Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-07 / 33. szám, vasárnap

/ III 1954. február 7 Bratislava IV. kerületének dolgozói megvitatták a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatot Bratislava IV. kerületében, Ru­zsinovban, e hő 4-én összejöttek a dolgozók, hogy megvitassák a nem­zeti bizottságokról szóló törvényja­vaslatot és felszólalásaikkal hozzá­járuljanak a nemzeti bizottságok munkájának megjavításához. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatot Szekera elvtárs, a IV. kerület nemzeti bizottságá­nak előadója ismertette. Beszámo­lójában többek között rámutatott arra is, hogy már 1918-ban is mű­ködtek hazánkban nemzeti bizott­ságok, de abban az időben a szo­ciáldemokrata jobboldali vezetők árulása iniatt a burzsoáziának si. került őket megszüntetni, hisz ve­szélyeztették a burzsoázia hatalmát. Ezután rámutatott arra, hogy a volt városi képviselőtestület határo­zatai felett végül is a burzsoá ál­lam érdekeit képviselő főjegyzői hi­vatal elnöke döntött. A munkanél­küliség elkendőzésére a kerületben osak 2000 személyt tartottak nyil­ván, holott a valóságban több mint 6000 volt a munkanélküliek száma. A kommunista párt képviselőinek kivételével a volt képviselőtestület többi tagjainak egyáltalán nem volt kapcsolata a választókkal Csupán a kommunista párt képviselői har­coltak a képviselőtestületben a dol­gozó tömegek követeléseinek telje­sítéséért. Szekera elvtárs beszámolója után megkezdődött a vita. Az első fel­szólaló, Sarman elvtárs, a városi nemzeti bizottság dolgozója volt. Felszólalásában rámutatott arra. hogy milyen nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy kormányunk a nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatot országos vitára bo­csátotta. — Nagyjelentőségű az a tény, — mondotta — hogy a nemzeti bi­zottságok tagjai, akiket a dolgo­zók saját körükből választanak meg, bármikor visszahívhatók funk­cióikból és hogy a nemzeti bizott­ságok tagjai kötelesek munkájuk­ról beszámolni választóiknak. Ezután Nedelka elvtárs szólalt fel, aki többek között ezeket mon­dotta: — Ha látjuk Bratislava városá­nak az építkezések terén elért ered­ményeit, akkor láthatjuk azt is, hogy dolgozó népünk életszínvonala mily nagy mértékben növekszik. Meg vagyok győződve arról, hogy a hemzetj bizottságokról szóló tör­vényjavaslat megvitatása hozzá fog járulnj ahhoz, hogy nemzeti bizott­ságaink még jobb munkát végez­zenek dolgozóink anyagi és kultu­rális színvonalának emelése érde­kében. A következő felszólaló Razgyel elvtárs. Bírálta a IV. kerületi nem­zeti bizottság egyik referensét, aki annak ellenére, hogy többször is jelentette neki azt a tényt, hogy az egyik házban megbetegedtek a sertések, nem küldött ki állator vost és nem foganatosított semmi­féle óvintézkedést a betegség to­vábbterjedésének megakadályozásá­ra. — A jövőben — mondotta — ilyesminek nem szabad megismét­lődnie. A nemzeti bizottságokba olyan dolgozókat kell beválasztani, akik a dolgozók panaszait nem hagyják figyelmen kívül, hanem mindent elkövetnek elintézésükre. Supák elvtárs felszólalásában a trolejbuszforgalom hiányosságaira mutatott rá. Megemlítette, hogy a városi autóbusz- és trolejbuszfor galom vezetősége nem helyez elég súlyt arra, hogy a közlekedésben rendet, teremtsen, hogy a munkába siető dolgozók az autóbuszok és trolejbuszok nem mindig megin­dokolt késése miatt időben érkez­hessenek munkahelyükre. Megtörté­nik az is, hogy a trolejbuszvonal végállomásánál, Ruzsinovban, so­káig állnak a trolejbuszok s ezért sok utazó gyűlik össze, akik kö zül aztán sokan nem férnek fel, mert nem akarnak ökölharcot vív­ni. Amikor a dolgozók bírálják a trolejbuszforgalomban mutatkozó hiányokat, az illetékesek azzal vé­dekeznek, hogy a sorompó gyakori lezárása akadályozza a forgalmat. A forgalom megjavítására beadott javaslattal ez ideig sem foglalkoz­tak, noha határozottan megígérték, hogy megteszik a szükséges intéz­kedéseket. Ezután még sokan hozzászóltak a törvényjavaslatokhoz. A részve­vők megegyeztek abban, hogy még nagyobb mértékben fogják segíteni a nemzeti bizottságokat a hiányos ságok kiküszöbölésében. Kötelezett, séget vállaltak arra is, .hogy a nép. pel való beszélgetésekre megnyerik azokat is, akik eddig nem vettek részt ezeken a beszélgetéseken. Rabay Ferenc A szovjet jégkorongozók finnországi útjáról A Finn Jégkorong Szövetség fenn­állása 25. évét versennyel ünnepelte meg, amelyre meghívta a Szovjet­unió és Svédország válogatottjait. Míg a szovjet jégkorongozók nagyon erős összeállításban érkeztek, addig a svédek „B" csapatukat küldték el, amelybe néhány válogatottat is be­állítottak. Így: L. Petterssont és A. Lassast. Rajtuk kívül a következő játékosok voltak a svéd csapatban: S. Bröms, F. Gustavsson, E. Gra­nath, HOgge Nurmela, O. Granath és mások. A svéd lapok jelentése szerint ez a osa.pat várakozáson felül jól játszott a finekkel szemben. A szovjet csapattól 2:8 árányú vereséget szenvedtek. A svéd sajtó lelkesen magyarázta a szovjet játékosok teljesítményét, különösen kiecmellte óriási gyorsaságukat, pon­tos összjátékukat, kitűnő lövőképes, ségüket, valamint példás, sportszerű fellépésüket. A svédekkei szemben a szovjet csapat góljait Bobrov 2, Kuzin 2, Babicz, Komárov, Suvalov és Uva­rov ütötték, míg a svédek részéről egy-egy gólt Pavelka és E. Granath szereztek. A mérkőzést két finnbfró vezette, akik lényegtelen hibák miatt 3 svéd és 1 szovjet játékost kiállí­tottak. Külföldi hírek Chilében 22 tagú viliágbajnoki labdarúgó keretet jelöltek ki. A világbajnoki labdarúgó döntőre utazó több csapatnak megvan már a svájci szálláshelye. Az angolok és skótok Luzern bem laknak majd. A nyugatnémetek Spiez, az osztrákok Baden bei Zürich mellett döntöttek. A brazilok választása Magglingenre esett, míg az olaszok Buliéban ütik fei szállásaiklat. A Német Demokratikus Köztársa, ság a világbajnoki döntőre a követ­kező játékvezetőket kívánja küldeni: Gerthard Schulz, Walter Reinhardt éis Lothiar Breen. Paraguayban I9.es válogatott ke­retet jelöltek ki. Ebből állítják össze a Brazília és Chile ellen február 14. én, illetve március 21-én pályára lépő csapatot. Az angol A és B válogatott a tavasz folyamán 2—2 mérkőzést ját­szik Európában. Az A váltogatott május 16-án Belgrádban Jugoszlávia, majd május 23-án Budapesten Ma. gyarország ellen mérkőzik. A B-csa. pat ugyanakkor Zágrábban Jugo­sliáiviia „B", Athénben pedig Görög­ország csapatával mérkőzik. Kairó-Budapest 0:2 (0:1) Pénteken délután a kairói stadion­ban nagyszámú nézőközönsé,, e őtt játszották a magyar válogatottat el­ső hivatalos egy ptomi mérkőzésüket Ellenfelük Kairó vános vá'ogatottja volt. A magyar csapat .jövő heti Egyiptom elleni mérkőzésre ezen a találkozón készült. Több játékost pró­báltak ki. Az edzésjellegű mérkőzésen a magyar játékosok'spóroltak erejük­kel. de így is szinte állandó támadás­ban voltak. A két gólkülönbségű győ­ze em nem hű képe a játéknak. A nagyszámú nézőközönség a mér­kőzés végén le !kesen ünnepelte az olimpia, ba.jnolcságót nyert magyar válogatott együttest. Magyarország válogatottja a jövő pénteken játszik Egyiptom ellen.' A magyar csapat tag­jai az első mérkőzés után Luxorba utaztak, ahol edzőtáborban készülnek a nemzetközi mérkőzésre. Walter Ulbricht miniszter elnökhelyettes a német demokratikus sportmozgalom sikereiről A Lipcsei Testnevelési Főiskolán az ..Új sportmesteíek" kitüntetése, al­kalmából Walter Ulbricht a Német Demokratikus Köztársaság m.niszter­eljnöfchelyettese beszámo't a német demokratikus sportmozga'om eddigi sikereiről s egyben rámutatott a jövő feladataira is. Bevezetőben hangsú­lyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság legjobb sportolóinak ki­tüntetésére akkor kerül sor, amikor az egységes Németországért folyó harc .gen fontos állomásához érkezett. — A mi sportolóink — mondotta Walter Ulbricht — kiváló teljesítmé­nyeikkel jelentősen hozzájárultak a Német Demokratikus Köztársaság te­kintélyének emeléséhez, nemcsak a béketáborban, a népi demokratikus országokban hanem Nyugat-Német­országban és a nyugati államokban is A továbbiakban kiejtette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fel­építése és a lakosság életszínvonalnak emelése szorosan összefügg a testkul­túra továbbfejlesztésével 1 és a foko­zott egészségvédelemmel. — Hogy sportteljesítményeinket to­vább fokozhassuk, az eddigiekné! na­gyobb gjndot ke'l fordításunk a tömegsportra, az ifjúság és a gyermekek sport oktatására — állapí­totta meg Walter Ulbricht. — Az élet minden területén így a sportban is élen kell járnunk; na­gyobb gondot kell fordítanunk az utánpótlás nevelésére, s a vidéki sport­élet továbbfejlesztésére. A polit.kai helyzettel kapcsolatban a miniszterelnökheiyettes annak a kí­vánságának adott kifejezést, hogy a két országrész minél előbb közelebb jusson egymáshoz a békeszerető, de­mokratikus Németország megterem­téséhez vezető úton. — Mi választásokat akarunk, de nem minden, áron — mondta. — Demo­kratikus választásokat akarunk, ame­lyek feltételeit a két országrész kép­viselő. dolgozzák ki. A mi feladatunk, hogy békés úton, példamutatással, sporteredményeinkkel is megnyerjük a hazánk nyugati részén élőket a békeszerető, demokratikus Németor­szág megteremtéséért folyó harcra. Síversenyek Zakopanéban Csütörtökön tovább folytak Za­kopanéban a Lengyelország—Cseh szlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres alakulatainak tagjai közt folyó nemzetközi síver senyek. Aznap kerültek sorra az ugró- és lesiklóversenyek. Az ugró­versenyben Kowalszki (Gwardia) győzött 48.5, 49.5 és 52 méteres ug­rásaival. A Vörös Csillag tagjai kö­zül csak Moc rajtolt, aki 12. lett. Ugrásai 38, 39 és 41 méteresek vol­tak. A lesiklóversenyben Stanczo j (Gwardia) győzött 2:54.4 perc alatt, i Martinék, a Vörös Csillag tagja a j 25 rajtoló közül 9. iett, 3:13.3 perces i idővel. Helyreigazítás Január "6-án számunkban az első o'dalon , A nemzeti bizottságokról szó­ló törvényjavaslatokról tárgyalnak a lévai járás dolgozói" című cikkünk­be h.ba csúszott be. A kritika nem a kálnai HNB plénumát érinti, hanem a brhlovicei helyi nemzeti bizottságot. A brhlovicei HNB-tagok teljes ülé­sükön csak felolvasták a nemzeti b-­^cttságokról szóló törvényjavaslatokat, de mint a járási nemzeti bizottságra beküldött jegyzôkônývbôl kitűnik, a törvényjavaslatokhoz nem szóltak hoz­zá, • Mozgósítottak ugyan, de puskalö­vés nélkül beengedték a fasisztákat. Felkelt a nép,, hogy lerázz^, az igát magáról Gyászos évek következtek ezután. De ebben a legszörnyűbb elnyoma­tásban a legteljesebben kibontako- | zott népeink legszebb vonása, a szabad élet utáni vágyunk. Ki néz­hette tétlenül, hogy az úgynevezett „Szlovák államban" és a Horthy. Magyarországon a fasiszták a bur­zsoáziánál még alattomosabban hin­tették szét a népeink között a gyű­löletet a sovinizmust. Azonban „az országvezetők", Hitler bábúi jól megértették egymást- Céljuk egy volt, hogy a burzsoáziánál még job­ban kizsákmányolják a dolgozókat, növeljék nyomorukat, mert ebben látták az ő diktatúrájuk fenntartá­sának lehetőségét. Szlovákiában Ti­szoék. hogy a megtébolyodott fasisz­ta diktátor előtti behódolásukat tel­jesen kimutassák, a podbrezovai vas gyárat Göringnek, az erdők nagy részét a német kapitalistáknak ad­ták ál Mindenhová kitűzték a gárdis­ták kettős keresztjét és szeretet he lyett a gyűlöletet hirdették. A Felsőgaram-vidéke, amely a múltban a nyomor tanyája volt, most a szlovák nép felkelésének szülőhelyévé lett. Tíz éve lesz most annak, hogy felkelt a szlovák nép. S a kom­munisták voltak ennek megindítói. Feketebalogon már 1944 tavaszának kezdetén kijelölték a forradalmi nemzeti bizottság tagjait. A kom­munisták felosztották egymás kö. jíött feladataikat. Augusztus utolsó napjaiban, amikor megkapták az utasítást a felkelés megkezdésére, házról-házra jártak és fegyverbe szólították a még otthonlévő férfia­kat. Vasárnap volt, augusztus 28-ika. Feketebalogon mozgalmassá vált az éleit. A falu központjában örültek, daloltak az emberek, a favágók, a fürésztelepi munkások. Teherautó­kon Breznóra mentek, ahol felfegy­verezték őket, hogy haroba indulja­nak a fasiszták ellen. A nemzeti bi. zottság tagjai, Gotierrelf Ťažký An­tallal bevonultak a községházára. A jegyző, a gárdista bíró elhűlve fo­gadták őket. — Mint a forradalmi nemizeti bizottság tagjai átvesszük a köz­ségben a hatalmat, a vezetést! — mondották nekik. A jegyzőnek, aki 1933-ban csend­őröket vonultatott fel az erdőmun­kások ellen, most torkán akadt a szó. — Hogyan? — dadogta. — Ki adott erre megbízatást? — A nép, a felkelő nép, jegyző úr! Feketebalogon így vették kezükbe a hatalmat a dolgozók. A felkelők harcoltak. A faluban a forradalmi nemzeti bizottság pe­dig megkezdte az új élet építését. Javították a megrongált hidakat, épületeket és segélyt nyújtottak a felkelők otthonmaradt családtag­jainak. A né(P ébredezett. Ujat lá­tott a nemzeti bizottság munkájá­ban, a velük való törődést látta. Október vége felé, amikor a fa­siszták egy időre elnyomták a fel. kelőket, az erdőkbe vonultak a har­cosok. A feketébalogiak is. A fasiszták gyűlöletükben felgyújtották Telgár­tot. A felkelő nép keze erre még jobban ökölbeszorult. A feketebalo­gi felkelők őrjáratai egyszer osak azon kapták a németeket, hogy fa­lujuk határában karóbahúztak egy magyar katonát és embertelenül kí. nozták. A partizánok körülvették őket és rajtuk csaptak. Az SS-legé­nyeknek még arra sem volt idejük, hogy fegyverüket eldobva futás­nak eredjenek. Megkapták méltó jussukat és a szlovák partizánok megmentették a magyar katonát. — Szabad vagy, magyar kato­na! — mondották a megkínzott em­bernek, — mehetsz nyugodtan haza, vagy ... A magyar katona szemében tűz gyúlt. — Dehogy megyek haza! — fa­kadtak ki belőle a szavak. — Adja­tok nekem is fegyvert, veletek ma­radok. A szlovák nép felkelése nemcsak a szabadságért megindított harc, de népeink igaz barátságának, testvéri, ségének is szülője volt. A nép uralkodik, a nép gazdálkodik. Amiről azelőtt milliók álmodoz­j tak, 1945 óta valósággá vált. A | Szovjet Hadsereg hazánkból is ki­! verte az ellenséget és a dolgozó nép I vett e kezébe a hatalmat. Csak most i ismerhetjük fel igazán, hogy mit is jelent, a demokrácia, a népi de­mokrácia, amikor valóban a népet illeti meg a hatalom és a népé lett a föld minden természeti gazdagsá­ga, a bányák, a kohászati müvek, üzemeink. A nép vette kezébe sor­sának irányítását és megmutatta, hogy igenis tud uralkodni és gaz­dálkodni gyárosok, bankárok, föld­birtokosak nélkül. És jobban is, mint ők! Ipari termelésünk két és egy negyedével múlta felül a legmaga­sabb kapitalista termelést. Szlovákiában a cseh munkásosz tály önzetlen segítségével a_szlovák, magyar és az ukrán dolgozók test­véri közösségben változtatják meg hazánk arculatát. Minden városban és minden faluban építkezünk. Azon a helyen is, ahol a nagy felkelési harcok folytak, virágzás­nak indult az élet. A fasiszták által felgyújtott Telgártot, a mostani Svermovót újjáépítettük, Závadkán, Breznón új gyárak, új lakónegye­dek épültek. Podbrezová -;s új kön­töst kaipott. A gyárat bővítik és itt is új lakónegyedek kerültek tető alá. A hegyekben pedig új bányá­kat nyitunk. Itt és Árvában is, Dél­Szlovákiában, Komáromiban, Füle­ken is, ahol a múltban nyomorgott a nép és ezrével tengődtek munka nélkül, mindenütt kitárult az új élet kapuja, és az új üzemek egész sorát építettük és építjük. • Lelkesen dolgozik a nép — a maga javára. Most tudjuk csak igazán ér. tékelni a népi demokráciát, amely mindnyájunk részére biztosítja az emberi és szociális jogokat, -— jo­got a munkára, az elvégzett munka alapján az igazságos jutalmazásra, a munka utáni pihenésre, tanulásra, munkaképtelenség esetén a segé­lyekre. Ez sohasem valósulhatott volna meg a kapitalizmus idején. Ezeket a jogokat csak a dolgozó nép hatalma biztosíthatja. Az ötéves terv alatt a szakszer­vezetek útján 1,330.000 dolgozó vett részt üdülésen. Szakiskoláink szá­ma csak 1949-től mostanáig 112­röl 203-ra emelkedtek. A főiskolai hallgatók száma 1937-tel szemben, két és félszeresére emelkedtek. Míg az első köztársaságban 806.000 esetben nyújtottak aggkori segélyt, ma viszont 1,800.000 ember részesül I ebben. Az ötéves terv alatt nem­csak az építkezés terén értünk el nagy sikereket, hanem a dolgozók keresetének emelésében is. Az utol­só öt év alatt az ipar; munkások keresete 35%-kai, az építőmunká­soké 51%-kai emelkedett. Amikor a múltban a munkanélkü­liek száz és százezres tömege csa­ládjával együtt nyomorgott és kilá­tástalan volt előttük a helyzet, né­pi demokráciánk mindenkinek mun­kalehetőséget nyújt. Ami a kapita­lista köztársaságban képtelenség volt, az nálunk valósággá válik. Ál­landóan növeljük az alkalmazásban lévők számát. Míg most a kapita­lista államokban munkanélküliség uralkodik, mi még ebben az évben nemzetgazdaságunk továbbfejleszté­se érdekében az alkalmazásban lé­vők számát újabb 166 ezerrel emel­jük. Ezen felül újabb munkalehető­séget nyújtunk 75 ezer háztartás­beli asszonynak és 25 ezer csökken­tett munkaképességű személynek. A nép uralkodik és jól gazdálko­dik. A nép-lett nálunk az államha­talom forrása, megszemélyesítője. A ! nép nemcsak alkotja a törvényeket, | de maga is hajtja végre a maga képviselői, a nemzeti bizottságok útján. A forradalmi harcban létre­jött nemzeti bizottságaink így vál­tak a nép gazdasági és kulturális fejlődésének legfőbb szervévé, a leg­demokratikusabb jogok védelmezői­vé, a nép jólétének fejlesztőivé. P. B. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom