Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-08 / 6. szám, péntek

UJSZ0 1954. január 8. Ch. Bohlen, amerikai nagykövet meglátogatta V. M. Molo-tovot 1953. december 31-én Ch. Bohlen úr. az USA nagykövete meglátogat­ta V. M. Molobovot, a Szovjetunió külügyminiszterét és bejelentette, hogy a szovjet kormány december 21 i (Eisenhowernek, az USA elnö­kének december 8 i beszédével kap­csolatos) nyilatkozatával összefüg­gésben, amelyben készségüket nyilvá di°- Bilimben a z említett konferen­cia fol>' amá n­Januái' ® an v- M- Molotov fogad­ta Ch. Bi >hlen ura t- és bejelentette, hogy a . szo v'j et kormány megtár­gyalta az USA kormányának az atomenergia kérdéséről szóló, a jövő tárgyalásokkal kapcsolatos eljárási kérdésekre. mégý ed iô a tárgyalás nítjšlk, hogy részt vegyenek az atom- j idejére, helyére é<í módjára tett energia kérdéséről szóló tárgyalá.so- 1 javaslatát. kon, az USA kormánya szeretne véle. j A szovjet kormány egPÚgy mint ményt cseréim e tárgyalásokkal kap- : az USA kormánya kívánatosnak osolatos eljárási kérdésekről, még- 1 tartja az említett kérdések jpegtéir pedig a tárgyalások idejének, helyé- gyalását és egyedért azzal, hogy az MÁRTON ELINDUL Egri Viktor regénytrilógiájának első kötete nek és módjának Kérdéséről- Ch, Bohlen úr hozzátette, hogy az ilyen véleménycserére a z USA állami de. partementje és a washingtoni szovjet nagykövet, vagypedig az ENSz-beli szovjet küldött között kerülhetne sor a négyhataiöm külügyminisztereinek berlini konferenciája előtt, vagype cüőaetes tárgyalásokat Wasfaingt 01 1­ban megkezdjék. A szovjet kormány feJh<atalí na zza G. N. Zarubint, a Szovjetunió USA­beli nagykövetét, hogy részt vegyen e tárgyalásokon, Ch. Bohlen úr meg­ígérte, hogy az UBA kormányával közli a szovjet korm&nv válaszát. V A nyugatnémet polgárok ezrei kéltek menedékjogot az NDK-ban A MDK kormánya új politikai irányvonalának kihirdetése óta szüntelenül emelkedik azoknak a nyugatnémet, illetve nagyberlini polgároknak száma, ak»; a Német Demokratikus Köztársaság szervei­től menedékjogot kémek. Mult év júliusától novemberig ilyen módon 5728 személy költözött át az NDK területére. Ezek az em­berek, akik elmenekültek Adenauer rendszere elöl, az NDK-ban az ál­lami szervek támogatásával új megélhetést találtak. Sokan közü­lük rövid idő alatt olyan helyzet­be kerültek, amelyről azelőtt nem is álmodhattak. tgy például Kurt Krüger volt nyugatberlíni munkanélküli, aki át­telepedett a NDK-ba. a Nyugaton átélt nyomorúságos életéről a kö vetkezőket mondotta: »Az utóbb­évek folyamán a leghosszabb idő, amikor megszakítás nélkül dolgoz­hattam. hat hét volt. Az a munka nélküli segély, amelyet kaptam, csak arra volt elég, hogy a kira­katok előtt üres gyomor ra l járká­jak Egyetlen meleg kaba'tómat zá logházba kellett adnom. A z embert egyenesen öngyilkosságba h'"ergetik ott, vagy pedig bűntettek elköve­tésére kényszerítik. :< Kurt Krügernak ma jő állaga van a chotebuzi villanymüvekné'l­Kurt Knabe, felsőfalcki fiatal kr>­müves a NDK-ba települt át, hogy kitanulhassa az építészetet. ^ müncheni állami építésziskolái.', ahol eredetileg tanult, mint mun­kás fia nem kapott ösztöndíjat és mellékes foglalkozássál sem tudott eleget keresni tanulmányaira. Ami­kor látogatóban járt rokonainál az NDK-ban. elsőízben hallott \azokról a nagy vívmányokról, amelyekben •na a NDK diákjai részesülnék Ma elmondta, hogy milyen í ó echnika; előadó; állást kapott a VDK államosított építkezési válla­latában és a jövő terveiről beszélt. Tovább folytatja tanulmányait táv­tanulás utján, hogy később az épí­tészeti főiskolán tanulhasson. Az amerikai sajtó az USA Kína iránti politikájáról Néhány amerikai sajtószerv az utóbbi időben az USA Kínai Nép­köztársaság-ellenes politikájának felülvizsgálásával foglalkozik. Drummond, a New York Herald Tribúne című lap washingtoni tu­dósítója megállapítja, hogy az USA állami depart mentje számos ma­gasrangú képviselőjének nézete sze­rint italán nincs messze az idő. amikor az USA helyénvalónak fog­ja tartani a kommunista Kína el­ismerését és az ENSz-be való fel­vételének jóváhagyását.« Jóllehet még nem fogadták el azt a határozatot, hogy az USA elis­merje a kommunista Kínát, — ír­ja Drummond — de arra a követ­keztetésre jutottak: országunk szá mára nagyon esztelen dolog volna, ha a közvéleménybe olyan ellenke­zést oltanának be a vörös Kína el­ismerése és az ENSz-be való felvé­tele ellen, hogy azutá' nem volna lehetséges alkalmazkodri az új kö­rülményekhez. Drummond szavai szerint hiva talo s személyiségek, amelyek ezzel kapcsolatban vizsgálják a Kínai Népköztársaság rendszerének szi lárdságát. úgy vélik, hogy »e rend szer ellenőrzése alatt áll az egész ••kontinentális Kína« és hogy be­lülről jövő hathatós ellenállásról szó sem lehet.« Mellel, % a »Star« című washing­toni lap hírmagyarázója, azt írja. hogy Eisenhower kormányának autoritatív tagjai« »utalásokat tesznek® hivatalos beszédeikben a Kínával való diplomáciai kapcsola­tok felvételére és az ENSz-be va ló felvételének előnyösségére és »erröl nyíltan suttognak«. Két kuomintang repülő a Kínai Népköztársaságba repült Amint az Új Kína sajtóiroda jelen. i lenül felelősek a fegyverzetek terve­tette december 18 án egy AT-6-os iskolarepülőgépen Taivan ból a kínai szárazföldre repült a kuomintang légierő két tagja. A repülőgépet Tao Tai, a csankaisek-féle repülő­tiszti iskola kadettje vezette, és vele együtt utazott Csin Pao Csun. rádió, mechanikus is. Mindkettőt 1949-ben kényszerítet ték a kuomintangisták, hogy Taivan. ra menjenek. Leszállásuk után a két repülő ki jelentette, hogy Taivan ma a való ságban amerikai gyarmat, és ugró deszka a Kína és Ázsia elleni agresz­szió számára. A Taivanon működő amerikai katonai tanácsiadé csoport az igazi ura a csankaisek-klikknek Minden katonai aiakulatban és min den 'ámaszponton vannak meghatal. mazottai e csoportnak, akik közvet zéséért és kezeléséért, a csankaisek. bandák kiképzéséért és a hadművele­tekért. Ez a csapóit tervezte és irányítót _ ta a csankaisek bandák támadását Tunsan szigete ellen mult év júliusá­ban. Az iráni külügyminiszter nyüatkozata Airumt a „New York Times" című lap teheráni tudósítója jelenti Ente­zam, iráni külügyminiszter kijelen­tette. hogy Irán kész az Angol Iráni Kőolajtársaságnak t elje<s kárpótlást, fizetni az államosításért. A tudósító hangsúlyozza hogy az angol diplomaták ezt a nyilatkoza tot örömmel üdvözölték. Egri Viktornak a Csehszlovákiai Ma gyar Könyvkiadónál megjelent müve a „Márton elindul" a jelen évszázad el-sö negyedében játszó életrajzi re­gény. Hősével, mint kemény munkára fogott árva béresgyerekke! ismerke dünk meg egy csallóközi faluban és az időrend fonalán követjük életút ját. Mennyi hínár, buktató, örvény aka­dályozza haladását és boldogulását Megkésett és röv.d ideig tartó isko­lázása a vakhitre és szo'galelküségre nevelő klerikalizmus veszedelmét je­lenti, inaskodása egy harangöntőnél az elkispo'gáriasodás mgoványáva] fe nyegeti. munkaválla'ása gyárban vé­dekezést tesz szükségessé a szociál­demokrácia fertőző hatása, az első Vi­lágháború frontélmén.ye a nacionalista elvakultság és elvadu'tság ellen. A kötet első részének utolsó négy feje zete komor címeket visel: Téboly. Sötétség. Összeomlás Véres kenyér. Ez a négy összefoglaló megjelölés mu tatja azt a szakadékot, melynek pe­remére került Márton, s már-már elnyeléssel fenyegette őt Az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaságban küzde'mes évek várnak még rá, de 5 húszas évek dereka táján már eléli a benne élő ösztönös lázadó feltisz­tu'ását, a lenin.zmus világnézetét és alkotómüvét megértő, a pártban har­cos irányítót és erkölcsi otthont ta­lá'ó kommunistává A „Márton el.ndul" nemcsak a re­gény főalakiának. hanem történelmi fordulópontra jutott társadalmunknak valamint a csehszlovákiai magyar iro­dalomnak indu !ását is jelenti, a szo­cializmusnak fokozódó jólétet terem­tő világa felé és a kulturális szabad k.bontakozást meghozó úton. Amit Egri Viktor Mártanának mély­ről indulása, sívái tájakon átvergö­dése je'ent, ami az ő törhetetlensé­gtben és el nem "átólható felemelke­désében testesül meg. abból világos­ság árad a mi mai társadalmi létünk kialaku'ására. értelmére, tengelyére és problémáira Ezért kellett Egrinek ezt a regényt megírna. Hogy ö bi­zonyos életkort elérve a maga nem­zedékének osztályural'im és két világ­háború álta' keserített tapasztalatai! és a dicsőséges proletárforrada'mak felemelő élményét meg akarja örö­kíteni. ez érthető, de csak mint egyé­jni, szubjektív indítóok jöhet számba Ha a regény utószavában azt olvas­I isuk. hogy az ötvened ik életéven túl ­l'utott író szükségét érzi önmagáról v-'a'lania és életútjáról beszámolnia hozzátehetjük, hogy ez a v.sszatekin­tét> a közvetlenül mögöttünk lévő ótvsp évre. szóval a közelmúltra — életkorra való tekintet nélkül — mind­azoknak együttes szükséglete, akik a szocializmus építésében részt veszünk A szocialista „má"-hoz. ennek ered­ményeihez s a benne rejlő nagyszerű lehetőségekhez akkor vagyunk méltó­ak. ha ismerjük a s/olgaság tegnap­ját, melynek bilincseit szét kel'ett tern.. hogy valósággá váljon az em­berhez méltó felszabadultság. Szóval Egri Viktor regénye a szo ciálizmus építésén odaadással mun­kálkodó magyar dolgozók s általában a magyar olvasók számára múltjuk­ról. a maguk mögött hagyott társa­dalmi körülményekről adott tájékoz­tatással olyan szolgálatot tesz, mint az autók szélvédő üvegének rámá­jára szerelt széles látóterű finom tü­kör, melyből megfigyelhető hogy mi mellett haladt el a gép s ezzel a biz­tonságos haladásnak nem csekély­mértékben segítségére van- Egri ki­váló gondossággal csiszolt tükrében t.sztán. színesen és változatosan raj­zolódnak elénk jellegzetes tények az első köztársaság létrejötte körüli évek társadalmából, továbbá egyéni arcélek és sorsok, melyeket a fejlődés osztály­harcok során kibontakozó dialektikája a akit és irányit. A „Márton elindul'' leköti olvasó­ját eszmei tartalmáva 1 meseszövésé­vel. jel'emábrázo'ásáva! és nyelvével egyaránt Az eszmei tartalom egy dolgozó küzdelmes életének feltisz­tulása a szocia'.sta ön tudatosodás s az erkölcsi és érteim: feleme'kedés de­üzem vasesztergályosa, huszonhatodé esztendejében jár, a naptári év 1923. a burzsoázia osztályd.ktaturát gya­korol és élvez: a kapitalista konjunk­túrát. Az üzem vezérigazgatójának feltűnik az öntudatos kommunistaként ismert kiváló dolgozó s mint hivatal­nokot akarja foglalkoztatni azzal a célzattal, hogy elidegenítse osztályá­tól és k.vételes képességeit a kapi­talizmus szolgalatába szegődtesse. Bá­lint azonban megközelíthetetlen, a fel­kínált hatáskört és anyagi e'őnyeít elutasítja. Az élet érlelte ilyenne azóta, hogy tízéves korában figyel­messé lesz rá. a ,ánosházi major istállójában robotoló árva gyerekre, apja, a „méltóságos" földesúr. Már­ton anyja. Bálint Kata, szlovák anya leánya volt, a jánosházi kastélyban mint cseléd szo'gált, gyermekének megszületése után nemsokkal szol­gálat közben baleset áldozata lett T.zennégyéves koráig árvaházban gon­doztatja és iskoláztatja Bálintot az apja, ennek hirtelen halála után nincs, aki taníttatásának költségét fedezze Inaskodik egy harangöntőnél, felsza­badulása után gazdája és ennek fe­esége fogadott fiukként maguk mel­lett szeretnék tartani, de ő nem akar bennrekedni a korlátolt horizontú kis­polgári környezetben, megy máshová dolgozn., egy gyárban kitanulja a vasesztergál yosságot. Az első világháborúban megsebesül a? orosz fronton, majd a Doberdón A monarchia szétesése 1918 őszén Bécsben találja, ahol mint rokkant egy hadiüzemben dolgozott. A leszerelés után munkané'küliség és nyomor vár rá, majdnem rablást követ el, ma.jd 1919 elején egy vág­menti kis városban egy özvegy kocs­márosnéval való ismeretsége kispol­gári kitartottságba való süllyedéssel fenyegeti K.ragadja magát ebből a vesszedelemből is s eljut dolgozó pa­rasztok körébe a Krizsán-családhoz, egy vágvidéki faluban. Következik akalmazása .dején, a fronton, hadi­kórházban különböző munkásokkal kerül kapcsolatba s az érintkezés folyamán megmutatkozik állásfogla­lása a dolgozókat érintő é'etfontossági'! kérdésekben, fokozódik tisztánlátása. Ébresztő hatással van rá Takács, a szocialista harangöntősegéd, majd gyá­ri alkalmazása alatt Süttő, aki elviszi a szakszervezetbe, de legfőképpen Galkó, a szlováy ácssegéd Ez beszél Márton­nak arról. Hogy a dolgozóknak fegy­vereiket a háL/irú előidézői ellen keli fordítaniok s hog v mj a különbség az impería'ista ratMháború és az igazságos háború között. Bálint Márton élettörténetévé] kap­cso'atban megismerkedünk a nagyipa­ri munkások, a falusi dolgozó paraszt­ság, a jómódú burzsoázia, a szegény kispolgárság életkörülményeivel. Ezek­nek rajza mind, g érdekes és eleven, de helyenként valahogy elnye'i a re­gény főszereplőjének alakját. Például a harangöntő műhelyének és család', körülményeinek rajza kívá'óan szem­léletes, de Márton fejlődésére nínes olyan objektív jelentősége, mint amennyire a Tischler-ház a fiatal­ember emlékezéseiben visszatér és szerepel. Márton alakja Egrit nem most foglalkoztatja először, s ezzel függhet össze itt-ott naturalista ábrázolásmód és öncélúnak látszó psz.hologizálás feHűnése,, ami mintha maradvány lenne írói fejlődésének ma már tel­jesen meghaladott előző fókáról Hang­súlyozni kel! azonban, hogy nyelve és előadása mindig vonzó és tapin­tatos, még akkor is. amikor nyers fiziológiai tényekről, vagy az ösztön­élet eltorzulásáról esik szó. A regény egyik legszebb fejezete Márton időzése 1919-ben Krizsánék­nál, a Vágvidék egyik falujában. A szlovák do'gozó földműves munkájá­nak és családi életének képe finom vonásokkal van megörökítve s pasz­tellszerű enyhe színekkel teszi azt munkavál'alás Morvaországban, maid teljessé a dolgozókra jellemző népközi Szlovákiában, rövid katonai szolgálat testvéries elfogulatlanság. Mennv.re Prágában, a gyári munkás életének más ez mint a burzsoázia által szi­ki próbálása Párizsban s végül v.ssza­térés régebbi munkahelyére, ahol in­kább dolgozik a vasesztergályos mun­kapadjánál. mint osztályának hűtlen fiaként hivatalnoki sorban. Bár az elbeszélés időrendben halad soha nem egyhangú, se nem fárasz­tó. Egri kiválóan ért ahhoz, hogy mondán,valóját könnyeddé tegye Nem merül hosszas fejtegető, leíró vagy magyarázó részletekbe, különösen si­kerül neki a párbeszédes forma hntásos alkalmazása Színpadi író létére el­beszélő műben is alkalmazni tudja tarta'mas párbeszédekben érvénye­sülő művészi és nyelvi ökonómiát. Ez annál nagyobb érdem, mert Már­ton élete összeszövődik a munkásosz­tály harcainak alakulásával s köztár­saságunk társadalomtörténetéve! az 1910. és 1923. közötti mozgalmas években Ilyen téma bevonása a re­geny keretébe legkönnyebben idéz elő rácsusszamlást a sematizmus lejtőjére azonban ezt a veszélyt Egri teljesen elkerüli. . ami a művészi formaadó készségnek igazi próbája. Ami a regény jellemeit és jellem­zési techn.káját illeti, a főalakot, Bá­lint Mártont szocialista erkölcsi és ér­telmi mivoltában akkor ismerjük meg amikor a harangöntő műhelyben, gyári tott összeférhetetlen nacionalizmus. „Márton elindul" egy több kötetes tervezett regényciklus első része s a Csehszlovákiai magyar dolgozok iro­dalmi termelésének mérlegét nemcsak egy ilyen arányú koncepció feltűnése tünteti fel kedvezőnek, hanem az is. hogy hozzá az anyagot az itteni éle* szolgáltatja. A megjelent első kötet kapcsán számos kritikai szempont vethető fel, így pld. helyes volt-e Bálint életútját a földesúri származás terhével meg­nehezíteni. nem túl lassú-e a főhős haladása, nincs-e benne mértéken túli passzivitás és érzelmi tú'tengés. a női jellemek ábrázolásában nincs-e egy­oldalúság. A mű értékét a belőle meríthető diszkusz.ós ösztönzések csak fokoz­hatják. Azt hiszük. hogy Egrinek a nagy regény területén tett első lé­pésével nyert ügye van. hírnevét a , Márton elindul" komoly sikerre! fog­ja növelni s olvasó.nak táborában a magyar dolgozók mellett ott lesznek republikánk többi nemzetének közős szocialista törekvéseink művészi tük­röztetése iránt érdeklődő képviselői is. SAS ANDOR. 4 sninai Vihorlát-üzem dolgozói már az év első napjaiban 100 O /c-on felül teljesítik feladataikat A sninai Vihorlát-üzern dolgo zói nagy lendülettel kezdték meg az 1954. év feladatainak teljesíté­sét és több dolgozó már az első három nap folyamán 100 száza lékon felül teljesítette tervét. A 304-es részleg, amelynek Ján Pecit a vezetője, az első három nap fo rűjében Bálint Márton eseményekben lyamán 193 százalékra teljesítette és fordulatokban gazdag élettörténe- tervfeladatait. A részleg legjobb tének szintere a csa'lóközi Jánosháza Nagyszombat Pest. az orosz és a/ olasz front =)•' első világháborúban a Vágvölgvf Zsolna. Morvaország Pr ága Bécs Párizs A. regény utolsr dolgozói közé tartoznak Ján Se­manco. Ján Suchý és Pavol Basa raba Normájukat 260 százalékra teljesítették. Jozef Alusik, Vasil Dem.ian Micha! Gazda és többen fejezetében Bálint Márton egy nag> - í mások a Timko Árpád munkacso­port tagjai közül az első három nap folyamán 220 százalékra tel­jesítették a tervet. Az üzemben az új év megkez­désekor kiterjesztették a május elsejére tett kötelezettségvállalások mozgalmát, amely főleg a selejt­százalék csökkentésére, a terv tel­jesítésére, a munkaeszközök kar­bantartására vonatkozik. Az érté­kes kötelezettségvállalást tevők kö­zé tartozik Gazda Mihály, aki a munka ünnepének tiszteletére vál­lalta. hogy normáját állandóan 150 százalékon felül fogja teljesíteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom