Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-27 / 23. szám, szerda

(J J SZOL 1954. január 27. Léva dolgozói gyűlésén vitatták meg a nemzeti bizottságokról szóló Vasárnap, Január 24-én a délutáni órákban munkások, parasztok, értel­miségi dolgozók, Léva egyszerű, be­csületes polgárai összegyűltek a vá­rosi szálló nagytermében, hogy kive­gyék részüket a nemzeti bizottsá­gokról szóló törvényjavaslatok szé­leskörű vitájából. A helyi nemzeti bizottság gondoskodott arról, hogy a város valamennyi lakójához eljus­son e nagyjelentőségű népgyűlés hí­re. Hatalmas hirdetőtábla a szállo­da előtt, a helyi adó műsora, a mo­ziban az előadások előtt tartott rö­vid beszédek, az üzemek vezetőivel folytatott beszélgetések, a tömeg­szervezetek funkcionáriusaihoz inté­zett felhívások és minden családnak küldött meghívók szólították fel a város dolgozóit, hogy a népgyűlésen éljenek jogaikkal és szóljanak hozzá a törvényhez. Mert hisz a törvény létrehozása nálunk nem az urak dolga. A nép képvieelői és maga a nép alkotjá? most a törvényt. Jóval a gyűlés megkezdése előtt néhány lévai EFSz-tag érkezett. Már a folyosón beszélgettek a tör­vényjavaslatról. Egy Idősebb baju­szos ember — Madarász báősi — csak bólogatott, amikor magyaráz­ták neki, miféle törvényjavaslatról van szó — Egész máskép van az most. mint fiatal koromban volt — me­séli Madarász bácsi. — Most az em­bernek odaadják a törvényt, hogy nézzen bele, szóljon hozzá és csak azután törvény a törvény. A mult köztársaságban ez az urak dolga volt. És mikor az ember félt, hogy bajbakerül, és ismerni akarta az uraktól kapott törvényt, azt mond­ták, ehhez semmi közünk, ezt csak az urak értik, Lehocky Bruno pol­gármester buta parasztnak mondott és kKíergetett irodájából, mikor fel­világosítást kértem töle a csépléssel kapcsolatos paragrafusról. Most, hogy a lévai dolgozók a törvényjavaslatot megvitatják, visz­szagondolnak a régi világra, a tőkés rendszerre és a mult nyomorára. A népgyűlésen elhangzott Hfeszá móló­ban is szó volt arról, hogyan „gon­doskodtak" az urak a dolgozó népről és hogy mennyivel jobban élünk ma. Léván az első Csehszlovák Köztár­saság idején csak három állami bér­ház épült 28 lakásegységgel. Ezzel szemben az 1935—1938-ig terjedő időszakban 9'S kilakoltatás történt végrehajtás útján. Bizonyára minden lévai polgár emlékszik még a mos­tani Vásár-téren annakidején létező inségbarakokra, melyek deszkákból épültek és melyekben 35 helyiség­ben 45 család volt összezsúfolva éhe-íő, félig meztelen gyermekeik­kel. A felszabadulás óta 6 bérház tör vény ja va sl a tokát épült Léván 102 lakásegységgel és további 48 lakás építését kezdték meg, melyek október l-ig készülnek el. A kapitalista rendszerben nehezen éltek a dolgozók. De sokkal nagyobb nyomorban éltek azok, akiknek még a munkából sem jutott. Léván az 1932—1935-ös években 500—1000 munkás volt kereset nélkül. A mun­kanélküliek 10 koronás inségsegélyt kaptak azzal a feltétellel, hogy en­nek fele részét a szükségmunkák­nál dolgozzák le. A múltban az el­aggottak, vagy munkaképtelenek támogatására nem fordítottak sem­mi gondot. Ma járási viszonylatban 3989 személy kap nyugdíjat, akik közül 1211 lévai. Ma az állam nagyarányú támoga­tásban részesíti azokat, akik családi házat akarnak építeni. A kapitaliz mus alatt az új telep lakóházai jel zálogkölcsönökből épültek. Egyik ak­ció során 50 ház épült, közülük 32-t adtak el árverésen azért, mert a dolgozók nem bírták fizetni a ma­gas uzsorakamatokat. Az országos hivatal és a járási hivatalok nem segítették a dolgozókat, nem törőd­tek a szegény néppel, csak az urak hatalmát védték, A néppel tartott beszélgetésen a beszámolókban, melyeket szlovák nyelven Nlžnay elvtárs, magyar nyelven pedig Kinder elvtárs mon­dott, részletesen Ismertették a tör­vényjavaslatot. A megjelent elvtár­sak megfelelő alapot kaptak a vitá­hoz. Hitz elvtárs például a törvényja­vaslat 11 §-a 3. cikkelyéhez szól hozzá, mely szerint az általánosan kötelező rendeletek kihirdetésüktől számítva 15 nap múlva lépnek élet­be. Ugyanakkor előfordulhat az — hangsúlyozta Hitz elvtárs —, hogy a helyi nemzeti bizottság elemi csa­pások esetén fontos intézkedést fo­ganatosít, a rendelet végrehajtásá­val ellenben várnia kell 15 napig. Velebi elvtárs felszólalásából ki­tűnt, hogy rosszul értelmezte az alárendeltség elvét. A népgyűlésen mondott beszámolóra hivatkozott, melyben az áll, hogy az országos elnöknek és a járási főnököknek olvan hatalmat biztosított a régi kapitalista törvény, hogy vétójoguk­kal módjuk volt minden határozatot megsemmisíteni, (mely a burzsoázia érdekeivel ellentétben állott). Velebi elvtárs kérdést intézett, hogy miért legyen jogában a felsftbbfókú nem­zeti bizottság tanácsának megsem­misíteni az alsóbbfokú nemzeti bi­zottság határozatát. Erre a kérdés­re válaszolnia kellett volna Nagy Gyula elvtársnak a záróbeszédben. Mert hisz érdekük, hogy Velebi elv­társ is megértse, hogy itt nincs szó a nép szavának és akaratának el­nyomásáról. Az ellenben természe­tes, hogy egy olyan határozatot semmisnek kell nyilvánítani, mely ellentétben áll törvényeinkkel és a széles néptömegek akaratával. A helyi nemzeti bizottság funk­cionáriusai a néppel tartott beszél­getésen és maga Pirk János, a helyi nemzeti bizottság elnöke is felszó­lították a megjelenteket, hogy bírál­ják a helyi nemzeti bizottság eddi­gi tevékenyságét is. Sárki elvtárs felszólalásában erre jogosan bírálta a város vezetőségét, hogy nem fordít kellő gondot a vá­ros tisztaságára. — Nézzük csak meg a felszaba­dulásunk emlékmüve körüli teret — mondja Sárki elvtárs Kedves ne­künk ez a Szabadság-tér, micsoda szép park lehetne ezen a helyen. Nem jól van az, hogy ez a tér el van hanyagolva és a helyi nemzeti bizottság nem tett semmit, hogy változtasson ezen. Hisz ha idejönnek azok az anyák és gyermekek, akik kedveseiket vesztették a Léva fel­szabadításáért folyó harcban, szé­gyelhetjük előttük magunkat, nogy Így őrizzük emléküket. Több elvtárs kritizálta a helyi nemzeti bizottság egészségügyi ügyosztályát. Főleg a téli fürdővel kapcsolatban szólaltak fel, melyre nagy szükségük volna a lévai dolgo­zóknak. A csatornázás munkálatai már megindultak Léván. A váis^ban e célra ebben az évben jelentős összegek állnak rendelkezésre. Nem­csak erre a munkára, hanem a víz­vezeték építésére is. Az értékes vita után Nagy Gyula, a HNB alelnöke rövid záróbeszédet mondott. Már 7 óra volt. Most kel­lett volna kezdődnie a színdarabnak, melyet a Magyar Területi Színház erre az időre tervezett. A helyi nem­zeti bizottság helyiség dolgában nem jól szervezte meg a néppel való be­szélgetést. A népgyűlésen tartott vita jobban sikerült volna, ha a meghívottak mind eljöttek volna. A tömegszervezetek nem segítették elégségesen a helyi nemzeti bizott­ságot az agitációs munkában, idő­sebb Vilcsek Béla. a Csemadok el­nöke például még saját magát sem győzte meg arról, hogy ilyen nagy­jelentőségű/-beszélgetésen részt kell vennie. A kávéházban dominózot.t azalatt, míg Léva város többszáz dolgozója vitázott a nemzeti bizott­ság munkájáról és az új törvényja­vaslatokról. Drábek Viktor A seči pionír tábor életéből A Chrudimka melletti Seéen léte­sí ter' csehszlovák pionírtábort ugyan alig egy fél éwei ezelőtt nyitották meg. de ma már nem akad köztár saságunkban olyan pionír aki ne tudna róla és ne szeretné legalább msgtekmteni a tábort. Csehiszlovák artyek — ezzel a büszke és sok mindenre kötelező névvei tisztelték meg pionírjaink a seči tábort. A goitwaidovi Šulek elvtárs veze tése alatt álló táborban hazánk ke­rületeiből ferváitva egyszerre 120 gyerek tartózkodik úgy, hogy éven ként pár száz gyerek váltja f pl egy mást Tizennégvnapos tábori tartóz kodás az iskolában és a pionlrszev vezetben végzett jó munka jutalma A vezetők kollektíváját a legjobb pirmirokbíl állítják ö'ssze. A gyerekek a tílborban rendes is koláztatásban részesüknek, szorgal masan tanulnak, érdekkörökben dol gőznek, szórakoznak és sportolnak. Rendelkezésükre álianak tökéletesen berendezett és felszerelt műhelyek, dolgozószobák, klubhelyiségek Fu čík könyvtár A tágas előadóterem ben színi és filmsinad'ísckat, beszá moiókat és vitaestéket rendeznek. Decemberben például a nagy Sztálin személyével foglalkozó estet rendez­tek. amire a különböző csoportok gondosan felkészültek. A tábor lakóinak külön fényké péíTiaboratórium. kis nyomda, min den különleges taneszközzel t'elsze relt tanulószobák is rendelkezésére állnak. A tábori és faliújság szer készt ötanácsának külön helyisége Na. A tábor majd minden lakója sza bad idejének egy részét a műszak! dolgozószobában tölti,, amely egy­úttal a műszaki érdekkör műhelye is. A kis ezermesterek munkájának figyelemreméltó alkotásai külön­üvegszekrényben állítják ki. Mindez a 'tábor fizikai kabinetjét is gazda­gítja. A műszak érdekkör most fe­jezi be a saját meteorológiai inté­zetének elkészítésére irányuló mun­kálatokat. Šulek elvtárs mesteri ve­zetésével a gyerekek komplikált mérőeszközöket is készítettek. Hat kis pionírlány történe'mi ta nulmányaik megkönnyítésére plasz­tikus térképet készített a Ma'eáov melletti huszita harcokról Egy cso­port vízvezetékszerelési modellt, egy másik csoport központi fűtést szemléltető modellt készített. Hul. ladékanyagból turbina mode'lt, szi­vattyúkat, felvonókat stb. készite nek. A sport- és testgyakorlat is szer­ves része a tábor napi é'etének. Er­ről Zdeftka Macounová, elvtársnő és a védnökséget vállalt katonai ala­kulat gondoskodik. A dicső történél, mi mult területén tett barangolá­saik, a szomszédos lichnicei vár, žleby-i kastély, a történelmi neve. zetességü Čáslav megtekintése, re­gényes séták, kirándulások a kis pioinlrok leggyönyörűbb emlékei kö. zé tartoznak. Örömteli, gazdag élet vár a kis pionírokra a seči táborban. p» Üzemeink életéből A bodrogszerdahe'yi kőbánya dol r gozói szép s'kereket értek e! az öteves terv folyamán Az új évet azzal az elhatározással kezdték meg. hogy ha­vi tervüket minden esetben öt nappal e'őbb te'jesítik. Le'kes munkájukat az is bizonyítja, hogy az új kötőrőt három nap a'att beépítették. A terv túlteljesítése érdekében a bodrogszer­dahe'yi kőbánya dolgozó 4 kérik az igazgatóságot, hogv sürgess? a zúzó­gép generáljavítását az eperjes, ja­vítóműhe ynél. A kőbánya dolgozói már január e'ső hetében kivá'ó eredményeket ér­tek el Alexa László csoportja január 7-én 20 köbméte' kavicsot szál'ított terven felül. Sadamóci elvtárs cso­portja napi normáját 160—200 szá­za'ékra teljesíti. Smerek János, Bodrogszerdahely. A lévai Sber-nemzeti vállalat do'­gozói most a papírhulladék gyűjté­sére összpontosítják munkájukat. A léva. járás sok üzeme pontosan tel­jesíti a fe'es'eges papírhulladékok be­szo'gá tatását. A péküzemek azonba" az üres papírzsákokat az esőn hagy­ják heverni. Hason'óképp'.n bannak a hulladŕkpapirossal az EFSz-ek is a szántófö'dön ha.-.yiŕk a műtrágya­zsákokat, amelyek ' ezáltal teljesen tönkremennek. Stark Imre, leveléből. „Ki ad több szenet terven felül" jelszó alatt — munkaversenyt indítottak a handiovai bányászok Bányászaink a szocialista munka­verseny új formá-nak feltalá'ásában és elmé yítésében nagy kezdeménye­zést tanúsítanak Tanújelét adták en­nek az ötéves terv utolsó évében a szénfejtési terv sikeres teljesítéséért folytatott harcban, amikor több ko'lek" tív és egyéni szocialista munkaver­senyt indítottak. A hatalmas válla'at­közi munkaversenyen kívül elterjedt az egyes bányászkollektivák közti ver­seny valamint a testvérváüalatok kol­ektívái közti versenv s Az emúlt év októberében a kékkői szénbányák Háj bányájában do'gozó Vagány Já­nos ko'lektivájának tagjai versenyre hívták ki a handiovai szénbányák nyugati bányájának 127. számú falán dolgozó Vagány Mihály kollektívájának do'gozóit. A pótori bányában do'gozó Vagány János ko'lektívája már akkor magasan túlteljesítette tervfeladatait és felajánlotta a hand'ovai Vagány Mihály kollektívájának, hogy 15 szá­zalékos előnyt ad nekijs a verseny­ben. A büszke handtoVai bányászok azonban ezt a feltételt nem fogadták el és m.nt két egyen'ő fél kezdték meg a versenyt Kedvvel kezdték meg a munkát és az eredmény nem ma­radt el. Már októberben szénfejtési tervüket 109.3 százalékra, november­ben 133.3 százalékra és decemberben 106 százalékra teljesítették A pótori bányászok erős el'enfélre találtak a handlovaiakban A pótori Vagár,'/kol­lektíva az 1953 év uto'só negyed­évének fe'adatait átlagosan 129 száza­lékra teljesítette, a handlovaiak pe­dig több mint 116 százalékra. A handlova, bányászok kollektívája Vagány Mihály vezetésével nem fe­'edkeztek meg a pótori versenytár­sakról. A\ tervfeladatok magas tú'tel­jesítése alapján ez idén „Ki ad több szenet terven felül" jelszó a'att a verseny folytatására hívták fel pótori versenytársaikat. Kékkön történelmi múzeumot rendeznek be A kékkői vár helyiségeiben tör­ténelmi múzeumot rendeznek be. A múzeumban több millió korona érté. kü történelmi emléktárgy lesz ki­állítva. Ezek között a török hódolt­ság idejéből Lešť, Turie Pole és más helyiségekben felfedezett értékes történelmi emléktárgyak vannak. Legértékesebbek közé tartoznak, egy török hódoltság idejéből való dob, kis harang és eredeti képek, ame­lyeket Turie Pole községben fedez­tek fel. A kékkői történelmi mú­zeumban gyűjtik össze a kékkői já­rás egyes községeinek alapítására és megszűnésére, valamint a kék­kői szénbányák eredetére vonatkozó értékes anyagot és a járás közsé. geiben a szocializmus építésére vo­natkozó adatokat. Prágai rekreáció Az ipar, mezőgazdaság, kereske­delem, az iskolák és hivatalok kivá ló dolgozói felváltva vesznek részt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgatom prágai kulturális üdültetésén A részvevők száma az elmúlt ötéves terv évei alatt több mint 45 ezer volt. A prágai üdültetés házáha heten ként újabb és újabb csoportok érkéz nek, jó munkájuk jutalmaként kap ják a rekreációt Köztársaságunk minden részéből hetenként kétszázan jönnek, hogy fővárosunk szépségében gyönyörködjenek és megismerkedje nek kulturális életével. Bányászok, traktorosok, elárusítónők, orvosok, mérnökök vannak közöttük. Érdek­lődési körük más és más, de egyben mindnyájan megegyeznek. Egyfor mán örülnek Prágának, szeretik Prá gát. Ez nemcsak a kitűnő elszállá soiásmak és jó ellátásnak köszömhető. hanem a gondosan összeállított és előkészített programmoknak is. Min­den nap színházba mennek, délelőtt múzeumokat és emlékműveket láto­gatnak. Serkentőleg hat továbbá munkájukra Lidice megtekintése. Nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a V. X Lenin múzeumot. Méiy, felejthetetlen benyomást gyakorolt • rájuk a Klement Gott­wald mauzóleum. Az üdülés ré^zve. vöi közül sokan először vannak Prá­gában. A baráti, kellemes k'Srnye. zetben közelebbről megismerik egy mást, kollektívát alakítanak Haza­térésük utátn elismerően nyila-koz. nak a róluk való gondoskodásról. Ilyesmiben a kapitalizmus idején soha nem volt részük. Prágai tar. tózkodására sokáig fog emlékezni Bo­žena Balochová is. az ostravai Ostra. vit nemzeti vállalat lakatosa és még sokan mások. Az ébresztőóra Az utazásnak mindig meg volt szá­momra a varázsa. Az új városok és az új falvak, új üzemek és ú) embe­rek, új színek és új ízek — épti'ö országunk minden szépsége,- mint egy hosszú-hosszú képeskönyv tárul az utazó ember szeme elé. Sok minden e'siklik előttünk, sok mindent elfe­lejtünk — és ezen talán még a sű­~űn telerótt jegyzetfüzet, sem segít — de az igazi élmények, az igazi kin­csek csillogóan, finoman lerakódnak bennünk és sokáig, nagyon sokáig él­nek szívünkben. Ezekből a csillogó apró drágakövekből hozom most fel­színre ezt a történetet, melyet a gö­mőri ércbányákban — hazánk leg­régibb -bányáiban hallottam. Akkor történt ez, amikor a bányá­szok csaknem kivétel nélkül gyalo­gosan jártak munkahelyükre. A der­mesztő téli reggeleken, mint apró szentjánosbogarak világítottak a mun­kába siető bányászok lámpái. Éj sok­szor bizony még akkor is mozogtak ezek az apró fénylő pontok, amikor már fe'sivított a bánya dudája Nagypál Jánossal is gyakran e'öfor­duH, hogy későn érkezett a munka­helyre. VaVjuk be voH erre oka e'ég. Háromkor kellett kelnie és dé'után, a műszak után még más munka után U nézett. Sok volt a gyerek, kevés a bér A legfőbb oka a rendszeres késésnek azonban az volt. hogy el­romlott az egyedüli időt.mutntó alkal­matosság a házban egy régi kony­haóra Hiába v'tte az óráshoz azt a "ó'nszt. kavta hogy az öreg jószág már kiszo'gá't kár vele vesződni. Azon is aondo'kozott, vegyen-e úi ébresztőórát — de mindig közbejött valami fontosabb kiadás, cipő .vagy flanellruhácska kellett a gyerekeknek. Egyet azonban meg igy e: t Nagypál János. Bár az öreg konyhaóra nem mutatta az időt, de ha pontosan nyolc órakor este felhúzta, akkor a két ösz­szeakasztott pondus, azaz a vas ne­hezék hajnali három órakor ponto­san az ágy felső támlájáig ért Nos, Nagypál János egy konyhaedényt he­lyezett el az ágytámlán — és való­ban három órakor a pondus elérte az edényt és hatalmas csörömpö­léssel a fejére zúdította. Ettől kezd­ve aztán pontosan járt munkába Nem is tudott talá'mányáró 1 senki, am'g egy szép napon megint késett egy félórát. Az „elosztóban" a bányászok gyülekezőhelyén, mielőtt leszá'lnának a tárnáb a — már türe 1met 1enül vár­ta a „hutman" — a csoportfelügye'ö. — Hol járt, János bácsi? — kérdette. — Ne m keltett fel az a fránya pondus E'fp'e'frftrTO este (p'hn~ni. — válaszolt kifulladva a sietéstól Nagy­pál János, — Micsoda pundus? — hülede­zett a hutman Erre aztán János töviről-hegyire elmondta, hogyan működik az ébresz­tőórája. • Ma már nem kell háromkor kelnie Nagypá' Jánosnak E'ég ha ötkor —­hiszen autóbusz száUítja' a munka­helyre és az is viszi haza. Agya felett pedig vidáman ott ketyeg az új. fényes re krómozott ébresztőóra. Ha pedig e-elejti fe'frúzni. az sem baj — beigazítja a rád'6 után. Mert arra is tellett Nagypál János­nak .., DELMÄR GABOR l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom