Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-10 / 8. szám, vasárnap

6 m sao 1954. január 10,A CsKP Járási bizottságainak feladatai a párt és a kormány határozatainak biztosításában Alexej Cepička elvtárs beszámolója a CsKP járási bizottságai vezető titkárainak 1954. január 3—4-én tartott országos értekezletén (Lapunk tegnapi számában közöltük Öepiöka elvtárs beszámolóját. A beszámoló befejező részét az alábbiakban közöljük.) Konkrét példákon kell megtaníta. ni a falusi szervezetek funkcionáriusait és tagjait a kulákok elleni harc gyakorlati vezetésére, hogy a lehető leggyorsabban megtörjék a kulákok befolyását a falvakon, akár az EFSz-ekben, akár a nemzeti bizottságokban, vagy bárhol másutt nyüvánul ez meg és arra kell tanitani őket, hogy a dolgozó parasztokat, főleg a középparasztokat felszabadítsák a kulákbefolyás alól Ezért befolyásunkat a falvakon minden téren fokozni kell, gondoskodni kell arról, hogy ez hatásos és tényleges legyen. Ehhez szükséges, hogy a falvakra tapasztalt és becsületes dolgozókat küldjünk minden működési szakból és elérjük, hogy azok a párttagok is, akik nincsenek nyilvántartva a falusi szer. vezetekben, tevékenyen dolgozzanak a falvakon, hogy pártfeladatukká tegyék azt, hogy segítsenek a falusi szervezeteknek és általában részt vegyenek a falusi munkákban. Min. den egyes járási funkcionáriusnak, bármely szakaszon is dolgozzék, konkrét, ellenőrizhető feladatot kell kapnia, olyat, amely falvaink segítségére irányul. Elsősorban meg kell javítani a falvak ipari árucikkekkel való ellá. tását, hogy a parasztnak mindennapi szükségletéért, mint például ka száért vagy patkóért, amire szüksége van a gazdálkodásban, ne kelljen sok kilométert gyalogolnia vagy utaznia. Fontos äz is, hogy a kulturális szakaszon dolgozók mindent megtegyenek a gazdag kulturális élet fejlesztésére, hozzájáruljanak a fa. lusi színjátszó körök felélénkítéséhez, társadalmi esték, bálák stb. rendezéséhez. Az iskolaügyi dolgozóknak biztosítaniok kell, hogy a falvakra jó tanítók menjenek, a kereskedelem dolgozóinak jól kell teljesiteniök á város és a falu közötti árucsere közvetítőinek feladatát, a testnevelési dolgozóknak nem szabad megfeledkezniük a testnevelés és a sport fejlesztésének kérdéseiről a falvakon, stb. Emellett a munkások és a kis- és középparasztok szövetsége megszilárdításának jelszavát sehol sem szabad csak általánosságban hirdetni, hanem a gyakorlatban is meg kell valósítani. Ebben a szellemben el kell érni azt, hogy minden állami és gazdasági szervünk közelebb kerüljön a falu életéhez, készségesen eleget tegyen a jogos követeléseknek, igazságosan intézze el a dolgozó parasztok panaszait és ne sértse meg az eljárásnak és tárgyalásnak a kormány által kitűzött elveit. E falusi tevékenység gerincévé falusi pártszervezeteinknek kell válniok és ebben a járási bizottságoknak rendszeres, sokoldalú segítséget kell részükre szervezniök. Pártunk Központi Bizottsága határozataiban nem egyszer hangsúlyozta az ellenőrzés jelentőségét az irányelvek és feladatok teljesítésének szempontjából. Ennek ellenére a pártmunka e szakaszán nem változott lényegesen a helyzet Igaz, hogy vannak olyan pártszerveink és szervezeteink, amelyek a Központi Bizottság tanácsait megfogadták. Többségük azonban nem tett úgy. . Ha megvizsgáljuk ennek okait, megállapítjuk, hogy az okok magukban a munkamódszerekben rejlenek. Vannak még olyan funkcionáriusaink és dolgozóink, akik túlságosan hisznek és bíznak a levél vagy körlevél erejében, és nem tartják szükségesnek, hogy tovább foglalkozzanak azzal, hogy a határozatnak mi lesz a további sorsa, hogy teljesítik-e. Ha idővel megállapítják, hogy a határozatot nem teljesítették, hogy feledésbe merült, mindig találnak erre mentséget. Állítólag a pártszervezetek csekély aktivitása stb. a hibás ebben. Az elvtársak elfelejtik, hogy a határozat sorsára döntő a határozat teljesítésének rendszeres ellenőrzése. Hogyan kell tehát az ellenőrzést helyesen megszervezni ? Némelyik elvtárs helytelen nézete, hogy a sikeres ellenőrzéshez elegendő a pártbizottság dolgozóinak ereje. Az ügyek ilyen intézése elkerülhetetlenül és alapjában lehetetlenné teszi az ellenőrzés sikerét. Ha a pártdolgozők tejesíteni akarják mindazokat a-feladatokat, amelyeket a szerv vagy a vezető dolgozó rájuk biz és amelyek a napi gyakorlati életből következnek, nem lehetséges, hogy saját erejükből, személyes felelősségük körében biztosítsák az elfogadott határozatok hathatós ellenőrzését. Minden esetben az egyik vagy másik szenved. Az ellenőrzés sikeres érvényesítéséhez szükséges, hogy pártaktívául tanácsadásra alkalmas, a gyakorlati életben bevált és tapasztalt funkcionáriusok sorából való emberekkel vegyük körül magunkat. Hogyan kell a pártaktíva erőit a határozatok teljesítésének ellenőrzésére felhasználni? A Központi Bizottság decemberi ülésén Novotný elvtárs hangsúlyozta, hogy helyes az, ha a pártaktíva gyűlésén az ügy alapos megtárgyalása után a tagok között megosztják a felelősséget a határozatoknak nemcsak átadásáért, hanem a pártmunka bizonyos szakaszán, az egyik pártszervezetben stb. való teljesítéséért is. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt funkcionárius köteles a határozatokat a pártszervezetbe nemcsak átvinni, hanem gondoskodni a határozat további sorsáról is, segíteni és tanácsot adni az elvtársaknak, vagyis biztositani a feladat következetes megvalósítását az egyes pártszervezetek feltételei közrjfrt. Ő ismeri a legjobban az akadályokat és hiányosságokat is, amelyek az elfogadott határozat teljesítése foyamán mutatkoznak és a leghatásosabban beavatkozhat kiküszöbölésükre, mert a határozat teljesítését a pártszervezetben való első megtárgyalásától fogva figyelemmel kiséri. Ezért szükséges a határozatnak már a gyűlésen való megtárgyalásánál gondoskodni az ellenőrzésről, ebben az irányban vezetni az aktíva tagjait és a munkában teljesen az ő ismereteikre támaszkodni. Ilyen módon a pártbizottság dolgozóinak erői megsokszorozódnak. De ezenkívül jelentős mértékben kiküszöböljük a határozatok ellenőrzésének rendszertelenségét és kampányszerűségét és megállapodott rendszert viszünk az ellenőrzésbe A pártszerv irányelvei teljesítésének biztosítása azt jelenti, hogy e teljesítés ellenőrzésére már a határozat meghozásánál godolni kell és azt egyidejűleg kell megkezdeni a határozat teljesítésével közvetlen összefüggésben. A teljesítés ellenőrzését mindig össze kell kapcsolni a szervezeteknek nyújtott rendszeres és hatásos segítséggel; a funkcionáriusok széleskörű támogatásával, a pártaktíva segítségével kell megvalósítani. A felmerülő hiányosságokat nemclak meg kell állapítani, hanem közvetlenül és a helyszínen ki is kell küszöbölni. Az irányelvek és határozatok teljesítésében döntöfontosságúak ma guk az emberek, és képességeik és elszántságuk arra, hogy teljesítik az előttük álló feladatokat. Ezért ezzel kapcsolatban is előtérbe kerül és jelentős helyet foglal el a párt szervezési tevékenységében a kádermunka. A munka megjavítása érdekébein a párt különféle intézkedések egész sorát tette már meg. Ezek egyike volt a kádermunka decentralizálása a pártapparátusban. Megszüntettük a volt káderosztályokat és a káderpolitikáért a felelősséget azokra vittük át, akik az emberekkel a különféle szakaszokon dolgoznak, a pártbizottság egyes osztályaira és dolgozóira. E határozat helyességét teljesen igazolták a gyakorlati tapasztalatok. Sokkal jobb áttekintést -nyertünk az emberekről, jobban figyelhetjük fejlődésüket, növekedésüket és fogyatékosságaikat is. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ez csak olyan helyeken van, ahol a kádermunkát a Központi Bizottság határozata áttal kitűzött elvek alapján valósítjuk meg. Ha tehát helyesen akarjuk megvalósítani a kádermunkát, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy munkánkat úgy szervezzük, hogy az embereket jól és valóban ismerjük. Nemcsak beszédük, hanem munkájuk alapján is. Azt, hogy hogyan dolgoznak, esősorban a munkahelyükön tudhatjuk meg, nem pedig a gyűléseken és szemináriumokon. Eddig az elvtársakat nagyon gyakran csak aszerint ítéljük meg, hogyan tudnak beszélni, hogyan vesznek részt néha formálisan a pártéletben, tehát csupán az irodai asztal mellől. A emberek megismerésének, jő tulajdonságaik és fogyatékosságaik felismerésének fontos eszköze a pártaktívával végzett jó munka. A.

z aktíva egyes tagjaira különféle pártfeladatokat bíznak, amelyek tejesítéséből jól meggyőződhetünk az egyes funkcionáriusok képességeiről. A pártaktívának a járási bizottság valódi kádertartalékává kell válnia. Elsősorban innen kell kiválasztani a legalkalmasabb elvtársakat, munkát kell rájuk bízni a párt- és gazdasági élet különféle szakaszain. A kádermunkának leggyengébb oldala a káderek neveléséről való gondoskodás. + Emellett a mai időben már nem elég csak az általános tudás, a jó osztályszármazás és amint mondjuk, a jó káderanyag. Az állandóan növekvő és mind összetettebb feladatok megkövetelik a dolgok konkrét ismeretét, a rájuk bízott funkcióból származó feladatok teljesítésének nemcsak politikai, hanem szakmai előfeltételeit is. Nem lehet továbbra is csupán az elvtársnak politikai megbízhatóságát tekintetbe venni arra való tekintet nélkül, hogy vájjon a javasolt funkcióban képes lesz-e feladatait teljesíteni. Jelentős károkat okoz nekünk az a helytelen, de a pártszervek és szervezetek gyakorlati munkájában szilárdan begyökergsedett szokás, hogy a funkcionáriusokkal rendszerint csak akkor foglalkoznak, amikor a funkcióra kiválasztják és jóváhagyják, vagy pedig mikor különféle okokból a funkcióból visszahívják őket, vagy más munkával bízzák meg. Megfeledkezünk arról, hogy azokat az elvtársakat, akikbe bizalmunkat helyeztük és akikre feladatokat bíztunk, segítem kell, tanácsot kell adni nekik, lehetővé kell tenni számukra, hogy legyőzzék a hiányosságokat, hogy a rájuk bízott feladatok magaslatára emelkedjenek. Kevéssé tudatosítjuk, hogy az a szerv, amely a kommunistát a funkcióba kiküldi és jóváhagyja, bizonyos mértékig felelősséget vállal azért, hogy ez az ember hogyan válik be. Ha csalódást okozott vagy nem tudta ellátni a feladatokat a mi hibánkbői, akkor csökkentjük a pártszerv súlyát is, nemcsak a kommunisták, hanem a többi dolgozók szemében is. A pártmunka egyik komoly hiányossága az is, hogy a járási bizottságok kevéssé gondoskodnak a párt növekedésének és összetételének szabályozásáról. A Központi Bizottság néhány alapvető határozatot hozott a párt növekedésének és öszszetételének szabályozásáról. Elégtelenül teljesítik az úi íelöltek pártba való felvételéről szóló határozatot, és ezért a felvétel szervezetlenül folyik. Elsősorban azokat veszik fel, akik maguk jelentkeznek. A járási bizottságok az alapszervezeteket nagyrészt nem késztetik arra, hogy a pártba belépésre előkészítsék az üzemek legjobb munkásait és a földmüvesszövetkezetben a parasztokat. A tagjelöltek felvételét nem valósítják meg a járási szervezet szükségleteinek szempontjából úgy, hogy szociális összetétele megfeleljen annak az elvnek, hogy pártunknak elsősorban a munkásosztály pártjának kell lennie. Hogy pártunkba kevés embert és gyakran nem azt vesszük fel, akire szükségünk volna, ez közismert igazság. Ez azonban nem minden. Mi még azokról, akiket pártjelöltül felvettünk, sem gondoskodunk jól. A tagjelölt felvételével rendszerint véget ér minden gondoskodásunk róla. Azonban ennek éppen ellenkezőleg kellene történnie. A tagjelöltek számára minden feltételt meg kell teremteni, hogy a megállapított jelöltségi időn belül rendes párttagokká válhassanak A tagok kizárását és törlését túlnyomó többségben azzal indokolják, hogy nem teljesítették tagsági kötelességeiket, passzívak voltak és nem érdeklődtek a párttagság iránt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tagok passzivitásának fő oka abban rejlik, hogy nem törődnek kellőképpen a párt alapszabályzata szellemében való rendszeres nevelésükkel maguk a pártszervezetek, hogy nem fejlesztik ki teljesen a párt politikai és szervezési életét, a párttagoknak nincs lehetőségük arra, hogy teljesíthessék párt kötelességeiket, és felhasználhassák az alapszabályzat által adott jogaikat. Ha a szervezet közömbös feladatai teljesítése iránt, és ha erre nem készteti őt a járási bizottság sem, akkor nem csodálkozhatunk, hogy számos tag, akit nem vezetnek és nem nevelnek, akikre rtem bíznak világos harci feladatokat, gyakran elveszti a munka iránti érdeklődését. A kizárások további oka a pártbüntetések helytelen alkalmazása is. Az egyes fegyelmi esetek megtárgyalásánál a járási bizottságok nem elemzik alaposan a vádak indokoltságát és nem érvényesítik a legmagasabbfokú körültekintést és elvtársi gondosságot. Ezeknek az alapszabályzat által meghatározott elveknek elégtelen teljesítése abból következik, hogy a járási bizottságok gyakran nem ellenőrzik és nem vizsgálják ki az egyes vétségek okait. Az ügy alapos ismerete nélkül döntenek és sokszor megelégednek a szervezetnek csupán hiányos és felületes indokolásával. A járási bizottságok az alapszervezeteket szintén nem késztetik arra, hogy ne'velő eszközként a kisebb vétségeknél alsóbbfokú pártbüntetéseket alkalmazzanak, ne pedig a legmagasabb büntetést, a kizárást, és törődjenek azza] is, hogy ne kerüljön sor a hibák, a botlások és vétségek felhalmozódására, ami azután a kizáráshoz vezet. Most pedig néhány szót a járási pártbizottságok által a kerületi bizottságoknak nyújtott segítségről Állandóan megismétlődik. hogy egyes járásokból az elvtársak panaszkodnak a magasabb pártszervek, főleg a kerületi bizottságok csekély és nem hatékony segítségére. A valóság az, hogy a kerületi bizottságok megjavították a járási bizottságok irányítását, több figyelmet szentelnek a pártpolitikai munka kérdésének és gyorsabban reagálnak a járás követelményeire és szükségleteire. Szervezési-politikai munkájuk színvonala azonban még mindig elmarad a párt által kitűzött feladatok mögött. A szervezési munkának a pártbizottságnak a pártszervezetekkel, a kommunisták széles tömegeivel való élénk kapcsolatára kell támaszkodnia. Minél jobban fogják ismerni a kerületi bizottságok a járás, a város és az egész kerület szociális, gazdasági és kulturális életének összes fontos problémáit, annál előrelátóbb és hatásosabb lesz a járási bizottságok tevékenységének általuk végzett irányítása is, annál kevesebb hiba fog mutatkozni -munkájukban. Nem mondható, hogy a kerületi pártbizottságok ezt a munkastílust már teljesen elsajátították. Ezein a téren a hiányosságok elsősorban a pártgépezet elégtelen kihasználásában és irányításában rejlenek. A járási bizottságok részéről számos jogos kritika hangzott el, a kerületi bizottságok dolgozóival, főleg a járásokkal való kapcsolatot ellátó előadók munkájáról. Ezeket az elvtársakat ugyan kiküldik a járásokba, azonban rendszenmt rövid ideig tartózkodnak ott, úgyhogy nem érik el a szükséges eredményt. Ezeknek az előadóknak mostani gyakorlata, akiknek gondjára több járást is bíznak, olyan, hogy hetenként meglátogatják az összes rájuk bízott járásokat, közlik a kerületi bizottság irodájának és titkárságának utolsó intézkedéseit és esetleg elintéznek néhány panaszt. A segítségnek ez a módja ugyan nem elegendő és a járási bizottságokban levő elvtársak azután ezekben az előadókban természetesen nem 4 látják segítőtársaikat és tanácsadóikat. Az utóbbi időben néhány kerületben általában sikeresen érvé. nyesül a járási lyzottságnak nyújtott konkrét segítség abban, hogy a járásokban hosszabb időre kiküldik a kerületi bizottság apparátusának dolgoződt. A járásokban való egyhetes, sőt hosszabb tartózkodásuk lehetővé teszi, hogy behatoljanak a járás problématikájába és a helyszínen hatásosan segítsenek. A járási bizottság azonban nem várhatja el, hogy a gyakorlatban előforduló minden esetre irányelvekel és támogatást kapjon a kerületi bizottságtól. Alkotó módon és kezdeményezöen kell dolgoznia, meg kell találnia a reáháruló feladatok rnegoliásának leghatásosabb formait. A Központi Bizottság mult évi decemberi ülésén ismét fokozottan hangsúlyozta a bírálat és önbírálat fejlesztésének nagy szükségét. A sikeres harc a hiányosságok ellen a bírálat és önbírálat fejlesztése nélkül elképzelhetetlen Főleg a járási pártbizottságokban van rá nagy szükség. E téren még nagyon gya-