Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-25 / 48. szám, csütörtök

1954. február 25

. Hl 3 r Szilárdan tömörülünk a Nemzeti Arcvonalba hazánk további felvirágzásáért akik még a burzsoá köztársaságban születtek és növekedtek fel. Ezek az emberek > magukban hordozzák még a régi életi a régi nevelés és a régi gondolkozás maradványait. Hogy ezeket az embereket meggyőzzük és megnyerjük a szocializmus építésének, a szövetkezeti nagytermelés helyes útján vezessük őket, ez egyrészt mindennapi politikai munkát, harcot követel meg az előítéletek, és a megszokott élet" felfogás ellen, másrészt megköveteli az új munkamódszerek tanulását,' a tudományos felfedezések, az agronómia és zootechnika kipróbált tapasztalatadnak felhasználását ott, ahol a szövetkezetek már megalakultak. Slánský kártevő és államellenes politikai bandája ezen a téren is sok rosszat követett el. A mezőgazdasági politika gyakorlati megvalósításánál a párt és a kormány irányvonalának elferdítésével szándékosan elhomályosították és kiforgatták a helyes célokat. A parasztok végül is nem tudták, hogy a párt és a Äormány a mezőgazdasági politikában tulajdonképpen mit is akar. Egyrészt arról beszéltek, hogy a parasztokat hosszas, türelmes meggyőző Aunkával kell megnyer

1, ni, másrészt Slánskýnak a párt gépezetében és a földművelésügyi minisztériumban levő ügynökei irányelveket és- utasításokat adtak a szövetkezetek adminisztratív, gépies és gyakran erőszakos megalakítására. Az egyszerű paraszt azután ellentétet látott a között, amit hivatalosan hirdettek és kinyilatkoztattak és a között, ami a gyakorlatban, a valóságban történt. Itt azután csak egy kis lépés hiányzott ahhoz, hogy a reakció és a kártevők működése beoltsa a Parasztokba azt a nézetet, hogy nem az elvi vonal helytelen megvalósításáról van szó, hanem maga az irányvonal helytelen. Ilyen raffinált módszerrel azután kísérleteket tettek arra, hogy a parasztot a barrikád másik oldalára kergessék, megzavarják a munkások, a parasztok és az értelmiség szilárd szövetségét, amely a februári napokbán épült ki és amely elemi erejével és egységével meghíúsitottk a hazai és külföldi kapitalista reakció minden pucscsista tervét. Annál világosabb azonban, hogy a párt és a kormány éppen az egész nemzet és a szocializmus építése érdekében egy tapodtatnyit sem térhetett el a IX. pártkongresszus által adott és az egész megújhodott Nemzeti Arcvonal által elfogadott parasztpolitika alapvető vonalától. A kérdés sohasem állott fenn úgy, hogy vájjon felül kell-e vizsgálni vagy nem mezőgazdasági politikánk elvi vonalát. A feladat teljesen egyértelmű volt és az ma iš: következetesen meg kell valósítani a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja tapasztalatainak, alapján kidolgozott elvi vonalat, amelyet a szocializmusnak a nagy Lenin és Sztálintól megalkotott első országa gyakorlati eredményei alapján Gottwald elvtársunk dolgozott ki. E politika következetes megvalósításáért folytatott harcban véget kell vetni a kártevó_ politika valamennyi maradványának, meg kell nyerrii a parasztok bizalmát, meg kell őket győzni a párt és a Nemzeti Arcvonal kormánya programmjának helyességéről, meg kell nekik magyarázni és megvilágítani azt, amit az áruló ellenséges ügynökök igyekeztek előttük elhomályosítani, t. i. azt, hogy a párt és a kormány a parasztok előnyére és érdekében folytat politikát és hogy a népi demokratikus szocializmust , építő rer 'szerben nem szabad soha sem ellentétnek fennállnia a szavak és a tettek között. Az önök brnói kerületében a mezőgazdasági szektorban a párt ellenségeinek helytelen módszeréi az áruló Šling vezetésével különösen érvényesültek. A szövetkezeteket elhamarkodottan, felelőtlenül és néha erőszakosan alakították meg és ezek azután érthetően nem működhettek rendesen. Míg 1949 júliusában a kerületben összesen csak 30 II.—IV. tipusú EFSz volt, az^ 1949—1950-es őszi és téli időszakban az EFSz-ek száma 392 re emelkedett. B"tao vetkezetek közül számos a tagok elégtelen meggyőzése, a rossz munkaerkölcs és rossz szervezés, valamint a helytelen gazdálkodás következtében csak tengődött és felbomlott. Nem lehet ez másképp ott,) ahol a parasztokat nem nyerték meg a szövetkezeti politikának, ahol nem volt pozitív viszonyuk a szövetkezet iránt, ahol nem gondoskodtak a szövetkezet sikeres fejlődéséről és a • közös szövetkezeti vagyont nem védelmezték sajátjukként. 1951-ben ' 174 ellenőrzött szövetkezet közül 119 szövetkezetben a munkaegység értéke kisebb volt 10 koronánál, 59 szövetkezetben 20 koronán alul volt i és csak 10 szövetkezetben volt a munkaegység értéke több mint 20 korona. 1952-ben azonban 274 ellenőrzött szövetkezet közül a munkaegységnek 10 koronáig terjedő, értékét csak 82 szövetkezet érte el. Ezzel szemben 136 szövetkezetben 10-től 20 koronáig terjedő munkaegység érték volt és már 55 szövetkezetben elérték a 20 koronán felüli értéket. Ebből nyilvánvaló, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek helyes alakulatok, hogy megalakíthatjuk őket, hogy sikerrel fejlődhetnek és hogy a szövetkezetekbe tömörült parasztoknak is javukra válna, ha a szövetkezet tagjai meg volnának győződve a szövetkezeték alapításának célszerűségéről, ha helyesen gazdálkodnak bennük és ha az a szilárd akarat és törekvés vezetné őket,' hogy szövetkezeti gazdaságukat a termelékenységnek valóban magasabb fokára állítsák és emellett felhasználják agronómiánk összes eddigi ta- > pasztalatait és a szovjet kolhozparasztok gazdag szemléltető példáját, tanácsait és segítségét. Nem fogunk I és nem szabad senkit sem kényszeríteni a szövetkezetbe való belépésre, az egyénileg gazdálkodó parasztot pedig nem tartjuk ellenségünknek, hanem szövetségesünket látjuk benne. Ezért türelmesen fogjuk meggyőzni mindazokat, akik a szövetkezetből ki akarnának lépni és azokat is, akik már kiléptek a szövetkezetből, hogy megmaradjanak a szövetkezetben és hogy lássák, hogy miben állottak az eddiigí hiányosságok és hibák és hogyan lehet-^ és kell e hibákat helyrehozni. Csehszlovákia Kommunista Pártja közpőnti bizottságának ülése és a mult év szeptemberi kormánynyilatkozat számos intézkedést tett és határozatot hozott arról, hogyan kell tovább eljárni mezőgazdasági politikánk alapvonalának megvalósításában, hogyan kell segíteni a szövetkezeteket és az egyénileg ga zdálkodó ^parasztokat és az egész mezőgazdasági termelést. E határozatok megvalósítása a kommunisták, a Nemzeti Arcvonal valamennyi összetevője tagjainak, valamint a mezőgazdaságban, népigazgatásban és mindazon többi ágazatban levő pártonkívüli dolgozóknak is felelősségteljes feladata, amely ágazatok hozzásegítenek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez épületek építésével, gépszáilításokkal, műtrágyagyártással stb. Emellett továbbra is alapvető fontosságú a szövetkezeti vagyonnal való helyes és felelősségteljes gazdálkodás elve, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről való gondoskodás és termelékenységének fokozása nemcsak a szövetkezeti és állami, hanem a magánszektorban is. Nem -törődni a köz érdekeivel, hanem az egyén érdekeivel, vagy egyes, osztály, rendi és po'itikai szempont' böl szervezett csoportok érdekeivel, ez volt a burzsoá demokrácia jellemvonása. Ez az igyekezet amely csupán az önző érdekekkel törődött, nemzeteinket a szakadék szélére, az önállóság elvesztéséhez és a megalázó megszálláshoz vezette. Minek törődni a haza érdekeivel, a nemzet szabadságával és önállóságával és ezért még áldozatot is hozni amikor a Hitlernek tett oigálatok és fasizmussal való együttműködés egyeseknek személyes előnyöket biztosíthat? Igy "gondolkozott a nemzet min. dem árulója. Nálunk végre mindenkinek m g keil értenie az ilyen gondolkodásmód becstelenségét és káros következményeit. Nemzeti Arcvonalunk mai tényezőinek és elsősorban azok vezetőinek nem szabad ily maradian gondolkodniok. El kell szakadniok a régi önző pártoskodástól melyet min. dig az a káros törekvés vezetett, hogy magukon, saját csoportjukon segítsenek a köz kárára. Ezért volt olyan erkölcstelen az első köztársaság régi kormánykoalíciója. Az állam és a nép érdekei helyett minden egyes politikai párt saját pártérdekeit és. e'őnyeit tartotta szem előtt Az uralkodó burzsoá koalicíó minden igyekezete arra irányult, hogyan használják ki az államot, hogyan osszák szét a munkával nem járó hivatalokat. Ezt átvitték az akkori járási és kerületi önkormányzatokba is. Ez a politika kommunista pártunk előtt teljesen ismeretlen volt. Pártunk a nép és az állam érdekeivel va'ó ilyen kufárkodás ellen mindig a legélesebb harcot folytatta és ezt a régi burzsoá szemlélet csökevényei elleni harcot kell, hogy továbbra is vezesse és vezeti most is mindenütt, ahol ezek a csökevények mostanáig megmaradtak. ÍJppen ezért, mert kommunista pártunk félelmet nem ismerve harcolt a régi burzsoá rendetlenségek ellen, az erős egyének és a politikai szélhámosok önző érdekei ellen és védte, az egész nép érdekeit, szerzett népszerűséget és tekintélyt. A második világháborúban a fasizmus leverése után azért nőtt oly határtaian mértékben súlya és vonzóereje. A 'felszabadulás után ezért léptek a kommunista pártba az új tagok százezrei akik nem akartak, ahogy ezt mondani szokás, úgy élni, mint régen. Elismerték, hogy a régi kapitalista rendszert és kormányát el kell távolítani és új alapokon új életet kell felépíteni. De lehetetlen eltitkolni vagy elnézni azt, hogv a párt elemi erővel megmutatkozó növekedése a volt politikai pártok tagjainak nagy számát és a régi szemléletekkel előítéletekkel és meghasonl ásokkaj terhelt embereket vonzotta soraiba. Ez néha az oka annak, hogy a párt alapvető irányvonala nem valósul meg helyesen és elferdül. Pártunk alapcéljainak ezen elhajlása ellen harcolt mindig, minden körülmények és feltételek közt pártunk elnöke, felejthetetlen Gottwald elvtársunk. • Emlékéhez híven most is következetesen fogunk harcolni ez ellen az elhajlás ellen. A kommunista pártnak mindig többet és következetesebben kell törődnie a pártalapszabályzat betartásával sorainak tisztaságával és politikájának helyes és felelősségtél^s megvalósításával. A párt történelmi küldetését csak így teljesítheti és így állhat csak jogosan a nemzet, a csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala élén. A kommunista pártnak az az előnye, hogy sohasem félt nyíltan és megalkuvás nélkül -megoldani az összes, akár a legégetőbb problémákat is. Ezért tudta leleplezni Slánsky ellenséges ügynökségét, közvetlenül a párt ölében. Ezért számol le következetesen a slánskyzmus összes maradványaival, amelyek az egyes szervezeteket, vagy tagokat a párt politikája és utasításai megvalósításának útjáról más irányba vezették és vezetik néha még ma is égves esetekben. Ezért harcol a párt az opportunizmus a szociáldemokratizmus a masarykizmus, I a burzsoanacionalizmus és a cionizmus el|e

n . és fejleszti a tagok ideológiai nevelését a marx-lenini alapelvek szellemében. Védelmezve sorainak tisztaságát és a szocializmus építése politlká. jának helyes megvalósítását, pártunfc mindig a haza és a nép érdekeit akarja és fogja szolgálni. Hisszük, hogv éppen ezért elismerik és támogatni fogják öt ebben az igyekezetében az egész Nemzeti Arcvonal összes tényezői és az összes jóakaratú polgárok, még ha nem is tagjai a pártnak. Az eddigi tapasztalatokkal felvértezve megsokszorozzuk sikereinket Kommunista pártunk és a Nemzeti Arcvonal kormánya az utóbbi időben egész sor intézkedést-és határozatot hozott, amelyek egyetlen célt követnek: orvosolni a hibákat és kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyek közi-, politikai, gazdasági és kulturális életünk bármely szakaszán előfordultak. Nem hiányzik belölünk sem a jóakarat sem a bátorság, hogy leszámoljunk mindazzal, ami bennynkÄ feltartóztat a szocializmus építéséhez vezető útunkon. Újból és újból kiemeljük, hogy minden politikai igyekezetünk és tevékenységünk érdekközpontjának, az embernek, az ö jólétéről való gondoskodásnak kell lenni és annak az igyekezetnek, hogy biztosítsuk államunk összes dolgozó polgárai anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. A termelés növekedésére és a munkatermelékenység fokozására fordított állandó gondoskodásunk az eszközennek a célnak eléréséhez. És a termelésnek állandó tökéletesítése és javítása a legmagasabb technika alapján az út, amely állandó fejlődésének biztosításához vezet. Termelő eszközeinket az ötéves terv idején a modern technika felhasználásával jelentősen tökéletesítettük. Ennek a korszerű technikának kihasználásával é

s tökéletes elsajátításával még, nem elégedhetünk meg teljes mértékben. A modern technika megköveteli az új munkamódszereket, a technológiai ^előírások pontos betartását, a munkában való pontosságot, a mun. kaidő rendes kihasználását, a gépekre fordított fokozottabb figyelmet, a gondos kezelést, a takarékosságot az anyagfogyasztásban, az állandó igyekezetet és figyelmet arra vonatkozólag, hogyan lehet felhasználni a legmegfelelőbb mód. szereket és legcélszerűbben meg'zervezní a munkát, hogy a modern 'echnika és gépek segítségével a egnagyobb eredményeket érjük el. Csak ezeknek a törvényeknek gondos betartása mellett fokozódik a munkatermelékenység, válnak tökéletesebbé a *ermékek, és a termelőeszközökbe befektetett tőke meghozza a megfelelő hasznot, amely szbcialista társadalmunkban .az életszínvonal állandó emelkedéséhez és tartós biztosításához vezet. Éppen itt van szükség hiunj kásáink és értelmiségünk együttműködésére, j Szükséges újból és újból kihangsúlyoznunk, hogy ha termelési igazgatóink, technikusaink és munká. saink például csak arra összpontosítanák figyelmüket, hogy kiküszöj böljék a teimelésból a s el ej L jt, a munkatermelékenység számos üzem" i ben több százalékkal fokozódnék. Ezen a téren állandóan nagy és eddig nem teljesített feladatok állnak termelési minisztériumaink, az üzemek vezetőségei előtt és a szak. szervezetek előtt is. A gazdaságosság, a takarékosság és az az igyekezet, hogy a lehető legtöbb és legjobb minőségű terméket termeljünk, a kulcs, amely megnyitja a kaput célunk leggyorsabb eléréséhez, az általános jólét eléréséhez, a piacnak a lggnagyobb mértékű ellátása és az árak leszállítása útján. Az a jelsző, hogy »minden mun. kás gazda saját üzemében és minden polgár a munkahelyén«, továbbra is vezérjelszava ipari és mezőgazdasági termelésünknek, adminisztrativánknak, kereskedelmünknek és közigazgatásunknak. Ezt a jelszót magáévá kell tennie egész újjászületett Nemzeti Arcvonalunknak és összes tényezői, nek és szükséges, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, összes tagjai állandóan és mindig szem előtt tartsák, ha azt akarjuk, hogy pártunk következetesen teljesítse megtisztelő feladatát és egész Nemzeti Arcvonalunk és egész dolgozó né. pünk igazi vezető pártja legyen. Jó gazdának lenni a munkahelyen, ez azt jelenti, hogy nemcsak saját önző érdekeinket kell néz

r nünk, hanem minden egye

s cselekedetünknél szem előtt kell tartanunk a köz érdekeit és előnyét. A szocializmus építésével meg. szabadulunk a régi magánkapitalista gazdálkodás bilincseitől, ahol az egyén elsősorban önző érdekeit és pyereségét tartotta szem előtt, tekintet nélkül a köz érdekeire. Ellenkezőleg, megkárosítani másokat, kizsákmányolni munkájukat, önmagán segíteni akár az előnyökhöz és privüégiumokhoz vezető csalárd manipulációkkal is. meggazdagodni mások kárán és mások nyomorán, ez* tartják a kapitalista társada. lomban az úgynevezett erős egyének legnagyobb művészetének. Népünk maga az államhatalom forrása A munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség szövetségét, amely országunkban továbbra is a szocializmus építésének alapja marad, nemcsak kommunista pártunk ismeri el, hanem az egész Nemzeti Arcvonal. Ezért kitartunk a Nemzeti Arcvonal megtartása mellett, híven betartva azt az alapelvünket, hogy együtt akarunk dolgozni mindenkivel, aki hozzá akar járulni népünk jobb, örömtelibb és boldogabb életének eléréséhez, hazánk felvirágzásához és a béke és nyugalom megtartásához az egész világon. A nép egységére támaszkodva, érdekeit és előnyeit szem előtt tartva teszünk minden intézkedést. Szem előtt tartva alkotmányunk alapivető szavait, hogy „a nép az egyetlen forrása minden hatalomnak az államban", készítjük elö az új nemzeti bizottságokba való általános választásokat is. A régi .burzsoá köztársaság al. kotmánya is arról szólt, hogy a népnek kell a hatalom alapjának lennie; de milyen volt a valóság? Minden igyekezet arra az önző pártérdekre összpontosult, hogy szavazatokat nyerjenek a választásoknál. Minden egyes politikai párt hirdette: „Szavazzatok ránk!", „Válasszátok meg jelöltjeinket!'', „Semmi mással ne törődjetek!", „Ha minket választotok, mi fogunk mindenről

# gondoskodni! Uralkodni fogunk helyettetek!" Ezzel szemben mi ma a választásokat előkészítve^ ezeket mondjuk: Csupán a választások nem elegendők. Nem elegendő szavazni. Nem elegendő megválasztani a jelölteket. A választási szerveket állandóan ellenőrizni kell. Bírálni kell ott, ahol helytelenségek mutatkoznak. De ami a legfontosabb, a választott szerveket segíteni kell munkájukban és velük együtt kell dolgozni. A népi demokrácia nem csupán szavazati jogot jelent. Azt is jelenti, hogy mindenkinek élnie kell jogaivaj, mindenk-; legyen az állami hatalom forrása. De hogy a nép valóbair az államhatalom forrása lehessen, akkor állandóan érdeklődnie kell a választott szervek tevékenysége és döntései iránt, hozzá kell ehhez járulnia együttműködésével, hogy mindenki helýes úton haladjon, ne álljon félre, ne tartsa szem előtt csupán saját érdekét?, hanem mindig és minden helyen az egész nép érdekeinek sikereiért, az egész érdekeiért dolgozzon. Ezért szükséges, hogy a nemzeti bizottságoknak kapcsolatuk legyen a polgárok tömegeivel, hogy rájuk támaszkodjanak és hogy szem előtt tartsák a községnek, járásnak és kerületnek mint egész nek felvirágzását. Ezzel szemben a polgárságnak törődnie kell a választott szervek, ke] való kapcsoiattal és tevékWnységüket nemcsak ellenőriznie, bírálnia kell, hanem támogatnia is. Sokaknak úgy tűnik, hogy mindkét fél részére kényelmesebb, vagyis a választott szervek és polgárok részére is, ha kölcsönösen nem törődnek egymással. Igaz, hogy az együttműködés a nehézségek -egész sorát hozza magával s ezzel szemben a nemtörődömség kényelmesnek tűnik. De szükséges tudatosítanunk, hogy a kényelemszeretet nagyon gyakran nem fizetődik ki. Ellenkezőleg, károkat okoz. Ha nem akarunk kárt szenvedni, ha országunkban, a' ke. rületbeií, járásban és községben va. lóban rendes gazdák akarunk lenni, harcolnunk kell a káros kényelemszeretet ellen és az egész érdekében terjeszteni kell a kollektív együttműködés szükségességének tudatát. Igy aztán a munka halad, kevesebb