Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-29 / 25. szám, péntek

6 UISZ0 1954. január 29. (Folytatás az 5. oldalról) Javítsuk és tökéletesítsük állandóan az ellátást Az államj kereskedelem új szervezetét újévtől kezdve szervezték meg. Most arról van szó, hogy mindjárt az év elejétől a.rr

a a fő feladatra összpontosítsuk figyelmünket, amely a lakosság élelmiszerekkel és ipari árucikkekkel való ellátásának minden téren való javítása és tökéletesítése. Ez a fő feladat kifejezésre jut az áruforgalom tervében. A kormány a nemzetgazdaság fejlődésére vonatkozó 1954. évi állami tervben — a lakosság vásárló alapjának jelentős növekedéséből kiindulva — a kiskereskedelmi for^ galom növekedését 10.9 százalékban állapítja meg. A szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalmának növekedése 29.1 százalékot tesz ki. A közös étkezés üzemeinek forgalma 11.4 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom emelkedése a belső piac alapjainak emelésével van biztosítva, ami a búzalisztből készült süteménynél 13.7 százalékot, a rizsinél 34.2 szá. zalékot, a hüvelyeseiknél 164.7 százalékot, a cukorkáknál 23 százaié kot, a húsnál 1.4 százalékot, a vajnál 23.9 százalékot, a sajtoknál 116.2 százalékot, a tojásnál 28.7 százalékot, a házi villanymosógépeknél 162 százalékot, a házi jég szekrényeknél 48 százalékot, a motorkerékpároknál 82.6 százalékot, a téglánál 35.6 százalékot tesz ki, a többi fogyasztási árucikkek egész soránál pedig — a textilféléknél, ruháknál, lábbelinél, stb. — jelentős emelkedést mutat. Chozraszcsot — a szocialista gazdaság vezetésének módszere A kereskedelem új szervezete nem öncélú. A kereskedelem új szervezésének alapvető jelentősége abban van, hogy biztosítania kell a cél elérését: a forgalom tervének teljesítését és a kereskedelmi-pénzügyi tervek teljesítését is a gazdasági tevékenység irányítási módszerének alapvető változásával és a munka stílusának változásával is. A szocialista gazdaság vezetésének módszere a chozraszcsot. De tévedés azt gondolni, hogy a chozraszcsot csak mérlegkérdés és így a könyvelésnek és a könyvelőknek ügye A chozraszcsot olyan módszer, amelyet teljes mértékben el kell sajátítaniok az összes vezető dolgozóknak. A szovjet tapasztalatok arr

a tanítanak, hogy a gazdasági tevékenységnek chozraszcsot alapján való irányítása a tervből folyik és hogy ezt magát tervszerűen meg kel] szervezni. A chozraszcsot-módszer a terv eszköze. A chozraszcsot az üzem vezetésé nek olyan módszere, amelynél az üzem kiadásai bevételeitől függnek és amelynél a terv keretein belül az üzem részére meg van hagyva az operatív önállóság. Az új szervezés feltételezi a chozraszcsot módszerének a lehető legszélesebb iflértékben való bevezetését. A helyes munkastílus lényege ezek után az alaposság. Az alaposság— ez a ránk bízott munkaszakasz vagy feladat részletes ismerete. És a ránk bízott munkaszakasz vagy feladat részletes ismerete — ez a helye

s és pontos döntés alapja. Megmondhatjuk nyíiitan, hogy számos dolgozónk munkájának ered ményei azért rosszak, mert rossz a munkastílusuk, mert tetteikben és döntéseikben nem alaposak és nem ismerik a dolgok lényegét, és mert ezeket a hiányosságokat bőbeszédűen elleplezik. Ezzel a rossz munkastílussal függ össze a meg szabott feladatok ellenőrzésének és felülvizsgálásának elhanyagolása. Számos esetben a kitűzött feladatokat mostanáig nem ellenőrizték, nem vizsgálták felül és így teremtődnek meg leghamarabb a fele lőtlenség és az egyénj felelősség elkerülésének feltételei. Éppen ezért az új szervezés keretében következetesen követelni fogjuk a rábízott szakasz részletes ismeretét és a konkrét operatív cselekvést. Határozottan fellépünk a szájhősök és bürokraták ellen. Következetesen ellenőrizzük a kitűzött feladatok, utasítások, pártunk é

s kormányunk határozatai, a rendeletek és törvények teljesítését. A kereskedelmi hálózat átépítésének programmja A forgalom fokozódása megköveteli a kereskedelmi hálózat állandó javítását. Az eddigi hálózat nem felel meg a fejlett szocialista kereskedelem feladatainak. A kiskereskedelmi hálózat mostanáig el van aprózva és a nagyszámú munkahellyel és két műszakban működő nagy elárusítóhelyek mostanáig kivételt képeznek. A kereskedelmi hálózat széttagoltságát ezek az adatok jellemzik: Az állami kereskedelem élelmiszerhálózatában átlagosan két elárusító jut egy elárusítóhelyre, sőt a fogyasztási szövetkezetek élelmiszerelárusítóhelyein két boltra jut átlag három dolgozó. Hogy mennyire fokozódnak a mai kereskedelmi hálózattal szemben támasztott igények, mutatja a Prága központjában lévő egy nagy élelmi, szer-elárusítóhely példája. Ez az elárusítóhely már a háború előtt is megvolt, de helyiségeit mindmáig nem bővítették ki. A háború előtt átlagosan 400 vevő látogatta meg naponta. Az elmúlt évben naponta átlagosan 4000 vásárló végezte itt bevásárlásait. A vevők forgalmának megtizszerezödése mellett az elárusítóhely nagysága és berendezése pedig nem változottEzért a kis elárusítóhelyeket nagyokká, célszerűen berendezettekké, nagyszámú munkahellyel és a kétmüszakos árusítás lehetőségével rendelkező elárusítóhelyekké építjük át és a legközelebbi időben még nagyobb méretben fogjuk átépíteni. A kormány már az elmúlt évben a kereskedelmi hálózat rendezésére felemelt beruházási összegeket szabadított fel. A belkereskedelemügyi minisztérium kiépítésére előirányzott beruházási összeget 150 százalékkal emelték. Ezekből az összegekből a mult év második felében kis elárusítóhelyek összevonásával csaknem 100 nagy élelmiszer.elárusítóhelyet és 67 nagy, iparcikk-elárusítóhelyet építettek. Az áruforgalom kiszélesitésében nagy jelentőségé van az árukínálat helyes megvalósításának és főleg a jó üzleti reklámnak. Az üzleti rek. lám legelterjedtebb formája az elárusítóhelyen valósul meg. Azzal kezdődik, hogy a kirakatszekrények mindig helyesen rendezettek, az árút gyakran változtatják bennük és az elárusítóhely minden alkalmas helyén kiállítják és kínálják' az árút. A forgalom növelésének egyik leghatékonyabb eszköze az árunak az elárusítók által történő személyes kínálata. A jegyrendszer föltételei mellett az árunak az elárusítók által történt személyes kínálata rendJAvül alacsony színvonalra sülylyedt, és csak most kezd szabadon kifejlődni. A közös étkezés feladatairól Az elárusítóhelyekhez hasonlóan a közös étkezdék is árut adnak el a lakosságnak. A közös étkezdéknek az a különlegességük, hogy ezekben, az áru termelése össze van kapcsolva az elárusítással és hogy a vásárlók rendszerint az árut azonnal, helyben elfogyasztják. Vlagyimir Iljics Lenin a közös étkezdékben az új szocialista élet egy láncszemét látta. ,,Az asszony igazi felszabadítása" — írja Lenin elvtárs „A nagy kezdeményezés" fejezetében — „az igazi kommunizmus, ott és akkor kezdődik, ahol és amikor megkezdődik a tömeges harc (a proletariátus vezetésével, amely az államhatalom birtokosa), ez ellen a kis háztartásokban folytatott gazdálkodás ellen, vagy jobban mondva, az ilyen gazdálkodásnak nagy, szocialista gazdálkodássá való tömeges átalakításáért." Az ötéves terv folyamán a vendéglátó szolgálat kiszélesítése helyett a vendéglátó-ipar összezsugorodása következett be. Az elmúlt év június 26-i kormányhatározat szerint most arra irányuló intézkedéseket valósítanak meg, hogy a nagy vendéglők, étkezdék, kávéházak, valamint szállodák visszanyerjék küldetésüket. A belkereskedelemügyi minisztérium a legkülönbözőbb minisztériumoktól és központi hivataloktól több mint 100 vendéglő és étterem legkésőbb ez év végéig való visszaadását követeli. A visszaszolgáltatásról folytatott tárgyalásoknak azonban nagy akadályai vannak. A kormányhatározat teljesítése helyett a belkereskedelemügyi minisztériumhoz - állandóan új kérvények érkeznek — mindig „kivételes" kérvények — további éttermek, vendéglők, kávéházak vagy szállodák bezárása iránt és ezeknek irodákká, klub- és társasági helyiségekké való átalakítása iránt. Természetesen ezeket a Kéréseket visszautasítjuk és következetesen vissza fogjuk utasítani. Számos hiányosság-szárnjazik ab. ból, hogy sok elvtárs nem értelmezi helyesen a közö$ étkezés egész ágának feladatait. A vendéglök, éttermek, kávéházak, büffék, automaták, sátrak, kioszkok hálózatának nem az a feladata, hogy szeszesitalt csapoljanak, hanem mindenekelőtt az elkészített ételek árusítása a lakosságnak. Ha a közös étkezés hálózatának ezt a fő feladatát helyesen fogják értelmezni, biztosan, A kormány 14 nappal ezelőtt országos vitára bocsátotta a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat. Ezek a törvények, valamint kereskedelmünk új megszervezése, az elé a feladat elé állítanak bennünket, hogy építsük át a kerületi és, járási nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályait. Alapjában megváltozik a nemze ti bizottságok kereskedelmi ügyosztályainak kölcsönös viszonya a belkereskedelmi minisztériumhoz és vállalataihoz. A kerületi nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályai mint végrehajtó szervek egyrészt a kerületi nemzeti bizottság tanácsának, másrészt a belkereskedelmi minisztériumnak lesznek alárendelve. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben megerősödik a minisztérium és a nemzeti bizottságok kölcsönös kapcsolata és nagy mértékben fokozódik mindkettő felelőssé ge. A nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályaitól megköveteljük, hogy a minisztérium álltai és nemzeti bizottságuk, valamint nemzeti bizottságuk tanácsa határozatával összhangban a megszabott feladatok értelmében teljes felelősséggel tartozzanak működési körzetük ál lapotáért. A nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályai természetesen meg fogják követelni, hogy világos, pontos és megfontolt utasításokat kapjanak a minisztériumtól. A nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályai előtt jelenleg főleg ezek a feladatok állnak: 1. Biztosítaniuk kell az áruszállítmányok egyenlő szétosztását a kerületben. Fontos, hogy a kerületi nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályai, amennyiben még nem tették meg, a minisztériumhoz hasonlóan biztosítsák a kiskereskedelmi forgalom biztosítása tervének megtárgyalását és szétírását kerületük járásaira. A terv helyesen kiköltöztetik az irodákat a volt közös étkezési helyiségekből. Ezek. nek a nagy, közös étkezési helyiségeknek megnyitása a nyárspolgári irányzatnak társadalmi és kulturális életünkből való kiküszöbölésével együtt lehetővé teszi — a közös étkezés kiszélesítésén kivül — azt, hogy az emberek munka után szórakozhassanak és felvidulhassanak. Ezzel kapcsolatban említést kell tenni az elszállásoló szolgálat helyzetéről. Ismeretes, hogy a nagyvárosok 'többségében és főleg Prágában a különféle szállodákat rendszerint új irodák elhelyezésére foglal, ták le. Főleg arról van szó, hogyan kényszerítsük a különféle intézményeket — amelyek vendéglátó helyiségeinkben olyan jól elhelyezkedtek — arra, hogy teljesítsék a kormány határozatát. A közös étkezés vállalatai mostanáig sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogyan szélesítsék ki szolgálatukat. Ez év folyamán meg kell kezdeni az italmérések megszervezését a par. kokban és más erre alkalmas helyeken. végrehajtott szétírása, teljesítésének naponkénti ellenőrzése kell, hogy kiküszöbölje az eddigi hiányosságokat, melyek abban v/nnak, hogy a kerület ellátása nem volt egyenletes és ennek következtében zavarok állottak elő. 2. A nemzeti bizottságok a szocialista kereskedelmi hálózat átépítése megvalósításában e fontos feladat teljesítésének legfőbb tényezőit képezi. Egyes jó eredmények ellenére megmutatkozott annak fontossága, hogy tovább fokozzuk a nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályainak szerepét e feladat tel. jesítésében. Ezzel kapcsolatban felül kell vizsgálni a nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályai hatáskörének nagyságát a kereskedelmi hálózat széthelyezésének és építésének kérdéseiben. 3. Az áruforgalom bővítésében jelentős feladat hárul a kereskedelmi ügyosztályokra. E téren főként a fogyasztási cikkek választékának bővítése és a helyi nyersanyagforrások jobb kihasználása a fontos. Ezzel összefügg a nemzeti bizottságok gondoskodása is a helyi forrásokból való nagyobb élelmiszeralapok szerzéséről, főleg a szövetkezeti kereskedelem szakaszán. Emellett köztársaságunk valamennyi járásában rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a földmüvespiacok fejlesztésére. A földmüvespiacok számának növelése, kellő mennyiségű áru szállításának biztosítása a faluról, az ipari áru állami és szövetkezeti kereskedelem útján való eladásának megszervezése, a piaci intézmények bővítése és a piaci vásárlók kiszolgálásának megjavítása teljesen a nemzeti bizottságok kezében van. A nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályainak fokozatos át. építésével együtt további feladatok fognak felmerülni. A fogyasztókhoz való figyelmes viszony A kereskedelemnek a dolgozókról való gondoskodása főleg abban nyii'_ vánul meg. hogyan tudják a kereskedelmi dolgozók ellátni a fogyasztókat és mennyire figyelmes a viszo nyuk a fogyasztókhoz. A szocializmust építő országban egészen más, új viszony alakult ki a kereskedelmi dolgozók és a fogyasz. tók között, amely az elvtársi kapcsolatokból és a szocializmus építése művén kifejtett közös munkájukból származik. Ezek az új kapcsolatok megteremtik az elárusítóknak minden fogyasztóval szem beni barátságos és udvarias viselkedésének, valamint a fogyasztóknak az elárusítók iránti elvtársi' magatartásának föltételeit. Az elárusítóhelyek dolgozói, akik naponta érintkeznek országunk dolgozóinak * millióival, alapfeladatukon — az árunak a lakosság számára vailó eladásán — kivül fontos poli ti'kai és társadalmi tényezők szerepét is töltik be, mint akik helyesen és pontosam tájékoztatják a lakosság legszélesebb rétegei

t a mindennapi élet szükségleteiről. Üzleteinkbein a becsületes és tisz tességes dolgozók tízezrei vannak al kalmazva. Nem engedhetjük meg, hogy az elárusítóhelyek ezen dolgo zói áldozatkész munkájának eredményeit a spekulánsok, csalók és a szocialista vagyon fosztogatói akik mindmáig még nem tűntek el minden elárusítóhelyről, megsemmisítsék. Ezért a kapitaliisták és a spekulánsok minden csökevényének leleple zése elengedhetetlen része a kereskedelmünk színvonalának emeléséről való gondoskodásnak. Az ellenőrzés és a felülvizsgálás — a kereskedelem segédeszközei Ebben a harcban a kereskedelmet segítik az állami kereskedelmi' felügyelet szervei, valamint a kereskedelem polgári ellenőrzésének dolgozói. Az állami kereskedelmi felügyelet munkája nem merül ki é

s nem merülhet ki a kereskedelmi dolgozók hajszolásában Az állami kereske. delmi felügyelet küldetése mindenekelőitt a burzsoá osökeVények és a magántulajdon elvének kiküszöbölésére irányuló rendszeres és türelmes nevelés. Az állami kereskedelmi felügyeletnek természetesen segítenie kell minden tisztességes polgárnak és kereskedelmi dolgozónak a becstelen emberek és gonosztevők leleplezésében, gondoskodnia kell ezek leleplezéséről és a becsületes kereskedelmi dolgozókkal kar. öltve bizjtositania kell a fogyasztók rendes kiszolgálását. Az elmúlt év végén az egyes kerületi újságokban, mint pľ- a gottwaldovl „Naša Pravda"-ban és az ústi niad labemi ,,Prüboj".ban az olvasók legszélesebb rétegeinek segítségével megvalósították a kereskedelmi vállalatok és elárusítóhelyek munkájának felülvizsgálását. Ez a felülvizsgálás felkeltette az olvasók, valamint a kereskedelmi dolgozók nagy érdeklődését és kétségtelenül jó eredményeket ért el. Az elárusítóhelyek munkájának napi felülvizsgálását szolgálja a kí. vánságok és panaszok könyvének alkalmazása. Nem engedhetjük meg, hogy a kívánságok és panaszok könyvének bejegyzéseit figyelmen kívül hagyják és a bírált hiányos ságokat ne küszöböljék ki. Fejlesszük a földmfívespiacokat A mult év szeptemberében hozott egyik kormányintézkedés kötelességünkké teszi a város és a falu közötti árucsere fejlesztését és ezért a földmüvespiacok nagyobbméretü megszervezését a városokban, valamint az országos vásárok (állatvásárok) szélesebb körű megszervezését a földműves lakosú községekben. A jegyrendszer megszüntetése után fellendült a mezőgazdasági termékek eladása a piacokon. Ennek ellenére azonban a földmüvespiacok jelentősége az általános áruforgalomban tavaly nem volt kielégítő. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormánynak a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló intézkedései, .valamint a mezőgazdasági termékek kötelező beadási normáinak csökkentésére irányuló intézkedések után létrejönnek a földmüvespiacok sokkal gyorsabb fellendüléseinek újabb felté^lei. A nemzeti bizottságoknak, az állami és szövetkezeti kereskedelmnek a földmüvespiacok fejlesztése érdekében főleg a következő intézkedéseket kell megtenniök: A mezőgazdasági termelés mérlegei szerint a kerületekben és járásokban fel kell becsülni a földmüvespiacokra bocsátható beadások mennyiségét. E becslések alapján az EFSz-eket és az egyénileg gazdálkodó földműveseket mindenekelőtt azzal kell megnyerniök, hogy a piacokat ellátják kellő választékú, a parasztok keresletét képező ipari árucikkekkel. Az ipari árucikkek kínálata a piacokon eddig nem teljesen kielégítő. A földmüvespiacok fejlesztése megköveteli a jobb anyagi- és technikai felszereléseket is. Ezért, számítunk arra, hogy az év folyamán körülbelül harminc állandó piactér léfessítését vagy építését tervezésileg elkészítik és jövőre megvalósítják és hogy Plzenben, Usti nad Lábemben, Liberecben, Hradec Královén és Ostravában fedett vásárcsarnokot építenek. A nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztályainak feladatai „ÜJ SZÓ", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős Lőrincz Gyula főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10, telefon 347-16, 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 274-74. Előfizetési dij havonta Kis 6.60. Az előfizetést és kézbesítést az illetékes postahivatal (postakézbesítő) intézi. Ellenőrző postahivatal Bratislava i Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. A 54526 .