Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)
1954-02-14 / 39. szám, vasárnap
1654. február 14. UJS70 A losonci dolgozók is részt vettek az országos örömteljes fejlődés előtt állunk A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok ezerintem arról tanúskodnak, hogy újabb örömteljes fejlődés előtt állunk Az a tény, hogy mielőtt törvénybe iktatták volna ezeket a javaslatokat, kormá. nyunk országos vitára bocsátotta őket — ilyesmi sohasem tortént meg a régi köztársaságban, sem a szlovák állam idején — ez népi demokráciánk megerősödését jelenti. Én magam is igyekezni fogok, hogy az új nemzet; bizottságokba valóban rátermett, öntudatos dolgozókat jelöljünk. Lupták, a Jednota járási fogyasztási szövetkezet dolgozója. A nép ellenőrzése segít a hibák kiküszöbölésében Örömmel -fogadtuk a törvényjavaslatokban azt a kitételt, hogy a nemzeti bizottsági tagok kötelesek számot adni a választóiknak működésükről. A plénum tagjai közül sokan nem is ismerték feladatukat és gyakran el sem jártak a gyűlésre. Ez már a jövőben nem fordul, hat elő, mert a polgárok a \jnaguk körzetéből a legjoob elvtársakat jelölik majd a nemzeti bizottságba. Ezek az elvtársak már nem fogják azt mondani, hogy nem mennek az ülésekre, mert ha a nép képviselőivé választotta őket, ez a legnagyobb megbecsülést jelenti számukra. Ezentúl a tanács tagjai nem beszélhetik ki majd magukat, hogy munkaidőben kell menniök, képviselői feladatukat munka után is elláthatják. A helyi nemzeti bizottság plénum gyűlései eddig is nyilvánosak voltak, de ezt nem valósítottuk meg a gyakorlatban. E hiba kiküszöbölésére is sor kerül, mert amint a törvényjavaslat előírja, a doigozók | ellenőrizni fogják választott képvii selőjük tevékenységét. Ha pedig i nem tesznek eleget feladataiknak, j akkor ajánlatot tehetnek kicserélé' sükre. Ez az ellenőrzés nagyon is szükséges, mert így a jövőben nem fordulhat elő, mint eddig az, hogy a városunkhoz tartozó Kisfaluval aligj törődtünk. Markó Gyula, a HNB tagja. A járási nemzeti bizottság délutánonként is fogadjon feleket Most, amikor az egész országban a törvényjavaslatokról vitatkozik dolgozó népünk és mindnyájan arr a törekszünk, hogy a nemzeti bizottságokat még közelebb hozzuk a néphez, — szükséges, hogy a nemzeti bizottságok lehetővé tegyék a dolgozóknak, hogy délutánonként is intézhessék hivatalos ügyeiket. {Kassán ezt már bevezették. Ott a feleket naponta este 6 óráig fogadják. A szerkesztőség megjegyzése.) A losonci JNB.on a félfogadási idő nem felel meg a helyi körülményeknek. Az üzemek és hivatalok egy része csak a délelőtti órákban dolgozik, s ha a dolgozók valamilyen ügyet akarnak a járási nemzeti bizottságon elintézni, akkor ott kell hagyniuk munkahelyüket, mert a JNB osak a kora délutáni i órákig fogad feleket. Javaslom, hogy a JNB gondoljon ezekre a dolgozókra is, hogy munka után intézhessék el hivatalos ügyeiket. Telek Tibor Az iskolaügy fejlesztése a nemzeti bizottságok egyik feladata A nemzeti bizottságoknak az iskolaügy fejlesztése érdekében végzett munkájában gyakran fogya tókosságok mutatkoztak. A legnagyobb hiba az volt, hogy a nem. zstj bizottságoknak az iskolákról való gondoskodása abban merült ki, hogy előlegeket folyósítottak tárgyi kiadásokra és kifizették a nagyobb számlákat. Azonban gyakorlatilag igen keveset törődtek az iskolák működésivel, a gyermekek nevelésével, az iskolák fejlesztésével, a tanítók kérdéseivel, vagy az elért eredményekkel. Az iskolák minden tekintetben törekedtek arrg, hogy a legszorosabb kapcsolatokat tartsák fenn a helyi és járási nemzeti bizottságokkal. Pártunknak és kormányunknak az iskolákról é s a tanítókról való nagyfokú gondo'skodása megmutatkozik a nemzeti bizottságokról szó ló törvényjavaslatokban is. A jövőre nézve ez a legjobb előjel is. kolaügyünk tovább; fejlesztése és színvonalának emelése érdekében és bízom abban, hogy az új nemzeti bizottságok fokozottabb gondoskodással hathatósan hozzájárulnak az ifjúság egységes neveléséhez. Itanozsay József, tanár. Javaslat Javaslom, hogy a törvényjavaslat VI. paragrafusában pontosan határozzák meg a dolgozóknak a nemzeti bizottsághoz, vagy tagjához benyújtott indítványok és panaszok elintézésének határidejét, amit a törvényjavaslat „bizonyos határidőn belül'' kifejezéssel fogalmaz meg. Kará«zek András. Fordítsunk nagyobb gondot a város rendezésére Ha végignézzük Losonc utcáit, bizony sok helyen látjuk, hogy a kábelvezeték elhelyezése óta a járdák fel vannak ásva,. s csak most, a tél folyamán hozzák rendbe, amikor már jó egy évvel ezelőtt befejezték a kábelezést. Rimaszombatban is elvégezték ezt- a munkát, de ott a HNB azonnal rendbehozatta az utcákat. A losonci HNB példát vehet a rimaszombatitól a park rendezésében és tisztántartásában is, mert nálunk, sajnos, ez nincs rendben. Most a mi helyi nemzeti bizottságunkon a sor, hogy a város szépítésével tegye kellemesebbé a dolgozók életét. Eder, az Energotrust dolgozója. Jobb munkát várunk a helyi ipartól Amikor az új törvényjavaslat. ról tárgyalunk, szólnunk kell a heiyi iparról is, melynek fejlesztésére a nemzeti bizottságoknak nagy gondot kell fordítaniok. Ez eddig nem történt meg. Nemrég megkértük á kommunális üzemet, hogy küldjenek el hozzánk egy szerelőt, a házi vízvezeték megjavítására. Három hétig kellett rá várnunk. Ez talán csekélységnek Cünik. de igen el tudja az embert keseríteni. Ha a nem. zeti bizottság a jövőben nagyobb figyelmet fordít a helyi ipar fej. lesztésére és a dolgozók szükségleteinek gyors és jó kielégítésére, akkor ilyesmi többé nem fordulhat elő. Janovec, az Energotrust dolgozója. Az egészségügy megjavításáért Büszkék vagyunk arra, hogy városunk új korházpavilonokat kapott. Kormányunk hatalmas összegeket fordít a dolgozók egészségének védelmére. Városunk polgárai azonban igen sokszor panaszkodnak arra, hogy a dolgozók egészségügyi felülvizsgálásában gyakran hibák mutatkoznak. Ajánlom ezért, hogy a járási nemzeti bizottság fordítson nagyobb figyelmet az orvosok munkájára, hogy becsületesebben és gondosaiban teljesíthessék hivatásukat a dolgozók egészségé, nek védelmében. Soholc Maria, a Chronor dolgozója. ,Paradicsomi" élet a Horthy-megszállás alatt A nemzet; bizottságokról szóló ö r v ényj a vaslatok ról vi ta tkozik, tárgyal dolgozó népünk. Örömmel fogadjuk a törvényjavaslatokat. Velük életünk teljesebbé válik, népi demokráciánk pedig szilárdabbá. Hogyne volna ez így, amikor hazánk életében a legdemokratiku rabb jogokat éivezzük, amikor dolgozó népünk maga alkotja törvényeit és azokat képviselői és a nemzeti bizottságok képviselői útján Mja hajtja végre. Nem így • volt ez a múltban. Nem is olyan régen, néhány évvel ^zelfttt a legszörnyűbb elnyomatás ban éltünk. Elnyomatásunknak csak a Szovjet Hadseregnek a fasiszták felett aratott gyözeime vetett vé. get. Beszéljünk csak erről az idő röl. Arról, hogy milyen »paradi. csomi« élete volt a dolgozóknak a hírhedt Horthy-megszállás alatt. 1938-ban, mielőtt a 1 Horthy-fasiszták átlépték határainkat, Losonc környékének dolgozói is a kommunisták által vezetett népfrontba tömörültek Egységesen hitet tettek amellett, hogy megvédik köztársa, ságunk határait a betolakodóktól. De az itteni magyar burzsoázia és a fasiszták a legjobb egyetértésben a cseh és a szlovák burzsoáziával elárulták népeinket és megnyitották a határsorompókat a betolakodók előtt. Losoncra akkor a katonaságon kívül két vagon csendőr és egy vagon rendőrszállítmány érkezett, hogy hatásosan biztosíthassák a járás, ban a Horthy-féle fasiszta közigazgatást. No, ezekhez még hozzájött a detektívek szép száma is. Tovább folytatódott az elnyomatás. De a kommunistákat és a dolgozók ' széles rétegeinek a szabad élet utáni vágyát nem tudták megtörni. A személyi iratok közül az erkölcsi bizonyítvány volt a legfontosabb. Ezt a parasztok és munkások számára találták ki. A gazdagoknak erre nem igen volt szükségük, mert jó erkölcsükről a fasiszta rendszerhez való hüségük és pénzük tanúskodott. A munkásokat es a parasztokat a kérvényhez szükséges tömérdek bélyegilleték, kel szipolyozták, akik a kérvények megírásáért borsos árat fizettek az ügyvédeknek és a kopott dzsentriknek. Az úri törvények előírása szerint felszerelt kérvények elintézésére hiába vártak a dolgozók. A legtöbbször keserű csalódás érte őket. Hiába volt a sok költség, a sok megalázkodás, nagyságos és méltóságos uramozás, a legtöbb esetben azzal utasították vissza a kérelmeket, hogy az illető »felvu déki kommunista«, még akkor is, ha soha sem volt az. A szlovák dolgozók gyakran szlovák nyelvű iratokkal védték igazukat. Ekkor rájuk förmedtek: »Fordíttassa le magyarra, végeztünk!« Ez újabb kiadást ás az ügy elintézésének elhúzódását jelentette. A Horthy-közigazgatás pribékjel. nek embertelensége megmutatkozott a dorbézolások közepette is. A közigazgatás unaj a katona- és rendőrtisztekkel együtt mulatoztak a >Magyar Király« mulatóban S amikor a főpincér alázatos hajlongás. sal kérte a számla kiegyenlítését, az úri páva gőgös válasza így hangzott: ^Bélyeggel ellátott számlát kérek, különben lelőlek!« Ez már mind a múlté. Soha többé nem engedjük, hogy a gyárosok, földbirtokosak, főjegyzők és a bíró urak sanyargassák a népet. Mi új életet építünk a szabad hazában. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok még jobban hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a küzdelrrftinket, az egész dolgozó nép akaratát győzelemre vigyük. Virág Oáza, Losonc.Kisfalu A bratislavai Kablo.üzemben a dolgozók külön gyűlésen vitatták meg a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat. Képünkön Havlik elvtárs vitafelszólalás közben. Több mint 30.000 látogató volt a jelenkori szovjet képzőművészet kiállításán A prágai Vár kiállítási termében pénteken, február 12-én délután Alek szej Vasziljevics Szjdorov kiállítási dolgozó és a közművelődésügyi minisztérium, valamint a Csehszlovák Képzőművészek Központi Szövetségének képviseiöj fogadták korunk szovjet képzőművészeti kiállításának 30.000-dik látogatóját, Eva Morav cová, a Metrans kereskedelmi társaság fiatal tisztviselőnőjét, aki raun. ka társai val együtt jött el megtekinteni a kiállítást. Eva Moravcová — a kiállítási teremben vaió üdvözlése utáin — könyvet kapott ajándékul. Üzeme egyik legjobb dolgozója, az ifjú CsISz.tag. A kiállítás megtekintésekor legjobban A. A. Kitajev „Üd. ( vgzöljük az életet" és Puzyrkovov ,,A tengerészek kihajóznak a Feketetengerre" képeket csodálta meg. Hosszú, tömött sorban álltam Hiába, nem vagyok elég szemfüles. Már pedig a jó riporternek ma is szemfülesnek kell lennie. Itt élek Prágában, mindent látók, hallok, csak éppen nem mindent veszek észre. Például elmentem a szovjet képzőművészeti kiállításra egyik újságíró barátommal és amit én nem vettem észre, ő megírta. Megírta, hogy soha se hitte volna, hogy az emberek hoszszú, tömött sorban álljanak, csak azért, hogy bejussanak erre a kivételesen gazdag kiállításra. Mindezt ugyan megírta, de nem írt magáról a kiállításról, a bemutatott anyag gazdagságáról, művészi szépségéről. Nem írt a képekről, mert a hosszú, tömött sorban — éppen ezt nem vette észre. Nagyon szégyeltem magam, hogy ezt nem láttam és tanulékony ember létemre elhatároztam, hogy ahol emberek sorban állnak, annak ezentúl a végére járok. Ültem a szerkesztőségben, hosszú, méla lesben, de hiába, nem vettem észre semmit. Valamelyik este szakítottam a lesipuskázással és lementem a városba. Bizonyos pontok felé emberek rohantak, hosszú estélyi ruhákban a nők, feketében a férfiak. Először nem sejtettem semmi rosszat, egyáltalán semmit sem sejtettepi. De mert szemfüles akartam lenni, határoznom kellett, merre veszem az irányt és beálltam én is a rohanók közé. Beálltam a hosszú, tömött sorba. Akkor még nem tudtam, mi lesz velem, gondoltam, hogy datolyához jutok, vagy tömegkapcsolataimat erősítem és meghallom, miről beszél Prága népe. Az egységes belépőjegy lefizetése után bálterembe kerültem, ahol jó hangulatban, vidám táncoló párokat pülantottam meg és ásottam a sorsot, hogy ide hozott, mert sokkal jobban éreztem magam,"mintha tíz deka datolyát nyomtak volna a markomba valamelyik üzletben. Megjegyzem, hogy tömegkapcsolataim is jók, mert megtudtam, hogy a bálozok szinte kivétel nélkül szidták a tisztító és mosoda vállalatot, melynek alkalmazottai szintén ott vigadtak. A mi dolgozóink nem okvetetlenkedj nek alaptalanul. Munkájuk után szívesen szórakoznak és még ezt az alkalmat is felhasználják, hogy kifigurázzák azokat, akik még nem értették meg. mi a kötelességük a közzel szemben. Riporteri hivatásom teljesítése közben léptem a hosszú, tömött sorba, dehogy is jutott volna eszemb/e, hogy bálba menjek és táncoljak. Jól éreztem magam és velem együtt mindenki jó hangulatban tért haza. Másnap vettem csak Cszre, hogy a prágai üzletek kirakatai tele vannak báli és karneváli felszereléssel, hogy a nagyobb báltermeket hetekkel előre lefoglalják, hogy mindenki bálozik, és hogy én magam is, „de tisztán csak kötelességből" elmegyek február 16-án az újságírók prágai báljára. Kár, hogy a riporterek nem rendeznek külön bált. mert akkor „kötelességből" arra is elmennék. Jó Sándor Az üzemi bizottság fordítson nagyobb ügyeimet a verseny megszervezésére (Levél) A kirái'yhelmeci építövállalat 131 százalékra teljesítette 1953. évi tervét. Főként a párttagok végeztek jó munkát. Az egyes csoportok kiváló eredményeket értek el. Ilyen volt Tö rök István csoportja, amely 150%-ra teljesítette a tervet- Az ácsok közül Tóth és Ondra elvtársak csoportjai december végéig 200%-os teljesítményt értek el. Székely Miklós és Tóth József 280%.ra teljesítették normájukat. Az üzemi bizottság munkájában hiányosságok ils előfordultak az el. múlt évben. Kevés gondot fordítottak a munkaverseny megszervezésére, a műszakmulasztás és a késések kiküszöbölésére. A festótanulók között gyakori volt a hanyag munkábajárás. Nem csoda hogy a festőrészleg csak 60%-ra teljesítette tervét. Az 1953. év sikerei és hibái tanúi', ságul szolgálhatnak dolgozóinknak és tömegszervezeteinknék, hogy ebben az évben még sikeresebben teljesítsük a tervet. Török Imre, Kiralyhelmec