Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-16 / 13. szám, szombat

1954. fenufir 16. 5 n Törvénytisztelők Borongós volt az Idő. Aki esak az égboltra tekintett, havat várt és •letett haza. Árendás Pali mégis ügy gondolta, hogy megbámul né. hány kirakatot, mielőtt a városiból hazatérne. No, de egy falusi titkárnak nem csak az a gondja, hogy a kirakatok tudósa legyen, hanem egészen más... Utóvégre l« egy lelkáiame retea funkcionáriusnak mindennél előbbre való a hivatása. Ki le indult hazafelé ég mert á fa

1 u nem meszszire esik a várostól, gyalog tette meg az utat. Hogy aztán a vélet len hazta-e a váratlan találkozást a szc-mszédos fa'usi titkárral, arról felesleges lenne mo®t elmélkedni. Összetalálkoztak és együtt rótták az utat. Hja, de milyen lehet az üit, ha két titkár egymásba botlik. Beszédes.- Egyiknek, a másiknak is fe. azengetnl kezdi mellét az a belső jóérzés, ami eddigi munkásságából f-k ad, De melyik szóljon erről előbb me'yik pendítsen azon a húron, amely az emberi kedélyeket nagy szerűen felhan,gólja. Árendás Pad az idősebb, dacára a halántékán őszü'ő hajának, magas homloka a'att fiatalos kedvet tükröző sze mének, mégis csak negyven felé jár, őt illeti meg a sző. A hallgatásiak véget 18 vetett. Szeme az üttestöl távoleső fenyderdön pihent, miközben igy szólt. — No Lajoa. megint mögöttünk maradt egy év! Kerék csak biccentett. Sildes sapkája is a szemére osúszotit, de hogy ö se maradjon adó«, igy vála szolt: — Megint nekifekszünk a munkának. — Neki bizony! — Egy a fontos, a rendeletek, a szabályok betartása. — Ühüm. — Meg a hűség a párt iránt. — Az megvolt. • Bizony nem kis dolog a titkári funkció, hiszen naponta szoros kap csolatot kell tartani á néppé'. Még hozzá helyesen, igazár kifogástala nül. Ez járt Arndás Pali eszében, ilyen gondo'stok foglalkoztatták. A bandukolAs meg olyan dolog, hogy még aat is felszínre hozza, ami az agykéreg 1 egeslega ján már meg is iohosodott. — Hej. Lajos, — sóhajtott Áren dás — ha tudnád, mekkora munkát végzek én! — ,A számbúi vetted ki, én is így akartam mondani. — Jó! csinálok én mindent, abban kifogás nem lehet. — Én is. — Törvénytisztelő embert nem érheti baj. Én meg az vagyok. — fin is ahhoz tartom magam. — Nincs nálam pardon, tudod-e Lajos? Magfenyitem én a parasztot, ha a hivatalban fején felejti a kalapját, még akkor is, ha esa,k je lentéktelen dologgal adóaa az államtiak, meg én, hogy esak úgy re meg. Olyan ember vagyok én. Égy gó'ya költött bennünket Pali, hü de egy gólya. — Tízszer hazaznvaroín én az embert, még ha olyan va'aimije hiányzik is, amit nélkülözni lehetne, hazazavarom én, hadd tanuljon rendet. — Derék ember vagy te, Pál. — Nézd csak a határomat, — mutogat a faluhoz érve — minden rendben van minálunk. Akadnak rendbontók, akadékoskodók, a kilépőkre gondolok, de őket ls rendre utasítom én. Mert a jó kommunista, a tökéletes ember, nem ijed meg a maga árnyékától. Piai-elem be se veszem, hogyha valaki hoz. rAm és rimánkodik, hogy tükár e'vtárs mérettesse ki a földem, szá molta.sBon el vele, Ilyenkor alig marad meg bennem, hogy oda ne mondjam: kuss! — Én ia Igy csinálom! — Egyszer berontott hozzám Cse. ri Kiss, hogy van-e jó dolgom, Azt az öt hektár földjét nem méreteim ki é* a föld bevetetlen marad. No én aztán lekaptam. Hogy ne han goskodjon, mert aa államnak abból v«n haszna, hogyha ö a szövetke zetben marad, nem pedig abból, he magános, Igaz, hogy a szövetkeüet ben sem dolgozik a mihaszna, de hát en őrködöm a szövetkezet egységén az állam javára dolgozom, -- Nálatok többen is vannak kilépők ? — Néhányan. Tizenöt hektárt kel. lene nekik kimérni. De nem teszem. Mai adjon a föd vetetlen, maradjon megművel etlenül, én a szabályhoz i ártom magamat. A falu kellős közepén kezet BZO. rltottak, és mintha csak mind a netten erre az egyre gondoltak vol. na: — Tökéletes ember vagyok én! — Ügy. űgy. tökéletes, — mon. daná a paraszt ember - csakhogy a nemzeti bizottságba va'ó válasz táskor még a klslyukfi ailtarostján ls kihulltok. Máos József. KULTĹJRHÍREK A kmaí írók és művészek II összklnai kongresszusának beszámolóiból kitűnik, hogy Kínának le'enlog • ezei áľami s magánkézben 'évö színháza van. Ezekben a színházakban sek új eredeti vígjátékot Játszanak és egyidejüeg szovjet vígjátékokat is bemutatnak Különösen népszerű a kasszikus opera és a dráma mely előadásoknak naponta egym. ilióné tóbb a hallgatója Nagy jelentöségf volt a tavaly, színházi fesztiválnak. A kongresszus hatáiozatában kimon dotta. hogy a lövőben több szovjet darabot kell bemutatni és h színházak műsorét aktuállfc tárgyú nzinművekkel kell tarkítani. A kasszkus opera a felszabadu'ás ots sokat fej'ődött 'megszabadult a feudális elemnktői és nagy közkedveltségnek örvend Ezeknek az operáknak énekesei sokat meríthetnek a Szovjetunió tapasztaltaiból és különösen -- fontos számukra Sztanyiszlavszkij müveinek tanulmányozása. * A szóf.ai kulturális dolgozók klubjában előadás sorozatot rendeztek . a csehszlovák történelemből. A sorozatot Christo CJandev tanár nyitotta meg a XV században lezajló cseh nemzeti forradalomról, Húsz Jánosról - és ísizskéról szóló e'őadésával fieorgi.i Vlcsev az ezzel kapcsolatom irodalombó

1 olvasott fel rész'eteket Az estén hanglemezekről Dvorék é* Srr.etana műveket játszottak melyekhez A Andrejev magántanár fűzött magyarázatotA e'őadás-sorozat második előadá sán .Emil Georgijev tanár a cseh és sz'ovék Irodalom megújhódásának korszakáról beszélt és bemutatták a Jlrásek .Sötétség" című regényéből készült fűmet. • Amer.ka egyszerű emberei nagy érdeklődéssel fogadják a szovjet filmeket A newyorki Stanley.fi'mszínhéz a? utóbbi hetek során bemutatta ,Az aratás" című regény nyomár készült új fűmet. (Vuzllij Bortnyikov hazatér); a „G'inka"; a .Maxlmka", „Az óceán legén". „A nagy koncert" című szovjet filmeket melyekről a Daily Worker. a New Herald Revue és más lapok igen nagy elismeréssel emlékeztek meg. Sziiiei Reggel dalos lányok jöttek fel fürgén a domboldalon, hátukon puttonnyal; a szőlők között hajlongtak ős tükrén szép szemeiknek villogó mosollj/al szedték a nevető és nagy fürtöket. Öröm hatja At. fiatal sztoöTtet. És telt a puttony s megtelt a aok méh/ hordó, legények jöttek, izmos. barna Icarrál. a présházban gyors munka folyt s a csorgó, csobogó szőlőlé édes illattal töltötte meg a házat és környékét. — Kész lett minden és az ég sötétkék. Most este van ós lampionok égnek, a présház előtt tarka forgatagban táncot ropnak a fiatalok s vének Cigányvonó jigrál és tányér csattan. A domb esibong a daltól és zenétől: kis csillagok pislognak le aa égről. A nép mulat, mert dolgát jól végezte, övé már a dombok édes. jó bora! Jussa van most dalos, teljes életre, bánat fellege nem borúi rá soha. A falu vidám szüretet ünnepel, a nagy asztalon bor és sok eledéi. Agronőmus, gyerekek és öreg paraszt egybefogózva körcsárdást jár gyorsan, a dombtetőn felnyög, s zörög a haraszt; szívük felszáll, mint gyöngy a sárga borban. A bÜrgehúst kövér menyecske. hordja, s száll utána a rakott szolcnya fodra. A szabad ember táncol, örül, dalol, fényes jövőbe néz tiszta szemével Rigmusbrigád jön W a tölgyek alól. a falut hold locsolja derűs fénnyel. Lágy őszi szél simii végig a tájon, erdőszagot hoz lassú, gyenge szárnyon. Az asztál felett mosolyos, vig orcák villannak egymásra, szép piros színben. Az elnök boldogan néz s vígan szól át a szomszédjának. Csillog, ragyog minden

f „Bőség kora" — erre gondol most újból B szívében új terv forr, mint majd aa újbor. VERES JÁNOS. Evröl évre nő és erősödik a béketábor és a nemzetek között- barátság az egész világon A nemzetek béke harcában a szoviet irodalom — a v.lág 'egha'adóhb sze'lemű és legolvasottabb iľodaima igen hasznos eszköz. A burzsoá irodalom a terméketlenül esztétizá'ó egyének szórakozását szogá'ja-és éifakte'en pornografikus ponyváivá' tudatosan a legaljasabb ösztönöket ébreszti fel, szándékos raffiná tsá.gal fojtja el a széles néptömegek osztályöntudatát. Ezzel ellentétben a szovjet iroda om lelkesen szo'feál.ia az új erkrtlcsieg jobb és tökéletesebb embert, a bo'dogabb és örömte jesebb élet építőjét A burzsoá iroda'om mely a kapital.zmus politikai és erkö'csi bukásá' tükrözi, az emberiségnek már semmi újat nem tud nyújtani A szovjet irodalom — a győztes, munkásosztály iroda ma — feltertóztathatat an fej'ödésében a kom rn u n sta térsada om építőinek merész gondo atait és vá gyait fejezi ki. A szovjet iroda'om már kivívta az egész világ dolgozóinak szeretetét és elismerését A szovjet soknemzetiségű .roda'omban vezető- helyen az orosz iroda'om áll. Ez érthető, mert éppen az orosz proletariátus volt az. amely az Októberi Forrada'om idején megrendítette a régi vi'ág alapjaitAz orosz iroda'om útja már a dekabristák mozga'mával. a forradalmi demokraták harcéval, az elsó - munkáskörök ü'egálte működésével kezdődött és az orosz bolsev.sták döntő győzelmével elérte a mai teA szoviet irodalom a békéért harcol tňpontjôt. A forrada'm

1 mozgalomban az orosz nemzet legkitűnőbb képvtse'öi vettek részt. Ennek következménye az orosz Iroda'omban rejlő lelkes forradalmi erő Ezt'a hatalmas újjáteremtő erőt már 1905-ben. az elsfi orosz forrada'om idején felismerte Ivan Franko, a halhatatlan költő, a legnagyobb ukrán írók és irodalmi kritkusok egyike összehasonlítva s nyugati és az orosz irodalmat, megállapította, hogy a nyugati klasszikusok művel hatottak ugyan az emberek képzelötehetségére, de az orosz klasszikusok művel felébresztették az emberi méltóságot, po'gári erényre nevelték, részvétet keltettek az el nyomottak iránt és harcoltak a jobb és igazságosabb szoc.ális rendszerért Az orosz irodalom forrada'mi hatásának ez az egyedülálló jellemzése Igazolást nyert és ezt még mege'özta szovjet irodalom újjáteremtő szelleme. Ma a győztes Szovjetunió a békeszerető emberiség élén. áll és 'egfontosabb eszméinek hirdetés" éppen a szovjet irodalom feladata Nemzeti formájával és szocialista tartalmával harcol a kommün .zmus meg va ósulásáért a Szovjetunióban, az .ga zi emberiességért és a békééit az egész világon A szovjet nép nemes gondolatait és vágyait a szocialista realizmus alkotó módszerévé) óröki tik meg a szovjet irók A. Fagyejex A Kornejcsuk. M Solochov I Eren burg. M Bazsan. S Vurgun K Szimonov, M. Rylszk.j. V. Vaszilevszká, N- Tyihonov, B. Polevoj, V Szobko. E Lavrenyev, P. Pavlenko, A. Malysko, N. Spanov, P. Tycsina, P Brovka, V. Panová, G- Nikolajeva, V. Azsajev A. Szofronov. gtb. legjobb művei. Jellegzetes pé'dája a szovjet írók harcos álláspontjának a béke megvédéséért folytatott szívós küzdelmükben N. Spanov .Qyujtogatók" és V Szobko „A béke záloga" könyvei. A vi'ágbékéért hősiesen harcoló emberek alakjait N. Tyihonov „A II. Világbéke kongresszus" verseskötetében örökítette meg. A. Bezymenszkij „Erősebb mint az atombomba" cimü költeményében hangsúlyozza, hogy sem a bombáknak sem a gum.botoknak, sőt semmiféle szerződésnek nem sikerű! elhalgattatni a kommunisták által hirdetett igazságot — az ő igazságuk erősebb. m.nt akármilyen atom bomba A szovjet irók műveikben rámutatnak arra is hogy a békét védő mozgalom zászlaja alatt a becsületes emberek mülió., gyűlnek össze és ° mozgalom élén a haladás és béke hűséges következetes védői — a kommunisták állnak. Mélyen igaz es hatásos képet nyújt s haladószellemű népi Franciaország a -i7abadságért és békéért való harcáról W Waszílevszké .Párizsban és Párizson kívül" című tanulmányában Művészien megrajzolta lienne az ame rika. imperialisták könyörtelen kizsákmmyo'áaától szenvedő, hihetetlen ínségben sínylődő Franciaország tragédiáját „Ne higyjetek a tulipánoknak!", „Almafák és a szén". „Művészet" és egyéb karcolataiban le'eplezi az USA .mperlalísta ragadozóinak igazi arcát. Ezek fosztották meg Franciaországot nemzeti függetlenségétől ég szabadságától. Kipellengérezi a megszállóknak szégyenkezés nél kül behódoló burzsoáziát, rámutat a nép növekvő haragjára és erejére mellyel Franciaország a szégyenteljes rabszolgaságból való felszabadulásáért harcol. Erenburg a „Kilencedik hüllőm" című regényében & francia bányászoknak és hajómunkásoknak hazájuk szabadságáért és függetlenségéért folytatott engesztelhetetlen harcát rajzolja meg I .a cos te sztrájkoló öreg bányász büszkén mondja: „Jobb meghan. mint francia mint amerikai módon élni.. •" Ezek a szavak a La Rochelle. Mar seille és más francia kikötők sztrájkoló hajómunkásainak harci jel,szava: lettek. M. Bazsan ukrán költő, az Ukrán Irók Szövetségének elnöke a ..Találkozás Sheffieldben" című versében az egyszerű br.t munkásokról ír akiknek szívét gyűlölet tölti el a kizsámányolók ellen és akik bizalommal fordu'nak a Szovjetunió fel? D. Jeremin Vihar Róma felett" cimű regényéber szembesíti Olaszországnak reakciói- hazaáruló táborát a dolgozó néppé ímely Olaszország Kommunista Párti;, vezetéséve' hazája felszabadításáért harcol. P Tycs.na M Rylszkij, A • dszucha ukrán költők verseikben a Szovjetunió nemzetei és a népi demokratikus országok között! á'landó és meg nem szűnő barátságot éneklik meg, M. Tyichonov „Két patak' verses cikluséban lelkesen kísér. Afganisztán és Pakisztán nemzeteinek felszabadulásukért folytatott harcét K Szimonov .Vörös és fehér" cimű költeményében a szabadságért szivósan é

s kitartóan hareo'ó néget nép Iránti testvéri érzéseit fejezi ki. L. Osanyin a ..Béke éneke' >imű költeményében « vJág minden nemzetének. fehéreknek, sárgáknak és hégereknek — a szabadság és boldog élethez való jogát védi. i Picasso fehér galambjának zászlaja a'att egyesülnek a szovjet irók vezetésével a világ kultúrájának egnagyobb képviselői: N. Hikmet A, Seghersová. H. Fast, p, Neruda Mao T un. V Nezval, J. Tuwim, L Aragoa M Andersen Nexő, J. Lindsay és 3 békének aok más kiválj író és költő harcosa. A szovjet irodalom hatása alatt az egész ember.ség élő lelkiismeretévé váltak és követik J. V, Sztá'in, a nagy tanitó szavait- „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." A Szovjetunióban a h6s szovjet népben és a Szovjetunió Kommünista Pártjában látja az egész világ népe a béke gondolatának megtestesítőjét, nagyságát legyôzheteťenségét. A szovjetunió Kommün.

sta Pártjának halhatat'a

n eszmél és tettei Lenin és Sztálin gondolotal átitatták a szovjet irodalmat mely a békeharc hasznos fegyverévé vált. r