Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)
1954-01-10 / 8. szám, vasárnap
1954. január 10. UJSZ0 3 Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról és a körzeti nemzeti bizottságokba legalább 9 és legfeljebb 50 tag választható. 6. A nemzeti bizottságok tagjai számának mégha tározására vonat, kozó alapelveket a nemzeti bizott. Ságokba való választásokról szóló törvény határozza meg. 2. rész. Területi közigazgatási egységek 1. A Csehszlovák Köztársaság területe kerületekre, a kerületek járásokra és a járások községekre oszlanak. A területi körzetek eddigi rendezésén ez a törvény nem változtat. 2. Kerület létesítése vagy megszüntetése, vagy területének lényeges megváltoztatása, Vagy a kerületi nemzeti bizottság székhelyének megváltoztatása csak törvény útján lehetséges. Más módosításokat a kerületek területén a kormány eszközölhet. Kormányrendelettel járásokat lehet alakítani vagy megszüntetni, vagy megváltoztatni területűiket és a járási nemzeti bizottságok székhelyeit. Más változtatásokat a járás területén a kerületi nemzeti bizotságok hajtanak végre. A kerületi nemzeti bizottságok községeket alakíthatnak és szüntethetnek meg és megváltoztathatják határaikat. 3. A járások területének megváltoztatásáról szóló pontok ugyanúgy vonatkoznak azokra a városok ra is, amelyekben városi nemzeti bizottság működik. 3. rész. Prága főváros 5. s. 1. A prágai városi nemzeti bizottság a kerületi nemzeti bizottság szintjén áll. A prágai városkörzetekben a járási nemzeti bizottság színvonalán álló körzeti nemzeti bizottságok működnek. 2. Prága főváros területe önálló területi egység.. 3. Prága főváros területének lényeges megváltoztatása csak törvény útján lehetséges. Más változtatásokat Prága főváros területén csak a kormány eszközölhet. 4. Kormányrendelettel lehet létesíteni, megszüntetni és változtatnia prágai városkörzeteket; más módosításokat ebben a városi nemzeti bizottság eszközöl. 4. rész. Kapcsolat a néppel 6. I. 1. Minden egyes polgárnak joga van indítványaival és panassaival a nemzeti bizottsághoz vagy tagjához, vagy a nemzeti bizottság tanácsá. hoz fordulni és attól bizonyos határidőn belül értesítést kell kapnia ügyének elintézéséről. 2. A nemzeti bizottságok körzetük dolgozóival a legszorosabb kapcsolatban működnek. A nemzeti bizottságok és tagjaik a jelentősebb kérdések megoldásánál és feladataik végzésénél közivetlenül a polgárokhoz fordulnak, nyilvános gyűléseket hívnak össze, megrendezik a példás dolgozók összejöveteleit. A nemzeti bizottságok tanulnak a dolgozók tapasztalataiból, felhasználják és fejlesztik kezdeményezésüket és egyre nagyobb számban bevonják őket a nemzeti bizottságok munkájába. 3. A polgárok elvitathatatlan joga ellenőrizni a nemzeti bizottságok tevékenységét és bírálni munkájukat. A nemzeti bizottságok kötelesek gondosan figyelembe venni ezt a bírálatot és felhasználni tevé kenységiik megjavítására. 4. A nemzeti bizottságok kötele sek számot adni a választóknak tevékpiv^gíikről és rendszeres jelen léseket tenni működésükről. 5. rész. A nemzeti bizottságok feladatai és működése 7. §. 1. A nemzeti bizottságok alapvető feladata a kormány alapvető irányelvei értelmében a városokban és falvakon építeni és megszilárdítani a szocialista rendet, mindenképpen gondoskodni az ember jólétéről. A nemzeti bizottságok mindenekelőtt arról gondoskodnak, hogy a dolgozók mindennapi életszükségleteit a legjobbban és legteljesebben kielégítsék, a nép életfeltételeinek állandó javításával, főleg a lakásviszonyok és az egészségügyi intézmények, valamint az ifjúság iskolai nevelése feltételeinek megjavításával és a dolgozó népet szolgáló összes intézmények tökéletesítésével gondoskodnak a nép kulturális színvonalának emeléséről. (2) E feladat biztosítása a nemzeti bizottságok kötelességévé teszi, hogy a dolgozók tömegedre támaszkodva hatáskörükben megszervezzék és irá nyitsák a gazdasági', kui'turáli s és társadalmi építést, főleg szervezzék és irányítsák, tervezzék és ellenőrizzék a helyi jelentőségű giajzdasá gokat, gondoskodjanak a helyi ter melés állandó javításáról és a köz szolgáltatások biztosításáról, hogy egyre elégedettebb legyen a lakos ság, gondoskodjanak a maguk szakaszán az összeg tartalékok kihasználásáról, főként a felhasználatlan ter melési lehetőségek és nyersanyagfor rások felhasználásáról és biztosítsák a helyi lakosság teljes foglalkozta tottságát, gondoskodjanak a lakosságot szolgáló közintézmények tervszerű karbantartásáról és építéséről, a lakóházak karbantartásáról' és építésé ről, az egészségügyi intézmények szolgálatainak megjavításáról, legyenek jó gazdák, kezdeménye zően biztosítsák helyi forrásokból a feladataik teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket, állítsák össze a költségvetést és őrködjenek gazdasági teljesítése fölött, gondoskodjanak a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztéséről és növeléséről, egyúttal gazdaságilag és szerrezetiiég szilárdítsák meg az egye s földművesszövet kezeteket, se gítsék őket és nyújtsanak segítséget a kis és középparasztnak, gondoskodjanak a lakosság ellátá sáról mindenfajta élelmiszerrel és ipari cikkel, a kereskedelmi hálózat megjavításáról, a mezőgazdasági termékek begyűjtési feladatainak tel jesítéséről a kerületben, gondoskoíjjanak területük gazdasági és kulturális felvirágzásáról és fellendüléséről, biatosítsaniajk kedvező feltételeket, a népgazdaság állami tervének teijesí. tésére, neveljék a polgárokat új munkaviszonyokra és támogassák a szocialista munkaverseny kifejlődé sét, működjenek együtt a központi és egyéb hivatalokkal és szervekkel, váhalatokkal, üzemekkel és szerve, zetekkel és segítsék őket feladataik teljesítésében, vegyék ki részüket a békés alkotó munka védelméből a külső és belső eliemséggel szembein, tartsák be lelkiismeretesen a törvényeket és neveljék a polgárokat a törvényes rend tiszteletének szellemében, védjék a szocialista tulajdont és késztessék a polgárokat a nemzeti tulajdon kímélésére é s a vele való lelkiismeretes bánásmódra. (3) A nemzeti bizottságok üléseiken megtárgyalják az összes komoly helyi és országo s jelentőségű kérdéseket, főként a kormányhatározatokat, tanácsuk, albizottságaik és tag iáik jelentései alapján értékelik az elért eredményeket, irányítják és el lenőrzik végrehajtó szerveik, tagjaik, albizottságaik és az alsóbbfokú nemzeti bizottságok működését (41 A nemzeti bizottságok figyelemmel kísérik az állami igazgatás és más szervek tevékenységét területű kön., értékelik teljesítik e és hogyan feladataikat és megkönnyítik feladataik teljesítését. 8. § (1) A nemzeti bizottságok rendszeresen tartanak üléseket és pedig a következőképpen: a prágai városi nemzeti bizottság és a kerüieti nemzeti bizottságok évente legalább négyszer, a járási és városi nemzeti bizottságok, vaiiamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok évente legalább hatszor, a körzeti és helyi nemzeti bizottságok havonta legalább egyszer. (2) A nemzeti bizottság tagjai leg. alább egy negyedrészének vagy egyes áliandó albizottságaiknak vagy a felsőbb nemzeti bizottságnak, vagy tanácsámak óhajára és amennyiben a prágai városi nemzeti bizottságról és a kerületi nemzeti bizottságokról van szó, a kormány óhajára össze kell hívni a nemzeti bizottság rendkívüli ülését. (3) A nemzeti bizottság ülését a tanács határozata alapján az elnök hívja össze. A tanács előkészíti a nemzeti bizottság tárgyalását; A nemzeti bizottságok ülései elvileg nyilvánosak. (4) A nemzeti bizottság köteiezö érvényű határozatot hozhat, ha tagjaiinak többsége jelen van; a határozat érvényességéhez a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges. 9. § (1) A nemzeti bizottság ülésének hatáskörébe tartozik; a) megválasztani és visszahívni a nemzeti bizottság végrehajtó szerveit, főként az elnököt és tanácsot ég kijelölni az előadó osztályok és közigazgatási osztályok vezetőit, b) megválasztani és visszahívni az állandó albizottságok tagjait, felül vizsgálni működésüket és a nemzeti bizottság tagjainak működését, c) jóváhagyni a nemzeti bizottság költségvetését és könyvviteli kimutatásait, d) megtárgyalni azoka^ a további intézkedéseket, amelyekről küí'ön elő írások szerint vagy a felsőbb szervek határozatai alapján a nemzeti bizottságnak határozatot kell hoz. nia, é) általánosan kötelező rendeleteket kiadni és jóváhagyni a nemzeti bizottság tanácsa által sürgős és ha. íaszthatatlan esetekben kiadott rendeleteket. 10. § Az alsóbbfokú nemzeti bizottságot a felsőbbfokú nemzeti bizottság, a prágai városi nemzeti bizottságot és a kerületi nemzeti bizottságokat közveWenül a kormány irányítja. A nem zeti bizottságok tevékenységükért felelnek az őket irányító szerveknek és e szervek, valamint a felső szer. vek határozatai számukra kötelezők. Ezeknek a szerveknek joguk van az áltaVuk irányított nemzeti biaottsá gok határozatait és intézkedéseit is felülvizsgálni, módosíthatják őket, vagy érvényteleníthetik. A felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsának joga van megszüntetni az alsóbbfokú nemzeti bizottság határozatának ér. vényét. 11. § (1) A nemzeti bizottságok, aroeny. nyiben ez feladataik teljesítéséhez szükséges, általánosan kötelező ren deieteket adhatnak ki. A nemzeti bizottságok általánosan kötelező rendeleteinek nem szabad ellentétben állniok a törvényekkel és a felsőbbfokú nemzeti bizottságok vagy a kormány által kiadott előírásokkal vagy a törvénynek vagy a kormány határozatának végrehajtására a minisztériumok, vagy más központi hivatalok által kiadott előírásokkal. (2) A nemzeti bizottság általáno san kötelező rendeletei)- az elnök és a titkár írjia aiá. E rendeletek csak akkor hirdethetők ki, ha a felsőbb fokú nemzeti bizottság vagy tanácsa jóváhagyja őket; ha pedig a prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok rendeleteiről van szó, ezeket a kormány hagyja i óvá. (3) Az általánosan kötelező rendeletek' a kihirdetésüktől számított 15. napon belül lépnek hatályba, azokat a rendeleteket kivéve, amelyeknek hatálybalépését későbbi időpontra határoz ták meg és hatálybalépésüktől számi tott két évig vannak érvényben, ha csak nincs bennük rövidebb érvényes, ségi idő megszabva. (4) Szükséges és halaszthatatlan esetekben a felsőbb szerv beleegyezésével a második bekezdés alapján a nemzeti bizottság tanácsa i s kiadhat általánosan kőtelező rendeleteket. Ha a nemzeti bizottság legközelebbi ülésén nem hagyja jóvá ezt a rendeletet, érvényét veszti. 5. Azokhoz a rendeletekhez, amelyeknek kiadására külön törvény vagy kormányrendelet hatalmazta fel a nemzeti bizottságot, (az alkotmány 3. cikkelyének J)0. §-a) nem kell a második bekezdés szerinti jóváhagyás és hatálybalépnek kihirdetésük napjával. 6. rész' A nemzeti bizottság állandó bizottságai 12. § 1. Minden egyes _ nemzeti bizottság első ülésén állandó albizottságokat választ, megválasztja elnökeit és titkárait. Az állandó albizottságokba rendszerint a nemzeti bizottság tagjait választják. 2 Az állandó albizottságok a nemzeti bizottság munkaszervei. Tagjaiknak a lakosság körében végzett munkáját arra használják fel, hogy a mindennapi tapasztalatok alapján felülvizsgálják a nemzeti bizottságnak és végrehajtó szereinek működését és kidolgozzák Azokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti bizottság ülésén meg kell tárgyalni. Az állandó albizottságok saját kezdeményező javaslatot tesznek a nemzeti bizottságnak, kifejezik véleményüket azokról a javaslatokról, amelyeket a tanács és más szervek a nemzeti bizottságnak előterjesztenek és teljesítik a nemzeti bizottság által rájuk ruházott további feladatokat. # 3. Az albizottság munkája elvégzésére munkatársak testületét alakítja meg, amely az albizottság működési szakaszán tevékenykedő jól bevált dolgozókból és szakemberekből áll. 4. Az állandó albizottságok rendszerint a nemzeti bizottság egész választási időszakán át működnek. 5. Az állandó albizottságoknak nincs döntési joguk. 7. rész A nemzeti bizottságok tagjainak jogai és kötelességei 13 § 1. A nemzeti bizottság tagja körzete választóinak képviselője a nemzeti bizottságban. 2. Köteles ezért állandó kapcsolatban állni választóival, figyelmesen meghallgatni kívánságaikat és panaszaikat, a körükben végzett munkában szerzett tapasztalatait és ismereteit érvényesíteni a nemzeti bizottságban és albizottságaiban. Arra kell irányítani választóit, hogy a népi demokratikus állam öntudatos polgárai legyenek és ezért példát kell nekik mutatnia állampolgári életében és munkahelyén. 3. A nemzeti bizottság tagja megismerteti választóival a kormányhatározatokat, a nemzeti bizottság feladatait és azokat a határozatokat, amelyeket a nemzeti bizottság e feladatok teljesítésére hozott. Megnyeri a polgárokat a leghatékonyabb együttműködésre a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében. 4. Minden polgár és a dolgozók minden egyes szervezete támogatja a nemzeti bizottság tagját működésében és segíti őt feladatainak teljesítésében. A nemzeti bizottság tagjai munkájukkal, személyes példával és főleg gondoskodással a dolgozók életszükségleteiről erősítik választóik bizalmát, rendszeres beszélgetéseket rendeznek a választókkal, amelyekben számot adnak működésűkről és lehetővé teszik, hogy választóik kifejezzék véleményüket munkájukról és az egész nemzeti bizottság munkájáról. 14. § A nemzeti bizottság tagjainak, mint a dolgozó nép választott képviselőinek. ioguk van =t tanács tagjaihoz, 'a? előadói közigazgatási osztályok vezetőihez működésükkel összefüggő kérdéseket intézni. Ezek 14 napon belül kötelesek választ, adni a kérdésekre. \ 15. § 1. A nemzeti bizottság tagja köteles részt venni a nemzeti bizottság ülésén és teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket a nemzeti bizottságtól kapott, főleg lelkiismeretesen betölteni a tanácsban és az állandó albizottságokban funkcióit, amelyekkel a nemzeti bizottság öt megbízta. 2. A nemzeti bizottság tagjának tisztsége tiszteletbeli. A nemzeti bizottság tagjait azonban biztosítják arról, hogy funkciójukat anélkül láthassák el, hogy ez munkakeresetük rovására menne és a tisztségük betöltésével járó hárminemü tényleges költségüket fedezik 3. A nemzeti bizottság tagsági kötelességek teljesítése nem vezethet a munkaviszonyból eredő jogok és igények megrövidítéséhez. 8. rész Végrehajtó szervek A nemzeti bizottság tanácsa ' 16. § 1. A nemzeti bizottság tagjainak köréből tanácsot választ, amely a nemzeti bizottság elnökéből, helyetteseiből. a titkárból és a többi tagokból áll. 2. A nemzeti bizottság tanácsát és ennek egyes tagjait bármikor visszahívhatja tisztségükből. 17. I 1. A tanács biztosítja és szervezi a nemzeti bizottság feladatainak teljesítését, végrehajtja határozatait, irányítja és ellenőrzi az előadói és közigazgatási osztályok munkáját, ellenőrzi az alsóbbfokú nemzeti bizottságok munkáját és segíti őket. 2. A tanács dönt és általános intézkedéseket foganatosít. Egyes esetekben intézkedik a törvények és más jogi előírások alapján nemzeti bizottságának, a felsőbbfokú nemzeti bizottságnak és tanácsainak és a kormánynak irányelvei értelmében is. 3. A tanács főleg azzal szervezi a dolgozók részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, hogy elősegíti a polgárok aktív részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, a bizalmiak testületében és biztosítja ennek a testületnek működését. 18. §. A kerületi, járási és városi nemzeti bizottságok és a prágai körzeti nemzeti bizottságok tan-csaik objektív szerveiként tervbizottságokat létesítenek. 19- §1. A nemzeti bizottság elnöke vezeti a nemzeti bizottság ülését, képviseli a nemzeti bizottságot, amennyiben a tanács határozata szerint a tanácsnak nem más tagját bízták meg a nemzeti bizottság képviseletével, a titkárral együtt aláírja a nemzeti bizottság rendeleteit és más határozatait, valamint harmadik személlyel szemben való kötelezettségeiről szóló okmányokat. Biztosítja a tanács rendes működését, nevezetesen összehívja és vezeti gyűléseit és biztosítja határozataik teljesítését, hacsak nem bíztak meg ezzel más szervet. 2. A nemzeti bizottság elnökének helyettesei helyettesitik az elnököt és segítik tisztsége betörésében. A prágai városi nemzeti bizottság elnökének és a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek három helyettesük van. A járási és a többi városi nemzeti bizottságok etnökeinek és a prágai körzeti nemzeti bizottságok elnökeinek két helyettesük van. A 2000 lakoson felülj községek (körzetek) helyi nemzeti bizottságai elnökeinek és a 2000 lakoson felüli városkörzetek körzeti nemzeti bizottságai elnökeinek egy helyettesük van A többi községekben és körzetekben nincs helyettesük a nemzeti bizottságok elnökeinek és szükség szerint a tanácsnak erre kijelölt tagja helyettesíti őket.