Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-02 / 28. szám, kedd

/ UJSZO 1954. február 2 A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió nemzetgazdasága fejlesztése 1953. évi állami terve teljesítésének eredményeiről (Folytatás a 3 oldalról.) pesített munkák térfogata 1953-ban az 1952-es éwel szemben a szénrakodásnál a vájatokban 18 százalékkal, a szén és kőzetrakodásnál az előkészítő részek fei'tárásáinál 17 százalékkal emelkedett. Üjfajta dúcolásokat vezettek be az elörészeknél és a fejtési előfalaknál. Az előkészítő részek térfogata, amelyeket fémdúcolással és vasbetonállványokkal támasztottak alá, az 1952-es évhez képest 36 százalékkal növekedett. A kőolajiparban kibővül a tur binafúrás alkalmazása. A gyorsfúrással készített furatok száma, amelyek biztosítják a fúrás gyorsaságának fokozását, az 1953-as év végén az 1952. évinek a felével emelkedett. Elterjedt a lelő hely nyomása fenntartásával való kőolajfejtés, valamint a vízhajtásos, gáz- és levegőhajtásos kőolajfejtés módszere, ami lehetővé tette a köolajfejté

s fokozását és a köolajrétegek jobb kihasználását. A vegyiiparban 1953-ban meg javították a szintetikus festékek választékát, újfajtájú, állandóbb és világosabb festékek bevezetésével. A hövillanymüvekben jobban használták a magasnyomású és magashöfokú gőzt. Számos nagy villanyerömüben megjavították a kazánjháizak komplex automatizálását, ami magában foglalja az összes alapvető folyamatok automatizálását, a távolsági irányítást, ellenőrzést é

s jelzést. Folytatták a vízivillanymüvek telemechanikus irányításra való átállítását. A gépiparban haladó technológiai folyamatokat vezettek be az öntödékben, a gyárakban, a termikus, mechanikus és szerelő üzemrészekben Á gépipari üzemeket továbbra is magasteljesítményű agregátokkal é

s speciális gépekkel, automatikus és félautomatikus berendezésekkel, áram- és automatikus szalagokkal szerelték fel, az alkatrészek mechanikus megmunkálására és termékek szerelésére. Folytatták a távirányítás automatizálásának és bevezetésének munkálatait a cement-, üveg- és kerámiai iparban. A cementipari vállalatokat új, hatalmas kemencékkel látták el. Megkezdődött a fényezett üveg gé pesített termelése futószalagon, a termelési folyamat magasfokú automatizálásával, és a burkoló keramit gépesített termelése. Bevezették a nagyméretű lakás és építkezési ipar számára való vasbeton alkatrészek gyártásának tömeges gépesítését. y Emellett azonban az 1953-as évben több minisztérium nem teljesítette a terv feladatait az új technológiai folyamatok bevezetésében, a terjmelés automatizálásában és gépesítésében. Nem kielégítően teljesítették főleg a fáradságos teljesítmények gépesítését a szén-, fa- és érciparba.n. Az iparban elhasznált egy munkásra eső villanyenergia mennyiség 1953-ban 7 százalékkal emelkedett az 1952 es évhez viszonyítva. A nemzetgazdaság valamennyi ágazatában növekedett a dolgozók feltaláló és újítótevékenysége. Az 1953-as évben az iparba, építkezésbe és közlekedésbe bevezetett találmányok műszaki tökéletesítése és az újítój vaslatok száma meghaladta a 850 ezret. IV Mezőgazdaság A vetési területek 1952-hez viszonyítva 1953 ban 1,400.000 hektárral növekedtek. A legfontosabb gabona nemű, a búza vetési területe emedett 2 millió hektárral növekedett, Növekedett a cukorrépa, az olajnemüek, a burgonya, a zöldség, a g-umós ter. mények vetési területe, nagyobbodott az évelő füvesnövények kaszálóterü lete, bővült az évenként ültetendő füvesnövények, takarmányi célokat szolgáló kapásnövények és szilázstermények vetési területe, emellett azonban nem teljesítették teljesen a hosszúfonalú len, a burgonya, a kender és a zöldségfélék vetési tervfei. adafait. Noha "Z ország számos vidékén kedvezőtlen időjárási viszonyok ural. kodtak, a tényleges gabonabegyűjtés 1953-ban megfelelt az 1962. évi begyűjtésnek. 1952 hez viszonyítva növekedett a gyapot, cukorrépa, napra, forgó, zöldség és gumós termények valóságos begyűjtése A SzKP KB szeptemberi plénumának „a Szovjetunió mezőgazdaságá. nak további fejlesztésére teendő in. tézkedésekről" SZÓ JÓ határozata alapján már 1953-ban jelentős segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak. 1953-ban növekedett és megszilárdult a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja. A mezőgazdaság tavaly 139.000 (úgynevezett 15 lóerős trak. torokra átszámított) univerzális trak tort. 18.000' kultivációs traktort, 41.000 gabonakombájnt, ebből 22.000 önhajtásQs kombájnt, 69.000 tehergépkocsit, több mint 2 millió ekét, vetőgépet, betakarító ós egyéb mezőgazdasági gépet, valamint az állat, tenyésztő farmok céljait szolgáló gépeket és berendezéseket kapott. A kolhozok és szovhozok 1953-ban több mint 6 millió tonna műtrágyát, azaz 15 százalékkal több műtrágyát kaptak, mint 195É-ben. Az őszi gabonanemüek vetésével és a talajnak az 1954. évi begyűjtésre termelt tavaszi gabonanemüek vetésére való előkészítésével összefüggő őszi munkálatokat az elmúlt évekhez viszonyítva a kolhozok oan rövidebb és agroteclinikailag kedvezőbb időben végezték el. A kolhozokban 1953. őszén 13 milli i hektár területen elvégezték a tavaszi vetés őszi szántását és 1952 őszéhez viszonyítva ,3 és félmillió hektárral nagyobb területen elvégezték a fekete ugarok szántását. A tavaszi szántás és a fekete ugarok szántásának tervfeladatát azonban nem teljesítették. A mezőgazdaság teohnikai felszerelési fejlődése lehetővé tette, hogy emeljék a kolhozok és szovhozok mezőgazdasági munkálatai gépesítésének színvonalát A gép- és traktorállomások 1953-ban 1952-hoz viszonyítva 17 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozoknak. A gép- és traktorállomások 1953-ban traktoraikkal és gépeikkel a kolhozok összes alapvető mezei munkáinak több mint 80 százalékát végezték el. A tavaszi szántást és az ugarok szántását a kolhozokban úgyszólván teljesen gépesítették. Az őszi gabonafélék vetését 93 százalékban, a tavaszi gabonafélék" vetését 83 százalékban gépesítették. Az összes gabonanemüek 77 százalékát kombájnnal aratták le és az egész cukorrépatermésnek körülbelül 80 százalékát répakombájnokkal és traktoros répafelrakógépekkel takarították be. A vetés, a hosszúfonalú len begyűjtésében, a burgonya és a zöldségfélék ültetésében és betakarításában, a gyapot, valamint a füves növények és silótakarmányok begyűjtésében lemarad a munkamüveletek gépesítése. A gép- és traktorállomások 1953ban 8.000 kolhoz állattenyésztési farmja vízszolgáltatása gépesítésének bevezetésében, 15.000 farm hizlaldái gőzellátásának berendezésében, 6.000 farm nyerstakarmányának feldolgozásában, 4.000 farm marhaállománya itatásának automatizálásában és 1.000 farm tehénfejésének gépesítésében teljesítették feladatajkat. A gép- és traktorállomások azonban 1953-ban nem teljesítették egészen a burgonyabegyüjtés lenbeta.karítás. tarlóhántás, a lekaszált széna betakarítása, a takarmánysilózás, a fárasztó munkamüveletek gépesítése munkálatainak tervét a kolhozok állattenyésztő farmjain. A kolhozokban és szovhozokban fokozták a villanyáram használatát a növénytermelés és állattenyésztés fárasztó műveleteinek gépesítésére, azonban a mezőgazdasági termelés villanyosítása terén kitűzött feladatokat nem teljesítették egészen. A kolhozok közös állatállománya 1952 október l-hez viszonyítva 1953 október l-ig a következőképpen növekedett: A tehenek azáma 8 százalékkal, a juhoké 9 százalékkal, a sertéseké 10 százalékkal. A Szovjetunió szovhozűgyi minisztériumának szovhozaiban 1952 október l-hez viszonyítva az állatállomány 1953 október l-ig a következőképpen növekedett: A tehenek száma 9 százalékkal, a juhoké 15 százalékkal, a sertéseké 8 százalékkal. Az egész márhaállomány száma a gazdaság valamennyi ágában a kolhozokban, szovhozokban, a kolhozparasztoknál, a munkásoknál és alkalmazottaknál, a marhaállomány 1953 október 1-i összeírása szerint a következő volt: 63 millió szarvasmarha, ebből 26 millió tehén, 47 millió 600 ezer sertés, 135 millió 800 ezer juh és kecske, 16 miľhó 200 ezeír ló. A kormány a hasznos marhaállomány számbeli gyarapodása alapján felemelte a szarvasmarhák, sertések, juhok, és kecskék számának növelésében 1954-re eredetileg kitűzött tervet. A mezőgazdasági szervek átszervezése következtében felmentett agronómusok és műszaki dolgozók közül, akik azelőtt mint szakemberek más intézményekben és szervezetekben dolgoztak, több mint ezret a gépés 'traktorállomásokra küldtek ki a kolhozok szolgálatára, s ezek a szakemberek elmentek dolgozni a kolho zokba, hogy javuljon, a kolhozoknak nyújtott agronómiai és zootechnikai segítség. ^Ezenkívül az iparból és más népgazdasági ágakból jelentős számú mérnököt és műszaki dolgozót küldtek a gép- és traktorállomásokra. ahol, igazgatói, főmérnöki tisztséget töltenek be, a javítóműhelyekben vezető és egyéb funkciót látnak el. A vasúti, vízi és gépkocsiforgalom növekedése A vasutak 1953-ban túlteljesítették a teherszállítás évi tervét. A teherszállítás 1952-höz viszonyítva 7 százalékkal volt nagyobb. A vasút 101 százalékra teljesítette átlagos napi szállítási tervét. Teljesítették és túlteljesítették a kőolaj ég naftaítermékek, vasércek, müépítöanyagok, érc, salakos anyagok, koksz, vegyi és műtrágyák, gabona és liszt, só és cukor szállítási tervét. Nem teljesítették a gömbfa, fa, cement, tüzállóanyag, vashulladék, tőzeg, gyapot szállítási tervét és nem teljesítették a kőszén elszállításának tervét a szénipari minisztérium bányáiból. Az általános átlagos napi teherszállítás a vasutakon 1952-hez viszonyítva 1953-ban 7 százalékkal növekedett, emellett a kőszénszállítás 5 százalékkal, a kík>laj és naftatermékek szállítása 13 százalékkal, a vasfémek szállítása 9 százalékkal, a gömbfáé 2 százalékkal, a cementé 13 százalékkal, a tüzállóanyag szállítása 6 százalékkal, az ércszállítás 9 százalékkal, salakanyagok szállítása 8 százalékkal, a koksz szállítása 9<Vo-kal, vegyi és mütrágyafélék szállítása 7 százalékkal növekedett. A liszt, cukor, hús, étolajok, dohány és dohánytermékek, tésztanemüek, tea, gyümölcs és zöldség szállítása 15—26 százalékkal növekedett. Az átlagos teherkocsiforgalom 1952 hez viszonyítva 1953-ban 3 százalékkal csökkent, a teherkocsiforgalom meggyorsításának feladaI tát azonban nem teljesítették egészen. A teherkocsik kereskedelmi ' forgalmának gyorsasága 1952-hez viszonyítva 1953-ban fokozódott, azonban az 1953. évi tervfeladatot nem teljesítették. A teherkocsik veszteglést ideje- a teherrakodó mü i veletek alatt és az ipari pályau'i varokon 1952-hez viszonyítva 1953 ban csökkent, azonban a teherkocsik veszteglési idejének csökken i tését a kirakodásnál nem teljesítették, amit a szállítók hibája okozott. / A teherkocsik átlagos napi teljesítménye 1952-hez viszonyítva 1953-ban fokozódott,. az 1953. évi tervfeladatot azonban nem teljesítették. Az egy tonnakilométerre eső fütőanyagfogyasztás a vasúton 1952-hez viszonyítva 1953 ban 3 százalékkal csökkent A tengeri és folyami hajózásügyi minisztérium általában 100.2 százalékra teljesítette az évj teherszállítási tervét. A tengeri hajószállításban 102 százalékra teljesítették az áruforgalmi tervet. A teherszállítás tervét 103 százalékra teljesítették. A tengeri hajószállítás áruforgalma 1952-hez viszonyítva 1953-ban 9 százalékkal, a teherszállításé pedig 10 százalékkal növekedett. A folyami hajóforgalomban az áruforgalmi tervet 99 százalékra, a teherszállítási tervet 100.6 százalékra teljesítették. Túlteljesítették a kőolaj és a naftakészítmények. a gömbfa, érc, müépítöanyagok, gyapot és haltermékek szállítási tervét. Nem teljesítjük a kő szén, a gabonafélék, a. - a burgonya szállítási tervét. A folyami hajóforgalom áruforgalma és teherszállítása 1952-hez viszonyítva szintén növekedett. A gépkocsiforgalom áruforgalma 1952-hez viszonyítva 1953-ban több mint 13 százalékkal növekedett. Azonban a beruházási tervet és az új vállalatok a ijemzetgaidaság számára való átadásának tervét az 1953-as évben nem teljesítették teljesen. Nagy volt az eltérés főleg az építkezés, a kohóipar, a szénipar, a kőolajipar, a villanyerömüvek és elektrotechnika* a közszükségleti ipari árucikkek ipar

a ég az élelmiszeripar minisztériumának tervében Az építkezési szervezetek 1953ban nagyszámú magasteljesítményű gépet é

s gépezetet kaptak. A daruipark az 1952-es évhez viszonyítva 23 százalékkal, a buldózerek szám

a 1

8 százalékkal, a toronydaruk száma 40 százalékkal emelkedett és jelentősen növekedett az egyéb építkezési gépek és gépezetek száma is. Azonban számos építkezésen nem használják ki tökéletesen a gépeket és gépezeteket és a nehéz és fáradságos munkák gépesítését nem végzik megfelelően, nem teljesítik az építkezési munkák komplex gépesítése bevezetésének tervét. Számos építkezési szervezet nem biztosította az építkezési és szerelési munkák é

s a munkások munkájának megszervezését és ezért 1953-ban számos építkezés nem ké szült el, amelyeket pedig tavaly be kellett volna fejezni. Számos építkezésen veszteglési idők voltak, erő

s volt a munkaerők hullámzása, nem biztosították a feladatok teljesítését a munkatermelékenység tekintetében, mértéken felüli eszközöket adtak ki és nemcsak, hogy nem érték el az önköltségek csök kentését, ha.nem számos esetben az építkezési munkák megdrágultak. VII. A bel- és külkereskedelem növekedése Az 1953-as évvel tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A kiskereskedelmi áruforgalom 1953. évi tervét túlteljesítették. Az iparban és a mezőgazdaságban elért nagy sikerek alapján a kormány 1953 április elsején a jegyrendszer eltörlése után újabb, immár hatodik árleszállítást hajtott végre. Leszállították az élelmiszerek és az fpari árucikkek kiskereskedelmi árait. Az újabb árleszállítás hozzájárul a szovjet rubel további megszilárdításához, országunk lakossága színvonalának jelentős emeléséhez. 1953-ban a kormány intézkedéseket tett a lakosság számára eladásra kerülő árukészletek fokozására. A kereskedelmi szervezetek ezért áprilistól decemberig utólagosan 33 milliárd rubel értékű közszükségleti árucikkeket kaptak. Emellet azonban a Szovjetunió közszükségleti ipari árucikkeinek minisztériuma, az élelmiszeripari minisztérium, a gépipari minisztérium, a villany, és elektrotechnikai minisztérium és néhány más minisztérium nem teljesítették teljesen az utánpótló áruleszállítások feladatait. A lakosságnak eladott áru az 1953-as évben az 1952-es évhez képest jelentősen gyarapodott. Ezt a közszükségleti árucikkek termelésének növelésével, valamint egyéb állami forrósok mozgósításával érték el és emelett főleg a legjobb minőségű árucikkek eladása emelkedett. Az 1953-as év alatt a lakosságnak (összehasonlítható árakban) az állami és szövetkezeti üzletekben 21 százalékkal több árut adtak el mint 1952-ben; emellett a második félév, ben 26 százalékkal többet mint az 1951-es év megfelelő időszakában. A vidéki fogyasztási szövétkesetekben az árueladás 1953-ban az 1952es évhez viszonyítva 24 százalékkal és a második félévben 30 százalékkal növekedett az 1952-es év ugyanezen időszakával összehasonlítva. 1953-ban az egyes élelmiszerek eladása az 1952-es évvel szemben a közetkezőképpen emelkedett: a hús és húskészítményeké 36 százalékkal, a hal és halkészítményeké 8 százalékkal, a vajé 36 százalékkal, az étolajé és egyéb müzsiradéké 19 százalékkal, a sajté 28 százalékkal, tojásé 16 százalékkal, a cukoré 23 százalékkal, a cukrászkészítményeké 13 százalékkal, a teáé 16 százalékkal, a gyümölcsé és dinnyefajtáké 43 százalékkal, a zöldségé 25 százalékkal. Az 1952-es éwel szemben 1953ban leginkább a következő ipari árucikkek eladása növekedett: a gyapotszöveteké 22 százalékkal, a gyapjúszöveteké 18 százalékkal, a selyemanyagoké 45 százalékkal, az öltönyöké 29 százalékkal, a rövidáruké 23 százalékkal, a harisnyáé é

s rövidharisnyáé 31 százalékkal, a börcipöé 29 százalékkal, az óráé és karóráé 38 százalékkal, a varrógépé 34 százalékkal, a bútoré 39 százalékkal, porszívóé 2.3 szeresére, a grammofoné 30 százalékkal, a rádiókészülékeké 32 százalékkal, ebből a televíziós készülékeké 64 %-kal, a kerékpároké 16 százalékkal, a motorkerékpároké 55 százalékkal, a személyautóké pedig 2.6 szeresére. 1953-ban jelentősen emelkedett az 1952-es évvel szemben az ipari és gazdasági célokra eladott áruk kiskereskedelmi eladása: a teherautók, építöfa, cement, táblaüveg, pala, fedőlapok, szög és vasgerendák eladása. 1953-ban tovább bővül az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózata. Egy év alatt mintegy 6000 elárusítóhely nyílt meg. Jelentősen kibővült a különleges elárusítóhelyek hálózata a városokban, a munkástelepüléseken és a mezőgazdasági telepeken. Azonban a lakosság keresletét néhány árucikkben nem elégítették ki megfelelően. A kereskedelmi szervezetek nem vizsgálják meg elégségesen a lakosság keresletét és hibákat követnek el az áru elosztásában és szállításában. Jelentős hiányosságok fordulnak elő az elárusítóhelyek kiskereskedelmi hálózatának elhelyezésében. A kereskedelmi szervezetek kevéssé harcolnak az ipar által a lakosság számára eladásra szállított áru minőségéért. A forgalmj költségek a kereske delmi szervezetekben az 1953-as évben még mindig magasak voltak, az 1952-es évhez képest azonban csökkentek. A forgalmi költségek csökkentésének tervét nem teljesítették. 1953-ban tovább növekedett a kolhozpiacokon a termékek eladása, főleg a búzaliszt, sertéshús, tojás, baromfi, zöldség és gyümölcseladása emelkedett. A mezőgazdasági termékek árait a kolhozpiacokon leszállították.