Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-06 / 4. szám, szerda

1954. január 6. III G. M, Malenkov elvtárs válaszainak %fs«*zhangja G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Kingsburry Smith „Az In- ternational News Service'' amerikai ügynökség európai főigazgatója kérdéseire adott válaszai felkeltettek a világközvélemény figyelmét. A külfö'.di sajtó és rádió e válaszokká

1. behatóan 'foglalkozott. Számos újság és rádióhírmagyarázó beismeri, hogy G. M. Malenkov nyilatkozata kedvez'; visszhangot keltett különböző körűkben. Amint a „Francé Presse" ügynökség Washingtonból jelenti, „Malenkov nyilatkozatát Washingtonban érdeklődéssel fogadták ... rámutatnak arra, hogy Malenkovnak az amerikai népre vonatkozó szavai rendkívül szívé'yesek." • A „Daily Mlrror" cimü amerikai lap rámutat G. M. Malenkov vá'aszainak békeszerető és kedvező hangjára. A diplomaták szavai szerint — írja a lap — Malenkov üzenete, amelyben minden jót kíván az amerikai népnek az újév alka'mából, figyelemre méltó szívélyes hangja miatt." Azonban néhány más amerikai lap, amelyek az USA azon köreinek állásfoglalását fejezik ki, amelyeknek nem áll érdekükben a nemzetközi feszültség enyhítése, hirmagyaráziatiban igyekszik rontani azt a hangulatot, amelyet G. M. Malenkov elvtárs válaszai keltettek az amerikai nép széles köreiben. A „New York HeraM Tribúne" londoni tudósítójának cikkében igyekszik bizonyítani, hogy a szovjet lapok és rádió G. M. Ma'enkovnak Kingsburry Smith kérdéseire adott válaszaitól eltérően s>Amerikaellenes propagandakampányt fo!ytatnak«." A newyorki rádió hírei szerint az állami departament képviselője G. M. Malenkov válaszaival kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Á.lamok „üdvözlik a Malenkov miniszterelnök által kifejezett óhajt, hogy a nemzetközi kapcsolatok megjavítására törekedjenek''. Figyelemreméltó azonban az a szívósság, amellyel az állami de- partement képviselője azt az e'.csé peit állítást isméte geti, amely sze rint a nemzetköz; feszültség enyhítése csupán a Szovjetuniótól függ. A külföldi sajtó kommentárjaiban külön helyet foglal el G. M. Malenkovnak azon legfontosabb lépésről tett kijelentése, amelyet az 1954es évben meg lehetne tenni az egész világ békéjének érdekében. A „Francé Soir" című lap szerint annak alapján, hogy Malenkov milyen sürgetően hangsúlyozza az atomfegyverek kérdését, feltételezhető, hegy az 1954-es évben fokozódik a szovjet törekvés nemcsak az atomiegyevrek kérdésében való meg. egyezés elérésére, hanem az általános leszerelés terén való megegyezésre is." A ,.New York Times" vasárnapi számában azt írja, hogy G. M. Malenkov vá'ászai 1953 márciusi „békenyilaitka^után alapú" mak. Az atomenergia kérdésében tett új szovjet javaslattal kapcsolatban a lap azt írja, hogy: „A szovjetek ... e'ső lépésként nemzetközi kötelezettséget javasolnak az atomfegy. verek nem alkalmazására." A lap beismeri, hogy a nyugati hírmagyarázók „igyekeznek Malenkov nyi atkozatát olyan jelként magyarázni, hogy Oroszország kész ki. jutni a régi atoimzsáku+cából'', de szembehelyezkednek azzal a szovjet javaslattal, hogy az államok lemondjanak az atom. és hidrogénfegyverek és más tömegpusztító fegyverek alkalmazásáról és kijeIontik, hogy „az a kötelezettség, hogy nem használnak atomfegyvert, komoly akadállyá válhatna a Nyugat védelmi terveiben. Atomfegyver nélkül a Nyugat sokkal roszszabb helyzetbe ke: ülne a katonai orők szempontjából és ezéirt a hírmagyarázók arra a nézetre hajlanak. hogy ne-m lesz lehetséges az Egyesült Államokat rábeszélni, hogy kötelezettséget írjanak alá e fegyver nem alkalmazására. A „Glabe and Mail" című kanadai lap G. M. Malenkov elvtárs válaszainak szentelt vezércikkében szintén azzal a divatos állítással foglalkozik, amely szerint az atomfegyverek e'tiltásáról szóló nemzetközi megegyezés a „mostani időszakban az Egyesült Államokat és ezáltal nyugati szövetségeseit is nyilvánvalóan előnytelen helyzetbe hozná". A lap azonban kénytelen beismerni ezen állítás tarthatatlanságát, amikor rámutat, hogy G. M. Malenkovnak az atonifegyverek eltiltá. sára és ezzel egyidejűleg a többi fegyverfajták korlátozására tett javaslata „ ... a nyugati hatalmak számára nem nélkülöz minden vonzóerőt". Némely amerikai lapnak azt az igyekezetét, hogy csökkentsék Malenkov válaszainak jelentőségét és hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a béke és a nemzetek biztonsaga megszi'árditására irányuló konkrét szovjet javaslatokról, nem osztja a nyugateurópai burzsoasajtó, főleg a francia sajtó számos szervé. A francia sajtó G. M. Malenkov elvtárs válaszaival foglalkozva hangsúlyozza, hogy az 1954-es év a nemzetközi feszültség további enyhítésének kedvező feltételei között kezdődik. „Malenkov szavait, amelyeket nem egészen egy hónappal a »négyek« konferenciája előtt mondott, mindjárt azutáh, hogy Moszkva beleegyezett az atombombákról való washingtoni tárgyalások megkezdé. sébe, gondosan meg kell vizsgálni," — írja a „Párisién Liberté" című lap. „1954. január 1. különbözik-e valamibon a többi évek január elsejétől" — kérdezi a „Paris Press Intranslgeant" című lap. „Igen — mégpedig a javára különbözik! Számoa év után első ízben a legkedvezőbb elö'eltótelek mutatkoznak a béke helyreállítására és első ízben mutatkozik az a nyilvánvaló remény, hegy az 1954-es év új háború utáni időszakban az egész világ békéje idősaakána'k kezdetét jelentheti... „Rendkívüli érdeklődéssel kell meTákipítani — írja a ..Fismo.-ila" c. lap — hogy a szovjet államfér. fi véleménye szerint meg vannak a kedvező lehetőségek a mostani feszült helyzet megszüntetésére." A „ĽHumanité" G. M. Malenkov válaszaival kapcsolatban a következeket írja: „A Szovjetunió újból hathatósan hozzájárult a béke védelméhez azsal, hogy az új év küszöbén megnyitotta olyan tárgya'ások perspektíváját, amelyek rendkívül kedvező feltételek mellett kezdődhetnek, ha nem feledkezünk meg semmiről sem, amivel biztosíthatjuk a tárgyalások sikerét." Számos londoni lap egész első oldalán közpite a szovjet kormányelnök nyilatkozatának teljes szövegét, ame yet „a béke üzenetének" neveznek. „A »Daüy Telegraph« G. M. Malenkov elvtárs válaszaival kapcsolatos hírmagyarázatában hangsúlyozza, hogy komoly jelek mutatnak arra, hogy legalább is részben megvan az óhaj a feszültség enyhítésére nemcsak Európában, hanem más helyeken is." Az „ Avanti" cimü - olasz lap Malenkov elvtárs válaszait „A Szovjetunió béketörekvései újabb bizonyítékának nevezi és konkfét kilátásnak a nemzetközi feszültség enyhítésére." Az NDK kamarájának elnöke a négyhatalmi k onlferi'níiáról J. Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke a Deutschlandsender adóállomás külön tudósítójával folytatott beszélgetésében a négyhatalmi konferenciáról a következőket jelentette ki: „Az ^fsszes európai országok embereinek túlnyomó többsége békét akar, semmi mást, mint végre békét. E békereménynek és békeakaratnak döntő ösztönzést adott a Szovjetunió kormányelnökének kará. csonyi nyilatkozata a fegyverkezés korlátozásának és az atomfegyverek eltiltásának, valamint a négyhatalmi konferencia időpontjának és helyének kérdéseiről. Ezáltal zűrzavar állott be azon erők és hatalmak időtervében, amelyek háborúra uszítanak. Ezt a pótolhatatlan veszteséget a politika talaján ezek az erők a jövő hetekben nagyméretű idegháborúval igyekeznek majd kiegyenlíteni. A hatalmas európai erőknek, amelyek a békét védelmezik, olyan idegeik vannak, hogy könnyen leküzdik a propagandának ezt az ostromát is. Az európai nemzetek békét akarnak. A békét elérjük, ha most végérvényesen és rendíthetetlenül kezünkbe vesszük a béke ügyét." Németország egyesítéséért és a békéért Az ADN sajtóiroda jelentése szerint a Deutsche Volkszeitung közölte Wilhelm Elfesnek az egységár békéért és szabadságért harcoló érnetek szövetsége elnökének cikkét. i A cikkben Elfes többek között ezt írja: „Németországnak németnek kell lennie és maradnia. Nem akarunk semilyen uraknak igavonói lenni.' Elfes továbbá hangsúlyozza az amerikaiak növekvő befolyását NyugatNémetországban. Az amerikaniz mus terjed a gazdaságban és a politikában, sajtóban, filmben és rádióban és behatol Nyugat-Németország lakosságának minden területére. Elfes ezután megemlékezik a nyugati hatalmak háborús előkészületeiről Nyugat-Németországban és azt írja: „A háború nem old meg semilyen problémát. Ezért a háború ellen foglalunk állást Szembe szállunk mindennel, ami a háborút szolgálja, tehát az „európai védelmi közösséggel" és mindazzal, ami ezzel összefügg. Reményeinket a nemzeteknek a megegyezésre irányuló növekvő készségébe helyezzük és hisszük, hogy minden nemzet és így a német nemzet is teljes felvirágzását csupán az összes többi nemzetekkel való békés együttműködés útján éri el. Elfes továbbá hangsúlyozza, hogy Németország egységének felújítása elsősorban maguknak a németeknek az Ugye. Minden kétségen felül áll. hogy a német lakosság valamennyi övezetben a legközelebb: jövőben kivívja a nemzeti és 'Miami egyesítést. Emel'ett szükséges egemlíteni. hogy a z NDK ko- '• lya a nyugatnémet kormánynak már több ízben javaslatokat tett a tárgyalásokra, amelyeket a nyugatnémet kormány elutasított. Azon a nézeten vagyunk, hogy mindkét kormány fö feladata minden erejükkel harcolni Németország egységének gyors felújításáért és kihasználni minden lehetőséget, amely hozzájuttat a célok eléréséhez, Elmélyül az USA és a nyugateurópai államok közötti szakadék Callender, a New York Times párizsi tudósítója az Egyesült Államok és az európai országok közötti kapcsolatokról ír. A tudósító hangsúlyozza az USA és Franciaország közötti ellentéteket és rámutat: „Az Egyesült Államok és Franciaország közötti szakadék észrevehetően elmélyült decemberben, amikor John Foster Dulles, az USA államtitkára Párizsban kijelentette, hogyha az „európai hadseregről" szóló szerződést nem ratifikálják, akkor lehetséges, hogy az USA revidiálja politikáját és- stratégiáját. Ez a szakadék teljesen reális és mély, mert Franciaországban éles ellentétek állnak fenn az európai hadseregre tett javaslatok és általában az egész etirópai nolilikát illetőleg, amelynek részét képezi ez a szerződés, valamint a Franciaország f s Németország, az USA és Szovj -Oroszország közötti kapcsolatok kérdését illetőleg is ..." A külügyminiszterek berlini konferenciájáról Jainuár 1-én a Szovjetunió külügyminisztériuma egybehangzó jcgyzéke

t kapott Franciaország, Anglia és az USA kormányaitól válaszúi a szovjet kormánynak a külügyminiszterek konferenciája összehívásának kérdéséről szóló december 26-i jegyzékére. Ezekben a jegyzékekben az emli tett kormányok egyetértésüket fe. jezték ki a szovjet kormány javaslatával, amely szerint Franciaország, Anglia, az USA és a Saovjetunij külügyminisztereinek konferenciáján ja. nuár 25-re Berlinben hívják össze. Ezzei egyidejűleg egyetértésüket fe. jezték ki azzal, hogy a négy hatalom berlini főbiztosainak képviselői egyezzenek meg, hogy melyik épületben tartsák meg a konferenciát. A Szovjetunió külügyminisztériuma január 4-én Franciaország, Anglia és az USA moszkvai nagykövetségéhez válaszjegyzéket juttatott el, amelyben a szovjet kormány megerősíti Franciaország, Anglia és az USA ja nuár 1 i jegyzékéinek véte,ét. A szovjet kormány jegyzékében továbbá jelenti, hogy a Szovjetunij németországi főbiztosát tájékoztatták arról, hogy a négy hatalom főbizto sai helyetteseinek Berlinben kell megegyeiniC'k abban, hogy milyen épületben fogják a konferenciát meg tartani. A jogászok nemzetközi konferenciája a nemzetek demokratikus jogainak védelmére Január 4-én Bécsben megkezdődött a jogászok nemzetközi konferenciája a nemzetek demokratikus jogainak és szabadságának védelmére. A konferenciára 200 küldött érkezett Angliából, Franciaországból, Olaszországból, a Szovjetunióból, a Kínai Népköztársaságból, a népi demokratikus országokból, a latin-amerikai országokból és még számos más országból. A konferenciát a nemzetek demokratikus jogaiért és szabadságáért, a diszkrimináció ellen, a rendőri és kormányönkény ellen és a szakszervezetek jogainak tiszteletbentartásáért folytatott harc jelszava alatt tartják. A konferencia első ülésén felszólalt List. bécsi jogtudományi tanár, valamint Giuseppe Nitti, Donüli tanár, olasz közéleti tényező, valamint Milner, londoni jogász. Pandií; Nehru a Pakiszíáítnak nynjíandó amerikai katonai segítség kérdéséről Nehru indiai miniszterelnök január 3-án egy bangaluri gyűlésen kije leintette, hogy a Pakisztánnak nyujlott amerikai katonai segítség nem csak az új világháború felé vezet, hanem a háfoorűt közvetlenül India határai elé hozza. Nehru a pakisztáni miniszterelnöknek nemrégi kijelen léséről, amely szerint a katonailag erős Pakisztán megvédelmezi idegen betörések ellen mind Indiát, mind Pakisztánt, kijelentette, hogy ez a mérlegelés helytelen gondolkozáson alapul, India és Paliiüztán között ellenté tek állanak fenn a kérdések egész sorában és számos kérdés még megoldásra vár. A miniszterelnök vélemé. nye szarint az egyetlen helyes poiiti ka a Pakisztánnal való barátság politikája. India ezt következetesen mogval ósítottia. A Paksztánnak nyújtott katonai segitség nagy befolyással lesz nem coak India politikájára, hanem az összes ázsiai országok politikájára is. Ezért a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonái segítség javaslatfa nemcsak Indiában, hanem úgyszólván valamennyi ázsiai és közípkeleti országban is elégedetlenséget keltett. Ezek az országok elégedetlenek a Pakisztánnak nyújtandó amerika ka. tornai segítség miatt, mert ez a segit ség fokozza a háborús veszélyt. Az osztrák kormány felemelte a cigareüa és a vasútijegyek árait Az osztrák kormány, hogy pénz eszközöket szerezzen újabb katonai objektumok építésére, további átemeléshez folyamodott. Január 4-től a vasútjegyek ára 25 százalékkal emelkedett. Ez az áreme. lés főleg'a munkások és alkr.lmazot tak tízezreit érinti, akiknek nagy tá volságból kell munkahelyükre utaz niuk. Január 1-től érvénybelépett a dohányneműek árainak feleme.ése is. Ez az intézkedés a fogyasztók szé. les rétegeit érinti, mert jelentősen emelték a legrosszabb fajták árait, amelyeket a dolgozók alacsony áraik miatt leginkább vásárolnak, míg a luxus cigaretták árai nem vái'oz-ak, vagy legcsekélyebb mértékben emel. kedtek csak. Duiies. „JNezű, Mariamie, a kicsike kacsóit szeredé nekeu nyújtani.