Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-05 / 3. szám, kedd

UJ SZ0 1954. január 5. Több, jobb árut termelünk az új esztendőben A partizánskei cipőüzem dolgozóinak igyekezete arra irányul, hogy minél több, jobbminőségű és olcsóbb cipőt készítsenek bányászainknak és parasztjainknak, kohászainknak és értelmiségi dolgozóink nak, öregnek és fiatalnak egyaránt A felszabadulás után az üzem hatamas fejlődésnek indult új gyárépületek, irodák, raktárak épültek, rökéletesedett a ayártási folyamot, kibővült a géppark, technikusaink, újítóink sok kitűnő öt'ettel tették Jfönnyebbé és olcsóbbá a termelést SOHASEM HITTEM VOLNA, hogy a cipőgyártás olyan bonyolult valami. Csak amikor végigjártam valamennyi műhelyt, kezdve a talpak kivágásától, a felsőrész kisza basán át az összeállításig, amikor megnéztem, hogyan készül a kéreg, a különféle alátétek, a ráma, a díszítések — akkor jöttem rá, mennyi aprólékos, finom és gondos munka szüksége

s ahhoz ,hogy a cipó olyan szépen simuljon a lábra és ah hoz, hogy szemre is tetszetős legyen. Van valami lenyűgöző itt a munka folyamatosságában, gyorsaságában. Bármennyire is részletmunkát végeznek az egyes dolgozók, minden ilyen folyamat szaktudást, gyakorlatot követel. Ve gyük mindjárt a talpak kivágását. Itt az a legfontosabb, hogy minél kevesebb legyen a hulladék. Mondhatjuk, hogy az egész clipő lelke a felsőrész. Ezért ennek a kiszabása igényli a legnagyobb szaktudást, lelkiismeretességet. A szabász műhely, vagy ahogy szaknyelven mondják, a csákozőmühely, egyik legjobb dolgozója Holubica Ferenc, aki, amint a'versenytáblából kitűnt átlagban 160 százalékra teljesíti normáját. Megkérdeztem tőle, mi ben is rejlik munkájának titka. »Ez talán az egyedüli folyamat, amit nem lehet gépssíteni« — mondja. „Hoaszúéves gyakorlat kell hozzá — tökéletesen ismerni kell a bőr tulajdonságait. Tudniillik, a bőr nem mindenütt húzódik, nyúlik egyformán. Ha már most a felsőrész két oldalát nem egyforma tulajdonságú bőrbői vágjuk, természetes. hogy a cipő egyik oldala ráncos lesz.« Holubica Ferenc, az érsekújvári gyárból került Parti, zánskéra — már tizenhét éve dolgozik a szakmában. Megelégedetten mutatja személyi számláját. A személyi számla — a szocialista munkaversenynek egy igen egészséges formája, mely érdekeltté teszi a dolgozókat a gazdaságos munkában, az anyaggal való takarékosságban. Eddig a cipőosztályon 214-en, a gumiüzemben százan jegyzik eredményeiket a személyi számlán. Hetenkint kiszámítják az egyes dolgozók által megtakarított anyag értékét — melynek egy bizonyos százalékát negyedévenként jutalomként fizetik ki nekik. Holubica Ferenc jói gazdálkodik. Bizonyítja ezt a személyi számlájának vég összege, melynek harminc százaléka csinos ősszegre rúg. Ezt rövidesen kézihez kapja. Általában sok a magyar dolgozó Partizánskéban. Nagyrészük az érsekújvári cipőgyárból került ide. Jeles János szabász, aki hűséges kísérőmül szegődött, kassai — 1933-ban ke rült az üzembe és már a gyár felépítése óta Partizánskéban dolgozik. Az egyes részek összevarrását csaknem kizárólag nők végzik. Legtöbbjük fiatal lány. Varga Juli és Tónás Lenke egymás mellett ülnek. \ Mindketten Deákiba valók, már ! két éve dolgoznak Partizánskéban. j Bámulatos ügyességgel varrják ösz ' a felsőrész kéreer fölötti részét Kérdésemre, hogyan tetszik nelnk az ?let itt Partizánskéban, mosolyogva, szinte egyszerre válaszolnak, i hogy jól vannak, szép internátusban laknak és bizony nem kívánkoznak haza. Mikor azután délután megtekintettem a hatalmas inter nátusokat, a barátságos, meleg és minden kényelemmel ellátott szobákat, amikor láttam, hogy mennyire "ondoskodnak itt Partizánskéban a dolcnzókről. rájöttem, hogy miért Is elégedettek a Jónás Lenkék és Varga Julik. • BESZELJÜNK ARRÓL IS, melyek azok a szervezési íntézkedé"ek, melyek a partizárskei cipő°yírban biztosítják azt, hogy ez i Vben szebb mér jobb minőségű clj nőket, csizmákat, papucsokat és 'zandálokat állítsanak elő- Hiszer I i minőség javítása — egyik legj fontos?bb tényező az életszínvonal : ímeléséhez vezető úton. Ezen a | '•^ren » legfontosabb szerep az ellenőrzésre hárul, elsősorban a nyersanyag, és a félkészáru ellenőrzésére. A jó cipő a bőr minősé, gétől függ. Ez fokozottabb mérték ben mutatkozik meg az ügynevezett rámás cipők előállításánál, ahol az egész felsőrész tulajdonképpen egy keskeny bőrrámán nyugszik és ha ez a ráma nem lenne elég jóminőségű, erős és ellenálló — a cipő hamarosan tönkremenne. Azonban az ellenőrzés feladata a partizánskei üzemben nem hárul csupán az ellenőrző osztályra. Mind inkább tért hódit Csutkih sztáha novistának az az elve, hogy min den dolgozó egyszersmind ellenőr is kell, hogy legyen munkahelyén Különösen fontos ez olyan üzem ben, ahol a gyártás futószalagon folyik, és az esetleges hibák egész sor dolgozó munkáját teszik értéktelenné. A technológiai fegyelemről Azok a munkások, akik annakidején Bat'a Üzemeiben dolgoztak, visszaemlékeznek rá, hogy Bat'a kíméletlenül csapott le minden híbara, nem érdekelte, hogy ki követte ei — a kár

t többszörösen megfizettette magának. Egyik kisérőm, Herbrik György, technoló gus elmesélte ezzel kapcsolatban, hogy mint egyszerű munkás dolgo- : zott a zlíni üzemben, amikor na- i gyobb mennyiségű fehér antilop- i cipő-iszálllitmányt készítettek egy | amerikai cég számára.. Az úton 1 azonban a sós tengeri levegő átjárta a szállítmányt is a fehér anti lopbőr megsárgult. A cipőket nem vették át. A műhely minden dolgozójának jelentős részt vontak 1? | béréből, úgy, hogy Bat'a az eiadási 19 koronás ár helyett körülbelül 40 koronát kapott páronként. Magfizettette a be- és kirakodási költségeket, az eladási osztály rezsijét — annak ellenére, hogy maga az eladás; osztály is tetemes sarcot fizetett. Végül pedig a cipők elkel tek a hazai piacon A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK másik fontos biztosítéka a káderek nevelése. A partizánskei üzemben erre nagy gondot fordítanak. Elsősorban a munkahelyeken folynak az iskolázások, ezenkívül sokan látogatják az úgynevezett sztahanovisták Iskoláját és r mesteriskola esti kurzusait Különösen szem előtt tartják az ifjúság nevelését. Ahová csak nézünk. a városban mindenütt a munkaerő tartalékod 'nternátusait, szakiskoláit látjuk Az üzemben egy hatalmas csarnok áll a tanulók rendelkezésére, Min den gép megtalálható Itt. mely a gyártási folyamathoz szükséges. A fiatalok oktatók Irányítása mellett dolgoznak. Ha a minőség javításáról beszé lünk, nem feledkezhetünk meg az újító-mozgalomról sem, mely téren szép eredményeket mutatott f

el a partizánskei cipőüzem. A mult év ben 703 újító 83 javaslatát való sították meg és az így elért megtakarítás meghaladja az egymillió koronát. Hricz János, az üjítóosz tály vezetője, megismertetett egynéhány szellsmes ötlettel, melyek közüi talán a legérdekesebb a benzinf-elfogó berendezés. A textilés gumirészek összeragasztásához benzin szükséges. Márkusz újítő készüléke felfogja a benzinpárákat és hEitoümas vastartály okban cseppfolyósítja. Egy másik érdekes új j Tépet a gumiüzemben láttam. Ez önműködően vágja ki a talprészeket ég a hulladékot ugyancsak ön működőén, újból gumilepénnyá i gyúrja Debnár Gábor. Mit értünk technológiád fegyelem alatt? A termelési szabályok pontos betartását és ezáltal a technológiai folyamat helyes lefolyását. Ez az ipari és a mezőgazdasági termelésre egyaránt vonatkozik. A műszaki termelésnél a munkahelyeken .pontos utasítások varrnak kifüggesztve a g'épi berendezés használatáról és a technológiai folyamait lefolyásáról. A dolgozók ismerik ezeket a szabályokat és a mesterek ellenőrzik, hogy helyesen alkalmazzák e azokat. A szabályokban részletesen fel vannak sorolva az egyes műveletek, melyeket a dolgozóknak gépén végeznie keli, valamint azok a technológiai feltéte- , lek, melyeket "feltétlenül be kell tartania, például hőmérséklet, nyomás, a g>ÍE sűrűsége, stb. Ezeket a feltétele ket azért kell betartani, hogy magas hozamot érjünk el és egyúttal a leggazdaságosabban használjuk fel azo kat a nyersanyagokat, amelyből a végleges termók&t nyerjük. Vegyünk egy gyakoriati példát. A mészégetésnél egy tonna mészkőhöz bizonyos mennyiségű koksz szüksé ges. A kokszot a mészkőhöz úgy kel) hozzátenni, hogy a csille aljára egy adag kokszot szórunk, erre szórjuk a mészkövet és a mészégetőbe szállítjuk. Ha a kokszból pontos mennyiséget mérünk le és a kokszot a mész kövei egyenletesen öntjük a kemencébe, egyenletes kivonás mellett jóminőségű égetett meszet nyerünk, amely jól oldódik és amely főképpen az építő és vegyiiparban jól beválik. A technológiai fegyeiem tehát ebben az, esetben azt jelenti, hogy vigyáz mank kell arra, hogy a mészkő minősége megfeleljen az égetett mész megállapított értékének és a tiszta mészkő értékének, azonkívül, hogy a mészkőben csak a megengedett menynyíségű szennyezés tegyen (csak annyi lehet, amennyit a technikai feltételek megengednek). Még arra i3 vigyáznunk kell, hogy az egyes mészkövek nagysága 15—20 cm között mozogjon, a kekszmennyiséget is mindig egyformán kell hozzáadni és i mészkövet és a kokszot szabályos ] időközökben kell a kemencébe szórni. ' Ehhez hozzájárul az égetett mész ; rendszeres kivonása is. így a mész : égetőben a tüzet a megfelelő fokon tartjuk és nem állhat be félbeezakaTehát a mészégető helyes kezelésével, vagyis a fent felsorolt félté teiek pontos betartásával betartjuk a technológiai fegyelmet. A mezőgazdaságban példiíiul a technológiai fegyelem azt jelenti, hogy be kell tartanunk az agrotech- j nikai határidőket a termőföld eVőkészítőénél a gabona, vagy más mezőgazdasági termák bevetéséhez. Teohnológiai fegyelemről beszélünk akkor is, ha az egyes termékeknek legjobban megfelelő trágyázás pontos módszerét betartjuk. Az áhattenyésiz- j lésnél például a t&kamiány megfelelő összeállításának, a rendszeres ete. tósnek, vagy például a malacoknál és borjúknál a nedves takarmány előírt hőmérsékletének betartását jelenti. Általában azt mondhatjuk, hogy a technológiai fegyelemnek ugyanaz a jeientősége, m;nt a közlekedésben a szigorú fegyelemnek A már kipróbált előírások be nem tartása a minőség rováaára megy és gyakran büntetést érdemlő anyagpazarlásra vezet. Régen, a termelés, ben szerzett hosszúéves tapasztala, .ok, mmd az iparban, mind a földművelésben apáról fiúra szá'Hitak, persze csak szóban átadva, mint ahogy ezt számos népi mondás is bizonyítja. A technikai és mezőgazdasági tudományok fejlődésével, amikor ezeket a foglalkozása ágakat már tudományos ismereteik afapji'in irányítják, ezek az sme retek szabályokká lesznek, melyekhez az ipari és a mezőgazdasági .ermelés igazodik, Azonban még sok oiyun műhely és üzem van, ahol a termelés, szakác3módra csak szemmérték szerint folyik. Természetesen ez a minőség rovására megy. Képzeljük osa k el, hogy milyenek lesznek azok az anyagok, amelyeket csak zeinmértík szerint festenénk és nem az anyagok súlya és mennyisége alapján. Hányszor nézzük nyugod. tan, hogy a tejesikanna néha órákon keresztül a napon áJ, vagy, hogy nem egészen t".szta kannákba öntik a tejet, stb Pedig itt a fogyasztók egészsége forog kockán! A technológiai fegyelem pontos beitartáisa egyes termékek világhírének alapjául szolgál. Többek között csak a világhírű pilzeni sört, magyar seaiámit, ementáli sajtot, cseh kris tályt, a német optikai üveget, a szovjet mezőgazdasági és bányagépeket említjük. A Szovjetunióban az államférfiak, a technikusok és a mezőgazdaság vezetői tudatában vannak annak, hogy az ipart és a mezőgazdaságot tudomámyoisan kell irányítani, ezért a technológiai folyamatokat írásbeli termelési szabáiyok alapján vezetik (a termelésben ezt szabályzatnak nevezik). Tilos a termelési folyamatokat csupán emlékezetből vezetni. Ezt nálunk is ei kell érni. Ezért a CsKP KB és a Csehszlovák Köztársaiság kormánya a bányászatra, kohászatra, mezőgazdaságra, vegyiparra vonatkozólag számos határozatot hozott, melyekben ezen ágak ' dolgozóinak kötelességévé teiszi a teci'.mológiai fegyelem betartását és a technikusoikmialk a termelés előfelté' teleinek pontos kidolgozását. int a csaJádban és az államban a rend, a nyugodt élet alapja, úgy az iparban és a mezőgazdaságban is a technológiai fegyelem a sikeres termelés előfeltétele. Ez szolgáljon útmutatóul továbhi építőmunkánkban. Dr. Pavel Bilek /Q R uszítja k-család Rusznyák József három évtizeddel dohányföldeken. Estére már sokszor ezelőtt ültette be az első szál hara goszöld dohánypalániát a földbe. Csak úgy elfáradt, hogy álig bírt a lábán megállni Ha evés/e került a sor tinyolc éves volt. de az ö munkájára is ; zenegyen ülték körül az asztalt A szüksége volt a családnak. Naphosz- j kilenc gyerek kózii' rizsi volt sorbnv a szat kint dolgozott apjával a )feles i harmadik. Apjávai együtt örült, ha szép volt a dohány, de együtt sírt a családdal, ha a kiültetett palánták megfagytak, vagy ha a nyári zivatarok alkalmával a jég pusztította, kilyukasztgatta a dohányleveleket. Józsi gyerek már akkor kitűnt a munkában. Apja meg is dicsérte és megígérte neki, hogy halála után ráhagyja kedvenc dudáját. Esténként, amikor már nem sürgetett a munka ; és korábban hazatért a család, az apa i vacsora után elővette kecskebőr dui dáját és szomorú, bánatos nótákat i varázsolt elö belőle. Nótáiban benne ! volt a család öröme-bánata. Ilyenkor , ' Józsi szorosan odatelepedett apja mellé. Egy-egy szomorú nóta úgy : megfogta, hogy könnyekkel telt meg szeme. Amikor nagyobb lett, az apja megengedte, hogy néha-néha kezébe vegye a féltett szerszámot, később pedig megtanította a kezelésére. Tizen- j I hároméves korában a kis Józsi már : úgy kezelte a dudát, hogy apja meg • is jegyezte: — Hamarosan túltesz rajtam a gyerek! A szomszédok szívesen hallgatták, mikor a kis Rusznyák gyerek rákezlett kedvenc nótájára: „Nem akar az 'körcsorda legelni. ." A duda hangját fölkapta a nyáresti langyos szellő és vitte-vitte a meszszeségbe. Beszivárgott a nyitott ablakokon és a bentlévőket arra kényszerítette. hogy az ablakba könyökölve i hallgas k a mélabús zenét A marcel- ! háziak '5'"' megszokták a duda hangját. hog *ia valamelyik este nem hallották, kíváncsian kérdezgették: „Ugyan mi történt a kis dudással? Miért nem játszik?" De egy őszi estén hiába várták a duda hangját. Elköltözött a Rusznyákcsalád Marcelházáról. Kocsira rakták a szegényes bútort, a dudát, a családot. Menniök kellett, mert gazdájuk fölmondott nekik, más dohányos jön újévkor a heh/ükre. A naptárban 1930-at írtak, amikor Rusznyákék szegényes holmijával bedöcögött a szekér a nánai uradalomba. A cselédházak kis ablakai kinyütak, kíváncsi tekintetek fogadták az érkezőket. Megnézték, milyen a bútoruk, milyen a ruhájuk, milyen a család. A Krizsán-család apraja-nagyja szintén az ablak körül tolongott. Ők is kíváncsiak voltak az újonnan érkezőkre. Az öreg Krizsán, amikor szemügyre vette őket, csak ennyit mondott: — Család, az van bőven! Borbála azonban sokkal kíváncsibb természetű volt, mint az apja. Csillogó fekete szeme különösen azon a 18— 19 éves fiún akadt meg, aki mindenekelőtt egy kecskebördudát emelt le a szekérről A lánynak kicsúszott a száján a szó — Nicsak, dudája van! Az anya is meglátta a legényt és közelhajolt a lányhoz: — Csinos gyerek ez a dudás. Nézd csak milyen piros az arca, szőke a haja Borbála egészséges barna arca bíborpiros lett, mintha valamilyen csínyen rajtakapták volna. Nerri szólt semmit, elfordult az ablaktól... A Rusznyák-család a nánai uradalomban is dohánytermesztéssel foglalkozott. Már kora tavasszal hozzáláttak a melegágyak készítéséhez. Józsi egész nap szorgalmasan dolgozott apjával a melegágyak körül. Együtt tervezgették, számolgatták, ha jó lesz a termés, mire is költik a dohányért kapott pénzt. Egy szép tavaszi reggelen Józsi meglátta, hogy Borbála apjával hordja saroglyán az istállóból a trágyái A lány arca piros volt, fekete haját kendő takarta. Teste meggörnyedt a saroglya sú'ya alatt. Ő is észrevette a legényt. Tekintetük találkozott. — Nehéz? — kérdezte Józsi s a saroglyára mutatott. A feleletet meg sem várta. Kivette a lány kezéből a villát és szorgalmasan kezdte megrakni a saroglyát. Aztán megfogta a saroglyánák egyik végét és intett Krizsánnák, hogy fogja meg a másikat. Elindultak. Borbála pedig lopva végignézte a fiút "hogy egyenes derékkal vitte a terhet E zen az estén a nánai uradalomban először szólalt meg Rusznyák Józsi dudája. Kezdetben bánatosan, majd egyre vidámabban. Az elkövetkező estéken a nánai uradalomban már alig várták, hogy megszólaljon a duda hangja. A mélabús és vidám melódiák betöltötték Krizsánék lakását is, de még mélyebben Borbáia szivét. És az érő búza illatáva' teli nyári estéken fel-felcsendült Borbála ezüstcsengésű hangja is. Az urada/