek eleget feladataiknak, j akkor ajánlatot tehetnek kicserélé­' sükre. Ez az ellenőrzés nagyon is szükséges, mert így a jövőben nem fordulhat elő, mint eddig az, hogy a városunkhoz tartozó Kisfaluval aligj törődtünk. Markó Gyula, a HNB tagja. A járási nemzeti bizottság délutánonként is fogadjon feleket Most, amikor az egész ország­ban a törvényjavaslatokról vitatko­zik dolgozó népünk és mindnyájan arr a törekszünk, hogy a nemzeti bizottságokat még közelebb hozzuk a néphez, — szükséges, hogy a nemzeti bizottságok lehetővé tegyék a dolgozóknak, hogy délutánonként is intézhessék hivatalos ügyeiket. {Kassán ezt már bevezették. Ott a feleket naponta este 6 óráig fo­gadják. A szerkesztőség megjegy­zése.) A losonci JNB.on a félfo­gadási idő nem felel meg a helyi körülményeknek. Az üzemek és hi­vatalok egy része csak a délelőtti órákban dolgozik, s ha a dolgozók valamilyen ügyet akarnak a járási nemzeti bizottságon elintézni, akkor ott kell hagyniuk munkahelyüket, mert a JNB osak a kora délutáni i órákig fogad feleket. Javaslom, hogy a JNB gondoljon ezekre a dolgozókra is, hogy munka után intézhessék el hivatalos ügyeiket. Telek Tibor Az iskolaügy fejlesztése a nemzeti bizottságok egyik feladata A nemzeti bizottságoknak az is­kolaügy fejlesztése érdekében vég­zett munkájában gyakran fogya tókosságok mutatkoztak. A legna­gyobb hiba az volt, hogy a nem. zstj bizottságoknak az iskolákról való gondoskodása abban merült ki, hogy előlegeket folyósítottak tárgyi kiadásokra és kifizették a nagyobb számlákat. Azonban gyakorlatilag igen keveset törődtek az iskolák működésivel, a gyermekek nevelé­sével, az iskolák fejlesztésével, a tanítók kérdéseivel, vagy az elért eredményekkel. Az iskolák minden tekintetben törekedtek arrg, hogy a legszorosabb kapcsolatokat tartsák fenn a helyi és járási nemzeti bi­zottságokkal. Pártunknak és kormányunknak az iskolákról é s a tanítókról való nagyfokú gondo'skodása megmutat­kozik a nemzeti bizottságokról szó ló törvényjavaslatokban is. A jö­vőre nézve ez a legjobb előjel is. kolaügyünk tovább; fejlesztése és színvonalának emelése érdekében és bízom abban, hogy az új nemzeti bizottságok fokozottabb gondosko­dással hathatósan hozzájárulnak az ifjúság egységes neveléséhez. Itanozsay József, tanár. Javaslat Javaslom, hogy a törvényjavas­lat VI. paragrafusában pontosan határozzák meg a dolgozóknak a nemzeti bizottsághoz, vagy tagjá­hoz benyújtott indítványok és pa­naszok elintézésének határidejét, amit a törvényjavaslat „bizonyos határidőn belül'' kifejezéssel fogal­maz meg. Kará«zek András. Fordítsunk nagyobb gondot a város rende­zésére Ha végignézzük Losonc utcáit, bizony sok helyen látjuk, hogy a kábelvezeték elhelyezése óta a jár­dák fel vannak ásva,. s csak most, a tél folyamán hozzák rendbe, ami­kor már jó egy évvel ezelőtt befe­jezték a kábelezést. Rimaszombat­ban is elvégezték ezt- a munkát, de ott a HNB azonnal rendbehozatta az utcákat. A losonci HNB példát vehet a rimaszombatitól a park rendezésében és tisztántartásában is, mert nálunk, sajnos, ez nincs rendben. Most a mi helyi nemzeti bizottságunkon a sor, hogy a város szépítésével tegye kellemesebbé a dolgozók életét. Eder, az Energotrust dolgozója. Jobb munkát várunk a helyi ipartól Amikor az új törvényjavaslat. ról tárgyalunk, szólnunk kell a he­iyi iparról is, melynek fejlesztésére a nemzeti bizottságoknak nagy gon­dot kell fordítaniok. Ez eddig nem történt meg. Nemrég megkértük á kommunális üzemet, hogy küldje­nek el hozzánk egy szerelőt, a házi vízvezeték megjavítására. Három hétig kellett rá várnunk. Ez talán csekélységnek Cünik. de igen el tud­ja az embert keseríteni. Ha a nem. zeti bizottság a jövőben nagyobb figyelmet fordít a helyi ipar fej. lesztésére és a dolgozók szükségle­teinek gyors és jó kielégítésére, ak­kor ilyesmi többé nem fordulhat elő. Janovec, az Energotrust dolgozója. Az egészségügy meg­javításáért Büszkék vagyunk arra, hogy vá­rosunk új korházpavilonokat ka­pott. Kormányunk hatalmas össze­geket fordít a dolgozók egészségé­nek védelmére. Városunk polgárai azonban igen sokszor panaszkod­nak arra, hogy a dolgozók egész­ségügyi felülvizsgálásában gyakran hibák mutatkoznak. Ajánlom ezért, hogy a járási nemzeti bizottság for­dítson nagyobb figyelmet az orvo­sok munkájára, hogy becsületeseb­ben és gondosaiban teljesíthessék hivatásukat a dolgozók egészségé, nek védelmében. Soholc Maria, a Chronor dolgozója. ,Paradicsomi" élet a Horthy-megszállás alatt A nemzet; bizottságokról szóló ö r v ényj a vaslatok ról vi ta tkozik, tárgyal dolgozó népünk. Örömmel fogadjuk a törvényjavaslatokat. Ve­lük életünk teljesebbé válik, népi demokráciánk pedig szilárdabbá. Hogyne volna ez így, amikor ha­zánk életében a legdemokratiku rabb jogokat éivezzük, amikor dol­gozó népünk maga alkotja törvé­nyeit és azokat képviselői és a nem­zeti bizottságok képviselői útján Mja hajtja végre. Nem így • volt ez a múltban. Nem is olyan régen, néhány évvel ^zelfttt a legszörnyűbb elnyomatás ban éltünk. Elnyomatásunknak csak a Szovjet Hadseregnek a fasiszták felett aratott gyözeime vetett vé. get. Beszéljünk csak erről az idő röl. Arról, hogy milyen »paradi. csomi« élete volt a dolgozóknak a hírhedt Horthy-megszállás alatt. 1938-ban, mielőtt a 1 Horthy-fasisz­ták átlépték határainkat, Losonc környékének dolgozói is a kommu­nisták által vezetett népfrontba tö­mörültek Egységesen hitet tettek amellett, hogy megvédik köztársa, ságunk határait a betolakodóktól. De az itteni magyar burzsoázia és a fasiszták a legjobb egyetértés­ben a cseh és a szlovák burzsoá­ziával elárulták népeinket és meg­nyitották a határsorompókat a be­tolakodók előtt. Losoncra akkor a katonaságon kívül két vagon csendőr és egy va­gon rendőrszállítmány érkezett, hogy hatásosan biztosíthassák a járás, ban a Horthy-féle fasiszta közigaz­gatást. No, ezekhez még hozzájött a detektívek szép száma is. To­vább folytatódott az elnyomatás. De a kommunistákat és a dolgo­zók ' széles rétegeinek a szabad élet utáni vágyát nem tudták megtörni. A személyi iratok közül az er­kölcsi bizonyítvány volt a legfon­tosabb. Ezt a parasztok és mun­kások számára találták ki. A gaz­dagoknak erre nem igen volt szük­ségük, mert jó erkölcsükről a fa­siszta rendszerhez való hüségük és pénzük tanúskodott. A munkáso­kat es a parasztokat a kérvényhez szükséges tömérdek bélyegilleték, kel szipolyozták, akik a kérvények megírásáért borsos árat fizettek az ügyvédeknek és a kopott dzsent­riknek. Az úri törvények előírása szerint felszerelt kérvények elinté­zésére hiába vártak a dolgozók. A legtöbbször keserű csalódás érte őket. Hiába volt a sok költség, a sok megalázkodás, nagyságos és méltóságos uramozás, a legtöbb esetben azzal utasították vissza a kérelmeket, hogy az illető »felvu déki kommunista«, még akkor is, ha soha sem volt az. A szlovák dolgozók gyakran szlovák nyelvű iratokkal védték igazukat. Ekkor rájuk förmedtek: »Fordíttassa le magyarra, végeztünk!« Ez újabb kiadást ás az ügy elintézésének el­húzódását jelentette. A Horthy-közigazgatás pribékjel. nek embertelensége megmutatkozott a dorbézolások közepette is. A köz­igazgatás unaj a katona- és ren­dőrtisztekkel együtt mulatoztak a >Magyar Király« mulatóban S ami­kor a főpincér alázatos hajlongás. sal kérte a számla kiegyenlítését, az úri páva gőgös válasza így hang­zott: ^Bélyeggel ellátott számlát kérek, különben lelőlek!« Ez már mind a múlté. Soha töb­bé nem engedjük, hogy a gyárosok, földbirtokosak, főjegyzők és a bí­ró urak sanyargassák a népet. Mi új életet építünk a szabad hazá­ban. A nemzeti bizottságokról szó­ló törvényjavaslatok még jobban hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a küzdelrrftinket, az egész dolgozó nép akaratát győzelemre vigyük. Virág Oáza, Losonc.Kisfalu A bratislavai Kablo.üzemben a dolgozók külön gyűlésen vitatták meg a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat. Képünkön Havlik elvtárs vitafelszólalás közben. Több mint 30.000 látogató volt a jelenkori szovjet képzőművészet kiállításán A prágai Vár kiállítási termében pénteken, február 12-én délután Alek szej Vasziljevics Szjdorov kiállítási dolgozó és a közművelődésügyi mi­nisztérium, valamint a Csehszlovák Képzőművészek Központi Szövetsé­gének képviseiöj fogadták korunk szovjet képzőművészeti kiállításának 30.000-dik látogatóját, Eva Morav cová, a Metrans kereskedelmi társa­ság fiatal tisztviselőnőjét, aki raun. ka társai val együtt jött el megtekin­teni a kiállítást. Eva Moravcová — a kiállítási teremben vaió üdvözlése utáin — könyvet kapott ajándékul. Üzeme egyik legjobb dolgozója, az ifjú CsISz.tag. A kiállítás megtekin­tésekor legjobban A. A. Kitajev „Üd. ( vgzöljük az életet" és Puzyrkovov ,,A tengerészek kihajóznak a Fekete­tengerre" képeket csodálta meg. Hosszú, tömött sorban álltam Hiába, nem vagyok elég szemfüles. Már pedig a jó riporternek ma is szemfülesnek kell lennie. Itt élek Prágában, mindent látók, hallok, csak éppen nem mindent veszek észre. Például elmentem a szovjet képző­művészeti kiállításra egyik újságíró barátommal és amit én nem vettem észre, ő megírta. Megírta, hogy soha se hitte volna, hogy az emberek hosz­szú, tömött sorban álljanak, csak azért, hogy bejussanak erre a kivé­telesen gazdag kiállításra. Mindezt ugyan megírta, de nem írt magáról a kiállításról, a bemutatott anyag gazdagságáról, művészi szépségéről. Nem írt a képekről, mert a hosszú, tömött sorban — éppen ezt nem vet­te észre. Nagyon szégyeltem magam, hogy ezt nem láttam és tanulékony ember létemre elhatároztam, hogy ahol em­berek sorban állnak, annak ezentúl a végére járok. Ültem a szerkesztő­ségben, hosszú, méla lesben, de hiába, nem vettem észre semmit. Valamelyik este szakítottam a le­sipuskázással és lementem a városba. Bizonyos pontok felé emberek rohan­tak, hosszú estélyi ruhákban a nők, feketében a férfiak. Először nem sej­tettem semmi rosszat, egyáltalán sem­mit sem sejtettepi. De mert szemfü­les akartam lenni, határoznom kellett, merre veszem az irányt és beálltam én is a rohanók közé. Beálltam a hosszú, tömött sorba. Akkor még nem tudtam, mi lesz velem, gondoltam, hogy datolyához jutok, vagy tömegkapcsolataimat erő­sítem és meghallom, miről beszél Prága népe. Az egységes belépőjegy lefizetése után bálterembe kerültem, ahol jó hangulatban, vidám táncoló párokat pülantottam meg és ásot­tam a sorsot, hogy ide hozott, mert sokkal jobban éreztem magam,"mint­ha tíz deka datolyát nyomtak volna a markomba valamelyik üzletben. Megjegyzem, hogy tömegkapcsola­taim is jók, mert megtudtam, hogy a bálozok szinte kivétel nélkül szidták a tisztító és mosoda vállalatot, melynek alkalmazottai szintén ott vigadtak. A mi dolgozóink nem okvetetlenkedj nek alaptalanul. Munkájuk után szí­vesen szórakoznak és még ezt az al­kalmat is felhasználják, hogy kifigu­rázzák azokat, akik még nem értet­ték meg. mi a kötelességük a közzel szemben. Riporteri hivatásom teljesítése köz­ben léptem a hosszú, tömött sorba, dehogy is jutott volna eszemb/e, hogy bálba menjek és táncoljak. Jól éreztem magam és velem együtt mindenki jó hangulatban tért haza. Másnap vettem csak Cszre, hogy a prágai üzletek kirakatai tele vannak báli és karneváli felszereléssel, hogy a nagyobb báltermeket hetekkel elő­re lefoglalják, hogy mindenki bálozik, és hogy én magam is, „de tisztán csak kötelességből" elmegyek február 16-án az újságírók prágai báljára. Kár, hogy a riporterek nem rendez­nek külön bált. mert akkor „köteles­ségből" arra is elmennék. Jó Sándor Az üzemi bizottság fordítson nagyobb ügyeimet a verseny megszervezésére (Levél) A kirái'yhelmeci építövállalat 131 százalékra teljesítette 1953. évi ter­vét. Főként a párttagok végeztek jó munkát. Az egyes csoportok kiváló eredményeket értek el. Ilyen volt Tö rök István csoportja, amely 150%-ra teljesítette a tervet- Az ácsok közül Tóth és Ondra elvtársak csoportjai december végéig 200%-os teljesít­ményt értek el. Székely Miklós és Tóth József 280%.ra teljesítették normájukat. Az üzemi bizottság munkájában hiányosságok ils előfordultak az el. múlt évben. Kevés gondot fordítottak a munkaverseny megszervezésére, a műszakmulasztás és a késések kikü­szöbölésére. A festótanulók között gyakori volt a hanyag munkábajárás. Nem csoda hogy a festőrészleg csak 60%-ra teljesítette tervét. Az 1953. év sikerei és hibái tanúi', ságul szolgálhatnak dolgozóinknak és tömegszervezeteinknék, hogy eb­ben az évben még sikeresebben tel­jesítsük a tervet. Török Imre, Kiralyhelmec

Next

/
Oldalképek
Tartalom