Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-20 / 44. szám, szombat

1854. február 20. UISZ Ö 5 Igy beszél Kósa Kálmán egyhektáros kisparaszt Kása Kálmán az istálló körül tesz-vesz. Annyira lefoglalja figyel, mét a munka, hogy a felesége hívó szavát nem is hallja. Pedig az asszony ugyancsak hangosan szó­lítgatja: »Ember, gyere be!« A rövid szóváltás alatt a konyhában ülök. Nézelődöm. Rend, tisztaság mindenütt. Látom, hogy rendsze­rető emberek a ház lakói. Edény, fakanál a legnagyobb rendbén. Vá­rok egy darabig. Talán be sem jön a házigazda. Éppen arra gondoltam, hogy kimegyek az istállóba, mi­kor kopogást hallok. Az ajtó elé készített .lábtörlő zizeg, nyílik az ajtó. Negyvenhét év körüli megtört, munkás ember áll előttem. — Kósa Kálmán vagyok — mond­ja. Szemében némi félelemmel vegyí­tett csodálkozás Talán tőlem ijedt meg, gondolom magamban. Rövid ideig hallgatunk, majd én töröm meg a csendet. — Üjlink le — mondom — hisz egy a fizetés. Nehézkés mozgásával- széket húz maga elé, majd megint hallgatásba merül. Nem tudom, hogy kezdjem el a beszélgetést. Mi fáj neki ho­gyan volna jobb? Látom, hogy Kósa Kálmánt bántja valami. Meg­kérdezem hogy van. mit csinált az istállóban. Az etetés ideje már rég elmúlt. Nem felel azonnal. Ügy lát­szik, minden szavát meg akarja fontolni. — A tehenet vakargattam, ami még megmaradt, mert szeretem az állatokat és most rá is érek. Szeget ütött fejembe, amit mon­dott Meg is kérdeztem: — Talán a többi elpusztult? Megint vár egy kicsit, még min­dig bizalmatlan, azután meggon­dolja magát és röviden ezt "feleli: — A többit beadtam az EFSz-be. Igy indult beszélgetésünk. — És most milyen beosztása van az EFSz-ben? — kérdeztem. — Látom, mezőgazdasági csoportban dolgozik. Talán most nincs munka, hogy idehaza van ? Hosszan gondolkozik, majd így felel: — Munka az van, kérem, de én már nem dolgozom az EFSz-ben. — És miért nem? — kérdezem tőle. Minden egyes szót úgy kell belőle kipréselnem. Látom, még mindig fél tőlem, ezért így szólok hozzá: — Legyen hozzám bizalommal és mondja el, mi bántja. Ezután már nem kellett biztat­nom, megeredt a nyelve. — Egyhektáros kisparaszt voltam. Kötelességemet az állammal szem­ben mindig teljesítettem. Nem ma­radtam adós semmivel. Istállómban néev-öt szarvasmarha volt mindig. Doigaztam kora hajnaltói késő' es­tig, rrfert szerettem földemet rend­ben tartani. Termett i s mindig. Ne­kem volt a legszebb gabonám a faluban Fiammal és feleségemmel mindig a határban voltam. — \ Ezeiki'lencszázötvenkett^ben megalakult nálunk az EFSz. Én ls beiratkoztam, hogy megszabadul­jak £f nehéz fizikai munkától. Tud­tam, hogy a közös gazdálkodás sok­kal előnyösebb Sok jót vártam az EFSz-tői, de csalódtam. A „baj ott volt, hogy kulákok is befurakodtak az EFSz-be. sőt még a vezetőségbe is. Már akkor tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége, hiszen az EFSz­'pen kuláknak helye nincs. Igazam volt. — Mikor író Bélát, a tizenhat­hektáros kulákot megválasztották csoportvezetőnek, tudtam, hogy eb­ből baj lesz. Később normázó és pénztárnok lett egyszemélvben. Lelkiismeretesen dolgoztam minden" nap. A legnehezebb munkát mi vé­geztük, kisparasztok. Láttam, Ijogy a kulákok alig dolgoznak. De ez még nem lett volna hiba. A hiba ott kezdődött, hogy semilyen fel­világosítást nem kaptunk. Nem tudtuk, milyen munkáért milyen a jutalmazás. Dolgoztunk becsülete­sen, de mindig csak egy normát, egy munkaegységet írtak be ne­künk. Nem számított, hogy zsá­koltunk-e vagy csépeltünk, pedig a munkát nehézségi osztályokba osztották. Ritkán történt csak meg, hogy 1.8—2 munkaegységet szerezhet­tünk, pedig állandóan'tisztességesen dolgoztunk. A dohányosoknál bez­zeg volt bőven munkaegység, mert ott író Béla felesége dolgozott. Ott 2—2.5 volt a napi munkaegység, író Béla apjának is ennyi volt a munkaegysége, aki cséplési ellenőr volt és egész nap csak regényt olva­sott. Nekünk csak 0.80, a legjobb esetben 1.30 jutott. Szép keresetük­ből bundákat vásároltak Jól ment a soruk a múltban is, jól megy ma is. Az EFSz állatai számára nincs takarmány, de író Bélának akkora kazal szénája van, hogy 16 hektár földjén soha nem termelt annyit. — Ezt az Igazságtalanságot nem nézhettem és ezért kiléptem az EFSz-ből. Tudom, hogy jó lenne a szövetkezet gazdálkodása, ha ren­des vezetőink volnának. Ha panasz­ra mentünk, Hegedűs elnök kine­vetett bennünket és azt mondta: ^Mehettek akárhová!« Nem így képzeltem a közös gazdálkodást. Azt gondoltam, hogy vezetőink tö­rődnek majd velünk. — Ősszel még minden munkát elvégeztem. A kukoricatörésért még máig sem kaptam jutalmazást. Hát most így állok, s nem tudom, mi­tévő legyek. Sok-sok igazságtalan­ság történt és nincs, aki azt orvo­solja — mondja Kósa Kálmán. Sok ilyen Kósa Kálmán van még Bagotán. Panaszaik ugyanezek. Ezt mondhatja Ilon Kálmán és József is. — Kilenc hónapig dolgoztam mint aisznóetető — mondja Hon Kálmán. — Hatszázötven munkaegységet szereztem. Kétszáz disznót etettem. A megerőltető munka annyira le­gyengített, hogy megbetegedtem,­kórházba kerültem Felgyógyulásom után könnyebb munkára kértem magam. A kilenc kilométerre levő tyúkfarmon éjjeliőr lettem. — Tizenöt-tizenhatórai szolgála­tomért két munkaegységet kaptam. Egy hónap mulv a ezt is megiri­gyelték. A vezetőség egy munka­bíró embert állított helyemre. Bi­zony, nálunk ilyen hibák fordulnak elő — mondja Ilon Kálmán. — Állataink részére nincsen rendes istállónk. Pedig volt rá lehetőség, hogy istállókat építhessünk. A har­minc méter' hosszú istállót egy kis javítással rendbe lehetett volna hozni. Ehelyett azonban lebontották és a vezetőség egyes tagja; osztoz­tak rajta, ^senkák Péter udvarán ma is van egy halom gerenda be­lőle. Százötven koronáért árulja darabját. Igy volt ez a huszonöt méter hosszú raktárépülettel is. Diszna­inknak lehetett volna benne rendes helyet készíteni. Szalmánkat a ku. lákok lopkodják. Zsigó Lajos két nagy szekér szalmát vitt az ud­varába. Ezt nem ellenőrzi senki. Hegedűs Gáspár EFSz elnöknek ilyesmire nincs ideje. Ö a helyi nemzeti bizottság és a pártszerve­zet elnöke iš a faluban. Ezeket a hibákat látják a sző vetkezeti tagok, de a bajon senki sem segít Most már attól tarta­nak a kulákok. hogv a kisparasz­tok kilépnek a szövetkezetből és nem lesz munkaerő az BFSz.ben. De miért bántak így velünk? — Harmadmagammal dolgozom a szövetkezetben. A ledolgozott 91 munkaegységért augusztus hónap­ra nem kaptam kenyérgabonát. Pe­dig nagy családom van, kell a ke­nyér. Igy van ez, ha a vezetők nem törődnek a szövetkezettel/ Ez azért van így, mert a szövet­kezetben oda nem való egyének ba­sáskodnak. A gabonából nem tudtuk teljesí­teni a beadási kötelezettséget. Hat­vanhét vagon helyett csak 45.5 va­gont szolgáltattunk be. Húsból csak 17 százalékra teljesítettük beadási kötelezettségünket. Mindez azért történt, mert sorainkban ellenséges elemek vannak, akiket el kell tá­volítani a. szövetkezetből. Bizony mi js ezt mondjuk. He­lyüket Kósa Kálmánokkal, Ilon Kálmánokkal és Ilon Józsefekkel kell betölteni A helybeli kommu­nistáknak arra kell törekedniök, hogy a hibákat kiküszöböljék, a Kósa Kálmánokkai összefogva ki seperjék soraikból azokat, akik nem odavalók. A járási vezetőségnek is ugyan­ez legyen a feladata, s a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa a ba gotai kisparasztoknak. Ha ez meg­történik majd, a szövetkezeti tagok közt találjuk ismét a Kósa Kálmá­nokat és Ilon Józsefeket. Ök tud­ják és értik, hogy a boldogabb jö­vő alapja a szövetkezet. A helybeli kommunisták és a já­rási vezetőség kötelessége tehát, hogy megtegyenek mindent annak érdekében, hogy Bagotán és az ösz­sze s falvakon elmondhassák a szö­vetkezeti tagok: »Igen, most már elégedettek vagyunk.« Meg kell találni az utat, hogy az EFSz-böl kilépett Kósa Kálmá­nok rövidesen és örömmel térjenek oda vissza. Ezt az utat nem is kell sokáig keresni. H a ez meg­történik, a bagotai kisparasztok büsZkén mondhatják hogy voltak ugyan nagy hibák náluk is, de minden rendbejött. Halász Ambrus Kötelezettségvállalásokkal biztosítják a tavaszi munkák elvégzését A csallóközaranyosi állami bir­tokhoz tartozó »Vörös csillag* gaz­daságban megtettünk minden elő­készületet a tavaszi munkák sike­res elvégzésére. A gazdaság veze­tősége, a kommunisták, a műhely­tanács és az ifjúsági szervezet együttesen tárgyalják meg a leg­közelebbi feladatokat. A gazdaság dolgozóival megismertettük a. rá­jukvárő feladatokat megszerveztük a szocialista munkaversenyt és jó felvilágosító munkával elértük azt, hogy a gazdaság dolgozói szocia­lista kötelezettségvállalásokat tet­tek' a terméshozamok növelése ér­dekében. * A gazdaság dolgozói vállalták, hogy két Zetor 26-ös traktor ge­neráljavítását február 25-ig elvég­zik. Ezt azonban egy hónappal előbb végezték el. Ez a bálványi műhelyben dolgozó elvtársaknak kö-' szönhető, akik szem előtt tartották munkájuk fontosságát. ' Tóth József, gazdaságvezető Május 1-én új barlangot nyitnak meg Gomba­szögön A szlovákiai barlangkutatók az idei Munkaünnep alkalmával szép ajándékkal lepik meg a természet­kedvelőket. A Rozsnyó melletti Gom­baszögön új cseppkőbarlangot nyit­nak meg. Az eddig feltárt folyosók már több, mint másfél kilométer hosszúak, A barlangnak mostanáig körülbelül 15 nagyobb termét és ku. polatermét fedezték fel. A gomba­szögi barlang érdekességei a ciga. rettavékonyságú cseppkövek, ame­lyek két-három méter hosszúak, rózsaszínűek és hófehérek ame­lyekhez hasonlókat mostanáig nem fedeztek fel Szlovákia egy barlang­jában sem. Az úgynevezett „száraz folyosó" tavasszal iesz a legszebb, amikor az olvadó hó leve megtölti a körülbelül 200 méter hosszú folyo. sót., Máskor csupán egy körülbelül 5x10'méteres áitméröjü tó van a fo­lyosókban. A folyosó egy nagy te­remben végződik, amelyet gazdag, toboaszerű cseppkövek díszítenek. A teremben van egy nagy márványkút is, amelyen a víz a folyosókba jut. A barlang nagyobb része egész éven át az úgynevezett „Fekete patak" vizé. vei van megtöltve. A barlang ettől' a pataktól nyerte a „Fekete barlang" einevezést. A gombaszögi barlangban a legmelegebb nyári napokban is csaknem flélkilométer hosszúságban lehet majd csónakázni a földalatti folyosón. A barlangban többfajta barlangi rák is található. Ä szénfejtési terv tel­jesítése Február 17-én, szerdán a szlová­kiai szénbányák vállalatai és bányái a következőképpen teljesítették szén­fejtési tervüket: Handlovai szénbányák: Északi-bá­nya 102.4%, Nyugati-báinya 83.4%, Dél i bánya 107.7%, Üj Déli.bánya 101.2%, Május 1.-bánya 80.7%, Üj Nyugati-bánya 105.7%. A vállalat összesen 96.6%. Nováki szénbányák: I.-bánya 76%, II.-bánya 100.8%, Béke-bánya 115.7 százalék, Lehota-bánya 76.3%. A váL laiat összesen 97.9%. Kékkői szénbányák: Háj-bánya 101%, Szlatinka,bánya 126%, Bu­kovec-bánya 145.7%. A vállalat ösz_ szesen 114.9%. össz. szlovákiai viszonylatban a szlovákiai szénbányák vállalatai és bányái napi szénfejtési tervüket 99.7 százalékra teljesítették. A fejtési terv teljesítése a hónap kezdete óta: Handlovai szénbányák: 105.4%, nováki szénbányák: 92.5%, kékkői szénbányák: 109.3%. A szlo­vákiai szénbányák szénmedencéje a hónap kezdete óta: 101.9%. A szénfejtés eredményei az év kezdete óta: handlovai szénbányák: 102.9%, nováki szénbányák 98.6%, kékkői szénbányák: 107.1%. < Válasz olvasóink kérdéseire JCit tie&ezünfc ven fcei'ásnak ? Debnár Júlia elvtársnő, ki­rályhelmeci dolgozónő levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben feltette a kérdést: „Kit nevezhetünk reakciós­nak?" A kérdésre az alábbi cikkben válaszolunk: A fenti kérdésre annál fontosabb válaszolni, mivel igen gyakori jelen­ség nálunk, hogy megfontolatlanul reakciósnak neveznek oryan embere­ket is, akik erre egyáltalán nem szolgáltak rá. Elég* néha kis hibát véteni, nem jól átrágott véleményt nyilvánítani és már csattan ez a nem éppen örvendeztető jelző. Ez pedig helytelen és egyes esetekben komo­lyabb politikai károkat is okozhat. Mit jelent tehát ez a szó? Reakció — latin kifejezés, és haladásellenes­géget lelent. Ha tehát va akire vagy valamire azt mondjuk hogy reak­ciós, ez annyit jelent, hogy ellensége a társadalom fejlődésének, visszafelé szeretné forgatni a történelem kere­két. Nem lehet |X)ntos receptet adni ar­ra a kérdésre hogy kit lehet nálunk reakciósnak nevezni Minder egyes esetben fontolóra kel 1 venni minden kísérő körülméyt S az első és leg­fontosabb közülük: rrHyik osztálynak tagja a kérdéses ember, a kizsákmá­nyoló osztályé-e, avagy pedig nem. Nyilvánvaló, hogy a kizsákmányoló osztály és maradványának tagjai, a kulákok, a volt gyárosok bankárok és nagybirtokosok síb. reakciósok, mivel minden tervük, vágyuk és tet­tük arra irányul, hogy újra a nép nyakába tehessék az igát, s akár vé­res háború útján is, a dologtalan he­rék életét folytathassák, egyszóval, hogy visszaállítsák a töke korlátlan uralmát. A nem kizsákmányoló osztály, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az egyes rétegek mint pl. az ér­telmiség tagjainál már nem lehet ilye n könnyű meghatározást adni. Világos, hogy soraikban is vannak reakciósok. Ezeket olyan kategóriák­ban találhatjuk meg elsősorban, ame­lyek a múltban kiszolgálói voltak az uralmon lévő burzsoáziának. Főként a volt magasrangú hivatalnokok, ka­tonatisztek, a klérus tagjai, a reak­ciós pártok volt vezető funkcioná­riusai közül kerülnek ki azok. akik aktív bomlasztó tevékenységet fejte­nek ki a népi demoratikus rendszer ellen. Végül p°dig reakciósokat ta­lálhatunk az értelmiség, a paraszt­ság, sőt a munkásság soraiban is. Olyan emberekről van itt szó akik gyűlölik rendszerünket és államelle­nes tevékenységet fejtenek ki ellenp. Rá kell mutatni azonban arra, hogy ezek olyan elemek, amelyek osztály­érdekeikkel és végeredményben jól 'megfontolt egyéni érdekeikkel ellen­tétben foglalnak el ilyen álláspontot, s legtöbbször j údási-ezüstért, aranyért, dollárért árulják el osztályukat, ré­tegüket. A heyzet ugyanis az, hogy a munkásosztálynak, a' dolgozó pa­rasztságnak, az értelmiségnek és a többi dolgozónak érdekei összhang­ban állnak a szocializmus- építésének érdekével függetlenül attól, vájjon ezt tudatosítják vagy nem. Hangsú­lyozni kell azt is, hogy a kizsákmá­nyoló osztály és maradványának tagjain kívül az összes többi kate­góriáknál csak valamennyi kísérő kő­rülmény ismerete, egyéni megítélés aíapján lehet megállapítani, vájjon reakciós-e valaki, vagy nem. Reakciósnak mondhatjuk tehát s kizsákmányoló osztályok és marad­ványaik tagjait, a többj osztály és réteg tagjai közül pedig azokat, akik megrögzött. ellenségei rendszerünk­nek és ezt aktív bomlasztó tevékenyt ségükkel juttatják kifejezésre. Ezzel szemben n^m minősíthetjük reakciósnak az olya n embert, aki bizonyos vowatkoaásban haladáseile­nes, tehát reakciós nézeteket vall. Jól tudjuk, hogy a burzsoá rendszer megdöntése után még évtizedekig hatást gyakorol elsősorban a kevéssé öntudatos, elmaradt vagy ingadozó elemekre a burzsoá ideológia ame­lyet egyrészt a kapitalista ellenség kívülről terjeszt, főleg rádiója uszí­tásával, másrészt pedig a belső osz­tályellenség állandó és igen aktív aknamunkájával. Ez az osztályharc tartozéka, amely nemcsak gazdasági vonalon, hanem fejlődésünk jelenle­gi szakaszán elsősorban politikai vo­nalon nyilvánul meg. A burzsoá ideológia ilyen veszélyes megnyilvá­nulásai pédául a burzsoá-naciöna­lizmus, az opportunizmus különféle formái, a maradi nézetek, mint pl. a vallásosság stb. Nem nevezhetünk re­akciósnak olyan egyszerű dolgozó embert, aki öntudatlanságánál fog­va még üyen s hasonló nézeteket tart helyesnek. Ntem lehet például reakciósnak bélyege-/ ii azt a kis- vagy középparasztot aki még nem győző­dött meg a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és erősen ra­gaszkodik nadrágszíj-parcellájához. Ugyanez vonatkozik mondjuk az olyan középparasztra is, aki még bi­zonyos mértékig a kulák befolyása alatt áll, s azt hirdeti, hogy „ez vagy az a kulák jó". Nem reakciós az a munkás, aki még 1 nagyon idegenke­dik az új. munkamódszerektől, s nem tartja be a munkafegyelmet Vég­eredményben tény az, hogy a dol­gozók tudata kisebb vitgy nagyobb mértékben meg van fertőzve a bur­zsoá polgári ideológiától. Ha tehát valaki reakciós, maradi, vagyis haladást gátló nézeteket vall és ha dolgozó emberről van szó, aki­nek élete munkája lényegében nem jelenti osztálya, rétege érdekeinek elárulását, emiatt még nem minősít­hető reakciósnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a burzsoá ideológia bármely, még legkisebb megnyilvánulása ellen is nem kell harcolni. Káros az olyan vélemény támogatása, mintha a reak­ciós nézetek elleni harc felesleges volna, hiszen — ahogy az ilye n ká­ros nézeteket hangoztató emberek mondják — a szocializmus építésének eredményei úgyis mindenkit — az osztályellenséget kivéve — meggyőz­nek. A munkásosztály élcsapata a Kommunista Párt, a marxizmus­leninizmus világszemléletére támasz­kodva nem passzív a nézetek ilyen harcában hisze n itt is az osztály­harc egyik formájáról van szó. A reakciósokkal. az osztályellenségge! és hűséges kiszolgálóikkal szemben a legélesebb fegyvereket vonultatja fel. A dolgozók körében pedig burzsoá ideológiával szemben aktív politikai, öntudatosító munkát fejt ki. Ennek a munkának egyedüli helyes módszere a meggyőzés. A proletárdiktatúra létkérdése a bur­zsoá, reakciós eszmék elleni harc, mert ebben a* küzdelemben kovácso­lódik ki a munkásosztály vezetésé­ve' a dolgozók sziklaszilárd egysége. Cúljj luém*

Next

/
Oldalképek
Tartalom