Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-30 / 26. szám, szombat

I UJSZO 1954. január 30. A szovjet ország a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választására készül A szovjet országban nagyméretű előkészületek folynak az államhata­lom legfelsőbb szervének, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának válasz­tásaira. A választási körzetek megalakítá­sa a központi választási bizottsá­gok és a köztársasági és körzeti vá­lasztási bizottságok összetételének jóváhagyása után, most véglegesen kiegészítik a választási körzeteket és kinevezik a körzetek választási bizottságaiba a jelölteket. A választási bizottságokba a mun­kások, parasztok és értelmiségiek százezreit javasolják. Moszkvában már véget ért .a Szovjetunió Legfelső Tanácsa vá lasz tására megalakított körzeti választási bizottságok jelöltjeinek javasolása. A dzerzsinszki válasz­tási körzet körzeti választási bizott­ságába Moszkvában, több mint 800 embert javasoltak. Közöttük vannak a Borec-üzem munkásai, Sz. Nye­kraszova diáklány, C. Pesztovszka művésznő és J. Muljuková háztar­tásbeli. A választási körzetek megalakí­tásánál megmutatkoztak azok a nagy változások, amelyekre az or­szágban az utolsó négy év alatt — a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak utolsó választásai óta követ­keztek be. Moszkvában például a Lemh-hegy körzetében, a moszkvai egye­tem épületének környékén hat új választási körzetet alapítottak. Kievben, Ukrajna fővárosában a vá­lasztási körzetek száma 65-tel, Miniszikben 28.aL, a leningrádi kör­zetben 71-el emelkedett. Sajtóértekezlet a külügyminiszterek berlini értekezletén részvevő szovjet és külföldi újságírókkal Január 28-án, B Tin demokratikus övezetében a Sajtó Házában L. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisz­tériuma sajtóosztályának főnöke a szovjet és a külföldi újságírókkal saj­tóértekezleten ismertette a világ­értekezlet összehívásáról és a fegy­verkezés csökkentéséről tett' javas­latokat amelyet az értekezleten V. M. Molotov .terjesztett elő. A javas­lat szövegét amely iránt az újság­írók nagy érdeklődést tanúsítottak, angol, francia és német nyelven szét­osztották. Ezután az újságírókat* részletesen tájékoztatták a csütörtök; ülés lefo­lyásáról. V. M. Molotov vacsorát adott az NDK állam! és politikai tényezőinek tiszteletére Január 28-án, csütörtökön, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese és a Szovjetunió külügyminisztere, V M. Molotov va­csorát adott a Német Demokratikus Köztársaság állami és politikai té­nyezői tiszteletére. A vacsorán részt vetlek: J. Dieck. mann, a népi kamara elhôke, L. Lo­bedanz parlamenti elnôÄ O. Grote­wohl miniszterelnök, W. ttlbricht, L. Boltz, O. Nuschke, H.\Loch, P. Schiltz, H. Rau miniszterelnök he­lyettesei, F. Ebért Nagy-Berlin fő­polgármestere, H. Warnke, a Sza­bad Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Friedrich egyetemi tanár, a Német Tudományos Akadémia el­nöke és a német Béketanács elnöke, Correns tanár, a Demokratikus Né­metország Nemzeti Arcvonala Nem­zeti Tanácsa elnökségének elnöke, J. Becher kultuszminiszter, valamint a Német Demokratikus Köztársaság további kiváló tényezői. Szovjet részről a vacsorán meg­jelentek: A. A. Gromiko, J. A. Ma­lik, V. Sz. Szemjonov, G. N. Zaru­bin, Sz. A. Vinogradov, G. M. Pus­kin, I. I. Iljicsev, D. A. Zsukov, V. A. Jerofejev. A vacsora szívélyes baráti légkör­ben folyt le. Külföldi hírek A patet.laói felszabadító csapa tok Senótól 60 kilométernyire a 9. számú útvonalon megtámadták a francia expedíciós hadtest egyik ala kulatát. Annamban a partraszállt francia expedíciós osztagok megre­kedtek a dzsungelben, mivel a viet­nami 1 néphadsereg itt minden utat járhatatlanná tett. Az amerikai szenátus január 26. án ratifikálta a Dél-Koreával kötött katonai szerződést. Befejeződött a Koreából elhurcolt kínai hadifoglyok Taivanra szálli. tása. * Az iráni olajfeltáró vállalatok ve­zetésére hivatalt létesítettek, amely­nek munkájában külföldi szakér­tők is részt vesznek,, s ezek a szak­értők „az iráni kormány szolgála­tában" fognak állni. Ebben a hiva­talban 500—1000 ilyen külföldi spe­cialista fog működni. RUber ameri­kai olajszakértőt meghívták az olaj­feldolgozógyárak tizembehelyezésé­áek előkészítésére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége Georgij Arkagyevet, a Szovjetunió norvégiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé, Pavel Jermosint, a Szovjetunió izlan­di rendkívüli és meghatalmazott kö. vetévé nevezte ki. A koreai népi demokratikus köz­társaság első autógyárának építését az amerikai támadók elleni háború keHős közepén, 1951. decemberében kezdték meg. Egy évvel később a gyár már autóalkatrészeket állí­tott elő. Ma mintegy 40 féle autó­alkatrészt készítenek itt. Abadánban és az olajvidék több más városában vasárnap, a válasz­tások megkezdésekor tüntetésekre került sor. Az iráni Nemzeti Front hívei és ellenfelei között heves ösz­szetüzések voltak; katonaságot és rendőrséget vetettek be. Az olajvi­dék egyes városaiban félbe kellett szakítani a választást. Mose Sarett kijelölt izraeli mi­niszterelnök hétfőn délután bemu­tatta az izraeli parlamentnek áz új kormányt, amely kéthónapos vál­ság után jött létre. A világsajtó a berlini értekezletről WASHINGTON Az amerikai sajtó a berlini kül­ügyminiszteri értekezlettel kapcsc ­latban azt igyekszik elhitetni az olvasóival, hogy kevés a kilátás a vitás kérdések megoldására. A lapok többsége elhallgatja V. M. Molotov január 26-i nyilatkozátának legfon­tosabb részeit. A nyilatkozatot az­zal igyekszik elintézni, hogy „abban nincsen semmi új sem". A Christian Cience Monitor az­zal a „vigasszal" lép az olvasói elé, hogy „néha eredménytelen tárgyalá. soknak is lehetnek gyümölcsei". A lap cikkéből kitűnik, hogy a Mar­shall-tervet, az „európai védelmi kö. zösséget" az atlanti szövetséget te­kinti ilyen „gyümölcsöknek". LONDON > Az angol sajtó főként a külügy­miniszteri tanácskozás napirendjével foglalkozik. Ezek között is különö­sen két pont foglalkoztatja a tudósí­tókat és kommentátorokat „a Kínai Népköztársaság részvételével meg­tartandó öthatalmi tanácskozás kér­dése és a német kérdés megoldá­sa." Az első problémával kapcsolat­ban a Birminghampost annak a véleményének ad kifejezést, hogy »e tekintetben a nyugati hatalmak egymás között ellentétes nézeteket vallanak«. Figyelemreméltó a néme 4 problé­mát illetően, a konzervatív York­shire Post ci'kke.,Nyugat-Németor­szágnak — írja a lap — sikerül azon az úton haladnia, hogy ko­moly hatalmi pozícióba jusson. Gazdasági befolyását nemcsak Eu­rópában, hanem a többi kontinens nagy részén is kiterjesztette.® PÁRIZS A »Le Monde« kedd esti vezér­cikke főbb pontjaiban támogatja Bidaultnak az értekezlet első nap­ján elhangzott beszédét. Ugyanak­kor a vezércikkből kicsendül az agreszív német militarizmus feltá­masztásával kapcsolatos aggodalom. A »France Soir« szembeszáll azokkal, akik pessziminsztikusan szemlélik a berlini eseményeket. A lap arra az álláspontra helyezke. dik, »hogy félre a pesszimizmus­sal. de félre a túlzott optimizmus­sal is«. BERLIN A »Neues Deutschland«, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja, szerdai vezércikkében foglal­kozik azokkal a kijelentésekkel, amelyeket Molotov szovjet külügy­miniszter a berlini értekezleten a német kérdéssel kapcsolatban tett. Mint a lap megállapítja hogy Molotov a németek szívéből beszélt mikor rámutatott, hogy a német kérdés békés és demokratikus ren. dezéee csak a jaltai és potsdami egyezmény szellemében valósulhat meg. Angal cégek képviselői Moszkvába érkeztek Január 27-én Moszkvába érkezett 26 angol cég képviselőinek' egy cso­portja. mely szovjet külkereskedelmi szervezetekkel fog tárgyalni kereske­delmi ügyekben. A csoport körülbe­lül 30 személyből áll és J. B Scott. a .Crompton Parkinson" cég igazga­tója vezeti. A repü'ötéren a vendégeket M. V Neszterov. az össz szövetségi kereske­delmi kamara elnöke. I. A. Jeremin, a Masinoimportu" elnöke, V. K Kru­tyikov a „Szojuzchimexport" veze­tője, 1. J. Timofejev, a „Stankoim­port" elnökhelyettese L. N. Bibikov, az ..Exportland" alelnöke. G. D. Mel­nyikov. a „Transmasín import" alelnöke, V. A. Klencov, a .Technoprominport" alelnöke és A E Divov.cs. a ,.Szo­juznaftexport" alelnöke fogadták. Az angol cégek képviselőinek cso­portjának fogadásánál továbbá részt­vett I. Sz. Andrijenko. a Szovjetunió külügyminisztériumának protokollfő­nöke. valamint Anglia Szovjetunió­beli nagykövete .s. A CsKP harcb a München előtti években a Szovjetunió és Csehszlovákia közti szövetségért A Szovjetunió és a szovjet nép iránti szeretet mély gyökereket vert dolgozó népünk szívében Nemze­teink sorsa, léte, köztársaságunk és forradalmi vívmányainak sorsa örök­re egybekapcsolódik a Szovjetunió­val. Éppen ma, egész népünk és a világ valamennyi békeszerető em­bere szeme láttára az imperialista világban lázasan készülnek az üj háborúra, amely veszélyeztetné a m; nemzeteinket is. Ezért kell a legmélyrehaitóbban tudatában len­nünk annak, hogy mit jelent szö­vetségünk nemzeteink leghűbb, leg­jobb barátjával. Állandóan fokoz­nunk kell igyekezetünket arra, hogy mind jobban kibontakozzék a cseh­szlovák.szovjet barátság, mind job­ban meg kell közelítenünk a szov­jet példaképet, s mind többet kell fáradhatatlanul tanulnunk a gaz­dag szovjet tapasztalatokból. Hi­szen ma a Szovjetunió a világ bé­kemozgalmának élén áll, olyan bé­kemozgalom élén, amelynek min­den előfeltétele megvan ahhoz, hogy megakadályozza az új hábo­rú gyujtogatóinak tervét. A csehszlovák, szovjet barátság és testvén együttműködés kérdésé­től nem választható el Csehszlová­kia Kommunista Pártjának és hü fiának, proletariátusunk hös vezé­rének, Klement Gottwald elvtársnak harca. Gotwald elvtárs, pártunk él. harcosa a munkásosztály felszaba­dításáért és a népi demokratikus állam építéséért folytatott küzde­lemben, mindig az első sorokban­élit, amikor arról volt szó, hogy szövetség alakuljon ki Csehszlo­vákia és a Szovjetunió között, hogy ezt megszilárdítsuk és kifej­lesszük. _ A párt és Gottwald elvtárs ér­deme, hogy ma minden becsületes polgár megérti, hogy a Szovjet­unió léte, a világban élvezett döntő tekintélye, megingathatatlan béke­politikája nélkül államunk nem ma­radhatna önálló és független, nem tudna ellenállni az imperialisták támadásainak. Ezért tanított ben­nünket Gottwald elvtárs állandóan arra: Í hogy a Szovjetuniónak, a Szovjetunióval — a békéért és a nemzetek közti demokratikus együttműködésért folytatott világ­méretű igyekezet vezető tényezőjé­vel — való szövetségünknek kö­szönhetjük azt, hogy a jövőben már nem kell félnünk München ismétlő­désétől, hogy m a államunk bizton­sága és függetlensége úgy van biz­tosítva, mint soha azelött.<s Országunk és szabadságunk el­lenségei jói tudják, hogy éppen szövetségünk és barátságunk a Szovjetunióval jelenti a legnagyobb akadályt terveik megvalósításában. Ezért a külföldi rádiók segítségé­vel úszító kampányt folytatnak e szövetségünk ellen. Nem tetszik nekik hogy a Szovjetunióra tá­maszkodunk, hogy a szovjet tapasz, talatokbói tanulunk. Igyekezetük azonban nem jár sikerrel, mivel népünk már ismeri a kapitalista uralom bilincseit, megismerte saját burzsoáziájának áruló politikáját, amelynek képviselői 1948. február­jában összeesküvést szőttek rend­szerünk elilen, majd nyugatra szök­tek és ma az imperialisták szol­gálatában állnak. Népünk ezzel szemben tudja azt, hogy a Szov­jetunió mindig mellette állt és áll, mint hü barátja és védelmezője. Ezért Gottwald elvtárs szavai: »A Szovjetunió iránti viszony próba­követ jelent nemcsak a kommunis­ták, hanem minden becsületes pol­gár számárai, állandóan érvénye­sek, mivel a Szovjetunió nélkül nem volnánk szabadok, nem tudnánk felépíteni a szocializmust. A kommunista Internacionálé VII. kongresszusa utáni, különösen az 1936. évi' események konkréten bizonyítják népünk előtt a párt és Klement Gottwald elvtárs nagy igyekezetét, amelyet a Szovjetunió­val való szövetségért folytatott harcban fejtett ki, abban az idő­szakban, amikor a fasizmus veszé­lyeztette köztársaságunkat és nem­zeteink függetlenségét. Gottwald elvtárs, aki 1936. februárjában tért vissza Moszkvából, ahova 1934-ben ment az üldöztetés elől, visszajőve tele után azonnal kénytelen volt helyreigazítani azokat a politikai hibákat, amelyeket a párt vezető­sége a kommunista Internacionálé VII. kongresszusa irányelveinek gyakorlati megvalósításában elkö­vetett. A pártot a Központi Bizott. ság köré kellett tömöríteni és a munkásosztály egységéért folytatott harcra kellett mozgósítani, vala­mennyi dolgozó népfrontjának ki­alakításáért. Ebben az időben a csehszlovák burzsoázia különböző formákkal, de egy céllal gyengíteni akart a a Szovjetunióval való -szövetséget, meg akarta változtatni Csehszlo vákia politikájának irányát a Szov­I jetunióval szemben. A csehszlovák burzsoázia egy része, amelyet a cseh és szlovák fasiszta reakció képviselt, nyíltan együttműködött Hitlerrel, Csehszlo­vákiával kapcsolatos térvei megva. lósításában. Arra igyekezett, hogy magához ragadja a hatalmat, így például 1935-ben a köztársasági el­nökválasztás során, ás hogy szélső jobboldali rendszer kerüljön ura­lomra. A burzsoázia másik része, az úgynevezett demokratikus szárny, Beneš vezetésévei ebben az idő­szakban arra fordította igyekeze­tét, hogy egyezményt kössön a hit­leri Németországgal és így a hit­leri támadást a Szovjetunió felé irányítsa. Beneš 1936 decemberé­ben Trautsmannsdorf és Haushofer hitlerista képviselőkké] folytatott titkos megbeszélésen kijelentette, hogy a csehszlovák szovjet szövet, ségi szerződés számár a csak pa­pircafat Ezzel támogatták és élesz. gették a hitleri agresszivitást, amely a Szovjetunió megtámadása előtt Csehszlovákia ellen is irányult. Míg a cseh és szlovák fasiszta reakció nyíltan az árulás útjára lépett, Be­neš az úgynevezett demokratikus burzsoázia élén, amely Angliára és Franciaországra támaszkodott, Iep­lezettebben árulta eľ a népet Ezt az orientációját a csehszlo­vák burzsoázia diplomáciai úton is támogatni igyekezett. 1936 ban Mi­lan Hodža agrárpolitiku's, aki a kormányelnöki funkción kívül a külügyminiszter funkcióját is be­töltötte ebben az évben, Párizsba utazik, hogy itt *»Középeurópa« ki­alakításáról, tehát a középeurópai és délkelet.európai államok vala­milyen föderációjának létesítéséről tárgyaljon. Ez a tömb segítséget nyújtott volna a nyugati imperia­listáknak a Szovjetunió elleni tá­madó terveik megvalósításáben. A francia reakció azonban a népfront állandóan növekvő nyomása alatt — amely megdöntötte Pierre Laval reakciós kormányát — nem merte ezt a tervet megvalósítani. Habár Hodžának ez a külpolitikai külde­tése csődöt mondott, a csehszlo­vák burzsoázia állandóan támadta a csehszlovák-szovjet szerződést, • mivel tudta, hogy a szerződés ha­tálytalanításával Csehszlovákiát le­térítheti a Szovjetunió béke,politi­kájának útjáról és bevonhatja a fasiszta háborúd syuitogatók kalan­dod-terveiben, Csehszlovákia vala­mennyi nemzetének akarata és ér­dekei ellenére. Az árulásnak ezt a politikáját Szlovákiában a Hlinka. Pnrt folytatta, amely 1936 őszért Pftstvénben megtartott kongresszu­sán nyíltan jelentkezik a ^kommu­nistaellenes frontba a keresztény elvek által vezérelt nemzetek ol­dal án«. Gottwald elvtárs mozgósítja a nép tömegeit a veszély ellen, ame­lyet a csehszlovák burzsoázia po­litikája okoz. »Mindenkit el kell nyomni, — mondja — aki Cseh­szlovákiát le akarja téríteni a Szov­jetunió békepolitikájának útjáról. Mindenkit, aki Csehszlovákia sorsát <

Next

/
Oldalképek
Tartalom