Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-20 / 44. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek, SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. február 20, szombat 30 fillér VII. évfolyam, 44. szám A mai számban: \ Nemzetgyűlés bizottságai folytatják az állami költ­ségvetés megtárgyalását (2. old.) A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete (3—4. old.) így beszél Kósa Kálmán, egy hektáros kisparaszt (5. old.) Nagy küzdelmek után 7:4-re győztek a magyar asztali teniszezők Bratislavábaau (6. old.) Á szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséért Üzemeinkben báyáinkban, a szö­vetkezeti földeken és traktorállomá­sokon hazánk minden munkahelyén hata'mas lendülettel indult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére a szocialis­ta munkaverseny. Egymásután kap­csolódnak be értékes felajánlásokkal az üzemek, munkacsoportok és egyé­nek az országos versenymozgalomba, hogy a vállalások teljesítésével gyö zelemre vigyék a szocialista hazánk építését és doJgozó népünk életszín vonalának további emelését szolgáló 1954. évj terv feladatait. A rozsnyói vasércbányák dolgo­zói 9600 tonna vasérc terven felüli kibányászására tettek felajánlást, a pótori bányászok is sokezer tonna szén terven felüli kibánvászását vál­lalták. Pótoron számos munkahelyen indult párosversenv az egyes mun­kacsoportok között, hogy a szénfej­tési terv túlteljesítésével hathatósan hozzájárulnak pártunknak és kor. mányunknak a szénipar továbbfej­lesztéséről szóó határozatának tel­jesítéséhez, hasonlóképpen a Gott­wald Elnök-bánya dolgozói közt is. A radványi szövetkezet tagjai sok más szövetkezeti taggal együtt és a gépá'lomások do'gozóival a maga­sabb hektárhozamok biztosításáért harcolnak a kogresszusj versenyben. A szocialista munkaversenynek mély gyökerei vannak dolgozóink kö­rében Bátran mondhatjuk, hogy .tá­megmozgatojnmá vált, amelyhez nem. csak a munkások százezrei csatlakoz, tak, hanem a mérnökök, műszaki dol­gozók. hivatalnokok tízezreit is magá­va : ragadta. Nagyban hozzájárult a verseny dolgozóink öntudatának foko­zásához, kezdeményező készségének megnövekedéséhez. Ez évben a szin­te már hagyományos munkaversenyt az teszi sokkal ünnepélyesebbé, hogy szeretett pártunk — országunk szo­cia'ista építésének szervezője és ve­zetőereje — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja történelmi jelentőségű X kongresszusa tiszteletére indult meg és vele egyídőben folynak le a nemzeti bizottságokba való válasz­tások előkészü'etei is. Ez a két, né­pünk életében nagyjelentőségű ese­mény széles lehetőséget biztosít a népnevelőknek, hogy a verseny min­den eddiginél sikeresebb legyen és építömunkánkban újabb nagy győ­zelmeket eredményezzen. A jólszervezett és helyesen a 'eg­fontosabb feladatok megoldására irá­nyuló verseny nagy segítség a terv túlte;jor,ítéséért folyó harc bar.. Na­gyon fontos tehát, hogy minden mun­kahelyen gondoskodjék a szakszerve­zet ís az üzem vezetősége a műsza­ki dolgozók bevonásával a lendüle­tes verseny feltételeiről A munka­versenybe aktívan bekapcsolódó mű­szakiak nagyon sokat tehetnek a verseny továbbfejlesztése érdekében. Tanácsaikkal legjobban segíthetik a munkásokat a verseny céljának megválasztásában aszerint, ahogy a egsürgősebb feladatok megköveteld. Gondiskndniok kel' a tervnek mun­kahelyekre egyénekre, gépekre való helves felbontásáró hogy ígv köny­nvebben ellenőrizheti legyen a fel­adatok te jesítése A vashegy• ércbá­nyákban például, ahol minden bá­nyász tudja, hánv csil'p vasércet kell e<v műszak alatt kitermelnie, a felajánlásokat is a terven fe'üíi csil­lékre tették a bányászok Nagyon fontos része a szocialista versenynek a dolgozók szakmai tu­dásának bővítése üzemi iskolázások, tanfolyamok és tapasztalatcsere ál­tal. Állandóan fej :ődö iparunknak mind több szakemberre va n szüksé­ge Az új gépek mellett csak o'yan em .srek állják meg helyüket, akik tökéletesen ismerik a gépet, az anya­got, amellyel dolgoznak, tisztában vannak a technológiai folyamatta 1 A versenyben csakis ilyen dolgozók állják meg helyüket jóminöségű munka végzésével. Milyen nagy se­gítséget je emettek az elmú't évben a gömöri ércbányák üzemeiben meg­rendezett sztahanovista tanfolyamok a/ új fejtési módszerek bevezetésé­ben! Mennyire fokozták a verseny lendületét, elősegítették a terv tel­jesítését a tanfolyamot elvégzett vá­járok! Nagy fe'adat hárul a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében a kommunistákra és a népnevelőkre. A kommunistáknak jó példát kell mu­tatniok, kezdeményezéseikkel maguk­kal kell ragadniok társaikat. Minden munkaszakaszon aktivizá niok kell a tömegszervezeteket. Rendszeresen kell foglalkozníok a felajánlások helyes irányításával, szervezésével és a fel­ajánlások tejesítésére ke]] mozgósí­tani munkatársaikat. A verseny frisseségében nagy sze­repet játszik a verseny nyilvánossá­ga, az élenjárók neveinek népszerű­sítése, tapasztalataik terjesztése. Sok üzemben jól felhasználják a verseny propagálására az üzemi rádiót fali­újságokat, az üzemi és villámújsá­gokat. A pótori szénbánya egyik üzemében például egész műszakon keresztül állt az egyik fontos szállí­tóberendezés, amely nagyban akadá­lyozta sok vájár munkáját. Másnap már megjelent a villámújság, amely figyelmeztette a karbantartókat, hogy nem tettek eleget - szocialista vállalásuknak. Ugyanígy ismerteti a villámújság a kieme'kedö eredmé­nyeket is. Sok helyen azonban nem használják fel elégségesen a rendel­kezésre á'ló agitációs eszközöket. A rozsnyói üzemben például az üzemi újság már hosszabb idő óta nem je­lenik meg, a versenytáblák nagy ré­sze pedig üres, hiányzanak' róla az élenjárók fényképei. A legélénkebb munkaverseny is el­alszik, a legszebb felajánlás is ér­tékét veszti ha nem biztosítják a rendszeres kiértékelést, el'enőrzést. A tapasztalat azt mutatja hogy ott a legélénkebb a verseny, ahol napon­ként, legalább is hetenként megje­lennek az élenjárók nevei a dicső­ségtáblán. Nagy távlatokat nyit meg a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny a munka gazdaságos­ságának további fokozásában és a termékek minőségének javításában. Számos üzemben tettek már ilyen­irányú felajánlásokat. Sokhelyütt, mint pl. Tatrasvitben, bratislavai Stollwerck-üzemben és más vállala­tokban is bevezetik a hozraszcsotot az egyes műhelyekbe. A pótori szén­bányák is versenyt indítanak a fej­tés gazdaságosabbá tételéért. Sokat tehetnek a gazdaságosság fokozása érdekében a műszaki dolgozók és az újítók űj munkaformák, a szovjet és hazai élenjáró dolgozók tapasztala­tainak minél szélesebbkörű alkalma­zásával. Sok szép eredmény elérésében J ít­szotrt nagy szerepet az egyes vállala­tok, üzemek és műhelyek közötti ver­seny. A nemes vetélkedés fokozza az ott,dolgozók elkesedését az első hely megszerzéséért. A Handlová— Nováky Pótor szlovákiai szénbányák közöt t: verseny, a csehszlovákiai Pelsőc és a magyarországi Miskolc vasutasai­nak versenye nagyban hozzájárult az említett üzemek dolgozóinak sikerei­hez. A kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocia­lista munkaversenyrö szóló multévi határozatának irányelvei szerint kö zös jó munkával fejlesszük tovább a munkaversenyt hogy hathatós segít­ségünk legyen nagy feladataink tel­jesítésében. Teremtsük meg a gépiparból gazdaságunk fejlődésének erős eszközét Országos konferencia a gőzkatlanok és turbinák gyártására Csütörtökön, február 18-án nyitották meg Prágá­ban a Rádiópalotában a gőzkatlanok és turbinák gyárátásávaj kapcsolaté kétnapos konferenciát, ame. lyet a termelési ág di.lgozói ré ;zére a gépiparügyi minisztérium rendezett. A tárgyaláson részt vett Ka­réi Poláéek gépiparügyi miniszter helyetteseivel, to­vábbá Zdenek Vinzenz mérnök, a kohóipari és érc­bányaügyi miniszter helyettese, Bohumil Šrámek, a tüzelő- és energetikaügyi miniszter helyettese, Fran­tišek Cihák, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom melletti gépipari üzemek alkalmazottai szövetségé­nek elnöke, Václav Krouza akadémikus, a prágai cseh technikai főiskola képviselője, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának képvi­selője, a köztársasági elnöki iroda kiküldötte, az érdemrendek viselői és a legjobb dolgozók. A konfe­renciának feladata, hogy megtárgyalja az energeti­kai berendezések gyártásának fokozására vonatkozó kérdéseket, amelyek az elsőrendű nemzetgazdasági feladatok egyike. Karel PoláčeU gépiparügyi miniszter beszédének bevezető részében elemezte a katlanok és turbinák gyártási tervének teljesítését a mult évben. A to­vábbiakban aztán a termelés fejlődésének főirány­vonalaival foglalkozott a nehézgépipar ezen ágazatában és azzal az új iránnyal, melyhez szükséges igazod­nunk a termelési terv teljesítésénél, az oly fontos gépipari berendezések termelési terve teljesítésének biztosításánál ebben az évben. A tárgyalások folyamán Jan Skarpísek mérnök, a technikai igazgatóság vezetője beszélt a katlanok és turbinák technológiájában és szerkezetében az új irányvonalakról és az új munkaformákról. Joze: Si­mon mérnök, a gépipari minisztérium termelési ügy­osztályának vezetője tarott ezután beszámolót a ter­melés irányításának új formáiról és szervezé érői. A vita keretében az élenjáró üzemek számos dol­gozója beszélt, akik hozzászólásaikkal elősegítették a gőzkatlanok és turbinák gyártásában fennálló hely­zet megvilágítását. Rámutattak arra ls, hogy ho­gyan kell kiküszöbölni az eddigi hiányosságokat, ho­gyan kell leleplezni és célszerűen felhasználni a rej­tett tartalékokat és így megjavítani ezeknek a be­rendezéseknek gyártását. A konferencia délutáni tárgyalásán részt vett Vi­liam Široký miniszterelnök, akit a konferencia rész­vevői érkezésekor szívélyes ovációban részesítettek. Az első napi vita befejező részében felszólalt Viliam Široký miniszterelnök. A jelenlevők a miniszterelnök beszédét lelkes he­lyesléssel fogadták. Utána a tárgyalást a Munka da­lával fejezték be. Viliam Široký miniszterelnök beszéde Elvtársak, engedjék meg, hogy üdvözöljem az önök konferenciáját és teljes- sikert kívánjak a nagy és felelősségteljes feladatok meg­oldásához, amelyeket a nemzetgaz. daság fejlődésére vonatkozó állami terv önök elé tűz. Szeretném éppen ezen a konfe­rencián újból kiemelni, hogy ter­vünk értelme, minden igyekezetünk értelme a gazdasági fejlődés terén az összes dolgozóink életszínvona­lának állandó emelésére fordított gondoskodás. Pártunk és kormá­nyunk nem ismernek semmi maga­sabb célt, mint népünk anyagi és kulturális szükségleteinek biztosítá. sát. De egyidejűleg újra meg újra fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az életszínvonal tartós emel­kedésének egyetlen lehetséges alap­ja és előfeltétele nehéziparunk si­keres fejlődése volt, lesz és ma is az. A mindennapi élet tapasztalatai­ból újból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy mily szorosan összefügg dolgozóink növekvő szükségleteinek fokozott mértékben való kielégíté­se, a szén. é s ércfejtési terv sike-, res teljesítésével, az új bányák építésének gyorsabb ütemével, az új villanyerőforrások építésében elő­forduló nagy feladatok teljesítésé­vel. Ezeknek a feladatoknak meg­oldásához vezető utat éppen a gép ipari termelés nyitja mag. Attól, hogy hány új, technikailag töké­letes és minőségileg hibátlan gé. pet és berendezést juttat gépipa­runk iparunknak és mezőgazdasá­gunknak, függ elsősorban további gazdasági fejlődésünk és így dolgo­zóink életszínvonalának emelkedése is. Az energetikai dolgozók mel lett főleg az önök kezében van, elvtársak, annak a fontos kérdés­nek megoldása, hogy mikor feje. ződik már be az áramkikapcsolás, amely oly sok kellemetlenséggel jár dolgozóink részére a munkában, az üzemekben vagy a háztartásokban. A nemzetgazdaság fejlődésére vo. natkozó állami terv ezért is tűz ki oly magas feladatokat a gépipari termelés részére. A gépipar — mun­kásosztályunk és egész népünk büszkesége és dicsősége. Gyors fej­lődési menetéber az első ötéves terv folyamán gépipn i dolgozóink újból bebizonyították szak. és politikai fejlettségüket. Szovjet barátaink segítségével megbirkóztak az újtí­pusú gépek és berendezések gyár­tásával. amelyeket nálunk még so­hasem gyártottak Gépipari terme­lésünk kapacitása nagyot emelke­dett. Gépiparunk, amely a legbo nyolultabb magasminőségü gépeket gyártja, ma a legelső helyek egyi. két foglalja ei az egész világon. A gépipar szintén azoknak a ha­tásos eszközöknek egyike, mondhat­nám, hogy a leghatásosabb eszköz, amely megszilárdítja testvéri kap­csolatainkat a béketábor többi ál­lamaival, amely segíti őket az or­szág iparosításában és amely egy­úttal külkereskedelmünknek lehető, vé teszi, hogy megvalósítsa a leg­különfélébb szükségleti cikkeknek nagyméretű behozatalát lakossá­gunk részére. A nemzetgazdaság fejlődésére vo­natkozó állami terv különösen nagy feladatokat ró a gözkatlanok és turbinák gyártási ágazatára, amely a szó szoro s értelmében kulcs nem­zetgazdaságunk, de speciálisan a szénfejtés és az áramtermelés ará­nyos fejlődése alap problémáinak megoldásához. Ezek a maga s fel. adatok egész nemzetgazdaságunk rohamos növekedésének és fejlődé­sének bizonyítékai. Míg a kapita­lista országokban ma egyre többet kell foglalkozni azzal a problémá­val, hol szerezzenek megrendelése­ket, munkát üzemeik részére, ma mi azt a problémát oldjuk meg, hogyan biztosítsuk azoknak a me­rész feladatoknak teljesítését, ame. lyeket népünk érdekei és szükség­letei állítanak elénk. Míg ott, nyu­gaton naponta a munkások százait dobják az utcára, mielöttünk ma az az feladat áll, hogy ebben az évben további többezer új munka­erőt szerezzünk csupán gépiparunk részére. Azok a feladatok, amelyek eb­ben az évben önökre várnak, na­gyok és rendkívül fontosak. Előfor­dultak kétkedő hangok is, hogy állí­tólag ezek a feladatok olyan nagyok' hogy lehetetlen őket teljesíteni. Igen, régi munkamódszerekkel ne­hezen teljesítenénk őket. Az új feladatok új, magastermelékenysé­gü munkamódszereket követelnek meg és főleg bátor, merész és^ ön­tudatos embereket. A kormány és a párt s az egész dolgozó nép azt várja önöktől, hogy ezeket a feladatokat becsületesen megoldják. A gépipari termelés magas szín­vonala szilárd és reális előfeltéte­leket nyújt nekünk ahhoz, hogy a bányák fejtésének, az áramterme. lésnek és más ágazatoknak nagy problémáit legyőzzük. Munkásosz­tályunk és technikai kádereink fej­lettsége, biztosítéka igyekezetünk teljes sikerének. Természetesen nem fogjuk ta­kargatni, hogy gépiparunk nagy fejlődése ellenére mostanáig egész sor technikai é s szervezési jellegű hiányosságaink vannak. Ez elsősor­ban éppen a katlanok és turbinák gyártására érvényes, amelynek az első ötéve s tervben elért eredmé­nyeivel nem elégedhetünk meg. Egyes elvtársak a tervekben elő­forduló hiányosságokra és a ko­hókra fogják rá a hibát, amelyek nem szállítottak le egyes anyag­fajtákat Ha ezek a panaszok rész­ben jogosak is, a fő okot mégis a gépiparban kell keresni. Éppen ez­ért fe] akarom hívni figyelmüket legalább néhány nagyon fontos kér­désre. Gyenge oldalaink egyike a szerve­zés. Éppen a szervezési hiányossá­gok akadályozták meg például a mult évben, hogy a katlanok és turbinák gyártása terén lényegesen jobb eredményeket érjünk el. A ter­vezésben, a műhelyek szervezésé­ben, a terven felüli juttatások biz­tosításában, az anyagalapok elosz­tásában előforduló *riányosságokra, az anyagmegrendelés terén, az egyes vállalatok között a termelés szétosztásában előforduló hibákra és az energetikai müvek maximális tökéletesítésének elérésére fordított hiányos gondoskodásra gondolunk Tehát alapvető feladat, hogy a le­hető leggyorsabban megvalósítsuk, mint ahogyan arról ma önök a kon­ferencián beszélnek, a termelés és a munkaszervezés forradalmi meg­javítását. Másodsorban a szocializmusnak Sztálin elvtárs által megfogalma­zott alapvető közgazdasági törvé­nye, a? egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségletei maximális kielégítése bizto, (Folytatás a 2. oldalon.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom