Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-21 / 17. szám, csütörtök

\ 1954. január 21. oi szer A Nemzetgyűlés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének ^954. évi állami tervéről szóló törvény kormányjavaslatát 1954 január 20 án, szerdán délelőtt a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése megtartotta teljes ülését, amelyen megtárgyalták a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlődésének 1954 évi állami tervérő] szóló törvény kormányjavaslatát és az 1954-ik évi fizetett üdültetési szabadságról szóló törvény kormányjavaslatát. Az ülésen részt vettek: Viliam Široký miniszterelnök, Dr. Jaromír Dolansk y. a miniszterelnök el ső helyettese, dr. Alexej Cepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese, Václav Kopecký közmüvelődésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes és a kormány többi tagja. Az ülésen megjelentek a CsKP KB, a Központi Szakszervezeti Tanács és a köziponti hivatalok, valamint a' külföldi sajtó képviselői. kulturális és közéletünk képviselői, a kiváló dolgozók és dolgozó né pünk több képviselője. A telje

s ülést Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Ľudmila Šmehliková új képviselőnő, aki a megürült képviselői mandátumot tölti be, letette esküjét a nemzetgyűlés elnökének kezébe, A Nemzetgyűlés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami tervéről szóló nagyfontosságú kormányjavaslatát, amelyről Mária Trojanová képviselőnő, a gazdasági tervezési bizottság és a gaz dasági tervezés ellenőrzése, valamint az alkotmányjogi bizottság nevében tett jelentést. Ezután Jozef Púčik miniszter, az állami tervhivatal elnöke mondott beszédet, amelyben kihangsúlyozta a megtárgyalt törvény nagy jelentőségét. A Nemzetgyűlés ezután megnyitotta a vitát, amelynek kereté ben dr. Václav Hulinsky, dr. Mi- chal Falt'an, dr. Jaromír Beran. Andrej Žiak és Bedŕich Kozelka képviselők szólaltak fel. A Nemzetgyűlés egyhangnían és hosszantartó tapssal jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami tervérö] szóló törvény kormányjavaslatát. A Nemzetgyűlés továbbá "megtárgyalta és jóváhagyta az 1954-ik évi fizetett üdültetési szabadságról szóló törvény kormányjavaslatát, amelyről a szociálpolitikai bizottság és egészségügyi bizottság nevében František Koktán képviselő számolt be. Ezzel a Nemzetgyűlés 81-ik gyűlése befejeződött Az Újságírók Nemzetközi Szervezetének távirata az ENSz főtitkárához Az Újságírók Nemzetközi Szervezetének titkársága nevében Jaroszlav Knobloch főtitkár Dag Hamarskjöldhöz, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főt.tkárához táviratot intézett, amelyben a Csehszlovák Üjságíró Szövetség január 17-i határozatának ( alapján kéri, hogy ismerjék el az Újságírók Nemzetközi Szervezetének állandó konzultatív B-kategóriájú statútumát az ENSZ gazdasági és szociális tanácsánál. Az Újságírók Nemzetközi Szervezete — írja a távirat — az Egyesült Nemzetek alapokmányának kitűzött elve alapján cselekedett és kötelezi magát, hogy ezek aiapján fog továbbra .s cselekedni és minden erejével hozzásegít a nemzetek közötti megértés légkörénak kialakításához, d nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a béke és biztonság megőrzéséhez. Hozzá akarunk járulni a nehézségek kiküszöböléséhez, amelyek a tájékoztatási szabadság teljes gyakorlati megvalósításának útjában állanak, valamint más nehézségek kiküszöböléséhez, amelyekről a gazdasági és szociális tanács is tárgyal. A távirat továbbá emlékeztet arra. hogy az Újságírók Nemzetközi Szervezete ^széleskörű nemzetközi szerve • zet, amelynek soraiban 35 ország újságíró szövetségei és újságírói vannak. „Az Újságírók Nemzetközi Szövetségének céljai és feladata, — folytatja a távirat — amelyek 'alapszabály zatában vannak kitűzve, a következők: a világbéke fenntartása és a nemzetek közötti barátság, megszilárdítása, a nemzetközi megértés megszilárdítása, a közvélemény szabad, igaz, hű és becsületes tájékoztatásával a háborús propaganda ellen, továbbá a sajtószabadság és az újságírók jogainak védelme. Az Újságírók Nemzetközi Szövetsége tevékenyen segíti a különféle országok újságíróinak véleménycseréjét és kölcsönös kapcsolatait. Ezek a célok tehát összhangban á'lanak az ENSZ céljaival." Végezetül annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az Újságírók Nemzetközi Szervezetének újból elismerik a B-kategóriájú áliandó konzultatív statutumát, amelytől jogtalanul megfosztották. A Szovjetunió-beli csehszlovák nagykövet kegyelettel adózott M F. Skirjatov emlékezetének A Csehszlovák Köztársaság szovjetunióbeli nagykövetsége, Jaromir Vosahlik rendkívüli és meghatalma zott nagykövettel az élén, január 19én lerótta kegyeletét a Szakszerve zetek Házának oszlopcsarnokában M. F. Skirjatov, a Szovjetunió Kom munista Pártja Központi Bizottsága nak elhunyt tagja, az SzKP KB párt ellenőrző bizottságálnak elnöke és & Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja előttA CsKP Központi Bizottsága nevében is elbúcsúztak a halottól és koszorút helyeztek koporsójára. A koszorú szalagjain a következő felírás látható: „A kommunizmus nagy ügye kiváló harcosának. A CsKP Központi Bizottsága." A román dolgozók megemlékeztek Lenin haláláról Január 18-án a Román Népköztár saság Tudományos Akadémiájának bölcsészettani intézetében a tudósok gyűlést tartottak Lenin halálának 30 évfordulója ajkaimából. A gyűlésen több előadás hangzott el Vlagyimir Iljics Lenin tanításairól és forradalmi tevékenységéről. V. I. Lenin emlékezetének tisztele. tére gyűlést tartottak a Tudományos Akadémia közgazdaságtani intézetének tudósai is A gyűlésen több beSzámoló hangzott el, többek között a következő című előadás is: „Lenin tanítása a szocialista iparosításról és annak jelentősége az ipar fejlődése szempontjából Romániában." Megalakult az új olasz kormány Amintore Fanfani hosszas tárgyalások után megalakította az új olasz kormányt. Az új kormány miniszterelnöke: Amintore Fanfani (volt belügyim niszter, aki De Gasperi egymást követő kormányában korábban mezőgazdasági és munkaügyi miniszter is volt), külügyminiszter;SAttilio Píccioni (volt helyettes miniszterelnök és igazságügyminiszter), belügymi ruszter: Giulio Andreotti (volt mi niszterelnökségi helyettes áillaimtit kár, az elmúlt hiait év folyamán De Gasperi egyik legközvetlenebb munkatársa.) v A parlament két házát január 26ra hívták össze, hogy meghallgassák a kormány programmnyila tkozatát. A kormány előbb a képviselőházban, majd a szenátusban mutatkozik be. Az új kormány megalakulása látszólagosan véget vet az immár két hete tartó kormányválságnak,.amelyet pella lemondása idézett elő Azért látszólag, mivei a válságot előidéző lényeges okok továbbra is fennállanak, hiszen egyáltalán nem nyert megoldást az alapvető probléma, amely megfelel a június 7-i népszava, zás eredményének. Tomboló orkán és hóvihar pusztít Európaszerte Mint a „Reuter" hírügynökség jelenti, Nyugajt-Németországban a szélvihar több, a második vllághá borúban megrongált házat romba, döntött. A jelentések szerint haiálos áldozatok is vannak. Az Északi-tengeren tomboló vihar megbénítja a Nagy-Britannia és Skandinávia közötti hajózást. Athénből érkezett jelentés szerint, Észak-Görögországban farkasok fosztogatják a városokat és falvakat. Nyugat-Németország északi partvidékén a heves szélvihar által felkorbácsolt tenger hullámai elárasztották a partmenti városok utcáit és épületeket rongáltak meg Kilenc ember életét vesztette és sokan megsebesültek Nem értették meg, hogy az eredeti, az igazi marxizmus a saját filozófiájának (módszerének, logikájának, ismeretelméletének és világnézetének) ekonómiai „tanításá nak és politikájának a szerves egysége, amelyet nem lehet büntetlenül, t. i anélkül felbomlasztani, egyik vagy másik oldalát elhanyagolni. egyik vagy másik részét bagatellizálni, hogy ezzel az egész tanítás is fel ne bomoljon, le ne zülljön. S mivel a marxizmus ilyen egységet alkotó jellegét nem értették meg (s mivel időközben elnyárspolgáriasodtak is), a szociáldemokrata ideológusok a marxizmust csakhamar a burzsoá ideológia és gazdaságtan egy változatává tették. Nem véletlen, hogy a marxizmus egységességét ép a legérzékenyebb ponton, a filozófiai ol dalán kezdték ki. »A dialektikus materializmus a hegeli filozófia maradványa a marxizmusban s ezért: ki vele«. hangoztatták a szociáldemokraták. s ebben a tekintetben az elmélet és gyakorlat egységének elvét is megvalósították. A ma-xizmusból kimetszették annak éltető lelkét«, ahogy Lenin a dialektikus é

s történelmi materializmust nevezte. s helyébe a burzso

a filozófusok körében éppen divatba hozott filozófiát tették. A burzsoá filozófiai divat majmolását a szociáldemokrata ideológusok Kant filozófiájának hirdetésé' vei kezdték, majd Mach idealizmusával és az új hegeliánusok szofisztikájával folytatták, hogy vé giil oda zülljenek le, hogy akármilyen sötét tévtant, ha az filozófiának adta ki magát és a burzsoázia elfogadta, ők is a marxizmussal összeegyeztethetőnek jelentsenek ki. Igy pl. a II- Intemacio nálé ideológusainak vezérkolomposa, Kautsky Károly igy értelmezte a marxizmus filozófiai oldalát és annak jelentőségét: >->A történelem .dialektikus materialista értelmezése nem kell. hogy a szociáldemokrata pártba való tartozás előzetes feltétele legyen. A pártnak lehetővé kell tennie mindenki szá mára, aki részt óhajt venni a proletariátus felszabadításáért és minden elnyomás és kizsákmányolás elle

n vívott harcban, hogy ezt az óhaját elméletileg úgy indokolja meg, ahogy tudja: materialisztikusan, Kantszerüen. kereszténymódon, vagy ahogy tetszik másképen.» A dialektikus és történelmi materialista világnézet és tudományos módszer ilyen lebecsülése és a ke resztény babonákkal é

s legendákkai egyszintre helyezése a marxizmus teljes eltorzítását vonta maga után és a szociáldemokratizmusnak. mint marxizmusnak álcázott ellenséges teóriának és gyakorlatnak az ideológiai gyökerévé lett. Mert a dialektikus és történelmi materialista módszer helyettesítése metafizikai módszerrel, kiforgatta a maga igaz válójából a marxizmus ekonómiai tanítását, éppúgy mint politikáját is. A szociáldemokrata ekonómusok tanításában a kapitalizmus azért vált örökéletüvé s a munkásosztály politikája pedig azért fajult el. bérjavítást remélő küszködéssé. A szociáldemokrata ideológusok ezen marxizmust eltorzító tevékenységével folytatott évtizedes harcában Lenin a marxizmus egységességét is elmélyítette és konkretizálta, amikor azt, mint sokoldalú egységes egészet fejlesztette a munkásosztály politikai gyakorlatával szerves kapcsolatban. A marxizmusnak ez az egységessége persze nem zárja ki, de megköveteli. hoi. az egyik, hol pedig a másik, harmadik, stb. oldal különös t hangsúlyozását, természetesen anélkül, hogy ezzel az egész egyönte tüsége megcsorbulna. »A marxizmus gazdag és sokoldalú eszmei tartalma miatt — tanítja Lenin — nincs semmi csodálni val: izon, hogy Oroszországban éppúgy mint más országokban j

s különféle történelmi korszakok egyszer ezt, máskör meg amazt az oldalát a marxizmusnák helyezik különösképpen előtérbe Németországban 1848-ig a marxizmus filozófiai megformálása volt különösen elő térbe helyezve, 1848-ban pedig a marxizmus politikai eszméi, az 50es és 60-as években megint Marx gazdasági tanai. Oroszországban a forradalomig különösképpen ki volt emelve Marx gazdasági tanításának alkalmazása a mi viszonyaink ra, a forradalom idejében: a marxista politika, a forradalom után pedig a marxista filozófia Ez azonban nem jelenti azt. hogy bármikor is meg lenne engedve a marxizmus egy oldalának az ignorálása is. Ez annyit jelent, hogy nem szub jektív óhajoktól, de a történelmi feltételek összességétől függ a figyelem túlsúlya a tapítás ezen vagy azon oldala iránt.« ,' Vannak köztünk is épp elegen olyanok, akik a marxi-lenini tanítás egységes sokoldalúságát szintén nem értették meg, s azt hiszik, hogy jó kommunista politikusok lehetnek ekonómiai és dialektikus materialista világnézeti ismeretek teljes elhanyagolása mellett is, hogy jó gazdászok lehetnek politika; és filozófiai ismeretek nélkül is. Az ilyen személyek azután könnyen válnak a szociáldemokratikus ideológia hordozóivá s a marxizmus-leninizmus vulgarizáipivá, leegyszerűsítőivé. De még ezzel sincs /kimerítve Lenin érdeme a marxi elmélet magasabb fokra való fejlesztésében és konkretizálásában. A szociáldemokrata ideológusok magukévá tették a burzsoázia ideológusainak azon elvét is, amely szerint a tudomány politikán és osztályérdekeken felül álló és objektív, pártatlan, minden ember é

s osztály számára egyenlően érvényes ismereteket nyújt. A szociáldemokrácia ideológusai elfogadták a burzsoázia ideológusainak ezt si hazug elvét és alkalmazták a marxizmusra, tehát arra a tudományra, amelyik mint osztályjellegü tudomány keletke zett, s amely bebizonyította, hogy osztálytársadalomban csakis osztályszellemű és jellegű tudomány és ideológia létezhet. A marxizmus „objektivizáiása", vagyis olyan megformálása, hogy a burzsoázia számára éppúgy elfogadható elméletté váljék, mint a proletariátus számára, persze csak úgy valósulhatott meg, hogy a marxizmust a felismerhetetlenségig eltorzították A marxizmusból »tiszta« elméletet igyekeztek csinálni, ámelynek a »piszkos« gyakorlathoz semmi köze, viszont a szocializmusból olyan gyakorlatot, amelynek a tudományhoz nincs köze. A szociáldemokraták ezen a burzsoáziának falazó álláspontjával szemben Lenin megvédte és elmélyítette a marxi elmélet munkás1 osztály jellegét. Ez azt jelenti" hogy Lenin kimondottan és leple zetlenül a munkásosztály objektn létfeltételeinek szempontjából nézte, vizsgálta és ismerte meg a világot és a munkásosztály gyakorlatát igyekezett annak megváltoztatására vezetni. A társadalmi élet objektív é

s szubjektív tényezői tehát Lenin marxizmusában dialektikus egységét alkotnak, aminek következtében Lenin nem szemlélődésre, nem a tények egyszerű megállapítására tanítja követőit, hanem ezenkívül arra is, hogy milyen osztályok érdekei és cselekedetei rejtőzneK a tények mögött, s hogyan lehet ezeket a munkásosztálynak, s csakis neki, legyőzni. Ez persze nem jelenti azt. hogy a marxizmus a munkásosztály iránt érzett szimpátián vagy szánalmon vagy másmilyen elfogultságon alapuló pártfogás* jelent a munkásság számára. A marxizmus pártállást kö' vetei azoktól, akik elfogadták és vallják de a pártállás nem szubjektív elfogultságot jelent, hanem annak az objektív szükségszerűségnek a tudatos felismerését, hogy a kapitalista társadalomban osztályok vannak, az egyes emberek ezen osztályok valamelyikének kötelékébe tartoznak s azért szükségszerűen v<ygy az egyik, vagy a másik osztály álláspontjáról értékelik és ítélik meg a társadalmi eseményeket. A marxizmus a munkásosztály álláspontjáról vizsgálja a társadalmat s a más osztályok nézeteivel vitázva és azok tudománytalanságát és hazug voltát bizonyít, va mozgósítja és megszervezi a dolgozó tömegeket s vezeti a világ megváltoztatására irányuló teremtő munkájukban. »A dialektikus materializmus tartalmában — írja Lenin — úgyszólván benne vaiji a pártállás, amely arra kötelez, hogy minden esemény értékelésénél bizonyos társadalmi csoport álláspontjára helyezkedjünk.« Lenin, persze nem a világtól elfordult szobatudós módián fordította ki sarkaiból a szociáldemokrata ökológusok marxizmus hamisíi-áriá* és nem »tisztán« elméleti knskodással fejlesztette leniniznussá. Lenin mindenki másnál jobban tudta, hogy a legigazabb elméletnek. a marxizmusnak, nem lehet semmi értelme, ha nincs összekap csolva a nemzetközi munkásosztály forradalmi gyakorlatával, ha nem ennek a gyako-latnak és osztálytapasztalatnak az általánosítása s viszont, hogy a munkásosztály elementárisán forradalmi gyakorlata is vak és ingadozó marad, ha az elmélet nem ad neki »szemet*, biztonságot és az események belső összefüggésének megértéséből fakadó határozottságot. Éppen ezért Lenin valóraváltva, a gyakorlat és elmélet egységének marxi elvét a nemzetközi munkásmozgalomba bekapcsolódottan. de konkréten, főleg az orosz forradalmi processzust vizsgálva egyaránt fejlesztette a marxizmus elméletét, valamint gyakorlatát is. » Forradalmi elmélet nélkül nem lehet foradalmi mozgalom sem« tanította és cselekedte Lenin. ->Az élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elméle

t vezet"