Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-19 / 43. szám, péntek

# IM SM 1954. február W.. á négy nagyiiataiom külügyminisztereméig berlini értekezlete A február 17-i ülés Ä négy nagyhatalom külügymi­niszterei szerdán, február 17-én a Szovjetunió németországi főbiztosá­nak székhelyén tartották 25. ülésü­ket. Az ülésen A. Eden elnökölt. Ezen áz ülésen a miniszterek foly­tatták a második napirendi pontnak '— .,A német kérdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" — megtárgyalását. Amint ismeretes, a szovjet kül­döttség a kérdés megtárgyalásának folyamán a konferencia előtt több konkrét javaslatot terjesztett elő, amelyek a német kérdés megoldá­sának konstruktív programmját al­kotják. A szovjet küldöttség javaslatokat terjesztett elő „A német békeszerző­dés tervezetére", „A német/Beke­szerződés előkészítésére és a német békeszerződésről szóló békekonferen­cia összehívására", valamint .Az ideiglenes össznémet kormány meg­aiaikítására és a szabad össznémet választások megvalósítására" A szovjet küldöttség továbbá több intézkedést javasolt, amelyek Németországnak a háborúból szár­mazó pénzügyi és gazdasági kötele­zettségei megkönnyítését jelentenék. A három nyugati hatalom minisz­terei elutasították mindezeket a szov­jet javaslatokat, amelyek az európai béke és biztonság biztosításával össz­hangban vannak és a német kérdés lehető leggyorsabb megoldására irá­nyulnak. Ezzel szemben nem ter­jesztettek elő semilyen konstruktív javaslatokat, amelyek biztosítanák a német békeszerződés megkötését és Németországnak békés és demokra­tikus alapon való újraegyesítését. Az úgynevezett Eden-terv, ame­lyet a három nyugati miniszter tá­mogat, amint arra a szovjet kül­döttség a vita folyamán rámutatott, nemcsak, hogy nem szolgálhatja a német kérdésnek a béke és az euró­pai nemzetek biztonsága érdekében való megoldását, hanem ellenkező­leg, Németország kettészakítottságá­nak meghosszabbításához, Nyugat­Németország remi'itarizálásához és a hat nyugateurópai állam katonai csoportosulásokba való bevonásához vezet. A négyhatalom megszálló csapatai egyidejűleg hagyják el Németország mindkét részét Az európai béke megszilárdulásá­ra irányuló törekvésében a szovjet küldöttség javaslatot terjesztett elő „az európai biztonság biztosítására", amely több intézkedést javasol, ame­lyeket a német békeszerződés meg­kötése előtt és Németország egysé­gének demokratikus és békeszerető alapokon való felújítása előtt kellene megvalósítani. Ezen intézkedések leg­fontosabbika, hogy a négyhatalom megszálló csapatai Németország mindkét részét hat hónapon belül elhagyják, kivéve azokat a korláto­zott állományokat amelyeket vé­delmi funkciók teljesítésére hagynak ott. A szovjet küldöttség egyúttal javaslatot terjesztett elő az európai kollektív biztonságról szóló összeuró­pai szerződésre tett javaslatának * alapvető elemeiről, amelyek a béke és a biztonság biztosítására és bár­melyik európai állam elieni agresz­szió elhárítására irányulnak. Amint ismeretes, a három nyugati hatalom miniszterei február 15-i ülé­sükön a szovjet küldöttségnek ezt a javaslatát is elutasították és ezzel megmutatták, hogy a valóságban nem óhajtják sem a német kérdés gyors megoldását, sem pedig Német­ország és Európa kettészakadásának megszüntetését, sem pedig az euró­pai nemzetek kollektív biztonsági rendszerének kiépítését. A szerdai ülésen elsőnek V. M. Molotov szóialt fel. Több megjegyzést tett a máso­világ kollektív biztonsága és Euró­pa kollektív biztonsága két különbö­ző dolog volna. Európa kollektív biztonsága azonban nem áll ellentét­ben az egész világ kollektív biz­tonságával. Mi úgy véljük, hogy eb­ből a szempontból kell megvizsgál­ni azt a javaslatot, amelyet ezen az értekezleten a szovjet kormány nyújtott be ós ezzel kapcsolatban konkrét hozzászólásokat kell tenni. Éppen így ninos ok arra, hogy az európai kollektív biztonságot szem­beállítsák az egész világ kollektív biztonságá.val, valamint nincs ok ar­ra, hogy az amerikai országok kol­lektív biztonságát az egész világ kollektív biztonságával szembeállít­sák A Német Demokratikus Köztársaságban levő népi rendőrségről Harmadik megjegyzésem — foly­tatta Molotov — Bidault úrnak a. mult ülésen a Német Demokratikus Köztársaságban lévő népi rendőr­ségről »zóló nyilatkozatát érinti. Bidault, amint február 15-i beszédé­nek gyorsírási feljegyzéséből kitű­nik azt mondotta: ,.Az, amit ka­szárnyákban elhelyezett népi rendőr­ségnek neveznek, a valóságban 'olyan fegyveres erőket jelent, amelyeknek száma meghaladja a 100.000 főt. Ezek a Fegyveres erők harckocsikkal repülőgépekkel és nehéz fegyverek­kel vannak felszerelve és nem elég azt mondani, hogy a hadsereget rendőrségnek hívják, vagyis, hogy megváltoztassák a címüket." Nézetem szerint — mondotta V. M. Molotov, — Bidault úrnak ez a kijelentése nem tárgyilagos infor­mációkon alapul. Ha azonban Bi­dault úr már beszélt erről, a szovjet küldöttség megfelelőnek tartja meg­állapítani, hogy a szovjet kormány rendelkezésére állanak adatok a nyugatnémetországi rendőrség szá­máról, különböző fajtáiról és fegy­verzetének jellegéről. Ezen adatok szerint Nyugat-Né-. metországban valóban kiépítik a német hadsereg megteremtésének alapjait. Ezt a helyzetet nem hagy­hatjuk megfelelő figyelem nélkül. Határozottan szükségesnek tartjuk, hogy megfelelő figyelmet szentel­jünk azoknak az adatoknak, ame­én lefolytatott vitához. Az európai biztonság biztosítása Első megjegyzésünk — mondot­ta Molotov — az »európai bizton­ság biztosításáról szóló szovjet javaslatot érinti. A szovjet küldött­ség szükségesnek tartja, az érte­kezlet figyelmét újból felhívni a megszálló csapatok gyors visszavo­násának lehetőségére Németország területéről Álláspontunk azon ala­pul, hogy a megszálló csapatok visszahívásáról szóló határozat hoz­zájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és már nia megköny­nyítené a német lakosság helyzetét. Németország lakossága ezt a hatá­rozatot pozitívan fogadná. V. M. Molotov emlékeztetett ar­ra. hogy fennáll az úgynevezett »infrastruktura« megalakításának terve az északatlanti tömb kereté­ben. E tudományos elnevezés alatt 160 repülőtér Nyugat-Európában va­ló építésének programmja rejlik, ebből 34.et Nyugat-Németországban építenének. A katonai repülőterek hálózatának építése kifejezi annak a politikának egyik vonalát, amely egyáltalán nem járulhat hozzá az európai nemzetek kielégítéséhez. Ügy véljük, — folytatta Molotov — hogy nem ezen az úton kell haladni, hanem az európai béke megszilárdításának útján. E oél eléréséhez hozzásegítenek azok a szovjet javaslatok, hogy Németországból vonják vissza a megszálló csapatokat és hogy a négy nagyhatalom már most hosz­szas huzavona nélkül hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez és a német kérdés megoldásá­hoz az európai béke megszilárdítá­sának érdekében A - európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés Második megjegyzésem — mon­dotta Molotov — az -európai kol­lektív biztonságról" szóló összeuró­pai szerződésre tett szovjet javas­latot érinti, Bidault az »európai kollektív biz­tonságáról szóló összeurópai szer­ződés-? 7. cikkelyére hivatkozva megkérdezte, vájjon a szovjet kül­döttség úgy véli.e, hogy az észak­atlanti szerződés összeegyeztethető az összeurópai szerződés javaslatá­val. A szovjet küldöttség megismé­telheti erre a kérdésre adott vála­szát. amelyet a mult ülésen mon­dott. A »összeurópai szerződés ter­vezei.e« az »európai védelmi közös. sé"T-jl« szóló szerződés alternatívá­ja. Ez utóbbi szerződés szerint né­hány nyugateurópai állam szorosan zárt katonai tömörülését teremte­nék meg, amely más európai álla­mok ellen irányulna. Az »európai védelmi közösségről« szóló szerző­dés hozzájárul a német militariz­mus felújításához és az új agresz­ezíó tűzfészke kialakításához Euró­pa középpontjában és ezzel a Szov­jetunió nem érthet egyet. Ami azt dik napirendi pontról a február 15. | i y ek erről a dologról mind Kelet­mind Nyugat-Németországból érkez­nek. Nem vihetne-e értekezletünk ebbe az ügybe világosságot? — kérdezte Molotov. — Ügy véljük, hogy ezt a kérdést meg lehet oldani, ha megfe­lelő intézkedéseket tesznek. Ennek alapján a szovjet küldöttség meg­tárgyalás céljából a következő ja­vaslatot terjeszti az értekezlet elé: „Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió kormánya Irívána­tosnak tartja, hogy az illetékes fe­lek megegyezést érjenek el a német rendőrség kérdésében mind Kelet­mind Nyugat-Németországban; ez az egyezmény magában foglalná a rendőrség valamennyi fajtájának számát és fegyverzetét." Ezután Dulles szólalt fel. Megis­mételte azon szovjet javaslat ellen emelt kifogást, hogy hat hónapon beliil hívják vissza a megszálló csa­patokat Németország mindkét ré­széből és kijelentette, hogy Nyugat­Németország lakossága állítólag elégedetlen volna, ha a nyugati hatalmak csapatai eltávoznának a nyugatnémet területről. Más szavak­kal Dulles a dolgot úgy írta le, mintha a tömegek Nyugat-Német­országban óhajtanák fenntartani a megszállás rendszerét, jóllehet ez a rendszer a Nyugat-Németországban élő németekre súlyos terheket ró. Dulles továbbá kijelentette, hogy egyáltalán nem tekint szkeptiku­san a német kérdéssel kapcsolatos szovjet javaslatokra. Azonban nem nyújtott be semilyen konstruktív ja­vaslatot és csupán tartalmatlan, deklaratív állításokra szorítkozott. Bidault, aki Dulles után szólalt fel, beszédében szintéri arra a dek­laratív állításra szorítkozott, hogy a nyugati hatalmak állítólag Né­metország egyesítésére törekednek. Beszédében osupán megismételte az Eden-terv érdekében mondott előző érveléseit amelyek senkit sem győz­tek meg. illeti, hogy az északatlanti szerző­dés összeegyeztethető­e az össz. európaj szerződéssel;, nem feled­kezhetünk meg arról, hogy az északatlanti szerződésről különböző nézeteink vannak. Eden úr itt nem egyszer hangsúlyozta, hogy az ő szempontjából ez a szerződés vé­delmi jellegű. Éppen így beszélt Bidault úr is. A szovjet kormány azonban — mondatta V. M. Molotov — az északatlanti szerződés lényegét más­ként értékeli. Ebből az okból szük­séges volna, hogy kimérítő módon válaszolhassak Bidault úrnak arra a kérdésére, vájjon az északatlanti szerződés összeegyeztethetö-e az „összeurópai szerződéssel" és hogy a négy nagyhatalom közösen vizsgál­ja meg ezt a kérdést. V. M. Molotov továbbá Dullesnak a mult ülésen előadott kijelentésé­vel foglalkozott, amely szerint az USA az egész világ kollektív biz­tonsága mellett foglalt állást. Ezeket a szavakat — mondotta Molotov — abban az értelemben le­hetne értelmezni, mintha az egész hogy e szerződés megvalósításának akadálya lehetne az a körülmény, hogy a Szovjetunió területe nem­csak Európában, hanem Ázsiában is fekszik. Bidault nem adott egye­nes választ a Szovjetunió küldött­ségének arra a javaslatára, hogy kí­vánatos volna, hogy a négy hata­lom egyezzen meg a német rendőr­ség kérdésében mind Keiet., mind Nyugat-Németországban. Eden, aki Bidault után szólalt fel, szintén kitért e javaslat megvála­szolása elől és arra a kijelentésre szorítkozott, hogy ezt a javaslatot meg kell fontolni. Azt a szovjet javaslatot, hogy Németországból hat hónapon belül vonják vissza a megszálló csapato­kat. Eden ismét elutasította. / Eden kitart tervének elfogadása mellett Eden kijelentette, hogy az ilyen intézkedés, a „Nyugat védelmének" kárára lehetne. Eden beszéde nem járult hozzá semmi újjal sem a r^iegtárgyalt kérdéshez, mert Eden beszédében továbbra is kitartott tervének elfogadása mellett, jóllehet, ez a terv nem vezethetne a német kérdés kielégítő megoldásához. Eden kijelentette, hogy nem látja, mi értelme votoa a második napirendi pont további tárgyalásá­nak. V. M. Molotov ezután ismét fel­szólalt és azt mondotta, hogy a nyugatnémetországi rendörséggel kapcsolatos megjegyzéséhez néihány adatot szeretne hozzáfűzni, amelyek a szovjet küldöttség rendelkezésére állanak. A nyugatnémet rendöregységek míiitarizáilt alakulatai — mondotta Molotov — 213.000 fiit számlálnak. .Ezenkívül 155.000 ft szolgál né­met katonai alakulatokban, arne. lyek a megszállási egységek mel­lett működnek. Valóságban ezekben a' megszállási egységek mellett mű. ködő alakulatokban már a felújított német hadsereg kiképzett káderei vannak. Nyugat-Németországban a rend. őrségi, félrendörségi és félkatonai alakulatokban 358.000 férfi szolgál. Dulles ú r beszélt arról — foly­tatta V. M. Molotov — hogy a né­met kérdés a legfontosabb. Ugyan­ezt állítatták Eden és Bidault urak is. Mi szintén úgy véljük, hogy az európai biztonság fő kérdése a né­'met problémának, tehát Németor­szág egyesítésének megoldása. Eden úr elégedetlen amiatt, hogy nem fogadtuk el tervét, hogy nem értünk el megegyezést e tervet ille­tőleg. Nekünk megvan az okunk arra, hogy elégedetlenségünket fe­jezzük ki afölött, hogy a mi ter­vünket nem fogadták el. Tehát mindnyájan elégtelen munkát vé­geztünk abban az irányban, hogy szempontjainkat közelhozzuk egy­máshoz. A szovjet kormány elkerülhetet­/lennek tartja — mondotta végeze­tül Molotov — hogy folytassák a nénuet kérdés kielégítő megoldására irányuló törekvéseiket a béke és az európai biztonság érdekeivel össz­hangban. Nézetünk szerint egyfor­ma álláspontot kell elfoglalni az USA, Franciaország és Anglia kor­mányainak. Ügy véljük, hogy a né­met problémát érintő alapvető kér­dések lehető leggyorsabb megoldá­sára kellene törekednünk. Ezzel szemben azonban azt hisszük, hogy céltalan volna elutasítani néhány gyakorlati kérdés megoldását, ame­lyek hozzájárulnának Németország két részének gazdasági és kulturá­lis téren való közeihozásához. A szovjet küldöttség javaslata Bidault továbbá mesterséges ürü­gyeket igyekező" keresni, hogy mentegethesse n •• >vjet küldöttség által előterjeszti', t európai kollek tív biztonságról szóló kollektív ter­vezet elutasítását és azt mondotta, Ennek alapján a szovjet küldött­ség az értekezlet elé a kővetkező javaslatot terjeszti megtárgyalás céljából: ,.Tekintettel arra, hogy Né. metország szempontjából fontos a Nyugat, és Kelet-Németor­szág közötti gazdasági kapcso­latok megkönnyítése és kibőví­tése, elkerülhetetlen a német nemzeti kultúra kedvező feltéte. leinek megteremtése, Nyugat- és Kelet-Németország meg-felelő szeneinek ajánlják: a) megalakítani, az össznémet bizottságot, amelyet megbíznak a kereskedelem, a pénzügyi köny­velés, a közlekedés, a határ és egyéb gazdasági kapcsolatokat érintő kérdések összhamghaho­zásával és koordinálásával; b) mega'-kítani a kulturális, tudományos és sportkapcsolatok össznémet bizottságát, hogy ki­küszöböljék a német nemzeti kultúra fejlődésében álló akadá­lyokat. Dulles, a szovjet javaslattal kap­csolatban kijelentette, hogy azt másnap még átvizsgálja. Bidault és utána Eden szintén kijelentették, hogy átvizsgálják a szovjet küldöttség által benyújtott javaslatot. Molotov emlékeztetett arair, hogy a szovjet küldöttség ezen az ülésen javaslatot tesz arra, hogy egyez­ményt érjenek el a négy nagyha­talom között, mind a kelet, mind a nyugatnémetországi rendőrség fegyverzetéről. A szovjet küldöttség — mondotta Molotov — kívánatosnak tartaná, ha a csütörtöki ülésen megegyezésre kerülne sor a terv­ben előterjesztett két szovjet ja­vaslattal kapcsolatban. Dulles kijelentette, hogy a máso­dik szovjet javaslat gondos felül­vizsgálást követel. Javasolta, hogy e kérdésről, vala­miint más kérdésekről szóló tárgya­lásokat is diplomáciai úton folytas­sák. Eden Dullesnek ehhez a megjegy­zéséhez hozzátette, hogy ebhez a tárgyaláshoz hozzájárulhatnának a négy nagyhatalom németországi fő­biztosai, is. Molotoy azt mondotta, hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tartja a szovjet javaslat megtár­gyalását a csütörtöki ülésen. Ha a miniszterek másnapig nem végzik be a javaslat áttanulmányo­zását, megbeszélhetik, hogyan jár­janak el tovább. Eden mint elnök bejelentette, hogy a csütörtöki ülés az osztrák kérdésről szóló vitával kezdődik. Ezenkívül csütörtökön zárt ülést tartanak az első napirendi ponttail kapcsolatban. A berlini demokratikus sajtó a négy nagyhatalom külügy minisztereinek értekezletéről útját mutat. A berlini demokratikus sajtó ál landóan foglalkozik a négy nagyha tatom külügyminisztereinek értekez lefévei. A „Neues Deutschliand" című lap vezércikkében felhívja a nyugati ha talmak képviselőit, hogy mondjanak le a szovjet küldöttség konstruktív javaslatainak állandó elutasításának taktikájáról és hogy becsületesen folytassál- •• tárgyalásokat. A ,,Dc" Morgen" című lap hang •lúlyozza ~ogy a német nép lelkes egyetért ér- el fogadta a szovjet kül­döttség javaslatait, amelyek a békés megoldásnak -egyedüli ják. Azt a tényt, hogy a nyugati hatai mak képviselői elutasítják a szovjet javaslatokat, főleg a megszálló csa­patoknak Németországból való visz­szahívására tett javaslatokat, a lap annak minősíti, hogy a nyugati hatalmak nem készek Németország demokratikus a.lapokpn való békés egyesítésére törekedn-. A német nép nem adja fel azt a követelését, hogy a német kérdést bé­kés úton oldják meg — írja végezetül a lap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom