Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-30 / 26. szám, szombat

1*954. január 30. UIS

10 A helyi nemzeti bizottságok legsürgősebb feladata: az 1954-es mezőgazdasági terv szétírása Hogy azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk a nemzeti bizottságok elé kitűzött, sikeresen megvalósíthassuk, ahhoz az kell, hogy minél nagyobb súlyt fekteasünk az 1954. évi mezőgazdasági termelési terv helyes szétirására. Kis- és középparasztjaink, szövet, kereteseink még mindig sok esetben nem értékelik a tervezés fon. tosságát és ezért a helyi nemzeti bizottság dolgozóinak minél szélesebbkörü felvilágosító munkát kell kifejteniôk ég meg kell magyairázntok a földműveseknek, hogy szocialista hazánk építésében a tervszerű gazdálkodás elengedhetetlen tényező. Pontos, hogy az élelmicikkek, vagyis a mezőgazdaság termékei ne csak papíron legyenek meg, hanem az, amit tervezünk, hiánytalanul a dolgozók asztalára kerüljön. Ezért szükséges, hogy minden kis sza. badindőnket arra használjuk fel, hogy január végéig a tervező-bizottságba bevonjuk a földművesek legjobbjait és ezekkel karöltve kidolgozzuk a pontos termelési tervet. Nagy hibát követnénk el, ha osak sablonszeren terveznénk, mint a múltban nély helyi nemzeti bizottságon ették, ahol csak azt nézték, hogy a feladatokon minél előbb túlessenek. Figyelembe kell vennünk az egyes gazdák szociális helyzetét is. Olyan gazdánál például, ahol a családban több gyerek van, több búzavetést tervezünk, mint ahol ugyanolyan földterülettel rendelkező gazdának kicsi a családja.' Tekintetbe kell venni az egyes | gazdáknál a családtagok számát, az állati termékek termelését is. Gondoskodni kell aťról, hogy a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésén felül a család állati termékekkel való ellátása is biztosítva legyen. A jövőben nem fordulhatnak elő olyan hibák, mint a múltban, hogy az egyes termékekből több volt a beadási kötelezettség, mint amennyit a gazdálkodó termeim tudott és a család önellátására alig maradt valami. Nagy figyelmet kell szentelnünk a jövőben a kapásnövények, különösen az ol&josnővények termesztésének. Ügyelnünk kell arra, hogy pl. a mákot olyan gazdának tervezzük be, akinek megfelelő és idejében előkészített földje van, amely alkalmas arra, hogy a mákra káros betegségekkel szemben ellenállást fejtsen ki. Ha megvizsgáljuk az okokat, hogy némely gazdánál miért nincs meg a tervezett szarvasmarhaállomöny, sokszor tapasztalhatjuk, hogy azért, mert nincs biztosítva a kellő takarmánymennyiség. A jövőben nagy súlyt kell fektetni a takarmánytermesztésre is. Segítenünk keil f

t gazdálkodókat, hogy megfelelő takarmánymennyiséget tudjanak biztosítani. A tervezésnél kell, hogy a figyelem kiterjedjen arra te, hogy az egyes gazdák tulajdonában milyen terjedelmű rét van. Az olyan gazdának, akinek kevés a rétje, földterületének legalább 20—25 százalékát takarmánnnyal kell bevetnie. Ezzel biztosíthatjuk, hogy mind az egyénileg gazdálkodóknak, mind a szövetkezeteseknek a jövőben meglesz az állatállományukhoz mért szükséges takarmányalapjuk. Nagy gondot kell fordítani a többéves takajrmánytermelésre is, hogy ezen a téren is megteremthessük a megfelelő alapot. A jó tervezés mellett nagyon fon. tos a felvilágosító munka is és az, hogy állandóan ellenőrizzük a terv teljesítését. Szükséges, hogy a vetést vagy a kapásnövényeket már fejlődési korukban óvjuk a betegségektől. Ha előfordul olyan eset, hogy a föld nem alkalmas egyes növények termelésére, a jövőben ezeket a hibákat eltávolítjuk. E fontos feladatok teljesítésénél a legnagyobb felelősség a helyi nemzeti bizottság titkáraira hárul. Kell, hogy áttekintésük legyen minden növényfajtáról és ismerjék azok megmunkálásának módját. A füleki járásban már több községben befejezték az 1954. év mezőgazdasági termékeinek szétirását. A járás területén Füleken végezték el elsőnek a tervezést. Szükséges, hogy a jövőben a helyi nemzeti bizottságok dolgozói, különösen a helyi titkárok, mezőgazdasági referensek ég agronőmusok ml. nél nagyobb gondot fordítsanak a tervszerű termelésre, minél jobban tökéletesítsék szakmai tudásukat a szovjet munkamódszerek elsajátításával, minél jobban érvényesítsék a Gottwald elvtárs tíz pontjában foglalt 9. pontot, amely szerint minden törekvésünk végcélja az ember és az emberről való gondoskodás, Bene József, helyi nemzeti bizottság titkára, Fülek. A traktorállomások javítási munkáinak eredmenye A gép- és traktorállomások dolgozóinak legfontosabb feladata, hogy a gépek téli javításakor az összes kerekes és hernyótalpas traktort, kapcsolható berendezést megjavítsák, hogy a mezei munkákat idejében elvégezhessék. A gép- és traktorállomások csaknem kétharmada futószalagos módszerrel, a szovjet gép. és traktorállomások dolgozóinak példájára végzi a gépek téli javítását. A január 26_i jelentés szerint az egyes kerületekben a következőképpen teljesítették a gép javítási tervet: 1. Besztercebánya . . . . 56.2% 2. Nyitra 55.9% 3. Bratislava 54.0% 4. Eperjes ....... 52.2% 5. Zsolna 48.3% 6. Kassa 43.2% Szlovákiában:, 52.9%-ra. A mült évben ugyaneddig a napig a szlovákiai gép. és traktorállomások csak 50.3 százalékra javították meg a gépeket. A gépjavításban az elsőséget továbbra is a homonnai gép- és traktorállomás dolgozói tartják, akik a hernyótalpas és a kerekes traktorokat 82.9 százalékra javították meg, s a javítási munkáikat a legközelebbi napokban befejezik. A nyitrai kerületben már kezdettől fogva a vágsellyei gép. és traktorállomás dolgozik a legjobban, ahol a traktorok 73 százalékát megjavították. A besztercebányai kerületben a k orom p ai gépjavítók haladnak az élen, ugyanis a tervet eddig már 88 százalékra teljesítették. A szenei gép- és traktorállomást, amely a bratislavai kerületben az első volt, a nemesócsai gép. és trak. torállomás előzte meg, amely a gépjavítási tervet 72.7 százalékra teljesítette. A* áiiamelienvs ös»&ee$tküvő kösponi támogatóinak pere Január 26—28-ig terjedő napokban folyt le a prágai legfelsőbb bíróság büntető kollégiumának szenátusa előtt Mária Svermová, Jarmila Taussigováinak, Mikulás Lendának, Hanuš Lomskynak, Vltezslav Fuchswak, Ervin Poláknak éis Bedrich Hajeknek pere. A főügyész a nevezette, ket hazaárulás bűntettével vádolta. A vlzsgáiat folyamán megállapítást nyert, hogy az összes vádlottak a Rudolf Slánsky által vezetett állam. eliene

s összeesküvő központ fő támogatót voltak. A főtárgyalás menete teljes mér. tékben megerősítette a vádľottak bűncselekményeit, melyek a főügyész vádiratában vannak ' feltüntetve. A tanúvallomások és a bizonyítékok az ösazes vádlottakra rábizonyították bűnösségüket és ölt bűntetteiket be. ismerték. A bírósági tárgyalás folyamán be. bizonyult, hogy az összeesküvőket támogató csoport élén Mária S ver mová vádlott állt, aki aktivan segi tett Slánskynak az általa veaetet

t ál lamel lenes összeesküvő központ el lenséges terveinek megvalósításában. A vádlottak az összeesküvők érdekében a gazdasági és állami apparátus különböző szakaszain kártevő tevékenységet fejtettek ki ós a jelentős helyekre laapltalista és más kártevő elemeket állítottak. TaUssigová közvetítésével igyekeztek hatalmukba keríteni a biztonsági apparátust. Akadályozták az összeesküvők hazaáruló tevékenységének, főleg Slán. sky és Šltag tevékenységének leleplezését. Az összes vádlottak takar, gatva becstelen muitjukat és erkölcsi rorruásukat, visszaéltek Csehszlová. kiia Kommunista Pártjában funkcióikkal és az összeesküvő központot támogatták abban az Igyekezetében, hogy az államhatalmat magához ra. gadja, a népi demokratikus rendszert felszámolja és megújítsa a burzsoá uralmat A vádlottak súlyosan vétkeztek az állam és a dolgozó nép ellen. Azokért a bűntettekért, amelyeket az államellenes összeesküvésben való részvételükkel követtek el, igazságos büntetés érte őket- A bíróság az ösz. szeesküvők fő támogatóit hazaárulás bűntettével vádolta és a következő szabadiságyesztési büntetésekre ítélte őket: Mária Švermovát életfogytiglani' fegyh'áara, Jarmil'a Taussiigovát 25 évre. Mikulás I/aaidát 20 évre, Bedrioh Hajeket 20 évre, Ervin Polákot 18 évre, Vitezslav Fuclusot 15 évre és Hanuš Lomskyt 15 évre. Továbbá a bíróság az összes vád. lobtakra kimondta a vagyonvesztésnek és a polgári jogok elvesztésének büntetését. Az ítélet jogerős. A nemzeti bizottságokról szóló törvények megvitatása a besztercebányai kerületben A besztercebányai kerület városai és fa'vai a nemzeti bizottságokról szóló országos vita jegyében élnek. A kerület számos városéban és falvában tartanak a nemzeti bizottságok plénumai gyűléseket, amelyeken megvitatják a törvényjavaslatokat, A nemzeti bizottságok tagjai a törvényeknek a szocializmus további építésében való rendkívüli jelentőségének méltatásán kívü] számos javaslatot és hozzászólást fűznek a törvényhez. Így pé'dául a rudlovai helyi nemzeti bizottság plénuma ülésén úgy határozott, hogy javasolni fogja a 2.000 lakosú falvakban" a nemzeti bizottságok négytagú tanácsénak öt tagra való bővítését. Az Ipolysági járásban lévő Demadicén 120 lakos vett részt a nyilvános beszélgetésben. A gyűlést az új kultúrotthonbfln tartották, amelyet a falu lakói állami segélyből építettek. .,A faluban láthatjuk a nemzeti bizottságok munkájának eredményét", mondj.a a vita során Feldman Gáspár elvtárs a III. tipusú EfSz tagja. „Állandóan haladunk. Megszerveztük az EFSz-t és helyzetünk állandóan javulni fog. Míg Demadlcén a jegyzők uralkodtak, más volt a helyzet. Ezek a nép kárán gazdagodtak. Az új nemzeti bizottságok annál erősebbek lesznek, minél szilárdabb kötelékek fűzik őket a néphez." Ebben a kerületben van Tornaija járási székhely. A kapitalizmus uralmáriak idejében 23 ügyvéd és 17 kocsmáros élt itt a dolgozók verejtékéi. Ma nemcsak a vársB, de az egész járás is fejlődik. Az egész besztercebányai kerületben országunk iparosítása keretében az utóbbi évek alatt 8 nagyüzemen kívül 35 új iskolát, 64 kultúrházat, több mint 8.000 (lakást és 11 kórházat építettek. egybe akarná kötni a fasiszta kalandorok háborús terveivel. A köztársaság védelme a külföldi fasizmus ellen, ez harcot jelent minden ilyen igyekezet ellen, harcot jelent a Szovjetunió békepolítikájá. nak támogatásáért.« Ebben a harcban a CsKP a dolgozók széles tÖ magéiért küzdött, amelyek még jól emlékeztek arra, hogy a párt a válság éveiben milyen hősiesen harcolt a munkáért és a kenyérért. A tömegek bizalma megmutatkozott az 1935. évi parlamenti választások során is, amelyek erösebbé tették a pártot, úgy hogy még ugyanebben az évben, a köztársa.' i&íf. elnök választása során megakadályozhatja a fasizmus előretörését. A fasizmus veszélyének éveiben ez a támogatás és bizalom olyan alapot képezett, amelyen kibontakozhatott a köztársaság védelméért folytatott harc a Kommu. nista Internacionálé és a CsKP VII kongresszusa irányelvei értelmében. A CsKP elsőrendű feladatnak tűzi ki a szocialista pártok egységfront, jának kialakítását, valamennyi fasisztaellenes harcos hatalma^ népfrontjának megszervezését a hazai és a külföldi fasizmussal szemben. Az egységes népfronttal szemben a csehszlovákiai burzsoázia oldalán meneteltek az úgynevezett szocialista pártok vezérei is, azt állítva, hogy a kommunistáknak mindegy, ki uralkodik a köztársaságban. Gottwald elvtárs világos feleletet adott" ezeknek az árulóknak A szocialista vezérek továbbá arra hivatkoztak. hogy a kommunisták az egységes front feltételeként azt a követelményt állítják eléjük, hogy lépjenek kl a kormányból. A CsKP i I Gottwald elvtárs személyében így válaszolt: »A munkásosztály ném a polgári reakciós kormány miniszteri székeiben testesül meg, hainem az üzemekben, a dolgozó nép szervezeteiben, a községekben, az utcákon, magában a munkásosztályban." A szocialista pártok vezetőinek ez a politikája a sZociáldomokratiZmus politikája volt, a burzsoáziával való osztályszövetség elméletét és gyakorlatát jelentette, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel és a fasizmusnak nyújt segítséget. Ez a politika végül is elvezette őket* az áruláshoz, a müncheni eseményekig, amelyekkel egyetértettek. Éppen a jobboldali szocialista vezérek voltak azok, akik előnybe helyezték a CsKP elleni harcot, ahelyett, hogy védték volna a köztársaságot és így nem csekély mértékben hozzájárultak aJhihoz is, hogy Csehszlovákiában nem sikerült megvalósítani a szilárd népfrontot, amely biztosíthatta volna a köztársaság védelmét és az áruló burzsoázia ellenére segítségül hívhatta volna a Szovjet Hadsereget, amely bármely pillanatban kész lett volna védelmünkre sietni Világog volt, hogy burzsoáziánk jobban félt a Szovjet Hadseregtől, mint a fasizmustól. A párt. ezért fáradhatatlanul magyarázta a munkásoknak. hogy a Hitler elleni har. cot a saját burzsoáziánk elleni harc jelenti, hogy először a hazai ~árulókkai kell leszámolni. A Szovjetunió volt a hitleri agreszivitás legnagyobb akadálya, ő volt Csehszlovákia népeinek egye dilli igazi barátja, népeink függetlenségének és önállóságának főbiztosítéka. Ezért Hitler i

s 1936. március 7-én a Reichstagban mondott beszédében arról igyekezett meggyőzni a kapitalista államokat, hogy nem akar ellenük semmit sem tenni, hogy. mindem intézkedése csak a Szovjetunió ellen irányul. Ez annyit jelentett, hogy csak a Szovjetuniótól, a munkások és par rasztok államától fél. És ebben a I sorsdöntő pillanatban Anglia és Franciaország az engedmények politikájával, äľľítólag a „béke ér. dekében" teäjestti Hitler követeléseit, egyiket a másik után. A CsKP újra a szocialista pártok vezető, ségeihez fordult és azt javasolta nekik, hogy a köztársaság valamennyi nagyobb városában rendezzenek a béke védelmére, Hitler háborús fenyegetéseivel szemben és a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia közötti szövetség megerősítése érdekében közös béketüntetéseket A szocialista vezérek ezt a javaslatot is visszautasították. A béke, a köztársaságnak a fasiszta támadók ellenj védelme ezek ben aiz években döntő jelentőségű kérdés. A CsKP VII. kongresszusa igy foglalkozik ezzel a kérdéssel: i>A védelem lehetséges, azzal a feltétellel, ha leküzdjük a munkásosztály széthúzás^ és kialakítjuk a munkáspártok és szervezetek egységes frontját. A védelem lehetséges, h

a leküzdjük a szakszervezeti szétforgácsolódást és kialakítjuk az egysége

s szakszervezetet. A véde. j lem lehetséges, ha a munkásosztály elszigeteltségét — különösen a paraszttömegektől é

s a többi közép rétegtől — felszámoljuk e s kialakul a széles népfront.-, Ilyen politika megvalósításával sikerült volna megjavítani a munkások, dol. gozó parasztok, a kiskereskedők, kis iparosok és a dolgozó értelmiség hely zetét. így ki lehetet volna szélesíteni a nép demokratikus jogait. így el le. hetet volna szigetelni a reakciót és a széles paraszti tömegeik a munkássághoz, a népfronthoz csatlakoatak volna. Természetes, hogy hasonló átcsoportulásra került volna sor a népfront nyomására az államapparátusban és a hadseregben is. Ezzel a fasiszlta erőket ná. lünk elszigeteltük volna, a köztársaság osztályeröinek átcsoportosítására került volna sor a munkásosztály és valamennyi dolgozó javára. A CsKP a dolgozó nép elé tűzte ennek a harcnak merész távlatát. Ebből a nagy mozgalomból, az egységes népfront harcából ki alakulhatott volna a népfront kormánya, amely megtudta volna szervezni a köztársaság védelmét a fasiz. mus ellen, A köztársaság védelmének tartós biztosítását Hitler és a fasizmus ellen azonban csak az jelentette volna, ha a hatalom vég. érvényesen a proletariátu^ kezébe került volna. , A szocialista vezérek nem akarták megérteni a köztársaság megmentésének ezt az egyedüli útját. Együtt meneteltek a cseh burzsoáziával, amely a nem cseh nemzetek elnyomásának politikájával a hazai és külföldi fasizmu

s malmára hajtotta a vizet. A cseh bur. zsoázia fő szerepet vitt nemzeteink elárulásában Gottwald elvtárs állandóan hangsúlyozta: »Ha a cseh reakciónak szabad kezet adunk, ak kor az szőröstül-bőröstül elad min ket Hitlernek.« A CsKP által vezetett nép, még ha el is árulta a burzsoázia, kész volt megvédeni a köztársaságot, mivel tudatában volt annak, hogy legjobb barátja és szövetségese, a Szovjetunió támogatja. »A nép oroszlánként tud harcolni, ha szabad a keze, ha tudja, hogy miért verekszik,« — mondta Gottwald elvtárs. Népünk kezeit azonban megkötötte a burzsoázia árulása. Annak ellenére, hogy barátsági és segélynyújtási szerződésünk volt a Szovjetunióval, a burzsoázia ezt a szerződést nem vette komolyan, hiszen célja a kapitalista rendszer megmentése volt és nem a nép érdekei, nemzeteink függetlensége. A burzsoázia azt tette, amit akart, s mivel kezében volt a hatalomegymaga dönthetett nemzeteink sorsáról. Ma, amikor népi kormányunk van, amikor véglegesen a munkásosztályé a hatalom, amely népünket a szocializmus útján vezeti, szövetségünk a Szovjetunióval őszinte, becsületes, edzett, a legnagyobb nehézségek és próbák során bevált. Pártunk története gazdag tapasz talatokat tartalmaz, amelyekből erőt, büszkeséget meríthetünk a munkához. Az 1936. körüli események megdönthetetlenül bizonyítják azt, hogy pártunk hogyan tanított minket a Szovjetunió szeretetére már abban az időben, amikor burzsoáziánk kéz a kézben a többi imperialistával a világ első szocialista országának létére tört. Ezért maradunk hűek Gottwald elvtárs hagyatékához: »örök időkre megtartjuk hü barátságunkat a Szovjetunióval és ezzel örökre megtartjuk a szabad és független Csehszlovák Köztársaságunkat.« Dr. Pollák Pál