Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-25 / 21. szám, hétfő

1054. január 25. UISZO ±L A Csehszlovák Köztársaság 1954. évi állami terve (iezósek gyártása pedig 91%-kal. A gépipar ebben az évben ruagy segítséget nyújt a mezőgazdasági bermelés további fejlődéséhez a mezőgaz daságl gépek gyártásának megkétszerezésével és az újflajtájú magas teljesíiöményű mezőgazdasági gépek alkalmazásálval, aminők péädáui a répakombájnok, burgwnyakombájnok, kuitivátorok és hasonlók. A vegyiipar is hozzájárul a mezőgazdasági tenmelés fejlesztéséhez a műtrágyák fokozott szállításával, amelyeknek termelése a foszforos műtrágyáknál 19.8%-kai, a nitrogé. nea műtrágyáknál pedig 19.3%-kai emelkedik. leg Istállók építésére használják fel úgy, hogy jelentősen ki lehessen szélesíteni az állatállomány közös istállőzását. Azok a nagy anyagi eszközök, amelyeket államunk a mezőgazdaság fejlesztésére fordít, az összes mezőgazdasági dolgozókat arra kötelezik, hogy a lehető legjobban és leggazdaságosabban használják fel őket a mezőgazdasági termelés fejlődésére. Az 1954-ik évben külön figyelmet fordítanak a mezőgazdaság fejlődésére a határmenti körzetekben. A mezőgazdasági termelés növekedésének előfeltételével a mezőgazdasági lakosság jövedelmei kb. 18 A vegyiípar előtt nagy felada

t áll: százalékkal emelkednek. Ezzel továbib kéül fejlesztenie a műrostok gyártását és javítania kell minősé gü'ket, elsősorban a műselyemnél, és így kiszélesítenie a nyersanyagalaPOj- könnyűiparunk részére. Egyidejűleg a vegyiiparnak foko. zotij- figyelmet kell fordítania a jóminőségű festékek gyártására, hogy a textilipar ízléses, tartós, világos színű anyagokat gyárthasson, amelye, ket olyan nagyon szeretnek asszonyaink. Az élelmiszeripar és a könnyűipar fejlődése szempontjából is, főleg ami a lent 6

9 gyapjút illeti, döntő jelentősége van a mezőgazdasági termelés emelésének, amelytől az iparunk számára és a lakosság növekvő éüelmiszerszükségletei kielégítésére szolgáló nyersanyagalapok növelésének lehetősége függ- Cseh. Szlovákia Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának mult év decemberében tartott ülése alapfeladatul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági ter. melés fejlődésében ugyanúgy, mint a szocialista ée magánszektorban je lentős fordulatot kall elérni. Ez a reteidiat jelenleg pártunk ée kormá nyunk gazdasági politikájában a fő feladatok egyike és ennek megoldása államunk közgazdaságának további fejlődéséhez fog vezetni. Ezt a célt szolgálják a mezögaz dasági termelés feladatni amelyeket az 1954. évi terv szab meg. A mezőgazdasági termelés brutto értéke az 1953. évhez viszonyítva 12.1 száza lékkral emelkedik, ebből a növényi termelés 6.2 százalékkal Emellett a növényi termelésben a takarmány a.lap kiszélesítésére számítanak. A növényi termelésben a takarmányter melés az 1953 évi 40 százalékról 1954-ben 43 százalékra emelkedik. A takarmánya lap kiszélesítése biztosítja az állattenyésztés fejlesztésére irányuló tervezett feladatokat első sorban az állatok hasznosságának fokozatával Ennek alapján s sertés hústermeVés 11 százalékkal, a tejter melés 14 százalékkal, a tojástermn lés pedig három százalékkal errtelkedik. A mezőgazdasági termelés fejlő désóben tervezett niagy mozgositó feladatokat biztosítjuk pártunknak és kormányunknak azon sokoldalú támogatásával és gondoskodásával, melyet a mezőgazdasági kérdésekre fordít. A kormánynyilatkozat után egész sor jelentős intézkedés valósult meg az egységes földmüvesszövetkezetek megszilárdítására éc a kis- és középparasztok gazdálkodásának támoga tására. Ezek az intézkedések kedvezően nyl'vánulnak meg a mezőgazdasági terme'és idei emelkedésében. A mezőgazdasági termékek begyűjtési árának emelésén kívül és a beadási kötelességek csökkentésén, valamint az egységes földmüvesszövetkezeteknek nyújtott jelentős hiteleken kívül a jövő évben is jelentős eszközöket fordítanak a r "Tógazdasági termelés támogatá. sára. Az 1953-ik évhez viszonyítva a mezőgazdasági beruházások 105 százalékkal emelkednek. Ezekből az eszközökből elsősorban gép- és traktoréilomásainkat látjuk el magas teljesítőképességű gépekkel, hogy így a mezőgazdaság fejlődésének igazi anyagi-technikai alapjává váljanak. Az állami birtokon szaporítják az istállók számát és jelentős összegeket fordítanak a talajjavításokra. Az egységes földmű, vesszövetkezetek gazdasági és szer. vezési megszilárdítása érdekében további hosszúlejáratú hitelek nyújtása van tervbevéve mégpedig 84 százalékkal több, mint az 1953-ik évben, mivel ezeket a hiteleket főegyütt megjavul a falusi lakosság ellátása is, főleg ipari termékekkel. A mezőgazdaságban mutatkozó munkaerőhiány a mezőgazdasági munkák gépesítésének jelentős fo kozásával küszöbölődik ki. Az 1954ik évben 12 százalékkal több a tervbevett összes gépesítési munkálatok térfogati növekedése, ami mellett a kapásnövények sorok közötti kapálására fordított munkák gépesítése 15 százalékról 20 százalékra emelkedik, a répaszántásnál 16 százalékról 30 százalékra, az őszi szántásnál tavasziak alá 26 százalékról 46 százalékra és így tovább. Az állami terv feladataiban pár. tunk és kormányunk kifejezésre jutott irányvonala megvalósításának biztosítania kell a liaikosság növekvő élelmiszerszükségleteinek kielégítő sét, könnyű, és élelmiszeripari nyersanyaggal való ejlátását. Az 1954-ik évi tervben sem sikerült mozgósítani az összes lehetőségeket, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére rendelkezésünkre állanak, elsősorban az összes szántóterület kihasználásában. Azért van ez így, mert az 1952 decemberében tartott konferencián Gottwald elvtárs által kitűzött feladat nem volt megfelelő módon biztosítva. A mezőgazdasági termelés eddigi elégtelen színvonala nem nyújt lehe. tőséget az élelmiszerszükséglet egy. re növekvő követelményeinek teljes kielégítésére. Ez fokozott igények kel terheli a mezőgazdasági nyersanyagok, a könnyűipar részére szük séges nyersanyagok ős élelmiszerek behozatalát. Tekintettel arra, hogy ezeknek a nyersanyagoknak és élelmiszereknek a behozatala a mult évek behozatalához viszonyítva jelentősen nő és a behozatal toVábbi fokozásának lehetőségei aránylag korlátozva vannak, a lakosság folyamatos ellátása a mezőgazdasági termelés és termelékenység fokozásától függ. A közszükségleti árucikkek körzetében tervbevett feladatok abból a tényből indulnak ki, hogy a szocialista gazdaság körülményei között a lakosság fokozott vásárlóképessége lehetővé teszi jóminőségü termékek vásárlását, miközben a kereslet ál landóan növekszik a legjobb minőségü árufajták után. Lakosságunk szükségletei megnövekedtek ós tovább növekednek a közszükségleti cikkek fajtája, minősége és mennyisége szempontjából is. Ezek mellett a növekvő és fokozódó szükségletek mellett a közszükségleti árucikkeket gyártó termelés lemaradt; ezért tehát szükséges, hogy gyorsabb ütemben haladjon előre, hogy javítsa minőségét és bővítse árufajtáit. Ez a törvényszerűség élesftn megkülönbözteti a szocialista gazdaságot a kapitalista gazdaságtól. Ott a termelés növekedése elválaszthatatla nul összefügg a lakosság vásárlóké, pes keresletének csökkenésével a kizsákmányolás egyre magasabb fokának következtében. Ott ez a körülmény krízishez vezet. Nálunk & lakosság szükségleteinek állandó /növekedése fő tényező, amely a termelést eiőre lendíti. A kapitalizmusban lehetetlen a közszükségleti árucikkek fajtáját és minőségét Javítani, mivel a lakosság vásárlóképessége ezt nem engedi meg. Ezért a termelés a kapitalista nyereségek megőrzése és növelése érdekében a legkülönbözőbb fajtájú pótáruk és rossz mi nöségü árucikkek gyártását vezeti be. Nálunk a lakosság vásárlóképes keresletének állandó növekedése a termelést a termékek minőségének javitására kényszeríti. A dolgozók szükségletei jobb kielégítésének érdekében pártunk és kormányunk az összes ipari dolgozók elé, akik közszükségleti árucikkeket gyártanak, azt a feladatot tűzi, hogy a legjobb minőségű árut termeljék bő választékban és ízléses kidolgozásban. Befejezésül áttérek az életszinvo. nal emelkedése biztosításának kérdéseire, ahogyan ez ebben az évben tervbe van véve. Az első ötéves terv időszakában a fejlődés elemzése megmutatta, hogy a lakosság életszínvonalának emelkedése főleg a társadalmi szükségletek vonalán haladt, tehát főleg a szociális, egészségügyi és kulturális szolgálatok növekedésének vonalán. Emellett a személyi szükségletek növekedése főleg az ötéves terv utolsó éveiben lassúbb ütemű volt és ezzel együtt lemaradt a lakásépítés is, amely a dolgozók kulturális és szociális színvonala emelésének fontos része. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlődésére vonatkozó 1954. évi állami terv ezért rendkívüli figyelmet fordít a lakosság életszínvonala emelkedésének kér. déseire a dolgozók személyi szükségletei növekedésének útján. A személyi szükségleteknek ez a növekedése a tervben egyrészt a lakosság nominális jövedelmei összegének emelése alapján, másrészt a kiskereskedelmi árak csökkentése alapján van biztosítva, amelyet 1954. évre feladatul .már az a kormány | határozat tűzött ki, amelyet a mult év szeptemberében adtak ki a gazdasági politika terén lévő legköze. lebbi feladatokról. Az életszínvonal általános emelkedése elsősorban a nemzeti jövedelem növekedésével van biztosítva, ami az 1954. évben 7.7%-kai több. Az 1954. évben a nemzeti jövedelemben a személyi fogyasztás tételei 62%-ra emelkednek, míg az 1953. évben csak 57%.ot tettek ki. Az egész lakosság anyagi életszínvonala kb. 15%-kal emelkedik az 1953. évhez viszonyítva. Az 1954. évben az általános alkalmazottság 4.1%-kai emelkedik, ami mellett a munkatermelékenység 3.8%-kal emelkedik az iparban, az építőiparban pedig 10.3%-kai. Az 1054. évben jelentősen emelkednek a dolgozók reáljövedelmei. Emellett figyelembe kell venni, hogy az 1954. évi terv alapján az 1953. évhez viszonyítva a lakosság egészében a dolgozók része nagyobbodik és ennek következtében tovább jelentősen emelkedik a Csehszlovák Köztársaság egy lakosára eső reáljövedelem. A dolgozók személyes fogyasztása fejlődésének az 1954. évi tervben feltételezett gyors üteme nagy igényeket támaszt a belkereskedelem munkájának megjavításával szemben. A kiskereskedelmi forgalom növekedése ugyanis az a fő forma, amelynek közvetítésével az 1954. évben felemelhetjük és felemeljük a személyi fogyasztást. A jegy rendszer eltörlése, a pénzreform megvalósítása a mult évben megvalósított kétszeri árleszállítással együtt a belkereskedelem elé egészen új feladatokat állított. Szükséges, hogy a belkereskedelem, amely a fogyasztók és a termelés között a közvetítő szerepét tölti be, behatóbban figyelemmel kísérje a lakosság keresletét az egyes árufajtáik után és ennek alapján has son a termelésre és igyekezzen elérni az ánisitott áruk fajtáinak kibővítését és a vásárlók kiszolgálá sának minden téren való megjavítását. A lakosság kereslete ellenőrzésének alapján úgy kell megszer veznle az áruk helyes szétosztását és továbbítását, hogy mindenütt és minden időszakban teljes mértékben kielégíthesse a lakosság tényleges szükségleteit. Nagy feladatok állnak a szövetkezeti kereskedelem előtt is, amelynek jelentős szerepet kell betöltenie a város és a falu közötti közgazdasági szövetség megszilárdításában és fejlesztésében. Ezért az 1954. év. ben a szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma csaknem 30 százalékkal emelkedik, mégpedig leginkább az ipari termékek foko. zott árusításával. Az 1954. évi terv feltételezi a lakosság életszínvonalának emelkedését, a lakásépítés további növekedésének vonalán is, amely 37 százalékkal emelkedik. A beruházási terv a kormánynyilatkozattal megegyezően 40 ezer lakás építésének befejezésére számít és arra, hogy egyéni lakásépítés megvalósításával 10 ezer családi házat épít. Ez a lakásépítés a nagy ipari központok telepeinek építésére irányul. A lakásegységek építése emellett egybe van kapcsolva a kereskedelmi hálózat, iskolák és egész sor kulturális és szociális berendezés építésével. Az új lakásokat a legmodernebbül rendezik be, a lakások 68 százaléka központifűtése

a lesz. A lakásépítés fokozása csak az építési technika megjavításával, az árammódszerek kiszélesítésével, a panelek felhasználásával lehetséges, tehát az építészetnek legszélesebb alapokon való iparosításával. Az 1954. évben a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelkedésében további fontos tényező lesz a kommunális gazdaságok munkájának javulása. Itt is világosan láthatjuk azt a feltűnő különbséget, amely a kommunális gazdaság helý- zete és funkciója között fennáll a kapitalista országokban és nálunk. A kapitalizmusban a kommunális gazdaság a dolgozók kizsákmányolási módjának egyike. Hiszen a bérházak teljesen a burzsoázia kezében vannak, amely a béreket nyerészkedő érdekei alapján szabja meg. Míg a burzsoá negyedek teljes mértékben el vannak látva vízvezetékekkel és csatornázással, kertekkel, szóval minden kényelemmel és szépséggel, addig a munkásnegyedeik barátságtalanok, piszkosak és egészségtelenek. Társadalmunkban a kommunális gazdaság munkája naponta közvetlenül érinti minden egyes polgár életét és emeli az élet kultúráját. Ezért az állam erre a célra már hatalmas összegeket fordított és az 1954. évben még fokozza a városi közlekedésre, csatornázásra, vízvezetékhálózatra. fürdők, mosódák és az egészségügyi technikai berendezések, zöld sávok, parkok és 'hasonlók építésére szánt pénzügyi és anyagi eszközök nagyságát. A kultúra, a közművelődés, az egészségügyi gondoskodás és az iskolaügy terén feltételezzük az illetékes szervezetek munkájának további kibővítését és megjavítását. A kulturális és szociális intézkedésekre a nemzeti biztosításra fordított kiadásokkal együtt 17 százalékkal többet kell fordítani, mint az 1953. évben, ami mellett Jelentősen emelkedik az iskolaépítés, amelyre 42 százalékkal több van tervbevéve, mint az 1953. évben. • ' Az 1954, évi terv feladataira az életszínvonal fejlődésére vonatkozó nagy feladatok mozgósító és megfeszítő hatással vannak. Ezeknek a feladatoknak teljesítése csak úgy lehetséges, ha elérjük a tervezett termelést és ha egész nemzetgazdaságunkban minden téren gazdaságossá tesszük a termelést. Az 1954. évi terv számít a termelés ezen gazdaságosságára és jelentős feladatokat tűz ki az önköltség csökkentése terén az iparbein és az építőiparban, a közlekedésben és a kereskedelem, ben. a beruházások olcsóbbá tételében és a közigazgatási és adminisztratív apparátusban a gazdaságosság bevezetésében. Ha mindjárt az év elejétől nem teljesítjük rendesen a tervet, 'őleg nemzetgazdaságunk döntő szaka, szaín, azok minden egyes részén, akkor lehetetlen lesz biztosítani az életszínvonal emelkedését. A termelés gazdaságossága kérdéseire sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig. Az ötéves tervben sokkal többet végezhettünk volna, hogyha mélyebben behatolunk a termelés tech nikájába és szervezésébe és főleg ha ^mélyebben áttanulmányoztuk és megismertük volna pénzügyi és gazdasági oldalát Az utóbbi időben előforduló hiányosság az önköltség csökkentése terén és a normán felüli készletek növekedése az iparban, a megmunkálásban lévő tárgyak nagy száma, főleg a gépiparban azt bizonyítják, hogy nem ismerjük teljes mértékben a termelés ökonómiáját, sem pénzügyi oldalát. Emellett tudatában kell leninümk annak, hogy az egy termelési egy. ségre eső rendszeres önköltségcsökkentés nélkül lehetetlen a kiskeres, kedelmi árak csökkentése; a normán felüli készletek mozgósítása nélkül lehetetlen meggyorsítani és orvosol, ni az üzemek pénzügyi gazdálkodását. A minőség fokozása is egyike az önköltségcsökkentés fontos forrásainak. Ezzel kaposolatban újból vissza kell térnünk a minőség kérdéséhez akár termelési eszközről, akár köz. szükségleti árucikkről legyen szó. A termékek minőségének fokozá. sáért indított harc jelentősége abban van, hogy a magas minőség fokozza a gyártmány kihasználható, ságát a nemzetgazdaságiban. A gépek fokozott minősége növeli használhatóságuk idejét és termelőké, pességüket is. A szén minőségének fokozása csökkenti a szémfogyasztás normájáit. A napi szükségleti cikkek gyártásában is rendkívül fon. tos szerepet játszik a szükségletek kielégítése szempontjából a minőség kérdése és az életszín/vonal emelkedését a napi szükségleti cikkek mi. nőségének emelése nélkül lehetetlen elképzelni. Csak jóminőségü termék lehet hasznára a dolgozóknak és elégítheti ki őket teljes mértékben. Tehát ránk is érvényesek Sztálin elvtársnak a VKS(b) XVII. kongresszusán mondott szavai, amelyekkel feladatul tűzte ki a termékek minőségének megjavítását, azt, hogy be kell szüntetni a nem töké. letes termékek szállítását és megintette az összes elvtársakat — tekintet nélkül személyükre — akik megsértik vagy megkerülik a szovjet hatalom törvényeit, amelyek a termékek minőségére és teljességére vonatkoznak. A rosszminöségü és nem tökéletes termékek szállítását államellenes kihágásnak kell tekinteni. -Az ilyen szállítás közvetlen kár, melyet az államnak okozunk és csökkenti a szocializmus építésének ütemét A minőségjavítás legfontosabb feltételeinek egyike a termelésben a technológiai fegyelem legszigorúbb betartása. Ezért üzemeinkben harcolni kell a technológiai menet legszigorúbb betartásáért, be kell vezetni az összes üzemekben a fontos utasításokat és technológiai előírásokat Ellenőrizni kell betartásukat és ilymódon kell elérnünk azt, hogy termékeink megfeleljenek majd az előírt színvonalnak és minőségnek. Szükséges, hogy az összes üzemek és az összes vezető szervek minden fokon rendkívül nagy gondot fordítsanak a tervezésre és az anyagi, technikai ellátás szervezésére, amelynek közvetlen hatása van a nemzetgazdaság folyamatos menetére, a készletek mozgósítására és a termelés gazdaságosságára. Ezért szükséges, hogy terveinket az anyagok, nyersanyagok, tüzelő és elektromos energia fogyasztási normáival támasszuk alá és hogy idejében és megfelelő mennyiségben biztosítsuk azon nyersanyagok, fé'kész áruk és gyártmányok termelését, amelyekre gazdaságunk vár. Külön figyelmet kell fordítani a teljesítőképesség jobb kihasználására, amely lehetővé teszi a beruházásokkal való takarékoskodást és az önköltségcsökkentést. A teljesítőképesség rossz áttekintése a nemzetgazdaság, ban megakadályozza azoknak a nagy készleteknek kihasználását, s melyek gazdaságunkban megvannak. Az önköltségek csökkentéséért, a termelés minőségének emeléséért és a normán felüli készlteek kiküszöböléséért folytatott harc arra kötelezik az összes gazdasági dolgozókat, hogy részletesen elsajátít feáfr a termelés közgazdaságtanát és a pénzügyi gazdálkodást. Ez megköveteli tőlük, hogy konkréten, behatóan vizsgáiják a termelést, az önköltségeket, a normán felüli készletek növekedésének okait, a munkáiban levő félig kész gyárt mányok magas számának okait. E vizsgálat nélkül nem leihet feltárni és mozgósítani gazdaságunk rejtett tartalékait, kiküszöbölni a hibákat és fogyatékosságokat, meggyorsítani a szocializmus felé való fejlő(Folytatás a 6. oldalon.) t