Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-08 / 296. szám, kedd

8 m szÖ 1953. december 6. N. Sz. Hruscsov felszólalása a területi, határterületi és köztársasági lapok szerkesztőinek értekezletén és a szovhozokNovember 19-től december 2-ig tartották Moszkváiban a területi, határterületi és köztársasági lapok szerkesztőinek és mezőgazdasági rovatvezetőinek a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága által összehívott értekezletét, i Az értekezlet munkájában részt | ra, akik méltónak bizonyulnak torállomásoknak nak. A pártszervezetek nem törődnek kelőképpen a kolhozelnökökkel, pedig a kolhozelnök a kolhoztermelés fő, döntő oszlopa. Olyan embereket kell kijelölni a kolhozok irányításáa vettek N. Sz Hruscsov és P. N. Poszpjelov, a Szovjetunió Kommunista Pár.tja Központi Bizottságának titkárai. A , lapszerkesztők kicserélték a mezőgazdasági propaganda terén szerzett tapasztalataikat. Az értekezlet részvevői számára több tudo' mányos előadást olvastak fel, majd mezőgazdasági tárgyú filmeket és filmhíradókat tekintettek meg. Felszólalt a tanácskozáson N. Sz. Hruscsov, az SzKP Központi Bizottságának első titkára. Beszédében az SzKP Központi Bizottsága szepkolhozparasztok bizalmára, akik helyesen tudják alkalmazni a párt falusi politikáját. A lapok gyengén bírálják az e téren mutatkozó hiányoságokat. A sajtónak egész munkánkban óriási szerepe van. Hogy a napilapok és folyóiratok dolgozói sikere sen tölthessék be e szerepüket, mélyebben kell behatolniok az életfelvetette kérdések lényegébe, hozzáértéssel, konkréten kell iroiok. A lapokban a legélesebben fel kell tárniok munkánk hiányossá^ gait, le kell leplezniök a hibákat, temberi teljes ülése határozatainak mégpedig úgy, hogy mozgósítsák az valóraváltásáért Öidított har

c feladataival foglalkozott és hangsúlyozta, milyen hatalmas szerepe van a szovjet sajtónak a mezőgazdaság további fellendítését szolgáló pártés kormányintézkedések megvalósí tásában. Országunk kimeríthetetlen lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazdaság minden ágazatának igen gyors fejlesztéséhez, alüjoz, hogy a legközelebbi jövőben teljes mérték, ben ellása a lakosságot élelmiszerekkel, a könnyűipart pedig nyersanyaggal. Az egész kérdésnek az a lényege, h'ogy kihasználjuk ezeket a lehe tőségeket és megszervezzük a harcot a tartalékok telljes kiaknázásáért. E téren nagy, mélyreható és sokoldalú munka vár sajtónkra. A pártszervezetek, s a mezőgazdasági szervek nagy munkába kezdtek a központi bizottság szeptemberi plénuma határozatának megvalósítása érdekében. A lényeges hiányosságokat azonban még máig sem számolták fel. A lapok és folyóiratok nem ritkán úgy állítják be a dolgot, mintha már megoldódott volna a központi bizottság plénumán felvetett minden feladat. Az ilyen kedélyesség csak kárt okozhat az ügynek. Aktív harcot kell vívni a hiányosságok ellen. N. Sz. Hruscsov rámutatott, hogy a sajtó még gyengén foglalkozik azzal, hogyan történik a mérnökök, agronómusok, zootechnikusok kiválogatása a gép. és traktorállomások, valamint a kolhozok számára. Sok köztársasági, határterületi és területi lap e téreň is rózsás színben tünteti fel a dolgot. Sokat írnak a mezőgazdaságba küldött szakembe. rek és egyéb dolgozók számáról, de rendszerint nem foglalkoznak azzal, hogy az, akit elküláenek, képes-e valóban hatékony segítséget nyújtani a kolhozoknak, a gép- és trakA Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa titkárának nyilatkozata embereket e hibák leküzdésére, az egészséges bírálat kibontakoztatására buzdítsák a dolgozók széles tömegeit. A lapok néha kaleidoszkópszerü anyagokat közölnek. Ha a címek után ítélünk, úgy tűnik, mintha minden benne volna a lapban, pedig lényegében majdnem semmi sincs. De sok veleje, sok értelme van-e némelyik cikknek, ha nem világos, milyen célt tüz ki a szerkesztőség, mire törekszik valamelyik cikk, vagy tudósítás közlésével. Sok napilap és folyóirat szerkesztősége a mezőgazdasági kérdések megvilágításánál nem mindig veszi figyelembe az ország különbözö vidékeinek helyi körülményeit. Sok lapunkat zavarja a feltünéskeltési vágy, a hangzatos frázisok vadászata. Természetesen szükség van arra, hogy olyan címet adjunk egy cikknek, amely magára vonja a figyelmet, amely mozgósító erejű. De jusson eszünkbe az a kemény igazság, hogy a címnek összhangban kell lennie a cikk tartalmával, hogy a lap anyagának meggyőzőnek, megalapozottnak kell lennie. A lapok munkatársaival szemben az a követelmény, hogy tartalmas, eleven, érdekes és tanulságos anya. got tudjanak kiválasztani. Határozottan száműzni kell a lapok hasábjairól a begyökerezett sablonokat, a kitaposott 'szabványokat, amikor mindenről egykapt&fára írnak. A sajtó munkásainak jusson mindig eszükbe, hogy a lapok sikeres munkája szempontjából nagyjelentőségű a tények megbízhatósága, hogy a leírt jelenségek .és események hűek legyenek a valósághoz. Nagyjelentőségű az eleven és kife jezö nyelv, az anyagok közlése formájának változatossága. Nincs sajtónknál erösebb, hatékonyabb fegyverünk. A sajtó pártunk legmesszehatóbb ideológiai fegyvere — mondotta N. Sz. Hruscsov. — Ha jó anyagot Választunk ki a lapok és a folyóiratok számára, sokezer kilométer távolságban is célba találhatunk, feltárhatjuk a hiányosj ságokat óriási kiterjedésű orszá; gunk minden részében. Ennélfogva, 1 aki lebecsüli a sajtót, az gyengíti i erőnket.N. Sz. Hruscsov a továbbiakban azokról a feladatokról'beszélt, amelyek a pártnak és a kormánynak az ipar további fejlesztéséről és ezen belül a közsükségleti cikkek termelésének jelentékeny növeléséről szóló határozati megvalósításáért folyó harcban várnak a sajtóra. Konkrét példákkal és tényekkel mutatta ki, milyen óriási tartalékokkal rendelkeznek a szoyjet gyárak és üzemek a. termelés ütemének és mennyiségének növelése szempontjából. A feladat: újabb lehetőségeket keresni az ipari termelés. növelésére a termelő területek kibővítése nélkül, s a termelési technológia javítása útján. Fontos, hogy ennek során mindig az élenjárók tapasztalataira, fejlett munkamódszereire és fogásaira támaszkodjanak, széles arányban kifejlesszék a tervek teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a termékek minőségének minden vonalon történő javításáért folyó szocialista versenyt, széleskörű ösztönzést adjanak a tömegek alkotó kezdeményezésének. A sajtó itt is felbecsülhetetlen segítséget nyujtihat és kell .is, hogy nyújtson a pártszervezeteknek. . A sajtóban megjelenő bírálat a leghatékonyabb bírálat. Östorozni kell a sajtó hasábjain azokat a dolgozókat, akik bürokrata módon kezelik a szovjet emberek anyagi szükségleteit, rosszminöségü termékeket gyártanak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a" dolgozók mindennapi életére, a sajtóban egyaránt foglalkozni kell a lakásépítkezés menetével, a lakások elosztásával, a közfogyasztási cikkek termelésével és a kereskedelem megszervezésével. A sajtó feladata, segíteni a pártés a szovjet szervezetek a hiányosságok gyökeres kiküszöbölésében, a .bürokratizmus és a hanyagság elleni harcban. Minden adottságunk, minden feltételünk megvan a kommunista építés nagy feladatainak sikeres megoldásához — mondotta befejezésül N. Sz. Hruscsov. — Országunk kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. A szovjet nép. a kommunista párt és a párt központi bizottsága Vezetésével, Lenin, majd halála után Sztálin irányításával óriási tapasztalatokat gyűjtött a szocializmus építése terén. Az a kötelességünk, hogy e tapasztalatokra támaszkodva, e tapasztalatokat okosan felhasználva gyarapítsuk sikereinket és gyors ütemben haladjunk előre a kommunista társadalom felépítése felé. Az aikotmány napja alkalmából Leonyid Szolovjev, a Szovjetunió Szakszervezetei Köziponti Tanácsá nak titkára a többi között a kö vetkezőket mondotta: — A szovjet nép legnagyobb vív mányai közé tartoznak a Szovjet unió alkotmányában biztosított jogok Ezek között is különös jelen tőségü a szovjet emberek joga a munkához és pihenéshez. A Szovjetunióban az emberek már rég elfelejtették azt a szót, hogy >munkanélküliség«. A szovjet emberek előtt nem a munkanélkti liség problémája áll, hanem az. nogy hogyan elégítsék ki a népgazdaság növekvő munkaerőszükségletét. íme, néhány adat, amely ékesszólóan bi zonyítja e szavak igazságát: Amíg 1913-ban Oroszországban 11 millió 400.000 munkás és hiva talnok volt alkalmazásban addig a Szovjetunióban 1935-ben 22 mii lió 942.000, 1951-ben 40 millió 800 ezer 1952 ben pedig már 41 mii lió 700.000 A népgazdaságban alkalmazottak száma az első év felében, az elmúlt év megfelelő szakaszához képest 1 millió 150.000-rel nőttA szovjet állam hatalmas össze geket irányoz elő a szakmunkások és szakemberek képzésére és to vábbképzésére. Az életbe kilépő szovjet if júság előtt most csak egy orobléma áll: milyen foglalkozást válasszon, hogy javára legyen a hazának ? A szovjet állam fáradhatatlanul gondoskodik arról, hogy megfelelő munkafeltételeket teremtsen a dolgozók számára Állandóan tökéle tesedik a technika; új gépeket, al kotnak, amelyek felszabadítják a munkásokat a nehéz fizikai munka alól A Szovjetunióban állandóan nő a dolgozóknak, a haza teljesjogú gaz- . dáinak jövedelme Az utóbbi években a szovjet munkások és hivatalnokok pénzbeli fizetése körűibeiül másfélszeresére emelkedett. A közszükségleti cikkek árainak rend szeres csökkentése még nagyobb mértékben növeli a dolgozók reálbérét. A háború utáni hatodik árleszállítás után a szovjet- emberek azért a pénzért, amelyért 1947 be.n egy kiló búzakenyeret vásárolhat tak, ma 2.5 kilót, ugyanígy 1 kiló hús 1947-beli áráért ma 2.4 kiló húst, 1 kiló gyümölcs 1947-es áráért 3 kiló gyümölcsöt vásárolhat nak. A ruházati cikkek ára is hasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint hat évvel ezelőtt. A szovjet dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedése legelsősorba.n a legkülönbözőbb áruk iránti keresletében mutatkozik meg. Mint ismeretes, a szovjet áll^m most nagy figyelmet szentel a közszükségleti cikkek gyártása további növelésének és előírja a mezőgazdasági terméshozam emelését. hogy megteremtse az áruk és iparj nyersanyagok bőségét. A Szovjetunió alkotmánya biztosítja a dolgozók jogát a pihenéshez. Ennek érdekében a nehezebb munkát végző dolgozók munkaidejét hét, hat, esetleg négy órára csökkentették. A munkások és alkalmazottak minden évben szabadságot vehetnek ki, s azlt az ország különböző szanatóriumában, üdülőiben, különböző kultúrintézményekben tölthetik el. A Szovjetunióban — mondotta befej ezésüf Leonyid Szolovjev — minden emberről gondoskodnak. A szovjet állam mindent megtesz, hogy szakadatlanul emelkedjék a nép jóléte, virágozzék kultúrája A moszkvai »Pravda« cikke a trieszti kérdésről Nyugati hírügynökségek a bermudai kü önértek ezletrő! A bermudai különértekezleten F nhower, Churchill és Laniel pénteken megtartotta első tanácskozását. A kormányfők találkozója előtt a három külügyminiszter, Dulles, Eden és Bidault megállapította a napirendet. A londoni rádió jelentése szerint az ülésen először a küldöttségek vezetői tettek rövid nyilatkozatot. Elsőnek Bidault szólalt fe; Laniel miniszterelnök nevében, majd Churchill, végül Eisenhower. A küldöttségek vezetőinek rövid felszólalását általános vita követte. Az ülésen az elnöki széket Churohill javaslatára Eisenhower foglalta el. A bermudai különértekezlettel foglalkozó kommentárokból és a különböző hírügynökségi értesülé• sekböl kitűnik, hogy a november 26-i szovjet jegyzék nyilvánvalóan a bermudai tanácskozás középpont, jában áll. A „Reuter" jelentése szerint, „a három nyugati nagyhatalom szak. értői szombaton megkezdték a Szovjetunió négyhatalmi értekezletről szóló jegyzékére adandó Válasz tervezetének elkészítését". Mind a hírügynökségek jelentéseiből, mind a sajtótudósításokból kitűnik, hogy a bermudai különérte. kezlet részvevői a különböző kérdésekben megmutatkozó érdekellentéteik miatt . „súlyos problémákba" ütköznek. Ilyen probléma többek között — mint az „AFP" írja — az „európai védelmi közösség, az at. lanti hadsereg, a koreai és trieszti kérdés, -Indokína kérdése, valamint az egyiptomi és iráni helyzet". Az „AFP" szerint, az értekezlet „alkalmat ad arra, hogy megvizs. gálják Franciaország és NagyBritannia igen súlyos nehézségeit". A „DPA" nyugatnémet hírügynökség bermudai különtudósítója jelentésében — kétségtelen célzattal — kiemeli: „az amerikaiak felhívták a francia politikusok figyelmét ar. ra, hogy az európai védelmi közösség ratifikálásának további komoly elhúzódása esetén az amerikai kon. gresszus kedvezőtlen reakciója várható ... Eisenhower elnök hangsúlyozza — folytatja a „DPA" tudó. sítója — hogy az éürópai védelmi közösségre vonatkozó szerződés ra. tifikálásának elmaradása az ameri. kaiak európai politikájának teljes felülvizsgálására vezethetne .. " Ismeretes, hogy a bonni kormány lépéseket tett, hogy képviselője részt vehessen a bermudai értekezleten. Mint a j.Reuter" megjegyzi, amikor hiábavalónak bizonyultak NyugatNémetország erőfeszítései arra, hogy részt vehessen a bermudai értekezleten, á bonni kormány diplomáciai úton tervet juttatott el Washingtonba. E tervet eredetileg Adenauer kancellár megbízottja akarta a bermudai értekezleten előterjeszteni. A terv Nyugat-Németországnak az Atlanti Szövetségbe történő felvéte. léről szól. A bermudai értekezleten szőnyegrekerülő problémák közt szerepel — mint a „Reuter" jelenti — az úgynevezett atlanti hadsereg kérdése is. A jelentés szerint, „a bermudai ér. tekezleten megvitatják a NATO.hoz tartozó 14 nemzet 1954_re vonatkozó katonai célkitűzéseit is". A jelentés hozzáfűzi, hogy „a NATO igyek. szik elfeledtetni azokat az irreális célkitűzéseket, amelyeket az 1952. februárjában megtartott lisszaboni értekezleten állapítottak meg azok. nak a hadosztályoknak a számát illetően, amelyeket 1954. végéig kívánnak felállítani". Ezzel kapcsolatos az a hir, hogy Lord Ismay, a NATO főtitkára szombaton este a Bermudákra érke zik. A bermudai értekezleten — äz „AFP" szerint — a többi között „hosszan fogják boncolni" az angol és az egyiptomi kormány nézeteltérésének kérdését is. „Ki akadályozza a trieszti kérdés megoldását" címmel a moszkvai „Pravda" közölte Alekszandrov cikkét. Az utóbbi időben — írja a cikk írója — a nyugateurópai közvéle. mény széles köreinek figyelmét ismét a trieszti kérdés foglalkoztatja Az amerikai klikk az ENSz Bizton sági Tanácsában az utóbbi két hónap alatt már harmadízben megszavazta a Trieszt Szabad Terület kormányzója kinevezése megtárgyalásának elhalasztását. Ezt a kérdést a Szov. jetunió, küldöttsége terjesztette a Biztonsági Tanács elé. Ezzel egyidejűleg a külföldi s$.jtó kénytelen volt beismerni, hogy a nyugati nagyhatalmaknak Trieszt sorsáról folytatott külön tárgyalásai és megbeszélései nem vezettek semilyen eredményre. Az amerikai sajtó — írja a szerző — támadni kezdte az amerikai és angol diplomatákat a trieszti kérdésben szenvedett sikertelenségük miatt. Olyan hírek jelentek meg, hogy most a bermudai tanácskozások részvevői kénytelenek „új módszereket" keresni a trieszti kérdés megoldásira. Alekszandrov rámutat arra, hogy megcáfolhatatlan tények bizonyítják,- hogy Trieszt a nyugati nagy. hatalmak politikájának következtében vált a nyugtalanságok tüzfész. kévé. Ezek a nyugati nagyhatalmak már néhány év óta olyan politikát folytatnak, amelynek célja, hogy korlátlan időre fenntartsák Trieszt angol-amerikai megszállását és Triesztet az agresszív atlanti tömb haditámaszpontjává tegyék. "A trieszti probléma a súrlódások és konfliktusok forrása lett, amelyből csak azoknak van hasznuk, akiknek érdekében áll a nemzetközi feszültség kiéleződése. A trieszti probléma megoldásához a nemzet, közi együttműködésen át vezet az út, amely a nemzetek törvényes jogainak tiszteletbentartásán és azon a törekvésen alapul, hogy megszilár. dítsák az európai békét és biztonságot. A Szovjetunió — írja végezetül Alekszandrov — kitartott és kitart az Olaszországgal kötött békeszerződés trieszti kérdést illető részé, nek gyors megvalósítása mellett. Mit akar elérni Eisenhower és Dulles a bermudai értekezleten A londoni „Daüy Worker" írja vezércikkében: Eisenhower és Dulles mindenekelőtt a következőket akarják a bermudai értekezleten elérni: 1. Zsaroló eszközökkel akarják kényszeríteni Franciaországot, egyezzék bele Németország felfegyverzésébe: 2. el akarják gáncsolni a koreai békés rendezés lehetőségét és Kína belépését az ENSz-be 3- fel akarják fokozni és kiterjeszteni az indokínai gyalázatos háborút. Az amerikai nép azonban békét kíván. A legutóbbi közvéleménykutató szavazás során arra a kérdésre: „Helyeselné-e vagy ellenezné-e ön a találkozót Eisenhower, Churchill. Laniel és Matenkov -között a nem-' zetközi ellentétek elintézése céljából?" Minden megkérdezett száz amerikai közül 79 helyeselte. 12 ellenezte, , küencnek nem volt véleménye. Más szóval: Eisenhower és Dulles, midőn a nagyhatalmak közti megbeszéléseket ellenzi, nemcsak az angol és a 'francia népet' hívja ki, hanem saját népét is. Súlyos tévedés volna tétlenül szemlélni az eseményeket abban a hitben hog\ a bermudai értekezlet célja a'béke Ha ott az- amerikai célok diadalmaskodna^, akkor . Bermuda mérföldkő lesz a háborúhoz vezető úton Itt az "ideje, hogy végetvessünk annak az állapotnak, hogy nyugati államférfiak titkos konferenciára ülhetnek össze S olyan döntéseket hozhatnak amelyekről tudják, hogy ellenkeznek a népek kívánságával. Itt az ideje, hogy végetvessünk Anglia behódolásának Eisenhower és Dulles előtt. Ostromolni kell a miniszterelnöki hivatalt azzal a követeléssel: ne hozzanak Németországra vonatkozó döntéseket Bermudán. Csak a berlini négyhatalmi konferencia lehet hivatott Németországra vonatkozó döntéseket hofeni." Világosan meg kell értetni Churchillel: Anglia követeli, hogy küzdjön május 11-i javaslata megvalósításáért. Azt is világosan ki kell jelenteni, hogy véget akarunk vetni annak, hogy az Egyesült Államok akadályozza a koreai politikai értekezlet létrehozását,-