Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-04 / 30. szám, csütörtök

y J „1054. febr u ár 4 n A nemzeti bizottságok — az egységes államhatalom és igazgatás szervei (Folytatás- az elsó oldalról i Mélyítsük el barátságunkat a magyar és ukrán dolgozókkal (Megjelent a bratislavai Pravdában) A cseh és szlovák nép történel­mének legragyogóbb korszakát éli és velük együtt magyar és ukrán polgártársaink is további fellendü­lésük felé haladnak. Közös nagy müvünk baráti törekvésből szüle­tik A népi demokratikus Csehszlo­vák Köztársaság a magyar és uk. rán nemzetiségű dolgozóknak is igazi otthonává vált. Minden lehe­tőségük megvan állandó gazdasági gyarapodásukra és nemzeti kultú­rájuk fejlesztésére. Hazánk összes nemzetiséget ba­rátságának és testvériségének szi­lárd kötelékei a közös ellenség — az úri elnyomás ellen vivott közös haroban gyökereztek. A magyar, szlovák és ukrán szegényparasztok már Dózsa György felkelő oszta­gaiban egy síkon küzdöttek közös ellenségeik ellen. Az uralkodó osz­tályok ama állandó törekvése ellen, hogy nemzetiségi egyenetlenséget szítsanak és ezze] eltereljék a nép figyelmét a kizsákmányolás elleni közös harcról, a közös örömtelen sorsban osztozó emberek kezet fog­tak egymással. Ady, a nagy ma­gyar haladó költő s A magyar Ja­kobinus dalában* felhívja Magyar­ország népeit, vessenek véget a nemzetiségi egyenetlenségnek és egyesüljenek az úri önkény é g el­nyomás ellen. Jellemző, hogy Hviezdoslav a nemzetek barátsága mellett hitet tevő ezen forradalmi szavak szerzőjét »a Virradó idők üzenothozójának« nevezte, mintha csak érezte volna, hogy felvirrad az az idő, midőn a munkásosztály megvalósítja a letűnt nemzedékek legnemesebb álmait. A cs:hek, szlo­vákok, magyarok és ukránok ba­rátsága később az eperjesi Szlovák Tanácsköztársasig megszületésekor és a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a nagybirtoko­sok és a tőkések ellen vívott har­cokban ls megerősödött. A burzsoá­zia összpontosított gyűlöletes sovi­niszta és irredent'sta kampánya sem tudta kiirtani a proletániem. zetköziség érzését. A burzsoázia egymással mindig meg tudott egyezni, ha a dolgozók elnyomá­sáról volt szó. Ennek jellemző pél­dája, hogy Szentiványi, a szlová­kiai magyar irredentista vezérek egyike, morva mezőgazdasági mun­kásokat hívott nagybirtokára, hogy letörje a magyar aratómunkások sztrájkját.. A kizsákmányoló nacio­nalizmusa ott, ahol pénzeszsák járói völt szó, véget ért. A cseh mim. kások azonban, midőn látták, mi a szándéka Szentiványinak. a nagy munkanélküliség ellenére elutasítot­ták ajánlatát és nem hagyták ma­gukat kihasználni magyar elvtár­saik ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja fáradhatatlanul elmélyítette é s szi­lárdította hazánk összes nemzeti ségei testvériségének kötelékeit. A CsKP 1937 májusában tartott or­szá?o s konferenciáján pártunk Szlo­vákia gazdasági, szociális és kul­turális felemelésének tervében kö­veteli, hogy biztosítsák Szlovákia összes nemzetiségei minden irányú fejlődésének feltételeit. Ma hazánk szocialista építésének körülményei között nem feledkezünk meg ar­ról, hogy egyik legdrágább kin esünk nemzeteink barátsága. A szlovákiai magyar és ukrán lakosság gazdasági és kulturális fejlődéséből tanúskodó számok vi­lágosan bizonyítják, hogyan érez­teti hatását a nemzetek barátsága a gyakorlatban. Pártunk és kormá­nyunk iparosítási poľťkája. amely­lyel megszüntetjük Szlovákia gaz­dasági függőségét a magyarok és ukránok lakta kerületeitben is, tel jes mértékben érvényesült. Komá­romban. Érsekújváron, Léván új nagy üzemek épültek. Az életszín­vonal állandó emelkedésével együtt a magyar polgártársaink lakta köz­ségek és városok arculata i s meg­változik Az üzemekben, bányák ban, az EFSz.ekben a szlovák elv­társakkal együtt közös művön dol­goznak. Állandóan bővül és töké­letesedik a magyar iskolák háló­zata. Az elmúlt tanévben 215 óvo dájuk, 555 nemzeti és 119 közép­iskolájuk volt a magyar polgár, társaknak. Az idén 8 tizenegyéves középiskola, 6 szakiskola és 3 pe­dagógiai iskola létesült. A bratisla­vai pedagógiai főiskolán megala­kult a magyar nyelv tanszéke. A szlovák szlnmüvészeti dolgozók testvéri segítségével megalakult a komáromi Magyar Területi Szín­ház és a Falu Színház magyar szín­játszó együttese a legtávolabb fek­vő magyar községekbe is elviszik I a színművészet legjobb alkotásait. Tavaly megalakult a Magyar Nép­művészeti Együttes, amely a cseh­szlovákiai magyar dolgozó nép al­kotóképességét, tánc, ének és zene kultúráját fejleszti. 1953-ban egye­dül a Magyar Könyvk'adő 47 köny­vet, főleg szépirodalmi müveket adott ki 190.000 példányszámban, azonban a többi állami könyvki­adók és a tömegszervezetek könyv­kiadói is nagy példányszámban je­lentetnek meg magyar nyelvű mü­veket. Állandóan széleäedik a cseh­szlovákiai magyar írók arcvonala. Az Uj SZŐ mellett számos más folyó­irat és a Fáklya kulturális és művé­szeti havilap jelent meg. A magyar lakosság közművelődési érdeklődé­sét és nép; alkotását a Csemadok kultúrszervezet irányítja. Északkelet Szlovákia ukrán vá­roskáiba fis falvaiba ls új élet köl­tözött be. Az eperjesi kerületből 50 év alatt 300.000 ember vándo­rolt ki, hogy meneküljön a nyo­mor és a tengődés elől. A szlo­vákok mellett az ukránoknak is kezükbe kellett venniök a vándor­botot és világgá menni. Az eper­jesi kerületben ma mindenki szá mára elegendő kenyér és munka van. A híöiArú sújtotta ukrán köz ségek ra szebbek és kiépültebbek. mint azelőtt. A mezölaborci járás Habura községében például 127 új házat, szövetkezeti gazdasági épü­leteket építettek és bevezették a villanyáramot. Most patakszabaiyo­záson, a falun keresztül vezető üj országút és új iskola építésén dol­goznak. A sznyinai Vihorlát nagy új tizemében többnyire ukrán nem­zetiségű dolgozók vannak, bővülnek az ukrán munkások és szakembe­rek sorai. Az eperjesi kerületnek ma 325 ukrán nemzeti iskolá­ja,. közép., szak- és mezőgazda­sági Iskolája van. Másfél év alatt több ukrán könyv jelent meg ná­lunk, mint a múltban 25 év alatt. Űj ukrán írók fejlődnek, akik mü­veik tárgyát népünk é'.etéböl meri tik és a klasszikusoknak, valamint korunk cseh és szlovák irodalmá­nak legjobb alkotásait lefordítják anyanyelvükre. Az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház színmüvészetük központja és az ukrán dal- és tánc együttes is megkezdte működését. Az ukrán dolgozók kultúrtörekvé­sei a csehszlovákiai ukrán dolgo­zók kultúregyesületében összponto­sulnak. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának múlt év decemberi ülése nagy súlyt fekte­tett arra, hogy egész pártunk, min­den egyes kommunista feladata az ellenséges ideológia csökevényei el­leni küzdelem. sSaját nemzetünk iránti szeretettől vezérelve, betart­va a marxizmus-leninizmus alap­elveit a nemzetiségi problémák meg oldásában, nemcsak a cseh nemzet, hanem magyar és ukrán nemzeti­ségű polgártársaink Iránti helyes viszonyért is küzdünk.« Ezért jó­vátesszük azokat a károkat, ame­lyeket a szlovák burzsoa-nacionalis­ták garázdálkodása életünk számos szakaszán, például az iskolaügy te­rén okozott, ahol Novomesky és Ottó 48 ukrán, illetve orosz iskolát megszüntettek ukrán községekben. Tudatosítanunk kell, hogy ha né hány magyar lakosságú járásban (ógyalla, Komárom) nincs elég magyar nemzetiségű párttag és ha emellett a pártba való jelentkezés ívei a járási bizottság fiókjaiban hevernek, ez nem jár • "z': pár­tunk akciôképességén" k fokozásá­hoz. Elítélendők az olyan jelensé­gek, melyeknek az alsósajői bá­nyákban voltunk a tanúi, midőn a magyar elvtársaknak lehetetlen­né tették szakképzettségük f oko zását. Másrészt a helyenként a magyar lakosság sorfiiban megnyilvánuló burzsoá-nacionalizmus gyakran megzavarja a falu szocialista építé­sét és tompítja az osztályharc élét. Előfordul olyan eset, hogy nemzeti­ségi szolidaritás ürügye a'att, „nem­zeti érdekek védelmének" palástja alatt kulákok furakodnak be a szö­vetkezetekbe. Nemzetiségi súrlódá­sok előidézését a szövetkezetek boml-asztósára akarják kihaszná'rd. Ennek a törekvésnek egyik meg­nyilvánulása a magyar szövetkezeti dolgozók munkaeredményeinek túl­értékelése, külön munkacsoportok alakítása nemzetiségük szerint, sőt külön „magyar EFSz" alakítása a meglevő „szlovák EFSz'' mellett, amint az Érsekújváron, vagy az ipolysági járás Egeg községében elő-ordult, aha 1, viszont a szlovákok követelték a külön szövetkezet ala­kítását. Nyilvánvaló, hogy ilyen igyekezet semmiképpen sem járul hozzá a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításához éa, hogy ennek caak az oaetáJyellenség örülhet. He­lyes tehát azon szlovák és magyar szövetkezeti dolgozók ezreinek útja, akik egymással karöltve gyarapít­ják szövetkezeteinket, akik tudják, hogy közös útjukban van az erő. Ez a bojnicei, bucsi, csallóközaranyosd stb. sz'ovák és magyar szövetkezeti dolgozók útja. A burzsoa-naoionaUsta elemek a magyar lakosság körében a Csema­dok magyar k u! t úrs z erv e z et é b e is igyekeznek behatolni. Ennek tipikus példája a nagykaposi járásban meg­történt eset,, midőn egy aktív bur­zsoá nacionalista a Csemadok járási vezetőségének ku'túrfe'elöse lett. Hirdette, hogy a magyarok között nincsenek kulákok, hogy nem kell kibontakoztatni az osztályharcot és elfojtotta a haladó kuitúrtevékeny­séget. Az ukrái: burzsoa-nacionalis­ták ugyanúgy el'.szeretettel terjesz­tették azt az „elméletet", hogy az ukránok között nincs frurasoázia, nincsenek kizsákmányolók. Ezz»sC se­gítették a reakciós erőket, hogy .a figyelmet eltereljék az osztáyharc­ról. A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások előtti kampány, amely az országos vitával már megkezdődött, népünk nagy politikai aktivitásának időszaka. Kedvező alkalom lesz hazánk összes nemzete; barátságá­nak, a proietárnemzetköziség köte­lékeinek megszilárdítására, döntő csapásra a burzsoá-nacionalizmus osökevényeire. A viták kedvező al­kalmul szolgálnak arra, hogy lelep­lezzük a népi igazgatás egyes szer­veinek a nemzetiségi kérdéssel szemben elfoglalt helytelen állás­pontja gyökereit, ami például abban is megnyilvánul, hogy néhány ma­gyarlakosságú községben a magyar nyelv kellő ismeretével nem bíró elvtársakat neveztek ki a helyi nemzeti bizottság titkárának. He­lyenként viszont annak vagyunk a tanúi, hogy a magyar polgárok alaptalanul bizalmatlansággal visel­tetnek a népi igazgatással szemben. A választások előtti kampányban ezért a legjobb építőket, munkáso­kat, földműveseket és értelmiségie­ket jelöljük a nemzeti bizottságba. A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások ilymódon hozzájárulnak a néphatalom szervei és a nép kap­csolatának megszilárdításához, nem­zeteink testvériségének megszilárdí­tásához. Hazánk összes fiainak — csehek­nek, szlovákoknak, magyaroknak és ukránoknak sorsa elválaszthatatla­nul összeforrt. Gyönyörűek a hala­dásért, a szabadságért és kenyérért, a tőkések uralmának megdöntésé­! ért vívott közös harcaik hagyomá­nyai, azonban még gyönyörűbbek azok a távlatok, melyeknek megva­lósítása felé együtt haladunk. Ha­zánk — a Csehszlovák Köztársaság i közös munkánk eredményeképpen j felbont hatať an barátságunkban 1 még jobban íelvtrágaik. rlnt is az államigazgatás alsóbb fokú szerve, alá volt rendelve a felsőbb fokú szervnek, vagy hiva­talnak. A burzsoá közigazgatás megkövetelte a fölérendelt szerv, nek való vak engedelmességet. A felsőbb államigazgatási szervek az uralkodó osztály érdekelnek védel­mét követték, mely érdekek ellent­mondtak a dolgozó nép érdekeinek. Az alsóbb fokú nemzeti bizottsá­gok alárendeltsége a. % f elsőbb fokú nemzeti bizottságoknak tudatos és önkéntes. Abból a meggyőződésből ered, hogy a rész rendelje alá ma gát az egésznek, hogy a részlet­érdekek vonuljanak háttérbe az ál­talános érd'íkck előtt, melyek össz­hangban állnak minden egyén ér­dekével. akinek jóléte a kollektíva jólététől függ. Egyúttal minden egyes nemzeti bizottság felel kör­zete népének. Ez a kétféle aláren deltség biztosítja, hogy mindig ösz­szcegyeztetik az állam érdekeit és a nagyobb területi egységek ér. d eke i t a község, a járás é3 a ke­rület érdekeivel. A feladatok sikeres teljesítése megköveteli, hogy a nemzeti bizott­ságok munkájukban szem előtt tart­sák a népi demokratikus állam tör­vényeit, utasításait és irányelveit. A népi demokrácia államszervének nem szabad önkényesen döntenie, vagy olyan határozatot hoznia, (R. É.) Az apátfalusi Pol'ana­Uzom vezetősége az 1953. szeptem­ber 15-1 kormányhatározat alapján a dolgozókról való fokozott gon­doskodásában az öltöző, a zuhanyo­zó, az tizer.ii konyha, az üzemi or­vosi rendelők, klubok és más egyéb szociális és kulturális intéz­mények működésének megjavítását tartja szem előtt. Tudatában voltak annak, hogy az ideiglenesen átalakí­tott volt kocsmahelyiség higiénikus szempontokból nem felel meg a mai modern követelményeknek. Ezért az üzemi szakszervezeti bizottság és az üzem vezetősége szüntelenül az üze­mi konyha és étterem körülményei­nek megjavítását tartotta szem előtt.­A mult évben erre nézve nem vo'.t lehetőség, amennyiben nem volt tervbe véve az üzemi konyha át­alakítása és így a beruházás nem volt meg. Az átalakítási munkála­tok még nincsenek 100 százaléko­san befejezve, de az újonnan festett helyiségek, az új, hófehér abroszok kai Jeteritett asztalok, az étkezésre jövö munkások számára újonnan be­szerelt ;-lzvezeték, mosdótál, mellet­te szappan, törülköző és még sok más teszi a réginél sokkal különbbé az üzemi étkeado be'sö berendezését. A hatalmas cserépkályhák kellemes meleget árasztanak és a dolgozók a legnagyobb tisztaságban, kényelem­ben és melegben fogyaszthatják el az ízletesen elkészített ételeket. Az üzemi konyha dolgozóinak amely ellentétben ál-1 a népi de­mokratikus törvényekkel. A népi demokratikus törvényekben a vá. rosok és falvak dolgozó népének akarata testesül meg. A nép kép­viselői közvetítésével maga hozza a törvényeket és ezok a törvények a nép akaratát, szükségleteit és ér­dekeit fejezik ki. Ezért nem kerül­hetik meg, vagy nem szeghetik m>eg ezeket a törvényeket. A nép kép­viselőinek, mindenekelőtt a nem­zeti bizottságokban tisztelniök kell, be kell tartanuk a népi demokra­tikus törvényeket és eszerint kell cselekedniük is. A nemzeti bizott­ságok sikeres munkájának előfel­tétele a szocialista törvényesség be­tartása. A namzeti bizottságok jellegéből és feladatokból kitűnik, hogy állan­dóan és mindenben a népro és kez­deményezésére kell támaszkodniuk, állandó kapcsolatot kell fenntac. taniuk a néppel. Feladatuk, hogy meggyőzzék és megnyerjék a P o 1­gárokat. a nép nagy erkölcsi és anyagi erőit az ipari, mezőgazda­sági és más termelési szakaszok nagy feladatainak teljesítésére, mozgósítsák és szervezzék a polgá­rokat, hogy teljesítsék alapvető fel­adatukat — az emberről való min­den irányú gondoskodást. Ondrej Kolesár munkája és a munka körülménye! szintén megváltoztak. Uj edényeket, törlőruhákat, hófehér köpenyeket és fejkendőket kaptak, ezenkívül új öltöző- és fürdőszoba áll rendelkezé­sükre. Külön asztal és kések van­nak a hús- és tésztafélék szeletelé­sére. A technikai berendezés is rö­vid idő múlva megval6sul. A volt irodahelyiségbe lesz beszerelve a villanyos sütőberendezés, ezenkívül állandó melegvíztárolő Boyler és jégszekrény fogja megkönnyíteni az üzemi konyha dolgozóinak munká­ját. Kónya János elvtárs, az üzemi konyha vezetője büszkén mutatja meg azt a 8 darab közel másfél má­zsás sertést, amelyek minden nap egyre jobban gömbölyödnek. Ezeket a sertéseket az üzemi étkezés egy­re jobb megjavítása céljából neve­lik. Az a rend és tisztaság, amely mindjárt szembetűntek az étterem­be való belépéskor, nem található meg azonban az üzemi konyha rak­tárában. A raktárban egymásra hányva üres üvegek, ládák és egyéb nem oda tartozó dolgok vannak fel­halmozva, habár minden egyes do­lognak meg van a maga rendes he­lye és fiókja. Szükséges, hogy a raktárban is rövidesen olyan rend és tisztaság legyen, mint az újonnan berendezett és átalakított üzemi konyhában és étteremben. Em'ékezzü Az állami hivatalok a burzsoá köz­társaságban nem -igen vették figye­lembe a szegény nép kérelmeit. A nyomorgó emberek hiába szövegeztet­ték meg a jegyzővel, a pappá] vagy a tanítóval kérvényeiket. Ezzel csak költségbe verték magukat mert az em­lített úriemberek ingyen nem vetet­ték a betűket papírra, meg aztán az okmánybélyeg is pénzbe került. És az eredmény? Ha a kérvényt a hivata'ban nem tépték szét és nem dobták szemétkosárba, akkor hason' ó sorsra jutott mint e három, több­gyermekes anya 1935 február 18-án keletkezett következő kérvénye; „Nagyméltóságú Szociális Gondozás minisztériumának, Prága Alúlírott Tuha Karolina, négy gon­dozatlan gyermek anyja, Babinec Bar­bora, három gyermek anyja és Vlach Ilona, két gondozatlan gyermek anyja a Léva melletti Garamszőllős község tejesen vagyontalan lakói vagyunk. Férjeink tnár hosszabb idő óta mun­kanélküliek Mi az elmúlt esztendő­ben a lévai dohányfelvásárló irodában voltunk alkalmazva. Az idei idényben minden ok nélkül nem adtak nekünk munkát. Azzal a kéréssel fordulunk a Nagy­méltóságú Minisztériumhoz, hogy vizs­gálja ki ezt az ügyet, mert a dohány­ik a múltra felvásárló irodában olyan szemé'yek is dolgoznak,akiknek létfenntartása jó anyagi helyzetüknél fogva biztosivá van. Dolgoznak ott nőtlen egyének is, míg mi, családos anyák, gyeime­keinkkei együtt nyomorgunk. A Nagyméltóságú Minisztériumhoz fordulunk, mert éhhalál fenyeget bennünket és az iVetékes hivata'ok csak úgy gondoskodnak rólunk, hogy az egyik helyről a másikra küldöz­getnek. Kérjük a Nagyméltóságú Miniszté­riumot, hogy kérésünket mielőbb or­vosolja.'' Az okmánybélyegge! e'látott kér­vényt a Szociá'is Gondozás Min.szté­riuma a Szlovákiai Munkahivatalnak küldte, ahonnan a 'évai járás: h ;va­talnak továbbították azzal a meg­jegyzéssel hogy nevezetteket vegyék evidenciába. A járás, hivatal irattá­rába került a kérvény, ahol most a napokban talá'tunk rá. A járási nemzeti bizottságnak ma ilyen és hasonló kérvényeket nem kell orvoso'nia, mert alkotmányunk min­denkinek biztosítja a munkához való jogot és népi demokratikus rendsze­rünk becsü'etes kenyérhez juttat m.ndenkit, aki jó munkájával hozzá­járul hazánk építéséhez. D. V, Az apátfalusi Polana-üzem étkezdéjében «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom