Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-23 / 19. szám, szombat

2 UJSZÖ 1954. .január 23. Nélkülözhetetlen erőforrás A kommunista újságíró nagy feladatának teljesítésében jelentős segítséget kap' az újság olvasóitól, a munkás- és parasztlevelezöktöl, akik tollat vesznek kezükbe és mint jő gazdák beszámolnak eredményeikről és megírják azokat a hibákat is, amelyek környezetükben előfordulnak. Az olvasó segítsége az a nélkülözhetetlen erőforrás, amely kiindulópontja kell, hogy legyen törekvésünknek, amely arra irányul, hogy pártunk politikáját az olvasóhoz közelebb vigyük és ezzel is hozzáruljunk a szocializmus felépítéséhez hazánkban. Most, hogy hozzálátunk pártunk új célkitűzéseinek, elsősorban párttagságunk eszmei-politikai színvonala fokozottabb mértékben való emelésének megvalósításához, újra, mint már olyan sokszor, olvasóink segítségét szeretnénk igénybe venni. Régen nem érvényes már ez a közmondás? Ne szólj szám, nem fáj fejem Régen, ha valaki szólni, vagy kritizálni mert, másnapra kenyér nélkül maradt. Nem érvényes már az a közmondás sem, hogy: Hallgat ni arany. A dolgozók hallgatása csak az uraknak ért aranyat, a munkás szívét nyomta, mint az ólom. • Annál jobb az újság, mennél több munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi írja meg őszintén mindazt, amit lát, ami körülötte történik és azt is, amit gondol. Mély gyökeret kell vernie a levelezőmozgalomnak olvasóink körében. Ma már mind szívesebben és gyakrabban írnak a dolgozók az újságoknak. Már nem igen találni az ócskavas között konzervipari gépeket, darálókat, vashordókat. A levelező nem tűrheti az ilyesmit és idejében közbelép. Az ilyen levelező már gazdája hazánknak és mi örömmel adunk hírt arról, hogy egyre többen Keresik fel leveleikkel a szerkesztőségeket, hogy napról napra nő a levelezők serege. Mindez fényesen bizonyítja, hogy hazánkban nemcsak szabad a szó, hanem jog éš kötelesség a műhely, a falu, a kereskedelem és a hivatal, egyszóval az ország életébe beleszólni A sajtó hívatásos dolgozóinak kötelessége annak megszervezése, hogy egyre többen éljenek ezzel a joggal. Az a közvetlen kapcsolat, melyet a levelezés teremt a tömegek és a sajtó között, építömunkánk hatalmas erőforrása. A levelezők azoknak soraiból kerülnek ki, akik az építés, a harc első vonalában küzdenek, akik fejtik a szenet, emelik a fa'

1

3

t akiknek kezemunkája nyomán változik a határ, akik új gépek szerkesztésén dolgoznak, tanítanak és tanulnak iskoláinkban, akik az új ország legjobb harcosai. A levelezők azzal is harcolnak, ha munkájuk fa mások munkájának eredményeit és nehézségeit megírják az újságnak, azaz pártunknak és kormányunknak. A levelezőmozgalom a széleskörű eleven bírálat fontos mozgalma A levelezők a közvélemény képviselői, ott vannak mindenütt. Látják, ha az építkezéseken szétszórják a cementet, törik a téglát, há a bányában nem használják ki a gépeket, ha a falu elmarad a vetéssel, a begyűjtéssel, ha valahol nem törődnek szerető gonddal a dolgozókkal. Saját börükön érzik a bürokráciát, vagy nemtörődömséget. Hányszor látja, vagy még inkább érzi éppen a munkás vagy parasztlevelezö, amit a felsőbb szervek nem vettek idejében észre, hogy a nemzeti bizottságba, vagy szövetkezetbe befészkelte magát az ellenség. Előfordul még, hogy gáncsolják, rágalmazzák a levelezőt, de harcol a hibák és az ellenség ellen. Végül az igazság győz, a leleplezett ellenséget eltávolítják és elnyerik méltó büntetésüket azok is. akik a levelezőt akadályozták az ellenség elleni harcban. „A munkásés falusi levelezők üldözése barbárság, a burzsoá erkölcsök csökevénye. Az újságnak kell megvédenie a levelezőjét az üldözéstől, mert csak az újság képes arra, hogy kíméletlen leleplező agitációt folytasson a sötétség ellen" mondotta Sztálin elvtárs. Az újítások bevezetését sokszor igyekszik a maradiság elgáncsolni. Segítséget nem ad, inkább elkedvetlenítik az újítót. Az újság, a közvélemény megadja a segítséget a bürokrácia, a nemtörődömség ellen. Száz és száz példa bizonyltja, hogyan kísérik figyelemmel a levelezők az élet apró és nagy eseményeit, adnak róluk számot és hívják fel rájuk a figyelmet. A hibák nagy részét tudjuk így, közös munkával kiküszöbölni. A levelezőmozgalom a jó kezdeményezések és javaslatok feltárásának nagyszerű mozgalma. A szerkesztőségünkbe érkező levelekből naponta érezzük dolgozó népünk alkotókészségének, teremtő erejének, friss kezdeményezésének és találékonyságának ezernyi nagyszerű példáját Megismertetjük olvasóinkat az ország legjobb dolgozóival, például szolgáló teljesítményeikkel, újító módszereikkel és megírjuk, mindez milyen megtakarítást, menynyi hasznot jelent népgazdaságunk, vagyis mindnyájunk részére. A munkás- és falusi levelezők igen komoly politikai erővé kezdenek válni, mert segítségükkel meglátjuk építő munkánk hibáit, azokat könynyebben tudjuk kiküszöbölni, de megismerjük dolgozóink véleményét, kívánságait és javaslataikat figyelembe tudjuk venni. Nagy segítség, ha a levelezők rámutatnak az egyes vezetők hibáira, a terv és a munkafegyelem lazaságaira, a szociáldemokratizmus mai megnyilvánulási formáira. Természetes, hogy a . levelezőknek az állami fegyelem kérdésében az élen kell járniok. A levelezők által felvetett kérdésekkel rendszeresen íoglajlkozunk, a hibákat ostorozzuk, a jó példák nyomán munkánkat javítjuk és tökéletesitjük. Szükséges, hogy munkás- és parasztlevelezőink épitömun kánk egyik leghatalmasabb és legbiztosabb segítőtársaivá váljanak. Minél nagyobb a számuk, minél fáradhatatlanabb, áldozatkészebb munkájuk, minél odaadóbban küzdenek velünk együtt új szocialista hazánkért, annál nagyobb erőt jelent munkásságuk, annál jobb lesz újságunk és annál boldogabb új életünk, amelynek szilárd alapjait mindnyájan boldogan építjük. J. S. A rozsnyói és dobsinai bányászok túlteljesítették a második dekád tervét A gömöri vasércbányák üzemei közül január második dekádjában a dobsinai és rozsnyói bányászok ér tek el legmagasabb eredményt az ércfejtésben. Mindkét üzemben csak. nem 5 százalékkal túlteljesítették a dekádtervet. Az ércfejtés jobban halad a szepességi vasércbányákban is. A gö möri vasércbányák három üzeme: Lucia-bánya, Slovlnka és Smolnik 100 százalékon felül teljesítette a tervet. A rudnyani bányászok is jelentős javulást értek el az ércfejtésben az első dekádhoz viszonyítva. A dekádtervet 97.9 százalékra teljesítették. A második dekádban négyszer 100 százalékon felül teljesítették a napi fejtési tervet, szerdán pedig, január 20-án 128.5 százalékos eredményt értek el A köztársasági elnök fogadta az új román nagykövetet Antonín Zápotocký köztársasági elnök január 21-én, csütörtökön a délelőtti órákban a prágai Várl>an Václav Dávid külügyminiszter jelenlétében fogadta Ion Nistort, a Román Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki ez alkalommal átadta meg. bizólevelét. A fogadáson jelen voltak a Köztársasági Elnöki Iroda képviselői. A román nagykövetet Josef Šedivý, a külügyminisztérium protokollfőnöke kísérte. A köztársasági elnök és a román nagykövet beszédet mondtak. A román nagykövet beszédében tolmácsolta a Nagy Nemzetgyűlés, a román kormány és a román nép forró baráti üdvözletét a csehszlovák kormánynak és a csehszlovák népnek. A megbízólevél átadása után a köztársasági elnök hosszú, barátságos beszélgetést folytatott a román nagykövettel. A holland követ átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek Antonín Zápotocký köztársasági elnök január 21-én, csütörtökön délelőtt a prágai Várban Václav Davld külügyminiszter jelenlétében fogadta Frans R. De Marchant d'An. sembourg urat, a Holland Királyság prágai rendkívüli követét és meg. hatalmazott miniszterét, aki ez alkalommal átadta megbízólevelét. A fogadáson jelen voltak a Köztársasági Elnöki Iroda képviselői. A holland követet Josef Šedivý, a külügyminisztérium protokollfőnöke ki. sérte. A köztársasági elnök és a holland követ beszédet mondtak. A holland követ beszédében megemlékezett Hollandia és CsehszloV vákia nemzeteinek baráti kancoMa. tairól és utalt a két ország gazdasági és kulturális együttműködésére. A köztársasági elnök válaszában hangsúlyozta, hogy ma ugyanúgy, mint a náci megszállás ideje alatt, mindkét ország népének érdeke az új agresszió kiküszöbölése, a nemzetközi feszültség enyhítése, vala. mint Európa békéjének biztosítása, és biztosította a követet támogatásáról a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai elmélyítésében. A megbízólevél átadása után a köztársasági elnök hosszasan elbe-. szélgetett a holland követtel. A szénfejtési terv teljesítéséhez Január 20-án, szerdán, az egyes szénmedencék a következőképpen teljesítették szénfejtési tervüket: Feketeszén: 101 százalék. Karvina 105.1% Orlova 102.4% Ostrava-Észak 88.1% Ostrava-Dél 104.8% Kladno 95.5% Plzeü 98.9% Trutnov 106.1% Rosice 110.1% Ostrava-karvlnai szénmedence összesen: 101.8 százalék. Barnaszén: 95.8 százalék. Chomútov 92% Most-Dél 95% Most-ffiszak Duchcov Bilina Teplice 95% 101% 104% 96% Az északcsehországi barnaszénmedence mélybányái 96.4 százalékra, felszíni bányái 97.7 százalékra teljesítették fejtési tervüket. Az északcsehországi barnaszénmedencék ösz. szesen 97.2 százalék. Sokolov összesen 92.8 százalék, Handlová 84 százalék. Lignit: 100.5 százalék. Csehországi lignitüzemek 91.7 százalék. Délmorvaországi lignitüzemek 96.4 százalék. Nováky-szénbányák 116.4 százalék. AZ AGITÁTOROK SEGÍTSÉGERE A nemzeti bizottságokról szóló alkotmány törvény és a nemzeti bizottságokról szóló törvény A kormány a nemzeti bizottsá. gokról két törvényjavaslatot készí' tett és terjesztett elö általános vitára. Az egyiket közülük alkotmánytörvénynek nevezi, a másikat pedig törvénynek. Ezzel kapcsolatban a vitázók között felmerül az a kérdés, hogy mi a különbség az alkotmánytörvény és a törvény közt. „Az alkotmány — ahogyan azt a Szovjetunió alkotmányjavaslatáról szóló beszámolójában Sztálin elvtárs megfogalmazta: alaptörvény és csak alaptörvény. Az alkotmány nem zárja ki, hanem feltételezi a leendő törvényhozó szervek folyamatos törvényhozói munkáját. Az alkotmány megadja a jogi alapot e szervek leendő törvényhozói tevékenysége számára." Ebből ered az alkotmány és a többi törvények közötti alapvető különbség, mivel az előbbi az állam alaptörvénye, az utóbbiakat pedig közönséges tör• vényeknek is nevezhetjük. Az alkotmánytörvény az alkotmányhoz hasonlóan a közönséges törvénytől tartalmilag, jogierö és forma tekintetében is különbözik. Tar'slmilag lerögzíti a társadalmi és. á

1 nmrendszer alapelveit, az állambnt'lom szerveinek szervezetét és i'r "kPWtét (ebben az esetben ko' áte a nemzet- bizottságokról van szó' és tevékenységük módját. A további kérdések rendezését az illetékes állami szervek folyó törvényhozó tevékenységére bízza. Az alkotmány és az alkotmánytörvény is jogalap a jövő törvény hozó tevékenységéhez. A valóságban a különbség jogerő szempontjából abban áll, hogy az alkotmány. . ból, vagy az alkotmánytörvényböl vett egyetlen szabálynak sem szabad ellentétben lennie az alkotmánnyal. Ami a különleges formát Illeti, a különbség abban van, hogy az alkotmánytörvény bonyolultabb tör. vényhozói módon keletkezik, változik és helyeződik hatályon kívül, mint a közönséges törvények. Az új rendezés alapelvei megkövetelik, hogy új rendezést formailag az alkotmánytörvény új útján valósítsák meg. Az alkotmánytörvény formája megfelel e módosítás jelentőségének és a nemzeti biz&ttságok fokozott tekintélyének, ami a javaslatban le van rögzítve. Mit jelent az, hogy a választások általánosak, egyenlőek, közvetlenek és titkosak? Rendszerünk demokratikus alap elvei a demokratikus választási rendszerben jutnak kifejezésre, melynek alapján a képviseleti szervekbe való választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos. Megmagyarázzuk ezeket az alapelveket. A választójog általánossága Közvetlenül a népfelség alapelvéből ered, amely május 9-i al| kotmányunkban jut kifejezésre. A választójog megillet minden polgárt nemi, faji, nemzetiségi és vallási különbség nélkül, a műveltség fokára, az itt-tartózkodás idejére, társadalmi származásra, foglalkozásra, vagy vagyoni viszonyra való tekintet nélkül. Ez az alapelv, amely a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvényben foglaltatik, biztosítva van minden egyes 18 évnél idősebb polgár részére. A választójog csupán az elmebetegeket nem 11. leti meg, akiknek nincs önrendelkezési joguk és azokat, akiket bírósági döntés alapján megfosztottak választójoguktól. A kapitalista országokban nincsen általános választójog. A legkülönbözőbb választási cenzusokkal (ki váltságokkal) teszik lehetetlenné, mint például vagyoni cenzussal, mely szerint a választójog csak azt JJleti meg, aki külön választói adót fizet; vagy például a tartózkodási cenzussal, amikor választójoga csak annak van például Angliában, aki 8 hónapja lakik állandóan egy helyen Amerikában a tartózkodási cenzus 6 hónap és 2 év között mozog. Ez a cenzus lehetetlenné teszi a választójog érvényesítését számos mun kás esetében, az idénymunkások esetében és azoknál is. akik kény. telenek gyakrabban változtatni munkahelyüket. Egy másik cenzus a kor-cenzus. A műveltségi cenzus Amerikában például megköveteli, hogy a választó el tudja olvasni az alkotmányt angoi nyelven stb. Természetesen vannak más cenzusok i?, mint az erkölcsi cenzus, stb. A cenzusok túlnyomó része a munká. sok, a gyarmati népek, Amerikában pedig főleg a négerek ellen irányul amivel elérték azt, hogy a négerek nagy számából csupán 1 százalék választhat. Egyes országokban, mint például Svájcban és Belgiumban a nőknek nincs választójoguk, ami azt jelenti, hogy a polgárok több mint felének nincs joga választani. Ezzel szemben másutt a katonáknak nincs választójoguk. A választójog egyenlősége Amint ez a tényleges demokratizmusból folyik, az egyenlő vá. lasztójog megköveteli, hogy minden egyes polgárnak csak egy szavazata legyen és, hogy egyik szavazat olyan érvényes legyen, mint bármelyik más. Ez az alapelv azzal van biztosítva, hogy az összes polgárok részére ugyanazok a választási szabályok érvényesek. Az egyenlőség alapelvét azokban a kapitalista országokban sem tart. ják be, ahol ez bennfoglaltatik az alkotmányban. Angliára jellemző az, hogy azok után a szavazatok után, amelyek egy bizonyos körzetben nem értek el többséget, nem jár képviselet. A választási körzetek megállapításá nál az úgynevezett választási mér tan' érvényesül, ami teljesen meg bontja az egyenlőség alapelvét. Azok a körzetek, amelyekben burzsoá képviselőknek van reménye megválasztatásra, alacsony választási számot kapnak és ellenkezőleg ott, ahol arról van szó, hogy lehetetlen, né kell tenni egy munkásjelölt megválasztását, magas számokat adnak. Ebben az irányban a legrosszabb helyzetben vannak a gyarmati né. pek. Képviseletük, bár a lakosság többségét alkotják — teljesen elenyésző. Franciaországban például 600 képviselőbői csak 75 képviseli a gyarmati országokat. A közvetlen választójog alapelve abban áll, hogy az összes képviseleti testületeket közvetlenül a nép választja hogy a nép közvetlenül választja képviselőit, vagy az államhatalom helyi szerveinek tagjait. A kapitalista országokban máskép van ez, ahol a választók nem közvetlenül választanak, hanem a nép először a választókat választja meg és csak azok választják meg a képviselőket, az USA-ban például az elnököt. De a kapitalista országokban még a választások közvetlensége sincs biztosítva. A szavazás titkossága a választásoknál biztosítva van. A titkos szavazásnál ki van zárva a választók befolyásolása harmadik személyek által. Míg nálunk ezt az alapelvet szigorúan betartják, a kapitalista orsaágokban mindenféle módon kijátszszák, mint például a szavazólapok számozásával, rendőrterrorral, stb. 9