Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)
1953-12-04 / 293. szám, péntek
1953. december 4. ÜJ 570 5 Hogyan lett a tábori állami gazdaság a közt ársaság eg yik l egjobb gazdasága A termelés álíandé növelésével több árucikket adnak az országnak Az állami birtokok országos ver. senyében a tábori állami gazdaság foglalja el a második helyet és elnyerte a földmüvelésügyi minisztérii Vörös Zászlaját. Bizonyára sokan azt mondják erre: „Tulajdon, képpen miért kapták ezt a kitünte. test, biztosan jó termelési feltételeik voltak és ezért volt könnyű jó eredményeket elérniök". A valóságban azonban nem volt olyan könnyű, mert a tábori gazda. Ságnak is sok nehézsége volt. Első. sorban a gazdaság terjedelme miatt, éz nemcsak a nagyságára értendő, hanem arra, hogy a gazdaság területe három járásra (Milevsko, Sobeslav, Tábor) is kiterjed. A legtá. volabbi farmok egymástól 100 km távolságra vannak elérhető utakon. Ezenkívül földjük 20 százalékát az épületekkel együtt iskolák rendelkezésére bocsátották és helyébe a kommunális váillalatoktól elhanya. golt és gyomos földeket vettek megművelésre. Ez a körülmény gazdái, kodásukra kedvezőtlenül hatott A telkek felaprózottak, egy-egy telek átlagos nagysága 5—6 hektár. A gazdasági épületek nagy része pl a tehén., sertés-, juhistállók, stb. öreg és elhanyagolt állapotban vannak. A gazdaság gépesített fel. szerelése gyenge. A gépek nagyré. sze öreg Buldog és Hanomag és ezeknél gyakori az üzemzavar. A vontatóeszközök többnyire régiek és nem megfelelőek, nagy részét a ku_ lakoktól vásárolták. A lófogat szin. tén kevés, 36 hektár mezőgazdasági földre egy pár ló esik. A gazdaságban főként állattenyésztéssel foglalkoznak. Minden hektár mezőgazdasági földre több mint 1 (1.05) állategység esik (500 kg élősúly). Természetesen ehhez alkalmazkodik a gazdaság egész termelési terve. Az állatállomány magas száma miatt csak nehezen lehet elegendő takarmányt termel, ni. Az idei téli időszakban egy tehénre eső takarmányadag kb. 3.5 kg széna, annak ellenére, hogy nyáron Sumaván is szárítottak szénát és hogy a réteket megfelelően gondozták és így hektáronként 35 mázsa szénát takarítottak be A gazdaság dolgozóinak száma nagyobb, mint az olyan gazdasá. goknak, ahol túlnyomórészben növénytermeléssel foglalkoznak. A tá. boriaknak az az előnyük, hogy az ottani lakosság soraiból állandó munkaerők állanak rendelkezésükre és így a munka nagy részét egyedül végzik, csak a legnagyobb munka idején vesznek 'brigádokat igénybe. Az állattenyésztés részére nem az a legnehezebb feladat, hogy embe. reket találjunk, hanem az, hogy ezek az emberek becsületesen végezzék a rájuk bízott munkát. Ezen kedvezőtlen körülmények ellenére is a tábori gazdaság dolgozói szép eredményeket értek el és az 1952.es évvel összehasonlítva majdnem az összes terménynél növelték a terméshozamot. A tábori gazdaság hektárhozamá. nak összehasonlítása: az 1952 és 1953-as években. pontosan Termények terv 1952 hektár. teljesítés Búza rozs tavaszi árpa zab repce burgonya takarmány.répa 22 28 22 22.7 12.4 153 400 hozam 22.1 20 23 24.7 11.8 108 226 °/o.ban 100 87 105 109 95 71 57 195 D terv hektárhozam 24.1 23.4 23.3 23.4 23.3 14.9 151 400 26.9 25.1 23.2 12.1 180 401 teljesítés %-ban 102 116 108 100 81 119 100 0.31 0.43 kg 6.98 7.11 liter 10.60 8.20 malac A táblázatból látni, hogy a leg- I A tábori állami birtoknak 8 gaz. nagyobb javulás a kapásnövények, i dasága van. Eredményeik nem egyné' észlelhető, az idén ezeknek for- I fcrmák sem a növénytermelésben ditottak a legnagyobb gondot és fi- j sem az állattenyésztésben és a különbségek nemcsak a különböző ter. melési feltételekkel függnek össze Az eredmény elsősorban attól függ, hogy a munkát lelkiismeretesen és gondosan végzik. e vagy sem. Nem véletlen az, hogy azokban a gazdaságokban, ahol jó politikai munka folyik és fejlett a szocialista munkaverse»y, jobbak az eredmé nyek is. így van ez a sviti és mi. levskói gazdaságokban, de nincs meg Tisován, ahol a farmok között nem jó az együttműködés és a politikai munka is nagyon gyenge. Októberben például Svitben több mint 8 liter, Milevskón, 7.23, viszont Tiso. ván csak 4.41 liter volt a tejhozam Tichy elvtárs Sviten dolgozik, idén már október végéig 42.000 liter tejet fejt ki a rábízott 13 tehéntől, va gyis tehenenként 3.200 litert. Alap. jában véve nem dolgozik más körül, mények között és más tehenekkel, mint általában az egész gazdaság, ban. Minden vezetőállásban lévő dolgozónak a feladata, hogy a gyen. gébb gazdaságokat a legjobbak színvonalára emelje és hogy mindenki a legjobb dolgozók módszere sze. rint dolgozzon. A magasabb termelés a gazdaságosság növekedését is jelentené, mert nagyobb termelékenység mellett csökken a termékek egységére eső önköltség is. Például a milevskói gazdaság 7.2S liter tejhozamával 1 liter tejet 64 fillérrel olcsóbban termel, mint a tisovai gazdaság, ahol a tejhozam csak 4.4 liter. A gazda, ságosság olyan tényező, amelyet az állami gazdaságokban különösen fi. gyclembe kell vennünk. Ezért szá. mit lényeges sikernek, hogy a tábori gazdaságban 1 kg marhahús ter. melésének átlagköltsége 2.25 Kčsval és 1 kg sertéshús termelésének átlag költsége 1.93 Kčs-val alacso. nyabb, mint amennyit a terv erre előirányoz. Az egész gazdaságra eső költségek, összehasonlítva a • termé, kek egységével és egészben, idén bizonyára lényegesen alacsonyabbak lesznek, mint tavaly, habár év gyeimet, hogy biztosítsák a takar, mányt az állattenyésztés hasznos. ságának növeléséhez. Ezen a szaka, szon jó eredményeket értek el, amit az alanti táblázat is mutat Az állatok átlagos napi gyarapo. dása és hozama: 1952 1953 X. 31 A hizlalt marha gyarapodása 0.69 0.73 kg A növendékmarha ' gyarapodása 0.52 0.52 kg A hizásban lévő sertés gyarapo. dása Egy fejőstehén tojhozama Egy koca évi szaporodása Egy tojótyúk tojás, hozama éven. ként 88 115 tojás Látható, hogy a tábori gazdaságban növekedik az állattenyésztés hasznossága és az év végéig teljesíthetők a beadási kötelezettségek. Az átlagos napi 7.11 liter tejhozam fejőstehenenként évenként 2.600 liter tejet jelent és ez már szép eredmény. Sokkal jobban kitűnik azon. ban a gazdaság termelékenysége, ha hektáronként számítjuk. Egy nektár termőföldre átlagban a következő mennyiség esik: 10.3 mázsa gabona, 22 mázsa burgonya, 8.5 mázsa takarmánykapásnövény, 3 mázsa zöldség, a többi termékeken és a marhatakarmányon kívül. Mindez azonban korántsem jelen, ti azt, hogy a gazdaság dolgozói teljesen meglehetnek elégedve az elért eredményekkel. A sertések aránylag alacsony gyarapodása még azzal sem menthető, hogy a legjobb sertések kerülnek az előhízlaldából a nagyhízlaldába és a gyengébbek maradnak a gazdaságban. Ezenkívül az alacsony szaporulat (az idén 10 hónap alatt 8.2 malac esett egy ko. cára), azt mutatja, hogy az állattenyésztésben nincs minden rendben. vége előtt ezt nem lehet megállapítani. Min alapszik tulajdonképpen a tábori gazdaság állandóan javuló gaz dálkodása? Elsősorban azon, hogy az agrotechnikai határidőket és agrotechnikai intézkedéseket követ, kezetesen betartják, az állattenyésztéssel kapcsolatos munkákat gon. dosaii elvégzik és a szovjet tapasz, talatokat rendszeresen felhasználják. Már október 3-án befejezték az öszi vetést. A rozs 60 százalékát szeptember 20.ig kereszt- vagy szüksorosan és a búzát szintén ke. reszt- és szüksorosan október 20_ig elvetették. A trágyázáshoz szem. esés szuperfoszfátot használtak. Már október 3-án, 13 nappal az agrotechnikai határidő előtt, minden burgonyát kiszedtek és november 9-én már a trágyát is beszántották. Azért tudtak mindent idejében elvé. gezni, mert a munkálatokat jól előkészítették, az egyes gépekre szétírták a tervet és 550 hektáron agregátot alkalmaztak. Az, hogy az őszi munka idején az elhanyagolt gépállomány ellenére a traktorok üzemzavara csak 10.4 százalék volt, ez az idejében és jól elvégzett javításoknak tudható be. A tehenek több mint kétharmadát Malinyinova módszere szerint gondozzák, a borjakat mesterségesen táplálják és 800 sertést Surikova módszere szerint júzlalnak. A kiterjedt szocialista munkaverseny, a szépszámú kötelezetségvállalások és a jó munkaszervezés eredményezték a gazdaság sikerét. A vezetőség a termelési feladatokat az egyes farmokra és minden egyes dolgozóra külön-külön szétírta. Tervbe vették, hogy jövőre az önkölt. ség tervét is hasonlóan szétírják, hogy a gazdaságosságot folyamato. san ellenőrizhessék, hogy minden dolgozó tudja, milyen drágán ter. mel és igyekezzék a termelési önköltséget csökkenteni. A szocialista munkaverseny, az egyének és kollektívák kötelezett, ségvállalásai lehetővé tették a tábori gazdaság vezetőségének, hogy a régi botosispán-módszerekkel Végezzen. Ez meglátszik a munkások, nak a munkához való jó' viszonyában és a munkaverseny a gazda, ság dolgozóinál nemcsak a rendszeres havi értékelésben és a páros versenyzők időnkénti látogatásában merül ki, hanem feltétlenül szük. ségesnek tartják a rendszeres ta pasztalatcserét és a kölcsönös se. gitségnyújtást is. Mert Tichy elv. társ a többi dolgozónak készségesen beszél tapasztalatairól és mun. kahelyén készségesen bemutatja munkamódszerét, nemcsak ö, de sokan munkatársai közül is jó ered. ményeket érnek el. Sikereik elérésében napi segítséget jelent az üzemi munkaiskola. Egyes szakaszok szerint van megszervezve és széles alapja a további tapasztalatcserének. Jobban menne az oktatás, ha a kerület-tröszt illetékes elvtársai elküldenék a tankönyveket, amiket már régen meg. ígértek. A gazdaság igazgatója, František Valis elvtárs ezt mondja: „Mindent amit elértünk, elsősorban embereink áldozatkész munkájának köszönhetünk. Sok akadályt úgy győzünk le, hogy igyekszünk a munkát ál. landóan jobban megszervezni, dolgozóinknak jobban megmagyarázzuk feladataikat, tanítjuk őket és olyan lelkesedést keltünk bennük munkájuk iránt, hogy legyőzik a felmerülő akadályokat. Tudjuk, hogy jobb termelési feltételekkel, jobb minőségű földdel és anyagfelszereléssel rendelkező gazdaságok megelőzhetnek nőinket a termelési versenyben. Mi azonban igyekezni fogtunk jobb munkával és új mód. szerek felhasználásával a lehető legtöbbet termelni, hogy a verseny, ben az elsők között legyünk, hogy dolgozóink asztalára minél több mezőgazdasági terméket juttassunk, hogy mindenben jó példát mutas. sunk és segítsük az egységes földművesszövetkezeteket és egyéniieg gazdálkodó parasztokat. M. Noie a „Zemedelské noviny"-ban megjelent cikkéből. A szovjet munkamódszerek bevezetése a lévai üzemekben A Csehsatovák-lSzovj'et Baráti Szövetség Központi Bizottságának márciusi ülésén rámutattak az üzemi szervezetek munkájának hiá nyosságaira és ezért ezek feladatául tűzték ki, hogy az üzemi pártszervezettel és a többi tömegszer vezettel szoros együttmunkálkodás ban megismertetik a haladó szovjet munkamódszereiket és meghonosítják üzemeikiben. A lévai pékek a Csehszlovák-Szov. jet Barátság Hóniapja alkalmából jóisikerült üzemi gyűlést tartott, ahol elhatározták, hogy az üzemben bevezetik Korabelnyikova takarékossági munkamódszerét és a cukros kakaópor gyártási üzemrészlegét „takarékossági" műhely részi égnek rendezik be. Az üzemrészleg dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy ezen értékes nyersanyag elporzását különféle segédeszközök használatával a minimumra csökkentik. E kötelezettségvállalásukat szeptember végéig már részben teljesítették és 70.109 ko rona értékű anyagot takarítottak meg. Az üzem dolgozói ez alkalommal elhatározták, hogy az üzemben a javítómunkálatok befejezése után most már minden üzemrész Iegben bevezetik a legmagasabbfokú takarékosságot -és az önköltséget csökkentik Azonban ezen vál lalásuknak csak úgy tudnak eleget tenni, hogyha a szállítóvállalatok biztosítják a csomagolóanyag rendszeres szállítását. Mindannak ellenére, hogy ez az üzem teljesen új, és még nem rendelkezik a kellő szervezési és termelési tapasztalatokkal, máris nagyon szép eredményeket érte]? el és ezt a jó mun. erkölcsnek és a szovjet tapasztalatok átvételének köszönheti. Ezen széleskörű aktívára a Csehszlovák. Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete 9 üzemet hívott meg, amelyek közül azonban csak két üzem a tolmácsi Sz. M. Kirov és a lévai Üsvit-bútorgyár küldte el megbizottait. Az Sz. M. Kirov. üzem megbízottai beszámoltak azon értékes eredményekről, amelyeket a Korabelnyikova módszerének alkalmazásával szereztek. AzÜsvit. üzem kiküldöttei a Csutkih-módszer alkalmazásával értek el nagy munks»sikereket. ' % Hogyha a többi meghívott lévai üzem i s elküldte volna megbízót, tait, a közös beszámolóból további hasznos tapasztalatokat meríthettek volna. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, hogy szocialista versenyre hívják ki a járás összes üzemeit a Csehszlovák. Szovjet Baráti Szövetség üzemi csoportjainak megszervezésére és a népi orosz nyelvtanfolyamok megszervezésére. # Stark Imre, Léva. A pozsonyeperjesi EFSz eredményes munkája a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában A pozsonyeperjesi EFSz a Nagy Októberi Saocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére vábalt kötelezettségét becisüiéttel teljesítette. Az őszi munkálatokat idő előtt 7 nappal eivégezték, az őszieket a szovjet munkamódszerek szerint vetették el, mert meggyőződtek arról, hogy a keresztsoros vetéssel sokkai maga sabb hektárhozamokat érnek el. A veteményeket 90 százalékban keresztsorosan vetették el és a kukorica és burgonyabeadás tervét is 100 százalékban teljesítették. Sztálin elvtárs szültésnapja tiszteletére újabb kötelezettséget vállaltak, azt, hogy a sertés- és marha. húsbeszolgáltatást 100 százalékra teljesítik. Hogy az állatoknak biztosítsák a téli takarmányt, gondoskodnak a kukoricaszár mielőbbi silózásáról. így tesznek eleget a kor. mányhatározatnák, hogy a takarmányozásban ne álljanak be zavarok. Gondoskodnak arról is, hogy a mezőgazdasági gépek a rossz idő beállta előtt fedett helyre kerüljenek és a télen megjavítsák őket. így akarják biztosítani majd a tavaszi munkák zavartalan menetét. Ezenkívül még a náluklevő traktorosbrigádok gépeinek elhelyezéséről is gondoskodnak. Ki kell emelnünk Lukács Nándor elvtársat és munkatársait, akik a sertéseket olyan lelkiismeretesen gondozzák, hogy eleget tudnak ten- I ni a sertésbeszolgáltatásnak. Napi feladatukat állandóan 170 százalékra teljesítik. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap alkalmával a szövetkezet tagjai meggyőző politikai munkát vé. geznek a közsében, hogy megismertessék velük a Szovjetunió békepolitikáját és a szovjet munkamódszereket. Ebből az alkalomból szép kötelezettségvállalásokat is tettek. Tagtoborzást végeznek a Csehszlovák. Szovjet Baráti Szövetség részé, re, aktivizálják a tagokat, politikai és kultúrelőadásőkat rendeznek. Nagyon szépen működik Pozsony. eperjesen a népi orosz nyelvtanfolyam. Harmincnyolc haligatója van a tanfolyamnak és ezekből 15 már a haladók csoportjában tanul. A helyi pártszervezet szépen együttműködik az egységes foldművesszjvetkezettel, valamint a többi tömegszervezetekkel. Ez megmutatkozik abban, hogy. a tömegszervezetek vezetői és a szövetkezet tagjainak többsége rendszeresen látogatja a pártoktatást. Természetesen a szép eredmények medett adódnak még hiányosságok is. A szövetkezeti tagság között akadnak még olyan tagok, akik nem ér. tik meg a közös gazdálkodás előnyeit, és ezért fokozottabb felvilágosító és meggyőző munkára van szükség a tagság körében. Ez a feladat elsősorban a járási és a helyi pártszervezetek kötelessége. Patasi István, Dunaszerdahely f r Ünnepélyes keretek közt nyitották meg Dacsókeszin az orosz népi .nyelvtanfolyamot Daicsókeszin, október 27-én tartalmas műsorosest keretében nyitótták meg a népi orosz nyelvtanfolyamot, amelynek 35 hallgatója van. Ezen az ünnepségen nemcsak a tanfolyam részvevői voltak jelen, hanem a falu dolgozóinak széles tömeged is. Ez annak köszönhető, hogy Kamensky elvtárs helyesen szervezte meg az ünnepélyt. Ebben nagy segítségére volt Baksa Sándor, a Csemadok helyi csoport elnöke is. Képes Tibor tanító nyi totta meg az ünnepélyt és ismertette célját. Majd beszélt arról a hatalmas segítségről, amelyet a szovjet nép nekünk nyújt. Foglal kozott az brosz nyelv elsajátításá nak fontosságával, amely nyelv nagy segítséget jelent dolgozóinknak, mert vele könnyebben elsajátítják azokat a tapasztalatokat, amelyeiket a szovjet nép a szocializmus építésében szerzett és önzetlenül rendelkezésünkre becsát, hogy felhasználva őket, mi már sokkal könnyebben építhessük a dolgozók szocialista jövőjét. Utána a felnőttek és az iskolásgyermekek kultúrprogrammja következett. Magyar, orosz és szlovák népdalokat énekeltek, valamint verseket szavaltak. Ez alkalommal lépett fel először a nemrégen alakult énekkar is. Az énekkar fellépése visszatükrözte tagjainak és Képes elvtársnak, az énekkar vezetőjének azon törekvését, hogy a népi kultúrával neveljék hazánk dolgozóit szocialista emberré. Gabul Béla, igazgató-tanító, zárószavaiban a je. lenlevőket és a tanfolyam részvevőit kitartó munkára buzdította. Idézte Lenin elvtárs szavait: »Tanulni, tanulni, tanulni!«