Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-06 / 295. szám, vasárnap

8 1953. december 6. A nemzeti bizottságok választása és a CsKP X. kongresszusának előkészítése / Tisztelt elvtársak! A CsKP Központi Bizottságának legutóbbi, folyó év szeptember 4.én megtartott ülésén Zápotocký elvtárs kijelentette, hogy pártunk erejét és egységét a dolgozó nép tömegei vei való szoros kapcsolatát az első gottwaldi ötéves terv teljesítésével, pártunk X. kongresszusának össze, hívásával, a nemzeti bizottságok és a Nemzetgyűlés választásaival bizo­nyítjuk be, amelyeket a népi demo­kratikus államrend további megszi­lárdítása érdekében a jövö évre ké­szítünk elö. A CsKP KB elnökségének meg. bízásából a párt Központi Bizottsá. gának mai ülésén kötelességem be. számolni két kérdésről: pártunk X. kongresszusának előkészületeiről, valamint a helyi, járási és kerü. letí nemzeti bizottságok megválasz. tásának előkészítéséről. A CsKP KB elnöksége azt Java­solja, hogy pártunk X. kongresszu. sát 1954. június 11—13-ára nivjuk össze a következő napirenddel: 1. Beszámoló Csehszlovákia Kom. munista Pártja Központi Bizottsá­gának munkájáról és a párt további feladatairól. 2. A Központi Revíziós Bizottság jel entése. 3. Irányelvek a népgazdaság fej­lesztése 1955. évi, valamint 1956— 1960. évi távlati tervének kidolgo. zására. 4. A CsKP Központi Bizottságá. nak és a Központi Revíziós Bizott Ságnak a megválasztása. £ X kongresszus tehát pártunk emlékezetes IX. kongresszusa után öt évvel ül majd össze. Mint isme. retes, az alapszabályzat értelmében a párt kongresszusát minden negye. d:k évben össze kell hivni. Ügy vé. lefn, hogy a közelmúlt fontos bel­politikai eseményei — pártunk el­nökének, feledhetetlen Gottwald elvtársunknak halála és a nagy Sztálin elhúnyta — megfelelően I megindokolják a kongresszus meg. késett összehívását. A KB mai ülésével a kongresz. szust megelőző kampány igerfc fon­tos időszakába lépünk, amely min. (äen téréig jelentős mértékben hiva. tott megjavítani pártmunkánkat A kongresszus előtti kampány célja lényegesen megszilárdítani a párt. szervezetek politikai -és szervezeti egységét, fokozni ideológiai fejlett­ségüket, hogy a párt még eredmé­nyesebben érvényesíthesse vezető szerepét a szocialista országépítés Irányításában, hogy az egész párt még következetesebben éljen alap. törvényének, alapszabályzatának szellemében. A kongresszusok mm. d'g fontos eseményt Jelentettek pár­tunk és az egész dolgozó nép életé, ben Kétségtelen, hogy a X kon. g'esszus előkészítésében is pártunk tagságának széles tömegei fokozott aktivitással, érdeklődései és felelős, ség ;rzettel vesznek majd részt. Abban az időben kezdjük meg a kongresszus előtt? kampányt, ami­kor befejezzük az első gottwaldi ötéves tervet, amelynek teljesítésé­vel oly jelentősen megszilárdítottuk köztársaságunk gazdasági és politl. ka' ereiét és hazánkban megvetet, tiik a szocializmus szilárd alapjait. A kongresszus alötti kampány ab­ban az időben megy majd végbe, amikor a hazánk szocialista iparo. sítísában elért sikereinkre, a Szov. jetunióval és a népi demokratikus országokkal való együttmüködé. sünkre támaszkodó igyekezetünk teljes mértékben arra irányúi, hogy megvalósítsuk a szocialista ország­építés alapvető célkitűzését, a vá­rosi és falusi dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának még gyorsabb Utemü emelését A szocia. lista orszá gépítés során Komoly problémák merültek fel előttünk, nevezetesen a mezőgazdasági ter. melés szakaszán, a nehéz- és köny. nyüipar nyersanyaga lapjának fej. lesztésében. a közszükségleti cikkek termelésének gyarapításában és a szocialista kereskedelem kiépítésé, ben A nemzetközt helyzetet a vitás kérdések, különösen a német kérdés w Viliam Široký elvtárs beszámolója békés megoldására, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló szí­I vós törekvések jellemzik. A X. kon­gresszusnak az lesz a feladata hogy egybefoglalja a szocialista ország, építésben, a liékeharcban eddig szerzett tapasztalatainkat éis kitűz ze a párt vonalát a szocializmushoz vezető útunk további fontos szaka, szán. A pártnak a dolgozó néphez való szoros kapcsolata megszilárdításá­ban nagy jelentősége van annak a körülménynek, hogy a kongresz. szus előtti kampány szoros napcso. latban megy majd végbe azzal a kampánnyal, amely a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok jö­vő évben megtartandó válasz tásait előzi meg. A nemzeti bi zottságok választásának jelensége már abból a tényből következik, hogy gyakorlatilag ez a nemzeti bi. zottságok első választása a felsza. badulás óta x A nemzeti bizottságok választási kampánya pártunk célját követi, hogy megszilárdítsa a munkásosz­tály, a parasztság és a dolgozó ér. telmiség megbonthatatlan szövetsé. gét. megszilárdítsa népi demokra­tikus államrendünket. Az egész or­szágban végbemenő választások so. rán megválasztják az államhata. lom helyi szerveit, amelyek hiva. tottak még sikeresebben biztosítani a városokban és a falvakon, a járá­sokban és a kerületekben a gazda, sági és kulturális országépitésün. ket. A nemzeti bizottságok mint a német megszállók és hazai csatló­saik ellen folytatott nemzeti felsza­badító harc forradalmi szervei jöt. tek létre, köztársaságunk felszaba­dulása után pedig az államhatalom helyi szerveiként törvényesítették őket. Azóta a nemzeti bizottságok jelentős fejlődésen mentek keresz­tül, amely gazdasági és kulturális országépítésünk terén sok pozitív eredményt hozott. Valamennyi in­tézkedés, amelyet a felszabadulás óta a nemzeti bizottságok megérő, sítésére foganatosítottunk, azzal az eredménnyel járt ugyan, hogy a né. pi demokratikus állami gépezetet közelebb hozta a dolgozó néphez, a nemzeti bizottságok azonban mind­ezek ellenére nem teljesítik k:elégi­tö módon azt a fontos szerepet, amely népi demokratikus államunk. Öan megilleti őket. Ennek tegfőbb okát egyrészt a nemzeti bizottságok szervezeti szerkezetének hiányaiban kell látnunk, amely elmaradt a fej. lödéstől, és csak lassan alkalmaz, kodik a mai feladatokhoz, másrészt pedig abban, hogy nem fejlesztet­tük ki eléggé az új munkamódsze. reket. Ezért a nemzeti bizottságok nem kapcsolják egybe kielégítően az állami közigazgatás szerveit a dolgozó nép legszélesebb tömegeivel. Legfőbb ideje, hogy kiküszöböljük azokat a hiányokat, amelyek gátol, ják a nemzeti bizottságok alapvető feladatainak teljesítését. Ezek azok a feladatok, amelyek miatt a kor­mány hozzáfogott a nemzeti bizott­ságokról szóló . törvényjavaslatok megvitatásához és kidolgozásához, amelyek megszüntetik ezeket az alapvető fogyatékosságokat. A nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslat pontosan meg szabja a nemzeti bizottságoknak mint az államhatalom szerveinek, valamint a nemzeti bizottságok ta nácsainak, referátusainak és Igaz­gatóságainak,- mint a kettős alá rendeltség elve szerint dolgozó végrehajtószerveknek az illetékes ségét. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom szervei és a nem zeti bizottságok tanácsai, mint vég rehajtó szervek illetékességének pontos kitűzésével összefügg párí­és állami életünk egyik igen fon tos elve, e szervek kollektív dön tése érvényesítésének elve és en nek következtében a referensi rend szer megszüntetése. Kétségtelen hogy a plénum és a tanács illeté kességének megszabása hozzáiáru az állcjnj fegyelem ós a szocialista törvényesség megszilárdításához, mi ve] a . törvény pontosan meghatá rozza az egyes szervek felelőssé­gét. Az illetékesség pontos meg állapítása kétségtelenül arra vezet majd, hogy jobban ellenőrzik a törvények, kormányrendeletek, irányelvek, stb, végrehajtását. Ma napság, amikor a szocialista or szágépítés messzemenő feladatai állnak a nemzeti bizottságok előtt, a nemzeti bizottságok irányitása meghaladja egy minisztérium meg­szabta kereteket Ezért a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytör vény javas'ata végleges hatállyal megállapítja, hogy a nemzeti bi zottságok irányításának feladata a kormányra száll át. Ez az intéz kedés messzemenő jelentőséggel bír, fontos reformot, sőt jelentős ha­tárkövet jelent nép-. demokratikus államrendünk fejlődésében. mivel biztosítja egész á'Camunk terüle tén az ál.am politikájának egysé ^es végrehajtását. A törvény jó váhagyása a szükséges politikai előfeltételek mellett megteremt: a megfelelő jogi és szervezeti előfel­tételeket is ahhoz, hogy a nemzeti •bizottságok valóban a? államhata lom helyi szerveivé váljanak. CsKP KB elnöksége figyelembe véve az új törvények nagy jelen tőségét, különösen pedig azt, hogy e törvények közvetlenül érintik dolgozóink érdekeit, elhatározta, hogy mindkét törvényt még a Nem zetgyülésben való megvitatásuk előtt népünk elé terjeszti, hogy az egész nemzet megitassa >iket Ez a széleskörű vita minden polgá­runknál! ismét világosan megmu tatja, milyen alapvető különbség vfrn a népellenes kapitalista köz igazgatás és a népi demokratikus rendszer között, amelv hazánk tör ténetenek legdemokratikusabb rend szere. Az egész népre kiterjedő vi­ta, amelyben városi és falusi dol gozóink minden rétege a törvény iavaslatokhoz tett előterjesztések és megjegyzések formáiéban érvé ! nyesítj majd tapasztalatait és ész­I revételeit. kétségtelenül arra vezet majd hogy a dolgozók nagyohb idényeket támasztanak a nemzeti bizottságok munkájával szemben Ezért a Párt és a nemzet, bizott •ságok szerveinek fontos felada' a lesz. hogy a vita egész lefolyá sából tanulságot merítsenek egvrészt i nemzeti b'zottságok további mun kájához az új törvények szellemé ben. másrészt pedig a válasz láso kat megelőző kampány . kifejlesz tésére. A választásoknak nagy jelentő ségttk lesz arra is. hogy a nem­zeti bizottságok mint az államha talom szervei, sikeresen kifejlesszék munkájukat. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén az egész dolgozó nép bizalmának megnyerésére és a népi demokratikus rend megszilár óitására irányuló törekvéseink gyengéjeként bírálta azt a tényt, hogy nem valósítottuk meg a nem zeti bizottságok választásait. Ezért helyes, ha ezt .. a^ komoly hiányt kiküszöböljük és felismerjük, hogy a választások a tömegek jelentős politikai aktivizálására vezetnek és a legjobb eszkö2t jelentik a nem­zeti bizottságok munkájának felül vizsgálására. A választást megelő ző kampány során a választók ki értékelik majd a nemzeti bizottsá­gok munkáját, felülvizsgálják a Je lölteket és kitűzik az újonnan vá lasztott nemzeti bizottságok munká jának feladatait. A kampány célja elsősorban az, hogy megerősítsük a párt és a dolgozó nép kapcso­latait. lényegesen megszilárdítsuk a népi demokratikus államrendet Előfordul, — mondta Sztálin elv társ, — hogy az államhatalom egyik vagy másik helyi szerve kép telén biztosítani a városi és falusi dolgozók sokoldalú és egyre nö vekvő igényeinek valamelyikét Építetté] vagy nem építettél jó is­kolát? Megjavítottad a lakásviszo tyokat ? Nem vagy bürokrata ? Hozzájárultál ahhoz hogy mun kánk hathatósabb, életünk kultu ráltabb legyen? Ezek lesznek a szempontok, amelyek szerint a vá­lasztók miliiói felülbírálják majd a jelölteket, A nemzeti 'bizottságok válasz tásai rendkívül fontos politikai ak ciót jelentenék és ezért minden tö­megszervezet, valamennyi dol gozó ügyévé kel] válniok. A vá lasztásokon való aktív részvétel és a javasolt jelöltek megválasztása fontos megnyilatkozása lesz annak, hogy népünk bizalommal viseltetik népi demokratikus államrendünk iránt, hogy dolgozóink pártunk és kormányunk köré tömörülnek. A választásoknak továbbá az a feladatuk, hogy munkaképes állam hatalmi szerveket hozzanak létre a községekben járásokban és ke rületekben, olyan szerveket, ame 'vekre pártunk é s kormányunk bt zalomma] támaszködhatnak a to vábbi szocialista or^zi gépltésben, a dolgozó'- életszínvonalnak emelé sére irányuló törekvése kben Itt különösen hangsúlyozni aka­rom. milyen nagy jelentőségük van gazdasági és kulturális ocszágépí tésiink elsősorban a mezögazdusá gi termelés és begyűjtés terén a iárási nemzeti bizottságoknak. Tő 'lik filgg a mezőgazdasági terme­lés operatív Irfinvítása a párt és a kormány alapvető irányelveinek szel lemében, őket terhelj a legfőbb fe !elős (ség a besyüjtés sikeres bizto M tágért. Ezért a választásoktól elsŕsorban a járási nemzeti bizott. ságok megerősítését várjuk hogy képesek legyenek megoldani azoka' a nagy feladatokat, amelyek a gazdasági é* kulturális orszáTépí tés terén előttük állnak. A válasz tás egyben megtisztítja a nemzeti bizottságokat a biiVokrata és ide gen elemektől, amelyek helyenkén' befé"zke'ödtek a népi közigazgatás szerveibe A választások további hivatottak megszilárdítani a szo­cialista törvényességet. A nép ál fal választott a népnek felelős né pí közigazgatási szervek tudni Fog iák. hogv fik a szocialista törvé nyesség őrei és e'sflsorban sajátma­°ruk kötelesek sziárorfian betartani a köztársaság törvényeit és rende letelt. Pártunk a választ ŕ sokon a Nem zeti Arcvonal keletében vesz részt szövetségben a pártonkívüli mun kásokkal. parasztokkal és dolgozó értelmiséggel a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalommal. a Cseh szlovákiai Ifjúsági Szövetséggel a pártonklvtil'ek szervezeteivel, a Csehszlovák Szocialísita Párttal a Csehszlovákiai Néppárttal, a Szlo vák Üiiászületés Pártiával és a Szabadság Pártiával A választá­soktól azt várjuk, hogy megszilár dítjík a munkások és parasztok szövetségét.* a kommunisták és oártonkívüliek szövetségét, hogy megszilárdítják a Nemzeti Arcvo nalat — a városok és falvak dol srozó népének szövetségét. A kongresszus előtti és a vá­lasztási kampány legfőbb célja hogy megteremtse az elénk kitü zött feladatok győztes megoldásá nak legjobb feltételeit. Biztosítani kell, hogy minden párttag és nem csak a párttagok, hanem a dolgo­zók legszélesebb tömegei ls, meg értsék feladatainkat a szocialista országépltésbem és teljes mérték ben bekapcsolódjanak az e felada tok sikeres teljesítésére irányuló törekvésekbe. Ezért elsősorban fel keli tennünk a kérdést: milyen eredményeket ér tünk el pártunk politikájának va­lóraváltásában. elsősorban a dol gozók életszínvonalának emelésében és milyenek pártpolitikánk teljes győzelmének további előfeltételei ? Pártunk politikáját, amelynek cél ja a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának gyorsabb emelése, az ipar hatalmas arányú fejlődése, az első ötéves terv sikeres teljesítése teszi lehetővé. Az első ötéves terv küszöbSn, 1949. májusában tartottuk meg pártunk IX kongresszusát A IX. kongresszus történelmi je lentüsége abban áll, hogy a munkás­osztály a burzsoá reakció fölött ara tott februári győzelme után kitűzte a szocializmus épitésének fő irányvo. na] á t köztársaságunkban. Pártunknak világos irányelveket szabott meg a hatalmas szocialista ipar felépítésére azáltal, hogy iparunkat továbbfej­lesztjük ée szerkezetét alapvetően át­építjük, hogy így biztosítsuk álla munk gazdasági erejének és védelmi képességének, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala áSiandó emelke­désének anyagi alapját. Kitűzte a szocialista faiu építésének feladatát azáltal, hogy a felaprózott egyéni kisgazdaságokról fokozatosan átté. rünk a szocialista szövetkezeti nagy. termelésre. A kongresszus megmu­tatta, hogyan oldjuk meg a nemzeti kérdést és szilárdítsuk meg köztár. saságunk népeinek testvériségét, el­sősorban Szlovákia seocialista iparo sításáinak megvalósításával. Szélesen f kifejlesztette a szocalista országépi tés ideológiai problémáit, elsősorban a dolgozók szocialista átnevelésének kérdéseit, és a kulturális téren fel. merülő feladatokat. A IX. kongresz. szus világosan megszövegezte pár. tunk állásfoglalását a régi értelmi, séghez és amellett, hogy alapvető feladatul tűzte ki az új. szocialista értelmiség nevelését, megkövetelte, hogy minél nagyobb mértékben nyer. jük meg a burzsoá társadalom ne velte régi értelmiség becsületes ká­dereit -a szocializmus építésében való tevékeny részvételre. Az elmúlt évek fejlődése megcá­folhatatlanul bizonyítja, hógy a IX. kongresszus kitűzte irányvonal he. lyes volt és biztosította hazánk soha nem látott gazdasági és kulturális fellendülését. A tavaly decemberben megtartott országos pártkonferenciával, a pénz reformmal és a Központi Bizottság szeptember 4 i ülésén hozott intéz kedésekkei döntő harcot indítottunk azok ellen a jelentős hiányok ellgn, amelyek politikai és gazdasági fejlő­désünkben felléptek. Harcolunk a népgazdaságunk fejlődésében beál •ott aránytalanságok ellen. Ezeket az aránytalanságokat pártunk, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga lom és valamennyi dolgozó szívós és i céltudatos igyekezetévei le is fogjuk győzni, ha államunk további fejlödé. sét a népgazdaság arányos fejlődé, e törvényének szellemében irányítjuk. Igyekszünk megszilárdítani a mun kásosztály szövetségét a kis és kö­zépparasztokkal, az értelmiséget és minden dolgozót szorosabban bevon, juk az aktív országépitö munkába és gondosan ügyelni akarunk arra, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép többi rétege közötti szövetséget a helyi szervek se zavarhassák meg. Politikánk sikeres megvalósításának legfőbb biztosítékát az egész párt ideológiai és politikai színvonalának szüntelen emelésében látjuk. A szocializmushoz vezető további sikeres előrehaladásunk biztosítására pártunk azokat az irányelveket kö­veti, amelyeket a Központi Bizott­ság legutóbbi ülésén tűztünk ki. Először arról van SZÓ, hogy bízta sítsuk a népgazdaság arányos fejlő, dését. Másodszor lényeges fordulatot kell elérnünk a mezőgazdasági termelés fejlődésében, mégpedig azáltal, hogy mind a szocialista, mind a magán­szektorban jelentős mértékben kiszé­lesitjük a beruházási építkezéseket, a mezőgazdaság gépesítését és villa­mosítását, lényegesen megjavítjuk a mezőgazdasági termelés tervezését, szervezési, gazdasági és pénzügyi té­ren megszilárdítjuk az egységes főid. művesszövetkezeteiket, valamint fo­kozzuk a város és faluközti árufor­galmat. Harmadszor arról van szó, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvé. nyének szellemében biztosítsuk a dolgozók aalyagi és kulturális szín. vonalának szüntelen emelkedését, elsősorban a személyes fogyasztás gyarapodását. Ezeknek az elveknek megfelelően módosítottuk a népgazdaság fej. lesztésének 1953. évi állami tervét és ezeknek az Irányelveknek a szellöL mében állítottuk, Illetve állítjuk majd össze az 1954. évi tervet. Jelenleg (Folytatás a 9. oldalon.), ť

Next

/
Oldalképek
Tartalom