Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-18 / 279. szám, szerda

1953, november 18. OIS20 5 AZ UJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Űjabb lépés a falu szocializálódása felé Pereden a közelmúltban ünnepélyes keretek között nyitották meg a szépen berendezett és áruval bőségesen ellátott nagy Szövetkezeti áruházat. Az ünnepségen a község aprajanagyja megjelent. Az ünnepélyen részt vettek a kerületi fogyasztási szövetkezet, a járási párttitkárság, a járási hivatal és más hivatalok vezetői is. Az ünnepség megkezdése előtt az iskola növendékei kultúrműsorral léptek fel. Pék elvtárs, a helyi fogyasztási síjövetkezet elnöke, üdvözölte a hatóságok kiküldötteit s néhány szóval ismertette a szövetkezeti áruház jelentőségét. Majd átadta a szót a járási fogyasztási szövetkezet elnökének, Poszpis elvtársnak, aki beszédében foglalkozott a szövetkezet jelentőségével. Kérte a hallgatóságot, hogy becsüljék meg mint sajátjukat és gyarapítsák, szervezzenek meg minden becsületes dolgozót a fogyasztási- szövetkezet tagjának. Majd Bárdi elvtárs, a helyi egységes földmüvesszövetkezet elnöke és Miklovics elvtárs, a helyi nemzeti tanács elnöke, beszéltek a falu népéhez, ők is kérték a lakosságot, hogy támogassák a szövetkezeti mozgalmat. A beszédek elhangzása után Pék elvtárs bezárta az ünnepélyt. Azután kinyíltak az üzlet ajtajai és a vásárló közönség legnagyobb' érdeklődése mellett megindult az elárusítás. A nagy érdeklődést mutatja az a tény, hogy másfél óra alatt több mint 27.000 korona értékű árut vásároltak. Ezzel azonban még nérn zárult le a vásárlási láz, mert hétfőn, már kora reggel újból nagy tömeg várt az üzlet megnyitására. A vevőközönség boldogan vette tudomásul, hogy pártunknak és kormányunknak a népről való gondoskodása valóság. A szocializmusban élő dolgozónak sokkal szebb és boldogabb az élete, mint volt a mult kapitalista rendszer alatt. A dolgozóknak megadják a munkára való jogot s ezzel biztosítják a kereseti lehetőséget is. Lehetővé teszik azt, hogy a dolgozók szükségleteiket megvásárolhassák saját falujukban. Pártunk és kormányunk ezen gondoskodását azzal fogjuk meghálálni, hogy munkahelyeinken még többet termelünk, betartjuk a pártunk és kormányunk által kiadott rendeleteket. Ezáltal elősegítjük az árak további csökkentését, életszínvonalunk emelkedését. Pék István, Pered. Rejtélyes csomagocska Egy ízlésesen becsomagolt kis vitaoalciumos csomagot hozott a postás. Körülbelül kétszer akkora vplt, mint egy gyufásskatulya. Amikor ezt a rejtélyes csomagocskát megkaptuk, az elvtársnő, aki átvette, a feladó nevét olvasta: Kecskeméti Lajos. Azt gondoltam, hogy valamelyik ismerősöm tréfált meg a névelkereszteléssel (diákkorunkban több nevet adtunk egymásnak). Ne bontsd fel — szóltam munkatársnőmnek s magyarázkodtam, hogy az enyém az a csomag, valaki meg akar vele tréfálni. Ez nem a tiéd — éz a név a feladóé. Szerkesztőségünk címére jött. Ezek után szinte megkönnyebbültem, hogy nem kell viszonoznom ezt a tréfát. Ezalatt az elvtársnő felbontotta a csomagot. Mint a nők általában, kíváncsi volt rá, mert nem közönséges dologra vallott a csomagolása. Valóban, különös dolog volt a két egymásban szépen elhelyezkedő dobozban. Egy sörösüveg kupakja, amely szorosan tapadt egy darabka kenyérhez. Olyan volt, mint amikor a gyermekek sárból süteményt készítenek s ezt a játszást megúnván, otthagynak csapot-papot és a süteménymintázót is benne hagyják egy darab sárban. Ilyen mintázott kenyérdarabkát küldött szerkesztőségünkbe Jabloünov n/Bodvou-ról, Kecskeméti Lajos. aki a kassa—rozsnyói vasútvonal alagútépítés} munkájában elfáradva jóízűen akart falatozni, de ahogy a frissen sült kenyérbe beleszelt zsebkésével, megakadt az a söröskupakban, úgyhogy majdnem beletörött a kés hegye. Ezt a kenyeret valamelyik kassai kenyérüzem szállította a kassa—rozsnyói alagútépítés munkásainak. Felháborodott ezen nemcsak Kecskeméti elvtárs, hanem a többi munkatársa is. Felháborodásuk jogos, mert ha ök becsületesen dolgoznak, akkor jogosan elvárják, hogy a pékek olyan kenyeret süssenek, hogy necaak ők, hanem minden munkaszakaszon dolgozó ember élvezhető, jó kenyeret ehessen. Ennek a kenyérüzemnek dolgozói nem fordítanak elég gondot munkájukra. Nem tartják szem előtt munka közben, hogy ök a dolgozóknak sütnek. Többször előfordult, hogy a munkások spárgát és egyebeket találtak a kenyérben. Naponta érkeznek szerkesztőségünkbe jelentések arról, hogy a munkások felajánlásokat tesznek a termékek minőségének megjavítására, hogy dolgozóink minél jobb árut vásárolhassanak. Ugyanakkor a kassai péküzem dolgozói ellenszenvet keltenek maguk iránt a termékeiket fogyasztó dolgozókban. A kassai péküzem dolgozói javítsák meg munkájukat, hogy a kör nyék dolgozói meg legyenek elégedve. Ha a pékek több gondot fordítanak munkájukra és jobb kenyeret ég péksüteményt .állítanak elő, azt a fogyasztók rögtön észreveszik és elismerik. De ezrt a javítást el is Várják dolgozóink. Jozefik Lajos Alszanak Vénye község kultúrfelelősei Örömmel olvastam a kékkői járásban megjelenő „Üj földműves" vezércikkében, hogy a vényei Egységes Földműves Szövetkezet ragyogó példaként az első helyre került a járás többi egységes földmüveSszövetkezetei előtt és beszolgáltatási kötelezettségét 180 százalékra teljesítette. Nagy örömet éreztem, mert én is a községből származom. Nézzük meg most azonban, milyen kultúrál etet

1 él Vénye község. Meg kell állapítanunk hogy semilyent se. A most bekövetkező téli hónapokban úgyszólván semmi kilátás nincs a legkisebb kultúrmegmozdulásra sem, mert a több mint ezer lakosú falu. rak nincs kultúrháza, de még csak olyan helyisége sem, amely ezt pótolhatná. A búcsú alkalmával, mely ez -év november 8-án lett megtartva, a, szokásos táncmulatságot is egy juhakolban kellett megtartani. Kevés falunak vannak oly lelkes fiataljai, mint Vénye községnek. A mult télen nehéz körülmények között tanulták be és adták elő az e célra nem megfelelő gabonaraktárban „A közös út"-at, „Ha az asszony kezében a gyeplő" és a „Fösvény"-t, majd szlovák nyelven a „Páva" került bemutatásra. E télen azonban nincs rá semmi remény, hogy színdarabot tanulhatnának be a fiatalok a fent említett okok miatt. E cikken keresztül szeretném felhívni az illetékes nemzeti bizottságok figyelmét arra, hogy pártunk és kormányunk rendeletei gondoskodnak minden tekintetben a kultúra fejlődéséről, ami annyit jelent, hogy nekik is nagyobb gondot kell fordítaniok erre a célra, és hogy minél előbb megtegyék a szükséges lépéseket, hogy Vényén legyen kultúrház. Meg vagyok győződve arról, hogy ez Vénye község dolgozóit még nagyobb munkasikerekre fogja buzdítani. Tóth András, A dicső Micsurin nyomdokain haladunk előre A növények termelésében új korszakot alkotó Micsurin és Liszenkso tanítása az az aranybánya, amelyből merítve megtanuljuk a terméshozam és az állatállomány mennyiségének és minőségének növelését. E tudományok elsajátítása megkönynyíti munkánkat, megerősíti szocialista államunk gazdasági fejlődését. Bőségesebb, szebb életet biztosít a dolgozóknak és szeretetre nevel szülőföldünk és munkánk iránt. Nem elégedhetünk meg csupán a szakkönyvek tanulmányozásával, magunknak is munkával, kísérletezéssel, a növények életkörülményeinek megfigyelésével és tapasztalataink átadásával kell hozzájárulnunk az eredményhez. Ezt a célt tűzte ki maga elé a surányi járásban, Hulban levő Micsurin-kert vezetője is. Virág- és zöldségkertészet, faiskola, forróégövi növények, gyapot, citrom, mandarin, földimogyoró, gyógynövények, nemesfajtájú gyümölcsök termelése a szovjet mód szerek alapján, kísérletezés érdekes keresztezésekkel, újfajták kitenyésztése hatalmas munkát i'ó a körök vezetőire, akik a buli nyolcosztályos középiskolának s a járás tanítóinak köréből kerülnek ki. Ebben a munkában élen jár a járási Micsurin-kert megszervezője és vezetője, a fáradhatatlan és lelkes Michal Zubaľ, aki minden szabad idejét a kertben, vagy a nagy üvegházban tölti, ahol kísérleteket végez és megfigyeléseket tesz. Fáradhatatlanul jár a dolgozók közé, meggyőző munkát végez és így sikerült neki az anyagi segítségcsekély volta ellenére nagy beruhá zásokat tenni, új fűtőtesteket besze. rezni, melegágyakat létesíteni, stb. A muinkálatoknáil lelkesen segítenek a tanítók és a tanulók brigád, jai. A JMK összeköttetésben áll 65 terményvállalattal és 6 kísérleti ál. tamással. Tavasszal beszerzett 2800 kiváló neme

s facsemetét. A járási iskolai Micsurin-köröket ellátja maga termesztett virágmagvakkal, zöldséges gyógynövénymagvakkal, facsemetékkel s útbaigazítást ad ezek ter. mesztésére. A jelszava: minden Micsurin-kertnél legyen melegágy! Gyönyöiu a hull üvegház! Nagy, bodros krizantémok, piros fehérrel keresztezett muskátlik, pompás aszparáguszok, pálmák, fikuszok, narancs, citromcserjék tarka színpompájában úszik. A huli üvegház kincseit éis a járási iskolák fiatal pionírjai termékeinek és virágainak kiállítását tekintettük meg a napokban a surányi nyolcosztályos közép, iskolában. Az iskolákat egy tanító és egy pionír képviselte, akik hazatér ve beszámoltak a látottakról. Az is. kólák tanulói gyönyörködnek a mfi vészi fényképekben, a sokszínű virágokban, a festői módon csoportosított gyümölcsökben, a tanulók által ki. termelt gyapotterrnényekben, földi mogyoróban és a különleges gyógyszerek gyártásánál nélkülözhetetlen gyógynövényekben. A pionirok által vezetett naplókból látható volt a fej. lödés menete. A legjobban dolgozó Micsurin-körök a következők: Csernik szép, fehér gyapottermésével keltett feltűnést, Surány Micsurin-köre trágyázás segítségével 11 kilogrammos cukorrépát termelt. Milyen kicsiny volt a mellette lévő trágyanélküli talajban termelt cukorrépa. Bordonyovo pionírjai a tanulók által készített kaptárt és lépesmézet állítottak ki, Beleg keresztezéssel kísérletezett, Gyegyinka különféle nemesített virágmagvakkal ; Komjntice magyar gyapotot és a többi Micsurin-kör konyhakerti és ipari növényeket állított ki. A kiállítás megtekintése után Michal Zubaľ, a járási kert vezetője beszélt a jelenlévőkhöz, ismertette az eredményeket és terveket, s a jövőben még fokozottabb figyelmet fog. nak fordítani a melegégövi növények termesztésére, gesztenye, mandulafa, szőlőfajok nevelésére, szőrmét^ adó állatok tenyésztésére, hogy tapasztalataikat azután átadják a Micsurin-körök segítségévei a közös, ségnek. i kísérletekről és ered. esetenként be fogunk A szovjet mezőkön boldogság terem Az ukrán falvak szegényeit a Nagy Október földhöz juttatta. Ami a földet illeti, gazdagok lettek. Azonban a földet saját ekéikkel, vetőgépeikkel és egyéb eszközeikkel kellett megmüvelniök. De honnan vegyen erre mindegyig külön-külön pénzt? Sok faluban hamar eszükbe jutott Lenin mondása, hogy kis gazdasággal nem szabadulsz meg a nyomortól. Ezért az ukrán parasztok elhatározták, hogy sabb termésének elérését céhó mozgalom élére állt. Ukrajna kolhozainak és szovhozaina

k mezőin született az „ötszsázasok" mozgalma. Marja Demcsenka és Marina Gnatyenka megígérték Sztálinnak, hogy egy hektárról 500 q cukorrépát takarítanak be. De sokkal többet értek el. Marina Gnatyenko és Marja Demcsenka 1935-ben Lenin-rendet kaptak. Meghívták őket a Kremlbe, az Ezekről ményekről számolni. Miklóska tanitónö, a Micsurin-kör tagja. földjeiken új, szocialista módszerrel kezdenek gazdálkodni. A földet együttesen, közös eszközökkel fogják megművelni. Szövetkezeteket alapítottak. Volt ahol előbb, volt ahol később, de a szovjet Ukrajna területén mindenütt idejében. Marina akkor még kislány volt — u. Nagy Októberi Forradalom és az 1917. december 25-i nagy események idején — amikor Ukrajna szovjet köztársasággá vált. Tulajdonképpen azon sok nem múlott, hogy még éveken keresztül hallotta Marina a szabadságot és függetlenséget védő fegyverek ropogását mert jelleme gyermekkora óta úgy edződött, mint a legkeményebb acél. Eljött a győzelem, amelynek el kellett jönnie. Megszabadult a szülőföld már az intervenciósok (beavat kozók) támadásaitól is. Az ukrán falvakban szabadon és kollektív mó don kezdtek élni és dolgozni. Marina akkor 7 éves volt. Már szovjet isko. lába járt.. 1929-ben, a nagy fordulat évében, mikor az egész szovjet földön hatalmasat fejlődött a kolhozmozgalom és mikor a kulákságnak, mint osztálynak felszámolására került sor, lépett be a 15 éves Marina a kolhozba. ... A kievi terület horodiscsjenszki járásában született Marina Vaszilejevna Gnatyenko. Kezdetben ugyanolyan egyszerű kolhoztag volt, mint bármelyik másik leány. Marinát azonban a szovjet iskola és a lenini Komszomol jól nevelte. A „Kominterna" nevű kolhozban hamarosan egy munkásszakasznák lett vezetője és jó példával járt elöl a falu fiataljai előtt. Ukrajnában új emberek nőttek, munkájuk is kulturált. Ukrajna az újítók köztársasága lett. A munka magasabb termelékenységéért küzdő tömegmozgalom keletkezett és innen elterjedt az egész Szovjetunióban. Alexej Sztachanov bányász, ax ukrajnai „Centrálná Irmino"-bányában felállította első csúcsteljesítményét. Róla nevezték el a munka n&igas termelékenységéért küzdő, az egész Szovjetunióban éltexjedt mozgalmat. Petr Kryvonos ukrán vasutas a vasutasok élmunkás mozgalmának megalapítója. Marina Gnatyenko, Marja Demecjenkával együtt a cukorrépa magaegész Szovjetunióból összegyűlő kolhozi élmunkások értekezletére. Éppen kettőjüket fényképezték le Sztálinnal együtt, Marina akkor 21 éves volt. A következő évbe.i már a szakaszára eső részen minden hektárról 631 mázsa cukorrépát takarított be. Marina mint komszomoltag, már soha többé nem elégedett meg az elért eredménnyel. 1939-ben a kievi egyetem előkészítő tanfolyamát végezte el, utána az egyetem élelmiszeripari szakaszán kezdett tanulni. A háború félbeszakította tanulmányait. Marina önként frontszolgálatra jelentkezett és a tábori kórházakban ápolta a szovjet hazafiakat. A Vörös csillag érdemrendjével tüntették ki. Mikor Ukrajnából kiűzték a megszállókat, Marim visszatért Kievbe és minden erejével segített felszabadított hazájának életét felújítani. A kommunista párt kievi területi bizottságának instruktoraként működött, utána a cukorrépatermeléssel foglalkozó Szovjetunió tudományos kutató intézetébe

n dolgozott. 1950'ben távtanulással befejezte a mezőgazdasági főiskolát is. Marina Gwtyenkot az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé választották. Jelenleg az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és a kievi dolgozók küldöttei tanácsának képviselője. Tudományos munkatársa a kievi össz-szövetségi cukorrépa-kutató intézetnek. ... A VOKSZ küldöttséggel érkezett hozzánk Csehszlovákiába a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjában. Minden napját annak szenteli, hogy megismerkedjék cukorszakértőinkkel és agrotechnikánkkal. Beszél arról, hogyan lehet a répában a cukortartalmat növelni, hogy kell a répát kezelni, a növényeket egyelni és a földet porhanyóssá tenni. A fiatáloknak a Szovjetunió Komszomol-tagok életéről, munkájáról és szülőföldjük iránti szeretetéről beszél. Marina Gnatyenko minden szavában saját élete, munkája és értékes tapasztalatai tükröződnek vissza. Magas termete, világos tekintete, meleg és komoly szeme — minden arról beszél, hogy a szovjet földön a szovjet asszony számára is boldogság született.