Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-15 / 12. szám, péntek

2 UJSZÖ 1954. január 15. A párt és ČI kormány határozata a halaszthatatlan intézkedésekről a szempár fejlesztésére és a szénfejtés biztosítására 1954-ben Figyelmet kell fordítanunk továb bá az előkészítő és tárnanyitó munkálatok gépesítésére, lényegesen terjesztenünk kell a 'gyorsfejtés módszereit és a szénkészletek legna. gyobb részét át keli vinnünk a »mezöfejtésre«, meg kell teremtenünk valamennyi mélybánya készenlétben álló tartalékvájatait és a felszíni bányákban összhangba kell hoznunk a tárnanyitógépek teljesítőképességét a kitermelt szén. mennyiség elszállításával és kiürítésével, hogy így a legnagyobb mértékben kihasználjuk a legfontosabb gépeket é

a berendezéseket A munka termelékenységének fo kozása és a bányászok fárasztó munkájának megkönnyítése a bányák gépesítésének és villanyosításának bevezetésétől függ. A bányák gépesítése és villanyosítása azonban . nem halad olyan ütemben, hogy biztosítsa a fejtési alap maximális kihasználását és hogy gyorsan ki. küszöbölje a bányászok legfárasztóbb munkáit a bányában. Nagyon lassú ütemben halad főként a legnagyobb teljesítményt nyújtó gé pesitési eszközök, a kombájnok, préselögépek és rakodógépek alkalmazása. A felszíni bányákban nem oldják meg a szállítás komplex-gépesítésének és villanyosításának kérdését, ami az alapvető fontosságú gépek és berendezések elégtelen ki használását okozza. Hasonlóképpen elégtelenül hasznának ki a meglevő gépesítési eszközöket. Ennek oika a gépberendezés zavarainak niagy száma. bányák gépesítésének és villanyosításának gyors fejlesztésére ha laszthatatlanul ki keli dolgozni minden egyes bányában a gépesí. tés és villanyosítás távlati tervét és a fűtőanyag és energetikaügyi minisztérium keretében saját alapot kell létesíteni gépesítési eszközök termelésére. biztosítanunk és állandóan fokoznunk kell továbbá a gépesítési eszközöket kezelő szakképzett káderek nevelését, lényegesen csökkentenünk kell a gépberendezés zavarainak számát, biztosítanunk kell a ótalkatrészek gyártását és a legnagyobb mértékben ki kell hasz. ní. iunk a gépberendezést. A szénipar fejlesztése és a fejtési alap biztosítása a szénipar építésétől, főként új bányák építésétől és Idejében való üzembehelyezésétö: tügg. Az első és második világháború közötti időben nem növekedett a szénipar termelési kapacitása, mert a nemzetközi tökének nem állott érdekéber. a csehszlovák ipar szén fejtési alapjának bővítése. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a München előtti köztársaság fennállásának ideién csak egy bányát építettek. A megszállás idején ez az állapot csak rosszabbodott, mert a megszállók rablógazdálkodást folyta* fav széniparunkban. Az első ötéves tervben tudtuk csak a Szovjetunió hathatós segítségével lerakni az új bányák építése fejlesztésének és a bányák átépítésének alapjait Ebben az időben évről évre nagyobb anyagi eszközöket fordítottunk széniparunk fejlesztésére. A földtani kutatás elmaradottsága miatt ezeket az anyagi eszközöket túlnyomóan csak a bányák átépítésére és csak kis részben a bányák építésének meg kezdésére használták fel. Szénfejtési alapunk lassú fejlődésének fő oka a földtani kutatás elmaradottsága. Ezért történt, hogy a földtani kutatás szakaszán, aminek a bányaépítéssel szemben időbeli fölényt kell nyernie, három-öt évvé] elkéstünk A földtani kutatás szakaszán felmerült hiányosságok gyors felszá molása nélkül nem biztosíthatjuk, hogy azok az óriási pénzügyi és anyagi eszközök, melyeket az állam a bányaépítésre fordít, a legjobb eredményekhez vezessenek és a legnagyobb hatást gyakorolják a fejtési alap bővítésére. Ezért fontos, hogy minden szén. Iparj dolgozó, főleg a földtani kutatómunkások tökéletesen felfogják a földtani kutatá

s döntő jelentő, ségét és biztosítsák az új bányák létesítéséhez szükséges szénkészletek felkutatását. A földtani kutatás késedelme és a szénkészletek' hiányos ismerete okozták az építkezés tervmunkálatainak késését is. A bányaépítészeti tervezőirodák kapacitását nem használják fel a legfontosabb építkezések terveinek biztosítására és a bányaépítészeti tervezőiroda* a kevésbbé fontos építkezések és létesítmények tervezésével foglalkoznak, amelyeket a kombinátok, trösztök és nemzeti vállalatok saját erőikkel is elvégezhetnének. A bányaépítészeti tervezőirodák munkája szétaprózott. A tervező szervezetek nem vezet, ték be a teljesítménynormákat és nem használták fel a Szovjetunió gazdag tapasztalatait az új bányák tervrajzainak kidolgozására és főként a tipizálás terén A bányaépítészeti tervezőirodák dolgozói 1954 ben összpontosítsák igyekezetüket a kormány által a tervezési felkészültség alól kivételezett építkezések bevezető és műszaki ter. veinek feltétlen kidolgozására és készítsék elő az 1955. évi építkezésekhez szükséges összes rajzokat. Üj bányák gyors építésére a legnagyobb mértékben használják ki a gépesítési eszközöket. Űj bánya, müvek létesítéséhez, főként a bá nyatárnák mélyítéséhez és tárók előhajtásához mindeddig elavult eszközöket használnak és kis mér. tékben fejlesztik p Ryorsfejtés új módszereit. így például' míg az ostrava-karvini szénmedencében a bányatárók mélyítésében havonta átlagosan 8 méterrel haladnak előre, a táróelőhajtásban 45 métert érnek el, egyes bányákban a bá. nyatárók lemélyítésénél havonta 43 métert, a tárőfejtésben 120 méter rei haladnak előre. Jobban kell népszerűsítenünk és bevezetnünk a többi munkahelyeken az egyes bányák sikereit ég e sikerek elérésében alkalmazott új munkamódszereket. A bányák kiépítését a kormány áltai jóváhagyott fontos gépek és berendezések szá'lítási határideié nek be nem tartása is akadályozza, ami arra vezet, hogy az új termelési egységek üzembehelyezési határidejét nem tartják be. A tüzelőanyag és energetikaügyi minisztériumnak ügyelnie kell arra, hogy a széniparba fektetett beruházásokat célszerűségeik és gazdaságuk szempontjából állandóan és rendszeresen felülvizsgálják és értékeljék, mégpedig úgy, hogy. ezek az állam által rendelkezésére bocsá tott összegek biztosítsák szénfejtési alapunk maximális fejlesztését. A szénfejtési terv teljesítésének alapfeltétele állandó munkaerők szerzése a szénmedencékbe. A szén. ipar állandó munkaerőinek száma a legutóbbi években nem fokozódik, hanem ellenkezőleg, sok szakaszon csökken. Állandóan fokoznunk kell gondoskodásunkat a bányamunkásokról, hogy megoldjuk széniparunk ez alapvető problémáját. A párt és a kormány a bányászokról való gondoskodása kérdésében fontos intézkedések egész so. rát tették, amelyek a bányászhivatást kimagasló helyre emelték az államban. Ezeket az intézkedéseket azonban nem valósítják meg úgy, ahogy kell. Lényegesen fokoznunk kell az általános gondoskodást a bányászokról. Rendszeresen jobb munkafeltételeket kell biztosítanunk számukra, fejlesztenünk kell a szénmedencék dolgozóinak kulturális és társadalmi életét, gondoskodnunk kell az egészségügyi és szociális intézmények kiépítésé ről és meg kell javítanunk a bá. nyászszállások és közös étkezdék közegészségügyi viszonyait. Hasonlóképpen fontos, hogy lényegesen bővítsük a szénipariak lakásalapját és általánosan megjavítsuk a bányászok lakáskultúráját. Fontos, hogy mind a tervezési felkészültséggel, mind az építési kapacitással és nyilvános beruházásuk befektetésével feltétlenül biztosítsuk a lakásépítést, hogy azo. kat az anyagi eszközöket, melyeket a kormány a bányászlakások építkezésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére rendelkezésre bocsát, teljesen felhasználjuk. A bányák dolgozóiról való gondoskodás fokozásával egyidejűleg fokozott figyelmet kell szentelnünk a fiatal bányászok nevelésének, hogy a bányászatot kitanult fiatal káderek bányászatunk jövő támaszaivá váljanak A felső és középképzettségü mű szaki káderek nevelésében sokkal jobban ki keli használnunk a szovjet bányászat legjobb tapasztalatait és széniparunk legjobb dolgozóinak tapasztalatait, akik a termelés megszervezésében kitűntek és akiket állami érdemrendekkel tüntettek ki. Fontos, hogy megszervezzük az együttműködést a bányászat; főiskolákkal és bányásziskolákkal, hogy a bányászrészlegek műszaki dolgozói a tanárokkai együtt megjavítsák az oktatásnak és az ok tatás tervének módszereit. A jelenlegi időszakban, midőn sok űj, kellő szakképzettséggel és előzetes felkészültséggel nem ren. delkező dolgozó lép bányászatunkba, hatékony iskolarendszert kell létesítenünk, amely elősegítené, hogy a leggyorsabban megszerezzék a kellő ismereteket mind az iskolázásukra rendezett tanfolyamokon, mind az üzemi munkaisko Iákban. Az emberről való gondoskodás legfőbb megnyilvánulása a szocialista rendszeriben a munkabiztonság állandó fokozása. Fontos ezért, hogy főleg a bányákban a munkabiztonságról való gondoskodás a bányaüzemek igazgatóinak, főmérnökeinek, részlegvezetőinek é

s tárnafelügye! öinek elsőrendű és napi feladatává váljék Ezeknek a vezető dolgozóknak tudatában kell lenniök, hogy nagy felelősség hárul rájuk a bányarészleg biztonságáért. A biztonság növelése érdekében be kel] vezetni minden műszaki dolgozó és élfejtő kötelező vizsgáját a biztonsági előírásokból, végre kell hajtanunk az összes biztonsági intézkedéseket és fokoznunk kell a központi bányafelügyeleti hivatal ellenőrzését. Az emberről való gondoskodásban eddig megnyilvánult hiányosságok nemcsak azt okozták, hogy lassan ment az állandó munkaerők toborzása, hanem nagyméretű munkaerőhullámzást és mulasztást is okoztak. 1953-ban többezer munkaerő távozott el a széniparbői és ugyanezen idő alatt ugyanannyi dolgozót vettek fel a munkára. A dolgozók ily nagy részének ez az állandó hullámzása a kitűzött feladatok tel jesítésének egyik legsúlyosabb akadálya. Ennek érdekében az eddiginél jobban ki kell használni a bér- és fizetési politikát, mint a dolgozók feladataik teljesítésében való anyagi érdekeltségének eszközét. Az eddigi bér. és fizetésrende zések, melyeket a kormány az ostrava-karvini szénmedencéről szóló határozatában 1951-ben és a többi szénmedencékre vonatkozólag tavaid végrehajtott, lényegesen javították a bér. és fizetési politikát az egész bányászatban. E bér. és fizetési politika alapelveit azonban nem alkalmazták .helyesen a munkában, ami azt okozta, hogy a bér. és fizetési viszonyok lényeges javulása a bányászatban nem tükröződött a fejtési terv teljesítésének javulásában, a munkatermelékenység növekedésében és a termelés gazdaságosságá ban. Ezért fontos biztosítanunk, hogy a bér- és fizetési politikában hozott intézkedéseket az érdem szerinti munkajutalmazás szempontjából helyesen megértsék és alkalmazzák, hogy biztosítsák a fejtési terv teljesítését és túlteljesítését, a teljesítmények növekedését és a termelés önköltségeinek csökkenését. A vezető gazdasági dolgozók a tervek elemzésekor mindeddig nem foglalkoztak komolyan az önköltségek kérdésével, nem állapítják meg az önköltségek rendszeres növekedéseinek okait, amit az a tény is bizonyít, hogy a termelés gazdaságosságáról való elégtelen gondoskodás következtében az ötéves terv idején a termelési költségek a kő. szénnél 39 százalékkal, a barnaszénnél 19 százalékkai növekedtek. Az önköltségek növekedését főleg a munka termelékenységének! elég. telen fokozódása, az anyagfogyasztás, energiafogyasztás emelkedése és a vezető dolgozóknak a termelés gazdaságossága fölött gyakorolt elégtelen ellenőrzése okozza. A termelés gazdaságossága tekintetében feltétlenül véget kelj vetnünk a vezető dolgozók nemtörődömségének Ennek érdekében minden feltételt meg kell teremtenünk a termelési terv normális munkaidőben való teljesítésére. Másodszor meg kell javítanunk a munka megszervezését a bányákban és az összes felszíni munkahelyeken úgy, hogy biztosítsuk a teljesítmények növekedését nemcsak a pilléreknél és az élvájatokban, hanem a szállításban és egyéb munkálatokban is. Továbbá fontos, hogy kidolgozzuk az összes alapanyagok, nyersanyagok é

a energiafogyasztás normáit, ellenőrizzük betartásukat és a bá nyaüzemek szocialista munkaverse, nyét az anyag- é

s energiafogyasztás normáinak csökkentésére irányítsuk. A Forradalmi Szakszervezeti Moz. galomnak, főleg a bányaipari alkalmazottak szövetségének lényegesen javitania kell a szervezési-politikai és kulturális tömegmunkáját, biztosítania keli a jobb gazdálkodást a dolgozókról, a dolgozókat a munkafegyelem megszüárdítására, a bér- és fizetéspolltika helyes alkalmazására kell irányítania. A szocialista > munkaverseny javításával és állandó fejlesztésével valamennyi üzemben kérlelhetetlen küzdelmet kell indítaniuk az önköltségek állaändó csökkentéséért, az üzem legnagyobb fokú gazdaságosságáért, a munka termelékenységének növekedéséért, a tervfeladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért. Az ötéves terv folyamán a szocialista munikaverseny fejlesztésében évről évre lényegesen jobb eredményeket értünk el. A legjobb egyének és kollektívák ezrei, bányák egész sora rendszeresen és egyenletesen teljesítette és túlteljesítette az ötéves tervben megszabott feladatokat. Ebben nagy érdeme van a Klement Gottwald köztársasági elnök versenyzászlójáért indított szocialista -munkaverseny kifejlődésének. Legjobb és legöntudatosabb bányászaink, műszaki dolgozóink és hrigádmunkásaink kezdeményezése kibontakozott a köztársasági elnök versenyzászlajáért, a szovjet bányászok zászlajáért és 1953 óta a kormány, a minisztérium és a bányaipari alkalmazottak szövetsége Vörös Zászlóiért folyó küzdelemben. Ezt a nagy kezdeményezést azonban sem a kombinátok, trösztök és üzemek vezetősége, sem a szakszervezetek nem támogatták kellőképpen. A szocialista munkaverseny színvonala éppen ezért nem olyan, hogy biztosítsa az egész fütöanyagtermelési ág tervének teljesítését. A kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének 1953. január 27-i határozata a szocialista munkaverseny _ további fejlesztéséről kitűzte a szocialista munkaverseny fejlesztésének világos irányvonalát és konkrét feladatokkal bízta meg a minisztériumot és a bányaipari alkalmazottak szövetségét, ami lényegesen hozzájárult az alkalmazottak mozgósításához a munkahelyeken A gottwaldi ötéves terv utolsó évének folyamán sem sikerült azonban kiküszöbölnünk egyes alapvető hiányosságokat, amelyeik fékezték a szocialista munkaverseny fejlődését. - Sem a szakszervezet, sem a vezető gazdaságai dolgozók nem érték el, hogy a műszaki dolgozók és funkcionáriusok nagy része a terv teljesítésének, a termelés irányításának és a bányarészlegben felmerülő összes nehézségek leküzdésének mindennapi módszereként értelmezze a szocialista munkaversenyt. Ez arra vezet, hogy a műszaki dolgozók és funkcionáriusok nagy része nem teremti meg a munkaverseny szükséges feltételeit és alapjait, hogy a bányászok szocialista felajánlásokat tehessenek, ezeket teljesíthessék és túlteljesíthessék. A műszaki dolgozók és funkcionáriusok többsége nem tudta felhasználni a legjobb bányászok és dolgozók áldozatkészségét és lelkes akaratát arra hogy hatékony segítségükkel éppen azokôn a szakaszokon fejlesszék a szocialista munkaversenyt, ahol ez a legjobban szükséges. A szocialista felajánlások nem mindig irányultak az új technikának és a termelés progresszív megszervezésének bevezetésére, a munkahelyek viszonyainak megjavítására és az önköltségek rendszeres csökkentésére. Ezt a hiányt főleg az okozta, hogy csak azokon a munkahelyeken tettek felajánlásokat, ahol meg voltak ennek legjobb feltételei. A felajánlások nem irányultak azokra a munkahelyekre, ahol a legnagyobb nehézségek mutatkoztak. Az állami érdemrendekkel kitüntetett tapasztalt bányamesterek, mint Kuchno és Gavlas elvtársak az ostrava-karvini szénmedencében, Kocur elvtárs a VOKD-ben, Draslík elvtárs az északcsehországi bamaszénmedenoében, Kotyatko és Bartos elvtársnak az SUB-ben és sok más munkáját, akik tapasztalataikat önzetlenül átadják az ifjabb bányászoknak, brigádmunkásoknak, állami munkaerötartalékok tanintézetei növendékeinek, nem terjesztették szervezetten és nem népszerűsítették a megfelelő módon. A szovjet tapasztalatok és példák alapján az 1953-ban kötött kollektív szerződéseket nem állították össze úgy, hogy azok a szakszervezet és az üzemvezetőség egész évi tevékenységének igazi programmjává váljanak. A kollektív szerződések tartalma jelentékeny felületességének és határozatlanságának következtében ezért nagyon nehezen fejlődött a kollektív szerződésben, főleg a termelési feladatokra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért folyó szocialista munkaverseny. A kollektív szerződések hiányossága az volt, hogy nem ölelték fel a dolgozó emberről és a terv teljesítésében való anyagi érdekeltségéről való gondoskodás alapvető kérdését. A gazdasági szervek és velük együtt a szakszervezetek sem tudják a mai napig rendesen kihasználni a kollektív szerződéseket a dolgozók hatékony mozgósítására a termelési feladatok sikeres teljesítéséért. A szocialista munkaverseny megköveteli a munkaverseny helyes megszervezését, eredményeinek rendszeres, alapos elemzését, állandó népszerűsítését, a párt és szakszervezetek nagy kezdeményezését és gondoskodását. Az ostrava-karvini szénmedence legjobb üzemeinek, mint például a Ludvik 2oíia és Václav bányáknak legjobb eredményei, ahol tömegméretben alkalmazták a munka ciklusos megszervezését, az északcsethországi szénmedence Békevédök és Ján Šverma bányájának munkaeredményei, ahol Lunyin újítómódszerét terjesztették és a roszicei szénbányák eredményei, ahol bevezették a falfejtési módszert, azt bizonyították, hogy ha a szocialista munkaverseny konkrét feladatokra iráhyul és ha a dolgozók legszélesebb rétegeinek ügyévé válik, mindig elősegíti a napi feladatok teljesítését és sikeres túlteljesítését. A termelési értekezletek megszervezésedben szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az értekezletek a dolgozók részvétele biztosításának jól bevált és legelőnyösebb formáját alkotják a termelési nehézségek megoldásában és lehetővé teszik a dolgozók széleskörű bevonását a szocialista munkaversenybe. Ezért a legjobb üzemek és szénmedencék legjobb kollektíváinak, a s