Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-31 / 27. szám, vasárnap

1954. január 31. •U 520 rr NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ORE 'A NÉPNEVELÓK SEGÍTSÉGERE A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok vitájához Kollektív vezetés A nemzeti bizottságok egyes ügy­osztályait eddig olyan funkcionáriusok látták el, akik csak saját ügyosz­tályuk dolgaival törődtek. Ha a me­zőgazdaságról volt szó, a nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztá­lyának vezetője, a nemzeti bizott­ság plénumának tagja gondoskodott arról, hogy a reábízott szakasz munkája jól menjen, de más Ügy­osztály feladatainak megtárgyalásá­nál és tevékenységében nem műkö­dött együtt. Ott, ahol nem jött össze a nemzeti bizottság plénuma, az ügyosztály vezetője saját belátá­sa szerint döntött és senkinek sem felelt a maga tevékenységéről. Az ügyosztályok vezetői csak saját ügyosztályaik érdekeit tartották ezem előtt. Ha a nemzeti bizottság példáid a hivatalnokok számának csökkentését tárgyalta meg, minden ©gyes előadó a hivatalnokok számá­nak csökkentése mellett foglalt ál­lást, azonban csak addig, amíg ez eaját ügyosztályát nem érintette. „Ügyosztályának embereit csak holt­testén keresztül" bocsátotta el. Gyakran így is néztek ki a nem­zeti bizottság tanácsának ülései. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy egyes nemzeti bizottságok rosszul működtek Az ügyosztályok élén ma olyan vezetők fognak állni, akik tevékeny­ségükért felelni fognak a tanácsnak. A tanács kollektíván fog dönteni. Ha valamelyik ügyosztály vezetője eddig önkényesen dönthetett, ma a tanács csak mint kollektív szerv fog dönteni. Ezenkívül a nemzeti bizottságok egyes ügyosztályainak vezetői személyesen fognak felelős­séggel tartozni az államigazgatás, a minisztérium által kitűzött felada­tok teljesítéséért A nemzeti bizott­ságok ügyosztályainak vezetői szak­képzett alkalmazottak lesznek. A kollektív vezetés lehetővé te­szi, hogy a nemzeti bizottság min­den tagja mindig a község igazga­tásinak fő ügyeire összpontosíthas­sa figyelmét. A tanács valóban csak az alapvető fontosságú ügyeket fog­ja megtárgyalni, az apróbb ügyeket pedig az ügyosztályokon az ezért teljes felelősséget viselő ügyosztály­vezetők fogják elintézni, hogy a kol­lektív döntés alapelve ne tegye ne­hézkessé a nemzeti bizottság taná­csának munkáját. A burzsoá államhatalom gondjai Mig államrendszerünk fö gondja a termelés fejlődésének biztosítása a nép anyagi és kultúrális szükség­leteinek állandó növelése érdekében, a burzsoá államhatalomnak „az aranyidőkben" egészen más gond­jai voltak. Teljesen leplezetlenül ír erről dr. Jozef Michálek úr, a politikai köz­igazgatás české tešiní tanácsosa 1928. áprilisában Tešin 10 éves fej­lődéséről szóló jelentésében. Dolgo­zatának mindjárt első mondatát így kezdi: „Az ostrava-karvini szénmeden­cét már 1920. decemberében nyug­talanította sztrájk, melyben 20.000 bányász vesz részt. Az ezt követő kommunista puccskísérlet nagy fe­szültségben tartja az állami bizton­sági hivatalokat és messzemenő biz­tonsági intézkedéseket kényszerit ki a csendőrség és a katonaság se­gítségével." Ez az egész 8 oldalas jelentés kizárólag 'azzal foglalkozik, hogyan számolták fel a zavargásokat, tün­tetéseket, sztrájkokat és biztosítot­ták a kizsákmányolók és bérenceik nyugalmát. Ezt a jelentést akkor írták, mi­dőn .a München előtti köztársaság 1920 februári alkotmánya „biztosí­totta" a polgári szabadságjogok egész sorát, úgy mint a személyi, a vagyoni szabadságot, a sajtószabad­ságot, a gyülekezési jogot, a taní­tást és előadás szabadságát... Még jobb eredményeket akarnak elérni a kiképzés során Egységünk tisztjeinek és altiszt­jeinek vezetése alatt szorgalmasan készül a kiképzési év első időszaká­nak sikeres befejezésére minden egyes bajtárs. Oktatóink jó munká­val, jól előkészített, értékes előadá­sokkal segítették a tanulókat a ka­tonai művészet elsajátítására. Katonáink sem maradtak el a munkával. Egy-két bajtárs kivéte­lével, napról napra szorgalmasan készültek a vizsgákra. A legjobb tanulók: Csudek, Trojcsák és Illés elvtársak nemcsak lelkiismeretesen tanultak, hanem szabad idejükben segédeszközöket készítettek a ta­nuláshoz, és segítették azokat az elvtársakat, akiknek a tanulás ne­hézséget okozott. Dicséretet érdem­lő munkájukkal megkönnyítették a tanítást és ezzel jelentős segítséget nyújtottak a gyöngébb tanulóknak és oktatóinknak is. A lelkiismeretes tanulás meghoz­ta a kívánt eredményt. Egységünk a kiképzési év első felét kitűnő eredménnyel fejezte be. Ez az elért eredmény nem jelenti azt, hogy most már nem kell fokozottabb szorgalommal tanulnunk. Nem sza­bad, hogy a siker elbizakodottá tegyen. Még nagyobb lelkesedéssel, még intenzívebben keli hozzáfog­nunk a tanuláshoz. A gyengébbek­nek példát kell venniök azokról, akik kitartó, szorgalmas tanulással az elsők közé kiizdötték fel magu­kat, az élenjáróknak pedig köteles­ségük a tanulásban segítségükre lenni a gyengébbeknek, hogy elér­jék társaik politikai és technikai színvonalát. Tudatában kell lennünk .annak, hogy a katonai művészet el­sajátításával emeljük hadseregünk harcképességét. Igy leszünk néphadseregünk kivá­ló katonái, így válunk a világbéke tántoríthatatlan, szilárd védelme, zőivé. Pereszlényi Sándor, közkatona SZERJÓZSA FÉNYKÉPE ' "A közelmúltban történt. Este volt. 'A tanteremben meleget árasztva duruzsolt a tűz a kályhában. Az asz­taloknál a honvéd bajtársak olvastak — írtak. Egy bajtárs pattogó ritmu­sú indulót játszott a zongorán. Feri, az egyik, bajtárs az ablak­nál állt és kibámult a éjtszakába. Biztosan honvágy gyötri, gondoltam, megvigasztalom Amikor vállára tet­tem a kezem, éreztem, hogy meg­rezzent. Hirtelen megfordult, rámné­zett és elpirult, mint egy gyermek, ha hazugságon érik. • — Búsulsz? Nem — gondoikodom — volt a válasz. — Valami bánt? — Szótlanul megfogta n kezem s az egyik sarokban álló asztalhoz veze­tett — Ülj le — mondta tompán. Beszélni fogok. — Miután leültem, ő ő is helyet foglalt, közel hajolt hoz­zam és suttogva fogott neki a be­szédnek. — Érdekes dolog történt velem, ezt akarom elmondani neked. — Bízta­tóan rámosolyogtam, hogy csak kezd­je egész bátran, Kigombolta a ka­bátja felső zsebét és egy fényképal­bumot vett elő. Az albumból kicsú­szott egy kép és az asztalra esett. Mosolygó leányfejet ábrázolt. Feri hirtelen utána nyúlt és eltette. — Nem róla akarok most beszélni — szólt mentegetődzve, miközben egy másik képet vett elő Ez a kép egy katonát ábrázolt. Egy szovjet kato­nát Eléggé kopott volt már, de még ki lehetett venni az arc minden vo­nását Erősvonalú száj, nevető sze­mek. magas homlok. Még a képet néztem s azcm gondolkodtam mit akar tulajdonképper Feri, mikor megszólalt — Róla akarok beszélni—, s n képre mutatott. — Ott kell kezdenem — fogott ne­ki most már a beszédnek a bajtárs. — ott kell kezdenem, amikor még tizenkétéves libát őrző gyerek vol­tam. Áprilisban történt. Éppen hús­vét szombatján Az egész család a [j>inicében ült s fejünk felett dörögtek \z ágyúk. Két húgóm a sarokba hú­zódva egy szalmazsákon ülve sírt, anyám sztraz szemekkel kenyeret majszolt. Apám sápadtan állt a pince ajtajában, nagyanyám olvasót csör­getve, imádkozott. Fejünk felett az utcán pedig dörögtek az ágyúk és fejüket vesztve menekültek a fasiszta németek, elhurcolva mindent, ami a kezükbe akadt. — Már nem tart sokáig, — szólt apám, és mi meredt szemekkel bá­multuk a pince ajtaját, hogy vájjon mikor nyílik ki és mikor jön az el­ső szovjet katona. Végre kivágódott a pince ajtaja s megjelent az első szovjet harcos. Kezében fegyver, a szemében bíztató, bátorító tekintet. Anyám átölelte apá­mat és úgy remegett, mint a nyár­falevél. A katona hozzálépett és tört magyarssággal szólt, miközben meg­veregette rrmma vállát: Zabadcsag! Mama, nem félni... Anyám szemé­ben a könnyek örömkönnyé változ­tak, felemelte a földről n kalácsos kosarat s i9az szívből kínálta azt, aki a legszebb magyar szóval köszöntött be a pince ajtaján: Szabadsági A ka­tona aztán húgainkhoz lépett és meg­simogatta kócos fejüket, amitől azok megnyugodtak és abbahagyták a sí­rást Én tágranyílt szemmel kisértem fegyvere minden mozdultát. Amikor ezt észrevette mellém ült és magya­rázni kezdett, miközben szeretettel simogatta meg t egy ver ét Ez jó fegy­ver, erős. a szovjet nép adta, hogy el­hozzam nektek a szabadságot. Ha megnősz, te is katona leszel szeresd majd a fegyvered. Aztán magára mu­tatott é s így szólt: „Já Szerjózsa, a ti?" Ôondoltam hogy a nevem kér­dezi. hát bátran kivágtam: „Én Feri" Feri. Feri örvendezett Szerjó­zsa és nyilván tetszett neki a beszél­getés, mert , ezt a fényképet adta emlékül Aztán felkelt, vett még a kalácsból és kirohant a pincéből. Vit­te máshová is a boldogságot, sza­badságot. Feri itt lélekzetet vett és hosz­szasan elnézte a képet. Ö volt az, mutatott a képre. Ö volt Szerjózsa! A többi, ami történt, azt te is tu­dod, — folytatta a beszédet most már hangosan, mert közben a bajtársak a zongora köré sereglettek és vidá­man énekelték az indulókat. — Eltelt sok év és katona let­tem —, így mondta tovább Feri. Eleinte nehéz vdt a katonaélet Ké­sőbb megszoktam. Ha valami nehe­zen ment, mindig Szerjózsára gon­doltam, az segített. De tudod, múlt­kor az eisö éleslövészetnél elfeled­keztem róla Fáztam, hideg is volt, nem fordítottam elég gondot a be­mérésre. Három lövésből egyszer sem találtam. Az elvtársak meg is nehez­teltek hanyag munkámért, meg kel­lett ismételnem a lövést. Amikor ke­zembe vettem a fegyvert, hirtelen eszembe jutott szerjózsa és az ő sza­vai: ,,szeresd a fegyvered, a dolgozó nép adta!" Ezek a szavak olyan erőt adtak, hogy nem éreztem a hideget, egyszeriben melegem lett és három lövés helyett két lövéssel teljesítet­tem a feladatot Neki köszönhettem. Szerjózsának Ezzel fogta a képet s úgy nézett rá, olyan szeretettel, mint­ha édestestvére volna. — Látod, bajtárs — szóltam én. — ök segítettek nekünk Ha hozzájuk fordulunk segítségül, nem marad el az eredmény Hiába Feri. ezek az igaz szovjet emberek — Feri hálásan nézett rám. átfogta a vállam é s a többi bajtárssal mi ts énekeltük: „Nincs a földön gazdagabb szebb ország ' minden ember érzi. hogy <zabad!" PSOTA ANDRÁS Hodonín. Ä kommunisták nagy felelőssége az általános vitában Ezekben a napokban a felfegyver­zett erők tagjainak figyelme a nem­zet. bizottságokról szóló törvényja­vaslat megtárgyalására összpontosul. A kaszárnyákban nagyon gyakran beszélnek népi demokratikus rend­szerűnkről, amely hazánk történelmé­ben a legdemokratikusabb rendszer. A katonák érdeklődéssel tárgyalnak a nemzeti bizottságokról, amelyek a dolgozó nép hatalmának kifejezői Az ifjú emberek számos okmánnyal bizonyítják a burzsoá köztársaság „jótéteményeit'' is amikor a kor­mánykereket k.zárólag bankárok, gyá­rosok és nagybirtokosok tartották ke­zükben. A katonák már nem egy po­litikai felvilágosító előadást hallottak ebből a tárgykörből. Egyes alakulatokban a kommunis­ták és CsISz-tagok kezdeményezé­sére ezekről a kérdésekről vitákat ren­deztek. Igy volt ez Novák politikai tiszt alakulatában .s. Egyik nap az altiszti iskola tagjai a folyosón két nagy érdekes táblát vettek észre É'ethűen megörökítve látták a kapi­talista multat és mellette a nép mun­kájának hatalmas eredményeit a szabad hazában, amely mentesült ezektől az élősködőktől. A CsISz-tagok a katonákat vitaestekre hívták. Itt a beszámolón kívül felolvasták Fučík üzenetét és J. Hašek elbeszé'ését. A katonák megtekintették a fénykép­kiállítást. Az egész v.tát rendkívüli nagy érdeklődéssel követték az al­tiszti iskola hallgatói. Az est mély benyomást ke'tett bennük. Sokan kö­zülük kijelentették: .Nálunk ehhez hasonló tanulságos valami még nem volt." Sajnos, az agitációs és propaganda munkának az a hathatós módja még nincs bevezetve minden egyes ala­kulatnál. Sok helyen a v.ta megin­dításával kapcsolatos munkát rábíz­zák az agitátorokra. Mivel a propa­ganda és az agitációs munka a nép­nevelők és agitátorok hatáskörébe tartozik, azt tartják, hogy dolgozza­nak ebben az irányban is. Nem ke'1 hangsúlyozni hogy ez a kezdeménye­zés rövidlátó és nagyon káros. Az élénk, hatásos és minden téren gazdag propaganda- és agitációs mun­ka fejlesztésében a legjelentősebb fel­adat a pártszervezetekre és a kom­munistákra hárul. Hiszen nemcsas arról van szó hogy a katonák meg­ismerkedjenek az új törvényekkel, megismerjék aábk értelmét Ez csak a dolog egyik oldala. A másik az, hogy rá kell mutatrn Csehszlovákia Kommunista Pártjának feladatára, mint a nép boldogságáért következe­tesen küzdő harcosára A katonáknak feltétlenül szükséges megmagyarázni azt a tényt, hogy a nép a nemzeti bizottságokat mint hatalmának esz­közét, csak azért védhette meg. mert élükön a forradalom vezére — Cseh­szlovákia Kommunista Pártja állott. Ha nem lett volna ez a forradalmi vezérkar, nem lennének a nemzeti bizottságok. Tehát nemcsak arról van szó hogy új törvényeket megtárgyaljuk, hanem a vita időszakában el kell mélyíteni a katonákban a népi demokratikus haza iránti bizalmat és a Csehszlová­kia Kommunista Pártja .ránti sze­retet. A pártban bízó széles tömegek segítsége mellett, a párt történelmi feladatainak megértéséért kell tehát a kommunistáknak ebben az időszakban harcolniok. Az üyen agitáció nem reszort kérdése, hanem minden párttag kötelessége amely m.nden egyes tagra és tagjelöltre hárul Az íltalános vitának e céljáról számo^ alakulatban megfeledkeznek éppen azért, mive n agitációs és propaganda munkába nincsenek be­kapcsolva 1 az összes kommunisták, mivel a pártbizottságok tagjaik tevé­kenységét nem irányítják ebben az irányban és csak az agitátorokra bízJ zák ezt. Ezért szervezünk előadásom kat, beszélgetéseket, pohtikai fel­vüágositásokat, amelyeknek kere­tében a kapitalista tegnapot az örmteli szabad mával hason­lítjuk össze. De hogy ki áll a nép gazdag eredményei mögött ki har­colt minden . erejéből következetesen a kapitalisták ellen, erről gyakran megfeledkezünk. Egyes kommunisták ázt gondolják, hogy ez az előadó do'­ga. De a párt iránti bizajom elimé. lyítéséert nemcsak előadásokkal har­colunk, hanem napi életünkben is áľandóan. A kommunistáknak ezért ki kell használniok a katonáknak ezen eredmények iránti érdeklődését és meg kell magyarázniok az elő­adásokon és beszélgetéseken kívül mindennapi életükben, a hálószobák, ban, szabadidejükben és beszélgetés közben is a párt jelentőségét. Ezzel kapcsolatban a kommunis-' táknak még egy további dologra kell figyelmet fordítaniok. Az egész pro­paganda és agitációs munkát lehe­tetlen elvá'asztani az alakulat fel­adataitól. Nem i'ehet azt gondolni, hogy most kizárólag csak a törvé­nyekről beszélünk és ezért nincs ,dö spegszilárdítani a katonai fegyelmet és harcolni a haditudományok fej­lesztéséért. És mégis akadnak olyan párttagok és politikai funkcionáriusok, akik k— jelentik: „Most hagyjatok békét a harci előkészítéssel, van elég gondunk más fontos do'gokkal. Nagyon sok feladat vár ránk az ember nem tud-, ja, mit csináljon hamarabb." A gyakorlatban aztán beszélgetés seket szerveznek és agitációs munkáfi végeznek az új törvényekkel kap­csolatban. Nagyon helyesen konkrét és élő példákon mutatják be a ka­tonáknak nép. demokratikus rend­szerünk fölényét a kapitalista rend­szer fölött, összehasonlítják demo­kráciánkat az úgynevezett burzsoá demokráciával és megmagyarázzák a nemzeti bizottságok és a volt kép­viseletek közötti különbséget. Ez nagyon helyes és szükséges do­log. De le kell vonnunk belőle a következtetéseket. Hogyan? Teljes komolysággal meg kell mondanunk az embereknek: nézzétek, ilyen volt a do'gozók élete a múltban, ilyen ma. De a dolgozóknak nagy vívmá­nyait feltétlenül szükséges őrizn, és védelmezn,. És te ezt nem a legjobban teszed. Nem nagyon törődsz azzal, hogy milyen eredményt érsz el a lövészetben, gyakran megsérted a katonai előírásokat, rendeleteket stb t Tehát nincs olyan feladat, amely­lyel meg ne tudnának birkózni. Nem lehet csak vállat rándítani, hanem szükséges hogy mindent alaposan meggondoljunk, a dolgot rendesen megfontoljuk és minden akciót akár propaganda, akár agitációs tevékeny­ség, megfelelő módon kapcsoljuk egybe a harci feladatokkal és a po­litikai előkészítéssel és a vita kere­tében hassunk eredményesen az ösz­szes katonákra, hogy javítsák kato­nai tudásukat és a katonai fegyelmet. A nemzeti bizottságokról szóló új törvényekkel kapcsolatos vita nem egyszeri és öncélú Jitézkedés. hanem a kommunisták és egész népünk ha­talmas felsorakozásának kezdete a választások és kongresszus előtti kampányban. Ebben az időszakban a kommunistáknak sokat kell dol­gozniok. Nemcsak a vita sikeres me­netéért felelősek, hanem rájuk vár­nak az évi gyűlések és a magasabb­fokú alakulatok konferenciái és más feladatok is. Kell. hogy a v.ták és az évi gyűlések, amelyek a pártalap­szabályzat szigorú betartása jegyé­ben folynak majd le, tartósan emel­jék hadseregünk pártszervezeteinek ideológiai, politikai és szervezési tevékenységét. Nagy feladatok ezek. De még nagyobb a kommunisták feleiőssége teljesítésükért

Next

/
Oldalképek
Tartalom