Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-20 / 16. szám, szerda

UJ SZG 1054. január 20. A nemzeti bizottságoknak a dolgozó tömegekkei való szorosabb kapcsolatáért a kassai kerületben A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ezekben a napokban orszá­gos vita tárgyává tette a nemzeti bi­zottságokról szóló alkotmány- és törvényjavaslatait. Államunk lakos­sága így két jelentős törvény meg­teremtéséhez járul hozzá, mélyeknek életbeléptetése az államhatalom he­lyi szerveinek — a dolgozó nép ha­talmának építésében új korszakot je_ lent. A nemzeti bizottságok — Kle­ment Goititwaid szavai szerint — a hitleri megszállás idején működő eredeti forradalmi szervekből a fel­szabadítás után olyan szervekké váltak, amelyeknek közvetítésével a dolgozó nép legszélesebb rétegei vesznek részt a közigazgatásban és ezzel érvényesítik akaratukat. A dolgozó nép nemcsak Zenkl—Lett­riclh burzsoá reakciójának kísérlé. teit hiúsította meg, amelyek a nem­zeti bizottságok likvidálására irá­nyultak, hanem a nemzeti bizott­ságokból a nép maga fokozatosan olyan állami közigazgatási szerve­ket épített ki, amelyek sikerrel ol­dották meg hazánkban a szocializ­mus építésében előforduló számos komoly feladatot. így a nemzeti bi­zottságoknak nagy érdemük van a dolgozó nép februári győzelmében. A nemzeti bizottságok hathatós se­gítséget nyújtották az egységes földmüvesszövetkezetek alapításá­ban, a földműveseket beadási kötele­zettségeik teljesítésére vezették, a városok és falvak lakosságát meg­tanították, hogy saját kezdeménye­zésükből javítsák meg az utcákat, gondozzák a parkokat stb. A nemze­ti bizottságok építésének elmúlt idő­szakában az előforduló összes hiá­nyosságok mellett is kitűnik gazda­sági-szervezési tevékenységűk. így például a poprádi járásban levő Ger­lachovo község lakosai a helyi nem­zeti bizottság vezetésével több mint két kilométer hosszú utat építettek, az összes utcákat megjavították úgy, hogy ma jő kocsiúton járnak. Ezenkívül megjavították és körül­kerítették a községi temetőt és na­gyon szép emeletes épületet építet­tek a HNB részére. Számos nemzeti bizottság dolgo­zott ehhez hasonlóan. Ezeknek a si­kereknek ellenére hazánkban a szo­cializmus építésének gyors üteme változást követel meg A nemzeti bizottságok eddigi formájukban a nagy feladatokra már nem elegen­dők és ezért Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága és kormányunk elhatározták, hogy a nemzeti bizottságok munkáját az alkotmánytörvény és a nemzeti bi­zottságokról szóló törvény útján megjavítják. \ nemzeti bizottságokról szóló törvény megvitatása lehetőséget nyújt a polgároknak arra, hogy szi­gorúan és szabadon bírálják a népi igazgatás munkájában előforduló ko­moly hiányosságokat a kassai ke­rületben is. A kritika élesen mutat rna; d rá a nemzeti bizottságok ap­parátusában levő bürokratizmusra. Ugv kell vennünk minden bírálatot, mint a nemzeti bizottságok építése jelentős korszakának szerencsés kez­de t Ät. amelyben munkájukat napon­ta a dolgozó nép fogja ellenőrizni. A bírálat, amely a vita folyamán tisztulási folyamatként hat és hisz­szük. hogy utána is mentesíti a ve­zető tényezőket és a nemzeti bizott­ság apparátusát is a felfuvalkodott és '-anyag viszonytól a lakosság pa­namaival és kívánságaival szemben és végül is a nemzeti bizottságok dolgozóinak tudatában annak az ér­zésnek határozott lerögzítését kell jelenteni, hogy valóban a dolgozó népet szolgálják. Már a törvények­ről szóló első beszélgetések pozitív eredményeket hoztak. A nemzeti bizottságok leggyen­gébb pontja volt a kassai kerület­ben is, hogy nem tartottak fenn mearfelelő kapcsolatot a dolgozók­kal. Az idő folyamán számos nem­zeti bizottság bürokratizálódott és a komoly feladatokat nem oldották meg a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség együttműködésé­vel. Ehhez jelentősen hozzájárult az, hogy a nemzeti bizottságok tagjait nem a lakosság választotta, hanem a Nemzeti Arcvonal Akcióbizottsá­gai nevezték ki. A nemzeti bizottsá­gokról szóló új törvények alapján ezeket a hiányosságokat egyrészt úgy küszöbölik ki, hogy a nemzeti bizottságok tagjaiul a választók azo­kat a polgártársaikat választják meg, akikben teljes mértékben bíz­nak, az Üzemek, az egységes föld­müvesszövetkezetek példás dolgo­zóit, és a dolgozó értelmiség né­pünknek odaadó tagjait, másrészt pedig azáltal, hogy magukban a törvényekben olyan munkamódsze­rek és munkaformák vannak, ame­lyek biztosítják a nemzeti bizottsá­goknak a dolgozókkal való minden­napos kapcsolatát. Elsősorban az állandó bizottságok ezek, a nemzeti bizottságok tagjainak a választók között végzett munkája, a lakosság községi gyűléseinek összehívása stb. Es éppen a nemzeti bizottságok tömegszervezö tevékenysége és funk­ciója az, — ahogyan erről a törvé­nyekben szó van .— aminek a népi igazgatás napi működésében való te'jes mértékű érvényesítésével a legközelebb kerülünk nagy példaké­pünkhöz, a Szovjetunióhoz és a szov­jetekhez. A Szovjetunióból nemrégen tért vissza a nemzeti bizottságok kül­döttsége. Ott közvetlenül a szovjetek népi tevékenységében meggyőződ­tünk arról, hogy a szovjetek állan­dó bizottságainak az utcai komin­ténok, a házgondnokságok segítsé­gére szolgáló bizottságoknak, a szovjetek képviselőinek tevékenysé­ge választási körzetükben, a felek­nek a szovjet végrehajtó szervei ál­tal való mindennapos fogadása, mindez együttesen lehetővé teszi, hogy a szovjetek valóban napi szo­ros kapcsolatot tartsanak fenn a polgárokkal, megismerjék kívánsá­gaikat és véleményüket. Ez egyúttal a szovjeteket a munka ötven száza­lékától mentesíti, amit máskülön­ben az apparátus dolgozóinak kelle­ne elvégezniök. Az alkotmánytörvény, és a nemzeti bizottságokról szóló törvény szilárdan lerögzíti a nemzeti bizott­ságok tevékenységének a nép — a választók — által való ellenőrzését, akiknek a nemzeti bizottságok tag­jai kötelesek rendszeresen beszá­molni végzett munkájukról és a hemzeti bizottságok munkájáról is. A nemzeti bizottság tagjának lenni nemosak nagy kitüntetés, hanem egyúttal nagy felelősség is. Ha a választók elhatározzák, akkor a nemzeti bizottság tagját, aki nem teljesíti rendesen kötelességét, bár­mikor visszahívhatják. Az, hogy a nemzeti bizottság tagjait a válasz­tók bármikor elbocsáthatják, nagyon komoly dolog. Ez a választók demo­kratikus jogainak teljes mértékű ér­vényesítése. Ebből térmészetesen az a kötelesség ered, hogy törődni kell a nemzeti bizottságok választott tagjainak nevelésével és iskolázásá­val. Mostanáig kerületünkben a he­lyi és járási bizottságok funkcioná­riusait nagyon gyakran váltogatták. Sokszor nem volt idejük arra sem, hogy rendesen megismerjék munká­jukat. Azért volt ez így, mert azok­ra az elvtársakra, akiket az üze­mek példás dolgozói, élmunkásai kö­réből, az egységes földmüvesszövet­kezetek alapítói közül választot­tunk ki, funkciójuk megkezdése után nem fordítottunk gondot, nem segítettük őket, nem iskoláztuk őket és nem adtunk nekik tanácsot. Sokszor a nevelésnek csupán egyet­len módszerét alkalmaztuk, azt, hogy az elvtársakat élesen bíráltuk és végül felmentettük funkciójuk végzése alól, azért, mert állítólag nem váltak be, akkor is, ha még idejük sem volt, hogy jól Megismer­hessék kötelességeiket. A hasonló példák egész sorát hozhatnánk fel, főleg járási nemzeti bizottságaink­ról. így például a kézsmárki nemze­ti bizottságon nem egészen öt év alatt a plénumnak több mint 47 tag­ja cserélődött ki, Röcén 41, Rozs­nvón 40. Királyhelmecen 61, Gálszé­csen 45, Poprádon 49, Kassán 68 és a Magastátrában, ahol csak 24 tagú a plénum, 49 tag cserélődött ki. Ez azt jelenti, hogy most már valójá­ban a harmadik plénum dolgozik. A járási és egységes nemzeti bizottsá­gok előadói testületében sem volt jobb a helyzet. Rozsnyón 1952 októ­ber 1-től 1953. október l-ig 11 elő­adó közül nyolcat cseréltünk ki. Gálszécsen 8 előadó közül 6-ot, Lő­csén négyet és Kassán négyet. Ugyanilyen lesz a helyzet akkor is, ha a nemzeti bizottságokba való választások után a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok pártcso­portjai nem fognak megfelelő gon­dot fordítani a választott tagok ne­velésiére, nem fogják őket naponta tanáccsal támogatni és ha ismét csak sajátmagukra lesznek utalva. Csakis ilyen helyen fognak a polgá­rok gyakran élni a nemzeti bizott­ságok tagjai felmentésének jogával. Ezért már ma tudatosítsuk, hogy ilyen állapotot nem szabad megen­gednünk, mivel komolyan osökkent­hetnénk a nemzeti bizottságok épí­tésében a választások jelentőségét. A nemzeti bizottságokról szóló törvényben az a rendelkezés van, hogy a nemzeti bizottságok helyi el­rendezése nem változik. Ezzel vég­legesen megcáfoljuk azokat az ellen­séges szóbeszédeket, amelyek az eperjesi és a kassai kerület egyesí­téséről és egyes járások eltörléséről szóltak. Az ilyen és hasonló szóbe­szédek arra szolgálnak, hogy a nem­zeti bizottságok funkcionáriusainak és dolgozóinak figyelmét elvonják az építő feladatok teljesítésétől. A vita folyamán is harcolni kell a ha­sonló pánikot keltő beszédek ellen. Az egységes nemzeti bizottsá­gok mint a város és vidék közös szerve, ahogyan ez például a kassai kerület székhelyén volt — nem vál­tak be. Ezért a nemzeti bizottsá­gokról szóló új törvény feltételezi eltörlésüket és a város és falu nem­zeti bizottságaival pótolják őket. Mindkét nemzeti bizottságnak ugyan az lesz a hatásköre, mint a járási nemzeti bizottságoknak. Az új törvények alapján a kerü­leti nemzeti bizottság hatáskörében véglegesen meg lehet majd oldani az iglói telepek fájó problémáját is, aminők Hnilčik, Mlynčok, Spišská Hutá és mások. A kerületi nemzeti bizottságnak kiterjed a hatásköre a községek egyesítésére és szétosztá­sára is, tekintetbe véve a helyi la­kosság szükségleteit és természete­sen csak az ő beleegyezésükkel. A nemzeti bizottságoknak a kormány által való irányítására vonatkozó alapelvek helyes megértése és érvé­nyesítése a«t jelenti, hogy érvénye­sül az a fő elv, hogy a Megbízottak Testülete és a kormány, a nemzeti bizottságok útján kapcsolódik össze a dolgozó néppel. Államunk politikai alapját a mun­kásosztály és a parasztság szövet­sége képezi. Široký elvtárs Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mult évi decemberi ülésén mondott beszédében kijelen­tette, hogy a nemzeti bizottságokba való választási kampány célja az, hogy megerősítse a munkásosztály,, a parasztság és a dolgozó értelmiség törhetetlen szövetségét és népi de­mokratikus rendszerünk szilárdsá­gát. A kassai kerületben éppen erre a kérdésre kell nagy figyelmet fordí­tanunk. Nem szabad, hogy a tör­vényekről szóló vita öncélú legyen, hanem a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség szövetsége megszilárdítását kell szolgálnia. Ez a feladat főleg abban áll, hogy kö­vetkezetesen kell teljesítenünk a mezőgazdasági termelési szakaszon előttünk álló feladatokat és ezzel biztosítanunk kell a városok' és ipa­ri központok dolgozóinak ellátását. Másrészt meg kell javítanunk a vi­déki lakosság szükségleteiről való gondoskodást, főleg az egységes földmüvesszövetkezetekröl valót, a segítségnyújtás megjavításával, az egyénileg gazdálkodó földművesek esetében • pedig a gép- és traktor­állomások részéről nyújtott segít­séggel. A törvényekről szóló vita akkor teljesíti feladatát, ha a helyi viszo­nyokból indul ki és meghozza szá­mos fontos kérdés megoldását. így a nemzeti bizottságok már a vita fo­lyamán kiküszöbölhetik és ki is kell küszöbölniük eddigi munkájukból azokat a hiányosságokat, amelyeket az egész lakosság bírált és biztosan bírálni is fog. Michal Ján Chudík, a kassai kerületi nemzeti bizottság elnöke. Emlékünnepségek Bratislavában V. I. Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából Szlovákia fővárosának dolgozói méltóképpen megünneplik V. I. Le­ninnek, az emberiség nagy géniu­szának emlékét. Szerdán, január 20­án az évforduló előestéjén nyitják meg Bratislavában a Békevédök ut­cájában a V. I. Lenin-múzeumot, amely egész Szlovákia dolgozói szá­mára a szocializmus és a kommu­nizmus iskolája lesz. Ugyanezen a napon este a Slovan mozgóképszín­házban bemutatják a „Töretlen föld'* című új szlovák filmet, melyet Pe­ter Jilemnický nemzeti művész ugyanilyen nevü regénye alapján készítettek. V. I. Lenin halálának 30. évfordulóján január 21-én ün­nepi emlékestet rendeznek a brati­slavai Nemzeti Színházban. Az ün­nepi beszéd után a Szlovák Filhar­mónia előadja Csajkovszkij V. E.­moll szimfóniáját. A szénfejtés eredményeinek napi áttekintése és a hónap eleje óta elért eredmények Január 16-án, szombaton az egyes szénanedencék fejtési tervüket a kö­vetkezőképpen teljesítették: Feketeszén: Karvina 104.6 száza­lék, Orlova 102.8 százalék, Ostra­va-Észak 81.1 százalék, Ostrava­Dél 100.2 százalék, az egész Ostira­va-karvini szénmedence 99.3 száza­lék, Kladnó 94.6 százalék, Pilzen 99.8 százalék, Trutnov 102.1 száza, lék, Rosice 98.2 százalék. A fekete­szén fejtési tervét 98.9 százalékra teljesítették. Barnaszén: Most-Hlubiny 94 szá­zalék, Most-Lomy 99.7 százalék, Most összesen 97.4 százalék, Soko­lov-Hlubiny 85.1 százalék, Sokolov­Lomy 93.7 százalék, Sokolov össze­sen 91 százalék, Handlová 94.8 szá­zalék, A barnaszén fejtési tervét 95.7 százalékra teljesítették. Lignit: A csehországi Lignit-üze­mek 97.5 százalék, a dél-morvaor­szági Lignit-üzemek 90.6 százalék, a nováki szénbányák 100.4 százalék, összesen 94.9 százalék. A hónap kezdetétől a vasárnapo­kat beleszámítva január 17-én a szénfejtési terv teljesítése az egyes szénmedencékben a következőképpen áll. Feketeszén: Karvin 102.1 száza­lék, Orlova 101.5 százalék, Ostra­va-Észak 89.7 százalék, Ostrava­Dél 99.6 százalék. Az Ostrava-kar­vini szénmedence összesen 09.4 szá­zalék, Kladno 92.3 százalék, Pil­zen 99 százalék, Trutnov 102.5 szá­zalék, Rosice 101.1 százalék. A fe­keteszén fejtési tervét a hónap kez­detétől 98.7 százalékra teljesítették. Barnaszén: Most-Hlubiny 97.9 szá­zalék, Most-Lomy 100.1 százalék, Most Összesen 99.2 százalék, Soko­lov-Hlubiny 93.8 százalék, Sokolov­Lomy 92.7 százalék. Sokolov össze­sen 93.1 százalék, Handlová 102.2 százalék. A barnaszén fejtési tervét a hónap kezdete óta 97.7 százalékra teljesitik. Lignit: A csehországi Lignit-Üze­mek 102.9%, a dél-morvaországt Lignit-üzemek 92 százalék, a nová­ki szénbányák 100.1 százalék. A lig­nit fejtési tervét a hónap kezdeté, tői 96.9 százalékra teljesítik. Európa biztonságáról van szó (Folytatás az eisö oldalról.) hogy a berlini konferencia járuljon hozzá a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez ég segítse elö az európai nemzetek biztonsága sürgető pro­blémájának megoldását. Ez a konferencia nem hagyhat­ja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az európai nemzetek bizton­ságuk érdekében szembeszállnak Nyugat-Németország remilitarizálá­sával. Foglalkoznia keli azzal, hogy Németország keleti részében, ahol következetesen teljesítették a pots­dami egyezmény feltételeit, olyan állam növekedett, amely a béke és biztonság támasza Európában. Minden bizonnyal az európai nem­zetek érdekében áll, hogy a berlini konferencián meghallgassák e bé­keszerető államnak, a Német De­mokratikus Köztársaságnak, hang­ját is és hogy a konferencia meg­hallgassa Nyugat-Németország béke­szerető emberei millióinak hangját is. Népünk épp úgy, mint Németroszág többi szomszédai, elvárja a berlini értekezlettől, hogy figyelembe ve­szi az európai nemzetek kívánsá­gát és így jelentős lépést fog je­lenteni a nemzetközi feszültség enyhítése, az európai nemzetek biztonságának biztosítása és Né­metország békeszerető, demokrati­kus állammá való egyesítése felé. (A Rudé Právo vezércikkéből.) Dombrovszkij szovjet rendező Prágában ír. Sz. Dombrovszkij, a moszkvai Nag v Szinház híres rendezője a prá­gai Nemzeti Színházban Muszorgszkij „Boris Godunov'' című operájának bemutatóját készíti elő. A nagy mű­vész, aki az opera együttesének tag­jaival már két hónapja dolgozik, az együtteshez való viszonyát a kővet­kező szavakkal fejezte ki: — Színészek rendező, karmester és tervező egy családot alkot. Az elő­adás a közös munka eredménye, ne gondoljanak arra, hogy vendég és rendező vagyok. Azért vagyok itt, hogy segítsek. Rendkívül alkotó és baráti kör­nyezetben készül az örökbecsű opera bemutatója. Dombrovszkij minden rész­letet gondosan átvesz az énekesekkel, körültekintően irányítja művészi mun­kájukat alkotó szabadságuk tisztelet­bentartásával, megmagyarázva min­den szerep belső életét. Értékes ta­nácsokkal szolgál az új rendezés töb­bi alkotó művészének is, akik lel­kesen beszélnek munkamódszeréről. — Dombrovszkij rendező munkája határkő a Nemzeti Színház történeté­ben és a „Borisz Godunov" új bemu­tatás színművészetünkben rendkívüli esemény, — mondotta Drahoš Že­lensky, a Nemzeti Színház igazgatója — Szovjet vendégünket a vezető kar­mestertől kezdve a lelkes munkatár­sak serege veszi körül. Mindnyájan meggyőződtünk arról, mit jelent ope­rát előadni c&y művészi elmélyüléssel és alapossággal, ahogy azt\Dombrov­szkij megköveteli. Zdeňek Chalabala, az opera vezető karmestere, aki most harmadszor ta­nítja be Muszorgszkij halhatatlan remekét, ezeket mondotta: — A rendezés a moszkvai Nagy Színház előadásával azgnos. Dom­brovszkij nemcsak kitűnő rendező, J hanem tapasztált színházi szakember is. sokoldalú művész, aki megnyerte csodálatunkat és tiszteletünket. 28 éves színházi működésem alatt még nem találkoztam senkivel aki a szí­nészek és énekesek képzelötehetségét így felszította és termékeny, önálló alkotó munkára késztette volna, Az ő érdeme, hogy megismertük, mit jelent a valóságban a szovjet realis­ta stílus. Az általa rendezett ,<Borisz Godunov'• világos példája annak, ho­gyan kelj ilyen nagyigényű operát játszani. Rudolf Jedlička segédrendező Dom­brovszkijnak a karral való tökéletes munkájáról beszél. Kivételes tehet­séggel tudja megmagyarázni a mű­vészeknek rendezői szándékát. A Borisz Gordunov" bemutatóját a prágai Nemzeti Szinház február 12-re vette tervbe. Olcsóbb lett a narancs A belkereskedelemügyi miniszté­rium január 17-töl a narancs, grape, fruit és a mandarin kiskereskedelmi árát kilónként 14.— koronára szál­lította le. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom