Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-28 / 51. szám, vasárnap

1354- február 28. *f fl %w Mit adott a népi demokracia dolgozó népünknek n. Az ipar fejlődése A XIX. század második felében, amikor a tőkés rendszer egész Eu núpáfoaíi fejlődésben volt, Szlovákia területén ia aránylag jelentős ipar alakult ki. Különösképpen a bányá saat és a kohászat foglalkoztatott sok embert, bár a bányászat fény kora Szlovákia területén a XVII században volt, amikor például az ezüst termelése a második helyen volt egész Európában. De jelentős volt a gépipar, a textilipar, a bőripar ée az élelmiszeripar is. Ezek nek az iparágaknak a fejlődését a tőkések érdekében a félig feudális félig kapitalista állam adókedvezményekkel is támogatta. A Csehszlovák Köztársaság meg. alakulása után ezek a jórészt magyar és osztrák tőkések kezében levő iparvállalatok az új cseh tőke versenye következtében jórészt tönkrementek. Ki ne emlékezne oly hatalmas vállalatok üzembeszünte. tésére, mint például a korompai vasgyár, ahol 1920-ban 7000 ember vált egyik napról a másikra földönfutóvá, vagy a kassaj és losonci gépgyárakra, amelyek szintén ezekben az években szüntették meg munkájukat és szaporították az ipari munkanélküliek már úgyis sok tízezres seregét. Igaz, hogy a csehszlovák tőke — főképpen Szlovákia nyugati részében — beruházásokat is végzett, g a Vág völgyében néhány űj iparvállalat alakult Mindent összevéve azonban a má sodik világháború előestéjén, 1937ben az iparban foglalkoztatottak száma nem különbözött a húsz év előtti létszámtól. A gyárak berendezése is mindinkább elavult, mert a tőkések a lehető legkisebb tőke befektetéssel igyekeztek a rendkívül alacsony munkabérek mellett a lehető legnagyobb hasznot elérni. A helyzet lényegében nem változott a hitleri megszállás, az úgynevezett önálló szlovák állam idejében sem, legfeljebb az eddigi cseh tőke helyébe a legtöbb vállalatnál a német töke lépett és a szlovákiai tőkések a hitleri hadigépezet érdekeit szolgálták. A diadalmas Vörös Hadsereg elől visszavonuló fasiszta hordák az iparvállalatokban mindent megsem misitettek, amire csak idejük volt, illetve a készleteket, gépi berendezéseket Németországba szállították. Mindnyájan emlékezünk rá, hogyan tették tönkre az egésiz közlekedési hálózatot, minden ipari termelésnek ezt a fő ütőerét. A felszabadulás után tehát az volt népi demokratikus államunk első feladata, hogy rendbehozza a közlekedést, a vasútvonalakat és a hidakat, hogy pótolja legalább a legszükségesebb gép; berendezéseket és biztosítsa az ipar nyersanyag- ég energiaellátását. Ezt a célt szolgálta többek között első kétéves tervünk. De a szocialista újtipusú rend felsőbbrendűsége azt is lehetővé tette, hogy 1948 végéig legalább részben behozzuk azt az elmaradást, amit Szlovákia ipara mutatott fel a cseh országrészek mellett. A párttól vezetett dolgozó tömegek önfeláldozó, lelkes munkásságának az volt az eredménye, hogy kétéves tervünk végére már nemcsak a háború okozta károkat tudtuk helyrehozni, hanem sikerült rövid egynéhány esz. tendő alatt Szlovákia iparj termelését kétszeresére növelni. Ez annál nagyobb eredmény, ha meggondoljuk, hogy a tőkés világban előtte 50 évig Szlovákia ipara egy helyben topogott, és az iparban foglalkoztatottak száma nem váltó, zott az 1900—1945-öa évek között sem. Igaz, a háború utáni szocialista iparosítást elsősorban még azzal értük el, hogy a dolgozók száma a meglevő és újonnan épített üzemekben megkétszereződött. Ez annyit jelent, hogy 1948 végén — 1937.hez viszonyítva — az ipar termelése és az itt foglalkoztatottak száma ugyan megkétszereződött. de a munka termelékenysége nem fokozódott, vagyis az egy főre eső termék értéke ebben az időben még nem emelkedett. Márpedig a szocializmus célját, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandóan fokozódó kielégítését elsősorban a munka termelékenységének fokozása, vagyis az egy dolgozó által termelt termék értékének állandó emelkedése biztosítja legjobban. A tőkések is igyekeztek a munka termelékenységét fokozni, hogy ezzel biztosítsák a maximális profit elérését. Ezt kizárólag a dolgozók lapothoz viszonyítva mindössze háromszorosára, az 1948. éwégi ál lapothoz viszonyítva még csak másfélszeresére emelkedett. Ezt a fej lödést mutatják a mellékelt rajzok is. Az első az ipar termelésének fejlődését mutatja meg az 1937— 1952 között eltefí mozgalmas 16 esztendő folyamán. A második rajz a munkaerők számának változását mutatja ugyanezen időközben. 1937 1948 1953 1937 1948 1953 még kíméletlenebb kihasználásával, a különböző hírhedt Taylor, Be. daux, Bat'a és mág kizsákmányoló munkamódszerek bevezetésével igyekeztek elérni, amelyeknek közös vonása a különbözőképpen álcázott hajosárrendszer. A szocializmusban a munka termelékenységének fokozását elsősorban a legmodernebb technika kihasználásával, vágyig új gépek beállításával, a munkának új, eredményesebb megszervezésével — tehát lényegében a dolgozó ember egészségének és igénybevételének minél tökéletesebb kímélésével igyekszünk elérni. További igen lényeges és fontos eszköze a szocialista ipar termelékenysége fokozásának a szocialista munkamódszerek, a verseny legkülönbözőbb formái. Pártunk gondoskodásának eredményei Szlovákia iparosítása elmaradottságának megszüntetése terén igazában azonban első ötéves terharmadik rajzon egyesítve van e két tényezőnek a fejlődése. Ebből a rajzból világosan kiolvashatjuk, hogy a tőkés időkben az ipari termelés értékének s a foglalkoztatottak számának változása párbu z^ios volt, tehát a termelés ter. melékenysége nem változott. Ezzel szemben 1948 óta a termelés értéke sokkal rohamosabban növekszik, mint a foglalkoztatottak száma, vagyis erősen fokozódik a munkatermelékenység. A munka termelékenységének ez a fokozódása biztosítja nagy mértékben a szocialista jólét állandó emelkedését, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek mind tökéletesebb kielégítését. Ipari termelésünk terén még fennálló hiányok elsősorban arra vezethetők vissza, hogy a szocialista iparosítás rohamos tempójában — amilyent a tőkés iparosítás egyáltalán nem ismert — egye® ipar. ágakban bizonyos aránytalanságok 400 300 200 100 i « a* * • 1 i « A w i .y t/A V 1 Á / a munka termelékenységének növekedése 1949 és 1953 között 1913193719481953 v(jnk folyamán mutatkoztak meg. Ez alatt a szocialista ipar kiépítése tekintetében Szlovákia területén döntő öt esztendő alatt az ipari termelés az 1937-es állapothoz viszonyítva közel ötszörösére, az 1948. éwégi állapothoz viszonyítva pedig több mint kétszeresére- növekedett. Ezzel szemben az iparban fog. lalkoztatottak száma 1953. év végén Szlovákia területén az 1937-es álállottak elő. Igy például a rohamosan növekvő szükségletek mellett visszamaradt szénbányászatunk, vasérofejtésünk é

s elektromos.áramtermelésünk. Az elkövetkező évek feladata tehát, hogy ezeket az aránytalanságokat a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöböljük, és Szlovákia egész lakossága teljes mértékben élvezze a szocialista iparosításnak minden áldását. Indiai lap a berlini külügyminiszteri értekezletről A Madrasban megjelenő Hindu című lap szerint a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete lehetővé tette ,a további tárgyalásokat a nemzetközi kérdésekről, olyan ügyekre vonatkozólag, mint a leszerelés és a távolkeleti helyzet." A lap úgy véli, hogy a berlini értekezlet fő eredménye az a határozat, hogy összehívják a genfi eitekez eíet a Kínai Népköztársaság részvételével. .Reméljük — írja a lap — hogy az értekezlet megveti alapját annak, hogy jobban megértik Kina szesepét a nemzetközi politikában''. Dulles rádióbeszéde a berlini értekezletről Dulles amerikai külügyminiszter rádióbeszédben számolt be a berlini értekezletről. Mindenekelőtt igyekezett „megnyugtatni" azokat az agresszív amerikai köröket, amelyek szemére vetették, hogy a genfi értekezlet lépést jelent a Kínai Népköztársaság elismerése felé. Mint az APP jelenti, Dulles hangsúlyozza: „alaptalan az a félelem, hogy a genfi értekezlet magávalhozza a kommunista Kina diplomáciai elismerését..." Dulles ugyanakkor azt mondta, hogy az Egyesült Államok tárgyalni fog ugyan a kínai kormánnyal a koreai és indokínai kérdésről „de nem mint olyan kormánnyal, amelyet mi elismerünk." Az amerikai külügyminiszter a genfi értekezlettel kapcsolatban kénytelen volt elismerni a Szovjetunió békepolitikáját. Ahogyan kifejezte magát: „Nem zárjuk ki egészen azt a lehetőséget, hogy a Szovjetunió valóban békét akar Ázsiában." Dulles arról szólva, hogy a genfi értekezlet napirendje az indokínai kérdést is magában foglalja, szintén igyekezett „mosni kezeit" mondván, hogy a „berlini határozatnak Indoktnát érintő részéért elsősorban és jogosan Franciaországé a felelősség." Duiies ugyanakkor síkra szállt az indokínai amerikai intervenció mellett. Kijelentette: ,,Aa Egyesült Államoknak életbevágó érdeke fűződik a világ t rémén végbemenő fejleményekhez és mi segítjük a Francia Unió erőit a kommunisták legyőzésében, pénzzel és felszereléssel." Dulles ezután a német és az osztrák kérdésre tért át. Bár köztudomású az a tény, hogy a berlini értekezleten éppen az amerikai küldöttség tett meg minden lehetőt a német és osztrák kérdés megoldásának megakadályozására Dulles szemforgató módon sajnálkozását fejezte ki azon, hogy a német és az osztrák kérdés megoldatlan maradt a német és az osztrák nép számára. Dulles sürgette az „európai védelmi közösség'' létrehozását és a nyugateurópai katonai tömb fokozott felfegyverzését. Arra hivatkozva, hogy Berlinben nem jött létre megegyezés a német és az osztrák kérdésben, kijelentette: „Most már megkezdődhet Nyugat-Európának egyesítése és megerősítése." Dulles ezután szóba hozta azokat a megbeszéléseket, amelyeket Molotov szovjet külügyminiszterrel folytatott Eisenhower elnök ismeretes „atomtervéről". Közölte: megegyeztek abban, hogy a washingtoni szovjet nagykövetség útján folytatják az eszmecserét. Eden levele Adenauerhez Eden brit külügyminiszter levelet intézett Adenauer nyugatnémet kancellárhoz. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség közli. Eden levelében azt hangoztatja, hogy a „nyugati hatalmak nem fognak tágítani és továbbra is követelni fogják Németország egyesítését'. .Sajnálatos — írja Eden = hogy a német kérdésben az értekezleten nem értek el eredményt". Eden levelében áttekintést ad a berlini értekezlet lefolyásáról és hangsúlyozza, hogy „további erőfeszítéseket kell tenni a német kérdés megoldására". A bonni parlament a hadkötelezettség! törvényjavaslatot tárgyalja A bonni parlamentben Adenauer utasítására tárgyalják második és harmadik olvasásban a hadkötelezettség bevezetésére irányuló alkotmánymódosító törvényjavaslatokat. Az egyik javaslat szerint a nyugatnémet „véderő" megszervezése és fenntartása a szövetségi kormány joga és kötelessége, a másik törvényjavaslat pedig aizit, a tényekkel ellenkező megállapítást teszi, hogy a bonni és a párizsi szerződés nem ütközik a nyugatnémet alkotmány előírásaiba. AdenauemeOc az alkotmánymódosító törvényjavaslatok elfogadásához legalább 325 szavazatra van szüksége. Ezért utasítást adott, hogy a koalíciós pártok valamennyi képviselője mandátumvesztés terhe alatt jelenjék meg a bonni parlament ülésén. A külföldön tartózkodó képviselőket távirattal rendették vissza Bonnba. Adenauer Keresztény-Demokrata Uniója elhatározta, hogy néhány képviselőjét, aki betegen fekszik, hordágyon viteti a parlamentbe. Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke tekintettel a dolgozó tömegeknek az újraíelfegyverzés elleni állásfoglalására kijelentette, hogy pártjának képviselői a hadikötelezettségi törvényjavaslat ellen szavaznak majd. A Szociáldemokrata Párton belül működő úgynevezett amerikai frakció tagjai, akik Ollenhauerék látszatellenzéki magatartásával szemben leplezetlenül támogatják Adenauer militarista politikáját elhatározták, hogy nem jelennek meg a bonni parlament ülésén. Felkelés Szíriában Az ÄFP az aieppói rádióra hivatkozva hírt ad arról hogy Észak-Szírióban zendülés tfárt ki Sisakli államelnök uralma ellen. Az aieppói rádió jelentéseit más nyugati hírügynökségek is idézik, E elentések szerint az Aleppo körzetében állomásosé fegyveres erők Musztaía Hwndun ezredes vezetésével elfoglalták a városi és megszállták a rádióállomást. Az aieppói rádióba beolvasott proklamácie felhívással fordult az ország déli résszén államésózó csapatokhoz, nyújtsanak támogatást a Sisakli. rendszer megdöntésére. A pnoklamádó szerint Észak-Szíria elszakad az országtól, amíg Sisakli hatalmon marad. A felhívás végül felszólítja Sisaklit hogy a vérrontás elkerülése céijábó! hagyja el Damaszkuszt. Az aieppói rádió további jelentése szerint a város utcái tele vannak tüntetőkkel, akik követelik Sisakli hatalmának megdöntését. Feloszlott a semleges nemzetek képviselőiből álló koreai hazatelepítési bizottság A semleges nemzetek képviselőibőt álló hazatelepítési bizottság február én 24 óraikor törvénytelenül feloszlott még mielőtt ellátta volna funkcióit és eleget tett volna a koreai fegyverszüneti egyezményhez csatolt működési szabályokban foglak kötelezettségeinek,