Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-14 / 11. szám, csütörtök

/ } III %7,Í3 1054. január 14. Német hazafiak harcolnak a betűni konferencia sikeréért A négy külügyminiszter berlini konferenciájának közelgő napja, ja. nuár 25-e a néme

t hazafiakat az ország nyugati és keleti részében nagyméretű akciókra mozgósítja a konferencia sikeréért. A négy nagyhatalom képviselőihez intézett határozataikban és üdvözlő leveleikben a német főváros mindkét részének lakói követelik, hogy az össznémet küldöttség ve gye.n részt a berlini konferencián a német kérdés megtárgyalásában. A berlini konferencia tiszteletére, amelytől hazájuk békés egyesítését várják, a berliniek transzparensek, kel díszítették fel a házakat. Sveringbe.n a konferencia sikeréért folytatott harcba a demokratikus Németország Nemzeti Arcvo' nalának 5800 agitátora kapcsolódott be. Kezdeményezésükből a város lakosságának már 70.000 lakosa határozatot intézett a főbiztosokhoz. A határozatokban a németek részvételét követelik a konferencián. Ugyanígy sikeresen folyik ez az akció Potsdamban, Brandenburgban és az NDK más városaiban is. Nyugat-Németországban a békés kérdés megoldásáért főleg a nyugatnémet ifjúság harcol, arrfelyet a leginkább fenyegetnek Adenauer háborús tervei. Miesbachban a felsőbajorországi szénkörzet különböző ifjúsági szer vezeteinek képviselői tiltakozó gyű. lést tartottak Adenaur előkészületben levő hadkötelezettségi javaslata ellen. Egyhangúlag követelik, hogy hárítsanak el minden akadályt, ami az ország békés egyesítésének útjában áll. A véderötörvényről szóló vita helyett megbeszéléseket követelnek Nyugat és Kelet-Németország között a berlini konferenciára küldendő össznémet küldöttség megállapításáról. A bajor ifjúság ezt a követelést intézte a szövetségi parlament és az NDK népi kamarájának képviselőihez. , Hasonló követeléssel fordultak a bonni kormányhoz a gelsenkircheni bányászok, n würtembergi Oberkochen lakosai,' a majnai Frankfurt ifjúsága is. Franciaország" és a berlini értekezlet A ,,Die Tat" című svájci burzsoá lap a négy nagyhatalom külügyminiszterei berlini értekezle'.ónek elő készületeivel kapcsolatban a követ, kezeket írja: ..Nemrégiben Franciaország, Ang ha, az Egyesült Államok és Nyugat Németország szakemberei tanácskozást folytattak, hogy a berlini négyhatalmi értekezleten követendő egy séges magatartás irányvonalát meg-, állapítsák. A franciák annak a gyanújuknak adtak kifejezést, hogy az egységes magatartás megállapításának célja elsősorban az, hogy Franciaország száméira lehetetlenné tegyék, hogy a berlini értekezleten a maga útját kövessé." Angol lap a Brit Nemzetközösség pénzügyminisztereinek értekezletéről Az angol lapok szemleírói a Brit Nemzetközösség sidney.i pénzügyminiszteri értekezietének munkáját kommentálva kiemelik egy hivatásos •szóvivőnek azt a január 9-én Sídneyben tett kijelentését, hogy ,,a brit bi r oda lomnak készen kell leninié saját gazdasági érdekeinek önállj megvédésére." Az Observer szemleírója így ír erről: „A Washingtonból és Sidneybői érkező jelentések meggyőzően bizonyítják, hogy befejezett időszaknak lehet tekinteni az elmúlt évet, amelyben azt várták és remélték, hogy Amerika kezdeményező lépést tesz a világ, gazdasági problémálíThegoldására." A szemleíró a továbbiakban kijeienti: „A sidney.i értekezle,

t záróközleménye szükségképpen homályos, udvarias és tartózkodó- A sorok között azonban világosan ki lehet olvasni, hogy a miniszterek beismerték: „most széleskörű amerikai együtt működés nélkül kell cselekedni." Az Observer szerkesztőségi cikkében végül hangsúlyozza, hogy milyen komoly veszélyt jelent, h

a Anglia : nem lesz felkészülve, a gazdasági j heiyzet rohamos romlására. i Megnyílt a svéd rigsdag ülése Január ll-én megkezdődött a svéd rigsdag (parlament) ülése. VI. Gusztáv Adolf király hagyományos trónbeszédet tartott. Az ülés a képviselőház eisö elnökévé Johannes Nilssont (jobból dal; párt) választotta és második képviselő, elnökévé Gusztáv Nilssont (szociáldemokrata) választotta. Az ülésszak megtárgyalta az 1954/ 55. évi új költségvetési javaslatot. Az ország fegyveres, erőire fordított közvetlen kiadások 2019 millió svéd koronát tesznek ki. ami 37 millió svéd koronával több. mint a mult költségvetésben Azonban a valóságos katonai kiadások, beleszámítva a nagyarányú katonai építkezést 2118 millió svéd koronát tesznek ki. Az új katonaj költségvetés előirányozza a svéd katonai légierő további kibővítését és emelését, fő leg pedig a repülőterek építésének fokozását. Az új költségvetés jellemző sajátossága az adók növekedése. A költségvetés egész összegéből 8.517 millió svéd koronából több mint 7.600 svéd korona az adókból származik. A demokratikus sajtó az új költségvetési javaslatot kommentálva hangsúlyozza, hogy a költségvetés további fegyverkezési versenyt jelent és a nép szociális szükségleteire fordított kiadásokat korlátoz za. * Nyugat-Németországban hadiflotta építésére készülnek A Der Morgen című lap jelenti, hogy jóltájékozott bonni körökből nyert értesítés szerint Bianck hivatalának egyik képviselője az utóbbi napokban Párizsban tárgyalásokat folytatott az északatlahti szövetség kar.omai szakértőjével 180 hadihajó építéséről, amelyek a leendő nyugatnémet hadiflottához tartoznának. A tárgyalások során — írja a láp — a bonni kormánynak javasolták, hogy a Jehető leggyorsabban rendeljen a nyugatnémetországi hajógyáraikban kísérőhajókat, aknakutatóhajókat, gyorsjáratú torpedónaszá. doka,

t és kikötőőrnaszádokat. A lap jelentése rámutat, hogy a nyugatnémet haditengerészek álló. mámya kezdetben 20.000 főnyi legénység és 2000 tiszt lesz. Magyar kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába Január 12-én Moszkvába érkezett a magyar kereskedelmi küldöttség, élén Bognár Imrével, a Magyar Népköztársaság bel. és külkereskedelmi miniszterével A repülőtéren a küldöttséget T N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese, M. G. Losakov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma Jtollégiumának tagja, K. Sz. Birjaszev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának a népi demokratikus országokkal való kereskedelmet intéző magyar osztályának vezetője, I. Sz. Andrijenko, a Szovjetunió külügyminisztériumának protokollfőnöke. A küldöttség fogadásánál megjelentek a moszkvai magyar nagykövetség tagjai is. élükön Szkladán Ágoston rendkívüli é

s meghatalmazott nagykövettel. Az albán dolgozók sikerei Az albán sajtó adatokat tett közzé az albán népnek a népköztársaság évei alatt elért sikereiről. Az ipari termelés a mult éyben az 1938. évi termelést nyolcszorosán meghaladta. Az 1938-as évhez viszonyítva Albániában most az élelmiszertermelés tízszer, a villanyenergiatermelés 24-szer, a gyapotanyagok termelése 20-szor nagyobb. A vasérc és széniparj termelés térfogata 4.5-szeresen emelkedett. Kibővült a nemzetgazdaság szo cialista szektora. A pénzügyminisztérium adatai alapján a szocialista szektorból származó bevételek tavaly 704 százalékot tettek ki. az 1946-os évhez viszonyítva. Ugyan, ezen idő alatt a nemzetgazdaság szükségleteire fordított összegek 11.5.szőrösen, a szociális, kulturális szükségletekre fordított összegek 5.7-szeresen emelkedtek. A köztársaság vetési területe az. 1953-as évben 64 százalékkal emelkedett az 1938-as évhez viszonyítva. A mezőgazdaság gépesítésének méretei 1946-tól 1953-ig négyszeresére emelkedtek. A mult évben a parasztoknak tízszer több hitelt nyújtottak, mint 1947-ben Megszi. lárdult a mezőgazdaság szocialista szektora. Most az országban 128 mezőgazdasági szövetkezet, 13 gépes traktorállomás, 21 állami -gazdaság van. A népkonnány 9 éve alatt a lakosság 200.080 személlyel gyarapodott. / Csu En-laj külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata a koreai politikai értekezlet összehívásának és az öthatalmi külügyminiszteri értekezhet megtartásának szükségességéről isméj. ráirányította a figyelmet arra a döntőjelentőségü körülményre, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésének útján, a távolkeleti kérdések rendezése nélkül legfeljebb csak részleges eredményeket lehst elérnú A Zsenminzsibao a Kínai Népkör ársaság külügyminiszterének nyilatkozatával kapcsolatban rámutat az amerikaiak halogató, akadályozó magatartására, majd hangsúlyozza. hogy a kínai nép szilárdan és határozottan síkraszál] a koreai kérdés és a többi vitás nemzetközi kérdés békés rendezéséért. Az amérikai politika vezetői igyekeznek távoltartani a négyhatalmi értekezlet napirendjétől a távolkeleti kérdéseket. Ez a törekvésük a jelek szerint azonban nem sok sikerre számíthat. Legalább is erre mutat Pierre de Chevigne francia hadügyi államtitkárnak az a kijelentése. hogy Franciaország nem fogja elmulasztani az indokínai kérdés világos és reális felvetését a négy külügyminiszter berlini értekezletén. Az értekezlet középpontjában magától értetődően a német kérdés áll. A moszkvai Pravda hétfői számában „a Német Demokratikus Köztársaság egész Németország békeszerető erőinek támasza" című cikkében az értekezlet közeledésével kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozza az európai kérdés békés rendezése szempontjából a Német Demokrati, kus Köztársaság jelentőségét. A „Pravda" rámutat, hogy a bonni parlamentben jelenleg 23 háborús bűnös, tevékeny náci párttisztviseKÜLPOLITIKAI SZEMLE lő, egykori Wehrmacht tábornok ül. Aligha lehet arra számítani, hogy egy ilyen összetételű parlament az európai vitás problémák békés rendezésére törekszik. A Német Demokratikus Köztársaság létezésének tényével hatalmas gátat jelent a nemzetközi agresszív körök tervei alapján újjászülető német rablómilitarizmus útjában. A Német Demokratikus Köztársaság megvetette Németország új külpolitikájának — a béke és a népek ba rátsága elvein felépülő politikának — alapjait. Biztosította a tartós békét Németország keleti határán. Amikor Németország és Európa sorsa felől döntenek, teljes mértékben figyelembe kell venni a Német Demokratikus Köztársaság szavát. A Német Demokratikus Köztársaság valóban történelmi szerep betöltésére hivatott. A békeszerető népek méltán látják benne az új Németország, a béke és a munka, a demokrácia és a haladás Németországának kialakulását — hangisú lyozza a Pravda. ' ^ Különösen jelentős ez akkor, amikor Nyugat-Németországban az alkotmány megváltoztatására, illetve a hadkötelezettség bevezetésére te szik meg az előkészületeket. A Krasznyaja Zvjezda hangsúlyozza, hogý az alkotmányt olyan cikke lyekkel akarják kiegészíteni, amelyek jogot adnak a bonni hatóságoknak az általános hadikötelezett ség bevezetésén kívül a revanshadsereg megalakítására, a hadüzenetre és „törvényesítik" Nyugat-Német ország csatlakozását a hírhedt „eu rópai védelmi közösséghez". A közvélemény széles körei minden or szágban reménykednek abbaŕh, hogy a négy nagyhatalom} külügyminisztereinek berlini^ tanácskozása elő fogja segíteni a nemzetközi együttműködés megteremtését. Ezért felháborodottan tiltakoznak a bonni revansiszták kirívó magatartása ellen, akik meg akarják akadályozni a kérdés békés megoldását, a nemzetközi feszültség enyhülését. A világ közvéleménye a négy külügyminiszter értekezlete előtt különös érdeklődéssel tekint Franciaországra, vájjon milyen szerepet játszik majd Franciaország a négyes értekezleten? Ezt, a kérdést vetik fel iéptennyomon NyugatEurópában. Az általános közhangulatra jellemző, hogy a Le Esprit című katolikus folyóirat januári száma éles bírálatot mond Franciaország egész háború utáni politikájára. Elítéli az indokínai háborút, az ,,európai hadsereggel'' kapcsolatban a lap pedig ezeket írja: „A nemzeti méltóságból kivetkőzött vezetők a nehézségek elkerülé se végett kiagyalták az európai védelmi közösséget, amely veszedelmes álcázása Németország újrafelfegyverzésének." A lap a továbbiakban' rámutat, hogy a kommunizmustól való félelem komoly következményekkel járt Franciaország belpolitikájában is, mert a kommunisták kizárása — akik minden lehetséges választáson a választók negyedrészét alkotják — -csak gyengítette a konstruktív programm kidolgozására és végrehajtására képtelen jelenlegi többsé gét. Ettől az időtől kezdve — foly tatja " a lap — állandóan gyengii lünk. ,,Az ország békés egymás mel lett élésének nemzetközi politikája lehetővé teheti — írja befejezésül a lap — hogy Franciaország össze fogjon és ne térjen a széttagoltság útjára, lehetővé teszi, hogy Franciaország független államként éljen és ne folytasson olyan politikát, amely megfeledkezik az ország érdekeiről". Különös érdeklődésre tarthat számot Eduárd Daladier nyilatkozata a Combat-ban. Az „európai védelmi közösséggel kapcsolatban Daladier kijelentette, hogy az megbontja a francia hadsereg egységét, szétszakítja Franciaország és a Francia Unió közötti szálakat és főleg előkészíti Németország hegemóniáját a hat ország Európájában. Daladier ezután azt fejtegeti, hogy véleménye szerint a Szovjetunió miért ellenzi az „európai védelmi közösséget". „A Szovjetuniónak — mondotta — jog gal lehet az a meggyőződése, hogy ez a terv a Wehrmacht újjáélesztését foglalja magában. E Wehrmacht célja a háború lesz mindaddig, amíg Németország el ňem szánja magát arra, hogy az Odera-Neisse határvonalat mint a béke fenntartásának feltételét ismerje el. Ez a határvonal Franciaországra nézve is a béke' határvonala. Franciaország nyilvánvaló érdeke az, hogy barjjü kapcsolatokat tartson fenn mind a tengeri nagyhatalmakkal, mind a konti nentális Oroszországgal. Ez egyéb, ként hagyományos politikája. Mul. hatatlanul szükséges, hogy bizonyos számú garancia kíséretében felele venítsék az 1944 decemberi fran cia-szovjet szerződést. Ennek s szerződésnek kijefezett célja éppen Németország remilitarizálásának megakadályozása.'' Az indokínai háborút illetően Daladier a következőket jelentette ki: „A vietminhhel való tárgyalás óhaja nem látszik kétségesnek. Ha a francia kormány a közvélemény óhaja ellenére ! sem kívánja a maga előnyére fordítani ezt a tárgyalást, úgy ez rossz vért fog szülni. A jelentések ugyan-akkor beszámolnak arról, hogy az MRP, amelyhez .Bidault külügyminiszter is tartozik, igyekszik megakadályozni a fegyverszüneti ' tárgyalások megindítását Vietnamban. Az MRP országos bizottságának vasárnapi ülésén kitűnt, hogy a párt vezetői ellenzik a vietnami háború befejezését. A keletnyugati kereskedelem kérdéséről feltűnést keltő nyilatkozat hangzott el Harold Stassennek, az amerikai külföldi segélyprogramra intézőjének részéről. Stassen bizo-> nyos magyarázatokat adott arról, hogy „az amerikai kormány miért hajlandó most már támogatni a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztését hadifontossággal nem bíró javakban". Az angolok üdvözlik Stassen nyilatkozatát. Nem kétséges, hogy Stassen nyilatkozata összefüggésben áll az amerikai válságjelek sűrűsödésével. A londo. ni rádió Eisenhower elnök kongreszszusi üzenetének gazdasági részét tartja a legfontosabbnak, mivel az amerikai kormány igyekszik leküzdeni egy nagyobbarányú gazdasági pangás lehetőségét. Az amerikai lapokban ma már nap-nap után jelennek meg boriishangú beszámolók a gazdasági élet visszaeséséről. A New York Times nemrégen azt írta, hogy „

a nemzetgazdaság 1949. óta a legkomolyabb'' természetes átalakulást „éli át, amelyet sok ember szokásos módon depreszsziónak nevez ..." A tőkés világ általános gazdasági helyzete azt mutatja, hogy az elkövetkező hónapok során egyre szélesebb körök követelik majd a Kelet-Nyugat közti kereskedelem haladéktalan normalizá-. lását.