Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-24 / 47. szám, szerda

I 1954. február 24. UJSZG A SZOVJET NEP ELETÉBŐL • • * A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásának tisztéleíére A donyeci bányászok siker*; i A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásai előkészítéséneK napjai, ban a donyeci kerület bányászai újabb sikereket érnek el A Voro­^silovgradugol kombinátjának több mint ötven bányája naponta indít útnak terven felül kifejtett szenet. A Pervomajszkugol és a Kraszno­donugoi trösztjei túlteljesítik a szén fejtését. A Bokovantracit 7—7. számú bá­nya dolgozói a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa választásának tisztele. tére kötelezettséget vállaltak, hogy februárban 1000 tonna szenet fej­tenek terven felül. Ezt a kötele­zettségvállalást már kétszeresen túlhaladták és elhatározták, hogy a hónap végéig még 1000 tonna sze­net fognak kitermelni. A Krasznolucsugol tröszt 163. számú bányájának kollektívája szintén idő előtt teljesítette kötele­zettségvállalását és februárban 1000 tonna szenet fejtett terven felül. Ennél a vállalatnál két szénfalnál dolgoznak a ciklusos grafikon sze­rint. Perncev elvtárs kombájnbri­gádja naponta 150—170 százalékra teljesiti tervét. Átlagos napi telje­sítménye 75 tonnával több. mint ja­nuárban volt. Az össz-szövetségi szocialista munkaversenyben ez a bánya nyerte el az össz_szövetségi szakszervezet központi tanácsa és a szénipari mjnisztérium Vörös Vándorzászlaját. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának a vá­lasztókhoz intézett felhívására a bányászok kollektívája még 2000 tonna szén terven felüli fejtését vál­lalta. Gyorsolvasztások Az SzKP Központi Bizottságának a választókhoz intézett felhívása nagy munkalelkesedést váltott ki a pridnyeprovi dolgozók között. A petrovszki gyár acélolvasztói nagy munkatermelékenységgel dolgoznak. A gyorsolvasztási munkamódszerek széleskörű elsajátításával az egyes SZ-'J Martin-kemence munkakol­lekii áj a februárban 17 nap . alatt a kemencepadló 1 négyzetméteréről 6 55 tonna olvasztott acélt termelt a tervben megállapított 6.12 tonna helyett. A munkaversenyben az egyes számú kemence brigádja: Ma. rtiota, Spak és Karpenko olvasztók vezetnek. A hónap elejétől 25 szá­zalékkai multák felül a tervet. Je­lentős sikereket ért el az elmúlt napokban a kemence kollektívája, mivel 8 gyorsolvasztást teljesített. Ezekben a napokban Jevgsnyik Ti­makov, a Bolsevik-akna I. szárriú részlege fúrócsoportjának vezetője értékes kezdeményezéssel járult hoz­zá a szép munkasikerekhez. Az ő kezdeményezésére alakult meg a komplexbrigád, amely egyidőben végzi a 1 fúrást, az érc szállítását és az új tömbök előkészítését. Az új módszerrel a munkateljesítmény már az első napokban 26 száza­lékkal emelkedett. A krivorozsi vasérctelep többi aknájában is meg­alakulnak a hasonló komplexbrigá­dok. Túl az Északi Sarkon Ezekben a napokban a Kolbujev­sziget legtávolabb: részeiben is jár. tak a Burgiino agitációs központ agi. tátorai. Belouszov elvtárs, a Kolbu jevszki klub vezetője, Andrejev ál Vatorvos, Apic n ôs Jevszjugin halá­szok ismertették a nencevekkel a Szovjetunió Kommunista Pártja KÖZ. ponti Bizottságának felhívását. Be. szélgettek velük a polgárok jogairól és kötelességeiről é s a szovjet demo. kríc'áról. Amint a Kolbujev sziget tanácsának elnöke, Andrejev elvtárs közli, az összes településeken meg­kezdődtek a vála?ztá'sl előkészületek. A Burgino agitációs központban igen él<%ikek szoktak lenni az esték, ahol gyakran rendeznek Mmei oldásokat, hangversenyeket és vitaesteket. A Trud munkatársa rádió össze­köttetésibe lépett a Nova j a Zemja­sziget tanácsa titkárával, Pluszosev elvtársnővel és megkérte, mondja el, hogyan készülnek Novaja Zemlja la kosai a választásokra. Az elvtársnő ezt közölte: Ná'iunk hat szavazókört szerveztek és a választóbizottságok munkába léptek. A Beluše agitációs állomásról a sziget valamennyi lakott részébe kimentek az agitátorok. Kutyafogatokkal szállítják a válasz­tási anyagot, A szabadiban tartózko­dó sarkiróka vadászokhoz a Vörös Sátor kultúrmunkáisiai mentek ki. A szige t közepén levő Bellise települé­sen agitációs állomás nyiit meg, ahol minden vasárnap fÜmelőadáisokat rendeznek. A nehéztonnás vonatok Az SzKP KB-nak a választókhoz intézett felhívására a petrozávodszki mozd'cmypark mozdonybrigádjai oda. adó és szervezett munkával felelnek. Megszervezik a neihéztonnás vonatok gyorsforgalmát ós takarékoskodnak a fűtőanyaggal. ( A fiatal Noszov mozdonyvezető Lizamiböl Petrozávodszkba vezette a vonatot. Rakománya 400 tonnávai ha­ladta túl a normát. Barkov elvtárs mozdonyvezető brigádja februárban 8 nehéztoinnás vonatot vezetett. Az ez idő alatt megtakarított üzemanyaggal négy vonat futhat 100—120 kilómé tert. A petrozávodszki mozdonypark mozdomybrigádjai most az összes vonatokat nagyobb megterheléssel vezetik. Ezer tonna papírt terven felül A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásának tiszteletére a kraszno. komszki papírgyártó kombinát kol lektivája méltóan felkészült a, vá'lasz. tás napjára. Az SzKP KB felhívását megvitat­ták a kombinát dolgozói és eihatá rázták, hogy március 14-ig az elő­irányzott terven felül 1000 tonnával több papirost fognak termelni. Fokozódik az újítók kezdeménye zése. A dolgozók Mazunyin és Roda­csev idősebb rostállók tapasztalatait felhasználva, jelentősen emelték a papírgyártó gépek gyorsa-ágát. A munkaverseny részvevőinek harcában a kiegészítő ipari tartalékok föHrnsz ná'ásával állandóan újabb eredmé nyeket érnek el a rostál ŕk. Február első felében terven felíii annvl papírt gyártottak, mint egész januárban. A választók találkozása a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjelöltjeivel Fehéroroszország falvaiban és vá­rosaién most folynak a választók és a Legfelső Tanács képviselőjelöltjei­nek találkozásai. A Vitebszk kerületi tolocsinszki járási bizottság épületé •ben folyt le A. M. Kovaieinkovia kol­hozbrigádvezetö képviselőjelölt talál­kozása az orechovszki járás válasz tóival. A, gyűlés szónokai úgy jelie mezték Kovalenkova elvtársnöt, mint a járás legjobb mezőgiaizdasági újító­ját ég felhívták a választókat, hogy szavazzanak rá. ^Tjisztel elvetnél tó emberek Az annenszkl járás „XIX. párt­kongresszus'' nevű kolhozát már nyolc éve Pjotr Tyimofejovics Sza­pozskov vezeti. Nagyon sok gond. ja volt ezekben az években. Első­sorban kiirtani a sok ^burjánzott gyomot és gazt, megmunkálni az összes eke után sóvárgó földeket és kijavítani a kolhoztagok háború ál­tal megrongált házait. Most más idők járnak, mint az­e'őtt, vagy amint mondani szokták: mis dalt dalolnak. Most az újonnan é-kezett szakemberekkel karöltve ke'; bevezetni a magas mezőgazda­sági kultúrát, megnyitni a kolhoz villanytelepét és a majorban felépí. teni a drótkötélpályát. Megállja a he'yét, mert a népre támaszkodik — mondják róla a csigolovszki kol­, hoz tagjai, akik helyesen értékelték elnökük kiváló szervezőképességét és éppen azért a nép már másod­szor szemelte ki a legmagasabb ha­ta mi szervének kiküldötte jelöltjé­vé. . .. Teljes volt a Vorosilov-kolhoz gyűlése a Lavo-Roszosanszk járás­ban, ahol a voronyezi közgazdasági intézet tanárát. Nyikolaj Alekszeje­vics Uszpenszkit választották meg je'ö tnek. Ez a Sztálin-díjas, ta­pasztalt közgazdász nagyon össze­fő r-ott a kolhozparasztokkal. ^ ö tenyésztette ki a szárazságot bíró őszi gabonafajtát, nagyszerű minő­ségű napraforgót és most állandó, an egy újfajta tavaszi búza kiter­melésén dolgozik. Uszpenszki tanár munkájának eredményét földünkön és kamránk, ban látjuk — így mondja a hatvan­éves kolhoztag, Sztyepan Ändreje­vics Kucsin. — Mélyen meghajolunk ezért előtte és kérjük, legyen a mi jelöltünk. Arról is beszéltek a kolhoztagok, hogy harmincéves tanári mfiködé. se alatt sok-sok agronómust nevelt fel Nyakolaj A. Uszpenszki. ... A kotrógépgyár kollektívája Andrej Mitrofánovics Voroncovot nevezte jelöltjeként. Ez a bátor újí­tó tökéletesen elsajátította a gyors, menetvágás és nagyobb erőfogás megmunkálásának módszerét. Elő­adásai a moszkvai politechnikai múzeumban 1951-ben sok hallgatót vonzottak a moszkvai élenjáró gyá­rakból. Voroncov elvtárs tapaszta­latait a kieviekkel is megosztotta. A választások előtt állva Andrej Mitrofánovics havi teljesítményét már február első dekádjában jelen­tősen felülmúlta. Február 10-én például négy normát teljesített. ... A liszki mozdonypark dolgozói Matrena Fjodorovna Timosovát, a sisovszki gépállomás igazgatóját választották jelöltjüknek. Ahogy Ukrajnában a híree Angelina gépe­sítőt még máig ls szeretetből csak Pásának nevezik, ugyanúgy a Voro­nyezs-; kolhoztagok ezt a híres trak­toroslányt, az eú'ső női traktorbrigád szervezőjét, Motyának hívják. A háború utáni években a sisovszki gépállomást nem egyszei: látogatták meg Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia paraszt, küldöttségei, akiknek Motrena Fjo­dorovna elbeszélte, hogyan segít az állam a gépállomások támogatásá­val a kolhozok mezőgazdasági szín­vonalának emelésében. A muK év novemberében Timosova a Német Demokratikus Köztársaságban is volt látogatóban. Ott megosztotta munkájában szerzett tapasztalatait a német parasztokkal és beszélt a mezőgazdasági miniszterrel a gépe­sítés kérdéseiről. Timosova már 16 éve vezeti a gépállomást. D e mennyi munka áll még előtte, hogy a kitűzött nagy eredményeket elérje. A járási választóbizottság ezeket a népi jelölteket bejegyezte a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa küldöttei­nek jelöltjei közé. Megkezdődött a vá 7asztások előtti agitáció. Tiszteletreméltó emberek — mondják a választók jelöltjeikről. O. Kretova, a Lityeraturnaja Gazeta tudósítója, Voronyezs. T)éli Uép Fagyos szeme villan a télnek, Síró hangon szelek zenélnek. Földre lóg le a felhő lába, Havat hullajt szürke szakálla. Dideregnek a fehér házak, Telefondrótok clteráznak. Amott egy dühös kutya csahol, Éhező borjú bőg valahol. Fiatal leány, hótól fehéren, Péktől jön, kezében kenyérrel. Arcán rózsákat fakaszt a szél — Szinte piros lesz tőle a tél. . NAGY LAJOS, Komárom. A szívtelenségre nincs gyógyszer... Irta. L. KISS IBOLYA. A rendelőóra a vége felé közele­dett, már csak egy munkászubbo­nyos férfi várt megvizsgálásra. Tü­relmesen várt, míg rákerült a sor, s később, miközben vetkőzödött. halkan, szinte mentegetődzve adta elö panaszát. Reuimás fájdalmak gyötrik, Izüle­tei duzzadtak, éjjelenként lázas. Csendesen beszé', mint azok a sze­rény betegek, akik utolsó pillanatig halogatják az egészségügyi intézet felkeresését, nehogy félbe kelljen szakítaniuk a rájuk bízott mun­kát. Megkapja gyógyulására vonatko­zó utasításokat, de ő még tovább áll, sapkáját zavartan forgatva kér­ges, kidolgozott kezében. — Még valamit szeretnék kérni — kezdi akadozva s e! oko tor zsebé­ből egy kézzel írott kérvénýt. — Tessék elolvasni és ha lehet, segí­teni a mi nagy bajunkon. A kérvény a falujabeli Nemzeti Bizottsághoz van intézve. Lakást kér benne; egészséges fekvésű egyetlen szobácskát, mert amely­ben most lakik egészségtelen, ned­vesek a falak, egyetlen északi ab­laka nem engedi be sohasem a nap­sugárt. Felesége lebetegedés előtt áll, kicsi 'lányát már is kórházban ápolják s ö maga is beteg, fokozódó fájdalmai miatt munkáját csak ne­hezen bírja végezni. Ügy gondolja, hogy mint becsületes dolgozónak, joga van egészségesebb lakóhely­re. f A Nemzeti Bizottság a kérvényt azonban elutasította. Most az egész­ségügyhöz fordul, segítsünk a ba­ján, hogy minél előbb megfelelő la­káshoz juthasson. Pár nap múlva elindulok a je'zett faluba. Ragyogó szép téli idő van, a hegyek csillognak patyolat taka­rójuk alatt, szél neha suhan az al­vó mezők felett, a, hótakarón úgy tündöklik a délutáni fény, mintha aranyesőt szitálnának a kobaltkék égről láthatatlan kezek... A falu­ban korcsolyázó, szánkát húzó vi­dám gyereksereg. Temérdek, lúd a befagyott patak partján, mintha már is várnák a jégtörő tavaszt... Szép, fehér házacskák sorakoznak egymás mellé sorban, nem választ­ja el őket kerítés vagy kapu: jó szomszédok lakhatják a tiszta, ren­des falut... A keresett ház sem düledező vis­kó, — ahogy elképzeltem — hanem magasabb épület: 5 lépcsőfok vezet a bejárathoz. A házban két szép tágas szoba: két ablakos az egyik, három ablakos a másik. Mindkettő déli fekvésű... Az egyikben ren­des, tiszta hálóberendezés. A fala­kon nagyított fényképek és szent­kép, a padlón otthon szőtt hosszú •futószőnyeg. A sarokban kályha. A másik szobában nagy a rendetlen­ség: rendszertelenül álló bútorok, ládák, almával telt kosár, ruhane­műk össze-visszasága, látszik, hogy ezt a helyiséget nem lakják, bár a nap vidáman ragyog be a három ablakon. A családot a sötét apró kis kony­hában találom, melynek két arasz­nyi, ki nem nyitható ablakán nem szűrődhet b e világosság, mert pori korom, füst rakódott rá vastagon északranéző ablaktáblájára. A konyha szélessége: az egyetlen ágy hossza, ebben alszik a lakást kere­ső reumás fferfi áldott állapotban lé. vő feleségéve!. Előttük üres gyer­mekkocsi (kis gazdája a kórháziban fekszik) ... _A sarokban tűzhely, melyen krumpli rotyog egy barna kondérban, előtte egy hegyes_jorrú fejkendős vénasszony korpát hint éppen egy moslékos dézsáiba. A sa­rokban egy teknő beáztatott ruha, ontja a gőzt, az orrfacsaró sza­got... Füst... bűz ... fojtogató pára, mely csermelyben patakzik alá a falakon. A nedves fal mellett várandós asszony áll. Sápadt. Szinte kísér­tetiesen világít az arca. Ali és kér. désemre. hogy mért tartózkodik eb­ben a rossz'evegöjü helyiségben, nem felel. Csak néz rám dióbarna, szomorú szemével, mint, aki jól tudja, hogy helyette úgyis a vén­asszony, a~ anyósa felel. — Hogy mért nem iakük az első szobában ? Mórt nem ? Hát azért, mert ez a szoba az enyém. Ennek nincs semmije. Csak ez az egy ágya .. A bútor mind az enyém, . a szobák is s a ház is. Kihívóan néz rám, mintha sértő­nek találta vólna kérésemet. — És a másik, három ablakos szobában? Miért nem engedi oda? Ki lakja azt most? — Ki??? Senki. Nincs ís ben­ne kályha. De meg azt engedek oda. akit akarok ... A másik fiam katona, ha hazajön, ő fog benne lakni. — De a katonafia még nincs itt­hon. Nem is házas. Mért nem en. gedi meg, hogy a családos fia köl­tözzön a napos, . levegős szobába, amely üresen áll. Hát ném tudja, hogy kicsi unokája tüdőgyulladást szerzett ebben a konyhában, a fia meg reumát. S nézze meg jól, hogy néz ki a menye, aki magában hor­dozza egy kezdődő élet csíráját. Vállat von, mint akit nem érdekel a dolog és kavargatja tovább a moslékot. — Az élet legfőbb értéke az em­ber — próbálom meggyőzni. — Hát nem értékesebb a családja egészsé­ge, mint a saját kényelme? Mért nem lakik a néni ebben a piciny konyhában? A fiataloknak meg en­gedje át a derűs, jól fűthető szo­bát, Hiszen ezek előtt még ott áll az élet. — Adjon nekik lakást az állani. Ez ma az állam kötelessége. ' De most már felgerjed bennem is a harag. — Az államtól követeli azt, amit maga, mint anya, megtagad saját szülöttjétől ? A fiatalasszony meg mindig nem szól közbe, csak áll némán és nyeli a könnyeket. De ugyan mit is mond­hatna annak az asszonynak, akit férje után anyámnak kell szólítania, de alai kőszívübb a mesebeli go­nosz mostohánál. Nem beszél, nem vádol. De vádol a két kisírt dióbar­na szeme, az üres gyermekkocsi, s a fal, melyről eserme'yben pereg a konyha gőzének leosapódó, fullasz­tó párája. Eltávozom. Künn mélyet, nagyon mélyet só­hajtok szívemből. A nap, míg bent vitáztam, elbújt egy sötét felhő mögé. Szégyelte ta­lán magát a kőszívűi asszonyért. A hideg elemi erővel zúdul rám a Tátraormok felöl. Dideregni kezdek. Felgyűröm bundám gallérját és zsebredugom mind a két kezemet s szinte futok a szanitécautóhoz. De még a kocsiban is fázom. Nem kül­ső hideg ez, az emberi szív fagyos, sága csapott meg, ez járja át tes­temet-lelkemet. S míg hazafelé ro­bogunk, a szürkévé szinteledett es­tébe hajló homályban, eszembe jut az író mondása: „A szívbetegségeket ma már gyó­gyítani lehet. Csak a szívtelenség gyógyíthatatlan.. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom